szólj hozzáKivezetett a rendelőből, mint egy óvodást
2011.11.22. 06:00Kedves Praxis Blog!
Régóta olvaslak Titeket, a hozzászólókat is, így szeretném, ha elolvasnátok az én történetemet.Fiatal lány vagyok, albérletben lakom a fővárosban. Természetesen a halottak napi négy napos szünetben kezdett el fájni a fülem. Nem tudom kinek volt ilyenben része, de én azt hittem, szétdurran a fülem és a benne lévő lötty egyszerűen a falra loccsan. Ilyenkor nincs más, csak te és a fülfájás. A bal fülemre megsüketültem, igyekeztem a neten kiokosítani magam: meleg só, orrcsepp, fülgyertya, ráolvasás, persze semmi se használt. Két nap vergődés után megnéztem, melyik kórház az ügyeletes: Péterfy Sándor utcai Kórház. Mivel munkaszüneti nap volt, ezért én egyszerű, földi halandó arra gondoltam itt csak ellátnak. Délután kettő óra fele érkeztünk meg, fogalmunk sem volt merre kell menni, de nagy nehezen megtaláltuk: egy alagsori ajtóra ki volt írva, hogy patológia, és fül-orr-gégészet. Lefényképeztük, bementünk.
Voltam már kórházban, így nem lepődtem meg a leomló vakolaton, az egymásra hányt ágykeretektől,amik az alagsorban rostokoltak, csak szerettem volna, ha valaki ellát, és megmondja mi a bajom. Megtaláltuk az első emeleten az ambulanciát, a nővérkének elmondtam mi a bajom, lakcímkártya, taj kártya, regisztráció, ami ilyenkor szükséges, majd utána várakozás.
Nemsokára kijött egy idősebb Doktor úr, (nekem lassan bácsi) és megkérdezte mi a bajom. Mondtam, hogy nagyon fáj a fülem két napja, lüktet, nem hallok rá. Mondta hogy rendben, mindjárt visszajön. Kértem, hogy ismételje meg, mert nem hallok, csak félig. „Mindjárt jövök, mit nem ért ezen.” –válaszolta „kedves” hangnemben.
Tönkretették az emberi méltóságát
2011.11.19. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztelt blog!
Az én édesanyám 2010 szeptember végén erős fejfájással hányással ,vittem kórházba.A sűrűfésűsségi osztályon már lázas is volt,idegorvost híttak hozzá ct.is csináltak neki,fejfájása egyre elviselhetetlenebb volt.Másnap hazaengedték h vírus diétázzon(40kg).
Majd hétfő hajnalban zavart lett és epilepsziás roham jött rá,mentővel kerültünk vissza a sürgősségi osztályra,ahol az orvos azzal fogadott,hogy 2 naponta ide kell járni fejfájással,és ha nem volt jól miért nem vittem ideg orvoshoz.Mire én közöltem a sürgősségin lévőorvossal hogy látta ideg orvos és maga engedte haza ,hogy írt zárójelentést ha azt sem tudta,hogy milyen vizsgálaton volt.Majd átkerültünk idegosztályra,ahol csak találgattak minden vizsgálatra kísértem anyukámat,de orvost kérdezve nem tudták mi a baja.Délután tovább küldték megyei kórházba,ahol már sejtették hogy komoly baja van a láza egyre magasabb volt.Kiderült hogy herpeszvírus okozta agyvelőgyulladása van.
Élire állítva sem férnek el a betegek
2011.11.18. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Korábban több alkalommal és fórumokon dicsértem a Kórházat és munkatársait.Sajnos mára ez a véleményem megváltozott, mégpedig a kardiológiai szakrendelés állapotainak hatására! 2009-ben gk. vezetés közben kapott el egy, a szívinfarktus tüneteivel egybevágó roham.
Mivel egy Betaloc tabletta hatására csökkent, csak másnap mentem el a körzeti orvosomhoz aki rögtön (vizsgálat és EKG után) kardio. szakrendelésre utalt. A fenti kórházban a szakrendelés egy alig 2m széles és 10-12m hosszú, zárt, levegőtlen kis folyosó melletti ajtókból áll, egy EKG, egy Holter, egy szív UH és az épp regnáló orvos szobája.A betegek java része állni kénytelen (szívbetegek!) mert nagyon kevés a hely.
Hirtelen halál, mert nem jött a mentő
2011.11.17. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztelt Praxis blog, kedves Mindenki!
Nem vagyok ismeretlen számotokra, hiszen napi rendszerességgel olvasom a blogot és sokszor hozzá is szólok. Nem hinném, hogy véres szájú Káinnak tartanátok, volt, aki kedvesen azt is megjegyezte, hogy inkább az Ábel becenév illene hozzám. Friss és igen szomorú eseményről szeretnék beszámolni. Két héttel ezelőtt veszítettem el 82 éves nagymamámat, aki nagyon nagyon közel állt a szívemhez. Úgy gondolom, hogy halálában több személy és komoly mulasztások is közrejátszottak. Nem vádaskodni szeretnék, csak kiírni magamból, a konzekvenciákat pedig vonja le mindenki saját maga, én is ezt tettem.
Ez a szomorú történet február tájékán kezdődött. Nagymamám Budapesttől 20 kilométerre, egy kisebb városban lakik (bocsánat, nagyon nehéz megszokni, hogy már nincs velünk, természetesen lakott). Annak is egy nyaralóövezeti részében, amely körülbelül 4 kilométerre található a városközponttól. A családunk alapvetően sem volt valami nagy, de mióta édesapám is eltávozott 2008-ban, csak hárman voltunk, édesanyám, a nagymamám, és jómagam. Édesanyám és én Budapesten lakunk, ebből következik, hogy a nagymamám egyedül élt kint. Számtalanszor kértük, hogy költözzön hozzánk, jöjjön be Pestre, de egészen az utolsó hetekig tiltakozott ellene. Ellátta magát, főzött, mosott, takarított, világ életében dolgozni szeretett, csinálni valamit, a tétlenség volt az egyetlen, amit nem tudott elviselni.
Nincs ideje a panaszaimra, inkább vetkőzzek már
2011.11.16. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztelt Praxis blog!
Kérem engedjék meg, hogy megosszam önnökkel = panasszal éljek, a nőgyógyászati járó beteg ellátás során átélt személyes tapasztalataimat!Sajnálatos módon 17 éves korom óta (most 29 éves múltam) egyedül élek albérletben, így nem áll módomban magánorvost fogadni, magánorvoshoz járni anyagi nehézségeim miatt.
Tisztességesen élek, tisztességes munkakörben dolgozom (szociális gondozó és ápoló vagyok), magamra és környezetemre igényes nőnek tartom magam. Egy partnerem van 6,5 éve, nem élek kihívó, változatos nemi életet. Mivel menstruációs zavaraim, alhasi fájdalmaim, és akkut jelleggel jelentkező, nagy mennyiségű alvadt vér távozott belőlem, időpontot kértem, az általános nőgyógyászati rendelésre.
A halottakkal voltak elfoglalva
2011.11.14. 08:48Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztelt blog!
Édesanyám szeptember közepén került a keszthelyi kórház ápolási osztályra, mert csípőprotézis műtétje után (ez Zalaegerszegen volt ) nem tudtuk felügyelet nélkül hagyni.(83 évesen, sikeres műtét után.)Az ápolási osztályra kerülve,nyugtatózni kezdték,( sajnos szellemileg már nem mindig volt friss ), majd felhúzták a rácsot is. Ugye egy ilyen műtét után újra kell a járást tanulni.Gyógytornászt egyszer láttam nála, majd egy-két napra rá trombózist kapott .Innentől gyorsultak az események.
Decubitusai lettek, kérdeztük, hozzunk-e be algakészítményt, ami az efajta sebek speciális gyógyszere.Azt mondták, nem kell, mert nekik is van.( a decu matracról is lebeszéltek )Aztán eljutottunk odáig, hogy már óriás, egybefüggő lett a seb.Kezdett lázasodni. Október 20-án délután bementem hozzá, mami az ágyában feküdt, öntudatlanul, hangosan zihált,lázas volt. Rohantam nővérért, végre jött egy, megmérte, 39,6 volt. Kérdeztem, kap-e valamit, mire azt válaszolta, hogy már mindent megkapott. Az ott lévő ruhákkal kezdtem borogatni, majd hozott egy vizes lepedőt és azzal betakarta mamit, aki eközben egyfolytában levegőért kapkodott. Megalázó és embertelen volt.Az orvosa és az oszt.vez. ezalatt az orvosi szobában tartózkodtak.
Mindenki kedves, szakszerű és segítőkész volt
2011.11.13. 09:56Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Kedves Praxis Blog!
Amennyiben érdemesnek tartják, kérem közöljék az alábbi történetet.Felnőtt fiamnak jégárpa nőtt jobb szemhéján, külső-belső, tehát körzeti orvosunk beutalta II. ker. Kapás utcai rendelőbe szemészetre, ahol ellátták, kapott kenőcsöt (hátha elmúlik), majd visszarendelték néhány nap múlva ellenőrzésre.
Sajnos nem javult a helyzet, ki is írták műtétre.A kis bajban az volt a nagyobb baj, hogy bal szemére a fiam – egy kisgyerekkori baleset következményeképpen, gyakorlatilag nem lát (fény-árnyék, 5-10 %-os csőlátás), s mint említettem a jobb szemén nött a „dudor”.A szemorvos hölgyet gyermekem tájékoztatta erről, de ő mondta megoldják. Persze én is elkísértem a kijelölt napon (3 munkanap múlva), hiszen tudtuk, ha leragasztják a látó szemet, csak segítséggel boldogul. Reggel 3/4 8-és 8 között kellett megjelennünk (Kapás utca), 8 órára mind a négy beavatkozásra behívott beteg regisztrálva volt, és 9 óra 20 percre készen is volt mindenki a műtéttel.
Az alultápláltság következménye volt a halál oka?
2011.11.11. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Jó napot Kívánok, illetve sziasztok!
Nem kritikát és nem is dicséretet szeretnék most írni, hanem megosztani a bennem meglevő kérdéseket. A válaszokból talán nem csak én, hanem mások is tanulnának.Megpróbálom személytelenül kezelni a történetet, mert úgysem az a lényeg, hogy kivel történt.A 84 éves betegnél ezelőtt 20 éve mellrákot diagnosztizáltak, kivették a daganatot és a hónalji nyirokcsomókat valamint sugárkezeléseket kapott.
Az idők folyamán több betegség is utolérte, gyakorlatilag naponta járt orvoshoz. Néha okkal- máskor ok nélkül.Egy éve ismét daganatot fedeztek fel nála a már műtött mellében, így az onkoteam az javasolta, hogy operálják le a mellét. A beteg bele is egyezett, utána hormontabletta kezelést kapott.Nagyjából fél év elteltével az állapota kezdett nagyon rosszra fordulni. Egyre csak fogyott és fogyott.
Oldd meg a fejtetvet, ahogy tudod
2011.11.08. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Kedves Praxis blog!
Többször írtam már a blogra, mindig pozitív reakciók érkeztek rá a kommentek között, ha kérdésem volt. Most is ez lenne, ugyanis teljesen tehetetlennek érzem magam. Helyzet a következő .
Kislányom 5 éves, ovis, az óvodában a mi csoportunk mellett van egy másik, közös öltöző résszel. A probléma az, hogy a másik csoportban tavaly ősszel, és sajnos idén is megjelent a fejtetű. És a közös öltözőnek köszönhetően pár nap múlva a mi csoportunkban is. Pontosan tudom, hogy ezt bárhol összeszedheti az ember, és nem feltétlenül függ össze az igénytelenséggel. De... Az óvónők szerint a védőnő vette észre, neki hivatalból kezelni is kellett azokat a gyerekeket, akiknél talált problémát. És tájékoztatták a szülőket, hogy folytassák a kezelést otthon is. Fertőtlenítéssel, és a fejbőr kezelésével. Az Óvoda és a védőnő hatásköre eddig terjed. A szülők többsége meg is tette, amit kell, viszont akadt olyan, aki számomra teljesen érthetetlen okokból nem. Vagy csak nem megfelelően, így pár hét múlva ismét megjelent a probléma. Kezelés menete ugyanaz, de a szülők többsége, már kezdett kicsit dühös lenni, hogy azért kell többedszerre vegyszerezni a gyerek fejét, mert van aki nem tudja, vagy nem akarja (bár ez a teljesen elképzelhetetlen számomra) megoldani a saját gyermekével.
Az egészségügy és az internet
2011.11.07. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Sziasztok, Praxisblog!
A sok vérborzoló sztori után, egy szimplán nevetségeset.
Vérvételen voltam ma reggel, kérdezem az ablakosnővérkét, hogy elküldik-e emailben a dokinak az eredményt. Nem, érte kell menni. Kérdem, hogy maguk itt nem használnak internetet? Válaszként felnevetett a szomszéd nővérke: Persze, majd emailben elküldjük 500 embernek a leletét.
Tényleg, sokkal egyszerűbb 500 embernek visszamenni a szabadidejében, és plusz 1-2 embert megfizetni, hogy kiadja a papíralapú leletet, aminek a kinyomtatása szintén pénzbe kerül.
Biztos, hogy kevés a pénz az egészségügyben? Vagy csak rosszul használják fel?
Íródott a Magyarországról is elérhető internet 16. évében.
Üdv: Parmezanidész
Órákig váratták, belehalt
2011.11.05. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
T. Blog!
A sürgősségi ellátás Kecskeméten egyszerűen katasztrófa, édesapám került több alkalommal a kezükbe, bár ne került volna! Ha legalább csináltak volna egy ultrahangot kiderülhetett volna, hogy komoly a baj, pedig iszonyatos fájdalmakkal ment be arra gondolva, hogy segítenek neki. Pillanatnyilag segítettek is, fájdalomcsillapító+néhány gyógyszer vénába, de az okokat nem keresték! És miért nem?
Másnap délután ismét sürgősségi, újra iszonyatos fájdalmak, csöpögött róla a veríték, hiába kérte édesanyám, hogy hívják be, ne kelljen kivárnia a sorát, senki nem foglalkozott vele. Ezután édesapám eljutott egy olyan pontra, amikor azt mondta, hogy nem bírja tovább, önkényesen bement, és ekkor kezdtek el foglalkozni vele, persze nem kapkodtak ekkor sem, de ekkor már megtörtént a baj. Végül felkerült osztályra, ekkor már este volt.
A kórházban tört el édesanyám karja
2011.11.03. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztel Praxis blog!
Előző héten kedden bevittük mentővel anyukámat az ügyeletes kórházba,mert ötször elesett és nem bírt lábra állni.Első röntgenen combnyaktörést mutattak ki, a másodikon nem.Közölték nem tudják bent tartani, hívnak egy mentőt és hazaviszik, én nem kísérhettem hazaküldtek.02-28-kor csörög a telefon, közölték anyukám leesett az ágyról és eltört a karja.
Másnap bementem, váll alatt a jobb karja kettétört a bőrét átszakítva.Közölte a nővér lehet, hogy nem tudják műteni és az állapota kritikus!Sikerült megműteni, kívülről csavarozva van a karja.
Ma közölte velem a főorvos, hogy intézem el, hogy elvigyék fizetős osztályra,mert hazaküldi mentővel és nem tudja meddig lesz benne a karjában a csavar!Felháborít, a kórház hibájából tört el a karja és még kidobják!Felkelni sem tud, éjszakára fájdalomcsillapító injekció kell neki és kidobják, mert nem adtam pénz a doktornak!
Azon a ponton vagyok, hogy beperelem és ügyvéddel megyek holnap.Azt tartanám fernek, ha legalább két hónapig benntartanák és utána küldenének fizetős osztályra.
Hagyjuk megdögleni a "koszos csöveseket"?
2011.10.31. 14:57Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztelt Praxis blog!
Nemrég hívott fel telefonon édesanyám és egy elég érdekes, ugyanakkor szomorú életképről számolt be nekem. Arra gondoltam, hogy leírom, hátha valaki elmagyarázza, miért ennyire érzéketlenek némelyek. A történet alapja, hogy Budapesten élő édesanyám tegnap este 10 óra körül éppen haza felé tartott a húgomtól, útközben pedig észrevett nem messze a lakásától egy földön fekvő, elhanyagolt, vélhetően hajléktalan nőt. Mivel mostanában rendkívül hidegek az éjszakák, nem hagyta magára, nem vállalta, hogy esetleg az ő mulasztása miatt megfagyjon az a nő, ezért a 104-es telefonszámon értesítette a mentőket. Elmondta, hogy talált egy hajléktalan nőt, aki nem ad életjelet, a földön fekszik és valószínűleg nem éri meg a reggelt, ha nem jönnek ki és szállítják kórházba.
Tudják mi volt a válasz? Először is kiröhögték édesanyámat, majd elkezdték kioktatni, miért nem hajlandóak segíteni rajta. Olyan érvekkel igyekeztek meggyőzni édesanyámat, mint hogy majd magához tér, ha nagyon fázik, és elmegy valamelyik szállóba vagy melegedőbe, meg egyébként is biztos rendkívül büdös és koszos, ők így nem szállítják. be. Még azt is tanácsolták anyukámnak, hogy vigye ő haza, ha annyira fontos neki, hogy megnyugodjon a lelkiismerete.Édesanyám vagy 10 percig magyarázta, hogy ezt nem tehetik, meg egyébként is gondoljanak bele, hogy egy ember életéről van szó, és kötelességük segíteni, végül rányomták a telefont.
Nem jött ki az ügyelet
2011.10.29. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
A nevem annyira nem érdekes, inkább a történet, amit leírok. Az egész 2009. december közepén kezdődött. Viszonylag magas lázzal mentem dolgozni 14én hétfőn egy délelőtti tárgyalás miatt, akkor még nem tudva, hogy döntésem az egész életemre kihatással lesz, de sajnos soha nem voltam nagy orvoshoz járó.
A tárgyalás során már éreztem, hogy nagyon rosszul vagyok, ezért a munkahelyi orvosnál megjelentem, aki a tünetek meghallgatását követően közölte, hogy influenzás vagyok és kiírt a hétre. Az állapotom nem igazán javult, sőt egyre rosszabbul lettem. Szerdán december 16án felhívtam a feleségem, hogy hívja ki az ügyeletet, mert én még soha nem voltam ilyen rosszul és a fejem annyira fáj, hogy nehezen viselem. Az Újpesti orvosi ügyelet kereken megtagadta a beteghez történő kijövetelt és közölték a feleségemmel, hogy influenzajárvány van minden második emberhez kimehetnének. Természetesen én ezt csak a felépülésem után tudtam meg, mivel ezt követően pénteken december 18án hajnalban önkívületi állapotban szállított el a mentő az AEK-be.
Megjegyzéseket tettek rá, hogy milyen büdös
2011.10.27. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztelt Praxis Blog!
Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem vagyok egészségügy vagy orvos ellenes. Valamint azt is, hogy feldolgoztam a történteket, nem keresek vétkeseket, semmi ilyesmiről nincs szó! Tavaly nyár elején édesanyám súlyos agyvérzést szenvedett, a vérzés nagy területet érintett, a vizsgálatot végző orvos azt mondta, hogy nagy szerencséje volt, hogy túlélte.
Az agyvérzésén alapvetően nem csodálkoztam, mert 20 éve SLE-ben szenvedett, amire nem fordított kellő figyelmet, nem volt hajlandó komolyan venni a betegségét. A Petz Aladár Kórházba került Győrben, a stroke osztályra. Voltak élményeim már ezzel a kórházzal kapcsolatban és tényleg mindig dicsértem és dicsérem is. Kivéve ezt az esetet. Anyukámmal némelyik műszakban megalázó módon bántak. Pelenkázni kellett, csakhogy ez gondot okozott egy-egy ápolónak. (holott szerintem ezen az osztályon ez nem váratlan). Akkor derült ki, hogy mi a helyzet, amikor anyu nem volt hajlandó sem enni, sem inni, mondván akkor nem kell tisztába sem tenni. Megjegyzéseket tettek rá, hogy milyen büdös van, amikor becsinált, és naponta egy alkalommal voltak hajlandóak tisztába tenni. Ezt a szobatársától tudtam meg. Akkor szépen megkértem a nővért, aki épp ott volt, hogy legyenek kedvesek tisztába tenni. Nem, nekem sem derogált volna, de anyu nem engedte, megígértette velünk százszor, hogy nem alázzuk meg, azt akarta, hogy inkább idegenek csinálják.
Agysérült beteg és az egészségügy
2011.10.25. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztelt PraxisBlog!
Nemrég történt az alábbi eset, még nem dolgoztam fel igazán, de szeretném, ha többen is tudnának arról, mire számítsanak, ha a magyar egészségügy kezelésébe kerülnek.Társam és barátom 2008-ban váratlanul agyvérzést kapott, amit szerencsésen túlélt, és ami után évi rendszerességgel kellett infúziókúrára mennie, mert a bal oldala ismételten bénulni kezdett, ami az egyhetes kúra után mindig rendbe jött. Tavaly (2010) ősszel megint úgy érezte, hogy gyengül a bal oldala, és ismét felkereste kezelőorvosát, de a kúra után nem lett jobban, sőt egyre rosszabbodott az állapota. Kérte, hogy vizsgálják ki, mert valószínűleg másfajta kezelésre lenne szüksége, de elutasították. Az indok: „nem vagyunk már húsz évesek”
Végül 2011. január 12-én az utcán lett rosszul, és mentő szállította be a kórházba, ahol megállapították, hogy agydaganata van, amely a tüdőből indul ki. A kórházban kb. két hetet töltött, ezalatt magatehetetlen, járni képtelen beteggé vált. Szerencsére átirányították a Korányi Tüdőintézetbe, ahol találkozhatott egy igazi emberrel a kezelőorvosa személyében, s így esélyt kapott, hogy a szörnyű betegséggel felvegye a harcot.
Aki nem tud emberekkel bánni, menjen nyugdíjba
2011.10.23. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Ez a történet 1976-ban történt velem, majdnem meghaltam gyermekágyi lázban! A szülés után egy teljes hétig hagytak 39-40 fokos lázban feküdni. Jártányi erőm sem volt, más anyuka a gyermekével már rég otthon babázhatott én még mindig az ágyat nyomtam. A szerencsém az volt, hogy a Gellért fürdő neves reuma főorvosa aki jó ismerőse volt a családomnak betelefonált a kórházba és érdeklődött felőlem.
Ezek után kezdtek el velem foglalkozni. Kiderült, hogy a placentából hagytak bennem egy darabkát és ez okozta a gyulladást. Ma is azt mondom, hogy a szülés semmi ahhoz képest amit még velem tettek. Meg sem kérdeztek, hogy hozzájárulok-e, hogy orvostanhallgatók szeme láttára végezzék el az egészségügyi küretet. Ott feküdtem kiszolgáltatva, mint egy esettanulmány, fiatal voltam 22 évesen nem tudtam, hogy mit tehetnék Ezek után egy műtőbe kellett mennem, ahol ismét összevarrtak még szerencse, hogy a köpenyem zsebében volt vatta, mert a műtőben még papírvattára sem tellett. A szülészeten, nőgyógyászaton, hogy milyen volt a mosdók állapota, nos arról jobb nem beszélni. Örültem, hogy a gyerekem egészséges és én is túléltem és felnevelhetem. A18. napon sikerült elhagynunk a kórházat, ami egy budai ma is működő kórház.
Elhitették velem,hogy bármikor meghalhatok
2011.10.21. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Egy sima szív ultrahangra mentem június végén,először voltam az adott szívorvosnál,mindenki dicsérte,hát megbíztam benne.Kivizsgáláson a doki kijelentette,hogy olyan nagy a baj,hogy be kell feküdnöm kórházba.Többször kérdeztem,mi a baj,azt mondta csak,hogy ott van valami,aminek nem kéne ott lennie-na ebből sok mindent megtudtam.Bent a kórházban magyarázták el,hogy vérrög van a jobb pitvarban.2 napon keresztül kaptam a heparint,amitől pattogni kezdtek az ereim.3 hetet feküdtem bent,de semmi kivizsgáláson nem voltam.
Aztán végre hazamehettem,doki kijelentette,hogy jóformán semmit se csinálhatok,mert bármikor leszakadhat a vérrög.3 hét múlva mentem ellenőrzésre,a vérrög a Warfarintól nem tűnt el,hanem még nagyobb lett jóval,mint volt.Ezért ismét kórházba küldtek,megint 3 hétre,megint jött a heparin terápia,először a főorvosnő fel se akart venni az osztályra,mivel az első terápia ha nem segített,akkor másodszor se fog.De a szívorvosom mindenáron beküldött az osztályra.Ott minden nap a 30 körüli osztályos orvos elmondta,hogy bármikor meghalhatok,én meg minden este bőgtem,mint egy gyerek.
Nyílt levél a méhemnek
2011.10.20. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Kedves Méhem!
Sokáig nem tudtam, hogyan is viszonyuljak Hozzád mindazok után, ami történt, amin keresztül mentünk. Amíg váratlanul terhes nem lettem, nem tulajdonítottam Neked nagy jelentőséget.Hosszú évekig tetted a dolgod, néha szabadon, néha hormonális fogamzásgátló tabletták által befolyásolva, és éltük a világinkat, én az enyémet, Te a tiédet. Havonta bosszúsan konstatáltam, na tessék, megint "aktívkodsz". Persze mindig a legjobb pillanatokat választottad ki, a strandot, a nyaralást, az új szerelemmel együtt töltött első éjszakát. De azért elvoltunk együtt nagyobb konfliktusok nélkül, Te meg én.
Aztán egyszer csak jó ideig nem adtál hírt magadról. Mire feltűnt, már egy pár hetes kisbaba lakott Benned. Megleptél, sokkoltál,először beléd kötöttem az időzítés miatt, de aztán együtt örültem Veled, és úgy gondoltam, jó döntést hoztál, hogy magadba fogadtad ezt a kis lényt. (Ma már biztosan tudom, nagyon jó döntést hoztál, jobbat, jobbkor nem is tudtál volna.) Szuperül együtt dolgoztunk az egész várandósság és a szülés alatt. Azt kell mondjam, jól csináltuk. Szebb, természetesebb megszületést kívánni sem tudtam a kisfiunknak.Kitettünk magunkért. Azt gondoltam, jó csapat vagyunk, Te meg én.
Tájékoztatáshoz való jog - járni jár, csak nem jut?
2011.10.19. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Tisztelt blogolvasók,
A következő kérdésben lennék kíváncsi a véleményekre:gyermekem kórházban feküdt, és tudtuk, hogy az adott napon nagyon fontos vizsgálatot fognak elvégezni rajta. Öt óra tájban érkeztünk látogatni, és persze rögtön az eredmény után érdeklődtünk. A nővér közölte, hogy ő nem adhat ki ilyen információt. A tájékoztatáshoz való jogunkra kezdtünk hivatkozni, erre ő azt mondta, hogy persze, az van, de csak orvos adhat tájékoztatást, nővér nem, mert kellő szaktudás híján esetleg rosszul mond valamit. Mondtuk, hogy ezt megértjük, de akkor kerítsen egy orvost.
Erre az volt a válasz, hogy egyetlen ügyeletes orvos van az egész épületben, és annak fontosabb dolga is van annál, hogy szülőket tájékoztasson, ezért elég valószínűtlen, hogy ide tud jönni. Erre is azt mondtuk, hogy ezt is megértjük, lemondunk a magyarázatról, de akkor legalább a kórlapot mutassa meg, hiszen jogunk van megtudni a vizsgálat eredményét (remélhetőleg negatív, azt meg magyarázat nélkül is megértjük).
Válasz: őt azonnal ki is rúgnák, ha megmutatná. Az egyetlen megoldás: jöjjünk vissza vagy telefonáljunk másnap délelőtt - addig meg izguljunk. Alapvetően látom én a belső intézeti szabályozás indokát, csakhogy úgy tűnik, hogy a jelenlegi magyar viszonyok között nem lehet megvalósítani. A tájékoztatáshoz való jog meg járni jár - csak nem jut. A törvény szerint "a tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja".
Vajon ezt hogy kell értelmezni? Jelen esetben teljesült-e vagy sem? Kíváncsi vagyok, hogy más intézetekben ez hogyan működik.
Lyme-kór: nem foglalkoznak a kezelésével
2011.10.17. 09:51Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Kedves Praxis Blog!
Egy talán még mindig nem annyira ismert, de Magyarországon is egyre gyakrabban előforduló betegségre szeretném felhívni a figyelmet, valamint azt hogy aki ebben a betegségben megbetegszik, annak mennyire korlátozottak a lehetőségei az egészségügyön belül.
Tavaly október végén elkezdett fájni a mellem, és mivel fontosnak tartom a megelőzést és már korábban is voltak és vannak jóindulatú elváltozásaim elmentem az orvosomhoz a nőgyógyászatra, aki adott is beutalót ultrahangos vizsgálatra fiatalabb koromra való tekintettel. El is mentem a vizsgálatra, de a két-három hét várakozási idő alatt már a felkarom majd az alkarom is fájni kezdett. Az ultrahangos vizsgálat azt mutatta, hogy a korábbi eredményekhez képest szerencsére semmilyen új elváltozás nincsen és a vizsgálat negatívan zárult. Úgyhogy megnyugodva hazamentem.
Ennyire nem kell a vérem?
2011.10.15. 06:00Tisztelt Praxis Blog!
Az én „történetem” lényegtelen apróság, de úgy felbosszantott, hogy úgy éreztem, le kell írnom.Egészséges 34 éves nő vagyok, semmi komoly bajom nincs. Egyetlen probléma az alacsony vérnyomásom (100 alatt). Ezzel sincs semmi baj, ha délelőtt megiszom a 2-3 nescafémat (még csak nem is főzöttet), és megvan a napi 6-7 óra alvás.
1996-ban adtam először vért, ekkor a hosszas várakozástól és az idegeskedéstől lezuhant a vérnyomásom és elszédültem. Ez nem vette el a kedvem, és azóta is rendszeresen eljárok vért adni, bár még volt kb. három alkalom, amikor az izgalomtól leesett a vérnyomásom (semmi drámai összerogyás, csak le kellett ülnöm tíz percre). Sem a vértől, sem a tűtől nem félek.
A normális egészségügy pénz kérdése
2011.10.14. 06:00Nagyon is igaz a Puskás Ferencnek tulajdonított mondás: "kis pénz, kis foci". Mert hiszem, hogy az egészségügyi ellátás akár szolgáltatás is lehetne...Miért? Mert az egészségügy egy kifejezetten pénzigényes ágazat...Ha töménytelen mennyiségű pénzed van, akkor nemcsak elcsábíthatod a legjobb orvosokat, nemcsak berendezheted a legmodernebb kutatólaborokat, nemcsak felszerelheted a legmodernebb betegellátó helységeket, nemcsak a lehető legjobb hotelszolgáltatást nyújthatod, hanem ennél sokkal többet is... Ilyenkor odafigyelhetsz már a legkisebb részletekre is...
Van olyan hely, ahol mindez megtalálható... Sőt...
Tudja valaki, hogy Magyarországon mennyi mentőhelikopter működik?... Mert ennek a kórháznak 3 db. van...
.jpg)
Használjon fogamzásgátlót! Elég nagy a szaporulat...
2011.10.13. 08:34Mérlegem:Hét várandósság.Öt gyermek.Két vetélés.Két szerklázs.Három gátmetszés.Három fogadott orvos.Három kórház.Egy otthonszülés.És hogy mi vezetett el az otthonszülésig négy kórházi szülés után?Az egészségügy,és az ott dolgozók bánásmódja az ötödik baba várandós-gondozása kapcsán.
1, Kistarcsai kórház,12 heti UH .
Beléptem,köszöntem,erre a válasz, visszaadhatatlan hangsúllyal:-Hány éves maga?Megrökönyödve vallottam be koromat,41 év.Felszólítására miszerint -Na,akkor vetkőzzön!Ragaszkodtam a hasfali vizsgálathoz- /ennél jóval kisebb terhességeimnél (6,8hét) is tökéletesen működött, tele hólyaggal,hiszen az kiemeli a méhet annyira,hogy ami lényeges az látható/ - ezáltal negáltam! a hüvelyi UH-t,ami igen megalázó vizsgálat számomra. Ekkor a vizsgálatot végző orvos átment tajparasztba.Tárgyként kezelt,nem szólt hozzám,nem mutatta meg a kicsit a monitoron,pedig láttam a többiek lelete mellet még UH kép is volt a babájukról.
Majd a vizsgálat végeztével köszönés nélkül kivonult egy oldalajtón.Pedig annyira vártam,hogy láthassam a picit,hiszen addig csak a rosszullétek jelezték jelenlétét,szerettem volna látni,hogy dobog a szíve,de ez az ember megfosztott ettől.A kórház aulájáig tudtam tartani magam,ott már sírtam. Aki kicsit is ismeri a várandósok lelkivilágát,hormon ingadozásait stb. az érti,hogy miért.
Szúnyogcsípés, el fog múlni
2011.10.12. 00:002010 nyarán, pontosabban július 1-én azzal a fura érzéssel keltem fel, mintha elaludtam volna az oldalamat és "beragadt" volna a levegő. Teltek a napok, a helyzet nem javult, sőt már feküdni sem tudtam, hatalmas párnáknak dőltem az ágyban, félig ülve félig aludva vészeltem át az éjszakát. Ha ez nem lenne elég, ehhez még teljes kimerültség, láz és köhögés is társult.
Majd még ezen a héten szombaton, miután 3* álltam meg egy hegyre felívelő sétálás során, úgy döntöttem hétfőn orvos. Aztán másnap ez az érzés csak erősödöt, amikor a lábfájdalommal ébredtem. Estére egy picike piros folt is megjelent a combomon, gondoltam megcsípett valami.
Hétfőn mikor már a lábamban levő ér is besötétedett egy csíkban, telefonáltam a háziorvosnak, és kiegyeztünk egy rendelési idő előtti 10 perccel a személyes randira. Szuper! Belépek az ajtón, mutatom a lábam: "ez csak egy szúnyogcsípés, vérmérgezés, tetanusz" Hát jó...És a tüdőmre nem hallgatunk rá?" Nagynehezen azon is túlvagyunk, megállapítás: "ilyen tüdőkkel 80 évig fogok élni, semmi bajuk, de a köhögésre ír fel antibotikumot." Na tetanusz beadva, antibiotikum kiváltva, hazasántikálva. A helyzet nem javult, az állapotom romlott, már vért is köhögtem fel. Pénteken újabb telefon (már nem tudtam menni), hogy a lábam helyzete változatlan és már vért köhögök. Válasz: a lábfájásom majd elmúlik, a köhögésnél megerőltetem a nyálkahártyám ezért jön fel vér. Hát jó, hiszek én az orvosoknak... 2 hét telt el teljes önkívületben, mert az én szeretett orvosom elment szabadságra, nyáron vidéken orvost találni amúgy is nehézkes, megaztán miért vonjam kétségbe egy tanult ember diagnózisát?! Ha elmúlik, hát elmúlik...
Részeg volt az orvos, vagy csak szórakozott?
2011.10.10. 06:00Sziasztok!
Most egy nagyon fura esetet osztok meg veletek,nyár elején történt egy magántulajdonban lévő kórházban.Megérkeztem a kórházba,adminisztrációs dolgok után a nővérke megmutatta,hol lesz a szobám.Elmondta a szabályzatot is,s majd mondta,hogy nemsokára jön a kezelőorvosom is.15 perc múlva be is toppant a doki,aki inkább valami részegnek nézett ki inkább,mint orvosnak.Vigyorgott már az ajtóból,meg integetett.Majd kérdezte:szlovákul,vagy magyarul beszéljen velem:-
-Mindegy,mondtam én.
Doki kérdi,maga magyar,vagy szlovák:Én erre:magyar.
-Következő kérdés:Magyar,vagy szlovák középiskolát végzett:
Mondtam,hogy magyart.erre a pali furcsán nézett,majd a következő kérdése ez volt:
De egyetemre már szlovákra megy?
Igen,mondtam kissé félve.Eztuán mondta,vetkőzzek le,csak az alsónemű maradhat.Levetkőztem.Ekkor csörgött a doki telefonja,beállt az ablakba telefonálni,én meg ott álltam majdnem meztelenül percekig,közben meg férfi beteghordók jöttek-mentek.Nagyon kínos volt ez.
Amikor a pasi abbahagyta a telefonálást,kivizsgált,közben persze vigyorgott,mint egy 3 éves.
Aztán nevetve közölte:Holnap magának nyelőcsöves ultrahngra kell mennie,olyan kövér ember csinálja azt az első emeleten.
Ez érdekesen hangzott.
Az is furcsa volt benne,hogy a vizit végén simogatta a betegeket.Meg az a gyerekes vigyorgás,meg integetés....na az mindent vitt.
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Terhesség, vagy még sem?
2011.10.09. 08:57Kedves Olvasók!
Már 15 hónapos volt a kisfiunk és úgy gondoltuk párommal, lassan ideje, hogy jöjjön a kistesó. Nem erőltettük a dolgot, nem akartam azon agyalni folyton, hogy összejön-e, csak rábíztuk magunkat ismét a természetre. Sajnos a következő hónapba is megjött. Nem keseredtem el, gondoltam majd talán a jövő hónapba.
Eltelt másfél hét, a menstruáció rendben lezajlottâ026már el is felejtettem, mikor hírtelen görcsök törtek rám. Gondoltam jön a középidő, biztos peteérés és azért görcsölgetek. Bevettem egy görcsoldót és csillapodott. Majd este fürdés után lépek ki a kádból és egyből elöntött a vér. Csorgott végig a lábaimon, már törölköző kellett felfogni. Pár perc és csillapodott picit,de nagyon görcsöltem és fájt a hasam. Betettem egy óriási betétet és rohantunk a nőgyógyászati osztályra keresve az ügyeletes orvost. Szerencsénk volt, mert csak 10 percet kellett várni.
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
