Ha dolgozni tud, akkor nincs is semmi baja
204 hozzászólás
2010.09.24. 06:00Pár hónapja édesanyámnál refluxot állapított meg az egyik csepeli
körzeti orvos, felírt gyógyszert, szigorúan napi 1 szem. Használni
használt, azonban olyan tünetei is voltak anyunak, hogy a gyógyszer
szedése mellett rosszul volt, gyengének érezte magát. Visszament a
dokihoz, aki csak úgy reagálta le a dolgot, hogy igyon kamillateát.
Anyu végül annyira erősködött (nem szokta hagyni magát), hogy másnap reggelre beutalta a helyi sztk-ba ultrahangra, még fel is hívta őket, hogy anyu megy. Másnap reggel éhgyomorra odament anyu, már várakozott egy ideje, amikor arra sétált a „kedves” doktornő, akinek ultrahangoznia kellett volna. Csak volna.
Hálánkat 250 000ft felett tudjuk kifejezni
2010.09.23. 06:002007 áprilisban Édesanyámról kiderült a Szent László kórházban, hogy Epehólyag daganatban szenved.Ott az orvos kíméletlenül, minden emberség nélkül a szemünkbe vágta, hogy vagy műtét és nyerünk 3 hónapot max, vagy nem műtik, és 2 hét,de biztosított minket róla, hogy az általa korábban az epecsőbe beültetett cső, mely megnyitotta az epeutat segíteni fog addig is.
Egyértelműen a műtétet választottuk, hisz reménykedtünk és nem akartunk beletörődni az elkerülhetetlenbe. Kb. egy hétig hülyített minket, hogy egy nagyon jó orvos a barátja, beszél vele és akkor hamarabb műtik, de persze ennek ára lesz, nem mintha addig nem kapott volna eleget, holott nem tett semmit.
Egészség-díj - Az egészséged értékes
2010.09.22. 15:47Aki rendszeresen olvassa az egészségügyről szóló híreket, vagy a blog posztjait, annak számára nem titok, hogy az egészségtudatosság és az egészségkultúra terjesztése nem egy sikertörténet Magyarországon. Pedig az egészségkultúra az egyetemes kultúra része és mi lehet fontosabb, mint a saját egészségünk? Talán csak néhány ösztönző ember, néhány példakép kell ahhoz, hogy mi is tudjunk változtatni rossz szokásainkon.
Az idén is meghirdetett Egészség-díj pont ilyen embereket keres: hétköznapi hősöket, akik sokat tesznek az egészséges életmód népszerűsítéséért, és pozitív példaként állíthatók mindannyiunk elé. A szakmai zsűri öt kategóriában (dohányzás, táplálkozás, mozgás, alkohol és szakmai) jutalmazza 500.000 forinttal a témához kapcsolódó, széles körben alkalmazható, gyakorlatban is megvalósítható, jó ötleteket.
Kézzel tágította a méhszájamat
2010.09.22. 06:00Közel négy évvel ezelőtt , a 38. héten jóslófájásokkal feküdtem be az Istvánba. Egész éjjel a kemény szülőágyon kellett aludnom, hogy a nővéreknek ne kelljen az egy emelettel lejjebb levő kórtermek közt ingázni, hogy megindul-e a szülésem vagy sem. Márciusban, nyitott ablak mellett, egy szál hálóingben! Takaró nuku.
Amikor a fájások elmúltak és semennyit sem tágultam, haza akartam menni, mire egy fiatal doktornő kiselőadást tartott a túlhordott magzatok halálozási arányáról, amitől órákig tartó sírógörcsöt kaptam.
16 óra étlen, szomjan
2010.09.21. 06:00Örülök, hogy megtaláltam ezt az oldalt, és elmondhatom a felháborodásomat, remélve, hogy talán eljut az illetékesekhez és képesek lesznek átgondoltabban végezni a munkájukat.
3 éves kisfiamat múlt szerdán műtötték fitymaszűkülettel, amire reggel 7-8 között kellett éhgyomorral bejelentkezni. Habár már reggel úgy kelt fel, hogy szomjas, azért elfogadta a helyzetet, hogy most nem lehet inni. Reggel még flottul zajlottak a dolgok, fogadtak minket, megmutatták a kórtermünket és elkezdődött a várakozás.
Eltelt néhány óra. Próbáltunk utána járni, hogy mikor is kerülünk sorra, mert a kiírás szerint 2 műtőben dolgoznak és az egyikben a mi gyermekünk van első helyen. Igazából a nővérek nem voltak benne biztosak, hogy hogy is kell értelmezni ezt a kiírást (már ez is elég érdekes).
"Szemétláda, aljas beteg", aki feljelentette az orvost
2010.09.20. 06:00Sziasztok!
Én is elmesélek egy történetet, ami tavaly esett meg velem. Elmentem a háziorvoshoz, két éve nem voltam, és ez volt az első alkalom, mióta itt lakunk, tehát nem tudtam kihez megyek, aki éppen rendelt.Szép bemutatkozása sikeredett az orvosnak mondhatom: úgy egyórás várakozás után az előttem utoljára érkező beteg után bementem ahogy addig mindenki, az igazolványom már bent volt. Az orvos és az asszisztense is telefonáltak, velem nem foglalkoztak, hangosan köszöntem, egy ideig álltam, majd leültem a betegnek kijelölt székre.
Befejezték a telefonálást és egymást licitálva elkezdtek kiabálni, hogy milyen szemét, szemétláda, aljas, stb. betegek vannak, mert mint kiderült kaptak egy figyelmeztetést a feletessüktől, hogy szabálytalanságot követtek el. Hosszú perceken át ment ez a kiabálás, velem nem foglalkoztak, de azért nekem, mint "rohadék betegnek" intézték a mondandójukat.
A boncolással is meggyalázták
2010.09.18. 06:00Négy évvel ezelőtt fiatal, valaha csodaszép nő édesanyám hunyt el az Esztergomi kórház onkoheam.osztályon.Az osztályon ahol úgy érzem nem értették, hogy én mit érzek, az egyetlen lánya aki még elhitte, hogy jobb lehet a diagnosztizált lymphoma ellenére is az állapota hisz egyszer már eltemették orvosok egy másik daganat miatt, de ő túlélte.
Lelki fájdalmunkban mondtuk azt is, hogy jobb lett volna tovább vinni máshová, és az akkori oszt.vez.dr.úr magához hívatott, és igaz durva szavak nélkül, de kiosztott, megalázott.
Tüdőszűrés magyar módra
2010.09.17. 06:00Sziasztok!
A napokban átélt élményemet szeretném megosztani Veletek, mely újabb példája annak, hogy bőven vannak teendők az egészségügyben, legfőképpen infrastrukturálisan.
Lévén átléptem a XXX-et, így hivatalosan értesítettek az esedékes tüdőszűrésről. Lényeges, hogy vidéki kihelyezett szűrőállomásról van szó, melynek a helyi kultúrház ad helyet. Az első, és megdöbbentő élmény a bejáratnál fogadott. Összetologatott különböző méretű, ékes hímzésű terítővel borított asztalok mögött három középkorú hölgy ült merev tekintettel. Az első stációnál elvették a TAJ-kártyát, és a behívólapot.
Ha nem esek össze, kimehetek a wc-re
2010.09.16. 06:00Sziasztok!
Én 2005-ben szültem első gyermekemet a SE ÁOK II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Volt fogadott orvosom, aki a terhesgondozások alatt a magánrendelőjében fogadott, mindig nagyon kedves volt és megnyugtató, bár sokszor csak egy vérvétel eredmény elolvasásáért fizettem neki a 8000ft-os terhesgondozási díjat.
Szülés előtt egy héttel befektetett a patológiára, na az maga a pokol, a szobában ahol kb 5-en voltunk mindössze 1 konnektor működött, na és nem beszélve a rém sztorikról amik ott mennek, hogy kinek hogyan indították meg a szülést csak mert az orvosa ügyeletes volt ( persze ezeknek a hitelessége kérdéses, de egy szülés elött álló kismama lelkének igencsak káros).
Minden relatív
2010.09.15. 06:00Amikor megtudtam, hogy meg fogják műteni a térdem, már olvasója voltam a blognak, sőt meg is írtam egy velem megtörtént esetet. A fogadtatása vegyes volt, ezért elhatároztam, hogy a friss történetet is megosztom Veletek, de talán egy kicsit rendhagyóbb formában. Majd a történet végén leírom, hogy miért.
Szóval… Nagyon régóta voltak problémák a térdemmel. Rengeteget fájt, sokszor már inkább az tűnt fel, ha éppen nem. Nyilván, akit ilyen vacak anyagból gyúrnak, mint engem, sokszor megfordul az illetékes szakrendeléseken, és miután végigzongorázza az összes konzervatív lehetőséget, nem marad más hátra, mint hogy rábólintson a véresebb beavatkozásra is. Nálam is ez történt.
Nem részletezném az előzményeket túlságosan. Az engem kezelő orvos szerint a panaszaim hátterében a túl feszes, és lateralizált (a normálishoz képest kifelé dőlő) térdkalácsom lehetett. Emiatt a térdkalács porca elkopott, fájdalmassá vált.
Automatikusan húztam le a bugyimat
2010.09.14. 15:41Ehhez hasonló inzultus engem is ért már. 15 évesen egy esés következtében a combomon nagyon fájdalmas zúzódás keletkezett, ami napok múlva sem lett jobb. A Péterfy Sándor utcai kórházban megvizsgált egy orvos. Közben megkért, hogy a bugyimat is húzzam le. Ugyan nagyon furcsának éreztem a kérését, de megtettem, igazából ellentmondani nem is mertem volna, milyen alapon?
Aztán átküldött egy másik épületbe, hogy egy röntgen vizsgálatot csináljanak.
A rossz fizetés miatt nincs köszönés?
2010.09.14. 06:00Sziasztok!
A sztori röviden: féltéglányira dagadt bokával irány a Fiumei úti baleseti sebészet. Ami jó: elláttak - ez a kórház érdeme. Szintén jó, hogy tapasztaltam empátiát. Hogy az ellátás mennyi idő alatt (3 óra) történt, és hogy mennyi empátiát tapasztaltam, az már nem jó.
A tűzoltóság felőli oldalról kínlódtam be magam. A betegfelvételen a következő volt a párbeszéd.
- Kezit csókolom, az ügyeletre jöttem a bokám miatt.
- Panasz? - Köszönés semmi.
- Ráléptem egy kőre, és nem tudom, hogy mit okozott, de nem nagyon tudok járni. Szeretnék bejutni egy orvoshoz.
Megerőszakoltak altatásban
2010.09.13. 06:00A történetre (forrás is kiszedve) egy olvasónk hívta fel a figyelmünket . Vannak fenntartásaink valóságtartalmát illetőlen, de nem tisztünk dönteni, arra vannak az olvasók.
A magyar egészségügyről szeretnék itt szólni. Tabu témát érintek, amelyről mindenki beszél, de csak halkan suttogva. Leírom saját tapasztalataimat. Kérek mindenkit, aki ezt olvassa, hogy gondolja végig hol is állnak most azok az intézmények, amelyeknek a gyógyítással és az életmentéssel kellene foglalkozniuk. Kik azok a társadalmilag okkal vagy ok nélkül megbecsült emberek, akik ezekben az intézményekben dolgoznak.
Saját történetemmel kezdeném. X helyen lakom, a hozzánk legközelebb álló kórház a (a nevét töröltem - Epres). Egy pár évvel ezelőtt ennek a kórháznak a dolgozói egy műtét során, altatásba megerőszakoltak, fajtalankodtak velem, aminek következtében a klinikai halál állapotába kerültem. Azt, hogy hány perc telt el, míg sikeresen újraélesztettek nem tudom.
Kilyukadt a vastagbele
2010.09.12. 06:00Kedves blog!
Sajnos teljes elkeseredettségemben írok. Ami a Bajcsy kórházban megy az egy rémálom. Édesapámnak tüdőműtéte volt, az intenzív osztályra került, ahol tényleg a legjobb szintű orvosi ellátást, odafigyelést kapta. Ha ilyen lenne az egész kórház....Az ember ott érezte, hogy tényleg fontos a beteg, fontos,hogy meggyógyuljon.
Átkerült a sebészeti osztályra, ahol mind az orvosok, mind a nővérek hozzáállása egyszerűen felháborító és elfogadhatatlan. Apukám állapota rosszabbodott, folyamatosan rohangálnia kellett a WC-re,hasát fájlalta. A család minden tagja szólt, számtalanszor, édesapám panaszkodott,de nem törődtek vele.Az orvosa is a műtétig törődött vele, ott befejezettnek érezte a munkáját!
Egyetlen rokonom sem jött ki élve
2010.09.11. 06:00Sziasztok!
Elég szörnyűek a tapasztalataim a Miskolci kárházzal kapcsolatban. Amelyik rokonom bement, egy sem jött ki élve. A Belgyógyászat egyenesen embertelen.
Folyó magzatvízzel a folyosón
2010.09.10. 06:00Csak negatív tapasztalataink vannaka Szent János kórházzal kapcsolatosan.
2009.november 14-24.-ig voltam a "vendégük". Sajnos felső magzatburok repedéssel kerültem be a kórházba, amit nagyrészt a Szent Margitos "nagyon lelkiismeretes nőgyógyásznak köszönhetek.
Csak az kap kezelést, akit a mentő visz be
2010.09.09. 06:00Sziasztok!
Édesanyám 7 évvel ezelőtt stroke-ot kapott. Azt hiszem ez magyarul a szélütésnek felel meg. A lényeg az, hogy akkor rövid időn belül a mentő bevitte Szekszárdra a kórházba ahová lakóhelye szerint tartozik. Ott infúzión kapott gyógyszert, ami, mivel megfelelő időben megkapta jól hatott és az orvosok szerint kis károsodással úszta meg a dolgot (értsd: azóta semmi megerőltetőt nem tud csinálni, minden ki lépcsőzés, gyaloglás kín, utána pihenés, gyakori fejfájás, szédülés stb.)
Értem nem aggódik az egészségügy
2010.09.08. 06:00Sziasztok!
Valószínűleg hallottátok, hogy Falusi Mariannak milyen magas volt a vérnyomása, mennyire aggódnak érte és milyen alapos kivizsgálásnak vetik alá az orvosok.
Nos, értem nem aggódik az egészségügy. Gondolom, úgy vannak vele, - eggyel kevesebb...
Évek óta magas vérnyomással küzdök, rendesen szedem a gyógyszereimet, nagyon odafigyelek, főleg, hogy édesapám agyvérzésben halt meg.
Nem vizsgálták meg rendesen, ezért meghalt
2010.09.07. 06:00Nekem sajnos egy sürgősségi döntés után édesanyám került be május elején a szekszárdi kórház pszichiátriai osztályára. Idegorvosi konzílium után került be, ahova a saját lábán érkezett, majd került elhelyezésre.
A Társadalombiztosítótól a kutyafitnessig
2010.09.06. 06:00Nyugodtan állíthatom, hogy kutyába se vesznek! A bőrgyógyászom bőrdaganatot talált a szemem sarka és az orrnyereg között, s miután jól rám ijesztett, már nyomta is a kezembe a beutalót, mert az nem odavaló és a lehető leggyorsabban el kell távolítani! A doktornő ajánlotta, hogy minél előbb jelentkezzem a Csolnoky Ferenc Megyei Kórházban, s lézerrel egy pillanat alatt eltüntetik a gyöngyházszínű képződményt!
Októberig szenvedjek?
2010.09.05. 06:00Üdv minden olvasónak, és a blog szerkesztőinek!
Az én történetem májusi kezdetű. 40 éves vagyok, nő. Erős alhasi görcseim voltak, elmentem a nőgyógyászhoz, aki kiderítette, hogy azon a tájékon semmi gond. Ez után mentem a háziorvoshoz, aki vastagbélgyulladás gyanújával a visegrádi gasztroenterológiára utalt.
Nem akarta kiszedni a kullancsot
2010.09.04. 06:00Sziasztok; az alábbi történet nem egy nagy eset, nem egetrengető, de adott esetben szenvedő alanyának lenni elég pocsék, és egy újabb tüske, amit valaki Magyarországról hazavisz magával...
helyszín:
budai egészségház, Buda egyik népszerű kempingjéhez közel, Sziget idején
Vegye le a bugyiját!
2010.09.03. 06:00Tisztelt Praxis!
Az én történetem másfél évvel ezelőtt kezdődött.Kiütések jelentek meg rajtam mindenhol és mivel kis koromban nem sikerült átesnem rajta, majdnem biztos voltam benne, hogy bárányhimlőm van. Akkor múltam el 18 éves és úgy tudtam, hogy már nem járhatok tovább a gyermekorvosomhoz, akit nagyon szerettem és akinek végtelenül hálás voltam, ezért elmentem az utcánkban található rendelőbe és hasraütéses alapon kiválasztottam az első orvost, aki éppen rendelt (a nevét kiszedtem-Despota).
Megsértette az orvosi titoktartást
2010.09.02. 06:00Azt a történetet, amit leírtam, én már lezártam és a szükséges konzekvenciáit is levontam (orvosváltás). Amiért leírom az puszta kíváncsiság: egyszerűen szeretném tudni, hogy az orvosok hogyan vélekednek erről, amikor nem betegként (beteg gyerek anyukájaként) védik velem szemben a mundér becsületét.
Rejtélyes eltűnés a János Kórházból
2010.09.01. 06:00Kedves Blogszerkesztő!
Réka által ismertetett történet nagymamámmal is megtörtént 2010 februárjában, a budapesti Szent János Kórházban. Azért kellett befeküdnie, mert hirtelen, néhány nap leforgása alatt mentálisan annyira leromlott az állapota, hogy nem tudta magát ellátni, alapvető döntések meghozatala és családtagjainak felismerése gondot okozott. Ilyen körülmények között tűnt el csaknem egy napra és ugyan ilyen meglepetésszerűen került is elő.
17 év pereskedés egy mellimplantátum miatt
2010.08.31. 06:00
Tisztelt blog,
Most jutottam arra az elhatározásra, hogy én is elküldöm családom „kedves” ki történetét, mások okulására.
1992-ben történt, hogy édesanyám elhatározta, kozmetikai jellegű beavatkozást (mellimplantátum) végeztet magán. Akkoriban nem voltak még magánkórházak, ezt a tevékenységet állami kórházakban, a plasztikai sebészek saját zsebre, hozott anyagokból (értsd: beteg által megvásárolt implantátum) végezték.
Elegem lett a nagy magyar egészségügyből
2010.08.30. 06:00Tisztelt Blog!
Az előző levelet olvasva úgy gondoltam, nekem is közzé kell tennem a legutolsó esetünket a helyi (vidéki) kórházzal.
Öklömnyi vérdarabok hullottak belőlem
2010.08.29. 06:00Sziasztok kedves olvasók! Elmesélem szomorú történetemet, hogy mással sose forduljon elő ilyen.
Sajnos gyógyszerszedés miatt terhességmegszakítást javasoltak, párommal nagyon őrlődtünk a döntésen, mert nagyon szerettünk volna már babát, de az orvosok tanácsát megfogadtuk. Az interneten keresgéltünk, hogy hol lenne a legjobb elvégeztetni a beavatkozást, az állami kórházakban nem bíztunk (rosszul tettük), így akadtunk egy V. kerületi magánklinikára.
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
