@szabidoki: Nem. Van egy másik út is, amiről szerettek nagyokat hallgatni és ez a működö magántőke bevonása - teljesen azonosan a gazdaság azon területeivel, ahol versenypiac van és amelynek pl. te is haszonélvezője vagy. Ugyanis senki nem írja elő neked, hogy melyik szatócsnál vedd meg a kenyeret és egy másiknál meg a hypot... És milyent vegyél...
Nézz egy kicsit Európa felé és láthatod, hogy a magántőke aktív és jelentős résztvevője az egészségügynek, mert az egészségügy világszerte üzlet. Magyaroszágon meg nyűg úgyszólván mindenkinek! Itt meg te és mások is sopánkodtok a nyomorult helyzet miatt, amelynek egyaránt áldozata a dolgozó (legalábbis nagy része) és a beteg (legalábbis nagy része). És elüldözik azokat, akik pénzt akarnak itt befektetni. (No, persze nem egy valami laborfejlesztés mértékben...) Nincs is olyan bolond, aki ide jelentős beruházást tervezne. Mert ELŐBB fel kellene ismerni az egészségügy üzleti voltát és nem csak azzal érvelni, hogy mit visz el, ahnem azt is meglátni, hogy mit hoz!!! A dolgozóknak és a betegeknek...

@IrishOak: Tudod, ha ez a hiper-szuper védelem nem lenne, nekem biztosan nem lenne egy gyerekem sem. Végig veszélyeztetett terhes voltam mindhárom terhességesemnél; az első csak egy napot élt, annyi időre született, mint a posztolóé, csak akkor még neki nem volt esélye. :-( A harmadik gyerekem is koraszülött lett, egy kislány, kitűnően érettségizett, és ma informatikus mérnök, jó adófizető. És ha a befizetett tb-nkből kellett volna fedezni az én meg az ő ellátási költségeit, és a 36 éves férjem életéért folytatott sikertelen küzdelem árát (jó esélye volt a gyógyulásra, csak jött valami szövődmény, amiről addig csak a szakirodalomban olvastak...), akkor ugye megérted, hogy azt mondom, kell a szolidaritás.

@Pico:
A dal arról szól Mo.-n, hogy a szarért-húgyért dolgozó orvos legalább olyan jól, ha nem sokkal jobban ellátja a beteget és a betegnek mindez nem tetszik, mert kell egy homokzsák, ahol hisztériás lendületét, frusztrációját levezeti.
Ha ötször kinyalják a s...ggét, akkor ő hatodszorra is ki akarja nyalatni, mert ha ezt nem teszik meg neki, akkor rinyál.
Mert ő ehhez szokott.
Többet tud a kórházban mint az orvos, az iskolában többet, mint a tanár, a bíróságon mint az ügyvéd, stb.
Mert ő zsigerből mindenkinél mindent jobban tud.
A magyar psychopata.

@Pico:

"Mert ELŐBB fel kellene ismerni az egészségügy üzleti voltát és nem csak azzal érvelni, hogy mit visz el, ahnem azt is meglátni, hogy mit hoz!!! A dolgozóknak és a betegeknek..."

Azt hiszem, hogy itt van a dolog kulcsa... Az emberek többsége azért fél a változásoktól, mert anélkül kell szembesülnie velük, hogy tudná, mi benne a lehetőség, és mi a kockázat. Amikor arról beszélünk, hogy legyen fizetős az eü, sokak előtt csak az lebeg, hogy többet kell fizetnie, mint eddig. És miért választaná ezt, ha eddig is tulajdonképpen oké volt neki minden... De ha valaki elmagyarázná nekik, hogy mért kell, és miért jobb, a többség nem félne, és nem zárkózna el. Persze ezt én csak feltételezem, más dolgokra alapozva, de valahogy azt érzem, hogy ilyesmi miatt van ez a "passzív ellenállás", vagy ilyesmi miatt is. Lehet, hogy rosszul gondolom...

@Pico: attól, hogy beiktatsz egy magánbiztosítót az ellátási láncba, még ugyanúgy a te meg a többi ember pénze fogja működtetni az egészségügyet. Vagyis ha azt akarod, hogy kellemes, modern, felújított környezetben, korszerű felszereléssel dolgozzanak az egészségügyben, akkor az megint neked fog sok pénzbe kerülni. A magánbiztosító csak kezeli a pénzt, esetleg befektet az elején, de alapvetően neki az az érdeke hosszútávon, hogy profitja legyen. Ez lényegesen drágább lenne, mint a jelenlegi társadalombiztosítás, és meglenne az a hátránya, hogy állam bácsi már nem pótolná ki az eü-kassza hiányát, mondván ott vannak a biztosítók, oldják meg. Őszintén szólva fogalmam sincs, mi lenne az ideális megoldás, amire esetleg politikai akarat is van, az emberek is elfogadják, és még nem is kerül sokba, de tartok attól, hogy ez így nem fog összejönni.

@Leroi: nehéz lenne úgy fogalmazni, hogy a betegek egy bizonyos hányada? Nem érzem úgy, hogy olyan lennék, mint amit itt vázolsz, és néha komolyan mondom, nagyon rosszul esik ez az általánosítás a részetekről. Én sem állítom soha, hogy minden orvos sarlatán, persze, az ellenkezőjét sem :) Csak ha Ti kikéritek magatoknak az általánosítást, hadd tegyem már én is, mint beteg... Ok? :)

@szabidoki:
Ehhez kellene egy kis önfegyelem, türelem, tisztelet, méltóság, becsület, jólneveltség a népes betegállomány részéről...
Hja, hogy az már Svájc?
Hát Istenem...

@szabidoki:

"Őszintén szólva fogalmam sincs, mi lenne az ideális megoldás, amire esetleg politikai akarat is van, az emberek is elfogadják, és még nem is kerül sokba, de tartok attól, hogy ez így nem fog összejönni."

Nincs olyan, hogy ideális. Olyan lehet, hogy előremutató. Viszont azért áldozatokat kell hozni, mindenkinek. De úgy szar áldozatot hozni, ha nem tudom, miért is teszem... Tudni szeretném. Ehhez viszont konkrét terv kell :) Ördögi kör-féleség.

@gld: No és mi lehet a húzódozás oka? A kommunikáció hiánya. Akiknek nem érdeke, hogy változzon a rendszer, az nem fog ellene ágálni, az csak több pénzt akar, de érdemi változtatások nélkül. Akik meg belülről látják a rendszer hibáit, nem mernek a főnökeik ellen szólni.
Márpedig fenekestül kellene felforgatni az egészet, mert irdatlanul sok pénz megy az egészségügyre (állami+hála), kis hatékonysággal. Igenis legyen ügyeleti díj, és szűnjön meg a hálapénz. És ne a professzor operáljon vakbelet, akármilyen pénzes beteg kéri, és legyen több ápolónő, mint orvos, mert az ápolónő az orvos segítője, és mert rengeteg tennivaló alul tudja felszabadítani azt az orvost, akinek a tudását meg kell becsülni. (Persze a segédápolókat is meg kell becsülni, meg a takarítónőket is, de ugye azért mégis a luxus az orvosokat terhelni olyannal, amit a náluk alacsonyabb végzettségűek is el tudnak látni.)

@huncut: igen, tulajdonképpen ugyanazt mondod, amit én is :)

Motoszkál bennem egy kérdés régóta... Mi szükség van valójában az OEP-re?

@gld: mármint a jelenlegi formájában...

@gld: Kell felügyeleti szerv. Kell, hogy legyen számonkérés, ellenőrzés, előre tervezés. Kellene...

Az OEP sok kis MEP-ből áll...
OEP Művek...:)))

@huncut: igen, de nem működik. Nem felel meg erre a feladatra. Akkor miért van?

@huncut: az a megállapítás nem igazán helytálló, hogy irdatlan pénz megy el az eü-re, kis hatékonysággal. Ha megnézed, mi a magyar GDP 4.4%-át költjük az eü-re, az EU-s átlag 6.2% helyett, vagyis arányaiban és összegszerűen is lényegesen kisebb a magyar ráfordítás még az EU-s átlagnál (a gazdagabb államokról nem is beszélve). Ehhez képest lepusztult környezetben, elavult felszereléssel, a személyzetet a végsőkig kihasználva az eredményeink összevethetőek a nyugati egészségügyi rendszerek eredményeivel. Jódarabig sok tekintetben jobbak voltunk, mára ez nagyrészt elúszott, esetleg még a várólisták tekintetében állunk jobban.
Szerintem ez eléggé hatékony. Nem ideális, de kíváncsi vagyok, hogy az olyannyira irigyelt fejlett nyugaton milyen egészségügyet tudnának működtetni ennyi pénzből.

@Leroi: Mi az a MEP? :-)

@huncut: "Mi az a MEP? :-)"

Hát ha az OEP a pénzmosoda, akkor a sok MEP benne a sok kis pénzmosógép :)))

@szabidoki: Én olvastam már 7,3%-os adatról is, a fene se tud kiigazodni ezeken az jobbról vagy balról nézett adatokon. :-(
De az eü GDP-t termel is. Ha előbb gyógyítunk meg egy beteget, kevesebb táppénzt kell neki fizetni, kevesebbe kerül a gyógyítása. Ennél már csak a megelőzés lenne hatékonyabb, csak persze annak is ára van. Szóval mindenképpen az lenne az érdek, hogy hamarabb gyógyuljunk, és nem lenne egyszerű kiszámolni, hogy mire mennyit kell költeni. De a hosszú várólista mindenképpen káros mindannyiunknak.

@gld: az OEP a kormány ökle. Amúgy meg fog szűnni, a tervek szerint beolvasztják a megyei kormányhivatalokba.
Két link a szomszédok helyzetéről:
ujszo.com/online/kozelet/2010/08/25/csak-az-alapellatas-lesz-ingyenes
www.nol.hu/kulfold/20100907-csehul_allnak_a_cseh_korhazak

@gld: Jaj. :-)))

@szabidoki: És akkor az átfogó irányelvek vajon hol születnek meg? Vagy a gazdagabb megyékben másként látják majd el a betegeket?
Csak költői a kérdés, nem neked kell válaszolni. :-(

@szabidoki: mintha ugyanazokat a koloncokat cipelnék, mint a mi eü-nk.

@huncut:

"Vagy a gazdagabb megyékben másként látják majd el a betegeket?"

Szerintem ez valamilyen szinten már most is így van... Nem feltétlenül az ellátás milyenségére gondolok, inkább a lehetőségekre. Én azt hiszem, hogy pl. a mi kórházunk (Sopron) nem egy átlagos felszereltségű vidéki kórház. Egy csomó olyasmit meg tudnak csinálni, amiért korábban legalább a Megyeibe kellett menni, de néha egészen Pestig.

@gld: de ott legalább már azt belátták, hogy a jelen állapot nem tartható fenn. Itthon a politika még mindig ott tart, hogy jó ez így, még vannak tartalékok a rendszerben, stb. Most is megy a sikerpropaganda, hogy megakadályozták az orvosi elvándorlást, holott erről szó sincs, mindössze eltöröltek egy hülye szabályt.

@szabidoki: néha tényleg azon gondolkodom, hogy mi kellene ahhoz, hogy felébredjünk... Úgy globálisan. Vagy tényleg lehet fát vágni a hátunkon, csak az a lényeg, hogy nemzeti színű legyen a fűrész? Nem akartam politizálni, de ez az egész valahogy olyan jellemző...

@huncut: "ha ez a hiper-szuper védelem nem lenne, nekem biztosan nem lenne egy gyerekem sem"

a temahoz visszakanyarodva: jo oksi legyunk szolidarisak
de tudtommal ma ezek a koraszulott klinikak alapitvanyokon keresztul kapjak a penzuk egy reszet
az a kerdes, hogy a poszt tolo kismama mennyire volt szolidaris a kovetkezo generacios koraszulottekkel? nem azt mondom hogy a Szt Janos koraszulott reszleget tamogassa, ha igy kepes frocsogni rola, hanem egy masikat pl. a MAV korhazet...
vagy itt vege is van a szolidaritasnak?

amugy onreszt kellett volna bevezetni habar a gyerekes tema az nagyon kemeny, azt meg a 2006-os Zold Konyvben sem mertek bevezetni :)

Mindig az jut eszembe, amikor jó pár évvel ezelőtt befagyasztották a bérünket, meg elrendelték a létszámstopot az egyetemen :) Mindig azzal hitegettek minket, hogy csak a következő két évet kell kibírni, és jön a Kánaán. És kényelmesebb volt elhinni, beledugni a fejünket a homokba, és várni, hogy hátha tényleg. Persze nem jött, csak az, hogy még ezt a két évet... Basszus, tényleg birkák vagyunk :)

@gld: hát, az elmúl nyolc évben meg piros szegfüves fejszével aprították a tüzelőnekvalót az emberek hátán, de a rendszerváltás óta megy ez, szóval szerintem pártfüggetlen a dolog. A politikának egyértelműen az az érdeke, hogy a jelenlegi helyzet fennmaradjon, a lakosság meg megszokta, hogy az eü nem tökéletes, de valamennyire működik, meg ugye azt valahol mélyen mindenki sejti, hogy sokba kerül egy tényleg korszerű, színvonalas egészségügy, fizetni viszont nem akar/tud, úgyhogy elvagyunk a jelen helyzettel. Nem jó, de legalább nem kerül sokba. Mi orvosok meg hiába kiabálunk, azonnal megkapjuk, hogy fogjuk be, mert zsebretesszük a hálapénzt. Csak tudnám, hogy az az évi közel 800 kolléga, aki külföldre távozik, hogy nem tud arról, hogy itt orvosnak lenni aranybánya :(

@szabidoki: azert legyszi ilyeneket ne mondjal, vagy az orvosoknak ilyen rovid lenne az emlekezete?

Megyo a penzosztasnal a tanarok mellett az egeszsegugyiseket is kistafirozta, elotte se volt kanaan

@szabidoki: hát általában a gyökeres változtatások két legnagyobb gátja a nem akarás és a félelem. Úgy tűnik, itt mindkettő megvan. Én sosem gondoltam, hogy aranybánya lenne orvosnak lenni Magyarországon, őszintén szólva még hálapénzestől sem. Nyilván megvannak azok a szakirányok, ahol azért jobban jövedelmez mondjuk egy magánrendelés, vagy több a hálapénz, de én nem gondolnám, hogy ez alapján általánosítani lehetne, vagy kéne. Ismerek olyan orvost, aki baromi szerencsés, mert egyszerűen jó helyre született, iszonyat jó a családi háttere, és nem az orvosi fizetéséből kellett egzisztenciát teremtenie magának. Remek orvos, és nem fogad el hálapénzt :) Vagyis az orvosokba azért nincs genetikailag kódolva az, hogy kapásból fél négyzetméteres zsebet varrassanak a köpenyükre :) És abban is biztos vagyok, hogy van ellenpélda is.

@Leroi: Ha orvos vagy, akkor azt mondom, hogy nem kellne ennyire lenézned a beteget, akiket kezelsz...
Ha beteg vagy, akkor azt mondom, kár, hogy saját magadról állítsz ki ilyen visszás képet. És azt tanácsolom, hogy jobban bízzál az orvosodban.

@pakesz: Mindig az ilyen pluszpénzekre terelődik a szó. Nekem sem lett volna akkor rá pénzem, amikor ilyen helyzetben voltam, most viszont, amikor telik, fizetek. Az adóm egy százalékából támogatom a számomra szimpatikus alapítványokat, de tényleg tessék tudomásul venni, hogy nemcsak az orvosok vannak nehéz helyzetben, hanem mások is. Legyen meg az, mire vagyok jogosult a befizetett tb-ért, és lehessen legálisan kiegészítő biztosítást kötnöm, ha ennél többre vágyom. De a korababák ellátása befektetés, és nemcsak az enyém, hanem mindannyiunké. És kockázat is, de ennek bele kell férnie.

@pakesz: hát, az a pénz legfeljebb némi tűzoltásra volt jó, másra nem nagyon.

@szabidoki: Először is nem magánbiztosítóról van szó. Működőtőke befektetésról az intézményrendszerbe. Egy befektető ugyan egy parciális területen nagyon fontos lehet, de az egész egészségügy szempontjából parciális ma mégis csak parciális jelentőségű...Olyasmiben kellene gondolkodni, mint ahogyan volt próbálkozás Egerben és másutt is, amit megfojtottak. És ugye Telki is működik... Nem ment csődbe. Van rá kereslet. Mint ahogyan lenne még olyan látens forrás, amely most hálapénzbe folyik... És volt számos dolog, ami a 70-es években rohadt kapitalizmus stb., volt. Azután most mi van? Mintha az is nyugatfelől jött volna... Csak az egészségügyet még nem érte el ez az áramlat...
De jó, takarodjon a mocskos karvalytőke a járadékoktól. DE honnan lesz pénz? Járadékemelésből? Vagy további adóátcsoportosításból? 3% alatt GDP kötelezettségvállalásból? És a kórházak már megkapták a milliárdjaikat? Hol van a kiút? Erre koncentráljál, ha kérhetlek.

@szabidoki: emlékezetem szerint ekkor nem csak az eü-dolgozók, meg pedagógusok bérét "rendezték", hanem úgy globálisan az diplomásokét. A miénket is akkor emelték, de inkább úgy fogalmaznák, hogy az azt megelőző sok év inflációjához korrigálták. És gyakorlatilag úgy is maradt.

@gld: Nem beszélve arról, hogy pl. a laborosok, röntgenesek, patológusok, mentősök ritkán kapnak hálapénzt, mégis elvégzik a munkájukat. Nekik is érdekük lenne, hogy a tisztább és átláthatóbb viszonyok mellett tisztességes legyen a fizetésük is.

@huncut: igen. Én amúgy sokszor azt vettem észre (megint nem általános dolog), hogy a dokinak legalább annyira kellemetlen volt a hálapénzesdi, mint nekem... Volt olyan, hogy valakinek igazán hálás voltam, de tudtam, hogy nem fogadná el, és egyszerűen ki kellett játszanom. Persze volt olyan is, aki szemmel láthatóan elvárta volna. Tényleg mindenkinek érdeke lenne, ha húznánk egy vonalat.

@szabidoki: A politikai érdek... Hol van az érdeke a politikának abban, - amikor nincsenek források -, hogy távolttartsa azokat, akik helyette hajlamosak lennének pénzt adni?

@huncut:
Persze kell a szolidaritás, nem is mondtam hogy nem kell.
Valószínűleg nyomós oka van annak, hogy a szabályozás a 28 betöltött hétben határozza meg, hogy akkortól pedig küzdeni kell.(az érettség számít az idegrendszer, az agy,a tüdő és minden más!)
Biztosan lenne"akkor is" gyereked - mint ahogy van is.
Ez nem "ki tud nagyobbat mondani" verseny.:-)Tudok én is - de nem rólam szól a post.
Csak úgy tippelek hogy kb 3-4millós nagyságrend az amit csak erre az apróságra fizettünk mindannyian.
Mi van, ha azt mondják a szülőknek, hogy adják el mindenüket, mert ki kell fizetni az életben tartó ápolást?Hogyan döntene az a szülő aki arról panaszkodik, hogy tőle várnak döntést ennél lényegesen kisebb dolgokban (már hallom is felháborodást!!)
Pedig a műszereket az életben tartó gépeket, a gyógyszereket, a nővért, a dokit és mindent bele kell számolni, még a putri kórházat is.Az kemény pénzekbe kerül -és nem a hangyák hordják össze!

@Pico: hagy kérdezzek valamit, tényleg tök naivan, és hozzá nem értően :) Miért fektetne pénzt bárki is mondjuk egy városi kórházba? Milyen haszna, üzleti érdeke származna belőle? Én ezt valahogy nem látom át, de tényleg érdekelne.

@gld: Általános emberi tuljadonság az újtól való félelem. És sokan tudják ezt.

@pakesz:
Abszolút egyetértek!

Mindig közlik, hogy mennyien NEM!nyilatkoznak arról, hogy ki kapja az évi 1%ot. Hát erre is képtelen a nép, hogy megkérdezzen egy számsort, és egy fecnin beadja!
Az egyéb adományozásokról meg nem is tennék említést...és nem feltétlen pénzről beszélek.

@IrishOak: az emberek leszarják egymást nagy általánosságban, és akkor sem tesznek meg dolgokat, ha az rájuk nézve nem jár semmiféle további kötelezettséggel, vagy kellemetlenséggel. Nézd meg az embereket az utcán. mereven előre néznek, vagy lehajtják a fejüket, hogy nehogy véletlenül észrevegyenek valami olyasmit, amit amúgy nem akarnának. De ha bajba kerülnek, nekik lenne szükségük segítségért, nagyon gyorsan ott teremnek annál az asztalnál, amit verni kell.

@Pico:
A politika az erkölcstelenek hazárdjátéka- egy baj van csak vele.Más sorsokkal hazardíroznak.

@Pico: hát, ha nem magánbiztosítóban gondolkodsz, hanem magánkórházban, akkor még siralmasabb a helyzet. Ahhoz ugyanis, hogy egy magánkórházat épkézláb profittal tudjanak működtetni, árán kellene kifizetni a szolgáltatást, valamint akkor a teljesítmény-volumenkorlátot is el kellene törölni - ettől már eleve az egekbe ugrana a tb hiánya. Az állam jelenleg a saját kórházait sem hajlandó rendesen finanszírozni. Megaztán lehet, hogy a tőkés első lépésben beruház egy szebb összeget, de ezt ő nem szívjóságból teszi, hanem azt a pénzt ő szeretné viszontlátni, sőt még többet is, mint amit belerakott. Azt meg ugye megint a "zemberek" fogják neki kifizetni így vagy úgy.
Az már csak hab a tortán, hogy az olyan eszköz- és forrásigényes dolgok, mint az intenzív terápia, onkológiai ellátás, PIC, stb. nincsenek meg itthon magánkórházban.
Szerintem az egyik kitörési pont lehet a minimálbéres, segélyes, feketéző lakosság rendszerbe terelése (értsd, ők is fizessék a tb-t), esetleg a rendszerből történő kirugdosása (ne kapjon ellátást, ha nem fizet). Ez már eleve javítana az egyenlegen.
A politikának meg akkor érdeke közbelépni, ha
1. közvetlen anyagi és politikai haszna van belőle, vagy
2. fenyeget a népharag.
Jelenleg egyik feltétel sincs meg, azért nem lépnek.

@gld: Ugyanazért, mint egy rajzszeggyár esetében. Ott korszerűsítik a technológiát, hatékonyabb munkaszervezést valósítanak meg és eredményként kisebb ráfordítással érnek el nyereséget. Másfelől a munkafolyamat lerövidülése révén megnő a termékkibocsájtás és a nagy forgalom-kis haszon ellenére nyereség keletkezik.
És a szúrosabb és nem (annyira) roizsdásodó rajzszege megjelenése miatt sokan ezt a gyárat keresik a termékei miatt. Talán nem kell lefordítanom ezt "kórháznyelvre", de maga Eger is rámutatott a szándékra. És mielőtt elkezdenéd mondani, hogy a Hospinvest ilyen meg olyan volt, arra csak azt tudom mondani, hogy mivé fejlődött volna azt senki sem tudja, mert elutálták és rajta keresztül mnindazokat, akinek volt olyan bolod gondolatuk, hogy üzeletet csinálnak az egészségügyből Úgy, mint Nyugaton... Ugye...
És ha a példa nem volt eléggé érthető, akkor meg kellene kérdezned a világszerte működő magánintézményeket, magánbiztositókat, hogy mi a fenéért nem rajzszöggyártásba fektettek be...

@gld:
ÓÓÓÓ,de el is vagyok szomorodva sokszor.

Azt gondolom, hogy az utca emberének 95%ban szüksége lenne valamiféle mentálhigiénés ápolásra.
De ma terítékre került, hogy mennyi skizo szaladgál az utcán.(Egyébként olvastam róla én is.Egy 4-6oson át is futott az agyamon, hogy most legalább négy olyan van körülöttem aki "bármire" képes...brrrr.)

De segíteni - azt nem! Óbégatni-azt igen, az olyan szittyás:-)

@szabidoki: Csak egyet tudok mondani: meg kellene próbálni. Mint 1989.-ben tették ezt néhányan... A pudding próbája az evés és itt meg nem hogy felszolgálnák a puddingot, hanem azt mondják - te is -, hogy egyél inkább tejbegrízt. Az is édes, ha van egy kis cukor...

@Pico: érettem, és köszi.

@szabidoki: Ha figyelemmel kísérted korábbi megszólalásaimat (találkoztunk már egy-két blogban), akkor láthattad,hogy magam mindig azon a véleményen voltam, hogy mind magánintézménykre, mind magánbiztosítóra egyaránt szükség lenne - az állami mellett. Így teljes a rendszer.
Érveid, ugyanúgy, mint sokan másoké, akik ellenzik a magántőke bevonását, csupa feltételezésekkel élnek. Miközben meg szerte a világon élő példák vannak...
Egyébként meg a politika nem tudom, hogy hol védi meg azokat, akik az aluljárókban éheznek és fáznak. Csak az egészségben kell a paternalizmus?

@Pico:
Ez így szép,gyártástechnológiában nagyon jó.Költséghatékonyságban ideális.Kibocsátott termék értéken eszményi.
Csak a beteg nem "rajzszög".

Sajnálatosan a gyógyításban a manufakturális viszonyok a legfejlettebbek -még a kitűnően szervezett rendszerekben is.Ugyan is az élőmunka a szellemi teljesítmény nem úgy konvertálható mint a "rajszögnél"

Ha minden rajzszöget egy ember készítene, egy másik ellenőrizné, és még még több ember csomagolná akkor már nem is lenne olyan jó biznisz:-)
Bár van rajszög pl ékszerként - de meg is kérik az árát.

@IrishOak: a rajzszög ez esetben a szolgáltatás szerintem, vagy én értettem valamit rosszul :)

@Pico: A Hospinvest Eger miatt került ugyan célkeresztbe, de nem az egri ügy tette be neki a kiskaput, hanem az a tény, hogy a folyósított finanszírozásból nem tudták működtetni a kórházakat. Volt ugyanis még kórházuk Kiskunhalason, Gyöngyösön és Hatvanban. A beígért fejlesztésekből alig valami teljesült - még jóval az egri balhé előtt. Ja, még valami: Egerből nem kiutálták őket, hanem a megyei szoci önkormányzat jogerő bírósági ítéleteket is figyelmen kívül hagyva odaadta nekik a kórházat, amit aztán a csőd miatt szépen vissza is adtak. Ha nincs a csőd, senki ki nem bírta volna utálni őket.
Puding ügyben meg nem én vagyok az illetékes, hanem most aktuálisan "A Viktor", neki szólj, hogy te nem ilyet szeretnél...

@Pico: a világon valóban sok példa van a magántőkés egészségügyre, csak kérdés, hogy mennyiért dolgoznak. Szerintem lényegesen drágábban, mint amit mi most jelenleg meg tudnánk engedni magunknak.

@IrishOak: Gondolod, hogy az egészségügyeb befektető nem ugyanúgy gondolkodik, amikor a rajzszöggyártás vagy mondjuk kórházmüködtetésben gondolkodik? Talán ugy gondolod, hogy a befektető csak és kizárólag nyerni akar? Nem gondolod, hogy hoz is valamit? És nem gondolod, hogy számára az is fontos, hogy aki ott pénzt ad ki, az máskor is felkeresse, sőt "jó hírét keltse"? Vajon miért van az, hogy N yugaton - ahol ténylegesen szabad orvosválasztás van - ott egyes orvoshoz bejutni sok időbe telik ésa magas a vizitdsíj, más orvosnál meg éppen ellenkezőleg? És nem gondolod, hogy ez "Wnagyban" is így működik? (Most itt nem akarok visszautalnisok panaszkodóra ebben a blogban, akit az egészségügyi személyzet sok esetben élettelen tárgyként kezelio...)
Ige. Megkérik az árát! És aki tud az megfizeti, aki meg nem az megy az államiba. Mi ebben a furcsa? Most nem így van?

@szabidoki: Előtte meg az EBRD kiszállt... Vajh' miért?

@szabidoki: És hol vannnak a hálapé@Pico: nzmilliárdok?

Hogy újra olvasom: Ez az egyik legaljasabb poszt, amit errefelé olvasni lehetett.

Nekem is eszembe jutott az, ami a Tölgynek:
Csak a közvetlen ráfordítások megegyeznek egy 1800-as lélekszámú körzet 3-6 havi teljes finanszírozásával.
Nem számolva, azzal a kb 10 % valószínűséggel, hogy a kicsi egész életén keresztül aranyos hülyegyerekként a társadalmi „szolidaritásra” szorul. A maradékból, meg 20-30% MCD, caracteropathia, sociopathia, egyéb BNO F70-->F99, annak oktatási, igazságügyi, pízügyi, egészségügyi következményeivel.

Az „anyuka” meg ír, mer' ismeri a latin ABC-t!
A „megaláztammagam” meg kiteszi a kirakatba!

Én ide röhögni, meg szórakozni járok, de most igazán undorodom!
Rattistan!

@gld: Ha így értetted... akkor semmit sem értettél...

@Pico: oké, akkor tényleg buta vagyok, és kérlek, hogy magyarázd el, kórházra lefordítva.

@gld: a tokes pl. racsap a kezere a beszerzonek ha "veletlenul" dragabban szerzi be a kotszert

@pakesz: oké, ez világos.

Szerintem egyszerűen az egésznek a mechanizmusát néztem más szemszögből. Nekem a jobb minőségű, eladható rajzszeg a teljesebb körű szolgáltatással volt analóg, amiért a beteg valamilyen módon fizet. De akkor ezek szerint tévedtem.

Megint egy poszt, amiből annyit tudhattunk meg amennyit a posztíró tudatni akart velünk a maga egzaltált stílusában. Előzetes küretek, spontán vetélések, dohányzás, miegyébről ugye semmi, természetesen a nőgyógy szaki felelős a koraszülésért. Meg mindenért mindenki, azért is ha nem engedtek látogatni a fertőzésveszély miatt, meg azért is ha engedtek és ezzel veszélyeztettek

Technológiai folyamat korszerűsítés= a gyógyítási eljárások fejlesztése, új módszerek bevezetése a műszerezettség, felszereltség fejlesztése révén annak érdekében, hogy a diganosztika pontosabbá válhasson, és ezáltal a gyógyítási folyamatok időben lerövidíthetők legyenek, a betegek hamarabb nyerhessék vissza egészségüket és ezzel együtt a kórház betegátbocsájtási képessége adott kapacitás feltételek mellett is növekedhessen.
Munkaszervezés=egyes osztályok ágyszámát a valódi szükségletekhez igazítani, ha szükséges átcsoportosítani ill. az igényeknek megfelelően alakítani, a személyzet létszámát a kapacitásokhoz igazítani, (a szerződéses szerződéses foglalkoztatási kört lehetőség szerint bővíteni), a béreket azonnal jelentősen megnövelni és ezzel egyidejűleg a munkafegyelemet megkövetelni. A munkakörülmények javításával és a bérezéssel együttesen azt elérni, hogy mpég a takarítók is tolongjanak a munkafelvételi irodán. Legfontosabb követelményként azt kitűzni, hogy a beteg mindenek előtt "jól érezze magát", mindig szívesen keresse fel az intézetet, ha baja támad és az intézet jó hírét úton-félen terjessze. A dologzóknak jó munkakörülményelket biztosítani, a betegek számára barátságos környezetet teremteni, amely oszlatja a beteg félelmét.

Nagyon fontos előfeltételnek tartanám, hogy az állami biztosító mellett magántársaságokkal is szerződhessen az intézet, így lehetőség nyíljon több lábon állni.

Persze ezek csak elvek. Ha befektetőként felléphetnék (amire persze esélyem sincs), átvilágítással kezdeném, megfelelő gazdasági és egészségügyi szakemberek bevonásával. Miután - elvileg - én a pénzt adom, kívülállóként konkrét szakmai követelményekkel csakis a szakértők véleményére támaszkodhatnék a részleteket illetően. A fentieket viszont alapvető szempontokként határoznám meg a szakértők számára.

Természetesnek tartom, hogy a befektetés rövidebb távon nyereséget nem fog hozni, a megtérülésről meg konkrétumok hiányában nem is lehet beszélni. M Inden esetre, a befektetett tőke nagyságától is függően nyereséget csak több év után várnék.

(Egyébként, hogy magadat minősíted le, ez tudod olyan, mint mondani szokták: a fiamnak mondom, hogy a menyem értsen belőle. Úgy érzem, a meny szerepet szántad nekem és ez nem tisztességes.)

@Pico: talan mert lattak, hogy ennyi penzbol nem lehet korhazakat mukodtetni, esetleg nem akartak, hogy a nevuket egy orditoan korrupcios ugyhoz kapcsoljak, nem tudom. Az azert arulkodo, hogy meg efftarsi hatszellel sem jott ossze a biznic.
A halapenzes milliardokra en is kivancsi lennek, de engem valahogy nem akarnak korrumpalni...

@szabidoki: Talán..., lehet..., esetleg... Nem tudom, hogy mi volt az ordítóan korrupciós ügy, mert nem emlékszem semmilyen büntető eljárásra. Csak a napokban kezdték emlegetni az ÁNTSZ laborok ügyét, de ez nem az a téma...
Ami a korrupciót illeti.. Igen, gyakori a te eseted. Sokan vannak, akik nem kapnak. És mégis van.

OFF. Mára jó éjt, örültem az eszmecserének.

@Pico: remelem azt te sem gondolod komolyan, hogy az egri balhenal a szocik csak pusztan a kozjo erdeket tartottak szem elott, mikor meg birosagi iteletet is leszartak, csak hogy a Hospinvest legyen a nyero? Ugyanmar...

@bakela: Azt írod, 10% az aranyos hülyegyerek, 20-30% a BNO 70–79. Marad még legalább 60%, akik ezek szerint egészségesen felnőnek, ha esélyt adunk rá... Igen, sokba kerül.

De akkor miért operálják pl. a tüdőrákosokat, akiknél a 2 éves túlélésnek alig van esélye? Mi értelme meghosszabbítani a szenvedésüket?

Veszélyes vizek ezek, ne menjünk ebbe az irányba...

@szabidoki: Büntetőeljárás azért nem volt. Másfelől - nem is tudom ki mondta - a korrupció az, amiből engem kihagynak. Amivel csak azt szeretném mondani, hogy 4000 éve nem tudták kiküszöbölni a rendszerből, pedig volt már több társadalmi formáció, és valahogy mégis csak előre lépett a világ..

@Pico: szoval szerinted csak az a korrupcio, amit a rendorseg felfedez? Meg ha mar regota igy van, akkor ne is csinaljunk semmit, jol van ez igy?

@szabidoki: Természetesen tenni kell ellene!
Kezdjük mindjárt azzal, hogy duplájára emeljük a rezidensek bérét és ők meg szerződésben vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Ezt azután meg eszkaláljuk, egyre szélesebb mértékben az egészségügy teljes területére. Csak nem tudom, hogy ennek hol van/lesz a pénügyi fedezete, ha csak és kizárólag a költségvetési forrásokra, meg a járadékokra építünk. És ha még ez realizálódna is, akkor hol vannak azoknak a fejlesztéseknek a forrásai, amelyek a magyar egészségügy színvonalát emelni fogják?
Többször kérdeztem már ezt - tőled is -, de erre érdemleges válasz nincs azonkívűl, hogy emeljék a járadékokat (=megszorítás), meg ne vonjanak ki az egészségügyből forrásokat - miközben meg elfelejtük, hogy a járadékok és a rááfordítás szükséglete közötti hézagot az állami költségvetés forrásaiból - olvasd: az adófizetők további pénzeiből - kellene finanszírozni. Ugyanakkor a GDP 3,8, majd 3 % alatt hiányát meg tartani kell. Ébredjél már fel!!!

@Pico:

Nagyon a szívem szerint gondolkodol.
Egy kiegészítés, ha nem sértelek meg.

Járadék = kifizetés igénybe vevőnek
Járulék = befizetés költségvetésbe

@Dr.laikus PhD: Köszönöm a pontosítást!

@huncut és Pico: pedig a nyugati tendencia erre mutat.
a magántőke bevonásával az is előtérbe fog kerülni,hogy mit nyer az állam az üzleten, nemcsak az,hogy mennyibe kerül aktuálisan a kezelés...
Vagyis,ha mondjuk 78 évesen dialízisre szorulnál, nagyon könnyen elképzelhető,hogy nem fogod megkapni,mert egy 78 éves ember már semmi hasznot nem hajt az államnak, viszont a kezelése sokba kerül.

@Pico:

1. Egerben, mint az közismert, nem, ismétlem, nem jelent meg működőtőke.

2. A telki kórház sorozatosan csődben volt az elmúlt években, és egyszerű pénzmosodaként indult.

@Pico:

A Hospinvest nem működtette jól az intézményeit, és amint kihátrált mögüle az EBRD, emiatt egyből csődbe is ment.

Az, hogy egy Hospinvest-féle szar cég eltűnt a balfenéken, összességében nyert az ország.

@szabidoki:

A teljesen magánjellegű egészségügyet a mostani pénz kb. 2-4-szereséből lehetne normálisan kihozni.

@Irise:

Már most van egy életkori határ tudtommal a vesetranszplantációra.

Fáradt szakemberek, rossz ellátás, kiégés
nili blogja

A Genetikai ultrahangon töltött néhány napom tapasztalatai

Az asszisztens titkon iszik néhány kortyot, beszélni nem mer, csak sustorog. Látványosan udvarol és dicséri az orvost. Folyton rágja a szája szélét, idegesen nevet, olykor meg szinte sír. A doktor fogadja a dicsérő szavakat, de nem felel, inkább hibáztat, és lekezelően számon kér. Délután egy óra is elmúlt, de a munkatárs még nem is reggelizett. A betegek kígyózó sorokban várják a 18 hetes genetikai szűrést, az orvos egyre fáradtabb, a páciensek türelmetlenek. Az asszisztens kimenekül néhány percre. Hallom, ahogy egy kollégájával arról beszél, hogy nem bírja tovább, és hazamegy. „Z. doktornő ma elviselhetetlenebb, mint általában” – mondja, majd két kis csokikockával a kezében visszasomfordál a vizsgálószobába. Felmerül bennem a kérdés: miért nem tudnak jól együtt dolgozni azok a kollégák, akik napi 10-12 órát kénytelenek egy helyen eltölteni? Akik egymás munkája nélkül nem boldogulnak, és mivel más a feladatkörük, nem vehetik el egymás kenyerét, inkább kiegészítik egymást?Elvileg…

Nem akarok általánosítani, hiszen nem mondhatom, hogy minden kórházban ilyen felállásban, hasonló kapcsolatrendszerben működnek a dolgok. Bárhogyan is: a tiszteletet nem lehet kivívni félelemkeltéssel. A méltóság megtartása minden ember alapvető joga. Az egészségügyi dolgozóké is. Ha ezt azok, akiknek csapatként kellene együtt dolgozniuk, nem értik, hogyan tudnának megfelelő munkát végezni? Ismerniük kell(ene) egymás munkájának kompetenciáját, tiszteletben tartani a különböző személyiségeket, az ebédszünetet, vagy hovatovább a WC-szükségletet, az emberi esetlenségeket…

Mit lehet csodálkozni, ha ezek után a beteggel szemben az egészségügyi dolgozók közömbösek, hidegek, elutasítóak? Még jelen voltak a páciensek, amikor elkezdték őket szidalmazni egymás között: „Fogadjunk ő volt az, aki múltkor is elfelejtette elhozni a TAJ-kártyáját!”, „Nem több az IQ-ja hetvennél, irodai asszisztens” - utaltak egyes szám harmadik személyben a jelenlévő kismamákra.

Egyik kismama száznegyven kilométert utazott, a rá váró vizsgálat miatt. Az előző gyermekét 19 hetesen vetette el, mert az AFP-vizsgálat (a magzati máj által termelt alfa-fötoprotein nevű fehérje, melynek vizsgálatával genetikai betegségek szűrhetők ki) eredményei szerint magas volt a Down kór kockázata. Most ugyanezzel a problémával kellett szembenéznie.

Az anyuka a vizsgálat első pillanatától kezdve sírt. Az orvos erre ügyet sem vetett, nagy szakértelemmel megnézte a magzat paramétereit, majd azt mondta: „Most megvárom, míg az anyuka letörli a könnyeit. Igen, úgy…” – és orvosilag levezette az amniocentézis vizsgálat – egy vékony tűvel átszúrják a magzatburkot, és magzatvizet szívnak le az anya hasfalán keresztül – szükségességét. Elmondta, hogy ennek a vizsgálatnak viszonylag magas a vetélési kockázata (egy-másfél százalék). Láttam, hogy a kismama kérdezne még, de az orvos és az asszisztens ügyet sem vetettek rá. Én vettem a bátorságot, és mondtam, hogy kérdezzen nyugodtan. Ő azonban addigra a kérdései felét elfelejtette, arra az egyre pedig, amit végül feltett, nem kapott választ. A kismama egyedül maradt élete legnagyobb döntésével, anélkül, hogy a szakemberek a legcsekélyebb empátia jelét mutatták volna.

A belső feszültségeknek, vagy a súlyos anyagi nehézségnek, mely a kórházakat érintik, nem szabadna a betegeken lecsapódnia. A páciensek – akik hosszú évek óta fizetnek az egészségügyi szolgáltatásért – alapvető joga a megfelelő egészségügyi ellátás, amely nem merülhet ki abban, hogy kezelik a sebet, vagy elmondják a diagnózist, esetleg tájékoztatást adnak a szükséges beavatkozásról. Az ember nem csupán test, hanem lélek és szellem is (holisztikus betegségszemlélet). Ezért nem lehet csupán egyetlen lehetséges diagnózis. Látni kell, hogy fél, és a doktoroktól reméli a helyes válaszokat. A mai napig ezt tanítják a különböző oktatási intézményekben, de sok esetben, mire a tanulók eljutnak a kórházakba, nagyon hamar elfelejtik a tanultakat és a helyi protokoll szerint „közönyössé válnak”.

Tisztelet. Kegyelet. Odafigyelés. A méltóság megtartása – vagy ezek hiánya. Ezek a dolgok nem kerülnek semmibe, de mindezek nélkülözése felbecsülhetetlen károkat okoz.

Ezen a napon tizenkét nőgyógyászati kisműtétet (amniocentézis) végeztek el. A vizsgálatokra váró kismamák félelemmel és aggodalommal telve érkeztek. Beszűkült tudatállapotban vártak egy olyan beavatkozást, amelyről nem tudhatták teljes bizonyossággal, hogy eredményes lesz-e a kért diagnosztikai vizsgálat, vagy felesleges kockázatnak bizonyul? Minden esetben történt informális tájékoztatás, de a bátorító mosoly, a kézfogás, a kedves szó, az együttérzés legtöbbször elmaradt. Az ilyen helyzetekben a beavatkozást végző team-től elvárható lenne a pszichés támogatás a kismamáknak. Ha tehetném, kötelezővé tenném a „minden páciensnek jár egy mosoly a kezelés során” – elvet. Hiszen ha ilyen elvek szerint dolgoznak, nagyobb eséllyel várhatják, hogy ők is ezt kapják, amikor orvosi vizsgálatra szorulnak majd.

Egy gyermek intenzív osztályon (PIC) dolgozó szakasszisztens azt mondta nekem nemrég: „Aki az egészségügyet választja, azt is vállalja, hogy egy életen át szegény marad.” Szomorú summája ez egy nagyon fontos szakmát és egyben hivatást választó ember életének. Kilencven dekás gyermekeket szakszerűen képes lélegeztetni, de ez a tudás sem teszi méltóvá őt arra, hogy saját gyermekei büszkék legyenek rá! Ők ugyanis csak azt látják, hogy anyjuk soha nincs velük, illetve ha otthon van ,mindig kimerült, ugyanakkor mégsem vehetik meg maguknak azt, amire leginkább vágynak, mert nincs pénzük rá… Ilyen körülmények között néhány év alatt kiéghet az egészségügyi dolgozó.

Könnyű lenne azt mondani, hogy az egészségügyi rendszer alacsony színvonalának egyetlen oka a hatalmas anyagi nehézség, mellyel a kórházak nap mint nap kénytelenek megküzdeni. Már-már közhelyes az a tény, hogy az alkalmazottak „éhbérért” dolgoznak, nincsenek motiválva anyagilag, ugyanakkor folyamatosan hatalmas fizikai, és pszichés terhelésnek vannak kitéve.

Én mégis azt gondolom, elsősorban azokkal a nehézségekkel kellene szembenézniük az egészségügyi dolgozóknak, amikhez nem anyagi támogatás szükséges. Az ő munkájuk által formálódik az egészségügyről kialakult közvélemény, ugyanakkor ők mindannyian igénybe vevői is ezeknek a szolgáltatásoknak, tehát maguk miatt sem mindegy, hogyan viselkednek az egészségügyi közegben.

Az alapvető emberi értékek, mint az emberi méltóság, egyenlő bánásmód, tisztelet, nem pénzzel megfizethető dolgok. Sem az egészségügy szegénysége, sem a szakmunka értéktelensége nem jogosít fel senkit a tiszteletlen, kegyelet nélküli viselkedésre.

Szerintem.

@Dr.laikus PhD:

Aranyos, hogy mekkora hülyeségeket képes valaki leírni. :-)

Saját maga részletesen leírja, hogy az egészségügyi dolgozók kiégettségben szenvednek, és azt is, hogy miért.

Majd a végső következtetés: "de mégse legyenek kiégettek".

Ez a blogposzt hülyeség.

@radiologus.hu:

Talán akkor még sem a pénz az oka?

Ez egy parás szakma.
Itt mindenki többet keres az átlagnál.

Ti mondjátok - no meg a felmérések - hogy itt kapják a paraszolvencia 70 %-át.

Annyira nem hülyeség.

@Dr.laikus PhD: A kiégettség nem egyenlő a pénzhiánnyal.

@Irise:

Itt a cél adott.
Nincs mitől kiégjen, nem veszti el a jövedelmét, állását, semmijét.

Akkor mitől kiégett?

A Jánosban én is voltam a 90-es években, már akkor is tragédia volt sajnos, a műtő már akkor is lepukkant állapotban, az orvosok cinikusok (nőgyógyászat szintén). Orvost és kórházat is váltottam, a 2-es Klinikán szültem aztán 2x. Doki rendben volt bár magánba jártam hozzá, szoba fizetős, mivel a kórházban sok volt az etnikum és rendszeresen a kórteremben dohányoztak igaz az ablaknál de akkor is...a nővérek tehetetlenek voltak. Csecsemősök -akiket kifogtam - sajnos a legkisebb empátiával sem rendelkeztek, pedig a babámmal semmit sem kellett csinálniuk, igaz nem is engedtem (télviz idején a 2x2 m-es ablak tárva-nyitva 23 újszülöttre akik részben sapka nélkül feküdtek a kocsikban). Az egyágyas kórterem napi 10e Ft-ért egy 2*-os szálloda szinvonalának sem felelt meg, az egyetlen "luxus" a tévé. A fürdőszoba penészes (zuhanykabin), gusztustalan.
Mindamellett pozitiv, hogy a korszül. osztályon nagyon alacsony súlyú babákat mentettek meg, de mégsem szülnék itt soha többet - a második is kizárólag az orvos miatt történt, mivel tudtam, hogy szakmailag 120%-on teljesit, és figyelembe vette az igényeimet.

Nos, ne feledjük, hogy egy szülő nő másképp fogja utólag "értékelni" a lezajlott eseményeket, sokkal érzékenyebb, mint egy külső szemlélő.

Pl attól,hogy ma az egészségügyi dolgozók lassan közellenség státuszba kerülnek.

Nem a praxisblog az egyetlen, ahol keményvonalas orvosgyalázás folyik.

Jó lenne,ha a betegekben felmerülne,hogy az ápolónők, orvosok olyan munkát végeznek,amit más nem tud.
Te hasba tudnál szúrni egy terhes nőt,hogy megállapítsd ,beteg-e a magzata? És itt nemcsak a szakmai tudásról van szó,hanem arról,hogy ez mind megrázkódtatás nekünk is.
Attól,hogy az orvos nem sír együtt a terhes anyukával még biza neki is megrendül a lelke. Egy nap 60x. 365 x 60. CSinálja tovább, menti az életet. Néha forog a gyomra, lehányják, vér megy a szemébe, megszúrja az ujját hepa C-s beteg után stb. Csinálja tovább. Elveszít beteget, kellene neki is egy fél óra,hogy megnyugodjon a lelke, nincs rá idő. CSinálja tovább.
Aztán bejön egy ilyen fórumra és az arcába vágják,hogy ő szereti nézni mások szenvedését, micsoda mocsok, készakarva nem mentette meg az anyámat stb.

Ettől lesz pl. kiégett.

@Irise:

Jaj de nagyon sajnálom.

Azért azt ki kellett érdemelni, hogy ma ennyi pocsék mese legyen forgalomban.

Nem kell kiégettnek lenni, mert valaki választott egy szakmát és annak vele járója az is amit írsz.Ezt meg kell tanulni kezelni, ezzel a szakmával együtt jár, ha nem megy akkor abba kell hagyni.

Nem lehet mindet a frusztrációra kenni, meg arra, hogy fikázzák az orvosokat, nővéreket, főleg egy szülészeten.

Én még boldogabb időkben szültem, de már akkor is lehetett tudni ki fog fizetni és biza másként foglalkoztak vele.

Felnőttem az egészségügyben, még óvodába is a kórház óvodájába jártam.
Csodás orvosok vettek körül, tudom mit várhatok el.
Az én 30-as éveimben is nagyon rosszul kerestek az orvosok.
A fogászok és a szülészek rontottak a renomén, ezért nekik lehettek hálásak.
A fogászok jogállása rendezett.
A szülészeké is az lesz.

Az erodálódást látom és megértem.
Szülészeten nem!

Annyira légy csak empatikus, amennyire kell, hogy el tudj látni.
Szétfolyni nem kell még értem sem. :-)

Lehánynak, megszúrod magad, vér megy a szemedbe?
Ezt választottad, ez a szakma ettől is szép.

Mondom! Orvosok vettek körül.
Nem akárkik.
Tőlük ilyet nem hallottam soha, ez az életük része volt.

@Dr.laikus PhD:

Nem tűnik úgy, hogy a bizonyos ultrahang-labor, ahol az illető járt, annyira pihentető és parás hely lenne.

Mert nem is az.

Egy daráló.

@Dr.laikus PhD:

A te 30-as éveidben is a mai munkaterhelés mintegy fele hárult egy dolgozóra.

Én durván 16 éve látom az ellátóhelyeket belülről.

16 év alatt kb. másfélszeresére nőtt az akkor is elég nagy teher.

Én egy húzósabb napon 40-50 ultrahangot csináltam a kórházban.
Akiktől tanultam, azoknak a 20-25 vizsgálat volt a "hú, ez erős nap volt" kategória.

Egyszerűen régen kevesebb volt a beteg.

@radiologus.hu: olyan sokkal azért nem volt kevesebb beteg, több volt az orvos.

Lengyel kollégát kérdeztem az ő helyzetükről, és érdekes dolgot mondott:
Nagyon sokan vállalnak másod- harmadállást, ügyeletet stb.. mert alacsonyak a fizetések.

Azért nem emeli az állam az orvosi béreket, mert akkor megjelenne, a most kevésbé érzékelhető orvoshiány. 2x, 3x bér mellett nem vállalnának másod- harmadállásokat.

@Dr.laikus PhD: Mitől égnek ki az orvosok?
Sok a munka? Igen. Egy egészségügyis átlagban másfélszer annyit dolgozik, mint a nem egészségügyis (munkaórák száma alapján).

De pl. a nyugdíjkorhatár azonos.

Nagy a felelősség? Igen. Laikus megintcsak nem tudja elképzelni. Milyen érzés, amikor bizonytalanságban vagy 10 percig, hogy a beteged (mondjuk a te hibádból) maradandó agykárosodást szenvedett-e, és zöldség lesz élete végéig. Az nagyon hosszú 10 perc.

Mindez együtt szerintem bőven elég a kiégéshez. Nyugaton nagyon ismerik a kiégett orvost. Mert eddig csak azt említettem, ami nyugaton is általános.

Itthon kevés a pénz? Igen. Nagyon. A laikusoknak fogalma sincs a parahelyzetről, talán majd írok róla részletesen. Röviden - ha a többséget, az átlagot nézem, felejtse ezt el mindenki, mert nincs. De ne is legyen, átokverés az egészségügyön.

És igazat adok neked abban, hogy aki elhivatott, az ettől még csinálná...

Zárójeles, de fontos rész -
(Miért elvárás az, hogy az orvos elhivatott legyen? Miért nem lehet szimplán jó szakember, aki tenné a dolgát becsülettel? Miért ne legyen elhivatott az ügyvéd, a HR menedzser, az informatikus, a politikus, a focista? Harmadoljuk a bérét, dolgozzon lehetetlen körülmények között 3x annyit, mint korábban, legyen ő is elhivatott, és szorítsa össze a fogát és kész. Ez nevetséges, az elhivatottsággal hagyjál békén)

Miért lesz kiégett az orvos (a nővér, ápoló), ha ennyi nem lenne elég, mi teszi be biztosan a kaput?
A lehetetlen körülmények. Dolgozz eszköz nélkül, gyakran becstelen, erkölcstelen, etikátlan körülmények között, ahol folyamatosan zaklatnak, törvénytelenségek sorozatával vonják meg tőled még azt is ami jár, gyakran kényszeríte(né)nek szakmailag elfogadhatatlan döntési, vagy más helyzetekbe, úgy hogy eközben az elvárás maximális minden tekintetben, és "hálából" azt kapod, hogy húzd csak tovább az igát, te ökör, mert neked elhivatottnak kell lenned.

Ilyen ökör létezik, de egyre kevesebb. És korán döglik. Nyugdíj után egy-két évvel.

@rikitiki:

"A laikusoknak fogalma sincs a parahelyzetről, talán majd írok róla részletesen."

A laikusnak annyi van amennyit fizet.:)

A fenti példa csak a fogorvosokról és a szülészekről szólt. Nem általánosan az orvos szakma minden képviselőjéről.

Tudom, hogy nehéz, de kiégést emlegetni egy szülészeten kicsit furcsa. Minden napi sikerélmény, jó jövedelem. A munkahelyi légkörért maga az ember a felelős. A körülményekért már nem annyira.

Nem lehet a kiégésre fogni mindent. Nem mindenhol azonos.
Igen piszok disznóság, hogy az elismertségetek a becsülésetek meredeken zuhant. Nem lehet mindent (habár nagyon sokat) az ujságírók számlájára írni.
Az én időmben nem volt per, ha tévedett az orvos - most van. A lehetősége adott - ez nagy nyomás, mert ismeretlen. De maga a gyógyításba beleférő hiba lehetősége is egy gumi szabály. Nagyon gondatlannak kellett lennie az orvosnak, ha elítélik. (a saját lelkiismerete is lehet nagy nyomás)

3-4 munkahely?
Nem jön ki órában.
Egy munkahelyen mennyi és a többi hogy jön ki? 300 óra a törzsmunkahelyen?
Amennyire én látom, nem kell ennyit dolgozni.
Azt gondolom, ha rendesen a gyógyulásig van kísérve egy beteg (ott ahol kell) akkor nincs szükség ennyi munkaórára.

Csúnyát mondok és leharapjátok a fejem, de sok helyen fusizás folyik a betegekkel.

Miért elvárás az orvosi elhivatottság?
A részemről nem az.
Az igen, hogy normálisan beszéljenek velem, tájékoztassanak, hogy megértsem én mit tehetek magamért - akár úgy is ha van internetem nézzem meg ott - akkor szervezzék meg úgy a munkát, hogy a munkadarab folyamatosan haladjon, ne legyenek kiesett órák, ne kelljen szabadságot kivenni, ha vizsgálatra kell menni.
Órákat várni a pontatlan kezdés miatt pl. reggel, félig odafigyelő személyzetet (hónapok óta rosszul írják fel a gyógyszerem, kiadják, mert az a mennyiség amit ír, nem létezik. Szóltam, hiába)

Elbeszélünk egymás mellett. A betegek panaszkodnak ezen a blogon, Ti hiteltelenítitek azt is ami jogos.
Ráfogjátok a kiégésre, ha egy kolléga nem úgy végzi a munkáját ahogy kell.
Azt látom, hogy a jövedelem növekedése helyett Ti is a saját belső nyomásotokon akartok enyhíteni (ugyan már megtettétek, ezért a sok panasz)
Ez antagonisztikus, hisz valaha esküt tettetek (ez komoly dolog, a saját magamnak tett esküt nem tudom megszegni csak ha sérülök magam is).

Kell a változás, de meg kell beszélni.
Mit várhatunk, mit ne várjunk.
De az orvosi szoba légköréről a beteg nem tehet, a piszokról szintén és etc...
Mantra, imamalom kívánság szerint.

"A lehetetlen körülmények. Dolgozz eszköz nélkül, gyakran becstelen, erkölcstelen, etikátlan körülmények között, ahol folyamatosan zaklatnak, törvénytelenségek sorozatával vonják meg tőled még azt is ami jár, gyakran kényszeríte(né)nek szakmailag elfogadhatatlan döntési, vagy más helyzetekbe, úgy hogy eközben az elvárás maximális minden tekintetben, és "hálából" azt kapod, hogy húzd csak tovább az igát, te ökör, mert neked elhivatottnak kell lenned."

Erről kéne beszélni és sokat, nagyon sokat.
Ez elfogadhatatlan,
Ebbe tényleg bele lehet dögleni. Orvosnak is betegnek is.

@Dr.laikus PhD: A szülész/nőgyógyász ugyanúgy kiégett, hidd el. Nem hiszem, hogy nagy élmény lehet minden nap x női alsótestet látni, már hogy finoman fogalmazzak. Tudom, mert volt egy barátom, aki nőgyógyász volt, rengeteget mesélt, kollégákról, akik csak ivással tudták elviselni a napokat. Ő is abbahagyta. Van egy pont, ahol nem segit a hálapénz, akármennyi. Nemcsak modellek kerülnek a nőgyógyászok elé.... :-) Ebbe nem mennék bele mert amiket mondott az nem biztos, hogy ide leirva jól mutat.

@Dr.laikus PhD:
ne vedd magadra, csak a szépet :)
aludtam egyet rá...

"Ez antagonisztikus, hisz valaha esküt tettetek (ez komoly dolog, a saját magamnak tett esküt nem tudom megszegni csak ha sérülök magam is)."

Ez nagyon jól meg lett fogalmazva, tudniillik éppen azért égnek ki az emberek, mert ezt az esküt kell megszegniük a munkájuk során. A körülmények arra kényszerítik.
Ezért mennek el külföldre, ahol az esküjüknek megfelelően dolgozhatnak, vagy elmennek más szakmába, vagy maradnak, sérülnek, kiégnek.

Azért nem ennyire fekete-fahér a helyzet, mint a postoló írja!
Mi is ugyanott voltunk PIC-en (ismerjük is egymást) és teljesen más tapasztalatunk volt.
Egy forintot nme adtunk senkinek, soha nem is céloztak rá. Néha vittünk instant kávét, meg kb két doboz bonbont. Ennyi. A bkv jegyeim többe kerültek a négy hónapnyi bejárkáláskor.
A 24. hétre született 630 grammos kislányunk ma jól van, mindene oké - az egyik fülére kicsit gyengébben hall. Úgy, hogy kb 2% esélye volt arra, hogy egyáltalán életben maradjon.
Úgyhogy részemről a János PIC a legjobb hely, mait el tudok képzelni.

@Barnamaci: "Tudom, mert volt egy barátom, aki nőgyógyász volt, rengeteget mesélt, kollégákról, akik csak ivással tudták elviselni a napokat. Ő is abbahagyta."

es nem volt nehez utana pia(alkohol) nelkul leteznie?

Jó pár napja olvastam el ezt a postot, mert koraszülött baba szülei vagyunk mi is, és egy sorstársunk hívta fel a figyelmem rá. Szóval jó pár napja olvastam el és nem hagy nyugodni, nem bírom ki, hogy ne szóljak hozzá! Különösen mivel Téged, kedves postoló ismerlek személyesen és minden nap Veletek voltam az inkubátor mellett. Értem én a felháborodást, de azért engedd meg, hogy elmondjam én is sokak nevében a véleményemet.
Az első hat bekezdéshez nincs hozzászólni valóm, sajnos a János kórház szülészet-nőgyógyászat osztályáról sok jót elmondani nem lehet. A takarítószemélyzeten spórolnak; az orvosok (ha csak nem valamelyikőjük magánbetege vagy) cinizmusa és hozzáállása kritikán aluli, a műtőről szóló bejegyzések is valósak. Próbálnál meg Te ilyen körülmények között gyógyítani bár igaz ha ezt a hivatást választották, akkor miért így teszik.

A továbbiakat azonban nem vágom. Nem értem, hogy a koraszülött babád megmentése érdekében lezajlott császármetszésen miért kellett volna a párodnak bent lenni (mikor A TE ÉLETED ÉS A GYERMEK MEGMENTÉSE A CÉL!) és azt sem, hogy milyen jogon mondasz egy nemzetközileg is elismert osztályról olyat, hogy be kellene szüntetni???!!! Én a helyükben becsületsértésért és hitelrontásért beperelnélek Benneteket, és ha a továbbiakban is az jár a fejetekben, hogy mocskoljátok ezt az osztályt, akkor jobb, ha felkészültök: nem lesz sok barátotok a jövőben!!

Tehát egy pár dolgot hadd szóljak azok nevében, akik a Szent János Kórház Perinatális Intenzív Centrumáról máshogy gondolkodnak.. .
- Nem a szerencsének köszönhető, hogy a gyermeketek életben maradt, hanem annak a nővér – és orvosi gárdának, akik ott dolgoznak. Te írtad: „27. héten 980gr-os kisfiúnkat hoztam világra császármetszéssel” . Csak gondold át ezt a mondatot! Ne haragudj, de sokan össze is tennék a két kezüket, hogy ekkora súllyal ilyen egészségi állapotban kerültek ki az egészből!!!!!!!!!!!!!
- Nem hiszem, hogy születéskor az orra alatt látható foltról bárki is tudta, hogy hemangióma, úgy emlékeszem, hogy ez a dolog nagyon kicsi folt volt. A hemangióma nem könnyen diagnosztizálható, és nehezen felismerhető korai stádiumban.
- A babátok állapota stabil volt, mivel a hemangióma még nem jelentett veszélyt a légzésére.
- Tegyétek csak össze a kicsi kis kezeiteket, hogy nem az instabil babák szülei vagytok, akiket szállítani KELLETT SHUNT BEÜLTETÉSÉRE. Te jó ég! Tudjátok Ti egyáltalán mi az a shunt beültetés????
- Nemhogy „pofátlanul”, de egyáltalán nem "elvárt követelmény", hogy „30 ezres ajándékcsomagokat” vigyen be bárki az osztályra. Ha nem lennétek ennyire egyoldalúan, ostobán és rosszindulatúan elfogultak, akkor észrevettétek volna, hogy mindenki akkor vitt be bármit az osztálynak, amikor hazavitte a gyermekét, és azt is, hogy mindenki annyit, amennyit gondolt vagy tudott áldozni! [Képzeld csak el, hogy Te vagy az az orvos vagy nővért, aki minden nap vigyázol a 600, 700, 800 vagy 900 grammos babára, virrasztasz mellette, vigyázod fejlődését. A baba szépen nő, fejlődik, mert vigyázol rá, aztán egyszer csak elviszik a szülei. Naná, hogy kicsit megszakad a szíved. S nem vársz el semmit sem, de azért jól esik egy köszönöm! Nem?] Szóval KÉREK ENGEDÉLYT MEGHUNYÁSZKODNI MINDEN PIC-I BABA SZÜLEI NEVÉBEN, AMIÉRT MEGKÖSZÖNTE AZ OSZTÁLYNAK, HOGY ÉL A GYERMEKE!
- Nem kell nagy okostojásnak lenned ahhoz, hogy rájöjj miért Neked kell koraszülött pelenkát és popsitörlőt vinned a gyermekednek egy koraszülött osztályra. Ezen kívül semmit sem kértek, hogy megvegyél neki!!!!
- Igenis vannak helyzetek az életben, amikor mindenkinek jobb, az egészség érdekében kicsit háttérbe szorulsz. Igenis van olyan, hogy nem mehetsz be a gyermeked inkubátora mellé. Akkor 17 baba volt az osztályon (ha emlékeznétek rá, tudnátok, hogy kb. 30 négyzetméteren). Ha az összes baba mindkét szülője rendszeresen látogatja a babákat, akkor nemhogy a fertőzésveszély nő meg ilyen helyzetben, de a nővéreknek még etetni, sőt pelenkázni sem marad ideje a látogatások között! Mekkora ostobaság azon sopánkodni, hogy nem volt idejük Rád. Miért Neked kellett volna az idő? A gyermeked egészsége nem fontosabb, minthogy Te naponta többször információkat kaphatsz?
- A ragtapasszal kapcsolatban magam hallottam az elnézést és a sajnálatot. Nem lett volna semmi baj, mert a következő infúzió-bekötésnél rendben átragtapaszozták volna.
- A kenguruzás senkinek nem volt lehetséges, a szoptatás sem, mert annyira sokan voltak a babák!! A mi időnkben hiába tolta bárki a pénzt (Bár ilyenről pont nem tudok a csapatban), csak aki épp készült hazamenni, annak biztosítottak nagyon kevés időt az összeszoktatáshoz. Könyörgöm, ott hely sem volt, hogy leülj! Hol akartál kenguruztatni?
- Más babákat is helyzetek át a koraszülött osztályra, mert megbíztak abban az osztályban. Az áthelyezés után pont „műszakváltás” volt. Az új műszakosok nem tudták, hogy Nektek nem szólt senki. Szerintem, előfordul ez is.
- Soha senki nem mondta, hogy az apukák jobban fertőznek. Az apukák bemehettek helyettünk, anyukák helyett. Naponta egyszer, igen. De más kórházakban karantén volt a H1N1 miatt. Itt is köszönted volna inkább meg, hogy a főigazgatóság megengedte, hogy naponta egyszer bemehetsz ahelyett, hogy otthon ültél volna és egy hónapig a kórház közelébe sem mehettél volna.
- Az osztály fertőtlenített volt, a babák miatt. Én a közelébe sem engedtem volna magunkat, még akkor sem, ha belepusztulok. Megint csak az a bajod, hogy Te nem mehettél be. Mit szólnál, ha valaki bevitt volna H1N1-et és a kisfiad elkapja? Akkor meg azt kántálnád, miért engedték be a szülőket?????????????
- A koraszülött osztállyal kapcsolatos tapasztalataidhoz nem tudok mit hozzászólni.
- Nekem is otthon kellett összeszoknom gyermekemmel, akit helyhiány miatt 1850 grammal vittünk haza. Átvészeltük a kis súlyú otthon töltött első pár hetünket. Szépen fejlődik, ma már 7000 gramm. Édes baba, életünk ajándéka!
- Csak nézz rá egy statisztikára a túlélő babák száma tükrében – a Szent János PIC-cel kapcsolatban.

Soha, de soha nem fog elmúlni az a hála- és szeretet érzés a szívemben, amit a Szent János Kórház Perinatális Intenzív Centrumában dolgozók iránt érzek! S szerintem sokan vagyunk így ezzel. Akik nem ennyire egoista szülők. Szerintem, aki erről az osztályról azt írja, hogy be kellene szüntetni, na az Magyarország szégyene!

Néha kicsit nyers leszek, ez a maximális felháborodásom eredménye...

Az én ikreim is a János Kórházban születtek, 27.hétre, NEM az orvosok vagy a kórház hibájából, egyszerűen elfolyt a magzatvíz, nem volt visszaút, sürgős császármetszéssel világra hozta egy igazán remek orvos a 2 kislányomat. Abban a helyzetben a legutolsó dolog, ami eszembe jutott, hogy amellett kampányoljak, hogy a párom végigasszisztálhassa az életmentő császárt. Nem vagy normális, és szülőnek való sem, ha akkor ez volt a legfőbb problémád. Abban a helyzetben például engem az sem érdekelt, hogy milyen a műtő kinézete, az egyetlen ami fontos volt, hogy rendben legyenek a kicsik.
A babáim azonnal a PIC-re kerültek, szerencsére, csak ezt mondhatom. 2 hónapot töltöttek ott.

Sok dolgot nem teszek hozzá az előttem szólóhoz (galibaba), mert szépen összefoglalta a lényeget.
Azt, hogy az ott dolgozó orvosok, nővérek a TE gyerekedért kűzdenek, minden pillanatban. Én spec nem toltam pénzt, és ajándékcsomagot is csak akkor vittem, amikor hazaengedték a lányokat, kávét, teát, csokitkaptak,aminek azt hiszem mindenki örül, köszönetképpen a munkájáért.

Nem tudom, hogy te mit dolgozol, de úgy tűnik, még senki sem köszönte meg a munkádat...talán ezért lehet neked ez a gesztus furcsa...

Az, hogy a látogatási tilalom lényegét ennyire nem érted, szánalmas. Amúgy igen, az apukák is bemehettek, cserélve az anyukákkal...

Én speciel bármit kértem a nővérektől, igyekeztek segíteni. Például egyszer megkértem, hogy a szoptatás előtt várjanak meg a pelenkázással, hogy én csinálhassam.. És képzeld, nagyon szívesen segítettek!

..és még sorolhatnám...

Mélységesen elszégyelheted magad, amiért ilyen hálátlan vagy azokkal szemben, akiknek a gyereked az életét köszönheti... Ha ők nincsenek, akkor gyermeked sincs sem hemangiomával, sem anélkül...

Nem kell játszani a primadonnát, ez nem az a hely...

Ha luxus körülmények között kívánsz szülni, legközelebb nyugodtan fizess egy magánkórházban, ott még kávét is kapsz ágyba...bár lehet, hogy a gyereked nem az egyik legelismertebb neonatológus kezébe kerül... vesztére...

Sosem írtam még kommentet, de most nem bírom ki, hogy ne szóljak hozzá! Főleg, mivel érintett vagyok a témában. Harmadik gyermekem a Jánosban született idén májusban, ugyancsak a 27. hétre és 980g-mal. 10 hétig voltunk a PIC-en, de pont az ellenkezőjét tapasztaltam annak, mint amit az anyuka leírt.
Hozzám még aznap, amikor a mentő bevitt, bejött a PIC főorvosasszonya és tárgyilagosan, de nem ridegen tájékoztatott arról, mi várható, milyenek az esélyek. Nagyon féltettem a picit, de nem rémisztett meg, mert tudtam, hogy mindent meg fognak tenni érte. És ez így is lett! Számomra nem kérdéses, hogy nem csak a szerencsén, hanem nagy részben az orvosok és nővérek elhivatottságán és hozzáértésén múlt, hogy most nap mint nap láthatom az egészséges kislányom mosolyát. Nem volt könnyű időszak, az biztos és nehéz feldolgozni a 10 hét alatt látott, hallott, átélt dolgokat, de a végeredmény a lényeg, nem?
Ha kérdésem volt, mindig kérdezhettem, akár orvostól, akár nővértől és mindig korrekt választ kaptam. Pedig volt olyan hét, amikor a látogatásokon kívül még napi háromszor is betelefonáltam, hogy hogy van a picikém és soha nem ráztak le.
Felháborodva olvastam, amit az ajándékcsomagokról, borítékokról írt az anyuka! Mi pénzt sosem adtunk, de nagyon örültem, mikor régebben ott levő babák szüleitől megtudtam, hogy mivel lehet segíteni a PIC munkáját. Néhány szülő összefogásával sikerült olyan eszközöket beszereznünk, amiket a kórház nem tudott biztosítani számukra, viszont elengedhetetlen a babák megmentéséhez. Az egy sajnálatos tény, hogy az egészségügy ilyen helyzetben van, de ha mindenki úgy gondolkodna, mint a postoló, akkor lehet, hogy az ő babáját sem tudták volna megmenteni. Én örültem, hogy tudtam valamit tenni, ami segíti a munkájukat. És igen, néha én is vittem csokit, kávét nekik, hiszen a nap 24 órájában gyógyították, gondozták a babámat és ezt szerettem volna valahogyan viszonozni. Emiatt sosem voltunk kiváltságos helyzetben, nem kaptunk nagyobb figyelmet, mint mások és nem várták el, hanem én döntöttem így.
Nyilván sokmindenen lehetne az osztályon javítani, de a megoldás biztosan nem az, hogy bezárják a PIC-et, hiszen akkor hol mentenék meg annak a közel 100 korababának az életét, akiket évente ott kezelnek?!
Végezetül szeretném itt leírni, hogy nem volt olyan nap az elmúlt három hónapban, hogy ne gondolnék hálával azokra, akik kemény munkával lehetővé tették, hogy gyönyörű kislányunk velünk lehessen! Köszönöm Nekik!