Betegségek - Feledékenység betegség 1.

Az Alzheimer beteg nagyon gyakran feledékeny és megmagyarázhatatlan zavartságban él a saját otthonában vagy a munkahelyén. Félelmetes és alattomos kór, bárkivel előfordulhat és a tudomány mai szintjén gyógyíthatatlan.

Az Alzheimer beteg nagyon gyakran feledékeny és megmagyarázhatatlan zavartságban él a saját otthonában vagy a munkahelyén. Félelmetes és alattomos kór, bárkivel előfordulhat és a tudomány mai szintjén gyógyíthatatlan. Az időskori betegségről beszélgetünk dr. Kovács Tiborral, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docensével, az Alzheimer betegség egyik hazai szakértőjével.

 

Mi válthatja ki az Alzheimer-kórt?  

 

Ez egy többfaktoros betegség. Egyrészt genetikai tényezők, jól meghatározott génhibák okozhatják, de az emberek döntő többségénél nem erről van szó. Az időskori formáknál kiemelkedőek a hajlamosító tényezők, amelyek a különböző  genetikai mutációkban vagy variációkban az Alzheimer-kórra való kockázatot fokozzák. Helyesebb kockázati tényezőkről beszélnünk, nem pedig kiváltó okokról.  Minél idősebb ugyanis valaki, annál nagyobb az esélye, hogy megbetegedhet, de a szív- érrendszeri betegségek, a magas koleszterin-szint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is magas kockázati tényezők.    

 

Minél többet tanul valaki, annál kevésbé jelenhet meg a betegség, és a  fizikai aktivitás, a rendszeres testedzés is késleltető tényezők. 

 

Hogy mi válthatja ki, vagyis mi az oka az Alzheimer betegségnek, azt még nem sikerült megfejtenie a tudománynak.

 

Hogyan veheti észre egy laikus családtag az Alzheimer betegséget? 

 

Nagyon fontos, hogy az említett tünet, kiváltképp a feledékenység milyen életkorban történik. Kétségtelenül figyelmeztető lehet az a típusú  feledékenység, amikor a korábban elsajátított információk, a tanult ismeretek  elfelejtődnek, amikor fontos információk kimaradnak, elvesznek. Amikor többször is visszakérdez az idős ember,  vagy fontos események maradnak el, például elfelejtődik a gyógyszerbevétel, nem fizet be csekkeket, találkozókat hagy ki.  Tehát a rövid távú emlékezet zavara, és nem az előhívásnak a zavara. Nem Alzheimer betegség  jele, ha valaki nem tudja, hova tett a kulcscsomóját, bezárta-e az ajtót maga után -  ezek figyelemfüggő panaszok. A gyakori és egyre kellemetlené váló feledékenységre érdemes odafigyelnünk.

 

Vannak fiatal Alzheimer betegek is?

 

 Ilyen nem létezik. A szakirodalom nem ismer  20-as, 30-as éveiben járó embert, aki ebben a betegségben szenvedne. A 65 év alatti embereknél  a kór előfordulásának a gyakorisága  0,5 %. Ahogy emelkedik az életkor, úgy nő az előfordulás gyakorisága, a kilencven év felettieknél 40 %-kos  az előfordulása.      

 

Milyen terápiás módszerek állnak ma rendelkezésre az Alzheimer betegség kezeléséhez?

 

 Kétfajta tünetcsoportról beszélhetünk.  A kognitív tünetcsoport a gondolkodási zavarokat jelenti, és van a magatartászavarokat magában foglaló csoport, ezek az úgynevezett pszichiátria tünetek, amelyek rendkívül szerteágazóak. A nyugtalanságtól kezdve a depresszión keresztül sokféle dolog tartozik ide. Alkalmazunk általános gyógyszeres kezelést, és léteznek kifejezetten az Alzheimer betegségre kifejlesztett gyógyszerek, amelyek  a gondolkodás tüneteit befolyásolják, illetve a betegség lefolyását lassítják. Ezek közül az egyik az agyi inger átvivőjének a mennyiségét fokozza, szaporítja az agyban, a másik egy káros idegsejt pusztító ingerület átvivő anyagnak a hatását blokkoló gyógyszercsoport.

 

Meddig lehet egy Alzheimer-kóros állapotát szinten tartani? 

 

 Minél korábban kezdődik a terápia, annál nagyobb az esély. A betegségnek három szakasza van: enyhe , középsúlyos, súlyos. Amennyiben a  gyógyszeres kezelés minél korábban kezdődik, annál tovább lehet a beteget a tünetei súlyosbodásában hátráltatni, és a  betegség lassulására is nagyobb az esély. A betegség átlag lefolyása: 8-12 év. A kezeléseket erre az időszakra tervezzük.  

 

 Vannak új készítmények, amelyek jelentős változást hozhatnak a kezelésben?

 

Nagyon sok kísérlet folyik, a gyógyszeripar  nagy energiákkal fejleszt, mert ez a betegség jelentős terhelést jelent az egészségügyi és a szociális ellátó rendszerekre a következő évtizedekben. Az elmúlt tíz évben sajnos nem volt eredményes az a tevékenység, a lényeges áttörést jelentő gyógyszerekre vonatkozó kísérletek nem jártak átütő sikerrel. Harminc éven belül  a társadalom „elöregedésével” ez egyre  súlyosabb  és kezelendő probléma lesz. A közeljövőt tekintve azonban lényeges áttörésre, sajnos nem számíthatunk. Tünetjavító, illetve a betegség lefolyását jobbító gyógyszerek viszont léteznek, és újabbak is vannak már klinikai fázisban.

 

A depresszió és az Alzheimer betegség kapcsolatba hozató?  

 

A depressziót össze lehet keverni  a demenciával, az Alzheimer-kór egy demenciát okozó betegség. A depresszió azonban néha olyan súlyos, hogy fizikális vizsgálattal nem is lehet elékülöníteni a demenciától. Érdekes megfigyelés, hogy az Alzheimer betegség kialakulása előtt a depresszió nagyon gyakori, ma már úgy tartják, hogy a depresszió az Alzheimer betegség kockázati faktorai közé tartozik.      

 

Ha valaki antidepresszánst szed, ez késleltetheti az Alzheimer- kór kialakulását? 

 

Nem. A depresszió tünetit gyógyszerekkel kezelik, az antidepresszánsok Alzheimer-kórra való kockázatcsökkentő hatását nem igazolták.

 

Ide kattintva olvashatja el a cikk második részét.

 

Forrás: patikamagazin.hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.