Sírva könyörgött a nagymamám, hogy vigyem haza a kórházból
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre.
Drága nagymamám lebénult bal oldalára, az idegosztályról a krónikus belgyógyászatra rakták a sóstói úti kórházba Nyíregyházán. Na, oda ne kerüljön ember.. kb.50 betegre van két-három nővér. Tudni kell, hogy itt magatehetetlen betegek vannak, akiknek súlyos felfekvéseik vannak, akik szinte egész nap sírnak a fájdalomtól. Sok időt töltöttem benn nagymamámmal,így láttam,ahogy bekábítják őket, majd rájuk csukják az ajtó. Nem forgatják őket, empátia semmi.
Egyszer, amikor mentem be mamához ki volt kötve mindkét keze, kérdeztem miért, a válasz az volt, hogy próbálta leszedni az ágyneműhuzatot, vagy ilyesmi. Ez sem olyan ok, amiért le kéne kötözni, de hogy a bal bénult kezével miért tették ezt, senki nem tudta megmondani. Az etetés, az inkább tömés. Nincs idejük, hogy a beteg megrágja a falatot, fulladásig nyomják az ételt, majd mikor már nem fér a szájába több, mennek tovább, mondván, jól lakott. Volt még hátra pár vizsgálati eredmény, amit meg kellett volna várnunk, mert mindenképp otthon akartam tovább gondozni, de nem vártam meg, saját felelősségemre hazavittem, mert ekkor más sírva könyörgött, hogy tegyem meg.
Otthon sajnos rosszabbodott az állapota, sajnos a légzése is akadozott emellett eleve szívbeteg volt, így a körzeti vissza akarta utalni ugyanide, de mondtam, hogy nincs az a pénz. Ajánlott egy ápolási osztályt ugyanebben az épületben, ugyanezen az emeleten, állandó orvosi ellátással. Nem volt mit tennünk, VIP szobát kértem, VIP szolgáltatásokkal. Azt mondták, hogy nem kell semmit bevinnünk, napi 3.600.-forint fejében maximálisan ellátják. Mindamellett hogy minden nővért még külön szponzoráltam (megjegyzem a krónikus belgyógyon is), a körömnyi felfekvéséből sikerült egy bűzös ökölnyit varázsolni egy hét alatt,(mert nem forgatták, és a felfekvés elleni matracot, amit felajánlottam, hogy beviszem, nem fogadták el (mert nekik van, csak nem alatta volt a vip szobában) Kiborultam.
Ez szombat este volt, amikor megnéztem. Szegénykémnek a géz átázott a pisitől a farcsontjánál. Gyorsan gézt akartam kérni, mikor közölték, hogy nincs, mivel külön csoport jön minden nap rendbe rakni, kezelni a sebeket, kivéve hétvégén! Rohantam az ügyeletes gyógyszertárba, hogy rendbe rakjam a napi említett összegért.
Drága nagymamám távozott közülünk, leállt a szíve hajnali háromkor. Csak azt mondja meg valaki, hogy ezt érdemli egy olyan hölgy, aki 52 évet ledolgozott és fizette a tb-jét ennyi időn át? Ezt az ellátást? Ez a magyar egészségügy? Magam részéről csak annyit, hogy minden nap azért imádkozom, hogy ne éljem meg a látottakat, és minden este eszembe jutnak azok az emberek (mérhetetlen fájdalmam mellett, hogy elveszítettem a nagymamám), akik ezt élik meg utolsó perceiben, hogy hogy tudnék rajtuk segíteni. De én édes kevés vagyok, ők pedig sokan vannak, kiszolgáltatott, embertelen helyzetben.
Együttműködő partnerünk a Gránátalma Szépség- és Egészség Központ
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SusanneF 2012.08.23. 12:28:59
Sajnálatos mindaz,amit leírt!
Az én családom szerencsésebb volt-édesanyámat utolsó hónapjaiba az egyik máltai kórházban gondozták,szeretettel,empátiával,nem megszabott díjért,nem VIP szobában.
Egyébként valóban,a legtöbb krónikus belosztályon borzasztó állapotok vannak,főleg személyzethiány,zsúfoltság és az ápoltak állapota miatt.Olyanról is hallottam,hogy ahová bejárnak önkéntesek,ott jobb a helyzet.
Megnyugvást,békességet kívánok!
SusanneF 2012.08.23. 12:30:33
VaTi 2012.08.23. 12:59:22
Borzalmas, amit leírsz, igen. Senki, senki nem szeretné ilyen körülmények között tudni a hozzátartozóját. És sajnos a nővéreknek odaadott 1000,- Ft-tól sem esznek többen, akkor is csak ennyi idő jut egy betegre. Ha a te nagyiddal többet foglalkoznak, mással 5 percet SEM tudnak majd. Akkor az a másik haljon éhen, szomjan?
Mi a megoldás?
(nyilván több nővér, több kötszer, korszerűbb felszerelés és matracok, segédápolók, akik a nem ápolási munkát, tehát pelenkázás, fürdetés, etetés leveszik a nővérekről, de mindezt MIBŐL?)
christophe 2012.08.23. 13:26:17
ipanema 2012.08.23. 13:27:01
Rettegek attól hogy itthon legyek beteg, kerüljek kórházba pedig készen állok arra hogy " megadjam az árát ennek a nyavalyás ingyenes állami gondoskodásnak, amit népszavazással is megerősitett a széles néptömeg.
Jól teszi aki elhúz innen ahová és amig csak tud
VaTi 2012.08.23. 13:35:13
karcsibácsi 2012.08.23. 13:47:06
"Jól teszi aki elhúz innen ahová és amig csak tud "
Szerintem is húzzál el innen minél előbb!
kitiltott 2012.08.23. 13:47:58
Hogy sápognának az elkényeztetett betegek!
egy semleges ember 2012.08.23. 13:49:36
Ezzel a létszámmal és betegszámmal 24 óra alatt 16 alkalommal tudnának 5 percet csak egy adott beteggel foglalkozni. Az összesen 90 perc/nap. Szerinted?
mary.poppins 2012.08.23. 13:56:15
Látom még nem voltál ilyen helyzetben..
Sajnos itt az ember előbb-utóbb megtapasztalja, hogy a színvonal, az ellátás, az emberség a béka segge alatt. Azt kell mondanom, hogy elég bemenni egy hivatalba.. Ha nem illetnek "lesz..m" jelzővel, akkor már jó napot könyvelhetsz el magadnak!
Hidd el, aki teheti menekül. Ki marad? Hm..
miauuu 2012.08.23. 14:05:54
karcsibácsi 2012.08.23. 14:06:52
Elég sok mindent megtapasztaltam és sok nyomorúsággal, szenvedéssel találkozom naponta. Sajnos, nem tudjuk a világ összes gondját megoldani, de még (képletesen szólva) a szívünkre venni sem, mert abba saját magunk rokkannánk bele.
De ez a "aki teheti, húzzon el innen" tipusú hozzáállás mindig felháborít, mert ez nem megoldáskereső, hanem, destruktív irányba mutat. 10 millió ember nem vándorolhat ki Magyarországról Kanadába, USA-ba, Skandináviába, stb., csak azért, mert ezek az országok gazdagabbak és jobban szervezett a társadalmuk.
Mint ahogy Malawiból, Etiópiából, Szomáliából, Nigériából stb. nem vándorolhat be 100... 200... stb. millió ember, akár Magyarországra is, csak azért, mert nálunk nagyságrendileg jobbak az életfeltételek.
parttalan 2012.08.23. 14:09:01
ipanema 2012.08.23. 14:12:27
Hát nem édes ez a karcsibácsi? Ő azután érti a dolgok lényegét. Jó sok karcsibácsit kívánok
gnme 2012.08.23. 14:19:23
"...maga miért van még itthon, miért nem megy ki dolgozni? .. Hisz a maga jogosítványával és a nyelvekkel kivihetné a családot is! ..."
érted .. rábeszélik az embert "központilag" hogy húzzon el a vérbe
EMP 2012.08.23. 14:20:12
Namarmost kerdem en, ha akkora hiany van noverekbol, mert minden kepzett kulfoldre megy meg otthagyja a palyat, nem lenne esszeru felvenni apolokat akiknek konkretan a betegek etetese, forgatasa, atoltoztetese, takaritasa stb lenne a dolga? Mondjuk haszontalan, munkat csak mekiben talalo bolcseszek netalan, vagy esetleg sehol munkat nem talalo, de minimum erettsegizett palyakezdok kikozvetitve munkaugyrol, egy par hetes tovabbkepzes utan alkalmasak lennenek erre a feladatra? Az egeszsegugyes, tehat ilyen teren magasabban kepzett noverek eztan esetleg nem lennenek annyira tulterhelve es a szolgaltatas szinvonala is nohetne.
Persze nyilvan kene hozza penz, ami sehol nincs, de pl meg lehetne oldani azzal hogy munkaugyrol kikozvetitik az elvileg alkalmas embert mikor mar lejarna a munkanelkuli segelye pl korhazba, ahol emberhiany van, aztan kaphatna allami tamogatast (mintegy folytatolagos munkanelkuli segelyt), vagy adokedvezmenyt a minimalis alapberre amit esetleg a korhaz tudna fizetni. Nyilvan kell megfelelo szelekcio mert nem mindenki alkalmas a feladatra, de szerintem 50-bol egy ember megfelelo trening utan siman el tudna vegezni a feladatot.
mary.poppins 2012.08.23. 14:22:27
Ez mind rendben van amit írtál, egyetértek vele. DE! Szerintem már szintén nem huszonéves vagy. Nézd az ő szemükkel ezeket a dolgokat. Családot KELL alapítani, különben az új tervezet szerint a nyugdíj összege diferenciálható lesz a gyerekek számától függően. Aki gyereket nevel, mi illeti meg? nem tudom pontosan mennyi most a GYES, 25000 Ft?, és 12.200,- Ft csp.
Ha van munkahely, még családi adókedvezmény is járna. Következő kérdés: építkezés, vagy albérlet?
A felsőoktatásban már beiratkozáskor aláíratják a röghöz kötést.
Aztán a diplomás elmegy közmunkásnak, mert nincs munkahely.. Érdekes dolgok ezek.. sajnos..
Ha így megy tovább, akkor az összes szakmunkás el fogja hagyni az országot, és nem lesz aki fizesse a tb-t, előre vigye a gazdaságot.
Az egészségügy közmunkásokkal tölti fel az álláshelyeket, ebből megint csak az következik, hogy embertelen bánásmód, gusztustalan, modortalan személyzet fogad az egészségügyben, vagy akár a hivatalokban.
gnme 2012.08.23. 14:28:43
= kispajtás, hát nem előbb mondtam hogy ha beszélsz nyelvet húzz el a vérbe, vidd a csládot is, plusz: nem fogunk neked segíteni, mert krónikus beteg vagy
=> öregem, neked fel is út le is út
Szúrófény 2012.08.23. 14:39:45
R_Gábor 2012.08.23. 14:58:19
Ez van Nyíregyházán. A budapesti Szent Imre Kórház krónikus osztályán pedig az, hogy az enni nem képes beteget nem etetik, hanem hagyják éhezni. Ez feleségem nagynénjével történt. Tisztába sem nagyon tették, sőt a körme alatt szart találtunk (már sokszor nem volt tiszta a tudata, nyilván viszketett neki, azért nyúlt oda).
De azért a nővérszobában van ám tévé.
Emilke mesél 2012.08.23. 15:00:35
Karcsibácsi, ne tedd. Az elmeosztályokon még rosszabb a helyzet.
SarahConnor 2012.08.23. 15:26:18
babérlevél 2012.08.23. 15:28:27
pjotr_75 2012.08.23. 16:01:19
Titkon reménykedem, hogy ha megöregszem, nem kell mindenféle nyavajával kórházba járnom majd, de már most is úgy vagyok, hogyha bekerülnék valami műtét miatt, akkor műtét után, amint tudok saját felelősségre távozom, mert jobban el tudom látni magamat otthon, mint a kórház - és nem szedek össze mindenféle fertőzést. Azt akartam írni, hogy ez azért nevetséges, de aztán rájöttem, hogy nem, nem az. Sajnos itt tartunk.
A kórházak elkezdtek átalakulni halálgyárakká - én nem fogalmaztam volna ilyen csúnyán, ezt sem én mondtam, hanem a környezetemben olyan ismerősök, kollégák, rokonok akik az utóbbi években valamiért megjárták a kórházat. - szóval személyesen érintett forrásokból, és nem csak egy embertől jön ugyanaz a következtetés.
Tapasztaltabb, más-más problémával, de időnként újból kórházba kerülő ismerőseim rendszeresen távoznak saját felelősségre hamarabb, mert nem bírják elviselni az embertelen bánásmódot.
Hamarosan, öregkorunkra válaszút elé fogunk kerülni: méltóság vagy kórház.
Méltósággal meghalni otthon, vagy - nem sokkal - tovább húzni a kórházban, kiszolgáltatva, semmibe véve.
A láncolat már nem nagyon érdekel, hogy az állam semmibe veszi az egészségügyet (és a kórházakat), a kórház semmibe veszi az orvosokat, az orvosok semmibe veszik a nővéreket, a nővérek pedig semmibe veszik a betegeket.
Csak egyvalakinek kellene jól végeznie a munkáját, az afrikai tábori kórházakban több empátia szorult egynémely dokiba, nővérbe, mint idehaza a többségbe.
Yorki 2012.08.23. 16:14:48
Döbbenet mi folyik ebben az országban!
himpellér 2012.08.23. 16:14:54
ritmikus csimpifon 2012.08.23. 16:16:37
Müszélia 2012.08.23. 16:25:14
CPR 2012.08.23. 16:27:00
egy maréknyi dollár 2012.08.23. 16:31:05
Erre nincs.
babérlevél 2012.08.23. 16:36:00
CPR 2012.08.23. 16:39:14
dr. bodri 2012.08.23. 16:39:39
Más: a jobban fizetett és képzett házibeteg szakápolónők (nem egyenlő a körzeti nővérekkel a félreértés elkerülése végett) legtöbbje a házibetegápolásban - amennyiben ez még egyáltalán lehetséges - általában meg tudja gyógyítani az ilyen sebeket, korektebbül van idejük és KORSZERŰ KÖTSZEREk ÉS ESZKÖZÖK és ezek a betegek sokkal kevesebbet szenvednek. A krónikus osztályon azok hozzátartozói fekszenek, akik vagy a munkahelyük/a beteg pszichés állapota miatt nem tudják ápolni a családtagot (kb a 3/4-e), vagy minél hamarabbi eltávozására apellálnak, és nem hajlandók otthon ápolni, pedig volna olyan a családban, aki ezt megtehetné (kb az 1/4).
Namost: ez a rendszer jól működik, már csak a szociális gondozónők számát kellene jelentősen felduzzasztani, akik bevásárolnak, takarítanak, mosdatnak, etetnek, 24 órás szolgálatban esetleg több műszakban. Igy ezen betegek SAJÁT KIS OTTHONUKBAN korrekt gondozás mellett is jól elvolnának, legalább naponta 5-6 alkalommal legalább rájuk néz valaki. A kórházban ennél jóval kevesebbre van lehetőség! Természetesen ez a tudatzavarosoknál nem működik, erre jó lenne az idősek otthona - kicsivel több ápolási lehetőséggel és 1-2 szaknővérrel.
Nálunk, egy kisvárosban ez jól működik, mert akit a család/fogadott gondozó ápol, és papíron elférne a krónikuson/ápolási osztályon, az igen gyakran még fel is épül ellentétben a kórházzal. A rendszerből sajnos a fennt említett államilag finanszírozott 24 órás gondozói hálózat hiányzik (nappal vannak, és nem elegendő időt), és az idős otthonok szűkös lehetőségei.
Biztos érdemes volna kiszámolni, hogy kórházi finanszírozásostul, rezsiköltségestül, főorvosostul, melyik is volna az olcsóbb.
Én háziorvosként naponta tapasztalom, hogy a "mindenáron" otthoni 24 órás felügyelet - akiknél ez lehetséges megoldás az állapotukbó adódóan igenis sokkal emberségesebb megoldás lenne. Ehhez persze teljes szemléletváltás kellene mind a szakma, mind a lakosság részéről. És akkor még nem beszéltem arról, hogy persze ehhez jól működő háziorvosi tevékenység is szükséges lenne fiatalabb, még nem elfásult generációkkal...de ez már másik blogra tartozik.
Irkutszk 2012.08.23. 16:39:49
emama 2012.08.23. 16:52:09
Mivel minden nap bejártunk, különböző időpontokban, így több mindent láttunk: a beteg mellé odarakják az ételt, beteg képtelen felülni, vagy akár megfogni az ételt (konkrétan nem éri el): "papa, nem kéri a vacsoráját?" papa meg sem tud szólalni, de nem etetik meg. A gyógyszert viszont lenyomják a fekvő beteg torkán, aztán a reszkető kezébe adják az itatós fél literes vizesflakont - jó esetben -, vagy mondják neki hogy igyon rá, a beteg kisöregnek meg eltart vagy fél órát hogy a szájához emelje és igyon. Szegény apámnak a szájpadlása az így beadott gyógyszerektől felmaródott, utána alig tudtunk neki enni adni, mert mindenféle ételtől fájt már neki a szája. Azóta sem jött helyre, rengeteget fogyott. Borzasztó az a tehetetlen érzés, hogy nem tudok neki segíteni, mivel a betegsége miatt nem vihetem haza, de ha haza is vihetném, és otthon megpróbálom ápolni, hamar vissza is kerülne, mert infúziót nem adhatok neki pld.
Most végre sikerült Kincsesbányára egy magán idősek otthonába vinni, ahol a nagyon betegeket is ellátják, és az ismerősök körében is volt olyan akit abszolút leromlott állapotból fel tudtak javítani. Mondták is hogy nagyon elhanyagolt állapotban került oda a bácsi; érdekes, két hét alatt a felfekvéseket is megszüntették. Itt a családias hangulat mellett nagyon kedvesek és a VIP osztály áráért még tesznek is valamit.
Amíg egyébként benn volt a krónikuson, a mellette levő ágyakon lehetett látni a betegeket, ahogy sorvadnak-fogynak el, szinte éhen-szomjan halnak, mert a rokonok nem tudnak napi háromszor bemenni enni-inni adni, forgatni stb. Szinte olyan érzése van az embernek, mintha valóban halálgyárakká válnának a kórházak: lásd július elsejétől az aktív ágyak számát szinte mindenhol csökkentették, a krónikus osztályokat meg bővítették, ahol viszont hamar "elmennek" szegény nyugdíjasok.
Szép új világ...
CPR 2012.08.23. 16:54:27
Tomi from Space · http://bodybuilding.blog.hu 2012.08.23. 16:59:21
babérlevél 2012.08.23. 17:01:43
Irkutszk 2012.08.23. 17:04:45
Irkutszk 2012.08.23. 17:10:14
Irkutszk 2012.08.23. 17:12:39
karcsibácsi 2012.08.23. 17:13:19
Rotoxis 2012.08.23. 17:24:22
@egy semleges ember: Ön valószínűleg kosárlabda edző, mert akárhogy számolom, az Ön által leírt idő legfeljebb akkor igaz, ha tiszta játékidőt számolok. Röviden, ez marhaság.
@EMP: Arra a tevékenységre, amelyet leírsz, ápolási asszisztenseket kell(ene) alkalmazni. A képzési idő 1-2 év, a képzés költsége 200-400 ezer forint. Sajna nem helyettesíthetők mekis bölcsészekkel.
@himpellér: Hogy simogassa a lelkedet, ott fogják befejezni.
@babérlevél: Emlékszel még a kaszáló parasztemberre, meg az újítási bizottságra (tudod, a viharlámpás)? Na itt te vagy az újítási bizottság.
@kitiltott: "@Müszélia: VIP vagy? Mert ott két részleg van." Drága Uram! Ezt a baromságot honnan tetszett venni?
Rotoxis 2012.08.23. 17:29:56
2012.08.23. 17:41:55
mary.poppins 2012.08.23. 17:48:10
sajnos a megélhetési problémák lassan kiölik az emberekből a hazaszeretetet..
guy2 2012.08.23. 17:54:04
2012.08.23. 17:56:39
Erről kár is beszélni, mert a végén kiderül, hogy ebben az országban teljesen felesleges rendőrséget, tűzoltóságot vagy fizetést adni, hiszen itt a hazaszeretet konvertibilis közbiztonságra, havi kétezer euróra, rohammentőre.
Nekem úgy tűnik, ami egy országot jelent, azt nem akarja szinte senki sem megvédeni.
Irkutszk 2012.08.23. 17:58:17
De azt azért meg lehet érteni, hogy ahhoz a világhoz képest, amiben az én szüleim, vagy akár te felnőttél, a mai világ sokkal nyitottabb, sokkal többet mozognak az emberek erre-arra. A lényeg, hogy a gyökeret hol képzelik el. Én még mindig úgy látom, hogy gyermeket nevelni csak otthon szeretnék. Akármelyik másik náció neveljen sajátot, az enyém magyar legyen szőröstül-bőröstül.
mary.poppins 2012.08.23. 18:00:06
Ez így van, de az embernek előbb vagy utóbb választania kell, amitől aztán az egész további sorsa függhet.
Ez nem az a blog, hogy tudjam részletezni, ezért ezt a témát ne feszegessük tovább.
Nagyon sajnálom ami a nagymamával történt, sajnos én is átéltem hasonlót 2 hónappal ezelőtt édesapámmal kapcsolatban.
Részvétem a családnak, tudom, hogy ilyenkor minden jó szó, részvét jól esik.
Tudom, hogy ilyenkor ki kell írnia az embernek a keserűséget magából, mert úgy érzi megbolondul.
Legyünk egy kicsit megértőbbek egymással, ha valaki mocskolódni tud csak itt, akkor inkább ne írjon semmit. Nyilvánuljon meg a Facebookon, ott lehet, hogy még értékelni is fogják.
christophe 2012.08.23. 18:51:21
Egyèbkènt viktàtor Ausztriàban kezelteti elmebajàt,sikertelenul....
christophe 2012.08.23. 18:58:03
karcsibácsi 2012.08.23. 19:18:38
Tulajdonképpen egyetértünk mindkét témában.
Jártam néhány krónikus osztályon, többnyire súlyos betegek fekszenek ott, akik teljeskörű ápolásra szorulnak. Aki gondozta már otthon hosszabb ideig ágyhoz kötött hozzátartozóját, tudja, hogy egyetlen ember ellátása is egész embert kíván, mind időben, mind energiában. 50 fekvőbeteget ellátni csak kompromisszumokkal lehet. Ez rendszerhiba, de sajnos, tagadhatatlan, hogy előfordulnak emberi hibák, mulasztások a végletekig túlterhelt ápolószemélyzet részéről is.
A "bezzeg a nővérszobában van TV" kijelentés meglehetős demagógia.
katrinesaxon 2012.08.23. 21:06:27
egy semleges ember 2012.08.23. 21:47:07
Ok, a munkaidejük felében ne dolgozzanak, egyenek, igyanak, nézzék az új Dallas-t, dumcsizzanak mittudomén. Akkor is marad 3/4 óra minden nap minden egyes betegre. Újra kérdem: Ön szerint ezt megkapja minden egyes beteg?
epres négercsók 2012.08.23. 21:56:04
epres négercsók 2012.08.23. 21:57:19
Rotoxis 2012.08.23. 22:17:33
egy semleges ember 2012.08.23. 22:28:51
Hadd kérjek egy pici segítséget, milyen alapvető tényeket nem vettem figyelembe?
Ugyandehogy (törölt) 2012.08.23. 22:41:10
"nem helyettesíthetők mekis bölcsészekkel."
képzetlen családtagokkal igen?
miért nem elképzelhető egy olyan rendszer, amiben van segédápoló, akinek dolga az ápolás, lásd etetés, ágyhúzás, lázmérés, betegforgatás,
és az ápoló, aki már mindenféle orvososféle dolgokat is csinálhat?
Braincelle 2012.08.23. 22:51:37
Háromnegyed óra egy nap? Mosdatásra, napi háromszori pelenkacserére, felfekvések kezelésére, napi háromszori etetésre, infúziók összeállítására, gyógyszerek kiosztására és beadására, infúzió bekötése, cseréje, ha elromlik branül, akkor újraszúrásra, ha van vérvétel, akkor vérvételre, lázmérésre, vérnyomásmérésre, forgatásra. Krónikus osztályon fésülésre, körömvágásra, borotválásra...? Ágyazásra. Rendrakásra a kórteremben.
Ez még akkor is több, mint háromnegyed óra, bőven több, ha mindent minimál idővel csinálsz, kb egyetlen plusz mondat vagy törődés nélkül.
És akkor még nem vettük azt, hogy valami soronkívüli dolog történik, új beteg jön, valamelyik benti rosszul lesz, vagy meghal (ez esetben orvos értesítése, EKG lehúzása, cédulák felkötése, halott mosdatása stb).
És még ápolási dokumentációt sem írtunk, ugye, és még feltettük, hogy minden működik, a helyén van, és van főnővér, aki a dolgok logisztikai részét intézi, kommunikál a hozzátartozókkal, kiosztja a feladatokat (és nem beáll ápolni, mert annyira nincs ember).
Szerintem háromnegyed órát egy nap megkap minden beteg, de a háromnegyed óra, amit a fenti nővér-beteg arányból kiszámoltatok, iszonyú kevés.
És a hozzátartozóknak is vannak jóféle igényeik. Most nem a fenti posztolóra gondolok, meg a szegény nagymamájára. De van fogalmatok, milyen lazán hussannak ki a nővérekhez a kisportolt férfi hozzátartozók, zavarják meg őket az aktuális feladat elvégzésében és követelik a két vékony ápolónőtől, hogy húzzák már fejjebb a 120 kilós papát, és nézik végig, ahogy ráncigálják, mert nem bírják el...
És aztán elpanaszolják, hogy a beteg hiába kérik, hogy húzzák fel, hiába kiabál segítségért, a gonosz, szívtelen nővérek szarnak rá. Mert nem képesek félóránként felhúzni.
De az evés is olyan dolog, hogy a hozzátartozók általában még a félig halott beteget is etetni szeretnék, akinek semmi szüksége rá, hogy még a kórházi ebéden kívül megtömjék valamivel, és nem is bír enni, és akkor is a nővérek a gonoszok.
Egyáltalán nem csodálom, hogy a nővéreknek a tökük tele van az egésszel, még sokkal inkább, mint az orvosoknak. És felesleges azzal jönni, hogy ők nővérek, ezt vállalták. Valahogy sehol nincs leírva, hogy ha valakinek van egy szakmája, annak abban kell haláláig dolgoznia, akkor is, ha megdöglik bele, ha a feladatok teljesíthetetlenné válnak, és ha nemhogy normális fizetést, de egy jó szót nem kap érte.
Valahogy nem várjuk el az egyetemet végigbulizott bölcsészektől, hogy hát ők tanárok, mért is nem költöznek kis falvakba hátrányos helyzetűeket oktatni; a jogászok mért is nem kirendelt állami védők, a pszichológusok mért nem lelkeket gyógyítanak marketing cégek kiszolgálása helyett.
Senki más esetében nem merült fel, hogy azért, mert 18 éves korában hülye volt és az egészségügybe jelentkezett; azért köteles rabszolga lenni egész életében és ki se nyissa a száját, ha a körülmények tűrhetetlenné romlottak.
Elképesztő módon kihasznál minket (orvosokat és még sokkal jobban a többi szakdolgozót) a rendszer.
És annak, aki felvetette, hogy ki kellene képezni a munkanélkülieket, mit gondoltok, miért nem lehet? Mert nincs még egy hülye, aki ennyi pénzért ilyen munkát vállal, mint a nővérek. Mert ennél a McDonaldsban hamburgert gyártva, takarítva, vagy munkanélküli segély mellett feketézve többet lehet keresni, kategóriákkal kevesebb fizikai és érzelmi terheléssel.
Neked van jobban fizető állásod? Kösz, de nekem is lenne (függetlenül attól, hogy én nem keresek rosszul, több szerencsés körülményből adódóan), akármennyi, sokkal kevesebb stresszel. Inkább tisztelni kellene azt, aki a világ egyik legnehezebb munkáját végzi szánalmasan, megalázóan kevés pénzért (itt nem az orvosokra gondolok, az egy másik kérdés, és a poszt nem rólunk szól).
Én voltam segédápoló hallgató koromban pár hónapig. Soha azelőtt nem volt baj a gerincemmel, egy hónap múlva úgy fájt a derekam, mint az állat (azóta is rogog); reggelente, mire végigmosdattunk 8-10 magatehetetlen fekvőbeteget, rosszul voltam a fizikai fáradtságtól, és emlékszem, hogy úgy jártam be reggel melóból egyetemre, hogy sosem voltam benne biztos, hogy végigbírom a buszutat, és ha meg hazafelé mentem, nem egyszer leszálltam, és a januári hidegben megvártam a 20 perc múlva jövő buszt, mert annyira hányingerem volt, hogy nem bírtam még ülni sem tovább a buszon.
Pedig én akkor 22 éves voltam, egészséges fiatal ember.
*
Mindezekkel együtt vannak nagyon gáz nővérek, és abszolút megvannak azok a dolgok, és néhányuk hozzáállásukban olyan elemek, hogy sikítani tudnék.
Sajnos ez is összefügg, ilyen embereket tudnak alkalmazni, sokszor a társadalom perifériájára szorult, szétbagózott tüdejű, frusztrált, érzelmileg mindenbe belefáradt, a túlélésért három állásba dolgozó, egyik 12 órából a másikba rohanó embereket.
Utálom, ha így bánnak emberekkel, mint a fenti nénivel, engem sem zavar kevésbé, mint akárki mást itt; de nem lesz ez az egész jobb attól, ha körbeálljátok az összes maradék rabszolgát és paradicsommal dobáljátok őket.
mary.poppins 2012.08.23. 22:51:39
A rendszernek úgy kellene működni, ahogy leírtad. Aki ezt a hivatást választotta anno, annak mind tisztába kellett lenni vele, hogy ezt a munkakört is el kell látnia.
Csupán egy szépséghibája van a dolognak. Érdekeltté kellene őket tenni abban amit csinálnak.
Egy elgondolkodtató kérdés: akik kimentek külföldre ápolónak, szerinted ott mit csinálnak?
Mindezt szerinted hányszoros fizetésért?
Ott is vannak öntudatlan magatehetetlen betegek...
Itt sajnos belülről rothad az alma.
Braincelle 2012.08.23. 23:00:21
Az egyik fiatal nővérünk most megy el külföldre egy nénit háziápolni. Elmondta, hogy két hét alatt többet keresett, mint itt két hónapig, és hogy összesen, amit dolgoznia kellett, az napi max 2 óra volt.
De nem ez a lényeg, mindenki többet keres(ne)kint, egy egész ország meg mégsem pattanhat meg (bár kétségkívül hatásos lenne).
egy semleges ember 2012.08.23. 23:08:26
Nekünk, betegeknek, annyi a kérésünk, hogy vessétek ki Magatok közül azokat, akiktől még Te is sikitófrászt kapsz. Azokat a gazembereket, akik az empátia teljes hiányával tesznek tönkre emberéleteket ott, ahol a legnagyobb szükség lenne az empátiára. Azt értsétek meg, hogy egyetlen jó szó sokszor többet ér, mint bármilyen gyógyszer. Tudom, hogy ezzel tisztában van a nővérek 98%-a. Ne engedjétek, hogy a maradék 2% miatt elvesszen a respekt.
mary.poppins 2012.08.23. 23:13:16
Sajnos tudom.
Ha nagyon gyorsan nem javítanak a helyzeten, akkor az a személyzet aki még itt húzza az igát, egyszer egy szép napon besokall.
Akkor mi lesz?
Írtam fentebb, hogy közmunkásokkal helyettesítenek pl ápolókat..
Orvos vagy? Akkor hallottál erről biztosan.
karcsibácsi 2012.08.24. 09:43:55
"Bár zord a harc..."
2012.08.24. 10:42:24
Braincelle 2012.08.24. 14:27:21
Kicsit demagóg, amit írsz (bár az én kommentem is elég sematikus és érzelemmel telített volt). Mert ki vessen ki kit? mondjuk én, mint kezdő orvos nem tudok (és nem is szeretnék) senkit kivetni, ráadásul a nővérek nem beosztottjaim, nekem ápolónői képzettségem nincsen, ez egy másik szakma, amelynek a képviselőinek a megítélésre én nem vagyok alkalmas.
A problémás nővéreket főnővér, osztályvezető főorvos, intézetvezető főnővér stb. tudja adott esetben elbocsátani; erre van is példa, bár csak akkor, ha nagyon muszáj, mert nincs helyette pótlás.
Ráadásul ez nem olyan, hogy valaki alkalmas valaki alkalmatlan, az emberek egy spektrum mentén helyezkednek el, és mindenki vihető olyan helyzetbe, vagy lehet annyi a munka és a körülmények, hogy nem tudja teljesíteni a feladatot.
Szóval biztos van pár ember, mondjuk legyen 2%, aki úgy ahogy van, alkalmatlan, de az ő kirúgások összességében nem fogja megoldani a helyzetet.
Az empátia ugyanolyan véges, mint a fizikai erő és a koncentrálóképesség. A kedves szó egy darabig spontán megy, aztán nehezebben, aztán nagyon nehezen, utána sehogy. Van egy határ persze, amit szerintem semmilyen körülmények között nem szabad átlépni, és azt is tudom, hogy jó hozzáállással nagyon sokat lehet javítani a helyzeten, a betegek többsége bármit elfogad, ha úgy érzi, hogy figyelnek rá, és törődnek vele.
Szóval részben egyetértek Veled, másrészt viszont az is érdekelne, hogy más szakmák képviselői is kivetik-e az alkalmatlanokat. Például a rossz tanárokat. Vagy a villanyszerelők kiközösítik-e azt, aki drágán dolgozik rossz alapanyagból, a törtető mérnökkel mi történik stb. A legtöbb embernek éppen elég a saját munkája, saját feladatköre, és egyáltalán nem kompetens mások "kivetésében".
Irkutszk 2012.08.24. 14:50:46
CPR 2012.08.24. 15:59:36
dr. bodri 2012.08.24. 17:43:02
A kórházi ellátások 1/3 v 1/4-e TELJESEN FELESLEGESEN TÖRTÉNIK.
PL: A főorvos Úr csókos betege panaszmentesen befekszik egy kis hálapénzért cserébe akut ágyat fenntartva 1 hétre, hogy a 160-as vérnyomását rendezzék, azon kívül minden vizsgálatát soron kívül elvégzik..A kis orvost és a nővért leterheli a dokumentáció és a többi tevékenység, ez is jelentős plusz munka ha még nem is kell ugyan IGAZÁN ápolni. Ott vannak a keringésjavító infúziós betegek, akik aktív neurologiai/bel osztályos ágyat foglalnak le fél-egy évenként 1-1 hétre!
Tudnék még sorolni jópár ilyet, a krónikus osztályon meg szinte a legalapvetőbb dolgokon kívül alig lehet valamit csinálni, amihez orvosi - ne adj isten akár nővéri kompetencia kellene..
Rengeteg kidobott idő, pénz, humán energia.
Ezeket az energiákat át kellene terelni az alapellátásba, de csak úgy, hogy az számon is legyen kérve a tevékenység!!!
Elődeim a rendszerváltáskor a nekik járó, mostaninál még bősíégesebb(!
!!) háziorvosi finanszírozás javát TV-re, bőrkanapéra költötték -tisztelet a kivételnek. Persze nem kérte őket senki számon ezért. TISZTA, SZÁMONKÉRHETŐ RENDSZER KELL!
Azt a nővért, aki évtizedek óta mindig kettő helyett dolgozik és nyeli a stresszt nem kell hibáztatni. Nem Ő közvetlenül a felelős, hanem a rendszer, amelyik hagyta, hogy elkutyuljon, vagy ha normáliséknál föl se vették volna. CSAK A MINŐSÉGÉRT MINDENHOL FIZETNEK ÁM!
RÖHEJ, hogy az OEP és az ÁNTSZ orvosszakmai ellenőrzést igazából nem folytat, csak egy-két piszlicsáré dolgot vizsgál,meg megnézi, hogy van e falikaros csap a rendelőben/osztályon,de a működést zavaró dolgoknál behumják ám jó szorosra a szemüket. Amúgy meg se kedvük, se emberük nincs a hatékony ellenőrzésre és a hibák kivizsgálására. Ez csak a jéghegy csúcsa. HOGY MŰKÖDNE JÓL A RENDSZER, HA SOHA SENKI SE KÉRI SZÁMON??????
dr. bodri 2012.08.24. 17:48:40
Nem Ő közvetlenül a felelős, hanem a rendszer, amelyik hagyta, hogy elkutyuljon, vagy ha eleve hitvány az attitűdje, normáliséknál föl se vették volna, vagy a jó munkaerőre nem raknak nagyobb tartós terhet, mint amit fizikailag/pszichésen elbír..
dr. bodri 2012.08.24. 17:52:52
Több olyan kórterem is volt, ahol a leszázalékolandók voltak "kivizsgálás" címén délelőtt elszállásolva, persze mind otthon aludt. Ez már persze kezd visszaszorulni - a leszázalékolás már nem biznisz, és nem könnyen elérhető.
Ezzel vége is mára véleményrohamomnak.
dr. bodri 2012.08.24. 17:54:52
Homokdűne 2012.08.25. 21:29:45
egyik nagyszülő 6 hónapja krónikus osztályon, nagyon idős, gyakorlatilag már a kórházba kerülés óta tudjuk, hogy meg fog halni szegény és mivel ismerjük az állapotát, azt kell mondanunk, talán jobb is lenne már szegénynek, mint így szenvedni és magatehetetlenül feküdni hónapokon át. Ép eszű ember ilyet magának sem kíván.
Az osztályon ahol van, olykor éjszakára 79(!!!) betegre jut 1(!!!) nővér. Nappal mondjuk vannak 2-3-an, de az is édeskevés, mivel a betegek zöme pelenkás és egyedül nem tud enni. Mi bejárunk minden nap etetni délben és este. Amikor egy-egy nap nem tudtunk, a nővérek megetették. Nem volt semmi negatív tapasztalatunk, én személy szerint csodálom, hogy fiatal és csinos ápolónők hogy tudnak napi szinten ilyen munkát csinálni. Én legalább tudom, hogy soha, semmi pénzért nem dolgoznék egészségügyben - milliókért sem.
Egy beteg etetése csak néhány tévhitet eloszlatva - kb. 20-25 perc. Lassan eszik, lassan rág, lassan nyel - nem megy 5 perc alatt. Úgyhogy a 20 percet be lehet szorozni mondjuk a betegek 2/3-ával és még csak az etetésről beszélünk, egy étkezésről!
Aki otthoni ápolásra szavaz, az rendben van, de erre sem képes mindenki.
Másik nagyszülővel sem boldogult 24 órában a gyereke, ezért otthonba kerültek. Pelenkázni, ágyneműt cserélni, a sz....t felmosni valljuk be, még a saját szüleink után sem csináljuk szívesen. Aki még nem csinálta, az szerintem ne pampogjon nagy mellénnyel, hogy inkább az otthoni ápolás.
Morbid, de igaz:
Ki szenved tovább? Akinek pénze van.