Horror a traumatológián

2010.05.26. 06:00

Üdvözlök mindenkit, aki olvassa!

Az eset amit leírok lassan egy hónapja történt,de nem megy ki a fejemből. Egészséges 3x ember vagyok, de valahogy 2-3 évente mindig sikerül kisebb-nagyobb sérüléseket összeszedjek, aminek varrás vagy gipszelés a vége, ezért elég sok baleseti ambulancián megfordultam már Budapesten.

Legutóbb 3 hete focizás közben sikerült kicsináljam a bokaszalagjaimat. Ebben már profi vagyok mindkét lábamon sikerült már produkáljam eddig is, legalább kétszer. A sportkórházban pár éve mondta is a doki, hogy olyan lazák már a szalagok, hogy szinte csak a bőr tartja a lábam, mondta, hogy erősítsem gyakorlatokkal, mindig fáslizzam sportoláskor stb. Ráadásul, megvan az a rossz szokásom, hogy hülyén járok és a talpam külső élét teszem előszór a földre. Ezek után persze a téli 0 mozgás után tavasszal az első meccsen bemelegítés nélkül, fásli nélkül, törvényszerűen simán futás közben kibicsaklott a bokám. Nem estem el, de nagyon fájt, mondjuk nem üvöltöttem úgy mint Ballack, de hát annyit nem is ér a lábam mint az övé. Gyorsan bedagadt, de akkor még úgy gondoltam, hogy hazamegyek jegelem pár napot és rendben lesz.

Egy játékostársam azért rábeszélt, hogy menjek el orvoshoz és felajánlotta, hogy el is visz kocsival. Felmerült a kérdés, hogy hova menjünk, mivel már késő délután, este volt, nem tudtuk melyik kórházban van ügyelet. Felhívtuk a 104-et, ahol a János kórházat mondták. Jó akkor oda, ott még úgysem jártam, kíváncsian vártam milyen lesz az eddigi tapasztalataimhoz képest, hát megkaptam. A kórház illetve az egész épületegyüttes nagyon szép helyen van, kívülről még jól is néznek ki az épületek, szépnek ápoltnak tűnik minden. Az ortopéd traumatológiára kerültem, ami így nevében teljesen korrektnek is tűnt nekem.

Egy földszinten lévő hosszú terembe mentünk (illetve bicegtem) be. 3-4 ajtó az egyik oldalt 3-4 a másik oldalt, az ajtók között székek és a terem közepén 8-10 kerekes ágy, rajta fekvő sérültek, különféle sérülésekkel. Minden hely foglalt volt, olyan sérültek által, akik mellett én a bokasérüléssel teljesen normális tűnt, hogy végig kell álljam az időt mire sorra kerülök. A sérültek java része idős (7x+) asszony volt, szinte mindegyik elesett és különböző törésekkel, vágásokkal hozták be őket. Egy ápoló nő ült kint, őt kérdeztem meg, hogy mi a formális módja a bejelentkezésnek, mire közölte, hogy jobbra az első ajtónál van betegfelvétel, ha kijön valaki nyomjam a kezébe a TAJ kártyám és a személyim.

Ez így elsőre furának tűnt, ugyanis onnan ki be rohangáltak orvosok és asszisztensek is, de mindegyik olyan arccal és sebességgel, mintha épp életet menteni indulnának (mint később kiderült, hogy pontosan). Általában ilyen helyzetekben türelmes vagyok, kivárom a sorom, csakhogy itt nem volt sor. A mentők jöttek mentek a sérülteket betolták, berohantak azon a bizonyos ajtón, jobbulást kívántak és már mentek is, esetleg vártak 20 percet, ha nem vették át a beteget azonnal. A középen lévő ágyak száma meg csak nött. Volt amikor már nem volt több ágy és arra kellett a mentősöknek várni, hogy kerítsenek egyet, hiszen a mentőkocsi ágyára nekik még szükségük lesz nem hagyhatják ott. Már azon voltam, hogy inkább hazamegyek jegelem stb. de aztán ránéztem a dagadásra a bokámon és már látszott, hogy itt bizony szakadt is valami, szóval felkészültem egy hosszú menetre.

Egy asszisztenst megállítottam a futásban jelezve neki, hogy itt vagyok ez és ez történt tessék a TAJ kártya, személyi. Ok rendben beviszi, de várnom kell. Ez mondjuk nem lepett meg. Körülbelül másfél órás várakozás közben teljesen elképedtem azon, hogy itt mi folyik. Csak néhány példát említenék. Az egyik néni fejsebbekkel feküdt már bekötözve, mellette a lánya volt. A néninek már átvérzett a kötése plusz az orrából szeméből is vér szivárgott, ami még számomra se a stabil állapot jele. A lánya kétségbeesve próbált orvost, asszisztenst megállítani, hogy nézzék már meg mi van vele, kevés sikerrel.

Egy fél óra múlva ideges doktornő jött oda hozzá, de nem tudott mit tenni bevitték átkötözték majd újra kitolták a sorba. Idős bácsi, akiről ott kiderült, hogy egy utcában is lakunk, zokniban totyogott körbe körbe, hogy hová kell neki bemennie. A betegek persze biztatták, hogy ide-oda, amoda. Végül bement az egyik ajtón. 5 percre rá jött egy nővér és a bácsit kereste mutattuk, hova ment be. a nővér bement a bácsi után, majd kijött, hogy ott nincs. Nagy nehezen meglelték a bácsit, ellátták, majd mivel zokniban volt meg messze is lakott mentővel hazavitték. Rá 10 percre befutott a felesége kezében papuccsal, hogy a férjéért jött, mert hogy hívták, hogy itt van. Ez mondjuk vicces volt, de inkább szomorúan vicces. Lassan sorra kerültem. A doki megnézte a lábam, mondta részleges szalagszakadás röntgen, gipsz, haza, polcolás. Szegény úgy nézett ki mint aki 48 órája fent van, gondolom valahogy úgy is volt. Na gondoltam, akkor még pár óra a röntgen, utána pár óra a gipszelés. Ebben hál istennek tévedtem.

15 percre rá megvolt a röntgen és mondták, hogy 15 perc múlva be is gipszelik. Mondjuk "szerencsém" volt. A nénit, aki a lányával volt úgy döntöttek, hogy elszállítják Törökbálintra (hogy ott miért lett volna jó neki azt én nem tudom). A mentő 5 perc múlva visszahozta, az arca már sárga volt berohantak vele a röntgenszobába, rohant be vele több doki és asszisztens is. Közben engem bevittek a gipszelőbe és a kollégám aki behozott mondta amikor kijöttem, hogy meghalt a néni. A lánya persze zokogott. Engem a gipszelőből szintén egy ágyon toltak ki és beállítottak a sorba. Itt vagy 40 percet vártunk, hogy kössön a gipsz (felesleges volt, csak én gondoltam szólnak, ha mehetek, ők meg úgy gondolták, hogy majd megyek magamtól:).

Na innentől még borzalmasabb volt minden. A bal oldalamon szintén egy idős hölgy feküdt, ha jól értettem minimum kéztörése volt, végig engem nézett és nyöszörgött mennyire fáj a keze, meg, hogy a családjából senki se tudja, hogy itt van és, hogy meddig tart még ez az egész. A másik oldalamra közben hozott a mentő egy másik idős asszonyt csípőtöréssel, Ő nem jajongott csak amikor áthórukkozták az ágyra, de egyébként majd megfagyott, mivel az ágyak sora már az ajtóig ért az ajtó meg tárva nyitva (nem volt értelme becsukni se hiszen a mentők szinte percenként jöttek). Az egész termen végignézve az Eldorádó című film jutott eszembe a végén az a kórház, ahol az Eperjes meghal, mert nincs idő ellátni és még az aranya sem segít rajta. Na ja csak akkor és ott elvileg forradalom volt éppen, nem pedig békeidő, és még nem "tartoztunk" Európához. A dokim közben kihozta az ambuláns lapomat (egyszer még visszarohant vele mert a vérhígító szurikat elfelejtette felírni), mondta, hogy kontrollra kell majd menni. Kérdeztem tőle: ide? A válasz: húú hát ide ne jöjjön, láthatja mi van itt menjen a körzetében lévő sebészetre. Ezek után egy beteghordó kigurított a kocsiig és még beszállni is segített, ja meg utánam rohant egy nővérke és az első adag szurit a parkolóban gyorsan megkaptam :) Senkinek nem adtam hálapénzt (szerintem idejük se lett volna elfogadni).

Úgy jöttem el, hogy uram isten nehogy valaha ilyen helyre még egyszer bekerüljek, főleg valami komoly gonddal. És legfőképpen nehogy egy ilyen helyen kelljen kiszenvedjek egy kerekes ágyon. Mindenképpen azt kell mondjam, hogy a személyzetnek minden elismerésem, mert tényleg mindent megtettek amit csak tudtak, de egyszerűen azt láttam, hogy ennyi sérültre ennyi ember nagyon kevés. És igenis az isten ***** meg. Rengeteg pénzt fizetünk TB-re, meg adóra. Kapjanak már az emberek NORMÁLIS ellátást mert ez minden csak nem normális. Sajnos valószínűnek tartom, hogy a betegek nyomására ez nem változik meg, itt az orvos társadalomnak kéne már egyszer és mindenkorra kiállni a normális gyógyításért és az emberi munkakörülményekért, csak sajnos néhányuknak jó ez így, ahogy van, mondjuk nem is velük találkozik az ember egy baleseti ambulancián.

Hippike

Gratulálok, ritka élvezetes olvasmány volt, kb. olyan, mint a Vészhelyzet forgatókönyve. Hát igen, ez a mai valóság, ez egy budapesti traumatológia ügyeletes napja. Kevés hozzátennivalóm van.

Azért annyit mondanék, hogy közel sem mindenki fizet TB-járulékot, és még a fizetők közül is sokan kevesebbet, mint amennyit jogos lenne (pl. minimálbéren bejelentettek). Az elmúlt években nem hogy növekedett volna, hanem csökkent az Eü-re fordított összeg (miközben ugye infláció volt, drágultak az energiahordozók, a forint nem túl fényes árfolyama miatt többet kellett fizetni ugyanazért a gyógyszerért/alkatrészért/eszközért, stb). Ezért aztán a TB-kassza nominálisan fantasztikus nagy összege igazából évről évre kevesebbet ér.

A másik az, hogy ha nem csinálnak valamit, akkor a traumatológusok közül még többen mennek el nyugatra n-szeres fizetés és összehasonlíthatatlanul jobb munkakörülmények miatt. (Egy ismerősöm most indul Norvégiába, ott baleseti sebészként ügyeletes napon is este 10-kor bezár a bolt, ez itthon elképzelhetetlen volna).

A harmadik dolog az, hogy az orvosok érdekérvényesítő képessége nem túl nagy. Nem tudunk sztrájkolni, a kollégák nagy része kora/kötöttségei miatt max. fenyegetőzni tud, hogy elmegy, nem tudunk más munkát vállalni, mert túl speciális a képzettségünk. És bármit is csinálnánk, a szívós munkával (és részben saját hibáink miatt) ellenünk hangolt lakosságtól úgyis csak az irigységet és acsarkodást kapnánk.

Három dologban reménykedhetünk. Az egyik az, hogy a Fidesz szívjóságból vagy egyéni/csoport/országos érdekből megpróbálja egyensúlyba hozni az Eü. kasszát és átszervezni a hihetetlen hülyén felépített egészségügyet. A másik az, hogy 5-10 év múlva kihalnak (vagy legalábbis felhagynak a praktizálással) azok a ma nyugdíj mellett dolgozó kollégák, akik még működésben tartják a rendszert. Múlt héten hallottam az Inforádióban, hogy a gyermekorvosok átlagéletkora 60 év (nyugdíjkorhatár 65), ez azt jelenti, hogy nemsokára a felnőtt háziorvos látja majd el a csecsemőket is. Innentől kezdve majd szépen átgondolja a Közvélemény, hogy mennyit szán az egészségügyre.

Ja, a harmadik dolog az örökélet és ingyenlőszer, de ez csak Doom-rajongóknak érték.

Van egy sztorid a magyar egészségügy helyzetéről? Megvárattak, félrekezeltek, megaláztak? Küldd a praxisblog@yahoo.com címre!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

petya.bacsi 2010.05.26. 07:24:27

"Rengeteg pénzt fizetünk TB-re, meg adóra."

Pont tegnap felvilágosítottak fel itt a blogon, hogy nem úgy van. Ami tény, hogy a fizetésünk több, mint a fele elvándorol, ilyen nagyon kevés helyen van a világon, hogy ennyi pénzt levonjanak az emberektől. A közterhet csak az viseli, aki nem tud trükközni, vagy kibújni alóla. És ugye tele van potyautassal az egész rendszer, tehát be semmit nem fizet, viszont nagyon erősen veri az asztalt a jussáért. Na, velük kellene kezdeni valamit. Vagy kizárni őket a rendszerből, vagy rákényszeríteni őket, hogy fizessenek.

Az orvosok, ápolók előtt le a kalappal, nem csoda, hogy ilyen helyzetben morgósak vagy éppen ingerültek. A traumatológián mindig ilyen rohangálás van, ezt mesélték :S

Az orvos érdekérvényesítő képességéről: az egészségügyi dolgozóknak nem a betegre kellene haragudniuk, nem a betegek idézték elő ezt a helyzetet és nem rajtuk kellene elverni a port - már aki ezt teszi -, hiszen a dolgozók oldalán állunk. A beteg a kialakult helyzetről nem tehet. Itt csak az egészségügyi dolgozók tudnának tenni az áldatlan állapot ellen. A legtöbb beteg szerintem ebben társ, mert a betegnek sem mindegy, hogy omladozó falak mellett embertelen környezetben gyógyul, vagy normális környezetben.

Dr. Morcz, Te is fejtsd ki légy szíves - akár egy külön posztban -, hogy Te hogy alakítanád át az egészségügyet. Köszi!

Kommentek:

Dr. Morcz · http://drmorcz.blog.hu 2010.05.26. 09:30:57

Kontárblog · http://kontar.blog.hu/ 2010.05.26. 14:06:42

Kontárblog · http://kontar.blog.hu/ 2010.05.26. 14:08:16

Kontárblog · http://kontar.blog.hu/ 2010.05.26. 19:25:53

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.05.26. 20:32:20

Kontárblog · http://kontar.blog.hu/ 2010.05.28. 14:02:41

PRAXIS

Médiaajánlat

Friss topikok

Közösség

Szerzői jogok

Blog