Levél: A húgyosak és a lábasok

104 hozzászólás

2013.11.13. 07:00

Te menj a hugyosokhoz, én majd ágyazok a lábasoknak. Mi ketten voltunk a lábasok az öreg harcossal. A prosztatások a hugyosok.

Érdekesek a sorsfordító események. A legtöbbször nem is tudjuk, hogy az az esemény ami most éppen megtörténik velünk, az sorsfordító. Megyünk valamerre, vagy éppen sodródunk valahová, és utólag azt látjuk, hogy hoppá, ez vagy az fordított a sorsomon. Lehet jó, lehet rossz fordulat a következmény. Sőt, akár végzetes is, mint például a visszautasított orvosi beavatkozás, ami miatt meghal valaki. Az már eléggé nagy fordulat, nem gondoljátok? Aztán meg vannak olyan állomások is, amiről azt hiszed, hogy sorsfordító, közben meg nem is az. Ilyen volt például,  mikor megvédtem a diplomámat a Kertészeti Egyetem Ökonómiai Intézetében. Egy rektor, egy volt miniszter és egy téeszelnök faggatott arról, mit is gondolok. Aztán megmagyaráztam, okleveles mérnök lettem és azt hittem, ez fordít a sorsomon. Ma már tudom, hogy csupán egy nüansz volt – bár kétségtelen, hogy kellemes nüansz, hehe. És az utóbbi időben több ilyen dolgot is láttam, akaratom ellenére kénytelen voltam megtapasztalni. Mármint ilyen meghalós dolgokat.  Például N. úr utolsó szusszanásának én voltam az egyetlen tanúja. Mivel eléggé nyomasztó szituba keveredtem, különösen érzékenyen reagáltam a mások sorsának alakulására. Az a bádoghang, csak azt tudnám elfelejteni. Ja, meg a kolompot. Láttátok a gyalog galoppot? Amikor kántálja, hogy: „visszük a hullákat! Hozzátok a halottakat” És közben ütöget valamit.

Amúgy meg micsoda arcokat láttam az eltelt négy hónap alatt! Olyanokkal találkoztam, mint  a jönavizelet bácsi, meg a baromarcú, a szófosó és a jakobsz (a roma). Néma csendben, éjszakai sötétségben hallgattam N. úr haláltusáját és P. bácsi agóniáját.  Életem egyik legnagyobb élménye volt a betegségem alatt szerzett tapasztalat. Főleg, amikor belső magányomba zárkózva rettegéssel figyeltem a létfontosságú szerveim működését, hogy frankón működnek-e, vagy feladja valamelyik, mert akkor mi lesz? Hát ezek nagy élmények, azt lefogadhatjátok.

Vajon tudják-e a nővérek, hogy milyen elképesztő szexis a fehér ruha alatt hullámzó test? Nem véletlen, hogy van ilyen pornós kategória. Azok a habfehér hullámzó domborulatok… mindig tisztán, jószagúan, áttetszően…. hát, beteg legyen a talpán, aki nem figyel oda.

Amúgy nem csak a belsó szerveimet figyeltem. Törökülésben kuporogva nézegettem a talpamon lévő hatalmas üreget, amit a főorvos úr faragott bele a gyógyulásom érdekében. Akkoriban azt hittem, hogy ekkora seb soha be nem gyógyulhat. Arra gondolni, hogy miképpen fogok tudni rendesen lépkedni, hát nem éppen kellemes időtöltés. Ma már nem félek ettől. Amikor szívószálak álltak ki a talpamból meg szemben a felső részből, sokszor gondoltam arra, ez itt a vég. Rohadt baktériumok, gondoltam ilyenkor. Legyőznek. A nevük semmit nem jelentett. De hát  hogyan is veszélyeztethetne valami, amit   Pseudomonas aeruginosanak hívnak, nem igaz?  Annak idején egy paradicsom betegségről tanultam, annak volt ilyesmi neve. Pseudomonas syringae, ez volt egy zöldségbetegség. Mi vagyok én, zöldség, hogy engem is ilyesmi sanyargasson? Nem igaz?

A másik lábas, egy abonyi jókedélyű öregúr  is lekicsinyelte a veszélyt, amit az alattomban üszkösödő ujjai jelentettek.  Mi ketten lábasok voltunk, a többi három meg hugyos volt. Ők prosztata műtéten estek át. Még ennyi romhalmaz embert, ez maga megbetegít, elhihetitek. A másik lábasnak darabokban vagdosta le a lábát a doktor úr. Először ujjak, aztán komplett lábfej. De az öreg harcos nem esett letargiába. Túltette magát rajta, próbálta elfogadni az új állapotot. Féllábbal ugrált a folyósón. Példát adhatna optimizmusból bárkinek.

Érdekes ez a szexis nővér dolog. Abban a miliőben, betegségtől gyötörve, gyógyszerekkel agyonnyomva, szembesülve a Halál és a nyomorúság jelenlétével,  mit sem törődve a végtelen elesettséggel,előtérbe nyomul a fajfenntartás ősi ösztöne. Nahát…. Persze, nekik mi vajmi keveset jelenthettünk ezen a téren. Mondjuk, amikor a jönavizelet bácsi minden élő embert, lett légyen az betegtárs, takarító, ápoló vagy orvos, megállított és elkezdte a sirámát: „kihajcsák itt az ember belit! Minek adtak tegnap gyógyszert? Összepisálom magam!”  Mindig későn indult ki a budira. Félúton maga alá engedte az anyagot és visszajött a kórterembe. Akárkivel találkozott, rögtön elkezdte a mantráját: jönavizelet! Minek adnak gyógyszert? Jönavizelet! S. doktor úr műtötte prosztatára (azt hiszem,  mert azért meg nem kérdeztem). Az a doki volt az egyetlen, aki reggel hatkor cigánynótát fütyörészve ment végig a folyosón egy ügyeletben töltött éjszaka után. Harsány volt és vidám. Az a jönavizelet bácsi egyébként eléggé érdekes egy fazon volt. Egy reggel előrántott a fiókjából egy tegnapról maradt, levesben  főtt csirkecombot.  Mivel volt vagy 30 fok akkoriban, olyan volt a hús szaga, hogy rá lehetett volna támasztani egy biciklit. Nem érezte, vagy nem zavartatta magát, befalta. Na, gondoltam magamban, jönni fog itt a kaki is nemsokára, ha ez az anyag beindul. Semmi baja nem lett. Én a szagtól majdnem taccsoltam egyet.

III
A hugyosak és a lábasok kategóriát egy nővérke állította fel. Mielőtt bejöttek, azt mondta a folyosón a kolléganőjének: te menj a hugyosokhoz, én majd ágyazok a lábasoknak. Mi ketten voltunk a lábasok az öreg harcossal. A prosztatások a hugyosok.

Ráérő időnk volt bőven. Unalmunkban disznót vágtunk. A baromarcú volt a hangadó. Harsányan röhögve idézte fel valamelyik ismerőse sztoriját. Az elejére nem emlékszem, csak a történet csattanójára, hogyaszongya: és akkor  a baromarcú garambózott! Nagyon sajnáltam, hogy lemaradtam a sztori elejéről, mert sosem tudtam meg, ki is volt ez a baromarcú. De a polgármester csókosa volt a lakhelyén, mert érdemtelenül megnyert valami „sztentert”. A disznóvágás a kinti élet utáni sóvárgásunk következménye volt.  Hagymás vér reggel! - adta meg az alaphangot a baromarcú. Aztán pecsenye, jó zsírosan, laza fröccsel leküldve- kontrázott valamelyikünk.  Abalében főtt nyelv, főtt húsok, hurkatöltelék szakszerű fűszerezése, minden szóba került. Egyszer csak a szófosó, aki addig ott lapult a mellettem lévő ágyon, nyekeregni kezdett: nem lehetne másról beszélni? Ő ugyanis akkor már vagy három napja nem kapott enni, hogy a belei tisztuljanak. Hogy a bélsár ne zavarja a rákos sejtek tükrözését. Ez is fasza egy történet, nem gondoljátok? Volt vagy ötven éves….És a sült hurka emlegetése miatt majdnem sírva fakadt a szerencsétlen. Abbahagytuk a disznóvágást, mire a szoba sarkából az abonyi srác felől lebegve, csendben, mint egy pókfonál, bekúszott a szoba közepébe a következő: libatöpörtyű! Akkor értettem meg, hogy soha normális táplálkozást nem engedhetek meg magamnak. Hja, magas vércukor, magas koleszterin, elzáródó erek, „magamégfiatalahhoz,hogymeghaljon, tessék vigyáznimagára”. Pafffff.

Na igen. N. úr nem vigyázott magára, meg is halt szépen. Illetve nagyon csúnyán. A kétszemélyes szobában napokig hallgattam az agóniáját. Alapjában véve kíváncsi voltam arra, hogy milyen az, ha „kiszenved” valaki. Hát, N. úrnak jutott szenvedés bőven, míg meg nem halt.

IV
Ja, ismeritek a viccet? A hapi bekerül a kórházba, és azt veszi észre, hogy a szobában egyre – másra halnak a betegek. Vizitkor felháborodva nekiesik az orvosnak: - Mondja, nincs itt az egész kórházban egy olyan helyiség, ahol a haldoklók nem zavarják a többi beteget a halálukkal?  
Mert azt azért higgyétek el, nagyon fura egy érzés, mikor nem egészen egy méterre tőled kiszenved valaki (szó szerint véve ám a szenvedést!!), akivel nemrég futólagos ismeretséget kötöttél. Mondjuk, N. úrral való ismeretségem bensőségesebb volt, mint addig bárkivel. Szegényen volt egy harminc centis vágás, amin keresztül a rothadó belső részeinek a szaga és a nedvei kiszivárogtak. Azért gondolom, hogy vele voltam eddig a legbensőségesebb ismeretségben, mert soha senki másnak nem szagoltam még a belsejét.
 Na, szóval a beteg kérdésére az orvos: -Röhögni fog! Ez a kórterem az! Ezt a viccet harminc éve ismerem. Na, akkor, N. úr elcsendesedett teste mellett heverészve felfogtam a poénját, hehe.

A bádogzörgés kétféle dolgot jelentett. Vagy hozták az éppen aktuális kaját egy zörgő – börgő kocsival, rajta alumínium tálcákon a porciók, vagy vittek valakit, aki immár csak volt valaki. Onnan lehetett tudni, hogy mi zörög, hogy az elviendőket étkezési idő alatt nem tologatták,  a kaja pedig csak meghatározott időben érkezett.

V
Hogy miféle előítéletek vannak az emberekben, arra egy vicces telefonbeszélgetés a jó példa. Természetesen csak a benti felet hallottam, a vonal másik végén lévő ember mondanivalója nem volt hallható számomra. Emlékeztek a szófosóra? Hát, az képes volt mindenről mindent elmondani. Csak egyvalamit nem tudott – némán feküdni. Bár, amikor a beleit felfújták, a polipjait leszedegették, akkor egy kis ideig néma volt. Bejött egy múzeumi régész, annak az ötödik percben kifejtette a kunhalmok mibenlétét, a rovásírás helyét és szerepét István király korában, stb. stb. Szegény régész csak hallgatta….  Szóval a szófosó mondja a telefonba: és légy szíves hozzál be harmincezer forintot…. majd bosszúsan, emelt hangon: nem a kocsmába!!! A KÓRHÁZBA!!!
A beszélgetőpartnere kapásból feltételezte, hogy kocsmai adóssága van……

Dögivel kaptam mindenféle infúziót. Infúzió – illúzió, alkottam meg ezt a szellemes szópárt. Mindenkinek az volt az illúziója, hogy ettől majd nem kell szétvagdosni a testemet. Mondjuk, igazuk lett. Arany kedves nővérek…. Terike nővérke… Dobozka nővér…  J-né Zsuzsika a falumból…. És a szuper kis tökös nővér, a K. Jani, a rocker…

Ez a Jani kedvenc témája lehetne a „ne ítélj első látásra”  témájú nekibuzdulásoknak. Ismeritek, amikor valakinek a külseje nem olyan konvencionális, ahogy elvárják általában. Ez egy igazi rocker, motoros bőrös gyerek. De olyan szakszerűen tolt le a vénámba egy szamurájkard méretű tűt, hogy szinte poénnak vettem.

Dobozka nővér pár nap szabira ment. Visszatértekor rákukkant az éppen aktuálisan a testembe folyó infúzióra, csodálkozva kérdezi: maga mióta kap ilyet? Mondom neki, hogy mióta. Csodálkozva, abszolút racionális kérdést fogalmaz meg: és még nem fosik???? Hát, a kérdés szörnyűsége ellenére elröhögtem magam. Pedig ez nem is vicces, de nem ám, hehe

VI
Eszembe jutott Izé bácsi is. Képes volt ilyen mondatot alkotni: ez a izé beleakadt abba a izébe, izé….. Valahol egy Pilis környéki tanyán vegetált. Kérdezte tóle valaki, hogy van-e valaki hozzátartozója ott kinn a tanyán, mire kiderült, hogy havonta egyszer kétszer valami tanyagondnoki szolgálat kiját hozzá. Jött a doktor néni, a tündéri Réka doktornéni – mondja neki, hogy holnap mehet haza. Erre  Izé bácsi szépen összepakol, felöltözik és üldögél az ágya közepén. Körülötte csíkos szatyor, Tescos szatyor, nejlonszatyor, szóval az ottani teljes vagyona. Mert az volt a miénk, amit szatyrokba gyömöszölve bevittünk magunkkal. Soha egyenlőbb társadalmat nem láttam, mint egy ilyen kórházi szoba közösség. Ugyanis a szűk kis szekrényekbe nem sok minden fért.Ekkoriban jutott eszembe az az egészségügyi miniszter, akit a regnálása idején mindenki – én is – lelkesen mengelicázott. Harsogott az ítélet: nem normális ez a nő, széfeket akar tenni a körházi ágyak mellé. Még ekkora marhaságot kitalálni is, gondoltam akkoriban én, aki összesen tán egy órát töltöttem addig kórházban – látogatóként. Aztán rájöttem, mikor mentem mindenféle vizsgálatra ide – oda, hogy tényleg kellene  a párna alatti rejteknél egy biztosabb hely  a tárcámnak. Na, Izé bácsi ül az ágyon, a vagyonkupackái ott figyelnek körülötte. Esti vizit, kb. fél kilenc, a helyzete stabilan állandó. Hát maga? – kérdezi elkerekedett szemmel a doktor néni. Tetszett mondani, hogy mehetek haza, mondja Izé bácsi. Na de csak holnap! Persze, de nem akarok kapkodni a készülődéssel. És egész éjjel ott üldögélt. Viszont mikor jöttek a betegszállítók, már készen volt, hehe. Egyébként volt egy sajátságos humora Izé bácsinak. Motyogi bácsit ismerte valahonnan és poénkodni kezdett vele (az izéket kihagyom. Pontosan udézni nem tudom, magamtól meg minek biggyesztgessek bele, nem tudom visszaadni a stílust sem). Na, szóval:  itt, ha azt mongyák, hogy kukoricát kell enni, akkor meg kell enni a kukoricát is! Motyogi bácsi szemébe kiült a tanácstalanság. Bizonytalanul, némi félelemmel a szemében kérdezte: mér kell kukoricát ennem? Nem kell, csak mondom, hogy ha aszongyák, érti??!! Ja, értem, nyekegte az öreg, és látszott rajta, hogy nem érti.

Sokszor fújt a szél abban az időszakban, amikor bent heverészve próbáltam visszavenni valamit abból a temérdek pénzből, amit az évek során tb-ként befizettem. És valami szörnyű, halk kolompolás hallatszott ilyenkor. Pont, mint a gyalog galoppban, amikor mentek és kántálták, hogy visszük a hullákat, hozzátok a halottakat. Valamit hozzáverdesett a szél valamihez.  Hát, nekem azok a szőrcsuhás hullaszállítók jutottak mindig eszembe. Akkor is, amikor bádogcsörömpölést hallottam a folyósón. A reggeli, ebéd és vacsoraszállítás mindig adott időben történt. A halottszállítás meg szükség szerint, azám.

Egyszer S. doktor úr volt ügyeletes. Mellettem akkor éppen az egyik betege, Jönavizelet bácsi feküdt. S. doki a maga harsány, kedélyes stílusában érdeklődött a hogylétünk felől. Doktor úr, jön a vizelet, nyekegte az öreg. Na figyeljen, maga miért jött be ide a kórházba? – Kérdezte a doki. Háát, mert nem jött a vizelet. Na, akkor meg most mi a baj? Ezzel továbbment.

VII
K. doktor úr egészen másmilyen volt. Szinte misztikus tisztelettel néztem, mikor szabdalta a testem részeit képező húst. A feje bübját láttam a kifeszített lepedő felett. Merthogy ébren voltam, egy olyan érzéstelenítővel lekezelve, hogy attól a fél testemet letéphette volna.Mellettem az altatóorvos, aki elmondta, hogy végig beszélgetni fogunk. Hogy láthassa, magamnál vagyok-e. Végig magamnál voltam. Azért csodákat tudnak művelni ott a kórházban. Amúgy meg mindenki azon volt, hogy én a lehető legkisebb veszteséggel kászálódjak ki ebből a nyomorult helyzetemből. Örök hála nekik ezért. Ja, mindenféle gépek voltak rákötve a szerveimre műtét alatt. Egyszer csak elkezd sipákolni az egyik balkéz felől és látom, hogy  egy error felirat villog vörösen! Whoaaaa, melyik létfontosságú szervem működése állt le? – nyifogtam rémülten az altató dokinak.  Ja, ne ijedezzen, nevet le rám,  ez egy eszköz sterilizáló gép itt maga mellett és napok óta nem működik rendesen. Húúúúú, az más. Nem is gondolnátok, hogy mekkora megkönnyebbülés volt. Nem valamelyik szervem állt le, hanem csak egy gép, te jó Isten…. Közben K. doktor úr darabolgatta a lábamat. Az egész műtőasztal remegett, akkora erővel csinálta. Hát, nem is párizsit kell szeletelnie, gondoltam. El voltam választva egy függönnyel a doktor úr munkaterületétől. Amikor nagyobb vehemenciával darabolt, akkor látszott ki a feje búbja a függöny felett. Rettenetes erőfeszítésembe tellett, mire ki tudtam hebegni: tessék mondani, megvan még a lábam? Ezt az altatóorvostól kérdeztem. Az odanézett és könnyedén nyugtázta: még megvan. Már régen kitoltak a műtőből, mikor még mindig azon tűnődtem, igazat mondott-e? Semmit nem éreztem és nem mertem még egyszer rákérdezni.

Az a szófosó egy jelenség volt. Mondjuk, a maga nemében mindenki az volt. De ez…. Amikor még hagytam, hogy beszéljen hozzám, azt kezdte fejtegetni:itt van ez a dolog ezzel a paralelogrammával, hogy az egyenesek a végtelenben találkoznak. Biztos matematikusnak nézett…. Aztán már nem boldogult velem. Ha ránéztem véletlenül, elkezdte volna mondani valami badarságát. De elég volt csak előremutatnom és elhallgatott. Merthogy mondtam neki korábban, hogy hallgasson és nézzen okosan maga elé. Egy idő után elég volt előre mutatnom, értette.

P. bácsi nem hallgatott. Az éjszaka csendjébe halkan bele-belehasított az agonizálása.  Akkor már csak fekete izék voltak ott, ahol valaha a lábai voltak. Fekszem az ágyon, hallgatom az éjszaka neszeit és P. bácsi agonizálását. Hogy jutott eszembe, nem tudom, de bekapcsoltam a telefonomat felvevő üzemmódba.És ott van rajta a bácsi halk haldoklása. Egyszer megmutattam egy pár embernek. Valaki azt mondta, legyen ez a csengőhangom. Na, ez is fasza gyerek, mi? És a haverom. Hiába, igaz a mondás, hogy madarat tolláról…. Amúgy sosem volt kamerás mobilom, amit egyszer sajnáltam. Amikor meghalt mellettem N. úr. Jöttek az ápolók és pillanatokon belül a feje búbjától a lábujja hegyéig  becsomagolták. Attól kezdve olyan volt, mint egy egyiptomi múmia. Nagyon nagy rutinnal csomagolták be. Ott feküdt a teste, ami nemrég még nagyon fájhatott neki, élettelenül, elszállításra előkészítve. Na, azt lefényképeztem volna. Kérdezték, hogy eltakarják-e paravánnal. Mondtam, engem akkor sem zavart, mikor még jajgatott. Most miért zavarna? Már csendes, hehe. És jöttek a lányok, pillanatokon belül eltüntették N. úr életének és halálának minden nyomát. Matracot cseréltek, tisztaságszagú, ropogósan fehér ágyneműt húztak, máris ott volt az ágy fehéren, tisztán, szinte hívogatóan. Hogy tudtak ágyazni, az hihetetlen. Láttam, mikor B. bácsi egy pillanat alatt összecsinálta magát, egyidőben széthányva az aznapi ebédjét is. Nem telt bele három perc és megmosdatva, átöltöztetve ott feküdt a tiszta ágyneműk között, az egész eseményre már csak a kórterem nejlonpadlóján a felmosott hányás vizes tükröződése emlékeztetett. Ott nem volt semmi lacafaca.  Reggelenként bejöttek, elhangzott az obligát mondat: aki tud tisztálkodni, fáradjon ki a kórteremből. Aki bent maradt, körbekapták és lecsutakolták. És minden reggel mindenki tiszta ágyneműt kapott. Kísértett a gondolat, hogy egyszer bent maradok, megtudni, milyen lehet, ha vadidegen nők mossák a testemet. Sosem engedtem a kísértésnek. Gondoltam, majd ha tényleg magatehetetlen leszek. Hehe.

Érdekesek voltak az özvegyjelöltek. Mindahány eltérő korban, innen – onnan jöttek, semmi közös nem volt bennük. Csak az a pánik, ami valamennyiük arcára rádermedt. Hogy most mi lesz? Meg fog halni. AZ, aki miatt ott ültek magukba roskadva a kis kórházi ülőkéken. Mindegyik arcán ott volt a mostmégnemsírhatokmertfájnaneki kifejezés. Vajon a férfiözvegy jelöltek is ilyenek? Ezt soha nem tudtam meg. Persze, ahhoz női kórteremben kellett volna feküdnöm. Hehe. A társam, életem párja minden nap velem volt, amikor csak tehette. Olyan egyenes a gondolkodása, hogy ahhoz képest a százas szög egy labirintus. Amikor az ő arcán is megláttam az iménti kifejezést, megrémültem. Kérdeztem, hogy ekkora-e a baj, persze szóban letagadta. De az arca nem tudott hazudni. Nagyon félt akkoriban.Hogy micsoda gondolkodásmódja van, nem is képzelnétek. Elmesélem a rá leginkább jellemző esetek egyikét. Évekkel ezelőtt Kecskeméten légi manőver következtében lezuhant egy MIG. Láttuk a híradókban, hogy egy közútra és a mellette lévő fás – bokros területre esett. A katonaság lezárta a területet, minden roncsdarabot összeszedtek, majd elmentek. Persze abban a percben elözönlötték a „kincskeresők” a területet. Persze én is arrafelé vettem az irányt, mikor a főiskolás lányomat vittük vissza az albérletébe, ahol lakott. Félévente máshol lakott. Azóta is olyan, hogy a bolygó hollandi egy otthon ülő természet hozzá képest, hehe.  Mikor odaértünk a terepre, akkor is  vagy nyolc – tíz lehorgasztott fejű ember botorkált a bokrok között. Mindannyian a feltúrt földet nézegettük.  Egyedül az én kicsi párom kukkolt felfelé. Logikus, nem? Hát hová nézzen? hiszen repülőről volt szó!  Az, hogy lezuhant, nem izgatta, hehe. És igaza lett. A magasban, egy fiatal akácfa tetején ott fityegett egy alkatrész. Rajta cirill betús felirat, hogy még véletlenül se lehessen tévedés. Egy repülőgép szerelő azt mondta, hogy a pilóta oxigénvezetékének a része. Most ott figyel a szekrényünk tetején, hála a párom egyedi gondolkodásának. Na, amikor egy ilyen agy aggódik az életedért, kezdhetsz rágódni a végrendeleteden. Minden nap hozott be nekem enni. Én ettem a hazait, ő meg ette az én kórházi adagomat. Ezzel kifejeztük az együvé tartozásunkat, azt hiszem. Mint a Jakab család is, akik egy ideig mellettem voltak. Egy hatvan felé járó cigány férfi volt a betegtársam, ő volt Jakobsz (a roma). Állandóan volt nála valaki a családjából. Senkit nem zavartak, halkan beszélgettek reggeltől estig. Vagy csak csendben ültek. Vagy ettek, mérhetetlen mennyiségeket. Az egyik esti vérvételnél vállát vonogatva értetlenkedett a magas vércukor értéke miatt. Én csak azt eszem, amit itt adnak – mentegetőzött. Persze, mondta Dobozka – és délután megettek még mellé egy fél tehenet! A Jakobszéknál is az asszony ette meg a kórházi adagot.

Emlékeztek, a sorsfordító eseményekkel kezdtem a töprengésemet. Most haldoklik egy ember, aki igazán sorsfordító volt az életemben. Elhozta nekem a szabadságot. 56 évesen felszabadultam, mint Kunta kinte, vagy Isaura.  Mondjuk, nem tudom, hogy ezek a személyek felszabadulva éltek, haltak-e. Mivel anyám budapesti gyári munkás volt, 1957-ben jogosult lettem vállalati bölcsödei ellátásra. Azaz fél éves koromtól a reggeli ébresztés rabszolgája lettem. Bölcsőde, óvoda, általános és középiskola, egyetem, aztán a munkanapok végeláthatatlan sora. Reggel ébresztő, este órafelhúzás, aztán később telefon ébresztő beállítás, fej mellé letéve, így megy a végtelenségig. Ettől a rabszolgaságtól szabadított fel az az ember, aki most haldoklik.  Tudom, miken megy most át. Hiszen azt fogalmaztam meg az eddigiekben, hogy milyen érzés rettegve elemezni a belső szervek üzenetét. Rákos a felszabadítóm, nemsokára feladja a szervezete a harcot. Mindent megtett, hogy ezt elodázza, a milliárdjainak egy tetemes részét a kezelésekre fordította. De most talán vége, nincs az a pénz, ami segítene elkerülni a halált.  Eszembe jut, hogy valami hindu vallás szerint egy Durga nevű gonosz isten táncol a halottak testén. Ha nem a kereszténység tudja a frankót, hanem ezek a hinduk, akkor hamarosan érezni fogja Durga lábait a nagy hasán. Mert rák ide, rák oda, ez az én felszabadítóm van vagy 130 kiló, vagy annál is több. Azám!

Felszabadított engem a rabságból, miközben én a saját harcomat vívtam, hogy elodázzam Durga lábainak megismerését. Azt hisztek, hogy hálás vagyok ezért? A fenét!  Taposd ki a beleit, Durga, őrjöngi a haragos énem! De hát ez is egy ember, bz+, mondja szelíden a másik, emberséges énem. Öld meg a rohadékot! De inkább ne is! Várj! Sokat szenvedjen előtte! – üvölti a másik! Tiszta skizó vagyok, nem? Így beszélgetnek ezek magamban  

Most kaptam a hírt, hogy Nagykáta polgármestere, akinek az aljassága miatt miatt megszűnt a 36 éves közszolgálati jogviszonyom, kórházban van, mert már annyira előrehaladott a rákos áttételei miatt a betegsége.

Levél: Már nem tudok bízni az orvosokban

49 hozzászólás

2013.11.12. 08:00

Nagykönyvbe illő eset vagyok, de három év alatt egyetlen olyan orvossal sem hozott össze a sor, akit érdekeltem volna. Lesújtó.

 Szia!   

Szeretném megosztani  a törénetem, ami a saját blogomom már megjelent.   http://kapirgalo.blog.hu/2013/10/31/a_7_orvos_aki_nem_latta_a_fatol_az_erdot   

Örülnék, ha kitennéd a cikket, mások okulására!   

Üdv, Niki

Nem vagyok panaszkodós típus és sosem gondoltam azt, hogy mindenhez értek, ezért aztán alapvetően bízom a szakemberekben, legyen az hűtőszerelő vagy orvos. Lehet ezt buta naivságnak gondolni, de a lényeg az, hogy én érzem magam jobban optimistán is bizakodón, mint örök gyanakvásban. De sajnos orvosban többé nem bízhatok.  2013 februárjában, több mint három év késéssel pajzsmirigy alul-működést diagnosztizáltak nálam. Az utolsó utáni percben történt mindez egy halott gyerekkel, egy hirtelen császármetszéssel és az önbizalmammal fizettem értve. Csak idő kérdése volt, hogy a munkám és vele sok minden más is odavesszen.  

No, de menjünk a történet elejére, 2010 januárjába, amikor egy csodálatos és problémamentes terhesség után kislányom született, császármetszéássel.  Az orvos elszámolta a szülés időpontját, így a megengedett 2 helyett 3 héttel hordtam túl a babát, aki ennek ellenére nagyon pici volt. Választott szülészem, Dr. Herczeg Szabolcs egy rendkívül szimpatikus férfi volt, akivel az első perctől fogva megtaláltunk a hangot egymással. Emberileg hozta a tökéletes nőgyógyászt, a szakmai tudását pedig nem kérdőjeleztem meg, ráadásul azt gondoltam, hogy a Róbert Károly Magánklinika nem engedheti meg magának, hogy felkészületlen orvosokat alkalmazzon. Így aztán ezen a naptáros ügyön átsiklottam, inkább élveztem az anyaságot.  Telt s múlt az idő, a második gyerekem pedig az elsőhöz hasonlóan azonnal megfogant. 5 hónapos terhes voltam, amikor egy olyan születési rendellenességet diagnosztizáltak nála, aminek egyértelmű oka az akkor még ismeretlen betegségem volt. Mivel Herczeg doktor elfelejtett elküldeni a terhesség elején szokásos vérvizsgálatra, nem derült fény a problémámra. Ebben az időben egy pici gyerekkel ingáztam Genf és Budapest között, bevallom, nekem sem esett le, hogy elmaradt a vérvétel, bíztam az orvosomban. Ő viszont nemcsak a pajzsmirigyproblémát, hanem a magzat fizikai elváltozását sem vette észre az utrahangon, ellenben végig nagyon kedves és empatikus volt. Egy nem kötelező, de erősen ajánlott vérvizsgálatnál derült ki, amire ha nem fizetek be, akkor talán szülhettem volna egy életképtelen gyereket a terhességem végén. Dr. Papp Csabához kerültem a Klinikán, aki elmondta, hogy a baba problémája a 3 hónap végén esedékes ultahang vizsgálatnál már jól látható volt, ezért azonnal a művi terhességmegszítást kellett volna végezni, ismertebb nevén abortuszt.

A 10 perces kis műtét helyett, 5 hónapig élt és mozgott bennem egy baba, akinek a megszülésével még 2 napig küzdöttem, teljesen motiválatlanul. Majd még egy napba telt, mire felocsúdtam a morfium-mámorból, és hónapokba, mire valahogyan elfogadtam a helyzetet. Soha senki nem akart utánajárni, miért alakult ki a rendellenesség, a gének rossz össze-kapcsolódásáról hadovált mindenki. Én pedig éreztem, hogy bennem volt a baj, de azt hittem lelki és nem testi eredetű.  Eleinte a tragédiának tudtam be a rosszkedvemet, illetve annak a ténynek, hogy az istennek sem akartam visszanyerni a szülések előtti formámat. Úgy döntöttem időt adok magamnak. Néhány hónap múlva azonban rendszertelenné vált a korábban mindig nagyon pontos ciklusom, ezért visszamentem dr. Papp Csaba magán-rendelésére, aki sok pénzért, vizsgáltatok nélkül sárgatest hormonokat írt fel nekem, mert szerinte egy újabb baba segít majd az én bánatomon! Ez 2012 nyarán volt, ez volt az a nyár, amikor kizárólag levest ettem, állandóan futottam és mégis csak híztam és híztam. Fásult és fáradt voltam, alig tudtam gondolkodni, éreztem, hogy valami baj van velem, de nem tudtam mi. Nagyon nehezen ment a munka is, később az endokrinológus meglepődött rajta, hogyan tudtam ezzel a betegséggel dolgozni.

Mindent megpróbáltam: homeopátiáztam, bél-tisztítottam, zsírleszívást fontolgattam - azt hittem, ha leadok pár kilót, akkor újra erős és boldog leszek.  A pajzsmirigy-hormon hiánya gyakorlatilag az anyagcserét lassítja, aminek számos következménye közül a gyomrom bizonyult a leggyengébb láncszemnek. Ősszel már többször kerültem kórházba a görcsökkel, és minden alkalommal, minden orvos valamilyen nagy bajt akart kizárni. Mind olyan horror forgatókönyveket vizionált, hogy perforált a belem vagy begyulladt a vakbelem, pedig egyszerűen csak nem tudott semmi sem rendesen felszívódni a gyomromban. Amikor végül kiderült, hogy az életem nincsen veszélyben, hazaengedtek további kérdések, vizsgálatok nélkül. De én továbbra sem voltam jól és nem értettem, hogy miért ülök sírva Mikulás estén a Fiumei úti kórházban, ahelyett, hogy kislányom csizmájába dugdosnám az ajándékokat.  Végső kétségbeesésemben, 2013 februárjában kigugliztam a körzetileg illetékes házi orvos nevét és elmentem a rendelésére. Ezt csinálja az egyszerű ember, ha fáj valami. Dr. Ballya Irén nem tett egyebet, mint alaposan megvizsgált. Láss csodát, kiírt egy teljes vérvizsgálatot és megnézte a lelet minden sorát. Nagyon meg is lepődött rajta, azonnal felhívta egy endokrinológus ismerősét, aki elmondta neki, hogy van úgy, hogy valami olyan kóros, hogy egyszerűen nem tudják a műszerek megmérni a laborban. Mint amikor egy elefántot a patikamérlegre teszünk - nem tudni hány kiló, csak annyi a biztos, hogy több mint 20 gramm. Az én leltem is ilyen volt, egy nagy error jel volt benne, aki ránézett, tényleg hihette azt, hogy bedöglött a gép. Ha egyáltalán ránézett valaki valaha valamilyen valamelyik kórházban. Rövid telefonos konzílium után felállították a diagnózist és én másnap elkezdtem szedni a gyógyszert, ami életem végigég elkísér majd. Tettem még egy gyenge próbálkozást az állami egészségüggyel, az endokrinológián soron kívül fogadtak a betegségem súlyossága miatt, de láttam, ha háromhavonta kapok időpontot, évekbe telik, míg rendben leszek. Magánorvosnál, sok pénzért, fél évbe telt, hogy beállítsák a gyógyszer adagolását.

Sajnos a három év alatt kialakult még pár olyan szövődmény, amivel járhatom még az orvosokat egy ideig, de legalább visszakaptam az életem. Visszakaptam a testem, és visszakaptam az energiámat, újra tudok gondolkodni. Ami örökre elveszett, az a bizalom az orvosok iránt.   

A hypothyreosis népbetegség, főleg a nőket érinti, tipikusan az első terhesség során alakul ki. A diagnosztizálása fatálisan egyszerű – egyetlen vérvizsgálattal, teljes bizonyossággal igazolható. Kezelése nemkülönben – hormonpótlással. Nagykönyvbe illő eset vagyok, de három év alatt egyetlen olyan orvossal sem hozott össze a sor, akit érdekeltem volna. Lesújtó.

Levél: Szarból várat kell építeni az emberek butasága miatt

79 hozzászólás

2013.11.07. 06:47

Fontoljuk meg, mielőtt az orvosokat okoljuk mindenért, amiről talán nem is ők tehetnek, becsüljük meg azt, aki jól végzi a munkáját.

Tisztelt Praxis Blog!

 Nem rég találtam rá a oldalra, és kissé ledöbbenve olvasom a sok negatív hangvitelű, az orvosok "kegyetlenkedéseiről" szóló történetet. Egy-két történetről úgy gondolom, kicsit túl van dramatizálva, és egy orvos lányaként és leendő orvostanoncként szeretném megmutatni, hogy az éremnek mindig 2 oldala van... Előre szólok, jó hosszú lesz.

2 éve tanulok a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán, apukám közel 25 éve végzett ugyanitt, majd vidékre (egy észak-kelet magyarországi falucskába) szerződött, mint körzeti fogorvos. Évek óta azt látom, hogy ez volt élete LEGROSSZABB döntése, persze ez még az elején nem derült ki...mindenesetre, én nem fogom folytatni a munkáját ebben a községben, az biztos. Az okok, avagy mi is áll az orvosok ingerült, fásult, nem mindig empatikus viselkedése mögött?

1. Fizetés. Na igen, most jön a megkövezés, hogy meri kinyitni az orvos a száját, amikor így is a többszörösét keresi, mint a szerencsétlen minimálbéresek... Akkor szeretném elmondani: az orvosi képzés közel 10 ÉV, a fogorvosi 7-8, ezzel a leghosszabb képzésidőt igényelő szakma, és akkor megvan a diplománk, de még nincs praxisunk, betegkörünk, semmink. Egy félév az orvosin ha nem vesznek fel államira, több mint 1 millió forint, ha nem buktunk meg egyszer sem a 6 év alatt, akkor az jó esetben 12 millió összesen (mivel mostmár aláírták a hallgatói szerződést, aki nem dolgozza le a 12 évet Magyarországon, annak automatikusan vissza kell fizetni ezt a pénzt, ha államira járt akkor is, tehát már nincs "ingyendiploma").

Ez volt a képzés. Ezután kell még egy rendelő, ebbe eszközök, meg asszisztens is. Apukám személyszerint semmilyen támogatást nem kapott, maga vette meg a felszerelést részletre: egy fogorvosi szék 3 millánál kezdődik, akkor kell konzerváló, anyagkeverő, stb... Egy fogó 6000Ft, és abból nem egy kell ugye...Ezek voltak az alapok.

Nem panaszkodom, elvagyunk apukám fizetéséből, de azért azt is látjuk, hogy jobban "meglennénk", ha néha ő is nyomna egy kis maszekot, elkérne 1-2 ezrest a foghúzásért, injekcióért, ami amúgy ingyen van, de vannak kollegák, akik szemrebbenés nélkül kifizettetik. Vagy persze, ha ő is lelépett volna külföldre amég lehetett, mert ott még egy konzultációért is igen nagy összeget kérnek. Tehát, van egy kis házunk, egy autónk van, és semmivel sem élünk jobban, mint a szomszéd kőműves vagy a fodrász, pedig erre a szakmára mi készülünk 10 évet, ők meg 2-t.

2.  Jogszabályok. Nem azért küld el az orvos, hogy gyere be jövőhéten, mert neki nincs kedve foglalkozni veled, hanem azért, mert van egy beosztás, és azt követni kell. Meg van határozva, hogy ma csinálhat 8 foghúzást, 5 tömést, 4 gyökérkezelést, és bezárt a bolt. Meg van adva, hány percet foglalkozhat 1 pácienssel. Ha ezeket túllépi, megbüntetik.

Nem azért küld el az éjszaka közepén az ügyeletre Piripócsra, mert ő nem akar bemenni és foglalkozni veled, hanem mert JOGSZABÁLY SZERINT EZT KELL TENNIE. Ha bemegy a rendelőbe asszisztens nélkül, és úgy végez rajtad akár csak egy kötéscserét is, az hagyján hogy megbüntetik, de az engedélyét is elveszik úgy, mint a sicc.

Azt nem értem, hogy miért az orvoskat kell okolni azért, hogy az adminisztráció rosszul működik, ezt nem ők találták ki. Ugyanúgy fingjuk sincs, hogy ki hova tartozik (főleg hogy a HospInvest átszervezett mindent, majd becsődölt..), és most akkor ők kit kötelesek ellátni és kit nem, de azt meg ne várja el senki, hogy előtte nem náluk kezelt, csakúgy odapottyant pácienst akit nem is láttak még életükben, majd kezelnek akármire is, meg diagnosztizálják, meg egyből tolják a műtőbe a váróból. Nem ismerik a kórtörtenét, sem a beteget, az életvitelét, semmit, a diagnózis felállítása és a kezelés egy összetett feladat, csak az tudja jól végezni, aki ismeri a pácienst, a régebbi betegségeit, gyógyszerérzékenységet, allergiát, stb...

3. Megbecsülés. Azt hiszem ez az a dolog, amiben az orvos leginkább hiányt szenved ma Magyarországon. Ennek több oka is van. Tény, hogy nagyban rontja az "imázst", hogy vannak olyan kollégák, akik sokszor természetesnek érzik a jutalmazást egy szülésért, és felsőbbrendűnek érzik magukat, nem úgy viselkednek a pácienssel, ahogy kellene (anyukámnak volt szerencséje hozzájuk a terhessége alatt, nekem szerencsére még nem volt ilyen gondom). De ha ezt nézzük, akkor minden szakmában vannak ilyenek, nekem pl. az ügyintézőkkel gyűlik meg állandóan a bajom. Nem tudták elintézni a jogsimat 2 hónap alatt, elírták a nyelvvizsgám aztán még nekem kellett fizetni, a diákomat félév után kaptam meg, addig kétszer megbüntettek a BKV-n, stb... Ez szimpla általánosítás... Van aki készséges, van aki kevésbé. Az orvosok is ilyenek, emberek.

Ami meg pláne felháborító, hogy a kedves beteg sem tiszteli meg az orvost, de ő azért elvárja a megfelelő bánásmódot. Bejönnek a rendelőbe munkásruhában, fogmosás vagy bármilyen tisztálkodás nélkül, esetleg részegen, és hasonlók. Ők akarják megmagyarázni, hogy nekik mi bajuk van, és hogy kell kezelni őket, mert rágugliztak a neten vagy hallották a piacon az új táltostól. Arról már nem is beszélek, hogy az orvos félretájékoztatása után még nekik áll feljebb, jön a feljelentés meg a fenyegetés. (Legutóbb pl azért, mert a 15 éves páciens az injekció beadása előtt elfelejtette közölni, hogy ő amúgy 5 hetes terhes.) Kérdem én, kinek van kedve így dolgozni?? Bíróságra járkálni azért, mert van aki nem tud 8-ig számolni, hogy elmondja melyik foga fáj? Vagy mert rosszul van a gyerek már egy hete, köhög mint állat, de azt elfelejtik közölni, hogy a szamárköhögés elleni védőoltást véletlenül elmulasztották beadatni, ami amúgy kötelező és alapdolog???

+1 dolog, ami rátesz még egy lapáttal az egészre: az újdonsült mágusok, természetgyógyászok, kuruzslók, gyógymasszőrök ésatöbbi... Akik hirdetik az alternatív gyógymódokat, közben ócsárolva az orvosok és gyógyszerészek tudását, pénzéhes, hazug, haszonleső embereknek titulálva őket. Hát ez kérem, no comment. Csak annyit, hogy mi, orvosok és gyógyszerészek, felesküdtünk az emberiség szolgálatára, a gyógyításra, ez az életünk, ennek szentelünk több évtizedet, hogy jó orvosokká váljunk, majd ezekután még életünk végéig továbbképzésekre járunk, hogy mindig a lehető legjobbat, legkorszerűbbet tudjuk nyújtani. Aki ezzel szemben a légbőlkapott, összekukázott diplomás csalókat, placebo gyógymódokat, meg a piócás embert választja, azzal semmi gond, minden joga megvan hozzá. A probléma ott kezdődik, hogy amikor ezek a módszerek csődöt mondanak, akkor megint csak az orvos lesz az, akihez rohanunk, akinek majd a sz*rból várat kell építenie az emberek butasága miatt.

Írnék még sokmindent, de szerintem felesleges. Remélem elég tanulság volt így is a kis történetemben, fontoljuk meg, mielőtt az orvosokat okoljuk mindenért, amiről talán nem is ők tehetnek, becsüljük meg azt, aki jól végzi a munkáját.

Üdvözlettel: egy medikus lány

Levél: Fájdalomcsillapító 180/100 -as vérnyomásra?

23 hozzászólás

2013.11.04. 08:42

Stroke  gyanúval vittek kórházba .180/100 vérnyomás.Nem is  volt  gond  amíg  a  kórház  neurológia  osztályán  egy  doktornő   el  nem kezdett kérdezgetni

 Tisztelt Praxis.

 Szeretném megosztani  még  szeptemberbe  meg esett  történetemet.Stroke  gyanúval vittek kórházba .180/100 vérnyomás A szokásos vizsgálat   vérvétel  , kikérdezés  CT.Az orvosi ügyelet  persze  injekció kettő is .Ezek  nevei és a  diagnózis  feltüntetve a kisérő papíron.Nem is  volt  gond  amíg  a  kórház  neurológia  osztályán  egy  doktornő   el  nem kezdett kérdezgetni.

Miért nem vettem be   fájdalom csillapítót, ha  fáj a  fejem.Sajnos  elszóltam magam , hogy az orvosi ügyeletet ellátó  doktornő  két  ampulla  fájdalom csillapítót adott, amit  meg kellett innom, na  nem szórakozásból, hanem  azért  mert  erős  fejtető fájásom volt..

Az orvos tudomány  mai állása  szerint   egy  fájdalom  csillapító levinne   egy  180/100  vérnyomást? Kétlem! Az pedig  végképp érdekes , hogy a  kísérő papiron lévő és az orvosi ügyeletes orvos által  beadott  injekciókról valahogy  elfelejtett  említést tenni.Neki csak a  fájdalom csillapitó  volt a lényeges.

Kioktatva  közölte, ha  legközelebb fáj a fejem, vegyek be fájdalom csillapítót.Kb 14 éve  van  magas vérnyomásom. Ait gyógyszerekkel karban lehet tartani ,de most  még  a  gyógyszer sem segített.

Lényeg a  fájdalomcsillapító!  

Üdvözlettel  B  Judit

Levél: Minek szedi azokat a gyógyszereket?

31 hozzászólás

2013.11.03. 08:16

Történet egy fiatal és arrogáns orvosról, aki jót akart.

Sokat hezitáltam, hogy leírjam-e ezt a történetet, de annyira mélyen beleivódott az agyam minden kis szegletébe, hogy nem tudom függetleníteni magam tőle, főként nem akkor, amikor hasonló sztorikat olvasgatok a blogon. Ezért döntöttem úgy, hogy kiírom magamból.

Elöljáróban annyit, hogy kb 10-11 éve diagnosztizáltak nálam szorongásos depressziós állapotot, ami felváltva a pánikbetegséggel a mai napig elkísér. Sokszor érzem magam nagyon jól és sokszor vagyok nagyon mélyen bezárva a saját sötét világomba, ilyenkor csak a kilátástalanság érzése a konstans. Ennek az állapotnak az elviselhetővé tételére beválhat a gyógyszeres terápia, ami egyébként sajnos igen agresszív (aki szedett már antidepresszánst az tudja jól, hogy úgy a hozzászokási mint a leszokási folyamat egy külön kis miniháború a saját testeddel).

Épp egy ilyen periódus közepében voltam, amikor jelentkezett a torkomban az a semmihez sem hasonlítható görcsös, szorító érzés. Elsőként nem vontam párhuzamot a lelki állapotom és e tünet között, így mondhatni orvostól orvosig jártam, hogy a végére járjak a dolognak. Gégetükrözés, garatvizsgálat, uh, mind negatív, a következő állomás a pajzsmirigyvizsgálat. Debreceni kórház, fiatal, feltűnően jóképű orvos, manuális vizsgálat, semmi extra. Kérdezi, hogy szedek-e gyógyszereket. Mondom, hogy Cipralexet és Xanaxot.

Erre fejcsóválva megjegyezte, hogy "minek szedem én ezeket a gyógyszereket, meg kellene tanulnom megoldani a problémáimat gyógyszerek nélkül". Erre én csak annyit mondtam, hogy a gyógyszerek segítenek elviselni a mindennapjaimat jelenleg és ha egyelőre velük tudok minőségibb életet élni, akkor szedni fogom őket!

Akkor nagyon felháborodtam, nagyképűnek, inkompetensnek érzem az orvost, aki belegázolt az egyébként sem túl stabil lelkem állapotába, nem mellesleg már akkor is éreztem, csak nem ismertem be, hogy igaza van. Nyilván könnyebb volt puffogni és őt hibáztatni, mint a saját életem gyengécske fonalát a kezembe venni.

Nem végződött filmes happy enddel a dolog, azóta is többször voltam gyógyszermentes (pl. a terhességem alatt és előtt is végig) és többször kellett szednem ismét a bogyókat (pl. szülés után), de minden esetben, amikor bekapok egy antidepresszánst vagy szorongásoldót, eszembe jut ez a fiatal, arrogáns doki, aki valószínűleg pont ezt akarta elérni az elhintett megjegyzésével.

Mostanra tudom megköszönni neki.

Levél: Anyukám a szobatársai között halt meg

92 hozzászólás

2013.10.30. 06:40

Anyu meghalt szombaton,vasárnap az egyik szobatársa,majd a harmadik szobatársa.

Tisztelt Praxis blog!

Elküldeném azt az üzenetet, amit a dombóvári kórháznak is eljutattam.

Tisztelt Belgyógyászat 1-es osztály!  Az intenzív osztályon az ellátás megfelelő volt,gyógytornász nem járt édesanyámnál, bár a zárójelentésen ez szerepelt.A 2-es bel osztályra egy reggeli napon került le, ahol délben még az összes holmija egy barna szemetes zsákba volt betéve.Inni nem kapott, pedig nagyon meleg volt.Tolószékbe tették és lezuhanyoztatták, pedig nem lett volna szabad,mikor ez történt másnap gyorsan levitték az 1-es bel osztályra a kardiólógiai rehab helyett.Mindig volt nála valaki, ezért vettük észre, hogy különböző gyógyszer mennyiséget.

Mikor rákérdeztem, az egyik nővérke azt mondta, hogy ha van a korház patikában gyógyszer,akkor kap a beteg,ha nincs sajnos,akkor nem kap,mert szegény a korház.Egy szívmütöttnek folyamatos ellenőrzés kellett volna.Mindenért szólnom kellett,hogy nézzék már meg.Majd lett szívultrahang ,MR.Azt mondták mindegyik negatív ,akkor nem értem hogy halt meg rá három napra szívelégtelenségben.

Másfél órát próbáltak a boncolásról lebeszélni,a patológiára zárójelentés nélkül küldtek,ekkor már tudtam itt valami történt,de mindenki hallgatni fog,mert félti az állását.Anyukám a szobatársai között halt meg,mindenfajta életmentés nélkül.A halált a reggel érkező ügyeletes orvos állapította meg.Nem hiszem,hogy csak ennyit érdemelt volna,ha én orvos lennék a lehetetlent is megpróbáltam volna.Anyu meghalt szombaton,vasárnap az egyik szobatársa,majd a harmadik szobatársa.

Ez nagyon furcsa ráadásul az egyik szobatárs hozzátartózója azt mondta,anyu úghalt meg,ahogy nem kellett volna. y több órája fennálló eszméletlen betegnek az intenzív osztályra kellett volna kerülnie sürgőséggel ! Van egy olyan érzésem hogy ennek következménye lesz!

Gyerekszoba: A kismamák pszichés zavarairól

1 hozzászólás

2013.10.25. 19:00

A szülés utáni időszak az anyák életébe paradox módon nem hoz feltétlenül boldogságot. Az első pár hónap fizikailag és lelkileg megterhelő lehet az anya számára, amely leginkább hangulatingadozásban nyilvánul meg.

A szülés utáni időszak az anyák életébe paradox módon nem hoz feltétlenül boldogságot. Az első pár hónap fizikailag és lelkileg megterhelő lehet az anya számára, amely leginkább hangulatingadozásban nyilvánul meg. Mindez előszobája lehet a szülés utáni pszichózisnak, depressziónak: ilyenkor  pszichiátriai, pszichológiai beavatkozás ajánlott.  

Rengeteg cikk és könyv foglalkozik a szülés utáni időszak elemzésével, amely sorra veszi az esetleges pszichés zavarokat, azonban nem említi meg azt a tényt, miszerint már a babavárás alatt is felléphet hangulatingadozás vagy nem ritkán súlyos depresszió. Látjuk, hogy a szülés előtti zűrzavaros időszak megértése nélkül nem lenne teljes a várandósság utáni pszichés zavarok tárgyalása.

Terhességi hormonok növekedése

A nők esetében a terhességi hormonok növekedése és az ezzel együtt járó tünetek radikális változást eredményeznek, zavart okozhatnak a hölgyekben. Pszichológusként úgy gondolom, hogy mindez elfogadható, ha a nő egy idő után maga is elfogadja a testében végbemenő változásokat. A várandósság későbbi időszakában a növekvő embrió, majd a magzat igényeinek megfelelően további hormonális változásokat észlel a kismama. Ezek már jóval kisebb közérzeti vagy más kellemetlenséget okoznak, melyek teljesen természetesek a babavárás alatt. A hormonális változással párhuzamosan megváltozik a nők érzelmi élete.

 A várandósság alatt az érzelmi élet nem állandó  

Az egyik pillanatban még minden szép, majd hirtelen borul minden. A borul szó, talán jól szimbolizálja a jelenséget. A nőben zajló hirtelen hangulatváltás elkerülhetetlen és szinte mindennapos. Mindez vissza is tud állni normális szintre, olyan gyorsan, amilyen gyorsan a negatív irányba változott. A hölgyek viselkedése sokszor nem tudatos és nem a környezetük ellen van, azonban mindezt tolerálni mégis nehéz.     A várandósság alatt az érzelmi élet nem állandó  Az egyik pillanatban még minden szép, majd hirtelen borul minden. A borul szó, talán jól szimbolizálja a jelenséget. A nőben zajló hirtelen hangulatváltás elkerülhetetlen és szinte mindennapos. Mindez vissza is tud állni normális szintre, olyan gyorsan, amilyen gyorsan a negatív irányba változott. A hölgyek viselkedése sokszor nem tudatos és nem a környezetük ellen van, azonban mindezt tolerálni mégis nehéz.

A szülés utáni depresszió a nők 10 %-át érinti  

A szülés után tovább fokozódhat az eleve jelenlévő hangulatzavar, de a pszichés probléma kialakulhat minden előjel nélkül. Kutatások szerint a szülés utáni depresszió a nők 10%-át érinti.  További adatok szerint a legsúlyosabb pszichiátriai szövődmény a pszichózis, amely 1000 anyából átlagosan kettőt érint. A pszichózis nem egy betegség, hanem egy állapot, azonban a tüneteket kezelni kell, mert az anya ebben az állapotban magára és a gyerekre is veszélyes. A szülést követően az anya „gyászol”. Egyrészt gyászolja a várandósság időszakát, másrészt azt az illúziót, amit leendő gyermekéről kialakított a babavárás kilenc hónapjában.

A kismama anyjával való kapcsolata is előtérbe kerülhet  

A kulcsszó a változás, hiszen a szülőknek egy új és ismeretlen helyzettel kell megküzdeniük. Pszichoanalitikus szemléletet követve kiemelném azt a gondolatomat is, miszerint az anyák gyermekükhöz fűződő viszonyukat átitatja a saját anyjukhoz való múltbéli kapcsolat.  Az édesanyában felszínre törhet sok olyan elfojtott érzés, emlék, amely kínzó, szorongató lehet. Mindez feldolgozást igényel, hiszen egy olyan furcsa helyzetet idézhet elő, amikor az anya a negatív érzéseit gyerekére vetíti, melynek hátterében a saját gyerekkorában átélt trauma áll. A múltbéli trauma feldolgozásának hiánya a szülés utáni depresszió egyik faktora.

A szülés utáni depresszió veszélyei  

A szülés utáni depresszió negatív következménnyel járhat, az esetek többségében jelentősen csökken az anya kapacitása az újszülött ellátásával kapcsolatosan. A mindennapokban úgy jelenik meg, hogy az anya fáradtságról, kimerültségről számol be, egyre kevesebbet akar kikelni az ágyból, ezzel párhuzamosan a gyerek szoptatása és gondozása is nagy erőfeszítést igényel, szélsőséges esetben el is marad. Pszichológusként hangsúlyozom, hogy a depresszió, mint pszichés zavar nem csak az anyában, hanem ezzel együtt a gyerekben is képes kárt okozni. Ne felejtsük el, hogy a csecsemő a kezdetekben szimbiotikus kapcsolatban áll az anyával, vagyis a túlélése múlik az anya magatartásán. Fiziológiai szintről elrugaszkodva, a csecsemő többre vágyik, mint hogy táplálják: az elsődleges cél a biztonság keresése, amelynek alapja a harmonikus anya-gyerek kapcsolat. Az érzelmi fejlődésben történő visszamaradás később komoly pszichés problémákhoz vezethetnek.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus

bebikkicsikesnagyok.hu

Egészség: A védőoltásokkal kapcsolatos alaptalan félelmekről

9 hozzászólás

2013.10.25. 16:00

A védőoltások gyakran saját sikereik áldozatává válnak, hiszen mind a lakosság, mind az orvosok tudatából fokozatosan kikopik az adott betegséggel szembeni félelem.

A 21. század embere számára talán már feledésbe merült, hogy a védőoltások bevezetése forradalmi módon változtatta meg az életkilátásokat, csökkentette a gyermekhalandóságot és növelte a születéskor várható élettartamot. Magyarországon a több évtizede működő, évente felülvizsgált és aktualizált védőoltási rendszernek köszönhetően számos, korábban halálos betegség (járványos gyermekbénulás, feketehimlő) eltűnt, más betegségek (kanyaró, torokgyík, rubeola, stb.) gyakorisága pedig nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a kevésbé szigorú védőoltási rendszert alkalmazó országokban. A védőoltások gyakran saját sikereik áldozatává válnak, hiszen mind a lakosság, mind az orvosok tudatából fokozatosan kikopik az adott betegséggel szembeni félelem. Gyakran ennek helyét a védőoltások mellékhatásaival kapcsolatos alaptalan félelmek veszik át.  

A mai modern védőoltások biztonságosak és beadásuk összehasonlíthatatlanul kevesebb kellemetlenséggel jár, mint magának a betegségnek az átvészelése. Az oltások hatásosságát és biztonságosságát gyakran több tízezer emberen vizsgálják, a minőség biztosításáért pedig a gyártóktól független hatóságok felelnek, a követelmények rendkívül szigorúak. Hazánkban az aktuális védőoltási rendet szakmai bizottság állítja össze a rendelkezésre álló valamennyi klinikai vizsgálati eredmény, valamint az aktuális járványügyi helyzet figyelembe vételével. Egy-egy kutatás eredményéből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, az eredmények összehasonlítása, szintézise elengedhetetlen.

A Hepatitis B fertőzés megelőzésére

Felelős szülőként a védőoltások által megelőzhető betegségek következményeit is mérlegelni kell. Az egyik leggyakrabban támadott, úgynevezett Engerix-B védőoltás a Hepatitis B vírus fertőzés megelőzésére szolgál, amely világszerte az egyik legelterjedtebb betegség.  A világon 350 millióra becsülik a fertőzöttek számát és évente egymillió ember hal meg a fertőzés következtében.      

tünetek  

A klinikai kép a tünetmentes fertőzéstől - az esetek kétharmadánál jellemző - a májgyulladáson át a májrákig  terjed.  A tünetmentes fertőzés és a heveny májgyulladás általában gyógyul, utóbbi az esetek 1%-ában halálozással jár, 10%-ában krónikussá válik. A krónikus betegség kevés tünettel járó, évekig tartó enyhe betegség, 10-30%-ban májcirrózisba torkollik, amely rákos betegséggé alakulhat.      

hogyan terjed?  

A vírust a vér és testnedvek, nyál, ondó, hüvelyváladék terjesztik. Gyakran szexuális úton terjed, de mivel küzdősportok során szerzett sérülések, közös borotva, fogkefe, törülköző használata, tetoválás, akupunktúra, testékszerek felhelyezése is átviheti a fertőzést, nyilvánvaló a tizenéves korosztály fokozott veszélyeztetettsége.  

A vírust 100%-os biztonsággal kiirtó gyógyszer nem létezik, ezért különösen jelentős, hogy a védőoltással 95-100%-os védettség szerezhető.

Gondoljuk végig  

A védőoltások visszautasítása a fertőző megbetegedések előfordulásának emelkedésével járhat együtt, mely egyaránt káros az egyén és a társadalom számára is. A fentiek miatt Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve arra biztatja a felelősségteljes szülőket, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak, higgyenek a tudományos és megalapozott tényeknek, valamint kellő kritikával olvassanak minden védőoltással kapcsolatos internetes bejegyzést.  

Budapest Főváros Kormányhivatala
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Járványügyi Osztály

patikamagazin.hu

Hírek: Minden órában négy abortusz Magyarországon

szólj hozzá

2013.10.25. 13:00

Folyamatosan csökken, de még mindig sok a terhesség-megszakítás Magyarországon - főleg a tinédzserek körében.

Folyamatosan csökken, de még mindig sok a terhesség-megszakítás Magyarországon - főleg a tinédzserek körében. Ezért a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság kampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet a sürgősségi fogamzásgátlás lehetőségére, valamint az abortusz kockázataira.

Hazánkban a  terhességmegszakítások hosszabb idő óta tartó csökkenése – a 2008. évi megtorpanást követően – az elmúlt négy évben tovább folytatódott.  A 2012. évi 36 100 beavatkozás csaknem 2350-nel, azaz 6,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezer szülőképes korú nőre 15,5 művi vetélés jutott, szemben az előző évi 16,1 műtéttel. A csökkenő irányzat a 25–29 évesek kivételével a nők valamennyi korcsoportjában megfigyelhető.

 A legjelentősebb mértékű, 7,2 százalékos csökkenés a 35–39 évesek körében volt, ami összefügghet az ilyen korú nők gyakoribb gyermekvállalásával. A 25–29 éves nőknél 6 százalékkal nőtt a terhességmegszakítások gyakorisága, ami azért figyelemreméltó, mert orvos szakmai vélemények szerint ez az életkor tekinthető a legkedvezőbbnek a gyermekáldás szempontjából.

A 20-29 évesek körében legmagasabb az abortuszok száma  

Az életkor szerinti profil nem változott, így változatlanul a 20–29 éves nők között a leggyakoribb a terhességek szándékos megszakítása. 2012-ben a huszonévesek körében ezer nőre 24 terhességmegszakítás jutott. A születésszám lassú emelkedésével párhuzamosan csökkent a művi vetélések száma, ennek eredményeként 2012-ben száz élveszületésre 40 terhességmegszakítás jutott, szemben az előző évi közel 44 műtéttel.

Magyarországon 15 percenként megfogan egy nem kívánt gyerek  

Összességében Magyarországon 10 millió lakosra 38 ezer terhességmegszakítás jut, vagyis 15 percenként esik teherbe úgy egy magyar nő, hogy nem szeretné megtartani gyermekét. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben évről évre csökkenés mutatkozott az abortuszok számát illetően, ennek mértékével a Társaság tagjai nem elégedettek, éppen ezért tovább küzdenek az abortuszok visszaszorításáért.

Ne ess pánikba!  

A Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság által életre hívott „Ne ess pánikba” kampány a fenti szomorú adatok miatt hiánypótló. A kampány jelmondata, a „Véletlenül, védetlenül” is arra utal, hogy a tinédzserek könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor a hiányos szexuális felvilágosítás következtében nem ismerik megfelelően a biztonságos védekezési lehetőségeket. A védekezés nélküli szexuális együttlét után sokszor olyan pánikhelyzetben találhatják magukat, amikor a nem kívánt terhesség megszakítását fontolgatják, nem gondolva a késői következményekre. Éppen ezért a Társaság kiemelten fontosnak érzi, hogy segítő kezet nyújtson a bajba jutott fiataloknak, segítsen nekik a „védetlen” helyzet megelőzésében, elkerülésében.

Sok fiatal tájékozatlan  

Prof. Dr. Bártfai György, az MCSNTT tiszteletbeli elnöke úgy véli,  hogy a fiatalok tájékozatlanok, nincsenek tisztában a védekezés  fontosságával és a fogamzásgátlás lehetőségeivel. Ez nemcsak a társadalom, azaz a média, az iskola, az egészségügyi hálózat  hanem a szülők felelőssége is, amihez nagyban hozzájárul, hogy ez még nagyon sok családban tabu témának számít.

Az abortusz "mellékhatásai" - erről is tudnunk kell  

Bártfai professzor véleménye szerint a  közös összefogás elengedhetetlen. Az egészséges és boldog szexuális élet társadalmunk jövőjének fontos építőeleme, ezért a lelki terhek mellett az abortusz késői veszélyeire is fel kell hívni  a figyelmet. Azoknak a nőknek, akik többször  átestek művi terhességmegszakításon sokkal nagyobb az esélyük a spontán vetélésre illetve a koraszülésre. A lelki teher pedig sokszor egy egész életen át kísért.  Nem kérdéses ugyanakkor, hogy az abortusz  gyakran visszafordíthatatlan  károsodást idéz elő a nők szervezetében, nemegyszer okozhat meddősséget.  Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy a fogamzásgátló módszerek ismerete, a legoptimálisabb megoldás kiválasztása segíthet kivédeni a nem kívánt terhességet. A fiatal lányok körében tudatosítani kell, hogy ha a védekezésbe hiba csúszik és fennáll a nem kívánt terhesség veszélye, a sürgősségi fogamzásgátlás megoldást jelenthet számukra.

A tehetetlen várakozás nem segít  

Ne essenek pánikba, nem szabad kétségbeesetten, tehetetlenül várakozni, minél hamarabb keressék fel az orvost, azonban nem szabad megfeledkezni az időablak fontosságáról, s arról sem, hogy ehhez csak  72 óra áll rendelkezésükre. Az első 24 órában 95, a másodikban még 85, a harmadik napon pedig csak 58 százalékos valószínűséggel kerülhető el a terhesség a módszer alkalmazásával - hangsúlyozta Prof. Dr. Bártfai György a „Ne ess pánikba” kampány mottója kapcsán.

Ismét biztonságos szerelem - pályázat  

Az  MCSNTT ugyanakkor szeretné  kiemelni, hogy a szexuális együttlét a megfelelő védekezés mellett örömteli emlék is lehet, következménye nem feltétlenül a nem kívánt terhesség vagy abortusz. Ezért „Ismét biztonságos szerelem” címmel pályázatot írnak ki, melyre a szervezők 2013. november 30-ig várják a kreatív alkotásokat, amelyek érkezhetnek akár reklámspot, fotó vagy vírusmarketing kategóriában is.  A műveket a palyazat@neesspanikba.hu e-mail címre küldhetik be a vállalkozó kedvű fiatalok.    

patikamagazin.hu

Diamond Agency

Levél: Elveszítettük a babánkat

2 hozzászólás

2013.10.25. 07:08

Összességében mindenki végig nagyon aranyos és kedves volt velem, annak ellenére, hogy senkinek nem voltam rokona/ismerőse/fizetős betege és minden orvosnak, nővérnek, aki 2 percnél többet töltött velem, volt hozzánk pár együttérző szava.

Jó ideje csendes olvasója vagyok a Praxisnak. Nemrégiben megjelent egy beteg magzattal kapcsolatos írás, igazából ez vett rá, hogy én is billentyűzetet ragadjak. A mi szempontunkból sem „happy end” a sztori vége, de ez nem az egészségügy, vagy az abban dolgozók hibája, sőt! Remélem sikerül némi pozitív megerősítést adnom, hogy igenis vannak az egészségügyben olyanok, akik mind szakmailag, mind pedig emberileg maximálisan jól végzik a munkájukat.

2012. január - Első baba, tervezett és nagyon várt. Az első harmadban kisebb vérzésem volt, ezért veszélyeztetettnek minősítettek. A 12. heti ultrahangon minden értéke teljesen normális volt, kivéve az áramlást, amit az orvos úgy jellemzett, hogy furcsa. Áthívta egy kollégáját, (Dr. V.J.-t, akitől tanult), aki szintén nézte egy 20 percet, majd közösen azt nyilatkozták, hogy nem kóros, és a szíve is ritmusosan ver, szóval ne ijedjek meg, de a biztonság kedvéért jöjjek vissza következő héten kontrollra. Egy hét idegeskedés után a kontrollon is mindent rendben találtak, bár az áramlás alsó értéke még mindig nagyon megközelítette a határt, de nem lépte át. Azt mondták, minden oké, csak mindig nagyon meg kell nézni a szívét.

Nagyjából ekkortájt határoztam el, hogy bármennyibe is kerüljön, mindenképpen lesz választott orvosom. Nem kockáztatunk. Ezért a kötelező ultrahangok közti félidőben elmentem annak az orvosnak a magánrendelésére, aki először ultrahangozott. Sajnos ő nem tudott elvállalni, de a vizsgálaton megint minden rendben volt. A baba szépen fejlődött, csak az áramlás volt még mindig változatlan. Viszont azt mondta, hogy utánanézett és egy csomó példa van a külföldi orvosi szakirodalomban, amikor ilyen furcsa áramlással egészséges baba születik.

Közben eljött az AFP ideje, ennek eredmény szintén teljesen jó lett. Így aztán felhívtam Dr V.J.-t, mert ő volt a ’B’-verzió választott orvos terén. Meg is beszéltünk egy időpontot április 17-re, amikor is pontosan 18+2 terhes voltam. A vizsgálat elején biztossá vált, hogy fiunk lesz. Aztán a következő 20 percben lefagyott az arcunkról mosoly, mert közölte, hogy bár a szívverése még mindig ritmusos, úgy tűnik, nincs minden rendben a szívével (nem látja a szívkeresztet). Ekkor még csak annyit mondott, valószínűleg Budapesten kell majd megszülnöm. Több mint egy órán keresztül vizsgált, vállalva, hogy a többi betege meglincseli… Majd még akkor (délután 5 óra) felhívta egy pécsi kollégáját, aki gyermekkardiológus, és kaptunk egy időpontot másnapra. Azt hiszem ebből a gyors ügyintézésből és abból, hogy mielőtt kimentünk, Dr V. megszorította a karomat és azt mondta, sajnálja, már sejtettük: nagy a baj.

Pécsett sajnos megerősítették, hogy gond van a baba szívével: venticularis septum defectus (teljes sövényhiány), malponált nagyerek. Kifordult velünk a sarkaiból a világ. A doktor úr nagyon rendes volt és látva a vívódásunkat felhívta az ország legjobb szívultrahang-specialistáját Pesten és időpontot kért nekünk. Még aznap átküldtek minket a genetikai UH-ra, ahol megállapították, hogy ezt leszámítva minden rendben. Utána irány a genetikai tanácsadó, ahol Dr. M. kapásból a terhesség-megszakításról kezdett el beszélni. Borzasztóan rosszul esett, sértett a könnyedsége. (Természetesen akkor nem érzelmileg elég instabil voltam, utóbb belátom, hogy ezt másképpen nem nagyon lehet.)

Budapesten sem kaptunk jobb híreket, a túlélés esélye minimális, ha nem közvetlenül a szülés után megy el, akkor műtétek sora vár rá, és - feltéve, hogy túléli a beavatkozásokat - így is csak pár évet nyerhet. Döntöttünk.

Másnap Pécsett felvettek a nőgyógyászati osztályra, amiért külön hálás voltam, mert így csak egy-két babát láttam. Este 9 után vittek a vizsgálóba, ahol felhelyeztek 3 méhszáj-tágító pálcikát. A művelet nem volt éppen fájdalommentes, és a lelkiállapotom is elég zilált volt, így csendesen végigsírdogáltam az egészet. Mind az orvos, mind pedig a nővér nagyon kedves volt, beszéltek hozzám, próbáltak vigasztalni. Másnap reggel 7-kor levittek a szülőszobára. Bejött egy doktornő, hogy kivegye a pálcikákat és betegye a tágító-ballont. Sajnos a pálcák nem érték el a várt hatást, így ezúttal sem volt kevésbé fájdalmas a beavatkozás, viszont a doktornő is mindent megtett, hogy enyhítse a kellemetlenségeket, még bocsánatot is kért, amiért fájdalmat okoz. 13 órát töltöttünk a férjemmel a szülőszobán. Ezalatt két szülésznővel találkoztam (este hatkor váltották egymást), mindketten nagyon kedvesek, megértőek, figyelmesek voltak. Miután a ballon elvégezte a rá szabott feladatot, a kitolási szakasz könnyen és gyorsan ment (legalábbis fizikailag).

Utána elvittek a műtőbe, elaltattak és kipucoltak, mint utóbb kiderült Dr. M. végezte a műszeres befejezést. Utólag azt mondta, minden rendben ment, csak egy kicsit sokat véreztem, valószínűleg a zárt méhszáj és az abból fakadó bonyodalmak miatt. Két napra rá mehettem haza, kizárólag Dr M. személyes engedélyével, miután alaposan megvizsgált, kontrollra is hozzá kellett mennem egy hónap múlva, az ügyelete után maradt bent, csak miattam, pedig előtte nem kapott pénzt. A kontroll után igen, de ezt nem tudhatta, ahogyan a nővérek sem a végén kapott ajándékcsomagért végezték olyan lelkiismeretesen a munkájukat, kérdezték meg, hogy vagyok, kell-e valami.

Összességében mindenki végig nagyon aranyos és kedves volt velem, annak ellenére, hogy senkinek nem voltam rokona/ismerőse/fizetős betege és minden orvosnak, nővérnek, aki 2 percnél többet töltött velem, volt hozzánk pár együttérző szava.

Hálás vagyok mindenkinek, aki támogatott, aki mellénk állt, vagy akinek volt egy jó szava hozzánk, de legfőképpen az orvosoknak (Szekszárd, Budapest, Pécs), a pécsi szülésznőknek (akik 2012. április 21-én dolgoztak) és a nőgyógyászati osztály összes nővérének, a kedves szavakért, az aggódó és együttérző tekintetekért, és összességében a hozzáállásukért, mert akkor abban a helyzetben ez számunkra nagyon fontos volt. Ennyi idő távlatából azt kell mondjam, hogy az ott tapasztalt pozitívumok hozzájárultak ahhoz, hogy könnyebben dolgozzuk fel a történteket. Köszönöm nekik ezúton is!

Amennyiben név szerint is megemlíthetem is az orvosokat: Dr Varga József – Szekszárd, Dr Hajdú Júlia – Budapest, Dr Molnár Gábor – Pécs.

Köszönöm, hogy elmondhattam:

B.T.

Programok: Halloween Fesztivál 2013

szólj hozzá

2013.10.24. 19:00

Mindenkit várnak a szervezők 2013. Október 31.-én 18:00-tól a Budapest 1052 Vörösmarty terén megtartandó éves Halloween-Fesztiválra.

2013-ban is megrendezésre kerül a Halloween-Fesztival Budapesten.   

Időpont : 2013.október 31  18:00-21:00-ig   

Helyszín : V.  Vörösmarty tér,  Budapest  

 Program :  Faragott Tök, Smink és Jelmez verseny a Halloween szellemében.  

Az előző évek tapasztalatai alapján ez évben is 3 kategóriában hirdetünk győztest :

 -  A legjobb Tök   (Otthon faragott és a versenyre benevezett halloween tökök) – a helyszínen nem tudunk faragni, kérlek faragj otthon és hozd el megmutatni.  

- A legjobb Smink (Mint a címe is mutatja : SMINK – Arcfestés)   – műanyag és gumimaszk nem játszik, az ebben érkezőket nem tudjuk díjazni

 - A legjobb Jelmez (Öltözz be boszinak, vámpírnak, sweeney toddnak) – de egy matrica a pulóveren nem versenyképes  E 3 kategória győzteseinek értékelése a weben a Ti szavazotok alapján történik.

A weboldalon megjelenő képekre szavazhattok (és szavazzatok mert a kezetekben a döntés) , melynek leadási határideje :  november 30. napja 24:00.  Eredményhirdetés : december 1.-én Megkérnénk mindenkit, hogy hozzon magával 1 zacskó cukrot, csokit, nyalókát

http://halloween-fesztival.hu/

Gyerekszoba: Gyógy- és illóolajok a babának és a mamának

szólj hozzá

2013.10.24. 16:00

A várandósság és a szoptatás ideje alatt is előfordulhatnak olyan kisebb-nagyobb egészségügyi problémák, amelyeket kezelni kell. Ilyenkor előtérbe kerülnek a gyógynövények, a növényi kivonatok.

 Szülés előtt      

     Aknés bőr  

A várandósság idején a verejték- és faggyúmirigy termelődésében beállt változásoknak köszönhetően sokaknak okoz gondot az akne, melynek kezelésére például aromás vizek (pl. varázsmogyoró, levendula, kamilla) és a teafa illóolaját tartalmazó készítmények (szappanok, illóolajos bőrápolók) használhatók, az előbbieket elsősorban arclemosásra ajánlják. A teafaolajjal végzett humán vizsgálatok szerint az enyhe és középsúlyos pattanásos bőr kezelésére az 5% teafaolajat tartalmazó készítmények (pl. gélek) jó eredménnyel alkalmazhatók.      

     Terhességi csíkok  

A babavárás során kialakult kötőszöveti elváltozások közül gyakori panaszként vetődnek fel a terhességi csíkok, melyek kezelésére a bőr rugalmasságát fokozó és a hajszálerek állapotára kedvezően ható készítmények ajánlhatók. Az említett célokra gyakran ajánlják az ázsiai gázlófű virágos-leveles hajtásaiból előállított kivonatokat tartalmazó termékeket, de hasznos lehet a citrusfélék illóolajait (pl. grépfrút, citrom), illetve a nagyon kis mennyiségben kapszaicint vagy a fekete bors kivonatait tartalmazó készítmények (masszázsolajok, masszázsgélek) használata is. Ez utóbbi két hatóanyag a bőr felületi vérellátását fokozza.

      Fél a szüléstől?   

Egyes országokban (pl. Angliában) a szülés előtti szorongást, illetve a műtétektől való félelmet illóolajokkal – pl. levendula, rózsa, római kamilla, ilang-ilang, narancsvirág – végzett masszázsokkal és inhalálással próbálják meg enyhíteni, a szülés alatti fájdalom csökkentése érdekében pedig az összehúzódások közti időben a hát alsó részét például muskotályzsálya, vagy kamilla illóolajat tartalmazó masszázsolajjal masszírozzák (az illóolaj koncentrációja: 1-2%). A szorongás oldására alkalmas és biztonsággal fogyasztható – ezzel részben a napi folyadékbevitelt biztosítva – az enyhe nyugtató hatással bíró citromfűtea, ajánlott adagja naponta 2-3 csészényi.

Szülés után      

     A gátseb kezelésére  

A szülés után keletkező gátsebek kezelésére, illetve a gáttájék tisztán tartására illóolajat (pl. teafa, cickafark, szantálfa) tartalmazó szilárd vagy folyékony szappanok, fertőtlenítő oldatok, valamint körömvirág-, kamilla-, nadálygyökér-, varázsmogyorólevél vagy -kéreg-, illetve orbáncfűkivonatot tartalmazó krémek használhatók. Az említett növények és ezek kivonatai ülőfürdőhöz és sebek lemosására is használható.      

     Tejelválasztást segítő teák  

A kisbabák megszületése után sok édesanya fordít kiemelt figyelmet az elegendő mennyiségű és jó minőségű anyatej biztosítására. Ennek érdekében szívesen fogyasztanak olyan gyógyteákat, amelyek a megfelelő táplálkozás és egyéb tényezők mellett segíthetik a tejelválasztás fokozását. Erre a célra több, növényi gyógyszerként forgalomban lévő teakeverék is található a piacon, melyeknek fontosabb összetevői az alábbiak: édeskömény-, ánizs- és konyhaköménytermés; kamillavirágzat, majoránna- és orvosi citromfű virágos leveles hajtás.

     A gyulladt mell kezelése  

A szoptatás ideje alatt az édesanyáknak gyakran okoz problémát az emlőgyulladás, illetve a mellbimbók berepedése és kisebesedése, melyeknek kezelésére a népi gyógyászatban például kamilla vagy körömvirág forrázatában áztatott lenmaggal készített pakolást vagy tejben főtt sárgarépapéppel végzett borogatást alkalmaztak (ezek otthon ma is könnyen kivitelezhetők, és a népi tapasztalatok alapján hatékony gyógymódok). A pakolások mellett körömvirágot vagy kamillát tartalmazó krémek, valamint levendula és római kamilla illóolajat (kb. 1%-ban) tartalmazó bőrápoló olajok, illetve homoktövisolajok (terméshús- és mag) is használhatók.      

    Pelenkakiütésre,  bőrbajokra  

A csecsemőknél és kiskorú gyermekeknél leginkább a száraz, érzékeny és gyulladt bőr, a pelenkahasználat, a bőrviszketés, a tejótvar és a hasfájások azok a gyakori panaszok, amelyek gyógynövényekkel és „egyszerűbb”, gyógynövény alapú készítmények használatával enyhíthetők. A bőrpanaszok többségénél különféle formában (ülőfürdő, lemosás, gyógyolaj, kenőcs és hintőpor) használható a kamilla virágzata, illetve az abból előállított kivonatok vagy az illóolaj. Ez utóbbiakat kenőcsök és gyógyolajok készítéséhez használják fel. Az illóolajat tartalmazó készítmények koncentrációja általában 1%, a kivonatot tartalmazóké pedig 5%. A kamilla illóolaja jól helyettesíthető és készítményekben ki is egészíthető a cickafark illóolajával. Az említett bőrpanaszok kezelésénél szintén hasznosak a körömvirág vagy az Aloe vera gélt tartalmazó készítmények, melyek a gyulladások mérséklését és a hámosodás elősegítését egyaránt szolgálják.  A napozás vagy más egyéb hatásra kialakult enyhe fokú bőrpír vagy bőrégés esetén nagyon értékes lehet a homoktövis termésolaj, illetve az orbáncfű virágaiból napraforgó- vagy más zsíros olajjal készített „orbáncfűolaj”. Az említett gyógyhatású olajok önmagukban vagy együttesen is használhatók. Mindkét olaj jól kombinálható a gyulladáscsökkentő hatású kamilla- vagy cickafarkvirág illóolajával. Égési sérülések esetén a benne lévő mentolnak köszönhető hűsítő hatás miatt a mezei menta illóolaja is használható (a koncentráció: 10%).

     Ha fáj a kicsi hasa  

A csecsemőknél és kisgyermekeknél meglehetősen sűrűn előforduló bélgörcsök enyhítésére kamillát, citromfüvet, ánizst vagy édesköményt tartalmazó teakeverékek itatása ajánlott, ami háromféle illóolaj (ánizs, édeskömény, konyhakömény) egyedi vagy keverékek formájában történő külsőleges használatával mérsékelhető. Ezen illóolajok krémekben vagy masszázsolajokban csecsemőknél alkalmazható koncentrációja: 0,5%.   

dr. Babulka Péter

bebikkicsikesnagyok.hu

Betegségek: A rákos megbetegedések kétharmada megelőzhető lenne

szólj hozzá

2013.10.24. 12:00

Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-kal csökkenti a rák kialakulását – hívja fel a figyelmet dr. Győrffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója.

Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-kal csökkenti a rák kialakulását – hívja fel a figyelmet dr. Győrffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója. Az egészségtelen életmód (döntően a dohányzás és az elhízás) a daganatos megbetegedések kétharmadáért felelős, pedig ezek megelőzhetők lennének.

A dohányzás réme  

A dohányzás a rákok harmadát okozza, de a mozgásszegény életmód ugyanekkora arányt képvisel. Köztudott, hogy napi egy doboz cigaretta 22-szeresére növeli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét. Az utóbbi években az is kiderült, hogy a dohányzás számos további rosszindulatú tumoros betegség kialakulásához is hozzájárul, mint a petefészek-, szájüregi-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, gyomor-, vese-, máj-, húgyhólyag- és az emlőrák.

Minden plusz kiló 1%-al több a rák kialakulásához

Azt már kevesebben tudják, hogy normál testtömeg felett minden plusz kiló 1%-kal növeli a rák kockázatát. Az egészségtelen életmód alatt a szakember az elhízást (az összes megelőzhető rák 20%-a), a mozgásszegény életmódot (5%), a fokozott alkoholfogyasztást (3%) és a helytelen táplálkozást (5%) említi, de ide sorolható a túlzott napozás, amely nagy számú bőrrákos megbetegedést okoz Magyarországon.  

Az emberek többsége élete folyamán folyamatosan hízik anélkül, hogy észrevenné. Például naponta egy fél süti (50 kalória) egy év alatt két kiló pluszt eredményez. A probléma abból adódik, hogy ez a plusz súly szinte kizárólag zsírszövet formájában jelenik meg, és ez hormonokat (ösztrogént és inzulint), növekedési faktorokat termel, amelyek a különböző rákok kialakulásához járulnak hozzá. Az elhízás és egyes ráktípusok kialakulása között már tudományosan is igazolt a kapcsolat, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a második legfontosabb elkerülhető okként tartja nyilván. Az elhízás hasnyálmirigy-, vastagbél-, vese- és emlőrákot, illetve a nyelőcsőrák egy bizonyos típusát okozhatja. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy további rákok kialakulásához is vezethet, mint a májrák és az epehólyag rákja.

A kevés mozgás is rizikófaktort jelent  

A mozgásszegény életmód a vastagbél-, a méhnyak- és az emlőrák kockázatát növeli. Az erre vonatkozó tudományos irodalom teljesen új, lényegében csak az elmúlt három év során került az érdeklődés középpontjába. Emiatt a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, de a rendszeres mozgás, sportolás rákmegelőző hatása ma már biztos, ezért az Amerikai Rák-Társaság ajánlásaiban is szerepel.

A romboló alkohol  

A fokozott alkoholfogyasztás növeli a száj-, gége-, garat-, nyelőcső-, vastagbél- és emlőrák kockázatát. Kiderült, hogy más, étkezéssel kapcsolatos szokások és a rák kialakulása között is kapcsolat van, például a forró ételek rendszeres fogyasztása miatt a japánok körében tízszer magasabb a gyomorrák előfordulása. A sok gyümölcs és zöldség fogyasztása viszont védő hatású lehet a vastagbélrák kialakulásával szemben. Epidemiológiai vizsgálatok alapján túlsúly vagy elhízás esetén 10 kilogramm fogyás 11%-kal csökkenti a rák kialakulását.

Minden 2. férfi és minden 3. nő daganattal küzd Magyarországon  

Az elmúlt három évtized alatt több mint két és félszeresére nőtt a rákban meghaltak száma Magyarországon, míg az Európai Unióban csak másfélszeresére. Dr. Győrffy Balázs azt mondja, az elborzasztó magyar adatokat még az orvostanhallgatók sem veszik elég komolyan, hitetlenkedve néznek rá, amikor közli velük, hogy minden második férfi és minden harmadik nő az életében egyszer rákos lesz. A legbosszantóbb, hogy a megbetegedések nagy része egyszerűen elkerülhető, megelőzhető lenne egészségtudatos életmóddal. A kutató szerint a legveszélyeztetettebb korosztály az 50–60 éves férfiak, akik nem véletlenül a legtöbb ráktípus (tüdő, szájüregi, nyelőcső, gége, gyomor, hasnyálmirigy) halálozási listáján vezető helyen állnak, világviszonylatban is.  

Forrás:

Semmelweis Egyetem

patikamagazin.hu

Levél: Nem adott elég pénzt, hogy megműtsék?

13 hozzászólás

2013.10.24. 08:29

Ő persze úgy érzi, hogy nem várnak tőle annyi pénzt, ill nem adott még eleget ahhoz, hogy normálisan ellássák. Én csak annyit szeretnék tudni, hogy ez így normális-e?

Mit jelent a várólista?  Idős rokonom szívműtétre vár - sajnos nagyon hiányosak az infóim, ezért elnézést kérek az esetleges bizonytalanságokért. Amit tudok, hogy nyár elején volt egy nagyon csúnya rosszulléte, légzési problémák - akkor úgy került kórházba, hogy (állítólag) nagyon nagy szerencséje volt, hogy egyáltalán túlélte. Akkor, egy bp-i kórházban, mihamarabbi műtétet javasoltak, miután kivizsgálták.

 Ő elég nehezen fogadta el, hogy szívműtétre van szüksége, alaposan átgondolta, végül úgy döntött, hogy nem marad Bp-en, hanem a lakóhelyéhez közelebb eső kórházba megy. (Nem ítélhetem meg a döntését, de sajnálom - Bp-en közelebb lett volna a legtöbb rokonához, ha nem is kerül sor azonnal a műtétre, tudott volna hol lakni, de miután több, mint 60 éve lakik ugyanabban a házikóban, már az is fizikai fájdalmat okoz neki, ha csak 1 napra el kell hagynia. Arról nem beszélve, h a lakóhelyéhez "közeli" kórházba is csak fél napos, elég nehézkes utazással, átszállásokkal tud eljutni sajnos).  

Amit nem értek: abban a megyeszékhelyi kórházban azt mondták, súlyos az állapota, nyáron megműtik - arra már nem emlékszem, hogy legelőször mikori várható időpontot mondtak. Lényeg, hogy elkezdett tolódni, augusztus, mégsem, szeptember eleje, illetve inkább a vége... stb. Végre felkerült az interneten megtalálható várólistára - annak is a végére. A bácsi fia nézte rendszeresen a várólistát, kicsit furcsállta, mert azt mondták, október 2-án műtik, és ahhoz, hogy akkor sorra kerüljön, a várólista szerint minden munkanapon 9 embert kellett volna megműteni, nem számítva a váratlanul beeső betegeket - ez picit soknak tűnt, de nem értünk hozzá. Okt. első napjaiban az 1. helyre került a netes várólistán.

 Okt. 2-án bement, kiderült, h nem műtik, csak néhány vizsgálatot csináltak, és visszahívták másnapra, mert az orvos, aki műteni fogja, aznap lesz bent, és beszélni akar vele. Visszament, beszéltek, elmondott néhány tudnivalót, és azt, hogy "nemsokára". Azóta eltűnt a bácsi a várólistáról, kb olyan, mintha megtörtént volna a műtét. Pár nap után telefonált a kórházba, hogy mire számíthat, mire azt mondták, hogy kb október vége.

 Az érdekelne, hogy

1) milyen célt szolgál a netes várólista?

2) lehet-e, érdemes-e lépéseket tenni, nyaggatni a kórházat (de konkrétan kit, az orvost, aki műteni fogja?!), hogy ugyan műtsék már meg? Vagy hagyni kell, mert annyi a beeső beteg, hogy azért csúszkál?

Ő persze úgy érzi, hogy nem várnak tőle annyi pénzt ill nem adott még eleget ahhoz, hogy normálisan ellássák. Én csak annyit szeretnék tudni, hogy ez így normális-e? Nekem fura, hogy van egy elvileg a tájékoztatást szolgáló információs oldal, de lényegében haszontalan, félrevezető, csak úgy ripsz-ropsz eltűnnek róla a betegek, mintha sor került volna a műtétre, pedig nem.  

Köszi az esetleges válaszokat, kispotzak

gyerekszoba: A fiatalok ugyanazt a zenét szeretik, mint szüleik

szólj hozzá

2013.10.23. 19:00

Amerikai kutatók szerint a mai fiatal nemzedék valójában ugyanazt a zenét – pontosabban ugyanazt is – szereti, amelyet szülei hallgattak gyerekkorában – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

  Carol Krumhansl, a New York-i Cornell Egyetem professzora a gyermekkor mellett a húszas évek elejét tartja meghatározónak egy ember életében a zenei ízlés kialakulásában.  Minderre az alapján jutott, hogy 62 egyetemi diákkal fél évszázad legnagyobb slágereit hallgattatta meg, majd pedig kérdéseket tett fel nekik.

Milyen érzés régi dalokat hallgatni?  

A pszichológusnő az 1955 és 2009 közötti évek mindegyikének két legnépszerűbb számát – azaz több mint száz slágert – hallgattatott meg az alanyokkal, és természetesen először is azt firtatta, hogy melyek tetszenek nekik a leginkább, utána viszont arra is rákérdezett, hogy az adott slágert kikkel hallgatta: magában, szüleivel vagy barátaival, és hogy milyen érzelmeket vált ki belőle az adott dal: boldogítja, elszomorítja, energiával tölti fel, vagy nosztalgiába ringatja.  A válaszok alapján kirajzolódott, hogy érzelmi kötődés van a gyerekkorban a szülők társaságában hallgatott számokhoz, azok önéletrajzi emlékként önkéntelenül visszavisznek az időben.  Krumhansl úgy találta, hogy mutatkozik némi kötődés – bár jóval gyengébb – a mai fiatal felnőttek részéről a nagyszüleik kedvelte zeneszámaikhoz is.  

MTI

bebikkicsikesnagyok.hu

Betegségek: Trombózis - a karon is jelentkezhet?

2 hozzászólás

2013.10.23. 15:00

A trombózissal kapcsolatban az emberek fejében az a kép él, hogy a lábakat érintő betegségről van szó. Ez azonban tévedés, hiszen az elzáródás kialakulhat olyan helyen is, amire először nem is számítanánk.

A trombózissal kapcsolatban az emberek fejében az a kép él, hogy a lábakat érintő betegségről van szó. Ez azonban tévedés, hiszen az elzáródás kialakulhat olyan helyen is, amire először nem is számítanánk. Hogy mégis hol jelentkezhet trombózis, azt professzor dr. Blaskó György főorvostól, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától tudhatjuk meg.

A karokon is jelentkezhet  

Amikor a trombózisról beszélünk, az emberek képzeletében rögtön egy láb jelenik meg, pedig ez nem feltétlenül van így.  „A kézen kialakuló trombózis irodalmi ritkaság, nem igazán szokott előfordulni, ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárt a létrejötte. Sokkal jellemzőbb, ha a felkaron alakul ki elzáródás. Ez azonban még mindig „szokatlan” helynek számít, így ha előfordul, akkor a beteget le kell tesztelni trombózishajlamra is.”

A kezelése nem tér el  

Attól, hogy az elzáródás, nem a lábon alakult ki, a kezelés még nem tér el, ráadásul nem érdemes kevésbé komolyan venni, hiszen katasztrofális következményei is lehetnek.  „A felső végtagon kialakult trombózis kezelése nem különbözik a lábétól, hiszen ugyanúgy alvadásgátlást igényel, és itt is fennáll az embólia veszélye. A nyugalmi állapotban is jelentkező nagyfokú fájdalom jelzi, hogy probléma van a végtagban, akárcsak a lábnál. A kezelését sem lehet kevésbé komolyan venni, hiszen a felső végtag kezeletlen trombózisa ugyanúgy kiválthat tüdőembóliát, akárcsak a láb esetében.” – mondja professzor dr. Blaskó György főorvos, véralvadási specialista.

Nem csak a lábak veszélyeztetettek!  

„Vétek lenne azt hinni, hogy a trombózis a lábakat érintő probléma. Gyakoriságát tekintve az alsó végtag valóban dobogós helyen van, ám a felső végtag, a zsigeri vénák, a májkapu-véna vagy éppen a vesevéna is veszélyeztetett terület lehet a trombózis kialakulásának szempontjából.”  

Forrás: Trombózisközpont
patikamagazin.hu

Egészség: Egészségügyi tévhitek – veszélyes városi legendák

szólj hozzá

2013.10.23. 12:00

Hátrahajtott fej orrvérzésnél, felülni rosszullétkor, nyállal kezelt seb, szorítókötés a vérzésre, – néhány a leggyakoribb hibák közül, amelyeket sokan elkövetnek, ha magukat kezdik gyógyítani.

Hátrahajtott fej orrvérzésnél, felülni rosszullétkor, nyállal kezelt seb, szorítókötés a vérzésre, kiszívott méreg méhcsípéskor vagy éppen citromlé a herpeszre, esetleg nyers hús a sebes duzzanatra – csak néhány a leggyakoribb hibák közül, amelyeket sokan elkövetnek, ha magukat vagy a környezetükben megsérülteket kezdik gyógyítani. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány most a leggyakoribb tévhiteket oszlatja el, azokat a téves megoldásokat, amelyek alkalmazásával sokkal többet árthatunk, mint gondoljuk.

 Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány a Nagy Elsősegély Teszt keretében 1000 főt kérdezett meg többek között arról, hogy tudják-e, mi a teendő például, ha valaki elájul a napon, mennyi az ajánlott napi folyadékbevitel, vagy mi számít magas vérnyomásnak.  

„A teszt értékeléséből kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában a helyes válaszokkal, ezért az Alapítvány az eredmények nyilvánosságra hozatalával – és természetesen a jó megoldások feltüntetésével – olyan edukációs tevékenységbe kezdett, amelynek célja a lakosság egészségügyi tudásának javítása." - mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Tévhitek, városi legendák –  sokat árthatunk velük

Számos szakszerűtlen praktika, városi legenda él a köztudatban, melyek alkalmazásával kisebb sérüléseinket saját magunk próbáljuk ellátni, betegségeinket kikúrálni. Azonban ezek jó része olyan, amely nemhogy nem segít, de nagyon is sokat árt, sőt, némelyik akár életveszélyhez is vezethet.

Vérzésre ne tegyünk szorítókötést  

Az egyik legnépszerűbb tévhit a vérzéshez köthető, amit a legtöbben szorítókötéssel orvosolnak, ami azonban elzárja az adott végtag vérkeringését, így egy bajból kettőt csinálva könnyen szövetkárosodást okozhatunk. Alkalmazzunk inkább nyomókötést a seben, és ügyeljünk, hogy a használt anyagok mindig tiszták és sterilek legyenek. Fontos, hogy a végtagot a szív magassága fölé emeljük.  

Orrvérzés esetén sokan azonnal hátrahajtják a fejüket, melynek következtében a vér hátracsorog, és az illető vagy saját vérébe fullad bele, vagy lenyeli azt, és hányni kezd. A legjobb, ha befogjuk az orrunkat, vagy zsebkendőt dugunk bele, kb. 10 percig. Ha ezután sem áll el a vérzés, azonnal forduljunk orvoshoz.

Hagyjuk feküdni, aki rosszul van  

Ha valaki olyan rosszul lesz, hogy úgy érzi, le kell feküdnie, ne gátoljuk meg ebben. Amíg fennáll a rosszullét, ne ültessük fel, mert az ájuláshoz vezethet, ha pedig előrebukik a feje, az elzárhatja a légutakat, és leállhat a légzése is. Hagyjuk feküdni, ha fekvés közben elájulna, helyezzük stabil oldalfekvésbe.

Ne kaparjuk a ki a fullánkot a bőr alól  

Fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat abban az esetben, ha méhcsípés áldozatai leszünk és a fullánkot kapargatással szeretnénk eltávolítani, a mérget pedig megpróbáljuk kiszívni a sebből, holott egy tiszta csipesszel és antihisztamin tartalmú krémmel gyorsan és szakszerűen orvosolhatjuk a bajt.  A fertőzéseknél maradva, nem lehet elégszer elmondani, hogy a nyállal „kezelt” seb biztosan nem gyógyul jobban vagy gyorsabban, azonban a szánkban, illetve a nyálban megtalálható baktériumok fertőzések melegágyául szolgálhatnak. Sajnos reflexszerűen kapjuk elvágott ujjunkat a szánkba, azonban ez egy olyan téves berögződés, amiről jobb minél előbb leszokni.

Nyers hús a sebes duzzanatra, citromlé a herpeszre – ne tegyük!

A sebes duzzanatra helyezett nyers hús hasonlóan az előzőekben felsorolt „praktikákhoz” szintén nem segít, azonban a benne található coli baktériumok elfertőzhetik a sérülést, és a mélyhűtőből közvetlenül előrántott fagyasztott termék is csak az érintett terület elfagyásához vezethet a duzzanat lelohasztása helyett. Jót azzal teszünk, ha fertőtlenítés, kötözés után törülközőbe tekert jéggel próbáljuk a fájdalmat és a látvány súlyosságát csökkenteni.  Szintén rossz berögződés, hogy a legtöbben azt gondoljuk, a citromlé, az ecet vagy a pálinka jó ellenszere lehet annak a fájdalmas nyavalyának, amit úgy hívunk, herpesz. Nem érdemes bevetni őket, ugyanis nemcsak kimarhatják a bőrt, de alaposan ki is száríthatják azt, ami a gyógyulást csak még fájdalmasabbá teszi. Amire ilyen helyzetekben szükségünk lehet, azok a hámosító gyulladáscsökkentő készítmények, melyeknél azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak tünetet kezelnek, nem feltétlen jelentenek végleges megoldást.

Az égési sebet hűteni kell  

Gyakori az égési sebek otthoni (félre)kezelése is. Sokan zsíros anyaggal, pl. vajjal kenegetik, ráadásul betekerik, ami óriási hiba. A legfontosabb – ezekkel ellentétben – a legalább 10-15 perces hűtés (hideg folyó víz alá kell tenni), a tenyérnyinél nagyobb sérülés, hólyagosodás vagy láz esetén pedig az azonnali orvosi segítségnyújtás kérése.

Nem melegít az alkohol  

Egy másik, és igencsak elterjedt tévhit, hogy az alkohol felmelegít minket a hidegben. Az arcunk talán kipirul és az a bizonyos melegség érzet is meglesz, amire egy téli forraltborozáskor vágyik az ember, azonban ezen túl mást nem várhatunk a dologtól, sőt! „Valójában éppen az ellenkezője történik. Az alkoholnak értágító hatása van, a test felől a végtagokba áramoltatja a vért, és még jobban kihűléshez vezethet. Ezért a már meglévő, komolyabb kihűlés esetén a hideg vagy nedves ruhától kell megszabadulnunk és mielőbb száraz, meleg helyet kell keresni. Zavart beszéd vagy remegés esetén hívjunk szakszerű segítséget, amely a többi esetben is fontos és életmentő lehet, ha bizonytalanok vagyunk a helyes lépést illetően” - mondja dr. Czakler Éva.

patikamagazin.hu

Levél: Mesébe illő történet egy szülésről

10 hozzászólás

2013.10.23. 07:56

Nem morogtak vagy zsörtölődtek,Nem éreztem rajtuk sem fásultságot,sem azt,hogy nyűg lennék nekik.

Kedves Mindenki!

Szeretnék veletek megosztani valamit.amit eddig bárkinek meséltem,óriási csodálkozással fogadta,pedig természetes kellene legyen,ami velem megesett. Harmadik gyerkőcünk szeptember 20-án megszületett,sajnos 5 héttel a várt időpont előtt.Sok véleményt megnéztem és meghallgattam előtte kórházakról.,és az eredmény az lett,hogy eredetileg Pécsen szerettem volna világra hozni a kicsit.Sajnos az események gyors lefolyása miatt Szekszárdra mentünk,kicsit aggódtam is,bár alapvetően optimista ember vagyok.Ami ezután történt,mondhatnám azt is,hogy mesébe illő.

Nem volt fogadott orvosom,sőt,egyet sem ismertem a szekszárdiak közül.Ennek ellenére az első perctől kezdve maximális figyelmet,gondoskodást és kedvességet kaptam.Az ápolónők,a szülésznők,betegszállítók,de még a takarítónők is odafigyeltek rám,volt hozzám kedves szavuk.Bármi gondom,kérésem vagy kérdésem volt,ott voltak,feleltek,amit lehetett,úgy csinálták,hogy nekem jó legyen.Nem morog- tak vagy zsörtölődtek,Nem éreztem rajtuk sem fásultságot,sem azt,hogy nyűg lennék nekik.Végül sajnos császárral kellett szülnöm,de a műtőben is mindenki türelmes és figyelmes volt.Operáló orvosom a "Főnök" minden reggel meglátogatott,érdeklődött a kicsi felől,a nagyobb gyerekeim felől,a férjemmel találkozva gratulált neki,és vele is váltott néhány kedves szót.MINDEZT ELŐRE KIALKUDOTT EZREK NÉLKÜL .

Talán az egész kulcsa a türelem,még akkor is ha éppen halni készülünk a fájdalomtól,és a humor,ami minden nehézségen átviszi az embert.Ez a két dolog lebontja az emberek közötti távolságtartás falát,és elviselhetőbbé,tán még kellemessé is teszi a nehéz napokat.Ezúton tehát köszönöm minden dolgozónak a hozzám való jóságát,kívánom minden Szekszárdon szülő anyukának,hogy vele is így történjenek a dolgok. Kérlek osszátok,hogy a jó hír is terjedjen!

Üdvözlettel:Hajcné Martin Rozália

Gasztro: Sütőtökös-fűszeres sütemény

szólj hozzá

2013.10.22. 20:00

 Jön az egyik kedvenc téli csemegém, a sütőtök. Egy egyszerű, gyors süti.

10 dkg DW cukrot, vagy ki mit használ elkeverek 2 dl felolvasztott kókusz olajjal, csipet sóval és egyenként hozzáadok 6 tojást, amivel habosra keverem, majd 30 dkg megfőtt bormixerrel pürésített sütőtököt(kevés vízben főztem, 1 rúd fahéjjal és csipet sóval).

2 tk sütőport és 2 teáskanál szódabikarbónát is hozzákeverek.20 dkg liszt DW kölyökbarát lisztkeverék(barna) és 10 dkg darált dió megy bele. Az egészből homogén masszát keverünk és kivajazott, lisztezett tepsibe megsütjük. 35-40 perc alatt.

Ment bele 2 ek kakaópor, 1 lapos evőkanál fahéj, csipet szegfűszeg és egy körömnyi reszelt gyömbér.El tudom képzelni félbevágva, savanykás lekvárral megkenve.A sütőtöktől iszonyú szaftos és puha lesz. 35-40 percig sütöttem 180 fokon.Tűpróba!

edesenegeszsegesen.hu

Gyerek: A kisgyerekek tanulását segíti a délutáni alvás

szólj hozzá

2013.10.22. 17:00

A délutáni alvás úgy segíti a három-ötéves gyerekeket a tanulásban, hogy utána jobban emlékeznek a hallottakra – derült ki egy amerikai minikutatásból.

 Massachusettsi Egyetem kutatói 40 kisgyerek részvételével végezték a vizsgálatot, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ebéd utáni alvás nemcsak a délelőtt tanultak megerősítésében volt a gyerekek segítségére, hanem a nap hátralévő részében is jobb teljesítményt eredményezett – tudósított a BBC hírszolgálata az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertetett tanulmányról.

Alvás a memória erősítéséért

A kutatók szerint az ebéd utáni pihenő kulcsfontosságú lehet az óvodás korúak memóriájának megerősítése szempontjából.
 Azt tapasztalták, hogy az evés után sziesztázó gyerekek aznap délután és másnap is jelentősen jobban teljesítették a kutatás során nekik adott vizuális és térbeli feladatokat, mint amikor nem volt lehetőségük aludni egyet.
A szieszta után a gyerekek tíz százalékkal több információt tudtak felidézni abból, amit délelőtt láttak-hallottak, mint amikor ébren kellett maradniuk egész nap.

Alvás közben raktároz a kicsik agya

A kutatók 14 további kisgyerek alváslaboratóriumi vizsgálatakor megfigyelték, milyen folyamatok zajlanak az agyban alvás közben. Azt fedezték fel, hogy olyan agyterületek aktivitása fokozódott, melyek az új információ megismerésével és integrálásával kapcsolatosak.

“Tanulmányunk lényegében az első, mely bizonyítékkal szolgál arra, hogy a délutáni alvás fontos az óvodások számára, hiszen segít, hogy jobban emlékezzenek arra, amit tanultak. A nagyobb gyerekek természetesen maguktól elhagyják a nappali sziesztát, a kicsiket azonban ösztönözni kell, hogy pihenjenek le ebéd után” – mondta Rebecca Spencer, a kutatás vezetője.

A délutáni alvás nélkül nehéz az összpontosítás

“Ahogy egyre inkább érdekelődni kezdenek az őket körülvevő világ iránt, a kis óvodások hatalmas mennyiségű tudnivalót szívnak magukban minden nap. A legjobban akkor tudnak figyelni, ha naponta körülbelül 11-13 órát alszanak, és esélyt adnak addig aktív elméjüknek, hogy lecsillapodjon, újratöltődjön, és készen álljon a délutánra. Már tudjuk, a nappali alvás ugyanolyan fontos lehet, mint az éjszakai. Nélküle fáradtak, morcosak, feledékenyek lesznek a kicsik, és nehezükre esik az összpontosítás” – fűzte hozzá Robert Scott-Jupp, a londoni Royal College gyermekgyógyászati továbbképző központjának kutatója.

(http://www.bbc.co.uk/news/health-24202591)

MTI
bebikkicsikesnagyok.hu

Programajánló: Jótékonysági faültetés a 17. kerületben

szólj hozzá

2013.10.22. 14:59

200 darab fa az „áldozat” - Kertésznek áll Rippel Ferenc és Való Gábor.

Egyedülálló faültetést szervez a  segítettem.hu, Rákosmente Önkormányzata és a WeWood  2013.október 29-én 10-órás kezdettel Budapesten, a XVII. kerületi Széchenyi utcában.  A WeWood egy amerikai cég magyar leányvállalata, amely fa órák értékesítésével foglalkozik hazánkban. Az USA-ban minden eladott óra után az American Forest ültet egy fát. A magyar forgalmazó azonban úgy vélte, hogy nem csak Amerikában, hanem hazánkban is meg kell honosítani a kezdeményezést. Így talált egymásra a két szervezet és tűzte ki az október 29-i napot, hogy közel 200 facsemetét elültessünk.  

A faültetéshez nagyon sok támogató és önkéntes csatlakozott, akik szintén erejükön felül segítenek az ültetés zökkenőmentes lebonyolításában.    

Az ültetésnek több célja is van.  Elsősorban felhívni a figyelmet arra, hogy együttes erővel nagy dolgokra is képesek vagyunk, ami a segítettem.hu „ars poetica”-ja is.  A segítő oldal azzal a céllal jött létre, hogy a hétköznapi „hősöket” összekösse, a honlapon ugyanis mindenkinek lehetősége van anyagiaktól mentes segítséget kérni illetve felajánlani.

 Erre példa, hogy nemrégiben egy multinál dolgozó HR-es felajánlotta, hogy szívesen kijavít néhány önéletrajzot, egy újabb felajánló időseknek segített bevásárolni, mások szegény családoknak gyűjtöttek ruhát, tűzifát, egy ügyvéd pedig jogi tanácsot adott azoknak, akiknek például vitás ügye volt szolgáltatókkal vagy bankokkal.  A felajánlók  tehát igen széles körben tudnak segíteni a segítséget keresőknek.  A segítettem.hu ezért is tartotta fontosnak, hogy ebben a fővárosi akcióban partnerével a WeWood-dal megalapozzon egy olyan eseménysorozatot, ami által beleépíthetjük az emberek tudatába, hogy fontos a környezet, fontos az, hogy tegyünk azért, ahol élünk, emellett pedig ne csak Karácsonykor jótékonykodjunk, az év minden napján próbáljunk segíteni valakin.  

Ez a szellemiség vezérelte Rippel Ferenc artista előadóművészt és Való Gábort a TV2 - Napló című műsorának riporterét, hogy a segítettem.hu arcaként részt vegyenek az akciókban, az effajta segítség népszerűsítésben.   

Október 29-én sok szeretettel várunk minden érdeklődőt és leendő segítőt a XVII. kerületi Széchenyi utcában kortól és nemtől függetlenül, mert az  ásásban önkéntesek segédkeznek, az ültetésben részt vevőknek a fák behelyezését és  betemetését kell elvégezniük.

„Segíts Te is, hisz kezedben a változás!” – segítettem.hu

Egészség: Megfázott? - tippek a nátha és a köhögés kezelésére

szólj hozzá

2013.10.22. 12:00

A titok a megelőzésben rejlik, és ha mégis megtörténik a baj, válasszunk olyan gyógyító szereket, amelyek a tudományt ötvözik a természet ihlette összetevőkkel.

Ahogy az ősz, s vele együtt a hideg beköszönt, érkezik a megfázásos időszak is, rohanó világunkban pedig pont megbetegedni sincs időnk. Szinte már előre nyugtázzuk, hogy egyszer-kétszer szobafogságra kényszerülünk majd, holott egyetlen pillanatot sem kell elveszíteni megfázás miatt… Inkább fel kell készülni a harcra! A titok a megelőzésben rejlik, és ha mégis megtörténik a baj, válasszunk olyan gyógyító szereket, amelyek a tudományt ötvözik a természet ihlette összetevőkkel.

Hiába tűnik a tél a legzordabb évszakunknak, a megfázásokat tekintve mégis veszélyesebb az ősz. A nappalokon még javában érezzük a nyár utolsó napsugarait, ám estére akár 10-15 fokkal is hűvösebb lehet, ami pillanatok alatt kihat szervezetünkre is.

A köhögést és a megfázást pedig – pont ebben a különösen hajtós őszi időszakban – hajlamosak vagyunk félvállról venni, pedig később komoly szövődményei lehetnek. A nyári szabadságolások ideje lejárt, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy rosszul időzített betegség miatt napokra kiessenek a munkából. Úgy viszont sem dolgozni, sem tanulni nem lehet, hogy az orrukon nem kapunk levegőt, társaink figyelmét pedig éktelen hurutos köhögésünkkel vívjuk ki. Minden lélegzetet meg szeretnénk élni? Ez nem lehet olyan nagy kérés az élettől! Viszont ha már gyógyszerekhez kell nyúlni, akkor érdemes előnyben részesíteni azokat, amelyek a tudomány és a természet egyedi kombinációjával jöttek létre.

De mikor mit használjunk?

• Amikor érezzük, hogy kezd kitörni rajtunk a betegség, érdemes forró italporokhoz fordulni; ma már citrommal ízesített, szinte finomnak mondható fajtái is vannak. Alkalmasak láz és fájdalom csillapítására, vagy akár hurutos köhögésre is, de figyeljünk arra, hogy olyan italport válasszunk, amelynek cukortartalma minimális.
• Száraz köhögésre viszont hatásosabbak a szirupok és szopogatótabletták, ezek közül is a mézzel ízesítettek lehetnek a legalkalmasabbak a torok számára.
• Orrdugulás esetén az eukaliptuszos orrspray mellett remek lehetőség az inhalálás is: felforralt vízhez adagoljunk mentolt vagy eukaliptuszt, törölköző a fejre, és már hajolhatunk is a jótékony gőz felé. Sokak örömére remek hír, hogy újra kapható Magyarországon az a gyógyszerkészítmény, amely mellkasra kenve segíti a könnyebb légzést, akár 8 órán keresztül, így egy teljes éjszakát is végigaludhatunk, nátha ide vagy oda, kipihenten ébredhetünk reggel.

A megfázás elleni küzdelem időszaka tehát elkezdődött. Az pedig, hogy milyen gyorsan győzünk a legszebb napokat is megkeserítő tünetekkel, csak rajtunk múlik. Legyünk tisztában a hatóanyagok erejével, és akár egy-két nap alatt túl lehetünk a betegség nehezén!

RedLemon

patikamagazin.hu

Levél: Emberek életével játszanak

119 hozzászólás

2013.10.22. 07:42

Undorítónak tartom a mentősök munka morálját és azt hogy telefonon keresztül eltudják dönteni a semmiből mikor szükséges és mikor nem szükséges kijönni a beteghez.

Nagyon friss és negatív történet a mentősök hívásával kapcsolatban. Édesanyám szombati nap délután azzal kapcsolatban hív hogy édesapám (aki még soha nem volt rosszul) Nagyon rosszul van nagyon fáj a hasa teljesen elfehéredett és nagyon fájlalja már mindenét. Egy 52 éves embernél mire gondol az ember?? (szívroham) mondtam anyukámnak nyugodjon meg és azonnal hívja a mentőt.

Felhívta a mentőt elmondott mindent nekik a vonal túlsó végén egy nagyon kellemetlen hang válaszolt és csak újra és újra hajtogatta édesanyámnak hogy pontosan mondja el mije fáj édesapámnak.anyukám szépen kedvesen nyugodtan megpróbált a körülményekhez képest válaszolni újra és újra a kérdésekre miközben apukám egyre rosszabbul lett és anyukám kérlelte hogy most már küldjék azt a mentőt mert itt nagy baj lehet. Erre a mentős mondja ő szerinte nem életveszély van (miközben pánik hangon édesanyám kérleli azonnal jöjjenek mert nagy a baj) Ebből a mentős azt állapítja meg hogy ez a kerületi ügyelethez tartozik. Ekkor anyukám mivel édesapám mellett maradt borogatta észnél tartotta kérte hívjam az ügyeletet. Az ügyeletet azonnal hívtam

Nem egy helyen lakunk a szüleimmel én egy 10 km-rel arrébb) felhívtam és azt mondták itt most csak 1 orvos van az ügyeleten és csak 1 óra múlva tud kimenni az orvos hívjuk újra a mentőket próbáljuk meg hogy ne hajtsanak el. na akkora már bepánikoltam mert a percek teltek amik nagyon értékesek.Hívtam a mentőket de már zokogva pánikszerűen elmondtam mi a baj erre ő azt mondta hogy ön mivel a telefonszám alapján azt látja nem ott vagyok ahol a beteg így nem tudok leírást adni az esetről.De mondom az édesanyámat már elhajtották ő ott fekszik apukám mellett kérem menjenek ki.

Erre lecsapta a telefont a nagyon goromba hangú mentős.és ott álltam tehetetlenül bepánikolva hogy ilyenkor mit kell csinálni.Azonnal elmentem hozzájuk hogy viszem a a kórházba őket vagy hívok taxit. .....A lényeg hogy hála az égnek édesapám jobban lett és nem lett életveszélyes a helyzet.de ezt felmérni így ahogy ez a mentős tette nem tudhatta. szóval undorítónak tartom a mentősök munka morálját és azt hogy telefonon keresztül eltudják dönteni a semmiből mikor szükséges és mikor nem szükséges kijönni a beteghez.És van joguk lecsapni????? Ennél rosszabb tapasztalatom még sosem volt de ez már szörnyűűű hogy ideáig jutott ez az ország.

Csak azért írom le a történetemet hogy minél többen leírják negatív tapasztalataikat a magyar egészségügyről.És hátha egyszer eljut oda ahova kéne.és egyszer változni fog ezzel kapcsolatban valami.

Szépség: Megszépülés

3 hozzászólás

2013.10.21. 16:46

Ilyenkor a legalkalmasabb a szervezetünk a megtisztításra, regenerálódásra, figyeljünk rá oda.

Ősszel érdemes megtisztítani a szervezetet

Az év két időszaka, a tavasz és az ősz a legalkalmasabb szervezetünk megtisztítására. A természet megújul, átváltozik, ritmusát követve pedig az ember is könnyebben eléri céljait.  Használjuk hát ki, szabaduljunk meg a méreganyagoktól, pluszkilóinktól, rossz szokásainktól! De vajon hogyan tegyük mindezt úgy, hogy egészségünknek csak javára váljon és minél látványosabb eredményeket hozzon? Juhász Beáta dietetikus és Gergye Laura fogyókúra-szakértő, személyi edző segítségével összegyűjtöttük mindazt, amit az őszi táplálkozásról, a szervezet megtisztításáról és persze amit a fogyókúráról tudni érdemes.

Az őszi megtisztulás hétparancsolata

1.Helyezzük előtérbe az idényételeket!

A természet „okosan van kitalálva”: minden évszakban azok a gyümölcsök, növények teremnek meg, amelyek kifejezetten jót tesznek az adott időszakban testünknek. Így étrendünk számottevő része álljon az idény kínálta finomságokból: ételeinkhez használjuk alapanyagul a sárgarépát, fehérrépát, burgonyát, gombát, karfiolt, póréhagymát, céklát. Tízóraira, uzsonnára és desszertként együnk almát, körtét, szőlőt, szilvát, birsalmát, fügét, gesztenyét és olajos magvakat. 

2.Teázzunk a karcsúságért és egészségért!

A hűvösebb napok újra felélesztik a teázás meghitt szokását: kávé helyett igyunk zöld- vagy mate-teát, és a napi 2-3 liter szükséges folyadék egy részét tegyék ki zsírégető teák: a csalántea, a Lapacho tea, a Chai, Mate, Roiboos, borsmenta, gyermekláncfű, oolong, gyömbér, borsmenta hozzájárulnak a szervezet tisztulásához, a karcsúsodáshoz és emésztőrendszerünk problémáit is orvosolják. 

3.Fogyjunk szénhidrátszegény étrenddel!

Ha a fogyás is célunk, a tisztítókúrát végezzük pékáruk nélkül: két hétig az idénygyümölcsökön-zöldségeken kívül csak fehérjét fogyasszunk. Ha fogyni nem, csak méregteleníteni szeretnénk, szénhidrátigényünket teljes kiőrlésű termékekből fedezzük. Ha a lassúbb ütemű fogyás a célunk, szénhidrátból egy keveset fogyaszthatunk reggelire és ebédre – a vacsora álljon csak fehérjéből és zöldségből. 

4.Fogyasszunk minőségi fehérjét!

A sovány húsok, tejtermékek is beépíthetők az étrendbe, ám a valódi tisztuláshoz inkább húsmentes étrendet kövessünk, és fehérjéből is érdemes minőségi, magas értékű fehérjét fogyasztani – erre a legalkalmasabbak a fehérjeturmixok. „Ám vigyázzunk: sok adalékanyagtól hemzsegő, cukorral dúsított fehérjeport is kínálnak a polcok, amelyek mindenre jók, csak épp tisztításra és fogyásra nem.”  – mondja Juhász Beáta dietetikus.„A legjobb orvosi háttérrel rendelkező terméket választani.

5.Száműzzük a cukrot és a fehér lisztet!

Legalább 2 hétig semmilyen cukrot, finomított lisztet tartalmazó ételt ne fogyasszunk. Ennyi idő elegendő arra, hogy a szervezet tehermentesítődjön, ám ha meg szeretnénk őrizni karcsúságunkat és egészségünket, a tisztítókúra után váltsunk életmódot, és a cukor és a fehérliszt csak ritkán kapjon helyet ezentúl is az étrendben. 

6.Tartsuk be az arányokat!

A tisztítókúrát a következőképpen végezzük: 2 hétig csupán természetes ételeket fogyasszunk, köztük is kiemelten az idényzöldségeket és –gyümölcsöket. Étrendünk 60%-a zöldségekből, gyümölcsökből álljon ebben a két hétben!  20-30%-ot tegyen ki a minőségi fehérje, és csak kis mennyiségben fogyasszunk teljes kiőrlésű kenyereket, tésztákat – fogyni vágyók ez utóbbit is fehérjével helyettesítsék. 

7.Mozogjunk!

Természetesen a mozgás sem maradhat ki – sétáljunk nagyokat a színesedő fák alatt, jógázzunk, találjuk meg a számunkra legkellemesebb mozgásformát. Már pár percnyi mozgás is csodákra képes: időhiányban szenvedőknek jó megoldás lehet az intervallum edzés, amely rövidsége ellenére az egyik legjobb kilófaló.  „Az edzés során emelkedik a pulzusszám, a testhőmérséklet, a szervezetnek jóval több oxigénre van szüksége. A fokozott oxigénfelhasználás pedig remekül égeti a kalóriákat – osztotta meg az intervall edzés titkát Gergye Laura, a Turbó diéta® Központ háziasszonya.

www.patikamagazin.hu

Valóban meg szabad ütni a beteget? - Nyílt levél Győrfi Pálhoz

46 hozzászólás

2013.10.17. 08:28

Gyakorlatilag MINDEN "szakmai" hozzászóló egyetért az elvvel, hogy a magáról nem tudó, valószínűleg emiatt agresszív beteget meg lehet ütni.

Tisztelt Győrfi Pál!  

Az alábbi linken egy betegpanaszokkal foglalkozó blog egyik bejegyzése olvasható. A lényege, hogy egy hypoglikémiás, önkívületi állapotú beteg a vergődése közben megrúgott egy mentőst, aki "viszonzásul" ököllel arcon vágta, a további ellátást megtagadta, de aztán "visszanéztek", hogy elmúlt-e a hypoglikémia.  

http://praxis.blog.hu/2013/10/15/a_mentosofor_okollel_utotte_a_beteget  

Ezen a blogon egészségügyi dolgozók, orvosok, mentősök kommentelnek. Ahogy elolvashatja (remélem, el fogja), gyakorlatilag MINDEN "szakmai" hozzászóló egyetért az elvvel, hogy a magáról nem tudó, valószínűleg emiatt agresszív beteget meg lehet ütni.  Mélységesen felháborít, hogy ha esetleg veszélybe kerül az életem, vagy bárkié Magyarországon, egy olyan közösség tagjaihoz KELL fordulnom segítségért, akik öntörvényűen, egy kiszolgáltatott emberrel szembeni erőpozíciójukkal visszaélve végzik a munkájukat, és a felelősségrevonás veszélye nélkül mindezt nyíltan meg is vallják. Ahogy az egyik kommentben olvasható, tegyen csak panaszt a család, úgyse lesz semmi hatása, mert a kivonuló csapattagok majd fedezik egymás történetét.  

A mentősökre, tűzoltókra sokan HŐSÖKKÉNT tekintünk, akik az állami elismerés hiánya nélkül is végzik a munkájukat, bennünket védenek és mentenek. Bennem ezt a képet ma 100%-osan sikerült lerombolni. Nem a történet miatt, mert abban lehetnek hamisan feltüntetett részek. De a szakmai dolgozók reagálása miatt, amely az ilyen eljárást támogatja, elrejti a hivatalos szemek elől, és ha jól sejtem, még élvezi is.  Szeretném felkérni, hogy a mondott blogon reagáljon erre a gyalázatos hozzáállásra. (Feltételezem, hogy nem verődik össze egy csapat ember, hogy egészségügyi dolgozóknak adják ki magukat blogkommentekben, és így bárkinek a rossz hírét keltsék, ezért előre leírom, hogy nem a Mentőszolgálat kommentelt a blogban, de minden valószínűség szerint a Mentőszolgálat + a magyar egészségügy dolgozói.)

 Üdvözlettel: Tocska Csaba

A mentősofőr ököllel ütötte a beteget

154 hozzászólás

2013.10.15. 08:06

A sofőr visszakézből, ököllel szájon vágta a sógoromat, rázta, trágárul beszélt, jobban mondva anyázott, és ismét ütésre emelte a kezét.

Nem gondoltam, hogy egyszer ide fogok írni..  Olvasgatom a blogot, szörnyülködöm. Nekem is vannak sajnos rossz tapasztalataim a magyar egészségüggyel, de ami most történt, az olyan szinten felháborító, hogy meg kell, hogy osszam.  2013.10.13-án délután testvérem telefonált zokogva, pánikolva, hogy azonnal rohanjak, mert nagy baj van.

A férje, aki cukorbeteg, már eszméletlen állapotban fekszik, és a cukorszintje szinte mérhetetlenül alacsony. A sógorom 26 éves, és csak 4-5 éve cukorbeteg. Többször fordult elő hasonló dolog, de akkor még időben jelezte hogy gubanc van, és ment a cukor befelé. Most is szólt, de sajnos későn. 2 kis kanál cukrot tudott megenni, utána elájult. Miközben én odaértem, ( kb 1km ) addig már a mentők értesítve lettek. Tudtam hogy nem igazán tudok mit csinálni, mert eszméletlen embernek semmit nem lehet adni. De legalább a pánikot próbáltam kicsit kontrollálni, mivel 2 pici gyerek is ott volt. A mentők nagyon gyorsan kiértek. Az ellátást elkezdték, úgy ahogy az meg van írva. És itt kezdődik az igazi horror. Legalább is nekem. A doktornő mondta, hogy fogjuk le erősen, mert kapálózni fog. Így is tettünk. Én fogtam a 2 lábát, testvérem a jobb kezét, az egyik mentős a sofőr pedig a bal kezét. Szépen le is folyt az 1 üveg anyag, de a sógor nem igazán akarta kinyitni a szemét.

 Kapálózni kapálózott, szeretett volna szabadulni, felülni. Ekkor azt mondta a doktornő, hogy hagyjuk felülni, és úgy tartsuk meg. Természetesen így rögtön kicsúszott a tű a vénából, és nem tudtak több infúziót adni neki. Ekkor már nyitva volt a szeme, de nem tudta hol van, nem tudta kik vagyunk, csak azt érzékelte, hogy lefogják. Aki hallott már a cukorbetegség tüneteiről, az tudhatja, vagy olvashatta, hogy ilyenkor agresszívvá válhatnak a betegek. Szóval küzdött szegény, szabadulni szeretett volna. Ekkor a mentő sofőr, már csavargatta a csuklóját, hogy így próbálja lenyugtatni. Ez persze fájt a sógoromnak, még jobban próbálta magát kiszabadítani, és mondta is, hogy ez fáj nagyon.

Már ez sem nagyon tetszett, de mivel nem voltam még ilyen helyzetben, úgy gondoltam, hogy ez ezzel jár, tudja mit csinál. Pedig nem.. Ekkor jött a mentő sofőr hatalmas ötlete, engedjük el, nézzük meg, hogy mit csinál... Elengedtük, és ekkor a sógorom, aki még mindig nem volt tudatánál, térden ütötte a mentő sofőrt. És a sofőr abban a pillanatban visszakézből, ököllel szájon vágta a sógoromat, rázta, trágárul beszélt, jobban mondva anyázott, és ismét ütésre emelte a kezét. Az ütés azért nem történt meg, mert ráüvöltöttünk, hogy mit képzel. Megüt egy olyan embert, aki azt sem tudja hol van, és mit csinál? Erre másik mentőápoló annyit mondott, hogy feljelentenek minket, és hogy nem foglalkoznak tovább a beteggel. És szépen kivonultak, ott hagyták a még mindig félig eszméletlen embert.. De!!! Nem mentek el!! Kint ültek a mentőben kb 15 percig!! Így a testvéremmel együtt próbáltunk még cukros vizet itatni vele, vagy cukrot etetni, igen kevés sikerrel. Közben a "segítség" kint nosztalgiázott, vagy éppen vicceket meséltek egymásnak.. Egyszer kiszaladtam, hogy panaszt fogok tenni, és kérem a nevüket, erre természetesen nemleges választ kaptam.

A 20.-ik perc környékén a doktornő csöngetett, hogy ránézne a betegre... 20 perc után, mikor félbehagyták az ellátást.. Gondolom félt elmenni, mert mi lesz ha nagyobb baj lesz.. Még persze nem volt jól a beteg.. Annyira nem, hogy egy táskát akart a lábára húzni cipő gyanánt.. Akkor azt mondta a doktornő, hogy rendben van. Erre én megkérdeztem, hogy az már teljesen természetes állapot, hogy táskával a lábán akar sétálni? Eddig nem volt rá jellemző ilyen perverzitás... Mire a válasz: Higgye el, hogy már jól van. Én tudom.. Ekkor ezt is megkérdeztem, hogy ez rendszeres hogy ütik a beteget ellátás közben, vagy ez valami új gyógymód? Annyit mondott, hogy elnézést kér, de nyilván megijedt a kolléga, és reflexből ütött.. Aham.. biztos.. Azért akart még ütni. Na meg én úgy gondolom, hogy ilyen esetekre azért ki vannak képezve. Nem lehet akármilyen agresszív baromból mentős!!??

Ezen beszélgetés között végre fecskendővel tudott testvérem adni neki cukros vizet. Mivel a doktornő úgy gondolta, hogy jól végezte dolgát, és velem sem szeretne tovább diskurálni, elköszönt, a kezembe nyomott egy papírt, és olyan gyorsan elmentek, ahogyan jöttek.. Az pedig nem volt lassú.. Elolvastam azt a papírt, ami a vizsgálati lap vagy mifene.. amin nem szerepel sem az én, sem testvérem aláírása sem az átvevő rovatban... Ami az ellátáson kívül azt tartalmazza, hogy:   " Az ellátás végén, a beteg rátámadt a mentő sofőrre, aki védekezett. A család tagjai verbálisan fenyegetően léptek fel, így az ellátást felfüggesztettük. A beteget stabil állapotában otthonában hagytuk." Ááááá... Ez már több helyen hibázik..

1. Ha az ellátás végén támadt a ( félig eszméletlen ) beteg, akkor miért is kellett felfüggeszteni azt, aminek már amúgy is vége van?

2. A mentő sofőr védekezése anyázás közben álló helyzetből megütni egy ülő embert, és még újra próbálkozni??

3. A család tagjai verbálisan szóvá merték tenni a könnyű testi sértést? Mint fenyegetést?

4. Szerintük a stabil állapot az az, mikor egy kézitáskával a lábán megy valaki alsónadrágban a wc-re....

5. Azért búcsúzóul egy vércukorszintet mérhettek volna...   

A távozásuk után kb 30 perccel lett jobban a sógorom. Természetesen az egészből semmire nem emlékszik. Csak hogy picit fáj a felső ínye.... Próbáltam panaszt tenni még vasárnap, de mivel hétvége van, nincs illetékes. Megpróbáltam ma, hétfőn is.. Pont szabadságon van mindenki csütörtökig.. Majd telefonáljak akkor, ha még fenntartom.. Hát fent fogom..  Levélben is, itt is, ahol csak tudom! Ilyen gazemberek ne dolgozhassanak a mentőknél!!  Ja.. és hogy ez hol is történt, mely mentőszolgálat volt...  Kecskemét Mentőállomás   

Tudom hogy hosszú volt, de ezt nem lehet rövidebben..   

Üdv. Sándor

Édesanyám meghalt, mert leállították a gyógyszerét

65 hozzászólás

2013.10.13. 06:16

Nem tudom elfogadni, hogy egy orvosi műhiba, sőt úgy tűnik szándékos hiba miatt kellett meghalnia.

88 éves édesanyám nehezen tudott az utóbbi időben járni. Elment nyár elején doppler vizsgálatra, ott érszűkületet állapítottak meg. Azt írták, ha rosszabbodik, érfestés javasolt. Igazán nem rosszabbodott, de mindig panaszkodott, hogy nehéz felmenni az emeletre. Egyébként semmi elszíneződés vagy fekély nem volt a lábán. Volt egy egész kicsi visszere, ezért gumiharisnyát akart venni, de előtte elment megint az érsebészeti rendelésre megkérdezni, hogy viselheti-e. Ott mondták, hogy az érszűkület miatt nem javasolt és adtak neki beutalót érfestésre az Uzsoki kórházba. Bár ne adtak volna. Én nagyon le akartam beszélni, mondtam, hogy kockázatai vannak, meg kaphat kórházi fertőzést is, de nem hallgatott rám. Mondtam neki, hogy remélem úgyis hazaküldik, biztos nem vállalják már az orvosok ilyen idős betegnél, pláne, hogy nincs is fekélye.

Amúgy obstruktív tüdőbetegsége volt (COPD), közepes stádium, spray-t használt, oxigén nem kellett.

Bement hétfőn az Uzsoki Belgyógyászatra. Keddem meglátogattam, mondta, hogy megcsinálják az érfestést és a tágítást. Szerdán megcsinálták az érfestést. Utána 24 órát vízszintesen feküdnie kellett. Bementem hozzá délután, még semmi baja nem volt, csak panaszkodott, hogy nehéz bírni a hosszú fekvést. Mondta, hogy a stentet nem tették be, mert előtte még infúzióval tágítani fogják az eret. Reggel hívtam telefonon, hogy felkelt-e, mondta igen, mondtam próbáljon sokat mozogni. Aznap délután nem tudtam bemenni, ugyanis a fiam éber kómában van, nem mindig találok valakit, aki vigyázzon rá. Másnap viszont bementem délután és anyám nagyon fulladt, kiderült, hogy előző nap délben kezdődött és kapott oxigént. Ez szombati napon volt, az ügyeletes orvossal beszéltem, hogy mitől fulladhat, azt mondta, hogy bizonyára a COPD fellángolása. Mondtuk neki, hogy életében még sosem fulladt ennyire még akkor sem, mikor influenzás volt vagy megfázott, de még a 40 fokos melegben sem. Később megint beszéltem az ügyeletessel, hogy a tüdőembólia kizárható-e az érfestés után. Azt válaszolta, hogy semmi nem kizárható, de annyi vérhígítót kap, hogy nem valószínű. A látogatás után este még felhívtam otthonról, hogy nincs-e jobban. Mondta, hogy sokkal jobban van már, és hallatszott is, hogy nem fullad. Vasárnap még jobban volt, bár elég sok váladéka volt. Mondta, hogy lehet, megfázott akkor mikor az érfestésre vitték, és azt, hogy az értágítást csütörtökre halasztották a hétvégi nehézlégzés miatt. Hétfőn is bementem, de sajnos aki jött volna vigyázni a fiamra, eltörte a lábát, úgyhogy a volt férjem ugrott be, elkéredzkedett egy kis időre, hogy be tudjak menni anyámhoz, de emiatt csak negyedórát tudtam maradni nála. Jó állapotban volt nem fulladt, váladék sem sok volt, csak panaszkodott, hogy izzad. Eredetileg aznap akartam a kezelőorvosával beszélni, de mivel sietnem kellett haza, elhalasztottam, pláne, hogy jól volt anyám. Beszélgetés közben anyám említette, hogy elvették tőle a Betaloc-ot, amit addig szedett. Sajnos nem gyanakodtam semmi rosszra, számítottam is rá, hogy a kórházban változtatnak esetleg a gyógyszerein. Sőt még, ha beszéltem volna az orvossal, akkor sem hiszem, hogy rákérdeztem volna erre, annyira nem gyanakodtam. Másnap mivel reggel nem akartam hívni, hogy esetleg alszanak még, ezért 11 körül próbáltam hívni a mobilján, hogy menjek-e mindenképp aznap vagy elég ha másnap megyek, mert nehezen tudtam volna akkor megoldani a fiamra való vigyázást. Többször próbáltam, de nem vette fel. Amikor már fél órája sem tudtam elérni, hívtam a kórházi számot, a nővér mondta, hogy talán elvitték vizsgálatra. Még gondoltam is, hogy biztos ellenőrzik a tüdejét a csütörtöki beavatkozáshoz. Hívogattam, de továbbra sem vette fel. Akkor megint a nővéreket. Mondja, hogy most meg pont náluk van a vizit, nem mehet be. Akkor vártam megint egy ideig, de utána sem vette fel. Megint a nővért, akkor pittyegés és beleszólt az orvos, hogy a mama fél tízkor meghalt, megállt a szíve. Hát ez annyira váratlanul ért, hogy majdnem nekem is tényleg megállt a szívem, csak kiabáltam, meg jajgattam. Állítólag próbáltak elérni, aminek ugyan semmi nyoma nem volt. Amikor később kérdeztem a nővért, azt mondta ismeretlen számként jelenik meg. Akkor eszembe jutott, hogy tényleg volt egy ismeretlen hívás, egyet csörgött, azonnal felvettem, mert megörültem, hogy végre anyám, de már meg is szakadt. Ezt szánták értesítésnek.

Csak később jutott eszembe, amit előző nap mondott anyám, hogy a Betaloc-ot elvették és, hogy nincs-e összefüggés a halála között. Másnap kérdeztem az orvosát, hogy miért hagyatta el vele a Betaloc-ot, biztos attól állt meg a szíve. Azt válaszolta, hogy a Betaloc elhagyásától senki nek nem áll meg a szíve, és azért hagyatta el, mert fulladásra nem jó. (Utólag utánanézve számtalan publikáció cáfolja mindkét állítását.) Mondtam neki, hogy az utolsó két napban már nem is fulladt. Erre nem tudott mit mondani. Ráadásul nem is adott neki helyettesítő gyógyszert.

Otthon ezután elolvastam  a Betaloc leírását, ahol az áll, hogy ha valami miatt el kell hagyni, akkor fokozatosan szabad csak csökkenteni az adagot 14 nap alatt.

Az angol leírásban még egyértelműbb a veszélyre felhívás:

„withdrawal symptoms can occur when this medicine is stopped abruptly. These include heart problems such as sudden death.”
Magyarul: Elvonási tünetek jelentkezhetnek e gyógyszer hirtelen elhagyásakor. Ezek közé tartoznak szívproblémák, mint pl. hirtelen halál.


Az elvonási tüneteknél az izzadást is írják.

Később annak is utánanéztem, hogy tényleg rossz hatással van-e a COPD-re a Betaloc, de nemhogy ártana, kimondottan javasolják a szedését, vagy pedig a beta blockerek egyéb fajtáit. Bár írják, hogy sok orvos tévesen úgy véli, hogy nem tesz jót COPD-ben. De ha még ez a tévképzete van, azt akkor is tudnia kellett, hogy hirtelen nem szabad elhagyni.

Ezután az irodába kellett mennem, ahol kérdezték, hogy kérek-e boncolást. Persze kértem.

Már a kórház utcáján jártam, kb. 50 méterre az épülettől, amikor az orvos utánam szaladt és kérdőre vont, hogy miért kértem én boncolást, mire jó ez nekem, ez csak meghosszabbítja a folyamatot.

Hívtam a betegjogi képviselőt, aki meglepődött ezen, hogy az orvos nehezményezte a boncolás kérését. Még azt is mondta, hogy direkt örülni szoktak, ha boncolást kérnek, mert akkor tisztázódik, ha nem hibáztak. Mondta, hogy írjam le a gyanúmat, és menjek el a fogadóórájára.

A boncolás megerősítette a szívmegállást. Mondtam a patológusnak a gyanúmat, hogy gyógyszer elhagyás okozta a szívleállást, amire azt mondta, hogy akkor igazságügyi boncolást lehet kérni. Most nem tudom mit tegyek? És vajon szándékos emberölés történt-e, mert nem hiszem el, hogy egy kórházi főorvos, mert az kezelte, ne tudná, hogy a béta blokkolót nem szabad hirtelen elhagyni.

Igaz, hogy anyám 88 éves volt, de a családjában majdnem minden nő jóval 90 felett halt meg. Szenilis sem volt. Tavasszal a háziorvos az EKG-jára azt mondta, olyan mint egy 50 évesé. Nekem csak ő volt már a világon a kómás fiam mellett. Nem tudom elfogadni, hogy egy orvosi műhiba, sőt úgy tűnik szándékos hiba miatt kellett meghalnia.

Szilágyi Andrea

Sarokrepedésből amputáció lett

42 hozzászólás

2013.10.12. 07:52

A férjem vak, cukorbeteg, 1 veséje van,  parkinson kóros, 4 gerincműtét és most az amputáció. Fizikailag teljesen le van épülve, vérszegény (belső aranyere is van). Nem tudom, hogyan tovább.

 A Mi történetünk  A férjemnek a jobb sarkán tavaly novemberben elején egy repedés keletkezett. Azonnal elkezdtem kezelni a hagyományos kenőcsökkel, Bepanthen, Curiosa, amiket már korábban is használtunk és akkor használt is. Mivel ő cukorbeteg is nagyon jól tudtam, hogy ez milyen fontos. Kb. 2 hétig így kezeltem, de mivel láttam, hogy nem használ semmit, elvittem a kerületi szakrendelő sebészetére. (Csepel)  Itt az orvos vetett rá egy pillantást, majd közölte, hogy ezzel sajnos nem tudnak mást csinálni csak fertőtleníteni, ezt csináljam én is otthon, majd egy hét múlva jöjjünk újra. Számítsunk arra, hogy ez egy hosszadalmas folyamat lesz. Ezt mi is tudtuk!  A következő héten mentünk újra, ekkor egy másik orvos rendelt, aki a bokája körül érszűkület vizsgálatot végzett egy műszerrel, meg is állapította, hogy van egy kis érszűkület és felírt egy gyógyszert. A sebet nem nézte meg!

Az asszisztensek bekötötték, kész, ennyi, 1 hét múlva jöjjünk! Az egész vizsgálat úgy zajlott, hogy a férjem kerekes székben ült, az orvos lehajolt hozzá, így történt a műszeres vizsgálat. Ahhoz, hogy a sebet lássa, fel kellett volna fektetni  őt a vizsgáló asztalra (hasra), mert másképp nem lehet látni. Ez nem történt meg, ez az orvos tehát meg sem nézte a sebet! 1 hét múlva jöjjünk!  A következő alkalommal sem történt semmi különös (ránézés, ecsetelés, kötözés), ill. felírt borkősavport, kamillázzam, esetleg Neogranormonnal kenjem és majd jöjjünk. Ez már a harmadik orvos!  Itt egy kis szünet következett, karácsony, rossz időjárás, én is beteg voltam, de közben kezelgettem a megadott utasítások szerint, naponta kétszer. Tudni kell, hogy a férjem az utóbbi években nagyon beteg lett. Vak, parkinson kóros, 4 gerinc műtétje volt (1983., 1997., 2006., 2007.) Közlekedni csak kerekesszékben, velem tud.

Mindent csak segítséggel tud csinálni (ezt szó szerint kell érteni ), öltözni, vetkőzni, enni, fürödni, felállni, leülni, lefeküdni, miközben iszonyú fájdalmai vannak, a lépcsőn járásról ne is beszéljek.(4.em. le és fel, lift nincs.) Minden elmenetel egy tortúra volt neki és nekem is.  Eközben a seb csak nem akart gyógyulni, sőt egyre rosszabb lett. Bűzlött és fehér gennynek látszó váladék látszott benne. Ekkor újra elvittem a sebészetre, immár a 4. orvoshoz kerültünk. Tulajdonképpen semmi újat nem mondott és nem csinált, ill. hogy ez nem genny, hanem elfolyósodott zsírszövet és felírt egy újabb kenőcsöt.  Ezek a kenőcsök, fertőtlenítőszerek, kötszerek, mull pulyák nekünk ezrekbe kerültek, ugyanis minden alkalommal, amikor kezelésen voltunk, megkérdeztem, hogy nem lehetne-e ezeket felírni receptre, netán közgyógyigazolványra azt a választ kaptam, hogy NEM!

Én utána jártam és kiderítettem, hogy lehet csak sebészeti ajánlás kell hozzá és a családorvos felírhatja közgyógyra is!  Végül az utolsó (4. orvos) hajlandó volt felhívni a patikát (ami ott van az épületben) és ő is megkérdezte, hogy mit kell tennie!? Jó, nem?  Ennyi nekem elég volt a kerületi rendelőből, magán akcióba fogtam. Egy ismerősöm ajánlott egy orvost aki kifejezetten hasonló esetekkel is foglalkozik. (Szt. István Kh.)  Március 8-án elmentünk hozzá, azonnal hozzálátott a seb teljes feltárásához, kitisztításához. Ellátott a megfelelő kötözőszerekkel, elmondta részletesen, hogy mit hogyan csináljak. Több alkalommal kellett még mennünk, mindig kitisztította, eltávolította az elhalt szöveteket, szóval tette a dolgát. De sajnos ez már nem segített! A rothadás elérte a csontot és a férjemnek április 23-án eltörött a sarokcsontja. Az orvos tett még néhány erőfeszítést, hogy megmentse a lábát, de már nagyon beteg volt, ezért május 2-án a jobb lábát térd alatt amputálni kellett! Jelenleg is kórházban van, intenzív osztályon, lélegeztető gépen, mert közben tüdőgyulladást is kapott.

Hogy, hogyan tovább azt még nem tudom.  A leírtakból nem tudom, lehet-e érezni, hogy ez az egész nekünk milyen nagy probléma volt, hogy egyáltalán eljussunk a rendelőbe, később a kórházba a kezelésekre, várakozás mindenhol egy ilyen nagyon beteg emberrel, aki mozdulni sem tud segítség nélkül. A taxi számlákról nem is beszélve! Mikor kérdeztem, hogy nincs e valamilyen lehetőség ingyenes szállításra érdemleges választ nem tudtak adni. Nagyon sajnálták! Egyedül húztam-vontam le és föl a 4. emeletre. Később, amikor már eltörött a lába és a 104-et hívtam, akkor a mentősöktől tudtam meg, hogy hogyan kell intézni az ilyen beteg szállítását. Addig csak fizetős szállításokat ajánlottak! Mindketten nyugdíjasok vagyunk, én szívbeteg vagyok, műbillentyűm van, néhány éve szívtrombózisom volt. Fizikailag és anyagilag is teljesen kimerültünk! A lányunk külföldön él, családja van, néhány hétre hazajött, hogy segítsen, de anyagilag nem tud támogatni.  A rehabilitációról, ha egyáltalán lehet erről beszélni, még nem igazán tudok mondani semmit.

Vak, cukorbeteg, 1 veséje van,  parkinsonkóros, 4 gerincműtét és most az amputáció. Fizikailag teljesen le van épülve, vérszegény (belső aranyere is van). Nem tudom, hogyan tovább!  Kérdésem: az a 4 orvos, akikhez a szakrendelőben kerültünk nem tudott volna többet tenni a ránézésnél? Véleményem szerint, de igen! Ha mindjárt az elején elkezdik azt, amit végül az István Kórházban csinált az orvos nem fajult volna idáig.   Röviden ennyi, hogy ezután mi lesz, nem tudom.