Egyszer lettem beteg, majdnem belehaltam
41 hozzászólás
2012.01.26. 09:29
Figyeljetek alaposan Naiv Betegtársak!
Harminchárom, azaz 33 évig szinte benne éltem az egészségügyben, lévén nejem orvos, majd szakorvos, két szakvizsgával, és osztályvezető főorvos = így lett 33 év.Sokszor hallottam otthonomban, „egy beteg, semmit nem tehet az orvosok ellen”, ha hibáztak. Minden hónap első hétfőjén reggel, „krimino-patológia” volt a Kórházban, amikor „megbeszélték a zűrös eseteket”, mert tudomásul kell venni, az orvos is ember… hibázhat.Kijárt útja volt, és van, hogyan védjék meg egymást napjainkig! Ennek a kórháznak még biztosítása sem volt, orvosi műhibákra…
Egyszer lettem beteg. Egyetlen egyszer, és majdnem belehaltam…
Örökre jegyezze meg mindenki, autóimmun betegségek okozatok! Orvosi hibák eredménye!Amennyiben nem veszi észre az orvos, a betegséget kiváltó okot, például mellhártyagyulladásból szívburokgyulladás alakulhat ki! Ekkor már az emberi szervezet immunrendszere is a beteg ember ellen fordul /RA/… kialakul szépen - civil nyelven - páncélszív. Nem írom tovább, letölthető Mindentudás Egyeteme előadásából a Reumatóid Arthritis, /RA/ ahol a leírtak bizonyított tények! Olyan biztos halál, mint a rák! Csak többet szenvedünk…
Az „én Kórházamban” szokás volt a ZH napilap oldalain megjelentetni egy közleményt, ekként:
- „betegen nem tudtunk segíteni, mert autóimmun betegsége volt!” Világos, a patológián diagnosztizálták… Jegyezze meg az olvasó, „minden nagyobb belső szervi baj, betegség, mindenkor ízületi fájdalmakkal és bőrtünetekkel jár együtt!” /Belgyógyászati alaptörvény?/
Nálam is így kezdődött, iszonyatos ízületi fájdalmakkal, majd 40 fokos kánikulában „rázott a hideg” - láz nélkül! /Normális esetben, a hidegrázás „pumpálja feljebb” a lázat!/És meleg, vagy napsütés hatására, mint a csalánkiütés, csak sokkal nagyobb felületen, bőröm kitüremkedett. Hátmasszás esetén, minden újbegy nyoma látszott! „Bibircsókos” lett a hátam… Szenvedtem, mint a kutya, ha kértem, nejem adott gyógyszert… Majd egyszer, kedvesen megjegyezte: - „ebbe a betegségedbe belehalsz!” Hát nem bájos?Egyik fiam már diplomás volt, másik végzős orvostanhallgató. Utáltak, mert nem dolgozom, csak fekszem. Én meg szégyelltem! Hülye apa effektust megunva, elváltam sürgősen!
Felfogtam, reumatológus – belgyógyász szakorvos nejem, nem is akar meggyógyítani…Ominózus Kórházban éppen PCP /autóimmun!/ betegségeket tartott „karban”, ez több mint érdekes… Elbujdostam szüleim hétvégi viskójába, senki ne lássa meg, hogyan halok meg…
1999 Június 25. napján, /kegyetlenül nagy hőség volt/ egy Hotel légkondis halljában ittam egy kávét, amikor lefordultam a székről. „Az én Kórházamban”, Detoxikáló ketrecében, gumilepedőn és felnőtt pempörszben tértem magamhoz! Mellettem valaki delirizált…
Uram Atyám! Hogy kerülök én ide? Bejövő kis nővér mondta, /mindenkit ismertem kórházban/ Péter bácsinak epilepsziája van! És ezt ki mondta kislány? - így én. Dr. N. R. - így Ő.Híjnye! Dr. N. R. asszonyság, Ukrajnában végzett - orvos, vagy mi. Ezt tudtam! Kicsit Más kategória, orvosi végzettségeknél… Uccu, „R. lelkemhez” gondoltam. Otthon is így emlegettük. Kiugrás a ketrecből, ruhámat kértem, amit „kimosott” a nővérke, mert véres volt! Érdekes… és mit hallottam saját füleimmel? „Vagy epilepszia, vagy agytumor!” Mondá, az Ukrajnából érkezett „orvosnő…” Majdnem azt mondtam - anyád! Száz kilós 183 magas voltam, erőm teljében, ami természetes volt, nem kigyúrva, hatalmas vállakkal. Azért kurázsim a lábamba szottyant, és taxival Zalaegerszegre mentem. Pár nap bennfekvés, és sehol agytumor, epilepszia, ami nem lepett meg. Ukrajnában végzett „orvosnőnek” mit mondhattam, könnyű elképzelni! Kapaszkodni kedveseim - olvasók, másodjára pszichiátrián tértem magamhoz, két nagy deszka között… „érdekes” szemek néztek… Még azt sem tudták megmondani, mióta vagyok eszméletlen… Akkor és ott, bizony begazoltam rendesen!
Közben felment a pumpa bennem és megkérdeztem, most ki kezel? Megtudtam, és azt gondoltam, vége a világnak, középkáderek nyelvén „viszkis Király” néven ismert adjunktus, aki délre részeg volt, nap, mint nap… /Már kirúgták múlt évben!/ Elmondtam számára, mire jó még a deszka, ha nála térek magamhoz ismét… Bennfekvésem, kórházi kezelésem minden igazoló irata eltűnt ezután! De a labor eredményeket, benne a bennfekvést igazoló iratot, benne ezt igazoló szavakat, kikerestettem a számítógépből… Szó szerint sírva érkeztem az ORFI ügyeletére egy hét múlva, ahova kocsival mentem fel Nagykanizsáról. Iszonyatosan rosszul voltam, és nem tudtam mi a bajom! Dilibogyót kaptam és csoda történt!
Itt azt kaptam írásba a volt sürgősségin, „negálom az alkoholizálást!”
Én tagadom le, aki soha nem ívott! Van ilyen! Egyszerűen nem esett, esik jól az alkohol!Visszaérkezve Zalába, egy igazán alkoholizáló matematikust kerestem fel, aki egy szőlőhegyen lakott, számára helyben adott volt minden. Ott lettem eszméletlen harmadszor, sajnos nem a piától. Csak eldűltem ültömben – mondta Kedves Néhai Barátom. Telefon háziorvosomnak, aki azonnal vízhajtót adatott vénásan egy helybéli orvossal. Elképedtem mi jöhet ki egy emberből, azaz, mennyi! Azóta sem voltam eszméletlen… Soha a mai napig!
Utóbb kiderült, Nagykanizsán Kórházban, senki nem ismerte fel a tüdőödémát - előtte!Zalaegerszeg, Hematológia, itt megtudtam a zárójelentésből, volt emlőműtétem is… Majd kardiológia rehabilitáció, ahol mínusz nulla volt minden. 30 kilóval kevesebb voltam már…
Teljesen lelakott lettem! Nem sorolom a Nyiha IV állapotomat, nagykanizsai és a többi kórházi bennfekvéseket, orvosi tudományokat. Pedig nem sajnáltam a pénzt, paraszolvenciára, elvégre az életemről volt szó! Tudni akartam mitől halok meg! Négy teljes évig haldokoltam, 1999. Június 25. naptól, 2003. Február 19. napjáig. Jobb, ha mindenki tudja, ott lent, nagyon lent, nincs semmiféle folyosó és fény. De van végtelen béke és nyugalom, amolyan belenyugvás féle, amikor az ember tudja, most jön a pont, ami sokat mond. Elringató sötétség, nincs napszak, éhségérzet, jelen dolgai háttérbe szorulnak, csakugyan igaz, az ember, átéli egész életét, mindenre rájön hol, mikor hibázott, de arra is, miért került ide… ki miatt… Semmi nem érdekelt már ott és akkor…
Ami különös, volt az egy szó! Ott volt „előttem” és nem értettem! „Miért?” Ez volt a szó!Erre a „látott” szóra, minden esetben beindultam! Ismét Kórházakba…
/2002. December Szívcentrum Pécsett, 2003. Január szívkatéterezés, Február 19 szívműtét./
Álomvilág. Szívműtétemet követően a kardiológiára „kértem” magamat, mert ott történt a katéterezés is, ismertem mindenkit. Én voltam legfontosabb a beteg! Számomra mindent jelentett, Ember voltam ott, azaz, lettem újra! Ahogyan kihoztak a műtőből, és felébresztettek, Ámulva láttam a „nyüzsgést” körülöttem, rengeteg „kanócot” rajtam, bennem, miközben egy üveghenger szörtyögtetett ki a valamit belőlem két csövön… /Lefotóztattam a műtétet!/
Még aznap délután felkeltem, annyira akartam élni, sem előttem, sem utánam nem fordult elő, valaki sétálni megy, mint egy karácsonyfa… feldíszítve, kézben tartott izékkel…
Egy hétre rá, szívműtétem után, Rehabilitáció előtt „elugrottam” Kanizsára, mert 3 idegen, vadidegen Ember segített betegen, amikor - már tudom, haldokoltam… „Sorsom mentsen meg rokonaimtól, ellenségeimmel elbánok magam is!” Olyan igaz, mint minden sorom itt leírva! Dehogy van vége betegtársak! Most jön a sava borsa!
Volt jó ismerős orvosok, többen gyermekkori „barátok”, városomban nagyon felháborodtak! Még, hogy mi hibáztunk? Egy frászt! Perelj be bennünket!
Bűnöm volt, nem is kevés! Túléltem minden orvosi beavatkozást Zala Megyében!
Betegjogi Képviselőket is jellemezhetem, olyanok, mint a „lepkesóhaj!” Lepke „hát-vég-szél” is illik rájuk, egytől egyig! Parasztvakításnak jók, mint az egészségügy 90 százaléka!
Jó, hát pereltem… elvégre bennfentes teszi…
Mai napig… Jól olvasta kedves olvasó, mert meghívott lehet minden olvasó 2012. Február 27. napra, 10 óra 30 percre Zalaegerszegre, Megyei Bíróság épületébe, Várkör 2. A. épület I. emelet. 118. számú tárgyalóterembe! Én ott megtalálható leszek!
Legfelső Bíróság jogerősen megítélt kártérítését tárgyalják… még mindig!
Hja, nem tudja senki, vannak már idegen Biztosítók, akik felzabálták a magyar biztosítókat, ilyen QBE Angliából! Ott kifizettek már 10 millió fontot is orvosi műhibáért, maradandó egészségkárosodásért. Én semmi vagyok szemükben!
Megjegyzem, magyarországi törzstőke bejegyzése az Angol QBE Biztosítónak, 250 000, azaz, kettőszáz ötvenezer forint! Most „gyűjtöget”… miért és kiért? Nem magyar betegekért!
Biztosan nem bennünket, magyarokat pártolnak hű, jogi végzettségű magyar csatlósaik!
Az, hogy mit és mivel kajált a „hülye beteg”, akit félrediagnosztizáltak négy teljes évig, azután szívműtéttel megmentve lerokkantottak III. fokra véglegesen, kit érdekel?
Mert Reumatóid Arthritis autóimmun betegségem lett - már leírtam mitől, és 1999. Június 25. napjától a mai napig, 2012. év Január 24. napjáig, hol és miből éltem meg?
Érdekel valakit, aki a következő is lehet?
Kit érdekel, mikor a kapitalizmusban a háború is „elfogadott” dolog?
Páncélszív, egy lerakódás a szívburokra és meszesen a szívre, ezt leműtve, egyértelműen károsodott a szívem! 13. éve kínlódom, jövedelem nélkül betegen, és ez, kit érdekel?
Érdekelhet - e bárkit, ha az egészségügyben a legmagasabb végzettségű orvosok is alulfizetettek? Tagadjuk le ezt? Talán a mi bűnünk - betegeké?
Jól figyeljetek Kedves Olvasóim!
Van megoldás, csupán össze kellene dugni a fejünket, nekünk, magyaroknak és itthon!
Amennyiben esetleg írnak nekem, nagyon jó eséllyel létrehozható olyan „Kórház”, vagy Gyógyító Centrum, ahol gyógyulhatunk… politikusok nélkül különösen!
Választott orvosokkal lehetséges módozat, valamit megtudhattam „odalent”…
Rólunk és gyermekeinkről, hozzátartozóinkról van szó - Magyarországon!
Ez egy másik igaz „mese”, ha szükséges, közreadható - magyaroknak…
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen! Miért vagyunk tehetetlenek? Politika miatt…
Miért is ne lehetne civil kezdeményezés? Talán nem „miértünk vannak” a politikusok?
„Az Ember, semmit nem tud, csak sejt!”
Miért is ne lehetne igaz egy sejtés megvalósítható változata?
Én már túléltem első halálom idejét, második életemben nem tévedhetek!
E-mail címem: kpcenteri@vipmail.hu
K Péter
Még egyetemesen gondolkodó magyar inventor.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
thbogyó 2012.01.26. 09:45:03
Dr.laikus PhD 2012.01.26. 10:13:57
"A biztosító alapításának pénzügyi feltételei
Nem változott a biztosító részvénytársaság alapításának feltételrendszere, ennek megfelelően az ilyen rt. továbbra is csak névre szóló részvényt bocsáthat ki, a jegyzett tőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás (mely összeg nem foglalhatja magában az immateriális javak értékét) legkisebb mértéke 70 százalék lehet, melyet a részvényesek teljes egészében befizetni kötelesek a társaság cégbejegyzése előtt.A Bit. szabályozza a tevékenység megkezdésének feltételeit is, eszerint a tevékenység megkezdésekor olyan nagyságú jegyzett tőkével kell rendelkezni, amely elegendő a biztosító működési feltételeinek (organizációs tőkerész) és a felvállalt kockázatokból eredő kötelezettségeinek (minimális biztonsági tőkerész) biztosítására.A Bit. alapján az organizációs tőkerész minimális összege:
részvénytársaságok fióktelepeinek (külföldi) esetében 100 000 E Ft,
biztosítószövetkezeteknél 50 000 E Ft,
biztosítási egyesületeknél 1 000 E Ft."
A sértődött, elvált férj egyik tartalmi tévedése.
Az RA, mint diagnózis:
http://www.informed.hu/?tPath=/betegsegek/gyacs/bmj/&article_id=93196"
Autoimmun betegség:
hu.wikipedia.org/wiki/Autoimmun_betegs%C3%A9g
Az elvált bosszúszomjas feleség is szörnyű, de egy idióta elvált férj ezek szerint még ennél is rosszabb.
Marand22 szívügyekben otthon van, ha a hablatyból ezt megérti.
Visszautalva az előző posztokra.
Orvos legyen a talpán ezek után, hogy az orvos családban élő sem képes értelmesen, összefüggően elmondani a panaszait.
Értelmezni meg pláne nem.
Szerencsére pénze van.
Ügyes haldokló.
Jobbulást vállon felül is, nem csak ott lent.
Igazság, hol vagy? 2012.01.26. 10:55:06
2012.01.26. 10:59:00
Mikor az egyik barátnőmmel szétmentünk, megutáltam a művészlelkeket, de 18 voltam és nem tartott tovább pár hónapnál.
Nagyon jó kommunikáció lehetett köztük a feleségével, ha annyit nem tudott neki elmagyarázni a szakmájából, hogy "autoimmun betegség" vagy "rák" vagy "orvosi műhiba".
Tessék felnőni.
orulet 2012.01.26. 11:00:53
Ezért nem tudtam meg, csupán feltételezem, hogy a történet szereplője elvált a feleségétől, és családja kitagadta.
orulet 2012.01.26. 11:03:34
A történet szerint sehová nem kísérték el, nem szóltak az érdekében, és nem segítettek?
Mindenki szembe jön az autópályán...
El Visco Stello (törölt) 2012.01.26. 12:15:53
serfecs (törölt) 2012.01.26. 12:58:31
VaTi 2012.01.26. 13:52:50
Ukrán orvos: odahaza kisvárosunkban sok évig dolgozott egy ukrán doktornő háziorvosként, imádták az emberek. A tudásáért, az emberségéért, a jó szavaiért, az elhivatottságáért. A mai napig sajnálják, hogy elköltözött. Miért kellene egy orvos tudását lebecsmérelni, mert egy másik országban tanulta a gyógyítást?
sárga nyúl 2012.01.26. 14:16:26
Tempus-Anh 2012.01.26. 14:42:53
Az, hogy negalja az alkoholt, úgy fordítandó le, hogy rákérdezésre, hogy iszik-e, tagadólag válaszolt, és nem úgy, hogy LEtagadta azt a biztos tényt, hogy tintázik. Fontos...:)
A hátán az "újbegy" nyoma látszott...
Ha az "újbegy" az szilikoncicit jelent, ez azt jelenti, hogy épp egy ilyen cica részesítette örömökben, hozzásimulva hátulról... Így érthető, hogy a neje ki akarta csinálni...
Autoimmunologiailag...:)
Hülye apa effektust megunva, elváltam sürgősen...:D
"Rengeteg kanócot rajtam, bennem, miközben egy üveghenger szörtyögtetett ki valamit belőlem két csövön..."
Itt adta fel a rekeszizmom...
sárga nyúl 2012.01.26. 15:29:35
A két deszka viszont amolyan Temple Grandin által használt szarvasmarhanyugtató lehet a pszichiátrián.
kisgalád 2012.01.26. 15:53:32
Úgy tűnik megteszik maguk. Következő lépés lehetne az ilyen betegeknél az öngyógyítás. Orvos bevonása nélkül, alacsony túlélési rátával....
kisgalád 2012.01.26. 15:55:02
Vajon ebből lesz index post?
kisgalád 2012.01.26. 15:56:19
gioni44 2012.01.26. 17:00:50
Ezek után nem csoda hogy a családja-ha egyáltalán volt neki és nem kamu az egész sztori- megutálta és elzavarta.
csak néha benézek ha marhaságot látok 2012.01.26. 17:22:13
2012.01.26. 18:28:45
Tempus-Anh 2012.01.26. 18:42:43
Nem ismerem őket, gondolod, hogy veleszületett horrorírói vénájuk van?:)
2012.01.26. 22:03:45
Mille38 2012.01.26. 22:05:15
FuBu 2012.01.27. 06:24:11
Posztoló szedje a bogyóit, és ne próbálkozzon az írással, mert nem megy.
Sajnálom, hogy úgy képes volt egy ilyen történetet rittyenteni - igaza teljes tudatában,- hogy azt se tudja mi az a "negálás". :(
2012.01.27. 10:35:48
IrishOak 2012.01.27. 10:45:47
Nekem tetszett a mű.Igaz nagyon alternatív,így aztán összpontosítást igénylő, de sebaj.
Olyan mint valami végtele koan.Csupa átvitt értelem, és "üresség".Erre mondta jó C. Geertz: a sűrű leírás az egyetlen alapos munka ami révén a hasbeszélés átváltozik egy "figyelj, hozzád beszélek" etnográfiai mozzanattá.
Jobbulást kívánok, és erős szívet a pereskedéshez.
2012.01.27. 11:09:26
"/2002. December Szívcentrum Pécsett, 2003. Január szívkatéterezés, Február 19 szívműtét./"
"Egy hétre rá, szívműtétem után, Rehabilitáció előtt „elugrottam” Kanizsára, mert 3 idegen, vadidegen Ember segített betegen, amikor - már tudom, haldokoltam…"
Azért ahhoz tényleg iszonyatosan nagy hülyeséget kell írni, hogy egy ilyen fölött már szó nélkül elmenjünk :D
Ezt a posztot bookmarkolom.
El Visco Stello (törölt) 2012.01.27. 11:56:31
2012.01.27. 16:16:42
zellerlevél 2012.01.27. 17:41:22
Irkutszk 2012.01.27. 23:04:14
Logikátlan a következtetés.
SarahConnor 2012.01.28. 13:25:48
darksideofthemoon 2012.01.28. 23:50:46
Egyébként egyetértek, nagyon szórakoztató volt, bár néha végig futott a hátamon a hideg egy-egy ilyen beteggel való találkozás emlékét idézve :-))
rrokkant 2012.02.01. 10:42:28
MobilKém1 · http://mobilkem.hu 2012.02.02. 17:08:02
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
