Örökmozgók - miért olyan fontos a mozgás 1-3 éves korban?

szólj hozzá

2011.10.18. 14:42

A kisgyermekeknél az első életévtől a harmadikig látványos fejlődés és nagy ugrás következik be mozgásfejlődés-, értelmi-, és érzelmi fejlődés szempontjából is. Kialakul az egyenes és biztonságos támla nélküli ülés, az állás, a lépegetés, járás. A nagyobb mozgások és a finommozgások is egyaránt fejlődnek, ez pedig visszahat a további fejlődésre a fent már említett érzelmi, értelmi, és ezáltal a szociális területekre is!

Ebben az életszakaszban tehát a mozgás elősegítésével, a kinesztetikus tapasztalatokkal és információkkal, a mozgásfejlődés stádiumaiban való élményszerzéssel és megerősítéssel megalapozhatjuk a kisgyermek örömét, biztonságát, testének felfedezését és a mozgásainak fejlődését egyaránt! Nagyon fontos időszak ez a gerinc és a vázizomrendszer, a koordináció és az egyensúly szempontjából is!

Tér-tér-tér

Az első és legfontosabb dolog ami a mozgáshoz szükséges természetesen a tér. Míg az 1 éves kor előtti időszakban a kisgyermek általában megelégszik a lakás, ház és kert adta lehetőségekkel, egy szobányi "játszótérrel", mostanra kinövi ezt és új területek, nagyobb terek és erősebb ingerek felé veszi az irányt! Olyan mozgásélményekre vágyik, amelyekhez felhasználhatja már a lépésben, járásban, helyváltoztatásban elsajátított és megszilárdult mozgástudását. Ez a nagymozgások időszaka amiket persze gyakorolni is szeretne.

1. Lépcsőztesd!

Erre építve és ezt kihasználva már olyan játékos feladatokat is adhatunk a gyermeknek, amivel tovább erősíthetjük testérzetét és fokozhatjuk testtudatát. A lépcsőzés, lépcsőn járás nem csak jó móka számukra, de segíti az egyensúly és a koordináció fejlődését is. Először csak kapaszkodva utánlépéssel tud ugyan a fokora lépni, de gyorsan megtanulja a kapaszkodás nélküli utánlépést, majd a váltott lábbal lépést is. Nagyok az egyéni eltérések, de általában ha a szülői segítséget érzik maguk mellett akkor gyorsan és biztonságosan megtanulják a lépcsőzés fortélyát!

2. Futás!

A futás először darabosan és kissé szétesetten indul és a szép, harmonikusabb futás csak a harmadik életév végétől alakul ki, de élvezettel élik ki a mozgás és a tér ilyen formában adott lehetőségeit!

3. Kisbéka

Az ugrás kezdetben csak rugózással indul, amikor szinte imitálja az elrugaszkodást, de a lába lenn ragad a kisgyermeknek. Gyakorlással és a társaitól, vagy a szülőtől ellesett mozdulatokat azonban megpróbálja mielőbb beépíteni az ugrálást is és a koordináció és egyensúly fejlődésével ez valóra is válik.

Legfontosabb most: a mozgás

A kisgyermek ösztönösen próbálgatja azokat a mozgásokat és tevékenységeket, amiket nem tud még végrehajtani, de másoktól látja. Ezáltal fejlődik mozgása és így kapja az ingereket az izmoktól, a mozgásból. A kisgyermekkori fejlődésben nagy szerepe van a mozgásnak, sőt talán mindennél nagyobb, mert ebben az életszakaszban még nem a látás, hallás, szaglás a vezető inger, hanem a tapintás, érzés és azok a jelek, visszajelzések amelyek az izmokból, az ízületekből és a testhelyzetekből adódnak!

Kialakulóban a gerinc

Ebben az időszakban fontos tényezők a gerinc mozgásásnak kialakulása, a vázizomzat erősödése, a koordináció és az egyensúly fejlődése!A gerinc S alakú görbülete ilyenkor még nem alakul ki, a gerinc általában csak egy viszonylag egyenes tengely. A deréki és a nyaki részen ugyan láthatóak már a homorúbb területek, de a gerinc szerkezete nem a végleges állapotot mutatja, hiszem ahhoz még sokat kell nőnie és fejlődnie a kisgyermeknek. A későbbi egészséges tartás megalapozásához azonban nagyban hozzájárulhat ez az időszak. Hason fekvésben, ülésben, állásban már felfedezhető az is, ha probléma lehet a gerinc alakjával, irányával, mert az oldalirányú görbületek nem a megfelelő állapotot jelzik. Ennek felismeréséhez és a pontos diagnózis felállításához azonban szakember segítségét javaslom!

Mire jó a labdázás?

A legjobb eszköz a mozgások gyakorlásához és a fejlesztéshez a kisgyermekek 1-3 éves korában a labda. A labdajátékoknál mind a futás, az ugrás, a dobás,a rúgás (egy lábon állás), az egyensúly és a koordináció is szerephez juthat! Egy gumilabda minden kisgyermek fontos és kedvelt eszköze a mindennapi mozgáshoz!

A futás közbeni szökkenések és ugrások, amik egy labdázásnál biztosan megjelennek a koordináció fejlesztésének is fontos eszközei. Eleinte nehéz összerendeznie a mozgásokat, de ha nem erőltetett a játék és nem keletkezik kudarcélmény, akkor gyorsan megtanulja rendezettebbé tenni a mozgásit a gyermek.

A dobó mozgások a próbálkozás elején még darabosak és szinte csak vállból történnek. Célozni, kézbe dobni csak később tanulnak meg, ahogyan a labdát elkapni is. Ez a mozgás fékezésének fejlődésével automatikusan javul majd, ahogyan a célbadobás is a látás és mozgás összerendezésével!

Hintázni jó

Külön meg kell jegyeznem a hintázás fontos szerepét a mozgásfejlesztésben. Az utóbbi időben nagy teret és elismerést kapott a korai és későbbi mozgásfejlesztésben is a hintázás, hintáztatás. Akár egy lakásban felszerelt, akár egy játszótéri hinta legyen is az, de komoly fejlődést jelent az egyensúly és az idegrendszer erősítése szempontjából. Nem minden gyerek szereti a hintát, mozgásában, vagy érzelmileg bizonytalan gyermek fél, vagy sír ha ilyen "kibillent" állapotba kerül, de ha a hintáztatás nem kényszer és csak kis lökéssel, lendülettel kezdődik, akkor nagy előnyt jelent a mozgásszervrendszer fejlesztésénél!

Nyújtózkodás

Nagyon jó mozgásforma a törzsizomzat fejlesztéséhez a nyújtózkodás, a karok és a törzs együttes nyújtása, olyan játékos feladatsor összeállítása amelyben az adott életszakasz minden mozgása megfelelően gyakorolható. Labda után futással, magasra tartott labda utáni nyújtózással, labdával ugrással és dobással minden egyszerre fejleszthető és emellett a társas kapcsolat is erősíthető, hiszen a kisgyermekeknek pozitív élményként marad meg társaival, vagy szüleivel közösen végzett feladatok, vagy játék gyakorlása!

Cipőválasztás

Sokszor kerül szóba, hogy melyik az a cipőtípus amelyik a leginkább elősegíti a láb izmainak és szerkezetének optimális alakulását. Javasolt olyan puha talpú cipő használata amely a bokát fogja ugyan, de lábfejben nem szűk, a lábujjak kellően nyújtottak tudnak benne lenni. Megfelelően rugalmas talpú cipő elősegíti a talpizmok fejlődését, de benne boltozat emelő vagy alakító domborulat nem szükséges! Ha a kisgyermek mozgása, izmai és csontos szerkezete rendben van, akkor passzív alátámasztás nem ajánlott, mert elveszi a lehetőséget attól, hogy az izomzat a kellő formára kialakuljon. Ha a gyermek lábboltozata nem lesz megfelelő, azt passzív alátámasztással jóval később is ráér alakítani!

Ha a lakásban otthon kemény a padló, vagy sok a járólap akkor javaslom a csúszásgátló zokni használatát, de semmiképp nem cipőt. Az újabban elterjedt otthoni kisszandálok, kiscipők szintén csak olyan korrekciót biztosítanak, amire valójában nincs is szükség. A lábboltozat kialakulása 2 éves kortól kezdődik, de igazán csak 4-5 éves korban alakul ezt pedig 6-7 éves kor előtt nem is ajánlott cipővel alakítani!

A gyermek három éves korig végzett gyakorlatai, tevékenysége, motivációja a gondolkodás és cselekvés, vagyis a döntés képességét is erősítik, így nem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgás és a vele járó ingerek feldolgozásának fontosságát! Ebben az életszakaszban még a játékos, mulatságos, örömszerző és nem túlságosan kontrolált mozgásformák a legmegfelelőbbek, hogy minél jobb kedvel és kitartással mozogjon a gyermek!

Pap Andrea-Gyógytorna

www.papandrea.hu

Forrás:patikamagazin.hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.