Árván maradt a 12 éves kislány

2011.07.02. 06:00

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

 

Sógornőm 36 évesen, több mint öt éves betegeskedés után elhunyt, árván hagyva 12 éves kislányát. A dolog 2006-ban indult, amikor csomót diagnosztizáltak a mellében. Szövettan akkor történt, de a lelet nem áll rendelkezésre.2007-ben megcsúszott, és a bal medencecsontját fájlalta.Elment orvoshoz, és akkor azt mondták hogy rákos beteg. Elkezdték kezelni kemoterápiával, a haja kihullott, és 40 kilós lett.Utána valami gyógyszert is kapott, ami kísérleti stádiumban volt.

 


2010. március 1-jén levették a bal mellét. A kórházban ott voltam, akkor kértem, hogy csak a csomót vegyék ki. Levették az egészet neki, és még a bal hónaljából is teljesen kiszedték a mirigyeket, holott ott elmondása alapján érezhető csomó nem volt. A műtét biopsziás vizsgálat nélkül történt! 3 hónap után kapta meg a leletet, ami kétsoros volt, és a lelet alapján mindkét vizsgálat eredménye negatív lett.

 

 

A melléről a vizenyőt leszívták, de valószinűleg csontot is ért a tű, mert kigyűlt neki, a sebe egyre nagyobb lett, akkor adták neki azt a kisérleti stádiumban lévő gyógyszert, és sugárkezelni akarták, de nem engedte. A gyógyszer miatt folyamatosan vérzett a sebe, és egyre nagyobb lett.


Utána minden gyógyszert megvontak tőle, és valaki halkan megjegyezte a budapesti Kékgolyó utcai kórházban, hogy valószínűleg félrekezelték. Ezután már csak vérátömlesztést kapott, meg az mr vizsgálat szerint a bal medencecsontja is a rák következtében gyengült le. A haja visszanőtt, de közben a kemoterápia mellékhatásaként a bal lába vizenyős lett. 28.000,- Ft-os rokkant nyugdíjat kapott, ebből nem tudta kezeltetni magát. Az orvos közölte vele hogy ez már az utolsó stádium. Mindkét lába dagadni kezdett, az ágyból alig tudott kikelni.


2011. június 19-én, vasárnap bevitettük a mentővel, mert ráesett a bal lábára. Fekvőbeteg volt, közlekedni csak segítséggel tudott. A röntgenfelvételen az orvosok ledöbbentek, a csontjai teljesen tönkrementek, és a törés nem következett volna be, ha ép a csontszerkezete. Begipszelték óvatosan, de már mindkét lába dagadt. 2011. június 24-én hajnalban meghalt a kórházban... Az orvosok szívelégtelenségre hivatkoznak, de a patológiai vizsgálatot csak most fogjuk megkapni.


Egyetlen lelet van, ami utalhat arra, hogy félrekezelték, a szövettan ami negatív. Kislánya árván maradt, párom az elhunyt testvére, mi fogjuk felnevelni.
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tódór piroska 2011.07.02. 06:32:17

Egy fiatal nő, egy édesanya halála borzasztó tragédia, amit nagyon nehéz tudomásul venni, elfogadni, feldolgozni. Átérzem a hozzátartozók fájdalmát és megértem hárítási mechanizmusukat, de jelen esetben elfogadni azt nem tudom. Ami a leírásból kiderül, az elhunyt 4 éven keresztül körültekintő, gondos kezelésben (kombinált kemoterápia, besugárzás, kiterjesztett műtét, block-dissectio) részesült. A betegség "természetes lefolyása" kapcsán kialakuló kórképek kezelése is korrekt módon történt (mellkas csapolás, transzfúzió). A rákbetegség, sajnos, ilyen: nem minden esetben lehet gyógyítani, bár a 4 éves túlélés nem számít rossz eredménynek.

A 2006-os szövettan, amelyről "lelet nem áll rendelkezésre", feltételezhetően negatív volt, ha a kezelést csak 2007-ben kezdték el - bár a poszt írója hónapokat nem említ, így lehet, hogy a 2006 - és 2007 között eltelt idő csak napokat vagy heteket takar -. Ha a kivett minta szövettani lelete nem igazol rosszindulatú daganatot, de az összkép alapján a gyanú erre alapos, akkor ismételni kell a mintavételt, feltehetően ez fenti esetben is így történt.
A műtét tipusát mindig egyedileg kell mérlegelni, a kockázat és a várható eredmény összevetésével lehet róla dönteni.
A "kísérleti gyógyszer" megnevezés feltehőten olyan, Magyarországon nem törzskönyvezett daganatellenes szert takar, amelyet egyedi import révén lehet csak beszerezni, de kezelőorvosai ezt is biztosították a beteg részére. Az is előfordul, hogy valóban III. vagy IV. fázisú klinikai vizsgálat keretében kapta a gyógyszert a beteg. Ez is csak azt jelzi, hogy valóban mindent megtettek érte. Ma már egyre nagyobb tért hóditanak a szervmegtartó műtétek, de esetenként a radikális, kiterjesztett műtétnek, a környéki nyirokcsomók eltávolításával együtt jobbak az eredményei. Sebész kollégáim erről vs. többet tudnának írni. Én magam sok emlőrákos beteget kezeltem, sajnos, leginkább már előrehaladott, inkurábilis stádiumban, műtét, kemo- és radioterápia után. Nem könnyű ez az orvosnak és az ápolószemélyzetnek sem.
Hála Istennek, sok betegem volt/van, akiknek kórelőzményében 10-15 évvel korábban szerepelt a rosszindulatú melldaganat, ami teljesen gyógyult, és egxéb ok miatt került kórházba.

Dr.laikus PhD 2011.07.02. 06:44:38

Mély részvétem!

Valamit nem tudsz a körülményekről.
Masztektómiát akkor végeznek, ha annak van indoka. A mellben lévő csomó mérete dönti el, a biopszia eredménye is természetesen.
A műtét utáni szövettan ha negatív az csak annyit jelent, hogy jó volt az operatőr és kimetszett minden rákos sejtet. Az én sebészem azt mondta, hogy látható mikor kell kivenni a nyirokcsomót és melyiket. Szerencse kérdése, hogy sikerül-e az összes beteg csomót lokalizálni.
Nem jelenti azt, hogy ne legyen áttét később, vagy már akkor amikor a primer műtét (ahonnan a betegség indul) megtörténik.
Nehezen tudom elképzelni a félre kezelést, annál inkább azt, hogy a beteget és a családot csak a túlélés érdekelte a betegség lefolyása nem. Ezért tudsz Te is keveset.

Rákos vagyok, túl a masztektomián, várva a sugárterápiára. Sajnos ha semmi nem használ nálam is az engedélyezett egyenlőre kísérleti kezelés jöhet szóba. Engem érdekel mi történik velem, tele vagyok kérdéssel és utána is nézek, aztán elmagyarázzák a butaságaimat és elhessegetik a félelmeimet.
Látok beteget, hozzátartozót akit csak a végeredmény érdekel. Mi történik vele, annak a kezelésnek amit kap a következménye mi lehet már nem.
Minden a számítógépben van ezért nem őrzi meg a leleteit.
Sajnos bizonyos melldaganatok áttétet képeznek, kis időt hagyva csak akármennyire fiatal is a beteg.

Ne hibáztassatok senkit. Ronda egy betegség, sok erőt igényel betegtől, hozzátartozótól egyaránt.

tódór piroska 2011.07.02. 06:57:57

@Dr.laikus PhD:
A poszt olvasásakor természetesen gondoltam Rád, de saját példádra csak Te hivatkozhatsz. Én csak annyit tennék hozzá, hogy kettőn áll a vásár, a gyógyuláshoz kell a beteg (és hozzátartozók) megfelelő hozzáállása is. Nemcsak betegtársaknak, hanem nekünk, orvosoknak is példamutató, tiszteletet és alázatot követelő a Te viszonyulásod a betegséghez. Ilyen lelkülettel a betegség legyőzhető.

Dr.laikus PhD 2011.07.02. 07:07:43

@tódór piroska:

Köszönöm! A próféta beszéljen belőled!

Hülye idő van egy ideje, a kedvem ugyanilyen meg a reményem is... :(((
Van végre 2!! pszichológus is ott ahol a sugárterápiát kapni fogom. Ki vannak plakátolva, hívni lehet őket.
Remélem valaki fogad még akkor is, ha a kezelés nem ott történik csak a "sugar".. :)))

2011.07.02. 08:36:14

Több dolog számomra érthetelen. pl.
1. Első szövettan eredménye nem áll rendelkezésre.
2. Elesett, medencecsont fáj, azt mondták, rákos. Milyen leletek voltak? Szövettan, biopszia stb?
3. A mellműtétek után két helyről vesznek mintát, a kiműtött szövetből, és a testben maradt sebszélekből. Melyik lett negatív ?
4. Biopszia nem történt a műtét előtt. Ez biztos?
5. Kékgolyóban valaki félrekezelésről beszél. Ki ? Ez nyomon követhető, számonkérhető.
Szomorú történet. Szerencse, hogy a rokonok támogatták. Sajnos rokkantnyugdíjból egy egyedülálló sem a kezelését, sem a megélhetését nem tudja biztosítani.

ccke 2011.07.02. 08:40:44

Őszinte részvétem, sok erő és idő kell majd a történet feldolgozásához.

Ahogy a piroska írta ez sajnos egy normális lefolyása ennek a betegségnek, szerencsére ma már sokan évtizedekkel túlélik, másoknak 4 év sem jut. Amiket leírtál mind a betegség és a következményeinek tünetei, és azok kezelése.

Egy fontos tanács a posztolónak (és másoknak hasonló helyzetben) az emlődaganat sokszor halmozódik családon belül, főleg, ha viszonylag fiatal korban indul, ezért tanácsos a beteg lányának és más nőrokonainak fokozottan figyelni: önvizsgálat, rendszeres szűrés (+ha a betegnél bizonyos genetikai elváltozások voltak, akkor a genetikai vizsgálat is szükséges)

Laliath 2011.07.02. 08:42:17

Részvétem, elveszíteni valakit mindig tragédia.

Viszont épp ezért egy mell elvesztése megéri, hogy tovább maradhasson velünk a szerettünk. A férjemnek az arcüregében volt rosszindulatú daganat, a műtét során derült ki, hogy a tervezettnél sokkal többet kell eltávolítani. És sokkal jobban örülök az felső fogsora és szájpadlása helyett protézissel ÉLŐ férjemnek; mint ha mindezek megmaradtak volna, csak épp koporsóban lenne. Lekopogom, immár 10 éve tünetmentes.

Laikus, ugyan én csak háttérből sasolok, de örülök, hogy itt vagy, és szorítok, hogy minden rendben menjen :)

ccke 2011.07.02. 08:46:40

@Turchi: szerintem a legvalószínűbb, hogy a beteget vagy nem érdekelték a részletek, vagy nem osztotta meg a családdal. Így a 3-4 évvel ezelőtti leletek, pontos részletek már nincsenek meg, a posztoló emlékek, sejtések alapján írja, amit ír.

Félrekezelés nyilván a betegséget illetően nem merül fel, a kórlefolyás igazolta. Lehet, hogy valami közbenső lépés rosszul, nem akkor, nem úgy történt, egy szövődményt nem vett valaki észre időben, és erre mondott valamit valaki, amibe belekapaszkodtak, hogy akkor biztos nem is az a baja, vagy van kit hibáztatni.

Dr.laikus PhD 2011.07.02. 09:24:05

@Turchi:

Nem érdemes ezeket a kérdéseket feltenni.
Ismerek olyan beteget aki már 6. éve beteg és csak a férje tudja, mindenki előtt letagadja.
Én nem hordok parókát hisz vissza nő, de van akit ez sokkal jobban zavar, mint a masztektómia.
Mindenkinek meg van a saját túlélési technikája. A többség és az orvosok ezt szokták támogatni nem akar az életkilátásairól hallani, rábízza az orvosra a tennivalót. A hozzátartozó meg tűri (ez sem általános) a beteg rigolyáit. Ül mellette amíg folyik az infúzió és ugrál, hol vízért, hol csak azt hallgatja, hogy mennyire rossz neki.
Van a másik aki mindent egyedül csinál, éber, résen van, vicceket mesél, felkészülten beszélget nővérrel, orvossal, készül a jövőre, van jövőképe és elhűlten figyeli hogyan lehet kizsigerelni rémült hozzátartozókat.

Nem vagyunk egyformák. A tudásunk is más, az orvosaink is és a családunk is.
Pszichológus kéne még az elején. Betegnek, hozzátartozónak.
Utóbbinak talán jobban. Ő az aki tehetetlenül nézi végig az egész procedúrát, bárhogyan is végződjön.
A betegnek dolga van.
Túlélni, vagy csak elviselni könnyebb, de nézni, na ezt a mozit nem kívánom egy szerettemnek sem.

adamantium 2011.07.02. 10:21:31

a történet nagyon zavaros.
2006 ban van egy ismeretlen jellegű daganat a mellében amiből biopsziát vesznek. szövettani lelet nem áll rendelkezésre? ez mit takar, a családnak nincs meg, 2006 ban már számítógépes éra volt azt csak fel lehet kutatni, vagy a szövettani intézetben ahol készült.
itt hosszú csend következik. mi történt ezalatt?
2007 ben áttétet diagnosztizáltak (feltételezem) a medencében, hát ez egy távoli áttétnek számít M1
2010 ig vártak a műtétre, ez érdekes. biopszia nem történt, gondolom más módszerekkel döntötték el az operabilitást (CT, MR). egy messzi áttétet adó ráknál sajna nem lehet kockáztatni, hogy csak egy kis részt veszek ki, így az egész emlőt eltávolították. az, hogy axilláris blokdisszekciót végeztek egy M1 stadiumú ráknál nem meglepő. De mi a negatív lelet? és miért tart 3 hónapig, ilyenkor műtét közben kérnek gyorsleletezést fagyasztott mintából, ez gondolom, nincs a család tudomására hozva (szerintem biztosan történt)
"A melléről a vizenyőt leszívták, de valószinűleg csontot is ért a tű, mert kigyűlt neki" - ezt ne haragudjatok nem tudom értelmezni. talán mellhártyaizzadmánya lett (megint rossz jel) és kifekélyesedett a rák T4d stádium
a sugárkezelést nem engedte, ez nem jó dolog, de ebben a stádiumban már nem sokat oszt vagy szoroz.
a bal lába vizenyős lett majd Mindkét lába dagadni kezdett ezek inkább nyirokcsomóáttétek miatt meg a kombinált szívelégtelenség miatt lettek nem a kemótól de nem voltam ott.
"a csontjai teljesen tönkrementek, és a törés nem következett volna be, ha ép a csontszerkezete" hát a csontoknak sem a kemó, sem a fekvés sem az áttétek nem tesznek jót, ez a csontérintettség előlegezhető volt sajna úgy ahogy a halál is.
a boncolás majd megmondja, hogy mi is volt valójában a halál oka, de mindenesetre engem a 2006-2007 közt eltelt csendes időszak zavar, bár nem tudjuk mennyi is volt az? ha 2007 ben már a medencében volt az áttét, csoda, hogy 2011-ig húzta

SusanneF 2011.07.02. 11:11:41

Lányom osztálytársa 9 éves volt,a húga óvodás,amikor tavaly édesanyjuk meghalt áttétes rákban /kiterjedt nőgyógy.+csont./34 éves lett volna 2 hét múlva.
Egyszerű háti,és lábfájdalmak után vett erős romlást állapota.
A mai napig mindenkinek hiányzik!
Kicsit hasonlít esete a posztra.
Még jó,hogy anyuka húga helyettesíti őt pl. anyák napján,de mintha a kissebb lány a mai napig nem fogná fel,hogy anyukája már nem elérhető....

pefki 2011.07.02. 11:57:04

@Dr.laikus PhD: Kitartás,sikerülni fog!!!

bakela 2011.07.02. 12:20:43

Tsunja dolog volt kinyírni a kommentemet.
Talán ez az 1 mondat még belefér:
A kép telitalálat!

Irkutszk 2011.07.02. 12:46:05

@Dr.laikus PhD: Elkezdünk kiabálni a zsebedben, ha nem viseled jól magad. Tessék annak örülni, ami van.

Irkutszk 2011.07.02. 12:58:25

Mélyen együttérzek a posztolóval. Kívánom neki, hogy a kislányban találja meg a vígasztalást.

Én is úgy vélem, hogy az orvosok megtették, amit meg tudtak tenni. Rögtön áttétes diagnózissal indítani nem a legszerencsésebb. Csatlakozva a korábbi hozzászólásokhoz: nem értem, 2006-ban, az első diagnóziskor miért nem történt semmilyen kezelés (bár elképzelni el tudom a betegség tagadását a beteg részéről, de szerintem ilyen esetben a kezelést nem szabad halogatni). Én a magam részéről erre a négy (öt) évre ajándékként tekintenék.

@bakela: Tökéletesen egyetértünk.

2011.07.02. 13:16:58

@Dr.laikus PhD: "Nem érdemes ezeket a kérdéseket feltenni"
De, számomra érdemes, azért tettem fel. Más is leírta, hogy kicsit zavaros a történet. Persze mindennek van magyarázata, de a blog célja pont a hozzászólás, véleménynyilvánítás, kérdés feltevés.
Neked pedig kitart, meggyógyul, vidám!!

2011.07.02. 13:19:56

@ccke: Igen, így is lehetett.

drpeti 2011.07.02. 13:20:29

Egy emlőtumor története:

- csomó a mellben
- mammográfia + emlő UH
- UH vezérelt FNAB (vékonytűbiopszia)
- szövettan
- laborok, MRTG, kontrasztos koponya+mellkas+has+kismedence CT, csontszcintigráfia
- műtét (sectorectomia, quadrectomia, mastectomia); opcionálisan egy nappal előtte sentinel nyirokcsomó jelölése izotóppal, vagy műtét közben festékkel. Sentinel ny.cs. mindenképp eltávolításra kerül, a környezetében levő "gyanús" nycs-kal együtt.
- szövettan primer tumorból és nycs-ból, receptor meghatározással együtt (ösztrogen, progeszteron, herceptin)
- onkoteam dönt a további kezelésről [emlőTU-nál 50Gy összdózisban sugárterápia mindenképp, receptorpozitivitás esetén hormonterápia (ER poz - tamoxifen, PR poz - LHRH antagonista, her poz - herceptin), neg esetén protokoll szerinti kemoterápia]
első évben felévente (de inkább negyedévente) labor (CA15-3 mindeképp), mellkas/has/kismedence CT, emlő UH, csontszcintigráfia.
időtartama: kemo - aktuális protokoll szerint, hormonterápia - min. 5 év (egyesek szerint 10 év)

Egy évvel a műtét után lehetőség van már rekonstrukciós műtétre (bár OEP bácsi csak az azonos oldalit fizeti).

@Dr.laikus PhD:
ha tudok segíteni bármiben, szólj.

Ugyanazanő 2011.07.02. 14:12:55

Részvétem a posztolónak

Dr.laikus PhD 2011.07.02. 15:24:37

@drpeti:

Köszönöm.
"- szövettan primer tumorból és nycs-ból, receptor meghatározással együtt (ösztrogen, progeszteron, herceptin)"
Nálam mind negatív a fenébe is. Egyelőre minden más is szerencsére. Nagyon fel kell szívnom magam. :)

"Egy évvel a műtét után lehetőség van már rekonstrukciós műtétre (bár OEP bácsi csak az azonos oldalit fizeti)."
Balból akarja a jobbat alakítani... Ilyenkor mi a lehetőség?

SusanneF 2011.07.02. 16:00:36

@cenzorilla: Ez mit jelent?
Kinek a jogaira gondolsz most konkrétan,és miért?

cenzorilla 2011.07.02. 16:11:33

@bakela:
Nem csak az orvosok személyiségi jogait kell védenünk.

cenzorilla 2011.07.02. 16:13:43

@SusanneF:

bakelának válaszoltam, csak nem nyomtam hivatkozást.

adamantium 2011.07.02. 16:16:03

@Dr.laikus PhD: balból a jobbat? inkább egy rectus abdominis lebenyből kellene emlőt csinálni a lehetőségeket itt láthatod: www.youtube.com/watch?v=tLZsT4Hrxqs&feature=fvwrel

Dr.laikus PhD 2011.07.02. 16:26:05

@Irkutszk:

Azt hiszem egy jó nagy kiabálás hiányzik a réten, átölelve egy jó öreg fát.
De nem vagyok süket és hallom, hogy csiripoltok ottan...

Igyekszem nagyon. Az egész életem ha végig gondolom lehetetlen helyzetek megoldásáról szólt. Ezt is csak-csak megoldom. :) Aztán végre örülök neki!

Dr.laikus PhD 2011.07.02. 16:37:50

@adamantium:
Huh!
Ez nekem nagyon szép műtét, de igen fájdalmasnak tűnik.

De egye fene, majd gyűjtök a bal kisebbítésére. Protézis sincs ekkora súlyban és formában. A fene gondolta, hogy fiatalkori előnyöm vénségemre a hátrányom lesz. :D

Széphalmi Izett 2011.07.02. 17:22:53

Azért olykor történnek félre kezelések..., vagy inkább fel nem ismert daganatok, rákos betegségek..., amibe belehal a beteg és ennek semmi köze ahhoz, - a beteg vagy hozzátartozója hogyan áll a kérdéshez.
Édesanyám szédüléssel, súlyos egyensúlyi zavarokkal (nem várt sokat) kereste fel házi orvosát. Ő egyből beutalta a helyi kórház belgyógyászatára, ahol 2 hétig "kivizsgálták", majd hazaküldték, hogy nincs semmi szervi elváltozás... A helyzet nem változott, sőt... Eltelt 2-3 hónap, már csak vízszintes helyzetben tudott egyáltalán létezni. Ismét 2 hét belgyógyászat, ismét semmi szervi elváltozás, hazaküldték... Ismét 1-2 hónap vegetálás. A kivizsgálások alatt nem történt sem MRI, sem CT, stb. Csak egy általános belgyógyászati vizsgálat. Házi orvos, kórház udvariasan éreztették, hogy valami nem stimmel a beteggel, csak több oda figyelésre vágyik, vagy is úgy tűnik, szimulál... Végül elvittük egy másik kórházba, ahol készült pl. koponya CT is, melyből kiderült, hogy olyan súlyos agydaganata van, mely már nem operálható. Innentől 2 hét után 3 hét kómába esett. Élt 65 évet...
Mi bíztunk az orvosokban, a tudásukban, elfogadtuk amit mondanak, mindent úgy tettünk, ahogyan mondták...
Nem pereltünk. Minek? Ezzel már úgy sem tudtuk volna visszahozni Őt. Az is lehet, rosszul tettük, - nem tudom...

Irkutszk 2011.07.02. 17:39:58

@Dr.laikus PhD: A gondot hagyd arra, akire való (mutatok felfelé). Hidd el, tökéletesen ismeri a helyzetet, és megoldja, nagyfiú már ;)

Hogy is írtad az első kommentek egyikénél? "A betegnek dolga van. Túlélni, vagy csak elviselni könnyebb" Szóval dolgod van, tessék szépen csinálni, és nem mindenfelé nézegetni. Ha rétet szeretnél, hát keress egyet. Nagy fák a Városligetben is vannak. Szépen nyugodtan, ráérünk ;)

A Városligetről jut eszembe. Tegnap beszélgettem egy ismerősömmel, mondta, hogy volt már Magyarországon, és a Hősök tere milyen szép és hatalmas (kanadai az illető). Meg a Duna. Meg a Lánchíd. És neked ott van mindegyik a lábod előtt, csak úgy szólok. Őneki meg a kanadai erdők mellett, évek múltán is eszébe jut, hogy milyen szép.

Szóval csak szépen előre. Ha botorkálunk, akkor botorkálunk egy kicsit. Nem baj, csak a lendületet soha ne add fel.

adamantium 2011.07.02. 18:03:52

@Széphalmi Izett: csak azt nem tudom szédülés miatt miért nem neurológiára vagy fül-orr-gégészetre küldték? azok értenek a szédüléshez, és magyarországi neurológus (tisztelet a kivételnek) CT nélkül reflexkalapácsot nem vesz a kezébe

ccke 2011.07.02. 19:14:26

@Széphalmi Izett: ez egy szomorú történet, nem szabadna ilyennek előfordulnia.
Ebben a posztban viszont ez fel sem merül, emlőrák volt a kezdeti diagnózis, ennek megfelelően többé-kevésbé sikeresen kezelték 5 évig, majd emlőrák miatt halt meg. Itt nem nagyon merül fel tévedés, mulasztás.

kvadrillio 2011.07.02. 20:55:55

Ez a történet egy kegyetlen betegségről szól.
A Kékgolyó utcai kórházban tapasztalt, kiváló orvosok dolgoznak. Biztosan mindent megtettek, ami lehetséges volt.
Egy ismerősömnek mindkét mellét levették 25 ÉVVEL EZELŐTT !!! és ma is dolgozik és él.
Sajnos vannak, akik nem ilyen szerencsések. :(

:osbourne. (törölt) 2011.07.02. 22:03:49

@Dr.laikus PhD:

Sajnos tudod az a baj hogy minden orvos minden fórumon de akár minden egészségügyben jártas érintett meg tudja magyarázni mindennek az igazát de az ellentétét is.

Igy ne is csodálkozz azon hogy szkeptikusak vagyunk akár a vizsgalatokkal eredményével kapcsolatban is. Én olyankor "szégyelleném magam helyettetek" amikor kijelentik az emberek hogy nem erdemes perelni mert egyik kutya nem harapja meg a masikat.

:osbourne. (törölt) 2011.07.02. 22:05:45

@kvadrillio: Akkor meg lehet. Ma mar az isten nem tudja követni hogy ki marad itthon a végzettek közül és ki megy el dolgozni. Marad a selejtje a 2,5-el végzi az egyetemet ?

Rivero 2011.07.02. 22:27:34

Sziasztok!
Én csak olvasgatni szoktalak titeket.
Őszinte részvétem a posztolónak.
Széphalmi Izett:
Apukámnál sem diagnosztizálták időben a tüdőrákot, hiába mondta az orvosnak hogy fullad és fáj a mellkasa. Egy ekg készült ami negatív lett.Mikor már véreset köpött csak akkor figyeltek komolyabban a panaszaira akkor már áttétes tüdőrákja volt.Már nem lehetett megműteni. Rendes kórházba vittük ahol szerencsére emberhez méltó körülmények közt halt meg.( 62 évesen)
Dr laikus PhD:
Így ismeretlenül is kívánok neked mielőbbi gyógyulást. :)

bakela 2011.07.02. 22:35:41

@cenzorilla:
Nem először guglizom meg 1-1 poszt 1-2 mondatát.
Nem először jön ki a citált, -szintén okádék szájt.
„tuti lapok mindenkinek” Ja.
Arról meg nem én tehetek, ha a kedves p/r/oszter névvel, címmel, adó- és TAJ számmal kérdezi a magát szintén elég tetű módon reklámozó ügyvéd/szagordast: ugyammá’, hogy-e lehetne pénzet csinálni a 11 é. kislány sírásából, a sógornő +”odalent majd gyöngyöt könnyezik”. /by Kányádi S./ -esetleg zaranyat, vagy csak eccerűen HUF-ot.
Rp.
Daedalon
Torecan
DHBP
Cerucal
Motilium
B6
Granegis
Zofran
Kytril
D.S: quantum satis
illetve: bis quantum satis

adamantium 2011.07.02. 23:46:12

@bakela: próba cseresznye alapon több helyen is feldobja a történetet, hátha ad valaki egy jó ötletet a perhez. sunyi de célravezető magatartás lehet belőle

igyugyaz 2011.07.03. 03:31:02

Mi lenne ha a gerinctelen férgek akiknek az elolvasott történettel kapcsolatban az első gondolatuk, hogy "valami itt zavaros", inkább kussolnának? Vegyük már észre, hogy ez csak részben egy orvosi blog. A posztolók betegek, vagy betegek hozzátartozói, nincsenek tisztában azzal, hogy egy bizonyos betegség és annak kezelése mivel jár (tenném hozzá, ez magában egy iszonyatosan nagy mulasztás az orvos részéről, hogy ezzel nincsenek tisztában). A posztíró gyászol, jelenleg abban a stádiumban, hogy felelőst akar találni azért, hogy egy ilyen iszonyatos igazságtalanság érte őt és a családját, hogy valakit el kellett vesztenie. Nincs itt nagyon mit mondani azon kívül, hogy van amit sajnos az orvostudomány még nem tud megoldani. A rák egyike ezen dolgoknak. Részvétem a poszt írójának és erőt kívánok neki, hogy párját és az elhunyt kislányát támogatni tudja.

Dr.laikus PhD 2011.07.03. 05:32:26

@:osbourne.:

Utólag a végeredmény ismeretében már könnyű.
Az ötletelés pedig az elégtelen, hiányos leírás miatt van.

A rák ráadásul egész más tünetekkel is képes jelezni, látszólag kicsattanóan egészségesnek látszó már előrehaladott rákos betegnél is. Azt meg már többször is leírták, hogy sugárzó (nagyon sugárzó eszközök) alkalmazása feleslegesen idővel szintén rákhoz vezetnek, -hetnek.

Még mindig van tapasztalt jó orvos, de a beteg nagyon sok. Nagyon jó megoldás pl. az onkoközpontok létrehozása, de a feltételek természetesen nem adottak hozzá. Most többszöröse a betegszám a fogadni és emberi módon ellátni képes orvos tűrőképességének. Azon kívül, hogy a falakat sem lehet kitolni. Van azonban egy pár üres kórházépület. Valamiért nem jutott senki eszébe, hogy ott el lehet látni a betegeket. Fekvőket, járni tudókat egyaránt. Persze az orvost is ehhez kéne hozzá rendelni. Nehezen mozdul most az orvos, pláne ha azt mondják a város másik végébe menjen dolgozni mikor ha elég tapasztalt és fiatal - jóval 50 alatt - elmehet emberi és jól szabályozott körülmények közé. Azzal meg tisztában kell lennünk, hogy az onkológus az egyik legtöbb hasznos ismeretet összekapcsolni képes, legtöbb szakvizsgával rendelkező orvos. A világon a legpiacképesebb.

bakela 2011.07.03. 06:29:23

@igyugyaz:
Ígyúgyigaz. A nagymutter még úgy gyászolta a Dédit, hogy gyertyát gyújtott, és a rokonokkal, barátokkal egész éjszaka virrasztott az öreg mellett.
A mai gerincesek törzsébe tartozó /vertebratae/ viszont a TV2-ben, az üresfejű demcsákvagyhogyhívják 3.14csa vállán, adamson benibrahim főemlőssel az oldalán végzi el a gyászmunkát, -FŐMŰSORIDŐBEN-
Ez nem orvosi blog-ebben 1et értünk, ez planaria tenyészet.
Merénfizetematééébééét.

@Irkutszk: Ún. "szabad vegyérték"

2011.07.03. 08:40:58

@igyugyaz: Kicsit felületesen olvastad el a posztot, így aztán még azt sem tudod, hányan maradtak egyedül. Akármilyen stádiumában van a gyászban, válaszokat akar. Ha csak azért ír ide, hogy sajnálkozzon minden hozzászóló, akkor annak nincs értelme. A blog célja megbeszélni a történteket. Köszönöm, hogy engem is a gerinctelen férgek közé soroltál. Igazán megtisztelő. Én is besoroltalak valahová, de nem írom ide. :-))

adamantium 2011.07.03. 12:08:05

@igyugyaz: az elméletedről annyit, hogy még megboldogult magyarországi korszakomban volt egy kollégám, mindig, a leghülyébb embernek is egy órán keresztül magyarázta hogyan fogja megoperálni a keresztszalagját, mert az volt a kedvenc műtétje. na egyszer egy ilyen beteg jött felvételre, a felvevő kolléga megkérdezte tőle, hogy akkor ugye tudja mi fog történni?
"persze, ezentúl majd egy madzagon fog lógni a lábam"
na ennyit arról, hogy ez "egy iszonyatosan nagy mulasztás az orvos részéről, hogy ezzel nincsenek tisztában"

sárga nyúl 2011.07.03. 14:11:36

@adamantium: :D
Örülök, hogy Te még itt vagy, és magyarázol, a linked is nagyon érdekes volt.
Csak egy hiba van: hogy mégse vagy itt. A gyerekem időnként pankrációt játszik rajtam, mi lesz, ha egyszer sebészre lesz szükségem...? Gyere haza, na...

Hatodéves 2011.07.03. 17:51:31

@kvadrillio:
Na, ez az a szál, amit abba kellene hagyni. Már írtam, mondom még egyszer: Németországban jelenleg olyan orvoshiány van, hogy MINDENKIT visznek, aki jelentkezik, csak fel kell hívni a fejvadászt és találkozni vele, elmondani, hogy kb hol kb mit szeretne az ember.

Nem csak a legjobbakat viszik, ergo nem a 2,5 marad itt (bár annak sincs jelentősége, hogy valakinek milyen volt az átlaga, nem attól lesz valaki jó vagy rossz orvos. A 2,5 és a 4,5 is azt jelenti, hogy az illető teljesítette az orvossá váláshoz szükséges követelményeket).

Ami miatt vörös köd száll az agyamra ettől a gondolatmenettől az az, hogy tipikus magyar mentalitás: aki elment az hazaáruló, aki marad de nem orvos az cserbenhagyja a szakmát, aki marad és orvos - na, az tuti, hogy a legalja.

Ráadásul sokszor nem a legjobbak mennek ki, mert ők megkapják itthon a legjobb állásokat és megteremtik a lehetőségeiket legalább az elviselhető szinten. De egyszerűen nem lehet ebben általánosítani, sem a jegyből a jó-ságra, sem a maradásból sem a menésből... Ez csak rosszindulat.

Hatodéves 2011.07.03. 18:02:54

Ez a poszt pedig nagyon szomorú és fájdalmas.

Az egyetlen levonható következtetés belőle annyi, hogy valaki meghalt egy halálos betegségben. Egy ismerős meséli el a történetet, akinek hiányos információi vannak, nem ismer lelet eredményeket, nem tudja, pontosan milyen kezelés történt, és láthatóan hiányos ismeretei vannak a témáról (lásd: hónalji nyirokcsomók eltávolítása). Ebből számomra fel sem merül, hogy hiba történt. Persze ki sem zárható, mert kevés az adat, de bizonyítékot sem látok rá.

Mindez nem változtat azon, hogy nagyon sajnálom az anyukát, aki meghalt és az árván maradt kislányát. A posztíró és párja pedig tiszteletet érdemel, mert vállalták, hogy felnevelik ezt a gyermeket.

Hatodéves 2011.07.03. 18:10:57

@igyugyaz:
Ebben részben igazad van. Ugyanakkor azt is vedd hozzá, hogy amikor leír valaki egy ilyen posztot, azzal súlyos vádakat vet fel egy másik ember ellen. Egy dolog, hogy név nélkül, viszont a leírtak az egész egészségügyre rossz vényt vetnek, befolyásolják a beteg bizalmát.

Nem, nemcsak orvosi blog ez, de nem is gyászolós blog. Megértem, hogy rossz a lelkiállapota annak, aki ilyen korán és szomorú módon elvesztette a családtagját, leszólni, megbántani nem indokolt és nem is helyes.

Ettől még a vádjairól szerintem elmondhatjuk a véleményünket, "laikusok" és szakmabeliek egyaránt. Merthogy pont erről szól a blog.

bakela 2011.07.03. 23:13:08

@Hatodéves:
A zöreg róka tapasztalatait próbáltam volna megosztani Veled, de szépen kisunnyantottak esmét:
Ha bármelyik tapírtrágya a szakmád/hivatásod képviselőit gerinctelentudatlanpénzéhesgyilkosgeczynek nevezi, az rattistánban nyugodtan mehet a z/s/indexre.
De, ha a csóringer Bakela a zorrára halgatva guglizik egy kicsit, az má' nem komilfing.
Virágnyelven összefoglalva: a sz@rnak szaga van, -legalább is akinek szimata van rá/ja/.
Azaz: A proszter hölgyike telefingta a netet a névjegyével.
Sztem nem véletlen, hogy 2-3 évet ügyvédi irodában dolgozott: Itt láthatta, hogy 10-20 perces aljasság néha jobban jövedelmez, mint egy élet a zesztergapad mellett.
Némileg ezt támasztja alá, hogy a hölgyemény profilképe az 1 ik közösségi portálon egy olyan piktogramm, ahol egy álló nő előtt kúszik a férfiember, félkezével Ł jelű bankót nyújt a dominának /bár errefele inkább másként hívják/

+ hiányoltam a történetből a zapát /a zelvált ffiak kisemmizett titkos társasága?/

bakela 2011.07.03. 23:18:59

A moderátorok működése viszont a jogos önvédelem lehetőségétől foszt meg engem/bennünket-zorvos-zegésségügyieket.

Pedig, aki kinyesett, biztos nem állta meg, hogy ne kövesse a fonalat:
Legalább is a fenotipus alapján a proszter se nem lapp, se nem mojszejev.
-Akkor pedig járna az "egyenlő pályák, egyenlő esélyek" /by Giorgiu Sándorul/

bakela 2011.07.03. 23:23:20

Tudod mit Cinci?
Azért a rpofilképét hagyd itt, kommentár nélkül!
Lécci.

img1.iwiw.hu/0106//user/00/85/22/87/1/user_8522871_1252316947874

Mondom, lécci.

tódór piroska 2011.07.04. 14:11:55

@Hatodéves:

Mi lenne ha a gerinctelen férgek akiknek az elolvasott történettel kapcsolatban az első gondolatuk, hogy "valami itt zavaros", inkább kussolnának?

Ez ugye, nekünk és rólunk szól, ahogy egy másik nóbeldílyas prosztoló írta, anblokk a fehérköpenyes gyilkosokról. Ugye ha mi egy nyilvánvaló valótlanságot úgy értékelünk, hogy a posztoló hazudik, akkor rögtön ejnyebejnye meg eltiltás, de ugyanezen (egyébként nagyrabecsült moderátoroknak) a szemük sem rebben, ha legyilkosoznak, legazembereznek, gerinctelen férgeknek neveznek minket.

Kedves Hatodéves! Amit Neked írtam, fenntartom, de abban is van igazság, amit Bakela mond...

cenzorilla 2011.07.04. 17:32:09

@tódór piroska:

Ki szoktam szedni minden dehonesztálót.

Hol van? Nem találom. Amúgy jó lenne, ha nem válaszolnátok rá, vagy utalnátok max. hogy szedjük ki, mert értelmetlenné válik egy csomó írás.

cenzorilla 2011.07.04. 17:33:54

@bakela:

Nem fosztunk meg semmitől. A nevesített félig kolléga viszont nem állt a posztoló mellé.

Hatodéves 2011.07.04. 17:34:48

@tódór piroska:
Kiszedték azt a posztot, ami szerint vagy vénlány leszek vagy 120 kiló vagy öngyilkos vagy mindegyik, de legfőképp boldogtalan? De ezt mért szedték ki? Egy csepp kétségem sincs affelől, hogy ez az igazság, nem is volt eddig sem. De igazából egyik opció sem riaszt annyira, hogy amiatt ne legyek orvos. Ehhez értek valamennyire, ebben van sok év munkám, én ebből a szakmából el nem megyek, ha megdöglöm sem.

Anno a legelső egyetemi tanítási napon tartottak egy olyan előadást, ahol felvetítették, hogy hány évvel élnek korábban az orvosok, mennyivel gyakoribb körükben a válás, a spontán vetélés az alkoholizmus és az öngyilkosság.

Akkor kellett volna elfutni. Most már késő :D

tódór piroska 2011.07.04. 17:46:11

@Hatodéves:
"Egy csepp kétségem sincs affelől, hogy ez az igazság, ... "

Nem ez az igazság. Boldog, magabiztos, elégedett, sikeres orvos lehetsz, akinek a magánélete is mindenben o.k.
Kizárólag Rajtad múlik, akármilyenek is a körülmények. Amiben Bakelának igaza van, és amire én is céloztam, az a zemberek egy részének primitív, méltánytalan, hálátlan, rosszindulatú hozzállása, ami az itteni kommentek(egy részé)ből is sugárzik. Nem szabad, hogy ez határozza meg a mi hiozzáállásunkat! Belső értékeink, elhivatottságunk, tudásunk ennél sokkal többet ér!
Szóval, csak azt ismétlem, hogy fel a fejjel, és sokkal jobban fog alakulni az ügy, mint ahogy gondolod vagy reméled!

(Örkénynek van egy egypercese, talán legmerészebb álmaink is megvalósíthatók a címe, nyilván groteszk, valóságtól elrugaszkodott helyzetkomikumra épül az írás, de az üzenete mégis az, hogy igenis rajtunk múlik hogy mit kezdünk az életünkkel és hogyan csináljuk meg a feladatot, amit kitűztünk magunk elé. Persze, idézhetnék a Bibliából is, főleg az Új Szövetségből, vagy Salamon példabeszédeiből / "Bármi munka vár két kezedre... stb/ de nem teszem, nehogy klerikális reakcióval és propagandával vádoljanak meg. Így is hosszabban írtam, mint terveztem, de remélem, hogy érted és el/megfogadod a lényegét. Szeretettel Piri néni)

tódór piroska 2011.07.04. 17:49:52

@cenzorilla: igyugyaz, 2011.07.03. 03:31:02

Hatodéves 2011.07.04. 17:52:42

@tódór piroska:
Az emberek egy része valóban rosszindulatú itt, de nem tudjuk rá az okot. Lehet, hogy megkeseredettek és magányosak, vagy az is lehet, hogy pont valamilyen orvosi hiba vagy "csak" egy súlyos betegség áldozatai.

Valójában nem érdemes ezen dühöngeni. Nyilván nem lesztek ettől kevésbé értékes orvosok és emberek. :)

cenzorilla 2011.07.04. 17:56:17

@tódór piroska:

Már emlékszem. :((
Kérlek ignoráljátok és ne válaszoljatok rá.
Egy csomó reklamáció azért volt, hogy minden hivatkozást is töröltünk.

Kérjétek a törlést és megtörténik.
Igyekszünk figyelmesek lenni.

Változatlan a blog célja. Rátok van szükség és az ismeretekre.

tódór piroska 2011.07.04. 17:59:59

@Hatodéves: Igazad van, egyetlen kiigazítás: "nem lesztek" helyett "nem leszünk".

2011.07.04. 21:58:47

@tódór piroska: Ne vedd magadra, a gerinctelen férgek megszólítás nem csak az orvosokra vonatkozott, hanem mindenkire, aki a történetet zavarosnak tartotta, így pl. rám is, pedig én nem vagyok orvos. Nem különösebben zavar hogy név nélkül mit pufognak a neten. Fölösleges értelmet, vagy okot keresni a hülye megjegyzésekre.

Macerina 2011.07.07. 11:36:53

Tisztelt Hozzászólók és Tisztelt Mindenki!

ÉN VAGYOK AZ A "SÓGORNŐ", ÉS A 12 ÉVES KISLÁNY LEENDŐ NEVELŐANYJA, AKI IRTA ANNO EZT A BEJEGYZÉST EGY ORVOSI MŰHIBA OLDALRA, SEGITSÉGET KÉRVE EGY ÜGYVÉDTŐL!

Nem emlékszem hogy hozzájárultam volna ahhoz, hogy a beirásomat részben vagy teljes egészében valaki átmásolja egy másik oldalra, sőt, kommenteket nyisson rá. De hát ez a net, ahol mindenkinek mindenhez van köze és joga.

Tehát ezúton csókoltatom a kedves Szerkesztőt, aki mindezt véghezvitte.
Remélem most boldog, látva a rengeteg bejegyzést. Négyszemközt szivesen elbeszélgetnék Vele... pl. kikérhette volna a véleményemet előbb a bejegyzésem más oldalon történő megjelenitéséről, mivel ott az e-mail cimem és nevem is az eredetinél!!!

Nagyon örülök neki, hogy mindenkinek mindenről van véleménye!
Köszönet a sok unatkozó lájkolónak is, szám szerint 240-nek, akik megbökték a történetet és gondolom megosztották haverjaikkal is.

Köszönöm a részvétnyilvánitást sok részről, a sok orvosi értekezletet.
A betegeknek gyógyulást kivánok!
Nagyjából beleolvastam.

Mindenki szives figyelmébe ajánlom a Metropol újság egyik cikkét, ami ez év tavaszán jelent meg, anno taglalta, hogy a szövettan az egyetlen megbizható módszer, még a mammográfia és mr sem, mert a "malignitás" gyanúját mindegyik felveti. A szövettan egyedül, a biopsziás a megbizható. Ezt orvosok állitották, nem egyszerű, hozzá nem értő emberek.
Ha annyira ráértek, nézzetek utána! Keressetek rá! Jó szórakozást!

Nem vagyok orvos, nem értek a leletekhez. Akinek zavaros volt a történet, azoknak elmondom, hogy nem én kisérgettem a hölgyet a kórházba, tehát a nagy "lyukak" a történetben azért voltak, mert ennyire emlékszem.

Nem a "végeredmény" érdekelt, hogy élni fog-e a végén vagy meghal. Sokan leslankitjátok a dolgot. Korántsem!!! Amikor megláttam nála azt a gyógyszert, ami kisérleti stádiumban volt, és "patkánykisérletek igazolják, hogy..." kezdetű mondat volt benne olvasható, elállt a lélegzetem. Mit adtak be ennek a szerencsétlen nőnek?

Ha belegondoltok, kedves Olvasók, ha Nektek mint életerős egészséges embernek is azokat a gyógyszereket nyomatnák éveken keresztül, mint neki, mi lenne a végeredmény??? Ugyanez! Egy egészséges embert is padlóra küldenének!Azok a mérgek sem beteg, sem egészséges sejtet nem kimélnek, szétbombáznak mindent, a csontsejtől a sziv izomzatáig, először az immunrendszert ölik ki...

Nekem, mint rokonának az lett volna a lényeges, hogy újra erős és egészséges legyen, a gyógyszerek ne okozzanak neki maradandó károsodást, teljesen felépüljön és boldogan felnevelje a kislányát, sőt még az unokáit és elkényeztesse!
Az, hogy újra halljam nevetni, újra csokibarna legyen a Balatonnál, és karácsonykor együtt üljük körbe az ünnepi asztalt...

Segitettem neki, ahol tudtam, igen. Egy életerős, homokóra alakú, mindig nevető, vidám hölgy volt, és egy csontsovány, hullasápadt fekvőbeteget csinált belőle az orvostudomány.

A dolgot nem hagyom annyiban, de ezt már nem kötöm az orrotokra.

Részemről a hozzászólás ennyi volt, és már most megjegyzem, hogy a későbbi kommenteket már nem fogom elolvasni.

Találjatok Magatoknak más szórakozást!

Maradok tisztelettel:
a gyászoló hozzátartozó

tódór piroska 2011.07.07. 12:50:23

@Macerina:
Kedves, Tisztelt Gyászoló Hozzátartozó!

Talán mégsem olvasta el figyelmesen hozászólásainkat.
Nem szórakozott Önnel senki, hanem a megjelent poszthoz írtunk értékelést, az esetek többségében együttérzéssel és segítő szándékkal. Hogy jogos és etikus eljárás volt-e a posztot az Ön hozzájárulása nélkül megjelentetni, ezt nem tudom, feltételezhetően a netes etikett és "szokásjog" azt lehetővé teszi.

Arra még szeretném felhívni a figyelmét, hogy még a mély gyászban és fájdalomban sem engedhető meg, hogy (köszönet helyett) rágalmakkal illesse azokat az egészségügyi dolgozókat, akik éveken keresztül ápolták, kezelték kedves hozzátartozóját, és gyógyulásáért MINDEN lehetséges eszközt - értve ezalatt még a kisérleti stádiumban levő gyógyszereket is - bevetettek.

Gondolok itt többek között az alább idézett méltánytalan megjegyzéseire:

"Egy életerős, homokóra alakú, mindig nevető, vidám hölgy volt, és egy csontsovány, hullasápadt fekvőbeteget csinált belőle az orvostudomány."

"...ha Nektek mint életerős egészséges embernek is azokat a gyógyszereket nyomatnák éveken keresztül, mint neki, mi lenne a végeredmény???"

A kérdésre csak halkan annyit válaszolok, hogy nagyhatású rákellenes gyógyszereket egészséges embernek nem "nyomatnak", csak rákos betegnek.

Az ügyvédekkel meg jó lesz vighyázni: sógornőjét vissza nem adhatják, ellenben igen sok pénzbe kerülhetnek.

Sógornője, a 12 éves kislány Édesanyjának halála miatt pedig ismételten őszinte együttérzésemet fejezem ki.

adamantium 2011.07.08. 12:43:25

@Macerina: véleményem szerint aki ezt írta az szkizofrén, grandomániás és mérhetetlenül buta elvakította a pénz amit ennek az ügynek perre viteléből remél
ha valakinek nem jut el az agyáig az, hogy a rák, az csak idő kérdése, de halált okoz, hanem ehelyett az ellene adott gyógyszereket vádolja az nem tiszta. továbbá nagy szakértője lett a farmakológiának bár belátja, hogy az orvostudományhoz nem ért. szerinte a gyógyszerek tették "csontsovány, hullasápadt fekvőbeteg"-gé nem pedig az áttétek. jobb lett volna meg se szólalni

Irkutszk 2011.07.08. 13:21:02

@Macerina:
Tisztelt gyászoló hozzátartozó!

Sajnálattal olvastam, hogy Ön szerint Ön az, aki írta a történetet, és nem küldte be ide. Hát igen, az interneten már mindent lehet (személyiséget lopni is). De tegyük fel, hogy tényleg Ön írta a történetet, csak mert; illetve csak mert ha nem, akkor végképp tök feleslegesen pazarolta ránk a billentyűzetet (vagy legalább reméljük, hogy ha mégsem Ön írta a történetet, akkor legalább azok, akik olvassák a kommenteket, esetleg tanulhatnak valamit - mert egy orvosi blog).

Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Ön szerint a gyógyszerek betegítették meg a sógornőjét, pedig ha visszagondol, előbb beteg volt, és utána kapott gyógyszert. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Ön szerint az orvos nem tett meg mindent sógornője életének megmentésére, miközben még egy kísérleti stádiumban lévő gyógyszert is felhajtott sógornője számára, hátha alapon.

Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Ön szerint a kísérleti stádiumban lévő összes gyógyszer minimum halálos méreg, és hogy Ön szerint a patkánykísérletek eredménye nem ad támpontot az emberi szervezetben végbemenő folyamatokhoz. Remélem, tisztában van azzal, hogy jelenleg ez a kutatás útja, és hogy akármelyik, háziorvosa által felírt nyugtató (vérnyomáscsökkentő, koleszterinszint-csökkentő, fájdalomcsillapító) volt egyszer abban a stádiumban, mikor csak annyi volt a dobozára írva: állatkísérletek bizonyítják...

Sajnálattal nyelem le, hogy szinte fenyeget minket, azonban megnyugvásomra szolgál, hogy amennyire Önt védi az internet személytelensége, annyira engem is.

Sajnálattam olvastam, hogy meghalt sógornője a rák nevű betegségben, és reménykedni tudok csak benne, hogy az utána maradt kislánynak támogató, szeretetteljes környezetet tud biztosítani, amelyben felnövekedvén megértő, a világ dolgaira nyitott, és érdeklődő nagylány lesz egyszer belőle.

Tisztelettel.

Irkutszk 2011.07.08. 13:24:17

egy 'ez' kimaradt :)

Leroi 2011.07.08. 13:41:04

Tiszta Kafka-regény...

2011.07.08. 19:12:44

Hogy hogyan került ez a poszt ki, azt nem tudom, de eddig azt hittem, az írók beküldik. Az azért nem stimmel, ha valaki máshová ír, akkor ide is bekerül az engedélye nélkül. Bár az interneten ma már szinte mindent lehet, de nem tartanám etikusnak, ha így történt volna, forrás megjelölése nélkül. Bár én is zavarosnak tartottam a posztot, és ezt le is írtam korábban, abban nem látok semmi kivetnivalót, hogy a történteket szakértőkkel megvitatják, hiszen nem a saját gyermeküket fogják nevelni, s bár igen szép gesztus, de nem kötelességük. Hogy aztán mi is a valódi céljuk az ügy kivizsgáltatásával, azt úgysem tudjuk meg, de közvetlenül is érintettek a történetben. Talán a vizsgálat alatt megértik azt is, mi is az a rák, mint betegség, milyen tünetei vannak, hogyan kezelik, milyen mellékhatások lépnek fel, és el tudják majd fogadni, hogy van, amikor nincs gyógyulás. Ha ettől jobb lesz nekik, akkor legyen.

Hatodéves 2011.07.08. 19:54:51

Ez olyan dolog, hogy ha nem adnának kísérleti szereket, akkor egyrészt az lenne a baj, és maguk a hozzátartozók kezdenék keresgetni, másrészt akkor sosem lennének új gyógyszerek.

Ez alapból úgy működik, hogy minden fajta tumorra megvannak a kemo-protokollok törzskönyvezett, bevált szerekből. Ha ezek a kezelések nem működnek, akkor fel szokták ajánlani a betegnek, hogy részt vehet gyógyszerkísérletben. Ez néha nem is új szert jelent, hanem olyasmit, ami erre a fajta tumorra nincsen törzskönyvezve, de egy másik esetében régóta ismert és bevált szer.

A beteg azzal is jobban jár még, hogy több ellenőrző vizsgálata van, jobban figyelnek rá, mert egy nagyon részletes, pontos könyvben vezetni kell, hogy nincs-e valamilyen nem várt, súlyos mellékhatása a szernek, illetve, hogy a daganat hogyan reagál a kezelésre.

Ez persze nem hangzik szépen, és akinek felajánlják, eldöntheti. Ez a döntés gyakran az utolsó orvosi esélyről szól.

Itt a hozzátartozó maga mondja el, hogy volt beleegyező nyilatkozat, amiben le volt írva, milyen szerről van szó. Akkor ez a tény, mint vád, kiesik.

Megértem a dühét, fájdalmát, amit nem tud ki ellen irányítani, de félek, hogy ez egy olyan per, ahol az alperes a valóságban az Isten vagy a balsors lenne.

Ez nem vonatkozik arra, hogyha mégis csak előkerülnek olyan leletek, adatok, betömődnek a történetben a lyukak, és felmerül valamilyen műhiba lehetősége.

Amúgy szerintem súlyos jogsértés olyan posztot feltenni, amit nem ide írtak, na, ezért én tutira perelnék vagy nagy balhét csinálnék, persze lehet, hogy hiába, mert a neten mindent szabad...

Hatodéves 2011.07.08. 19:58:44

Azt szeretném még mondani, hogy a kemoterápia is sokat változott az utóbbi időben, egyre specifikusabb, jobb gyógyszerek vannak, amikre nem igaz, hogy szétbarmolnak minden sejtet. Remélhetőleg idővel még több ilyen lesz.

scopolamin 2011.07.08. 20:05:10

Nem olvastam végig az összes kommentet, csak láttam, hogy bejelentkezett a cikk írója. Tőle ragadnék ki egy részletet:
"Nekem, mint rokonának az lett volna a lényeges, hogy újra erős és egészséges legyen, a gyógyszerek ne okozzanak neki maradandó károsodást, teljesen felépüljön és boldogan felnevelje a kislányát, sőt még az unokáit és elkényeztesse!
Az, hogy újra halljam nevetni, újra csokibarna legyen a Balatonnál, és karácsonykor együtt üljük körbe az ünnepi asztalt..."
Erre csak egyetlen szóval reagálnék: RÁK...
A gyors, és rengeteg szövődmény mind igazolja, hogy erősen rosszindulatú volt a sógornő betegsége. Hogy ilyen sokáig életben tudták tartani, egyszerűen fantasztikus.

scopolamin 2011.07.08. 20:14:12

"2010. március 1-jén levették a bal mellét. A kórházban ott voltam, akkor kértem, hogy csak a csomót vegyék ki. Levették az egészet neki, és még a bal hónaljából is teljesen kiszedték a mirigyeket, holott ott elmondása alapján érezhető csomó nem volt"
Jesszusom, ez olyan, mint a kandi kamera?

Irkutszk 2011.07.08. 20:25:59

@Hatodéves: A poszt kitételének körülményeiről majd Despota nyilatkozik (ha akar).

Az én meglátásom szerint az internet = nyilvánosság, tehát amit rajta találsz, szinte bármit csinálhatsz vele. Lsd akár tudományos cikkek, amiket letölthetsz, olvashatsz, az ábráit felhasználhatod, kritizálhatod, idézheted, tényleg bármit. És mégis mennyi munka van mögöttük.

Hatodéves 2011.07.08. 20:33:46

@Irkutszk:
Lehet, de azt várná az ember akkor is, hogy ez egy olyan blog, ahová a beküldött posztok kerülnek ki, és nem az akaratuk ellenére beszéljük végig ismeretlen emberek sorsát.

Hatodéves 2011.07.08. 20:42:09

Ráadásul mi is abból indulunk ki, hogy valaki ezt beküldte ide. Pedig lehet, hogy mondjuk csak a blogján írta meg, és a célja egészen más volt, mint ami annak a célja, aki ideír.

Ha valakim így meghal, simán benne van, hogy dühömben az összes orvosnak kínhalált kívánok, sőt az összes embernek, aki élni merészel. Ez a gyászreakció része, mint azt korábban leírta valaki, ha nem is túl kedves stílusban. Lehet, hogy ezt a honlapomra is felteszem, ha ettől könnyebb.

(Az én anyukámnak múltkor nem csinált meg egy vizsgálatot az urológus, ami szerintem szükséges lett volna. Amikor Anyu elmondta, őrjöngeni kezdtem és az első gondolatom az volt, hogy ha anyámnak baja van és ő nem diagnosztizálta, megkeresem az ő anyját és megölöm az egész családjával együtt... Pedig én egyáltalán nem vagyok agresszív ember, bizonyos értelemben szakmabeli is vagyok talán, de az ember nem lát nem hall, amikor valakijéről van szó, olyankor csak az indulat van).

Ez nem ugyanaz, mintha úgy írom meg a dolgot egy praxis-szerű blogra, hogy tiszta fejjel állítom, hogy ez a véleményem....

Kicsit belekavarodtam, de talán értitek...

tódór piroska 2011.07.08. 21:01:40

@Hatodéves:
Meg kell tanulni az önfegyelmet és az objektivitást akkor is, ha netán közeli hozzátartozónk betegségéről (vagy akár saját betegségünkről) van szó. Ez egészen egyszerűen intelligencia kérdése.

A történet egyébként valóban szerepel egy műhibafórumon, az orvosi diplomával is rendelkező ügyvéd meg is válaszolta, korrekt módon (a válaszának lényege, hogy a leírtakból nem derül ki, hogy történt-e mulasztás, további információt kért).

Bemásolom az ügyvéd válaszát és a linket, ahol elérhető.

Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos - Előzmények2011.06.27. 22:37 | Válaszolok | #42727Tisztelt Lázár Krisztina Úrhölgy!

A sógornője szomorú történetének az orvos-szakmai, jogi értékelése is - mint legtöbbször - igényli a teljes rendelkezlésre álló orvosi irat ill. a történteket nyomon követő hozzátartozó személyes előadását. A leírtak alapján csupán az mondható el részemről felelősségteljesen, hogy lehetséges, hogy valóban orvosi mulasztás történt, de annak ellenkezője sem kizárható. Amennyiben felkeres, s megismerehetem a részleteket, többet tudok mondani.
Budapest, 2011. június 27.

Üdvözlettel: Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos
www.petrassydr.hu

orvosi-muhiba.tlap.hu/forum/uj-hozzaszolas/42727/

2011.07.08. 22:13:20

@Irkutszk: "amit rajta találsz, szinte bármit csinálhatsz vele"
A mondat vége: a forrás feltüntetésével.
Sok szabály van, de nehéz a betartatása, mert az érintett gyakran észre sem veszi, hogy saját anyagát, írását használták olyan helyen, amiről ő nem tudott. Csak akkor kerülnek előtérbe ezek a jogszabályok, amikor valaki magára ismer. A szabályok folyamatosan bővülnek és szigorodnak. Bár ez nem nagyon látszik.

Irkutszk 2011.07.08. 22:29:57

@Hatodéves: Erre mondtam, hogy ezzel Despotához kellene fordulni.

Irkutszk 2011.07.08. 22:32:09

@Turchi: Ami a kutatásban cikként megjelenik, az a közös tudás része lesz, épp erről szól a kutatás. Hiszen egymás eredményeire építjük saját kísérletünket. Az egyedüli mérhető dolog, amivel mérni tudjuk, hogy ki mennyire "jó" kutató, hogy kinek sikerült legelőször publikálnia legnagyszerűbb eredményeit. Ez pedig, ha a mindennapi életet nézzük (kell tejet venni a boltban, el kell menni az oviba a gyerekét, és be kell fizetni a gázszámlát), eléggé megfoghatatlan egy eredmény.

tódór piroska 2011.07.08. 22:40:21

@tódór piroska: egyébként érdekes olvasmány ez az orvosi műhiba lap
Néhány nyilvánvaló blődség mellett tanulságos esetek is vannak.
Az emeletről kiesett idős bácsi (Tisztázatlan körülmények között hunyt el c. poszt) hozzátartozójának pl. azt válaszolta az ügyvéd úr, hogy általában olyan ügy képviseletét vállalja el, ahol jó esély van a nyerésre.
Az orvos, ugye, ilyent nem mondhat a hozzá forduló "ügyfélnek"...

ondol 2011.07.08. 22:57:37

Ha egy weboldalon van jogi nyilatkozat, és abban le van írva, hogy mit tilos az ott megjelent anyaggal tenni, akkor aszerint szabad csak eljárni.

A fenti weboldalon van jogi nyilatkozat

ondol 2011.07.08. 23:31:48

@Irkutszk: A kutatási eredményeket, cikkeket az adott tudomány szaklapjában kell először megjelentetni?

Valami ilyesmi rémlik.

Ha a szaklapban nem jelenik meg, akkor a netes megjelenítést hogyan fogadják, mellőzik, tiltakoznak..?

Irkutszk 2011.07.09. 07:22:07

@ondol: Nem, a minél jobb szakmai lapban azért jelenteted meg az eredményt, hogy igazold, hogy te milyen jó vagy mint kutató. Amit már egyszer publikáltak, az a közös tudástár része, az onnantól már nem a tied (ezért is van az, hogy egy gyógyszerkutató cég/cégrész felől nagyon nehezen publikálnak a kutatók; ugyanis a cég nem akarja kiadni a titkait, hiszen azokból él).

Ugyanakkor persze az is része a dolognak, hogy a minél jobb az újság, annál szigorúbban megnézik a te kis kéziratodat (elvileg), tehát ha sikerül náluk publikálnod, akkor igazán belevaló csávó / lányka vagy. De ez már 'csak' annak a részlete, hogy a kutatás mérőeszköze jelenleg az impakt faktor nevű kisisten. (Megjegyzem, a 70-es években pl. nem volt még impakt faktor vadászat, nézd meg az akkori cikkeket, sokkal terjedelmesebbek, sokkal átfogóbb munkát mutatnak, mint némelyik ma; na vajon miért? Monográfiák jelentek meg, a kutatók képesek voltak a fél életük munkáját egyetlen cikkben összesíteni.)

A kutató nem akarja nem szaklapban nyilvánosságra hozni az eredményét, mert ha megteszi, elvész az eredmény első publikálásának lehetősége, és nem kap cserébe semmit (impakt faktort az önéletrajzába).

ondol 2011.07.09. 09:52:36

@Irkutszk: kösz.

Ezért bírom jól a régiek munkáit olvasni.

Prof. Öveges a kedvenc régim:-)

adamantium 2011.07.09. 10:50:51

@ondol: szerintem a PLoS-nak nincs írott formája mégis 10 impact factor felett van, de lehet tévedek, sajna még nem publikáltam oda egyet se, de ami késik nem múlik :D

2011.07.09. 11:18:11

@Irkutszk: Kutatási témákban nem vagyok járatos, mi történik a cikkekkel, nem kifejezetten erre gondoltam, hanem bármilyen weblapon megjelenő információkra, ahol megjelölik, vagy nem a rajta szereplő anyagok felhasználhatóságának módját, vagy éppen tiltását.

Rivero 2011.07.09. 18:54:39

@adamantium:
Sziasztok!
Azért vannak pozitív eredmények azaz olyan emberek akik felgyógyultak a rákból. Csak sajnos ők vannak kevesebb arányban.
A többi mondatoddal egyet értek.
A posztoló 100% százalékban az egészségügyet hibáztatja.
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása