Együtt élsz vele, pedig korai halálhoz vezet

szólj hozzá

2011.03.02. 07:55

Férfiolvasóink megnyugtatására: nem a feleségről van szó, hanem az oly sok lakásban oltárként elhelyezkedő televízióról. A televízió a technika áldása, egy olyan lehetőség, amellyel kisgyerekkortól kezdve élni érdemes. Különösen igaz ez manapság, amikor a számtalan tematikus csatorna, az interneten is elérhető adások gyakorlatilag határok nélküli vizuális édenkertet jelentenek a művészetek és a tudomány iránt érdeklődők számára. A tévé elsősorban mégis szórakoztató dobozként – Jancsó Miklós szerint világító szemétládaként – van jelen a nappalinkban, és sokszor túl nagy súllyal az életünkben.

Valósak-e azok az aggodalmak, amelyek főleg a gyerekekre gyakorolt káros hatásáról szólnak? Milyen hatással van a képernyő a testünkre, lelkünkre, szemünkre, agyunkra?

Milyen a tévéd, megmondjuk, milyen vagy

Ha a tévézés és az egészség összefüggéséről hallasz, először nyilván a mozgáshiányra gondolsz, pedig ennek a passzív tevékenységnek nem ez a legaggasztóbb hatása. A televíziózással töltött órák száma a kapcsolataidról, a családi életedről, az életminőségedről is árulkodik. Kemény szavak ezek, ugyanakkor – ha a képernyő előtt töltött időmennyiség meghaladja a napi 4 órát – komolyan érdemes elgondolkodnod rajta, hogy nem kapcsolatpótló, boldogságkereső tevékenységről van-e szó.

A „más világokba” tartó utazás lehet menekülés, de lehet egyedi igény is, amit nem kell elítélni. A számítógépes játék, a televíziózás, az olvasás ilyen szempontból egy tőről fakad, és csak akkor veszélyes, ha előnyben részesíted a valóság kínálta örömökkel és feladatokkal szemben.

Kimerevítve a televízió előtt

A tartós tévézésnek ugyanakkor közvetlen – kutatásokkal bizonyított – egészségkárosító hatása is van. Egy tavalyi felmérés, amelyet ausztrál kutatók végeztek, kimutatta, hogy a naponta négy óránál többet tévézőknek sokkal nagyobb esélyük van a korai elhalálozásra, mint a kisebb képernyőigényű embereknek. És hogy milyen halálra számíthatnak a megrögzött tévéfüggők? A 8800 ember megfigyelésével végzett kísérlet megállapítása szerint elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek valamelyike fenyegeti a passzív szórakozás szerelmeseit: a négy óránál többet tévézőknek 80 százalékkal nagyobb az esélyük az ilyen típusú rendellenességekre.

Minden egyes óra, amelyet az emberek a televízió előtt töltöttek, naponta 18 százalékkal növelte a szív- és érrendszeri betegségek és 9 százalékkal a rák kockázatát – vonta le a kutatás következtetését David Dunstan, a melbourne-i székhelyű Baker IDI Heart and Diabetes Institute kutatója.

A tévé és a szem

Hogy a tévé feltétlenül roncsolja a szemet, ezt a mai készülékeket ismerve tévhitnek kell minősítenünk. Szinte minden szülő meg van győződve róla, hogy ha csemetéje közelről nézi a televíziót, romlani fog a szeme. Ez néhány évtizeddel ezelőtt igaz lehetett, hiszen az úgynevezett ionizáló röntgensugárzás, amely a képcsőben felgyorsított elektronok képernyőbe csapódásakor keletkezik, nagy mennyiségben tényleg egészségkárosító hatású. Az 1970 után gyártott készülékek esetében azonban ez a sugárzás már kisebb, mint a kozmikus háttérsugárzás. A problémát tehát megint csak nem a tévézés, hanem a túl sok tévézés okozza. Ha több órán át egyfolytában a képernyő előtt ülsz, akkor ugyanis száradni, fáradni fog a szemed, amit szúró érzés, homályos látás vagy éppen fejfájás jelez. A képernyő és a néző közötti távolsággal fordított arányban áll az egészségkárosodás nélkül tévézéssel töltött órák száma, tehát: minél távolabb ülsz a készüléktől, annál tovább nézheted anélkül, hogy elfáradna a szemed. Korábban azt mondták, a képernyő átmérőjének ötszöröse az ajánlott távolság – ez ma már, a nagyképernyős televíziók korában – enyhe túlzás.

Forrás:otvenentul.hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.