Öregeknek pénzért sem jár az ellátás?

2012.02.23. 06:00

91. évében lévő Édesanyámat idén január közepe táján kényszerültem beadni a pécsi ÖK. „un” szociális otthonába, miután fizikailag nem bírtam már fürdetését, kiültetését, járatását, sajnos öregkorú végelgyengülés és bizonyos fokú szellemi leépülés miatt tavaly novemberben erre rászorult.A szociális azt jelenti, hogy a nyugdíjat meghaladó gondozási díj, gyógyszer, pelenka, zsebpénz és egyéb szolgáltatásokat, amit természetesen vállaltam.

Az otthonban minden nap látogattam, vittem az általa szeretett finomságokat, a nővérek nagyon kedvesek voltak, szerették őt, mert nagyon udvarias, szív- jóság asszony volt. Péntek délelőtt farsangi bált szerveztek, a nővérek beöltöztek, mindent megtettek a jó kedv érdekében, én is vittem gyerekpezsgőket, rágcsálni valót. kanállal Édesanyám délben már olyan állapotban volt, hogy kedvencéből a húslevesből is
csak pár evett,köhögött, fáradt volt.

Szombaton délelőtt, amikor mentünk hozzá – egyetlen unokájával, aki Bp-ről csak 2 havonta tud hazajönni –már hurutosan köhögött. Mint kiderült az otthonban nincs gyógyszer, ami az ilyen, vagy egyéb betegségekre (gondolok itt a vény nélküli gyógyszerekre, bár én természetesen megfizetném) lenne. A beköltözésnél a vezető Asszony kiemelte, hogy minden felelősséget vállalnak a bentlakókért!

Miután otthon csak lándzsás utifűteám volt, megfőztem, lányom bevitte, itatta, majd én telefonon kértem, hogy csak ezt itassák vele, hátha javul a köhögése. Vasárnapra Édesanyám állapota rosszabbodott és mi tehetetlenek voltunk. Mindenre azt a választ kaptuk, hogy majd hétfőn jön a háziorvos Édesanyám volt házorvosnője egy nagyon lelkiismeretes, szeretetteljes, azonnal intézkedő orvos volt, de meg kellett válni tőle, mert a idősek otthonában kötelező az ottani háziorvoshoz tartozni!

Édesanyám vasárnap estére olyan állapotba került nyelési problémák miatt, hogy jobbnak látták, ha mentőt hívnak, akik bevitték a sürgősségi ambulanciára. A sürgősségi ambulancián a doktornő azzal küldte vissza Anyámat, hogy ugyan indokolt lenne a kórházi elhelyezése, de miután „annyi a beteg mint égen a csillag” nincs hely. Megállapította a tüdőgyulladást, kiszáradást és egyéb ásványi anyagok hiányát a szervezetében, de az 5-6 órai hordágyon való ott-tartózkodása alatt egy infúziót sem kötöttek be.

Úgy ahogy volt, akkor már két napja alig folyadékot ívó Anyámat – visszaszállították, aki azt sem tudta hol van és mi történik vele. A zárójelentésben antibiotikumot ajánlott. Másnap korán mentem az otthonba és már láttam, hogy kritikus a helyzete, felajánlottam, hogy kiváltom a gyógyszert, csak segítsenek rajta, de a főnővér azt monda majd
megoldják.(csak délután jöttem rá, hogy végül is nincs aki felírja vényre amit az ambulancia javasol.) Végül is délután a főnővér közölte – sokadik kérdésemre – hogy a háziorvos csak másnap jön. Közben a nővérektől megtudtam, ha Édesanyámnál megint előfordul a nyelésprobléma – persze a háziorvos injekcióra is válthatná a gyógyszert ha ott lenne- újra visszaküldik a sürgősségi ambulanciára a 91 éves, agonizáló Anyámat.

Délután kb. 5 óráig vele voltam, szeretgettem, törölgettem a nyirkos arcát, beszélten hozzá. 7 óra körül akartam telefonálni az otthonba, hogy be tudták-e neki végre adni az antibiotikumot, amit már kétlettem, hisz nyelni már alig tudott, vagy várjam, hogy küldik sürgősségire és megyek taxival utána.

Megelőztek! Felhívtak hogy Édesanyám most halt meg!!!

Fentiek alapján megválaszthatatlan kérdéseim:

-Miért nincs egy idősek otthonában a legelemibb gyógyszer,

- Miért kell sürgősségi ambulanciáról kezeletlenül elküldeni egy beteget,

- Miért nem fontos egy szociális otthonban „kényszerből” választott háziorvosnak ellátni a
sürgős betegeket.

- Ha már a háziorvos egyéb elfoglaltsága miatt a meghatározott időben nem tudta meglátogatni a betegeit, vajon a főnővér értesítette-e, hogy van egy súlyos beteg?

Ne értse félre senki, tudom, hogy ilyen korban már természetes a halál, de nem így!Hogy 3 nap alatt, orvosi ellátatlanság miatt kell látnom a szenvedő Anyám, aki küzd az életéért és tehetetlen vagyok.

Kívánom ,hogy senkinek ne maradjon egy ilyen utolsó emlék a szerettéről, mert kitörölhetetlen.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csak a 100 legfrissebb kommentet szeretném látni!

jágör68 2012.02.23. 08:22:18

Ez nagyon jó, hogy végre előkerült.
1) Idősek otthona nem egyenlő kórház/ egészségügyi intézmény
2)Mint annyi minden az országban ez is csak arról szól, hogy a tulajdonos jól megszedi magát- ergo jó esetben minimálbérre bejelentet, képzetlen dolgozók, gyógyszerek persze nuku- mer' úgyis ki lehet hívni a zorvosi ügyeletet/ mentőt- műszakváltásoknál- majd az meggyógyítja vagy elintézi a problémás öregek kórházba szállítását.
Pénzmosoda az egész.
Szabályozatlanul rászabadították a profithajhász héjákat erre is.
Ezek nem jótékonysági intézmények és semmi közük az egészségügyhöz.