Miért ekkora probléma egy allergia-vizsgálat?

2013.07.18. 08:25

Beutalót gyakorlatilag csak akkor adnak, ha én állok elő félkész diagnózissal, én tapasztaltam, hogy ettől vagy attól kijön, ekkor is csak hosszas könyörgés és sok megjegyzés után, hogy ne számítsak sokra, egyáltalán nem biztos, hogy allergiás vagyok.

Évek óta küzdök az ekcémámmal, de egy éve már az elviselhetetlenségig jutottam. Ennek megfelelően egy éve orvostól orvosig járok, hogy derítsék már ki, mi a bajom. Már legalább 10 féle krémet kipróbáltam, receptre és vény nélkül kaphatót, patikából és bioboltból egyaránt, a végeredmény mégis ugyanaz: folyamatosan fáj a kezem, nagyon csúnya, gyakran már fogni sem tudok vele, akadályoz a munkában és eléggé szégyellem is, hiszen sokan azt hiszik, fertőző. Nem tartott sokáig rájönni, hogy ha a krémek vagy nem hatnak, vagy ha elsőre hatnak is, a második használatkor már nem, akkor valami más állhat a probléma hátterében. Voltam már SZTK-s és maszek bőrgyógyásznál többször is, mégis nekem kellett kikönyörögnöm, hogy adjanak már beutalót különböző allergiavizsgálatokra, hátha az lehet a probléma.

Beutalót gyakorlatilag csak akkor adnak, ha én állok elő félkész diagnózissal, én tapasztaltam, hogy ettől vagy attól kijön, ekkor is csak hosszas könyörgés és sok megjegyzés után, hogy ne számítsak sokra, egyáltalán nem biztos, hogy allergiás vagyok, vagy ha az is vagyok, lehet, hogy ki sem derül, vagy valami olyanra, amire nem is vizsgálnak. Voltam már hátraragasztós bőrvizsgálaton - teljesen negatív lett - , IgE ételallergia-vizsgálaton, ami enyhe tejfehérje-allergiát mutatott, de hiába vontam ki a tejet az étrendemből, semmi hatása nem volt, pedig már örültem, hogyha nehezen is, de talán elmúlik az ekcémám. Legutóbb a háziorvosom - aki legalább próbál segíteni - állatszőr-allergia gyanújával a tüdőgondozóba küldött, mert a többi - TB által támogatott - allergiavizsgálatot már elvégezték rajtam. Itt olyan kiosztást kaptam, hogy sírva jöttem ki a rendelőből, hogy ekcémával minek megyek ide, ő nem szurkálhat meg bőrtünettel, mert csak rosszabb lesz (őszintén szólva nem tudom, hogyan lehetne még ennél is rosszabb). Erre kérdeztem, hogy akkor mégis honnan fogom megtudni, hogy allergiás vagyok-e pl. bármilyen állatszőrre, vagy akár a porra??

Menjek vissza a bőrgyógyászatra, hiába voltam már háromszor. Különben is, ha azt feltételezem (nem tudom, csak feltételezem!), hogy állatszőrre vagyok allergiás, egyszerű a megoldás váljak meg az állattól és meg van oldva a probléma. Mert persze egy háziállat ilyen, csak úgy ki lehet dobálni. Szedtem-e már allergia-gyógyszert? Hát hogyne, nem tudom, hogy allergiás vagyok-e, és ha igen, mire, de azért tömjek magamba egy kis Claritint, ha elmúlik, valamire biztosan allergiás vagyok, amire az hat. Persze amikor visszaszóltam, egyből védték magukat, hogy hát ők segíteni akarnak, ezért puszta jóindulatból beutalnak az IgE vizsgálat másik felére, mert ő nem is érti, a bőrgyógyász miért nem utalt be arra, csak még egy x-et kellett volna húznia, amikor az ételallergia-vizsgálatra küldött. (Én értem, hogy miért, azért, mert ha nem mondom neki, hogy én ételallergiára gyanakszom, még arra se utal be. Nem tudtam, hogy nekem kell megmondanom még azt is pontosan, hogy milyen vizsgálatokra utalhat be még egy x-szel. Mert hát nem én vagyok az orvos.) De azért ő most nagy jóindulatból beutal engem, nem kerül ez neki semmibe, illetve de, mert a tüdőgondozónak ezt ki kell fizetnie. Szerintem meg utánam fizetik a TB-t a munkahelyemen, innentől kezdve nem tudom, miről beszélünk. Nem kifejezetten az orvosokat akarom bántani, tudom, hogy az allergia-vizsgálat nagyon drága, gondolom meg van mondva nekik, hogyha valaki nem ragaszkodik hozzá foggal-körömmel és nincs a halálán, azt ne utalják be. Ez nyilván nem az orvosok hibája, hanem az egészségügyé. De azért úgy gondolom, hogy ha egy éve néhány tünetmentes napot kivéve véresre repedezett kézzel kelek és fekszem, hiába próbálok ki akármilyen csoda- vagy kevésbé csodakrémet kipróbáltam, már a hajamat is kesztyűben mosom, a normál ár ötszörösébe kerülő gyógy-tusfürdővel mosakszom, és mosódióval mosok, és még így sem múlik el, akkor azért valaki végre megmondhatná, mi a bajom. És erre nem kielégítő válasz az, hogy sokaknak életük végéig nem derül ki, hogy mitől van.

Attól még nekem kiderülhetne, ha maguktól is elküldenének azokra a vizsgálatokra, amikre lehetséges. Persze az egyik nővér már azt is mondta, lehet, hogy a van. Azt viszont nem igazán tudom, hogyan kéne nem stresszelnem, mikor bárhová megyek a véresre repedezett kezemmel, mindenhol nekem kell könyörögnöm és veszekednem, hogy gyógyítsanak már meg...Tudom én, hogy ez nem halálos betegség, de azért nem akarom állandó fájdalomban leélni az életem.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SarahConnor 2013.07.18. 08:48:36

" Persze az egyik nővér már azt is mondta, lehet, hogy a van. "

Miért van egy olyan érzésem, hogy innen valami fontos maradt ki?

Egyébként nekem anno a háziorvosomnak kellett könyörögnöm, hogy antibiotikumot adjon, vagy legalább utaljon be vizsgálatokra.
Borzalmas rosszul voltam, fájt a nyakam, a fejem, lázam volt, de egyéb tünet semmi. Ez fennállt vagy egy hétig. Minden este rohamszerűen rámtört a fejfájás, ami teljesen ledöntött a lábamról.

A házidoki immunerősítőket írt, és nem tudtam rávenni, hogy valamit érdemben lépjen. Némi könyörgés után (háromszori látogatásra) beutalt a fül-orr-gégére, onnan elküldtek röntgenre. Kiderült, hogy középfül-homloküreg-arcüreg-mellhártyagyulladásom van. Mindez egyszerre. Fül-orr-gégén írtak antibiotikumot. A leletekkel visszamentem a házidokihoz, aki azt mondta, ne szedjem be az antibiotikumot, hacsak nem muszáj. Szedjek immunerősítőt.
Hogyne. Gondolom, nehéz volt engedni az ötvenhatból.
Hazamentem, bevettem az első szem antibiotikumot, és aznap már nem volt lázas fejfájásrohamom.
Aláírom, hogy az antibiotikummal vigyázni kell, de az egész orvostudomány azért gürizik évszázadok óta, hogy egy ilyen miatt ne kelljen feleslegesen szenvednie az embernek. És hogy ennyit kelljen bizonygatni egy orvosnak, hogy valami komoly baj van, és lesszíves ide-oda utalgatni, az elég gáz.

Kommentek:

Parmezanidész · http://bemorgo.blog.hu 2013.07.19. 08:57:31

PRAXIS

Médiaajánlat

Friss topikok

Közösség

Szerzői jogok

Blog