Én csukhattam le halott férjem szemét
6 hozzászólás
2012.02.29. 10:352012.02.13. hunyt el a férjem, az intenzíven egy vidéki városban.
A kórházból telefonált a doktornő, hogy a férjem válságos állapotban
van. Be is mentem, közölték velem, hogy a terápiára sem reagál a
szervezete, bár mi előfordulhat. A folyóson várakoztam. Régóta beteg
volt, és nagyon rossz állapotba vitte be a mentő. Pár óra múlva be is
következett a halál.
Tekintettel arra , hogy hamvasztás lesz / szerintem az ilyen temetés személytelen / kértem had búcsúzhassak el tőle a kórházi ágyon , nekem fontos volt. Én csukhattam le a szemét . Patológiára le kellett vinnem a papírját, más városban halt meg az
Édesanyám ott is így volt. Én ebben nem találok semmi különöset, bár
nem vagyok fakír.
A patológián is el lehet búcsúzni a szeretteiktől egy szál virág , és gyertya kíséretében, ha az osztályon nem tudtam volna elbúcsúzni, biztos éltem volna a lehetőséggel. Természetesen koporsós temetésnél más. Sajnos az anyagiak közrejátszanak a
temetésnél. Gondolom nem csak én gondolkodom így.
Az intenzív osztály doktornőjének az őszintesége, segítőkészsége,
részvéte nagyon jó esett. Nem mindig volt ilyen tapasztalatom a hosszú
évek alatt. Szeretteinktől az utolsó találkozás nagyon fontos, a
búcsúzás mert ha ez nem történik meg , míg élek önvád gyötörne miért
is nem tettem meg. Lelki megkönnyebbülés volt részemre, hogy volt ilyen
lehetőségem. Akiknek ezek a dolgok nem adatik meg, biztos nagyon rossz
élményben van részük.
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
zsikuci81 2012.02.29. 10:49:21
VaTi 2012.02.29. 10:52:19
Dr.laikus PhD 2012.02.29. 12:16:49
SusanneF 2012.02.29. 13:12:15
Nagyon emberi lehet,ha sikerül méltóképpen búcsúzni szerettünktől,és ebben az intézmény is partner,ahol ápolásra szorul.
Bárcsak mindig,mindenhol így lehetne...!
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
