Rémálom a kórházban

2011.07.22. 06:00

 

Sziasztok, itt találtam ezt a történetet, szerintem érdemes volna a blogba kitenni. Üdv: Ági

 

Előbb-utóbb a szülők többségének szembe kell néznie azzal az érzéssel, hogy a gyermeke kórházba kerül valamilyen betegség miatt. A mi kislányunk 11 hónapos volt, mikor erre sor került, 2011. május 8-án.

 


Rémálom a kórházban Előtte két nappal kezdődött, bágyadt, levert, bújós lett, és meleg volt a homloka. Hozzá kell tennem, hogy addig a napig egy enyhe torokgyulladást leszámítva soha semmi baja nem volt még, ezért nagyon megijedtünk, és kihívtuk az ügyeletes gyermekorvost. Az orvos vírusra gyanakodott, hűtőfürdőt és hideg vizes borogatást, valamint sok folyadékot javasolt Panónak. Gyógyszert nem adott, azt mondta elég az otthoni lázcsillapító bébi szirup és a kúp. Másnap és harmadnap is próbálkoztunk levinni a lázát, sikertelenül, mindig visszakúszott 39.5 körülire.

Nem minden fogorvos és szájsebész hentes

2011.07.21. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Kedves Praxis Blog Olvasók!


Engedjétek meg, hogy beszámolómat tegező hangnemben közöljem ezen az oldalon.Akit ez jelenleg zavar, kérem, hogy a tartalomra figyeljen és most tekintsünk el ettől a formaságtól.Pozitív tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek a Központi Stomatológiai Intézet szájsebészetével kapcsolatban. Napokig dilemmázva (mert én már csak ilyen napokig és nem hónapokig, vagy évekig dilemmázós típus vagyok) keresgéltem az interneten hozzászólásokat a szájsebészet és bölcsességfog kettős, bűvös témájában.

 


Egy oldalra akadtam, ahol egy nem kis darab ember (saját maga fogalmazott így) a Központi Stomatológiai Intézetben járt Dr. Varga Lóránt Kálmánnál és csupa jót írt róla. Gondoltam, eljött az idő, hogy kézbe vegyük az ügyet, megtudtam, hogy mikor rendel a doktor úr és mielőtt a bölcsességfogam (torlódása miatt) tönkre teszi több fogamat is a jobb arcfelemen, a Szentkirályi utcába vezetett utam, ahol megpillantva a 2. világháborúsnak tűnő épületet tudtam, hogy sínen vagyok, csak ez lehet az az épület (állami finanszírozás, ami a küllemét illeti…), még eltéveszteni sem lehet…, de nem ragadnék le most itt. Bent a betegfelvételnél kedves hölgy elkérte a TB-kártyámat…, majd közölte velem egy széles mosollyal: „kellemes időtöltést”.

Saját mocskában kellett feküdnie

2011.07.20. 16:33

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Praxis!

 

Édesanyám most lett volna 81 éves, ha megérhette volna szegény, sajnos a feltételes módnál kell maradnom, ugyanis szegény március végén eltávozott közülünk. Nem volt már fiatal, de nagyon jól tartotta magát a korához képest, jött, ment, vásárolni járt, úszott rendszeresen, önellátó volt.Egy szomorú baleset és annak következményei miatt került kórházba március 3-án. Épp felmosott otthon, amikor elesett és combnyaktörést szenvedett. Szerencsére a mobiltelefonját el tudta érni nagy fájdalmai ellenére és kihívta a mentőket, illetve minket is értesített. Hamar kórházba került, de sajnos a benti ellátás, ha nem is közvetlenül, de az életébe került.

 

 

Miután megröntgenezték és ellátták kapott egy ágyat, amire lefektették, majd ott hagyták. Körülbelül két órát kellett könyörögnie, hogy a fájdalmával foglalkozzon valaki, és csak azután kapott fájdalomcsillapítót. Nekem pár éve a karom tört el és azt kell mondjam, az is elég komoly fájdalommal jár, egy combnyaktörést valahogy hatványozottan fájdalmasabbnak képzelek.Nem értem, akkor miért hagyták szenvedni ennyi ideig, ha egyszer volt gyógyszer és ember is, aki beadhatta volna előbb.

Ennyire sem telik egy kórháznak?

2011.07.20. 06:00

Tisztelt Praxis!

 

A kislányommal a DEOEC Gyermekgyógyászati Intézetben jártunk, sajnos negatív tapasztalatokat szereztünk. Fontosnak éreztem, hogy ezt megírjam!Felháborodott anyuka vagyok! 2011.júl.13-án bekerültünk a gyermek klínika ambulanciájára. A kislányom(8 hónapos) nagyon sokszor rosszul nyel, fulladozik. Az ambulancián, nagyon kedves, aprólékos doktornő vizsgálta meg a kicsit. Ő 24 órás megfigyelést ajánlott a csecsemőosztályon.

 


Bent is maradtunk (természetesen én is a picivel), igaz 24 óra helyett 3 napra, mert az ottani doktornő ezt mondta. Legyen a kicsi érdekében, minden! Gondoltam,majd a 3 nap alatt jól megfigyelik és véleményekkel,tanácsokkal,látnak el a vizsgálatok mellett! Hát hogyne! Nos a viziteken éppen megkérdezték,hogy van a leányzó,de a gyermekemre egyébként senki rá nem nézett. Amikor etettem sem,pedig akkor fordul ez a probléma sűrűn elöl. Tehát a tényleges megfigyelés elmaradt. A vizsgálatok összesen 3, egyenként 3 nap alatt lett meg. 5-10perces vizsgálatokról van szó.

Vásárolgat, ahelyett, hogy gyógyítana

2011.07.19. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Praxis blog!

 

Had kezdjem avval, hogy alapvetően az égvilágon semmi bajom az orvosokkal. Sok vehemens kommentelővel ellentétben nem akarom őket sem meglincselni, sem pofán vágni, sem elüldözni az országból. Ettől függetlenül remélem, elnézik nekem az olvasók, hogy 1, azaz egy orvosról viszont meg van a magam véleménye, ami közel sem mondható hízelgőnek. Korábban a feleségem már írt a blogba, akkor egy pozitív történetről számolt be a második gyermekünk születésével kapcsolatban. A pici jól van, viszont a közelmúltban, még május derekán a nagyobbik gyerekkel, gimnazista fiammal történt egy igen csak sajnálatos esemény.

 

A gyerek nem különösebben beteges, ebben a tanévben összesen azt hiszem két napot mulasztott, az egyik egy kisebb megfázás volt még télen, a másik pedig egy gyomorrontás tavasszal. Éli a fiatalok pörgős életét, sportol, jól is tanul szerencsére (merne másként). Azon a bizonyos napon, amikor az eset megtörtént éppen bent volt az iskolában, amely a belvárosban található és egy elég jó nevű intézmény. A fiam egész nap jól érezte magát, semmi baja nem volt, míg nem a matematika óra közben elkezdett vérezni az orra minden előzmény nélkül. Korábban nem nagyon volt hasonló élményben része, elég hamar elhasználta a nála levő papír zsebkendőket, illetve azokat is, amelyeket az osztálytársaitól kapott. Próbálta hátra hajtani a fejét, de a vérzés még jó fél órával később sem akart elállni. A tanárnője természetesen ezt érzékelte, látta, le is küldte őt az iskolaorvoshoz, hogy az nézze meg.

 

A fiam le is ment a rendelőjébe egyik osztálytársával, aki lekísérte. Nos, az orvos nem volt a helyén. A fiam leült és próbálta nem összevérezni mindenét, az osztálytársa pedig elindult megkeresni a doktort. Nem találta sehol, pedig az igazgatói irodában is kereste és mondhatjuk tűvé tette utána az egész iskolát, eredménytelenül. Ekkor még mindig vérzett a fiam orr, pedig már egy jó óra eltelt azóta, hogy elkezdődött az orrvérzés. Közben telefonáltak nekem is, én pedig a munkahelyemről az iskolába mentem. Mire oda értem, a fiam még mindig rosszul volt, és még mindig vérzett az orra. Körülbelül ekkor érkezett meg a doktor is, egy elég méretes szatyorral, csak a vak nem látta, hogy a bevásárlásból jött vissza az iskolába.

 

Amikor megpróbáltam neki elmagyarázni, hogy már egy jó órája vérzik a fiam orra és hogy nem ártana, ha megnézné, teljesen begorombult, ami számomra a mai napig érthetetlen. Kifejtette, hogy nem tud és nem is akar kezdeni semmit a fiammal, ha akarom, vigyem el a fül-orr gégészeti szakrendelésre, vagy majd eláll a vérzés magától. Ez a hirtelen támadás azon túl, hogy meglepetésként ért engem is kissé feldühített és megjegyeztem, hogy jó volna, ha a munkaidejét nem a nagybevásárlásra használná, hanem a gyerekeknek szentelné, ahogy az elvileg elvárható volna. Uram irgalmazz, olyan acsarkodásba kezdett, hogy az félelmetes volt. Természetesen azt a választ kaptam, hogy semmi közöm hozzá, törődjek a saját dolgommal és fogjam be. Azt hiszem az én gyerekem gondja, orrvérzése erősen az én dolgom, amivel foglalkozni kell. Búcsúzóul annyit mondtam, hogy megteszem a kellő helyen a panaszt ellene és a gyerekkel együtt elmentünk a közeli kórházba.

 

Ott mindenki nagyon figyelmes és alapos munkát végzett, szinte oda sem értünk még, a gyerek ellátását már el is kezdték. Ügyeskedtek vagy negyed órát és az orrvérzés elállt. A fiam és én is megkönnyebbültünk. Azt mondták, hogy nem látnak semmilyen betegségre utaló jelet, de ha az efféle vérzések rendszeressé válnának, akkor egy kivizsgálásra lesz szükség, eddig szerencsére nem volt újabb hasonló helyzet, reméljük nem is lesz.

 

Remélem, nem az jön majd le a levelemből, hogy alaptalan vádaskodásokat fogalmaztam meg, az esetre tanúk is vannak, többek között a fiam osztálytára. Az ilyen orvos nem értem, miért választotta éppen ezt a hivatást. Ha minden igaz naponta négy órát tölt az iskolában, akkor azt hiszem, az lenne a világon a legtermészetesebb, hogy a munkájára koncentrál, nem pedig kiszalad egy-két órára kávézgatni, vásárolni. Azt már nem is említeném, hogy egy másik emberrel kellő tisztelettel illik beszélni, legalábbis az én véleményem szerint.


Üdvözlettel:


Sisa Gábor
 

Combnyaktörés helyett pszichés fájdalomról beszéltek az orvosok

2011.07.18. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Praxis!

 

Röviden szeretném megosztani önökkel kálváriámat. Fontolgatom, hogy pert indítok, mert az egész életem szinte összetört  és tönkre ment. 2010 májusában bekerültem a Kútvölgyi kórház. belgyógyászati osztályára, rossz vérkép miatt.A bent létem alatt egyre jobban fájt a bal forgóm. Egyszer csak már nem tudtam kijönni a mosdóból. Innen kezdve még kb. 4 napot voltam tolószékben a kórházban. Az orvosom azt mondta, hogy pszichés fájdalom, majd elmúlik.

 

 

Kerekesszékkel tudtam csak haza menni. Férjem kérdésére, hogy hogy engedhetnek haza, miközben járni nem tudok, az volt a válasz, hogy pszichés fájdalom, majd otthon elmúlik. Kérdeztük, hogy nem kellene-e egyéb vizsgálat ez ügyben, de azt mondták, hogy ez belgyógyászat, majd elmúlik a fájdalom. Én próbáltam meggyőzni magamat, hogy tényleg így lesz és a fájdalmaim megszűnnek majd idővel, de sajnos másként alakult.

Mindent kihányt a kislányom

2011.07.16. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Kedves Praxis blog!

 

Néhány napja ígértem egy pozitív posztot a Bajcsy szülészetéről. Egyszer talán megszületik az is, most azonban egy egészen friss élményemet szeretném megosztani a Praxis olvasóival. Péntekre virradó éjjel 5 és fél hónapos kislányom álmából felriadva hányni kezdett. (Bukós baba volt az első pár hónapban, ez egyértelműen nem bukás volt.) Ekkor még nem ijedtünk meg (olyan nagyon). Mivel előző este kapott először tejpépet, férjemmel feltételeztük, hogy az lehet a ludas. Egy hányás nem hányás, a picur is hamar megnyugodott, elaludt, így mi is visszafeküdtünk.

 

 

Reggel 5-kor ébredt, megetettem (anyatejes még). Rá negyed órára, megint minden kijött, valamint előző délután óta nem volt pisis pelusa sem (egy csepp nedvesség nem volt). Reggel 6 óra, próbáltam itatni, de a víz is visszajött. Beismerem, tapasztalatlan és ijedős első gyerekes anyuka vagyok, és bár a kislányomon nem látszott semmi furcsa (azon kívül, hogy mindent kihányt), tartottam tőle, hogy esetleg kiszárad, így felhívtam a Révész utcai gyermekorvosi ügyeletet, hogy megkérdezzem,mit javasolnak: várhatunk-e még két órát, míg megkezdődik a normál rendelés, vagy induljunk.

Azt hajtogatta, hogy bepisált

2011.07.15. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt blog!

 

2011. 06. 17-én a házi orvosnál voltam, hogy valamilyen görcsoldót írjon fel, mert fájt a hasam.Erre Ő beutalt a Kisbéri belgyógyászati osztályra kivizsgálásra. Ezt követően közölték velem, hogy előkészítenek Colonoscopia vizsgálatra, ami 20-án meg is történt. Modtam a doktor úrnak, hogy februárban volt már ilyen vizsgálatom, és oda adtam a papírokat róla, mivel bél összenövéseim is voltak, polipokat távolítottak el.

 


 

 A doktor úr a vizsgálatot megcsinálta, és a leletben az állt, hogy az előkészítés megfelelő, instillagétes anális érzéstelenítést követően a Fuji EC 201 Wi típusú ezközzel coeinmig haladtunk fel. A coecum a típusos redőzet, az appendix orificimma, a Bauchim billentyű és translumináló által került azonosításra. J manőverrel a belső perialalis régióban kóros nem látható. A sigmában az anustól kb. 30 cm-re egy kis szélesalapú polypust láttam, melyet hot biopsiaval eltávolítottam. Ettől eltekintve a bél nyálkahártyája végig ép. A vascularizzáció szabályos. A haustratió megtartott. A bauchin billentyű macroscoposan ép. A vizsgálatot követő observatió eseménytelenül zajlott. D 12.60 .

Megalakult a Koraszülöttekért Országos Közhasznú Egyesület

2011.07.14. 08:58

T. Praxis Blog,

Értesítjük a t. szerkesztőséget, hogy július 9-én megalakult a Koraszülöttekért
Országos Közhasznú Egyesület. Kérjük, hogy az alábbi közleményt a Gyerekszoba
rovatban közzétenni szíveskedjenek:

"Megalakult a Koraszülöttekért Országos Közhasznú Egyesület, amelynek főbb céljai:

- koraszüléssel kapcsolatos laikus tapasztalatok megosztása


- a koraszülés lehetséges megelőzése azokban az esetekben, amikor a megfelelő orvosi segítséggel a koraszülés elkerülhető


- szakirodalom ajánlása az érintetteknek


- társadalmi összefogás, a koraszüléssel érintett, koraszülötteket nevelő családok összeismertetése, szakértői segítség közös igénybevétele, programok, rendezvények szervezése


-országos hálózat kiépítése segítségnyújtó személyekből


- a koraszülöttek fejlesztésében érintett szakemberek adatbázisának elkészítése, a címlista érintettek részére történő eljuttatása.

 

Több információ Földvári Nagy Zsuzsinál, az egyesület elnökénél (fnzsuzsi@koraszulott.com),

és www.koraszulott.com oldal Fórumán. "

 

Köszönettel,

Hargitainé Szabó Marianna - az egyik alapító

Pénisz protézis

2011.07.14. 06:00

Aktuális levelünket valószínűleg humoros fricskának szánta beküldője, de döntsétek el Ti, hogy mennyire vicces. Semmit sem változtattam rajta, a helyesírási hibákat (szinte csak az van benne) is meghagytam. Délután azért lesz majd "normális" levél is.

 

 

Tisztelt depsota, Tisztelt nyilvánoság.


Pár hónapja talátam véletlenül a Blogra. Két éve sajnos már semmi más örömöm nincs a életbe, mint a internet. És eszt a nagycerű doctoroknak köszönhetem. Nagyon nem könyű erről írnom de talán tanuságul lehet más betegeknek is meglehet én is egy kicsit megkönnyebölök ha név nélkül is de kirhatom magambol. Magamrol annyit, hogy nem vagyok márt fiatal de elmondhatom, hogy egész életembe sokat és keményet dolgoztam. Apámnak nem volt módja taníttatni de 15 éves korom óta egyfojtában dolgozok.

 


Mindig jól ment a üzlet ezért szép vagyont gyűjtöttem. Szegény feleségem halála után ismerkedtem meg egy távoli unokahuhával. Aki nagyon gyönyörü és kedves alsótagozatos tanitónő. Sose hittem volna, hogy még egycer rámtalál a Szerelem. Közbe 47 napig koholt koncepció alapján előzetesbe is voltam a megyei Rendőr kapitányságon de az már egy másik történet. Nem csoda, hogy nagyon fel ment a vérnyomásom. A házi körzeti orvosom 3 féle gyógycerre álitott be. Ettöl kezdődtek a bajajim. Egyáltalán nemtudtam teljesíteni a ágyban. Kedvesem kérésére hosszu tépelődés után el mondtam a körzetisnek. Ajjas módon kinevetett, hogy mitakarok 63 évesen. Biztos a kettő aszisztens meg írnok is hallotza meg azzal vitzelődött, hogy küldjem el a Pirost is majd felir neki valami hagyományossat.

Majd megpróbálok halkan üvölteni

2011.07.13. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Blog!


Megpróbálom röviden, tömören leírni a vesemedence gyulladásom kezelésének sztoriját.


Szóval, történt, hogy múlthét előtti csütörtökön fájt a hátam, úgyhogy gondoltam veszek rá Voltaren kenőcsöt, biztos csak izomhúzódás. Délutánra felment a lázam, 38,8-40 fok között mozgott folyamatosan, és hánytam. Lázcsillapító időnként levitte, hűtő fürdőztem, és egyéb itthoni kezeléseket próbálkoztunk, amikor is péntek délelőtt úgy döntöttünk, hogy felhívjuk az ügyeletet. Az ügyelet közölte, hogy ha két napon belül nem múlik el, akkor menjünk be. Péntek este ismét iszonyatosan magas lázam lett, úgyhogy újra felhívtuk őket, hogy mi legyen. Vegyek be két Algopyrint, attól lemegy.  Így is történt, lement, örömködtünk meg minden.

 

Szombat délelőtt azonban ismét hidegrázás, magas láz, úgyhogy úgy döntöttünk, ideje kórházakat hívni, ki az ügyeletes. A Margitban közölték, hogy nem gondoltuk komolyan, hogy jött-ment embereket csak úgy bevesznek, úgyhogy próbáltuk tovább, de a többi kórház is csak annyit mondott, hívjuk ki az ügyeletet (akik nem voltak hajlandóak kijönni), vagy hívjunk mentőt. Mi inkább bementünk ügyeletre, mondták, hogy epehólyag gyulladás. Remek. Felhívták az újpesti Károlyi kórházat, hogy kéne egy sebészeti ágy. (Hozzátenném, életemben eddig januárban voltam születésem óta kórházban, az is a János volt, és nagyon parázok mindenféle tűtől és fájdalmas dologtól.)

Röntgennel sem vették észre a törést

2011.07.12. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt blog!

 

2011.06.18-án éjszaka Prágában sportsérülést szereztem (boksz). Mire vasárnap reggel hazaértem, annyira fájlaltam az állam, hogy nem bírtam kinyitni a számat. Nem bírtam enni és érthetően beszélni sem.  2011.06.19-én reggel az első utam a kórház sürgősségi osztályára vezetett, ahonnan elküldtek röntgenre.

 

 

A röntgenorvos a vizsgálat után kikérte a főorvosnő véleményét, aki aztán átvilágítással is megvizsgálta az állkapcsomat, majd közölték, hogy szerencsére törés nem történt. A röntgeneredménnyel visszaküldtek a sürgősségi osztályra, ahol azt mondták, hogy amennyiben 1héten belül nem múlik a fájdalmam, úgy menjek vissza, de addig ne egyek szilárd ételt.Napról napra egyre jobban dagadt az arcom és a fájdalmam kibírhatatlan volt, arról nem beszélve, hogy folyadékon kívül mást nem tudtam fogyasztani, mert annyira sem nyílt ki a szám, így 22-én reggel bementem egy másik kórházba (mivel bejelentett lakcímem körzetileg oda tartozik).

Hagynak megdögleni a földön fekve

2011.07.11. 12:59

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Praxis blog és olvasók!

 

Pénteki napon játszódott le velem az alábbi történet, most vasárnap már végre jobban vagyok és gondoltam leírom önöknek, hogy mit kellett átélnem. Ugyebár már pénteken is tombolt a kánikula, én pedig elég nehezen viselem a meleget. Eddig komolyabb rosszullétem nem volt, csak szimplán nem kapok az ilyen hőségben levegőt, nehezen lélegzek, olykor meg is szédülök. Ennél nagyobb gondom azonban eddig nem volt. 40 éves vagyok, vékony testalkatú, szikrának is szoktak mondani és a közhiedelem szerint a hozzám hasonló emberek jobban bírják a hideget, meleget. Biztos bennem van a hiba.

 

 

Szóval pénteken szabadságon voltam, mert rengeteg fontos és halaszthatatlan dolgot kellett elintéznem Budapesten. Bár sokszor elmondták a különféle televíziókban és egyéb médiumokban, hogy lehetőleg ilyenkor tartózkodjunk hűvös helyen, ne mennyünk az utcára, főleg ne 11 órától délután 4-5-ig, sajnos nem volt lehetőségem, hogy ezt a javaslatot betartsam.Igyekeztem könnyű, jól szellőző, sportos ruhát felvenni és egy baseball sapkát is a fejemre nyomtam. Sajnos nem volt elegendő.

A teremtés csodája

2011.07.10. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 


Helló,

 

Laikusként kedvelem a blogot, főleg a kommenteket. Sokat lehet megtudni belőlük és szórakozni rajtuk.Betegeskedő típusú ember vagyok. Semmi halálos, de magam és családtagjaim jó pár (valós) kórja miatt nem kevés orvossal találkoztam szerte az országban. Alapvetően pozitívak a benyomásaim a magyar orvoslásról. Illetve inkább realisták; valahogy úgy képzelem, hogy a magyar egészségügy a beteg szempontjából=nagyrészt lepukkant környezet+jó szaktudás+leharcolt, stresszelt személyzet+minden értelmes (!) dolog elérhető, ami a világon létezik. Én erre alapozom az elvárásaimat a magyar egészségüggyel szemben és nem is csalatkozom.

 


Persze voltak negatív tapasztalataim, főleg kommunikáció területén. Engem is bocsátott már el mobiltelefonáló orvos a rendeléséről integetéssel, de nem vettem fel, sokat segített. Volt olyan is, hogy TB rendelésen, munkaidőben, kifejezetten a személyemnek szóló aljas politikai megjegyzéseket tett az orvos az asszisztencia jelenlétében. Mit tehetek? Kitámolyogtam és nem megyek hozzá többet (furcsa módon, ő is sokat segített korábban, még azt is hihettem volna, hogy a "betege" vagyok, persze mint látszik, nem).

Életmentő egészségügyi kártya

2011.07.09. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Kedves Praxis blog szerkesztők!

 

Nem kifejezetten a blog eddigi témakörében írnám a levelem, mégis az eü- höz kapcsolódóan. Szeretném, ha a kérdésem megjelenne az oldalon, mert én magam tanácstalan vagyok egy kicsit, hátha a kommentek között orvosok, és nálam jobban hozzáértők tudnak segíteni, tényleg hasznos dolog e.

 


Az Életmentő Egészségügyi Kártya nevezetű dologra gondolok. Pár napja ajánlotta egy ismerősöm, de egyelőre nem tudok dönteni, hogy pl nekem, aki tudtommal egészséges vagyok, nincs semmi extra allergiám, vagy gyógyszerérzékenységem, krónikus betegségem, ráadásul fiatal vagyok, nemdohányzó, sportolok is, szóval, hogy nekem valóban szükségem lehet e egy ilyen kártyára?


Mert, ha én bármi okból eszméletlenné válok az utcán, vagy bárhol, ez a kártya sem ad a miértre sokkal több info-t max a háziorvosom számát, meg a vércsoportomat.


A leírás szerint, amit a kártyával kapcsolatban olvastam, szerepel rajta egy ingyenes szám, amin az operátor az azonosító alapján minden infot meg tud adni az ügyeletnek, mentőnek, vagy aki épp hívja. De valóban fogják ezt használni a mentősök pl?

 


Azt aláírom, hogy mondjuk anyukámnak, aki cukorbeteg, érszűkületes, jól jöhet az ilyesmi, de el fog ez annyira terjedni, hogy aki a segítségünkre sietne adott esetben, keresse ezt, és használja?


Előre is köszönöm, ha a kérdésem megjelenik!
Üdvözlettel:


Zsuzsanna

Tortúra a vesekővel

2011.07.07. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Kedves Despi;-)!

 

Kalandos élet jeligére megírom;most történt esetemet, amelyben taglalom kálváriámat azon ügyben, hogyan viselkednek az emberrel ha beteg lesz.2011. július.4-én hajnalban arra ébredtem, hogy nagyon kell wc-re menni. Az ágyban felülve irtózatos fájdalommal vettem tudomásul, hogy jobb oldalon valószínűleg ki fog szakadni egy darab a derekamból, de lehet az is lehet, hogy talán szülni fogok?(Erre nem voltam felkészülve, mert semmi jel nem mutatott a szülés irányába.) Kitántorogtam, és elképedve vettem tudomásul, hogy nagy fájdalmaim ellenére semmi produktum.

 


Húha, baj van, de nem baj mindjárt elmúlik. Még párszor ki-be tántorogtam, és ezzel szépen fel is ébreszettem a férjemet, aki -kora hajnal lévén-mogorván kérdezte: mi van már? rosszul vagy?Mivel tudja, hogy nem vagyok egy panaszos fajta, így visszanyögtem neki, hogy : igen, azt hiszem valami baj van.

Porig alázva a nőgyógyásznál

2011.07.06. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Praxis blog!

 

3 évvel ezelőtti történetemet szeretném megosztani önökkel. Kopott orvosi rendelő, benn a szobán belül két apró fülke, ahol le kell vetkőzni derékon alul meztelenre, és remegő gyomorral várakozni, hallgatva az előző beteg vizsgálatát, a hideg műszerek csattogását, mely azt a kényszerképzetet vetíti az ember elé, hogy perceken belül minden borzalmat rajta fognak kipróbálni.


Közben, pedig egy csinos doktornő vár arra, hogy a zavarodott páciens 1 cm-esre összement férfiasságát elnéző mosollyal kézbe vegye, miközben az intimitást jelképező függöny csak derékon felül takarja el a belépő dolgozók, az ajtó előtt várakozó páciensek elő.

 

 

Valami makacs fertőzést kaptam, aminek kikezelésére fel kell keresnem a nőgyógyászatot. Bár érdekes volt számomra, hiszen abban az időben elég távolságtartó életet éltem, még nem heverve ki egy érzelmi sokkot. Talán az uszodában szedtem össze valami.gondoltam. Addig vidéken éltem, ott jártam egy nagyon megbízható orvoshoz, de őt nem tudtam többé felkeresni, hiszen tanulmányaim, munkám már Budapesthez kötöttek. Így került sor arra, hogy nem ismerve egy orvost sem Pesten, a területileg illetékes SZTK rendelő nőgyógyászatát kerestem fel.

Politizálhat a betegével az orvos?

2011.07.05. 15:58

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Praxis blog!

 

Egy kérdéssel szeretném indítani a levelemet. Önök szerint rendben van, ha egy orvos rendelés alatt a betege előtt kezd bele politikai ámokfutásba? Az én véleményem szerint egyáltalán nem elfogadható ez a fajta viselkedés, mégis előfordul. Június közepén kénytelen voltam felkeresni a háziorvosomat, mert egy beutalót szerettem volna a szemészetre. Korábban a kapcsolatunk tipikus orvos-beteg kapcsolatnak volt tekinthető, nem beszélgettünk az élet nagy kérdéseiről, szigorúan mindketten a saját dolgainkkal foglalkoztunk, ő a diagnózis felállításával, én pedig ennek elősegítésével.

 

 

Mivel egy kis városban élek, elkerülhetetlen, hogy az ember ne fusson bele olykor egy-egy ismerősbe. Még tavaly, a választások előtt találkoztam össze vele, amikor egy politikai rendezvényre mentem. Köszöntünk egymásnak,a hogy illik, én az egészet úgy ahogy van el is felejtettem, nagy jelentőséget pedig végképp nem tulajdonítottam az egésznek. Azóta most találkoztam vele először, szerencsére egyszer sem szorultam orvosi ellátásra. Ő azonban nem felejtette el, hogy akkor hova mentem és ennek hangot is adott a rendelés folyamán az asszisztense előtt.

A rendszer nem ad semmit a pénzemért

2011.07.05. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Praxis Blog!

Én egy kérdéssel szeretném kezdeni a bejegyzésemet. Vajon az embernek milyen vizsgálatokhoz van joga 24 év becsületes TB és egészségügyi járulék fizetése után?

 

A Szent László kórház ambulanciájánál, a hematológián, éppen most utasítottak el azzal, hogy az általam vázolt indikációval nem végzik el nálam támogatottan az Antitrombin III vérvizsgálatot, ami a trombózishajlam miatt kellene.Ugyanis elmúltam 40 éves és egy nőgyógyászati probléma orvoslására fogamzásgátlót kellene szednem. Ez ugye egyes orvosok szerint már önmagában is rizikófaktor (többen meg is ijesztettek a trombózis lehetőségével, sőt leszidtak felelőtlenségemért, amiért szedem), ám léteznek olyan vizsgálatok, ilyen az antitrombin III, ami még inkább segít kiszűrni a rizikót.

 

 

Jeleztem azt is, hogy egyszer már elkezdtem fogamzásgátlót szedni, akkor egy hónap után elvégezték nálam ezt a vizsgálatot, akkor az alsó határon volt az értékem. Orvosi javaslatra most a fogamzásgátló szedése előtt is meg akarták nézni, milyen értéken mozog, mert ebből a kettőből lehet következtetéseket levonni, orvosom szerint ugyanis az alsó érték a gyógyszer mellett nem feltétlenül kizáró ok, a gyógyszer nélkül az lenne. (Teszem hozzá a genetikai vizsgálatot is elvégeztetem, saját költségen.)

Nem részeg hülyegyerekek szállítására van a mentő

2011.07.04. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Tisztelt Praxis blog!

 

16 éves fiam van, hála Istennek ezt most leírhatom, mert csak egy hajszálon múlt az élete. A gyereknél másfél évvel ezelőtt diagnosztizáltak cukorbetegséget. A gyerek kimondottan vékony testalkatú, ráadásul aktívan sportolt. Nem volt könnyű helyzetben sem a család, sem a fiam, mindannyiunk számára komoly próbatétel volt az átállás, az injekcióhoz való hozzászokás és az életmódváltás. Nem kis erőfeszítések árán a gyerek hozzászokott az injekcióhoz, már magának adta be és adja be a mai napig, és ha lehet ilyet mondani, akkor minden a normális kerékvágásban zajlott. Azért írom múlt időben, mert márciusban történt egy nagyon sajnálatos incidens. Tény és való, hogy mi és a gyerek is hibáztatható az eset miatt, ennek ellenére azt hiszem a felelősség a történtekért nem csak a miénk.

 

 

Az történt ugyanis, hogy a gyerek egy péntek este elment a haverjaival bulizni és olyan fél 12 környékén rosszul lett. Már hazafelé jöttek, amikor az eset lezajlott. Utólag tudtuk meg, hogy mi is történt valójában. A gyerek a nagy rohanásban és kapkodásban aznap elfelejtette beadni magának az inzulint és ez nagyon komoly helyzetet eredményezett. A haverjai sajnos nem tudták róla, hogy cukorbeteg, ezért borzasztóan megijedtek, amikor észrevették, hogy a fiam nagyon rosszul lett és elkezdett zavartan viselkedni, majd szinte egyik pillanatról a másikra összeesett és elájult. Először csak azt hitték, hogy szórakozik, próbálták felkelteni, meg ugratták, de amikor meglátták, hogy nem reagál, megijedtek és azonnal hívták a mentőket. A telefonba megmondták, hogy bulizni voltak és hogy a barátjuk összeesett az utcán. A diszpécser megkérdezte, hogy hogyan is történt az egész, ők pedig megmondták, hogy voltak egy szórakozóhelyen és miután haza indultak megtörtént a baj.

 

Létezik ilyen is?

2011.07.03. 06:00

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

Kedves Praxis Blog(olvasók)!

 

Valami nagy hirtelenséggel ripsz-ropsz kórházban, a sürgősségi sebészeten találtam magam egy hete. Még aznap műtét, kínok kínját éltem át, de itt most nem ez a történet lényege, mert egy műtét -hacsak nem olyan szerencsés a beteg, hogy jó mélyen szundikál közben- akárhogy is, de fáj.

 


Amikor bejelentkeztem a sürgősségi pultnál, nem mondhatnám, hogy ölükbe vettek és magdédelgettek, de nagyon kedvesen irányítottak minden "állomásra" egészen addig, míg el nem foglaltam a kórteremben a betegágyamat. Szépen sorban jöttek orvosok, nővérek, mindenki kedves volt és valami olyan érzésem kerekedett, hogy együttéreznek velem a fájdalmaim miatt. Karszalagot kaptam, felvilágosítást, aztán csak várnom kellett. Közben a szobatársaimhoz -mind komoly nagyműtéteken átesett betegek- az első nővérhívó-gomb megnyomására besietett az ügyeletes nővér, ha kellett, visszament orvosért, ellátta a beteget, szólt hozzá pár bíztató szót és ment dolgára.

Nem látszik betegnek

2011.07.02. 06:01

Kedves Praxis blog! 

Azért írok mert olvastam pár levelet és egyszerűen felháborító, ami sok helyen folyik. Nekem is pont ma volt szerencsém tapasztalni, hogy mennyire "kedvesek" errefelé az orvosok. Tegnap este megcsúsztam a lépcsőn, elestem és elég csúnyán bevertem a korlátba a fejemet. Nem vérzett, meg semmi, de tapintásra érzékeny volt. Másnap viszont iszonyú fejfájással keltem és szédültem is. Gondoltam majd csak elmúlik. El is mentem dolgozni, de csak rosszabb lett.

 

 

Este 8-kor értem haza, és már vettem be 2 aspirint, de nem segített, sőt a szédülés is csak rosszabbodott. Ezért kicsit megijedtem és olvasgattam a neten, hogy egy ilyen ütésnek milyen következményei lehetnek. Eléggé megijedtem, mert sok helyen írták, hogy másnap meghaltak stb., ezért fogtam magam és elmentem az ügyeletre. Egy mogorva nő fogadott, kérdezte hogy az ügyeletre jöttem, mondom igen, erre ő ja csak mert nem látszik betegnek. Hát mit ne mondjak, kellemes kezdés volt.Aztán elmondtam, mi bajom, erre közölte hogy ő ezzel nem tud mit kezdeni, menjek a sebészeti ügyeletre. Kérdeztem, hol van, azt mondta, hogy kérdezzem meg a portán.:D.

Megkérdeztem, elmentem. Egy műtős gyerek volt ott, neki is elmondtam, hogy mi a bajom, erre közölte velem, hogy miért nem délelőtt jövök, akkor tudnak is velem valamit kezdeni. Ekkor már kezdtem kicsit kiakadni. Szívesen megkérdeztem volna tőle, hogy ha sürgős bajom van, akkor legközelebb próbáljak meg nyugodtan aludni és várjam meg a délelőttöt? Persze nem tettem. Ezután felhívta a sebészt. 20percet vártam rá és a kávé még a kezében volt, mikor odaért. Gondolom nagyon sürgős dolga lehetett. Elég mogorva volt, de neki is elmondtam hogy mi a bajom. Elküldtek röntgenre.

Ott kb. 15percet vártam, mire jött valaki, majd a röntgen képre úgy 10 percet, aztán visszamentem a sebészetre. Ott hosszasan nézegette a képet a doki. aztán azt mondta. hogy ajánlja a kórházba való befekvést. Úgy 4-5 napra megfigyelés céljából. Megijedtem. Én bent aludni itt? Aztán megkérdeztem hogy mégis miért, aztán mondta, hogy miért, hát nem fáj a feje meg nem szédül? Mondom de igen, de azért szeretném tudni, hogy mit mutat a röntgen. Azt mondta, hogy nincs zúzódás se törés, de hogy köteles azt mondani, hogy feküdjek be, mert ha valami bajom lesz, akkor azért ő lesz a felelős.

Aztán mondtam, hogy köszönöm szépen, de inkább saját felelösségre hazamegyek. Aztán benyögi, hogy de hematoma még lehet, azt nem mutatja ki a röntgen. Hát mondom köszönöm, mindegy. Haza jöttem. Mikor köszöntem kifele jövet, hogy viszlát, annyit nem tudtak mondani hogy, csá. Legközelebb inkább tényleg megvárom a másnapot és elmegyek a háziorvosomhoz, mert ez hihetetlen, ahogy itt viselkednek. Mi lett volna, ha még be is kellett volna feküdnöm?  Azóta eltelt 2nap és enyhült a fejfájásom. Remélem tényleg nem lesz gond, bár picit még aggódom...


Üdv: Andi Veszprém megyéből
 

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

Árván maradt a 12 éves kislány

2011.07.02. 06:00

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Sógornőm 36 évesen, több mint öt éves betegeskedés után elhunyt, árván hagyva 12 éves kislányát. A dolog 2006-ban indult, amikor csomót diagnosztizáltak a mellében. Szövettan akkor történt, de a lelet nem áll rendelkezésre.2007-ben megcsúszott, és a bal medencecsontját fájlalta.Elment orvoshoz, és akkor azt mondták hogy rákos beteg. Elkezdték kezelni kemoterápiával, a haja kihullott, és 40 kilós lett.Utána valami gyógyszert is kapott, ami kísérleti stádiumban volt.

 


2010. március 1-jén levették a bal mellét. A kórházban ott voltam, akkor kértem, hogy csak a csomót vegyék ki. Levették az egészet neki, és még a bal hónaljából is teljesen kiszedték a mirigyeket, holott ott elmondása alapján érezhető csomó nem volt. A műtét biopsziás vizsgálat nélkül történt! 3 hónap után kapta meg a leletet, ami kétsoros volt, és a lelet alapján mindkét vizsgálat eredménye negatív lett.

Végre találtam egy szuper fogorvost

2011.06.30. 06:00

Kedves Praxis blog!
 

Pozitív történetet szeretnék megosztani - illetve kissé felemás, de pozitívnak szánom. Azt gondolom, az ilyenekből minél több kellene. Én személy szerint arra koncentrálok, hogy ezek maradjanak meg bennem, ne a rosszak.A legrosszabb sztorijaim a fogorvosokhoz kötődnek. Gyerekként talán mindenki retteg tőlük, bennem felnőttként is megmaradt az átlagosnál nagyobb mértékű viszolygás. Ez főleg annak köszönhető, hogy sok olyan fogorvost elfogyasztottam, akik több kárt csináltak a számban, mint hasznot – hozzáteszem: csak magánorvoshoz jártam/járok. 25 éves vagyok, ennek ellenére van pár tömött fogam sajnos; viszont a fogtömés az egyetlen művelet, amit eddig el kellett szenvednem fogorvosnál. Ez – valljuk be – nem egy agyműtét, talán alapműveletnek számít a fogorvoslásban, mindezek fényében riasztó, mennyire sok olyan orvos van, aki képes bármikor elrontani. Ma már tudom, a hiba talán az, hogy rutinból, időt és fáradságot sajnálva vágnak bele ebbe. Gyakorlatilag az összes tömésem olyan, hogy kétszer, egyes esetekben háromszor is tömve voltak, mert először nem sikerültek. Sokszor mentem azért dokihoz, mert egy már meglévő tömésem alatt romlott el a fog újra.

 

 

A legutóbbi eset, ami említésre méltó, tavaly nyáron volt, mikor egy hat hónapos külföldi tartózkodás előtt rendbe szerettem volna hozatni a fogaimat. Tudtam két lyukasról, az egyik szintén egy már meglévő tömés elromlása miatt szorult kezelésre, a másikon meg magam is láttam a bajt. Elmentem egy ismerősöm által ajánlott fogorvoshoz, egy hölgyhöz, akihez akkor már édesapám is elkezdett járni, annyira dicsérték nekünk.

Elszúrták a melleimet

2011.06.29. 06:00

Tisztelt blog!

 

Azért írok önöknek, mert sajnos részem volt egy orvosi hibát elszenvedni, ugyanis elrontották a melleimet egy plasztikai beavatkozás során.Először is valamit szeretnék előre letisztázni. Amikor azt írom, hogy elszúrták, akkor nem arra gondolok, hogy nem lett jó a méret, vagy a forma, vagy hogy esetleg nem szimmetrikus. Igaz, hogy ezek is elszúrások lennének egy plasztikai sebésztől, de nálam ettől sajnos sokkal komolyabb volt a helyzet.

 


Hetekig jártam a honvédba minden másnap, mert az elfertőződött gennyet nyomkodta ki belőlem. Aztán mikor már látta hogy reménytelen, újra megműtött, és hosszú hetekig 2 csővel és palackkal éltem együtt amibe a nyirok, meg a különböző váladékok gyűltek. Ez a harmadik műtét után volt. Jelölgetnem kellett minden nap, hogy mennyi trutyi jön ki. Nem részletezném, hogy abban a pár hétben milyen volt az életminőségem, a párom végig mellettem állt, de gondolom borzalmas látvány lehettem a palackjaimmal.

Zsarolás és korrupció a gyermekorvosnál

2011.06.28. 06:00

Tisztelt Praxis!

 

Eddig soha, semmi rossz élményem nem volt az orvosokkal kapcsolatban, sajnos én is beléptem abba a bűvös körbe, akikkel nem csak a megszokott, jó dolgok történnek meg. Mindezek ellenére a tiszteletem nem kopott semmit az eü dolgozók irányába, de a gyermekorvosunkat mi is kénytelenek voltunk lecserélni.

 

 

Fiam 12 éves múlt, nagyon önálló gyerek, mindig erre neveltem, hogy a saját lábán is meg tudjon állni.Egy szerdai napon az iskolából haza küldték, mert rosszul lett, szédült és a feje is fájt nagyon. Van mobilja, felhívott és elmondta mi történt, de ekkor már tudtam, ugyanis az osztályfőnöke nagyon lelkiismeretes és jószívű teremtés. Mondtam neki, hogy dőljön le, pihenjen, előtt pedig vegyen be egy fájdalomcsillapítót. Elnavigáltam a gyerkőcöt telefonon, majd mondtam neki, hogy igyekszem haza, ha tudok előbb eljövök a munkahelyemről. Erre nem volt mód, egyedül nevelem, a főnökség pedig nem igazán rugalmas, mindenesetre siettem, ahogy tudtam.

A gyógyításra esküdtem fel, de csak munkaidőben

2011.06.27. 06:00

Tisztelt blog!

 

Örülök, hogy van egy ilyen hely, ahol elmondhatom gondomat, bajomat, mert kissé mérges vagyok a gyermekorvosunkra. Még csak fél éve vittük el hozzá először a kislányomat, akkor semmi probléma nem volt vele. A gyerek kicsit idegenkedett tőle, meg nem is volt valami kifejezetten kedves és barátságos velünk, de akkor úgy gondoltam ez csak a korábbi doktor nénink miatt látszik így, mert ő egy valódi tündér volt, csak sajnos nyugdíjba ment.

 

 

A gyerek sajnos június 10-én délután fél 5 körül (ennek majd jelentősége lesz)rosszul lett az óvodában, egyfolytában sírt, annyira fájt a feje és hányt és hasmenése is volt, az óvónő pedig felhívott, hogy baj van, az óvodában ugyanis nincs doktor, el kellene vinnem a háziorvoshoz, mert a lázát is megmérték és 39,7 volt a testhőmérséklete. Még lett volna fél óra munkaidőm, de elkértem magam és siettem, ahogy tudtam. Annak ellenére, hogy nem kellett buszoznom, van kocsim, csak fél 6 körül értem oda a gyerekhez. Az óvónőnek hála össze volt pakolva, szóval máris mehettünk tovább, háromnegyed hatkor már odaértünk a rendelőhöz. Néztem az órámat, még volt negyed óra a doktorunk rendelési idejéből, így megnyugodtam, hogy minden rendben lesz, megnézi a lányomat, ír fel valami hatásos gyógyszert, gyorsan ki is váltjuk és minden rendben lesz. Vagy én voltam nagyon naiv, vagy egyszerűen hülye vagyok, amiért azt mertem feltételezni, hogy ha a rendelési idő 18 óráig tart, akkor az tényleg úgy is van.

Újraélesztés 5000 forint

2011.06.26. 06:00

Tisztelt Praxis blog!


Pár évvel ezelőtt, ha jól emlékszem 2007-ben felkerestem egy sebész orvost a magánrendelésén aranyérproblémával. Korábban is jártam már nála, de az évek alatt teljesen megváltozott, szinte rá sem lehetett ismerni. Csakúgy, mint korábban megvizsgált és közölte velem röviden, tömören, hogy vastagbéltükrözést fog végrehajtani félaltatásban, majd utána háromszor kell visszamennem aranyérgyűrűzésre. A tükrözésről semmit nem mondott el, csak annyit, hogy ezt el kell végezni a gyűrűzés előtt.

 


Mivel semmiről nem tájékoztatott, így rákérdeztem, hogy miért van erre szükség, mivel korábban, amikor sokkal súlyosabb panaszokkal kerestem meg, nagyon rossz állapotban voltam, és akkor a vizsgálat alatt is és utána néhány alkalommal legyűrűzött, és készen is voltam. Akkor nem volt szükség erre a vizsgálatra. Erre azt mondta, hogy a gyűrűzés előtt meg kell tükrözni. Ez után rákérdeztem, hogy mennyibe is fog ez nekem kerülni, amire ő félvállról közölte, hogy 25 ezer. Közben felírt két receptet, az egyik egy bélmosó, a másik neogranormon kenőcs, amelyről a gyógyszertárban közölték, hogy recept nélküli krém, az ára így is úgy is annyi. A korábbi vizsgálatok vizsgálat és kezelések teljesen másként zajlottak le, mindenről pontos tájékoztatást kaptam, nem úgy, mint ezúttal. Azért is kerestem fel őt újra.

© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása