Létezik ilyen is?
34 hozzászólás
2011.07.03. 06:00
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Kedves Praxis Blog(olvasók)!
Valami nagy hirtelenséggel ripsz-ropsz kórházban, a sürgősségi sebészeten találtam magam egy hete. Még aznap műtét, kínok kínját éltem át, de itt most nem ez a történet lényege, mert egy műtét -hacsak nem olyan szerencsés a beteg, hogy jó mélyen szundikál közben- akárhogy is, de fáj.
Amikor bejelentkeztem a sürgősségi pultnál, nem mondhatnám, hogy ölükbe vettek és magdédelgettek, de nagyon kedvesen irányítottak minden "állomásra" egészen addig, míg el nem foglaltam a kórteremben a betegágyamat. Szépen sorban jöttek orvosok, nővérek, mindenki kedves volt és valami olyan érzésem kerekedett, hogy együttéreznek velem a fájdalmaim miatt. Karszalagot kaptam, felvilágosítást, aztán csak várnom kellett. Közben a szobatársaimhoz -mind komoly nagyműtéteken átesett betegek- az első nővérhívó-gomb megnyomására besietett az ügyeletes nővér, ha kellett, visszament orvosért, ellátta a beteget, szólt hozzá pár bíztató szót és ment dolgára.
Nem volt egyetlen elhanyagolt beteg sem az osztályon, mindenkit egyformán ápoltak és gyógyítottak és ha netán egy-egy beteg pénzt szeretett volna csúsztatni akár nővérnek, akár ovosnak, határozott visszautasítás lett a vége. Senki nem fogadott el semmilyen anyagiasult hálát, viszont mégis mindenki olyan maximális betegellátást nyújtott, hogy nem győztem csodálkozni. Amikor elbocsátottak, minden felvilágosítást megkaptam, a legeslegutolsó részletig elmutogatta a nővérke, hogyan kell otthon szúrnom, ellátnom, netán átkötnöm magam. Akkora végelen türelemmel mondta el -nyilván ezredszer- a tudnivalókat, hogy csuda. A nővérek -és persze az orvosok is- rendszeresen ellenőrizték a betegeiket, váltáskor szinte vallatták egymást, nehogy valamiről ne tudjanak, ami a betegükkel az előző műszakban történt.
A kontrollon a doktor bácsim megdícsért, hogy ügyesen látom el magam, jól csináltam amit csináltam és megint rengeteg tanáccsal látott el a mielőbbi gyógyulás érdekében. Aztán mosolyogva kezet fogtunk, kellemes Húsvétot kívánt nekem és már hívta is a következő beteget, akivel ugyanilyen kedves volt.
Azóta nem fér a fejembe, hogy miért is kell nekem ezen ennyire csodálkoznom, hát nem gyönyörűséges lenne, ha ez lenne az alapállás? Sajnos megjártam már párszor a kést, borzasztó tapasztalataim voltak mindenütt, most főleg teli voltam félelemmel, miután a váratlan kórházba vonulás előtt rendszeresen olvasgattam ezt a blogot és csak rosszat találtam benne.
Ehhez képest a kórház, ahova kerültem, (annak ellenére, hogy szinte 24 órában mennek a műtétek, a betegek zsúfolásig megtöltik az osztályokat az ügyeleti napokon és az orvosok-nővérek majd összeesnek a fáradtságtól, még csak azt sem hallottam, hogy megemelte volna valamelyikük a hangját) pont az ellenkezője volt a korábbi tapasztalatoknak és a blogban olvasottaknak. Szóval kérdem én: hát így is lehet? Hogy nem kell félni orvosi-nővéri-ápolói uralomtól, attól, hogy ha nem fizetek, nem biztos, hogy élve kikerülök, nem kell félni, hogy hiába nyomom a nővérhívó gombot, mert nem volt ott mellette az ezres, sose jönnek felém...?
Kívánom mindenkinek, hogy ha már kórházba kell mennie, ide kerüljön, mert itt maximális ellátást és maximális odafigyelést, gondoskodást kap. Pedig nem maszek kórház. Egy államinak egy részlege. Ahol csodálatos emberek dolgoznak. Köszönöm nekik!
Tudom, itt szabály, hogy nem nevezzük meg az intézményt, az orvosokat, de most hú, de megtenném! Hadd tudná meg ország-világ, hogy VAN ILYEN!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
El Visco Stello (törölt) 2011.07.03. 06:41:00
A másik opció, hogy te is a fejed ütötted meg.
Dr.laikus PhD 2011.07.03. 06:56:45
Csak nem az ÁEK?
Ott (is?) így viselkednek a betegekkel. :)
El Visco Stello (törölt) 2011.07.03. 07:05:58
Dr.laikus PhD 2011.07.03. 07:28:32
Szeretnéd mi? :-)
Úgy legyen, akkor már legalább van kettő.
AEK-ban is vannak csatolmányok és hasonlóan nagy távolságok, de elismerem jóval kevesebb, mint OTT.
Fejre estünk-e?
ma21 2011.07.03. 08:14:57
Káin 2011.07.03. 09:17:13
Káin 2011.07.03. 09:18:45
Buzuki Stift 2011.07.03. 09:50:42
El Visco Stello (törölt) 2011.07.03. 09:54:09
Desiderata 2011.07.03. 10:31:19
ondol 2011.07.03. 10:37:33
mennyé má..
Despota 2011.07.03. 10:38:48
Káin 2011.07.03. 10:41:55
pefki 2011.07.03. 10:45:08
SusanneF 2011.07.03. 11:38:05
SEMMI nem konkrét,megfogalmazott tény!
Különben szép,köszönjük!
Csak így....semmi tényszerű nincs benne....
Akár egy mesebeli elvárás-kérés is /lehetne/....D
Volt már szó róla,hogy különösen pozitív értelemben!igenis,meg lehet nevezni intézményt!
Ha a kedves posztíró műtétet nem akar megnevezni,milyen jellegű volt,minimum az osztályt megnevezhetné,hol vannak ezek a kellemes megtapasztalások!!!
Buzuki Stift 2011.07.03. 13:36:23
@El Visco Stello: Már mondtam, hogy csak az esemény utáni újraélesztésben vagyok érdekelt. Bár neked lehet, hogy egy esemény helyetti is jól jönne:)))
ma21 2011.07.03. 16:28:50
szabidoki 2011.07.03. 19:12:04
ma21 2011.07.03. 19:31:57
adamantium 2011.07.03. 19:33:07
adamantium 2011.07.03. 19:34:43
ma21 2011.07.03. 19:38:54
adamantium 2011.07.03. 19:43:57
ma21 2011.07.03. 20:18:40
Circus 2011.07.04. 07:26:43
Fizetett hirdetésünket olvasták.
Tréfát félretéve, azért nekem is van jó tapasztalatom (mondjuk műtét az nem tudom, mikor lehet 'jó'...), az Alkotás úton kifelé, jobbra az egyik utcában :)
Dr.laikus PhD 2011.07.04. 07:47:13
A műtét az nem jó, de az ápolás és az ellátás lehet nagyon jó.
Engem mindig azzal "vigasztalnak", hogy ez nagy műtét volt.
Az ápolás minősége miatt nem fogom fel és nem éreztem annak.
macska69 2011.07.04. 17:30:12
Ondol: akkor, amikor írtam a posztot, valamiért nem jelent meg. Itt egy hozzászóló tanácsára egy-két napja ismét elküldtem, de nem írtam át, ezért az "időutazás". Látom, megfogtad a poszt lényegét...
SusanneF: A közelmúltban volt a tévében egy sajnálatos riport, amiben egy fiatal férfi tályog fel nem ismerése miatt vesztette életét. Nekem is sikerült "összeszednem" egyet, nem részletezem, de nekem is órákon múlt, hogy nem lett rossz vége. Annyira órákon múlt, hogy éjfélkor műtöttek meg, mert reggelig sem várhatott! Azok a dokik, akiknek a "karmai közé" kerültem, már délelőtt 9 óra óta folyamatosan a műtőben voltak,(fel voltam rá készülve, hogy rám fognak aludni.. :D) előtte pedig az osztályokon viziteltek, ambulancián rendeltek, lekezelték a visszarendelt betegek sebeit, stb. Miután engem szépen megszabadítottak a tályogtól, még hazamentek, nem tudom mennyit alhattak, de reggel már korán ott voltak ismét ropogós fehér köpenyben, frissen borotválva és aránylag mosolyogva.
Egyéb kérdés? Szívesen válaszolok rá, noha ezen a blogon megszokták a posztolók, hogy a hozzászólók ízekre szedik őket, mégis.
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
