Panasz - Elvették tőle a lehetőséget, hogy emberi méltósággal haljon meg
2012.12.01. 06:00
Elvették tőlünk a lehetőséget arra, hogy békében, szeretetben elbúcsúzhassunk tőle, hogy emberi méltósággal tudjon elmenni. És ezt nehezen tudom elfelejteni, és még kevésbé megbocsátani.
Kedves Praxis blog!
Már régen le akartam írni ezt a történetet. Apám 2003 februárjában trombózist kapott, bekerült az egri Markusovszky kórházba. Ekkor 72,5 éves volt. Pár nap kórházi ápolás után hazaengedték, (akkor gondoltam) megfelelően gyógyszerezve. Április 10-én (a pontos időpontra azért emlékszem, mert az EU szavazás előtt 2 nappal volt) kaptuk a hírt (mind a 3 felnőtt gyereke és az összes unokája Budapesten él), hogy tüdőembóliát kapott. Kicsit ideges lettem, hogy egy trombózis után ennyire nem tudták rendesen beállítani a vérhígítót. Meglátogattuk, gyenge volt, de jól volt. Szerencsére túlélte kritikus 3 napot, úgyhogy megnyugodtam. Egy idő múlva hazaengedték, lábadozott, de jól volt. Majd hívott a felesége, hogy május elején ismét kórházba került, mert nem eszik és egyre gyengébb és zavart. Bekerült a kórházba, nem tudtuk, milyen diagnózissal, pontosabban nem volt konkrét diagnózis. Annyit tudtunk csak, hogy nem nagyon eszik és időnként zavart (pl. arról beszélt, hogy megfigyelik).
Elég szörnyű volt, hogy mindig telefonáltunk, hogy megtudjuk, mi a helyzet, mit segítsünk, haza lehet-e vinni vagy a kórházban marad, és sose kaptunk pontos felvilágosítást, sem mi, a felnőtt gyerekei, sem a felesége (aki nem az anyánk).Nem végeztek vizsgálatokat vagy amit igen, azt elcseszték Pl. előjegyezték CT vizsgálatra de délután 4-re, és mivel cukorbeteg volt (enyhén, nem inzulinozott) és nem evett előző este óta, rosszul lett, és persze ennie kellett, így nem lehetett megvizsgálni, vagyis nem lett értékelhető eredmény. Folyamatosan azt kaptuk, hogy a bácsi nem együttműködő, nem hajlandó enni, rosszul viselkedik. Egy nyűg volt, rossz beteg. Eléggé untuk a nővéremmel ezt a tehetetlenséget, ezért június 9-én hétfőn nővérem bejelentette a kezelőorvosnak, hogy szeretnénk apánkat felhozni Budapestre, mert itt vannak a gyerekei, unokái és jobban tudnánk látogatni, stb. (és itt van sok orvos ismerősünk, míg Egerben nincs, nem vagyunk odavalósiak, apu nősült oda). Ekkor azt kérte az egri kezelőorvos, hogy rendben, de hagy maradjon még azon a héten, mert elvégeznének pár vizsgálatot.
Megállapodtunk abban, hogy rendben és akkor a hétvégén felhozzuk Budapestre. Június 13-án, pénteken estefelé telefonált a kezelőorvos a nővéremnek, majd ő nekem, hogy a héten (több mint 1 hónapos kórházi tartózkodás után) 4 nap alatt elvégzett vizsgálatok eredményeképp megvan a diagnózis: teljes áttétes rák, ami a hasnyálmirigyből indult (erre most nem emlékszem, hogy akkor tudtuk meg, vagy csak a halála után) és kb. 6 hete van hátra. Ez természetesen elég sokkoló volt, hiszen előtte egy szóval nem mondta senki, hogy bármi komoly baja lenne, csak "zavart" és "nem akar enni" de elfogadtuk azt, hogy meg fog halni. Jött a B terv: nem gyógyító, diagnoszta orvost és kórházat keresünk neki Budapesten, hanem egy rendes hospice helyet, ahol az utolsó heteiben gondoskodhatunk róla. Június 16-án hétfőn megkezdtük a keresést és a telefonálást. Június 17-én reggel 9-kor telefonált a nővérem, hogy az imént hívták az egri kórházból, hogy amennyiben még élve szeretnénk látni az apánkat, menjünk azonnal. A nővéremmel lementünk Egerbe (a bátyám épp külföldön volt), én az irodából indultam, bementünk a kórházba és vele voltunk kb. hajnali 3-ig amikor a fáradtság miatt muszáj volt elmennünk egy kicsit a szállásra. Már nem volt magánál, feketedtek a végtagjai. Kb. 1 órával azután, hogy elmentünk a kórházból, meghalt. Mondják, gyakran addig nem tudnak elmenni a haldoklók, amíg mellettük van a szerettük és "visszatartja" őket.
Utólag visszagondolva, laikusként (jogász vagyok) annyira "szokásos" és triviális tünetei voltak a ráknak (mert sajnos a környezetemben, barátaim családjában elég gyakran előfordult). Apám világéletében csinos, sportos volt, viszont amikor a 70. születésnapját ünnepeltünk 2000 decemberében, akkor kicsit húztuk a nővéremmel, hogy eléggé elengedte magát és rendes pocakja lett (vagyis már nem olyan csinos).
Amikor a 72. szülinapján, 2 év múlva megleptük, akkor megjegyeztük a nővéremmel, hogy milyen csinos lett, ahogy lement a pocakja. Mondta, pedig nem is diétázott. De azért mi megdicsértük és irigykedtünk, hogy milyen mázlista, hogy diéta nélkül elmúlt a pocakja. Azután a trombózis és az embólia, szintén (sajnos) klasszikus tünet az áttétes rákosoknál. Ami engem végtelenül felháborított a történetben, az az, hogy nem hiszem el, hogy egy áttétes, végstádiumban levő tumort nem lehet egy megyei kórházban hetek alatt diagnosztizálni.
Nyilvánvalóan, ha tudtuk volna mondjuk májusban, hogy mi a helyzet, akkor felhoztuk volna Pestre és/vagy megszerveztük volna, hogy rendszeresen látogassuk, kapjon rendes palliatív ellátást. Így, hogy senki nem mondta egy szóval sem, hogy komoly lenne a baj, azt hihettük, rendbe jön és megelégedtünk azzal, hogy minden nap felhívtuk és 2 hetente meglátogatta valamelyik gyereke Egerben. Én a halála előtt kb. 1 hónappal láttam utoljára úgy, hogy rendesen tudtunk beszélni. Így is, úgy is meghalt volna szegény. De más lett volna a vége, ha tudja a családja, mi van vele, akkor nem cseszegetjük azzal, hogy de apu, szedd össze magad, egyél, erősödj, az unokák várnak, stb. És ez nem pénzkérdés volt, nem az egészségügy rossz helyzete, egyszerűen csak egy nemtörődömség, bűnös oda nem figyelés, nihilizmus.
Elvették tőlünk a lehetőséget arra, hogy békében, szeretetben elbúcsúzhassunk tőle, hogy emberi méltósággal tudjon elmenni. És ezt nehezen tudom elfelejteni, és még kevésbé megbocsátani.
Ági
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
megvalaszolok 2012.12.01. 13:53:58
@megvalaszolok: Erről valaki tud valamit? Mert nagyon nem ugyanott van a kettő. Vagy már megint félreolvastam valamit?
Sanyi az alvégről (törölt) 2012.12.01. 13:58:03
Kedves Ági!
Fogadd őszinte részvétemet édesapád miatt!
De azért vannak ellentmondások a történetben:
"72,5 évesen került az egri Markusovszky kórházba.."
Lejjebb azt írod:
"Amikor a 72. szülinapján, 2 év múlva megleptük..."
???
Látogatások ?, Orvosok?, megbeszélés?
Azt írod jogász vagy. Akkor tudnod kell, hogy mit lehet tenni !!!
Fogadd őszinte részvétemet édesapád miatt!
De azért vannak ellentmondások a történetben:
"72,5 évesen került az egri Markusovszky kórházba.."
Lejjebb azt írod:
"Amikor a 72. szülinapján, 2 év múlva megleptük..."
???
Látogatások ?, Orvosok?, megbeszélés?
Azt írod jogász vagy. Akkor tudnod kell, hogy mit lehet tenni !!!
csak néha benézek ha marhaságot látok 2012.12.01. 14:08:21
@MCSSFDSZ: 9 éve történt már elévült ha történt is valami
papilloma 2012.12.01. 14:15:53
@VaTi: szerintem valamit félre értettél, fuss neki mégegyszer...
Tehát, ha valakit nem látogatnak, akkor a dokiknak nem kell pontos diagnózis felállítani?
Érdekes megközelítés. Vagy egyszerűen tök mindegy, hgoy mit írt a posztoló, valahogy rúgjunk bele, de ilyet fel sem tudok tételezni, pont itt, pont ebben a blogan :(
Tehát, ha valakit nem látogatnak, akkor a dokiknak nem kell pontos diagnózis felállítani?
Érdekes megközelítés. Vagy egyszerűen tök mindegy, hgoy mit írt a posztoló, valahogy rúgjunk bele, de ilyet fel sem tudok tételezni, pont itt, pont ebben a blogan :(
megvalaszolok 2012.12.01. 14:23:40
@papilloma: Szerintem Te is nekifuthatsz még egy kört, mert lett diagnózis.
cenzorilla 2012.12.01. 14:33:26
@karamellcukorka:
Kivettem és egy hétig pihen.
Az öncélú személyeskedésnek nincs helye.
A _személyeskedésnek_ nincs hely.
Kivettem és egy hétig pihen.
Az öncélú személyeskedésnek nincs helye.
A _személyeskedésnek_ nincs hely.
Dr.laikus PhD 2012.12.01. 14:40:22
@papilloma:
Szerinted ha valaki ennyire nem látogatja a szüléjét akkor képben van mit is csináltak, milyen vizsgálatokat végeztek?
Még azt is el tudom képzelni, hogy felvilágosítást nem is ők kaptak, mert valamiért a testvér neve volt a tájékoztatandóak között.
Szerinted ha valaki ennyire nem látogatja a szüléjét akkor képben van mit is csináltak, milyen vizsgálatokat végeztek?
Még azt is el tudom képzelni, hogy felvilágosítást nem is ők kaptak, mert valamiért a testvér neve volt a tájékoztatandóak között.
Drago Brutic 2012.12.01. 14:47:46
@VaTi: Ismered: Ne ítélj, hogy ne ítéltess. Ezzel a rosszízű beszólásoddal te sem ugrottál most éppen erkölcsi piedesztálra.
megvalaszolok 2012.12.01. 15:03:49
@Drago Brutic: Ezt a posztolók is figyelembe vehetnék.
kisemberigaza 2012.12.01. 15:07:22
na es hol van a beteg joga?
én szeretnem megvalasztani, hogy hol dobom fel a pacskert.... (ha lehet)
apukanak lehet eszeagaban se lett volna pestre menni szenvedni talan preferalta (volna) az utolso felesege napi latogatasat, tarsasagat, apolasat Egerben
nagyivben tett volna a havi 1x ramneznek a kolkeim musorszamra Pöston..
uff...
én szeretnem megvalasztani, hogy hol dobom fel a pacskert.... (ha lehet)
apukanak lehet eszeagaban se lett volna pestre menni szenvedni talan preferalta (volna) az utolso felesege napi latogatasat, tarsasagat, apolasat Egerben
nagyivben tett volna a havi 1x ramneznek a kolkeim musorszamra Pöston..
uff...
hibiszkusz75 2012.12.01. 15:40:41
@papilloma:
A posztoló sérelmezi, hogy nem tudott elbúcsúzni, miközben meg sem látogatta az édesapját egy hónapig. Mindemellett értesítve is lett, hogy menjenek be a kórházba, ha szeretnének elbúcsúzni. Hol van itt a rosszindulat VaTi részéről?
Kb. mint a testvérek gyöngye, anyu rákos lett, őt még az sem érdekelte, hogy pontosan mi a baja, milyen kezelést kap, meddig és miért, az nem érdekli, hogy milyen lett a kontrollvizsgálat eredménye, de azért elment betegállományba, mert milyen szörnyű neki.
A posztoló sérelmezi, hogy nem tudott elbúcsúzni, miközben meg sem látogatta az édesapját egy hónapig. Mindemellett értesítve is lett, hogy menjenek be a kórházba, ha szeretnének elbúcsúzni. Hol van itt a rosszindulat VaTi részéről?
Kb. mint a testvérek gyöngye, anyu rákos lett, őt még az sem érdekelte, hogy pontosan mi a baja, milyen kezelést kap, meddig és miért, az nem érdekli, hogy milyen lett a kontrollvizsgálat eredménye, de azért elment betegállományba, mert milyen szörnyű neki.
VaTi 2012.12.01. 15:54:41
@papilloma: VOLT diagnózis. + olvasd, amit 'csak néha benézek ha marhaságot látok' írt:
"a klasszikus hasnyálmirigy rák jellemzően akkor kerül felfedezésre amikor már menthetetlen a beteg" A posztoló pedig azt sérelmezte, hogy nem volt lehetősége elbúcsúzni. Isten/a sors (amelyiket akarod) adott erre neki 1 hónapot. _Annyira_ azért nem akart élni ezzel a lehetőséggel.
@Drago Brutic: A _posztról_ mi a véleményed? Alapvetően a posztot véleményezzük, nem egymást. Nekem van egy véleményem, leírtam. Te azt te is. A posztról. Nem kell egyetértenünk, mert a blogon _nincs_ kiadva irányelv, hogy mit kell gondolnunk.
"a klasszikus hasnyálmirigy rák jellemzően akkor kerül felfedezésre amikor már menthetetlen a beteg" A posztoló pedig azt sérelmezte, hogy nem volt lehetősége elbúcsúzni. Isten/a sors (amelyiket akarod) adott erre neki 1 hónapot. _Annyira_ azért nem akart élni ezzel a lehetőséggel.
@Drago Brutic: A _posztról_ mi a véleményed? Alapvetően a posztot véleményezzük, nem egymást. Nekem van egy véleményem, leírtam. Te azt te is. A posztról. Nem kell egyetértenünk, mert a blogon _nincs_ kiadva irányelv, hogy mit kell gondolnunk.
2012.12.01. 16:03:41
Gondolom, ha rögtön egy CT vel kezdték volna, akkor nem lett volna kérdés.
Ismerősömnek vastagbél rákot állapítottak meg, meg is műtötték, és a legnagyobb meglepetésre a szövettan nem igazolta a feltevést.
Igaz előtte kezelték gyomorfekéllyel,majd hasnyálmiriggyel, végül tippeltek vakbélre.
szóval mindent elkövettek, csak hogy a CT -t megspórolják, pedig szerintem ezzel nem spóroltak semmit.
Lásd mint fent.
Ismerősömnek vastagbél rákot állapítottak meg, meg is műtötték, és a legnagyobb meglepetésre a szövettan nem igazolta a feltevést.
Igaz előtte kezelték gyomorfekéllyel,majd hasnyálmiriggyel, végül tippeltek vakbélre.
szóval mindent elkövettek, csak hogy a CT -t megspórolják, pedig szerintem ezzel nem spóroltak semmit.
Lásd mint fent.
karamellcukorka (törölt) 2012.12.01. 16:14:36
@Frengi: Volt CT. Csak nem úgy és akkor mint a posztoló gondolta. Ezt a nemevést nem tudtam . Volt balesetem reggeli után 2 órával. Letarolt a terepjáró a mentő berohant velem a kórházba. Nem voltam jó állapotban,de vittek CT-re.
VaTi 2012.12.01. 16:22:26
@karamellcukorka: gondolom más egy életmentés és más egy tervezett vizsgálat. Utóbbinál vélhetően igyekeznek optimális körülményeket teremteni. Mondjuk az is kérdés a poszt esetében, hogy a kórház tudott-e az enyhe cukorbetegségről? Ha a beteg említette, tudhatták. Ha nem, akkor nem valószínű, pláne, ha előtte nem abban a városba élt, lehet nem volt még abban a kórházban, országosan meg nincsenek összekötve a kórházak rendszerei, így a betegéletutat nem tuják követni az orvosok, ha előtte nem abban az intézményben volt.
ViktoriaF 2012.12.01. 16:34:48
@csak néha benézek ha marhaságot látok: Nem hiszem, hogy csak vitaminokat szedett Steve Jobs, adva, hogy hol lakott, meg mennyi penze volt. En arra lennek kivancsi, pontosan hogyan intezte a majatultetest egy olyan allamban, ahol nem volt lakos.
megfigyelt 2012.12.01. 16:50:00
@MCSSFDSZ: Ez a cikk tele van ellentmondásokkal,már a helyszín is zavaros mert Egerben nincs ,nem is volt Markusevszky kórház , az életkor és a születésnap sem klappol.
BodriKutya 2012.12.01. 16:52:56
Nekem anyám és apám is hasnyálmirigy daganatban hunyt el 8 hónap eltéréssel.Eszembe sem jutott az orvosokat hibáztatni, pedig 2 hét sem telt el a diagnózis és a haláluk között.Láttam, hogy mindent megtettek amit lehetett. Ez az egyik legnehezebben diagnosztizálható daganat fajta. Kénytelen voltam utána olvasni.
Dr.laikus PhD 2012.12.01. 16:56:28
@ViktoriaF:
Alternatív gyógymódokkal siettette a halálát Steve Jobs
Steve Jobs saját maga is felelős a haláláért, jelentette ki a Harvard egyetem egyik rákspecialista orvosa a Quora portálon írt posztjában. Ramzi Amri tíz éve kutatja a hasnyálmirigyrákot, és ezen belül másfél éve annak azt a ritka formáját, amiben a múlt héten elhunyt Apple-cégvezér szenvedett.
A neuroendokrin tumor a hasnyálmirigyrák ritka formája, de egyben enyhébb is, mint a hasnyálmirigyrákos esetek 95 százalékát adó másik típus, az adenokarcióma. Jobs betegsége még ezen belül is egy enyhébb, jól kezelhető típus, az inzulinóma volt, amire az orvostudomány ma 100 százalék körüli túlélési rátát képes biztosítani. Feltéve, hogy a kór korai szakaszában észlelik, és egy egyszerű műtéttel eltávolítják a tumort, illetve a környező szöveteket. Jobs esetében 2003 októberében diagnosztizálták a tumort egy rutinvizsgálat során, korai, műthető állapotban.
Elutasította a kemoterápiát
Az Apple-alapító sokáig elutasította az operációt, ehelyett különleges diétával és alternatív gyógymódokkal próbálta a betegséget legyőzni. A Fortune magazin 2008-as cikke úgy ír a buddhista, vegetáriánus Jobsról, mint a modern orvostudománnyal szemben különösen szkeptikus, önfejű és makacs emberről. 2004 nyarára sikerült csak az orvosoknak rábeszélni Jobsot a műtétre, eddigre azonban a rák átterjedt a májára.
Jobs ezután is elutasította a kemoterápiát, és a rák modern kezelési formáit, két évet töltött úgy, hogy kizárólag alternatív gyógymódokat alkalmazott, és nemet mondott minden egyéb orvosi kezelésre. 2009-re addig rosszabbodott az állapota, hogy csak a májátültetés menthette meg az életét. Az állapota 2011 nyarára fordult válságosra, lemondta a nyilvános szerepléseit, majd augusztusban végleg leköszönt a cég éléről.
Amri ugyan sosem kezelte személyesen Jobsot, de az életét kioltó ráktípus egyik legelismertebb szakértőjének számít. Írásában külön kiemeli, hogy az a személyes véleményét tükrözi, és kizárólag a Jobs betegségével kapcsolatos nyilvános információkon alapul. Ezek viszont mind egyértelműen arra mutatnak, hogy Jobs önfejűsége és a hagyományos kezelés elutasítása nagyban hozzájárult a korai halálához.
Az USA állampolgára volt. májat az államok egész területéről kaphatott, nem csak abban az államban ahol élt. Az állapota bőven indokolta, hogy a donorlista legelejére kerüljön.
Sőt még a vagyona is elég volt, hogy meg tudja fizetni, hisz az állapotáért nagyban felelős volt.
Alternatív gyógymódokkal siettette a halálát Steve Jobs
Steve Jobs saját maga is felelős a haláláért, jelentette ki a Harvard egyetem egyik rákspecialista orvosa a Quora portálon írt posztjában. Ramzi Amri tíz éve kutatja a hasnyálmirigyrákot, és ezen belül másfél éve annak azt a ritka formáját, amiben a múlt héten elhunyt Apple-cégvezér szenvedett.
A neuroendokrin tumor a hasnyálmirigyrák ritka formája, de egyben enyhébb is, mint a hasnyálmirigyrákos esetek 95 százalékát adó másik típus, az adenokarcióma. Jobs betegsége még ezen belül is egy enyhébb, jól kezelhető típus, az inzulinóma volt, amire az orvostudomány ma 100 százalék körüli túlélési rátát képes biztosítani. Feltéve, hogy a kór korai szakaszában észlelik, és egy egyszerű műtéttel eltávolítják a tumort, illetve a környező szöveteket. Jobs esetében 2003 októberében diagnosztizálták a tumort egy rutinvizsgálat során, korai, műthető állapotban.
Elutasította a kemoterápiát
Az Apple-alapító sokáig elutasította az operációt, ehelyett különleges diétával és alternatív gyógymódokkal próbálta a betegséget legyőzni. A Fortune magazin 2008-as cikke úgy ír a buddhista, vegetáriánus Jobsról, mint a modern orvostudománnyal szemben különösen szkeptikus, önfejű és makacs emberről. 2004 nyarára sikerült csak az orvosoknak rábeszélni Jobsot a műtétre, eddigre azonban a rák átterjedt a májára.
Jobs ezután is elutasította a kemoterápiát, és a rák modern kezelési formáit, két évet töltött úgy, hogy kizárólag alternatív gyógymódokat alkalmazott, és nemet mondott minden egyéb orvosi kezelésre. 2009-re addig rosszabbodott az állapota, hogy csak a májátültetés menthette meg az életét. Az állapota 2011 nyarára fordult válságosra, lemondta a nyilvános szerepléseit, majd augusztusban végleg leköszönt a cég éléről.
Amri ugyan sosem kezelte személyesen Jobsot, de az életét kioltó ráktípus egyik legelismertebb szakértőjének számít. Írásában külön kiemeli, hogy az a személyes véleményét tükrözi, és kizárólag a Jobs betegségével kapcsolatos nyilvános információkon alapul. Ezek viszont mind egyértelműen arra mutatnak, hogy Jobs önfejűsége és a hagyományos kezelés elutasítása nagyban hozzájárult a korai halálához.
Az USA állampolgára volt. májat az államok egész területéről kaphatott, nem csak abban az államban ahol élt. Az állapota bőven indokolta, hogy a donorlista legelejére kerüljön.
Sőt még a vagyona is elég volt, hogy meg tudja fizetni, hisz az állapotáért nagyban felelős volt.
Farkasokkal táncoló 2012.12.01. 17:00:23
@VaTi:
Hát a gyakorlatban ez nem így működik... ha a kórháznak van ct -je, akkor előjegyzik a beteget mondjuk szerdán délelőttre vagy reggelre, de ez nem egy pontos időpont. A beteggel közlik, hogy aznap ne reggelizzen, mert viszik ct-re - valamikor a délelőtt folyamán. Igenám, de közben adódik egy csomó váratlan más eset ahol sürgősen ct-re kell vinni a beteget (baleset, valaki hirtelen rosszul lesz, új beteg érkezik akinek erre is szüksége van a felvételhez) , tehát a kórházban fekvő előjegyzett beteg vár - csúszik. Tök mindegy, hogy cukros e vagy sem.... Én ugyanezt többször átéltem, hogy már az ebéd is elmúlt, és még mindig nem jutottam le a ct-re (uh-ra, mindegy) és már alig láttam, mert én is enyhén cukros vagyok. De aztán mondták a nővérek, hogy egyek egy kis szőlőcukrot, az használt. Azóta ezt csinálom.
Hát a gyakorlatban ez nem így működik... ha a kórháznak van ct -je, akkor előjegyzik a beteget mondjuk szerdán délelőttre vagy reggelre, de ez nem egy pontos időpont. A beteggel közlik, hogy aznap ne reggelizzen, mert viszik ct-re - valamikor a délelőtt folyamán. Igenám, de közben adódik egy csomó váratlan más eset ahol sürgősen ct-re kell vinni a beteget (baleset, valaki hirtelen rosszul lesz, új beteg érkezik akinek erre is szüksége van a felvételhez) , tehát a kórházban fekvő előjegyzett beteg vár - csúszik. Tök mindegy, hogy cukros e vagy sem.... Én ugyanezt többször átéltem, hogy már az ebéd is elmúlt, és még mindig nem jutottam le a ct-re (uh-ra, mindegy) és már alig láttam, mert én is enyhén cukros vagyok. De aztán mondták a nővérek, hogy egyek egy kis szőlőcukrot, az használt. Azóta ezt csinálom.
ViktoriaF 2012.12.01. 17:22:33
@Dr.laikus PhD: Ez csak szobeszed. A kulcs az, hogy NEM kezelte a beteget. Steve Jobs nem magatol talalta ki az alternativakat. De igazad van, nem tudom mi tortent. Engem inkabb az etikai oldala erdekelne a majatultetesnek. A szervatulteteshez NEM kaphat mindenki barhonnan szervet, csak attol a kozponttol, ahova regisztralva van. O nem egy helyre volt regisztralva, amit egyszeru foldi halando nem tehet meg. Es a penzugyi resz, ami kerdesesse teszi sokak szemeben, azt ami tortent.
Az elmult majdnem 10 ev eleg hosszu ido, hogy ne tudja valaki feldolgozni magaban mi tortent. Igy azert nem teljesen fair sarozni egy korhazat, ennyi ev utan sok minden valtozhat ott is a szemleletben.
Az elmult majdnem 10 ev eleg hosszu ido, hogy ne tudja valaki feldolgozni magaban mi tortent. Igy azert nem teljesen fair sarozni egy korhazat, ennyi ev utan sok minden valtozhat ott is a szemleletben.
karamellcukorka (törölt) 2012.12.01. 17:23:18
@Farkasokkal táncoló: Azért jó,hogy nem úgy állsz hozzá, a szemetek direkt kitoltak veled. Ja,mert direkt töreti/ütteti el magát valaki,csak azért hogy az előjegyzett beteg csússzon. (ironikus próbálnék lenni)
Kelly és a szexi dög 2012.12.01. 17:44:32
Miskolc 2011, 58 éves férfi beteg:
CT negatív, akkor biztos alkohol van a tünetek hátterében - 2 hónapig erre kezelték, aztán amikor kómába esett, valahogy mégis rájöttek, hogy két jókora daganat van a fejében, két nap múlva meghalt.
(legalább soha nem tudta meg, hogy hamarosan meg fog halni...)
CT negatív, akkor biztos alkohol van a tünetek hátterében - 2 hónapig erre kezelték, aztán amikor kómába esett, valahogy mégis rájöttek, hogy két jókora daganat van a fejében, két nap múlva meghalt.
(legalább soha nem tudta meg, hogy hamarosan meg fog halni...)
csak néha benézek ha marhaságot látok 2012.12.01. 17:45:18
@ViktoriaF: ő ebben a történetben önfejű volt és nem hallgatott az okos szóra. a gyógyulás gyakorlatilag garantált volt de ő mégis egy kockázatos utat választott, ami rossznak is bizonyult, persze amikor rájött mekkora a baj megpróbált visszatáncolni csak már késő volt
Anti Anyag (törölt) 2012.12.01. 17:51:08
Egy rokonommal nálunk is volt ilyen. Ott tüdőembólia volt és ugyanúgy elzárkóztak a CT-től, holott tüdőembóliák nem jönnek csak úgy maguktól, az egy tünet és nem ok.
Azonnal ment a tízes, nem csak a CT lett meg, de egy alapos kimerítő tájékoztatásban is részesültünk, és amit gyanítottunk is az lett, áttétes tüdőrák. (Rokonunkat régebben már operálták rákkal, sajnos a rák nem tűnt el).
Persze sürgősen transzportáltuk is el a Délpesti "orvos" nőjétől és rokonunk még hat évig élt, ebből öt és felet szinte gondmentesen, ami egy másik doki érdeme volt.
Azonnal ment a tízes, nem csak a CT lett meg, de egy alapos kimerítő tájékoztatásban is részesültünk, és amit gyanítottunk is az lett, áttétes tüdőrák. (Rokonunkat régebben már operálták rákkal, sajnos a rák nem tűnt el).
Persze sürgősen transzportáltuk is el a Délpesti "orvos" nőjétől és rokonunk még hat évig élt, ebből öt és felet szinte gondmentesen, ami egy másik doki érdeme volt.
Dr.laikus PhD 2012.12.01. 18:06:48
@ViktoriaF:
"Engem inkabb az etikai oldala erdekelne a majatultetesnek. A szervatulteteshez NEM kaphat mindenki barhonnan szervet, csak attol a kozponttol, ahova regisztralva van. O nem egy helyre volt regisztralva, amit egyszeru foldi halando nem tehet meg. Es a penzugyi resz, ami kerdesesse teszi sokak szemeben, azt ami történt. "
Az Egyesült Államokban egy országos szervezet [Szervtranszplantációs Hálózat] egyezteti a donorokat és a recipienseket egy számítógépes adatbázis felhasználásával. Az adatbázisban az összes transzplantációs várólistán lévő személy, és azok szövettípusa is szerepel. Ha szerv áll rendelkezésre, a beérkező információ birtokában megtörténik az egyeztetés, majd késedelem nélkül elvégezhető az átültetés. Több államban az emberek nyilatkozatot tehetnek szervadományozási szándékukról, ha belépnek a gépjárművezető egyesületbe. A döntést bejegyzik a jogosítványba is. Az Egyesült Államokban törvényellenes a szervadományozásért fizetni.
forrás: Dr.Info
"Engem inkabb az etikai oldala erdekelne a majatultetesnek. A szervatulteteshez NEM kaphat mindenki barhonnan szervet, csak attol a kozponttol, ahova regisztralva van. O nem egy helyre volt regisztralva, amit egyszeru foldi halando nem tehet meg. Es a penzugyi resz, ami kerdesesse teszi sokak szemeben, azt ami történt. "
Az Egyesült Államokban egy országos szervezet [Szervtranszplantációs Hálózat] egyezteti a donorokat és a recipienseket egy számítógépes adatbázis felhasználásával. Az adatbázisban az összes transzplantációs várólistán lévő személy, és azok szövettípusa is szerepel. Ha szerv áll rendelkezésre, a beérkező információ birtokában megtörténik az egyeztetés, majd késedelem nélkül elvégezhető az átültetés. Több államban az emberek nyilatkozatot tehetnek szervadományozási szándékukról, ha belépnek a gépjárművezető egyesületbe. A döntést bejegyzik a jogosítványba is. Az Egyesült Államokban törvényellenes a szervadományozásért fizetni.
forrás: Dr.Info
pocokpocok 2012.12.01. 18:11:42
praxis.blog.hu/2011/01/26/edesapam_tragediaja
őszinte részvétem, ez az én bejegyzésem, ami egyenlő a tieddel pepitában..
őszinte részvétem, ez az én bejegyzésem, ami egyenlő a tieddel pepitában..
csak néha benézek ha marhaságot látok 2012.12.01. 18:18:47
most csak azt mondja meg nekem valaki hogyan diagnosztizálnak tüdőembóliát CT nélkül?
szabidoki 2012.12.01. 18:40:46
@csak néha benézek ha marhaságot látok: ventilációs-perfúziós scintigráfiával - bár az nehezebben hozzáférhető, és bonyolultabb vizsgálat, mint a CT-angio.
csak néha benézek ha marhaságot látok 2012.12.01. 18:49:40
@szabidoki: hát azért olyat ma már nem végzünk, még én is úgy tanultam, hogy a scintigráfia a standard de nem is emlékszem mikor végeztettem ilyet utoljára
karamellcukorka (törölt) 2012.12.01. 19:12:40
@vadoc55: Bár összevissza kapkod..de 1 hónappal a halála előtt tudott beszélni vele meg gyakorlatilag a halála napján. Közbe csak telefon.Ez bizony max havi 1 látogatás, és nagyon ritka látogatás,főleg ha tudom nagyon beteg.
látjátok feleim szümtükkel 2012.12.01. 19:32:45
@csak néha benézek ha marhaságot látok:
Miért kérdés az, hogy ct nélkül hogyan diagnosztizálják a tüdőembóliát?
Hát hasraütéssel ( meg a sok éves tapasztalattal, már akinek van, mert erről valahogy sosem szól a fáma), főleg akkor, ha a tünetmentes beteg hirtelen meghal 80 egynéhány éves korában.
Anyám intézetben feküdt, tüdőtükrözést végeztek nála, majd ez után 3-4 nappal ( nem emlékszem pontosan ) reggel felkelt, kiment a folyósóra, elesett és többet nem kellett felkelnie.
Kérdezték, hogy boncolják-e. Visszakérdeztem, hogy az intézetet érdekli-e mit látnak benne? Azt válaszolták nem, mire én is azt mondtam nekem sem fontos az, hogy valóban a vélelmezett tüdőembólia okozta-e a halálát. A lényeg, hogy nincs többé. Akkor is ez a tény, ha tudjuk mi volt a halála oka. Én sem tudtam elbúcsúzni tőle, mert a halála előtt néhány nappal amikor meglátogattam, semmi jele nem volt annak, hogy mennyire rövid a hátralévő élete.
A kommentekből viszont azt látom, sokan nem tudjk elfogadni, hogy a hozzátartozók többsége nem orvos, sokan évtizedekig nem találkoznak orvossal, kórházzal ( némi influenzán kívül ), ezért sokk szerűen éri őket a közeli családtag rövid betegség utáni, vagy hirtelen halála. Találkoztam olyan anyával, aki nem volt képes elfogadni, hogy a gyermeke balesetben hunyt el, évekig azon fantáziált, hogy megölték. Az érzelmek a posztolóhoz hasonló esetekben, nagyon befolyásolják a józan gondolkodást, és ezért nem kellene csúfot űzni belőle. Sajnálom, hogy ennyi év után sem képes megbékélni az elmúlás gondolatával, tényével. Bár amikor az előttünk állók hirtelen eltünnek, és mi kerülünk a sor elejére, az még egy fiatal emberre is sokkoló hatást gyakorol. Én együtt érzek vele, és vigasztalja az a tudat, hogy az évek múlásával el fog halványulni ez az érzése.
Miért kérdés az, hogy ct nélkül hogyan diagnosztizálják a tüdőembóliát?
Hát hasraütéssel ( meg a sok éves tapasztalattal, már akinek van, mert erről valahogy sosem szól a fáma), főleg akkor, ha a tünetmentes beteg hirtelen meghal 80 egynéhány éves korában.
Anyám intézetben feküdt, tüdőtükrözést végeztek nála, majd ez után 3-4 nappal ( nem emlékszem pontosan ) reggel felkelt, kiment a folyósóra, elesett és többet nem kellett felkelnie.
Kérdezték, hogy boncolják-e. Visszakérdeztem, hogy az intézetet érdekli-e mit látnak benne? Azt válaszolták nem, mire én is azt mondtam nekem sem fontos az, hogy valóban a vélelmezett tüdőembólia okozta-e a halálát. A lényeg, hogy nincs többé. Akkor is ez a tény, ha tudjuk mi volt a halála oka. Én sem tudtam elbúcsúzni tőle, mert a halála előtt néhány nappal amikor meglátogattam, semmi jele nem volt annak, hogy mennyire rövid a hátralévő élete.
A kommentekből viszont azt látom, sokan nem tudjk elfogadni, hogy a hozzátartozók többsége nem orvos, sokan évtizedekig nem találkoznak orvossal, kórházzal ( némi influenzán kívül ), ezért sokk szerűen éri őket a közeli családtag rövid betegség utáni, vagy hirtelen halála. Találkoztam olyan anyával, aki nem volt képes elfogadni, hogy a gyermeke balesetben hunyt el, évekig azon fantáziált, hogy megölték. Az érzelmek a posztolóhoz hasonló esetekben, nagyon befolyásolják a józan gondolkodást, és ezért nem kellene csúfot űzni belőle. Sajnálom, hogy ennyi év után sem képes megbékélni az elmúlás gondolatával, tényével. Bár amikor az előttünk állók hirtelen eltünnek, és mi kerülünk a sor elejére, az még egy fiatal emberre is sokkoló hatást gyakorol. Én együtt érzek vele, és vigasztalja az a tudat, hogy az évek múlásával el fog halványulni ez az érzése.
bm613 · http://izland2009.blog.hu 2012.12.01. 20:54:04
@karamellcukorka: Alig 4 nappal a halála előtt tudták meg, hogy milyen súlyos a baj, és még akkor is azt mondták nekik, hogy 6 hét lehet hátra. El kellene talán olvasni a történetet, mielőtt véleményt alkotsz róla, nem?
hibiszkusz75 2012.12.01. 21:31:43
@bm613:
"Így, hogy senki nem mondta egy szóval sem, hogy komoly lenne a baj, azt hihettük, rendbe jön és megelégedtünk azzal, hogy minden nap felhívtuk és 2 hetente meglátogatta valamelyik gyereke Egerben. Én a halála előtt kb. 1 hónappal láttam utoljára úgy, hogy rendesen tudtunk beszélni."
A szülő csak akkor válik fontossá, ha biztosan tudjuk, hogy haldoklik? Elbúcsúzni fontos, de törődni vele az nem?
Hosszú ideig volt kórházban és nem javult az állapota mégsem törték magukat,hogy gyakrabban látogassák, "2 hetente valamelyik gyereke". A szakmai részéhez nem értek, de egy biztos a saját felelősségük sem elhanyagolható a történetben.
"Így, hogy senki nem mondta egy szóval sem, hogy komoly lenne a baj, azt hihettük, rendbe jön és megelégedtünk azzal, hogy minden nap felhívtuk és 2 hetente meglátogatta valamelyik gyereke Egerben. Én a halála előtt kb. 1 hónappal láttam utoljára úgy, hogy rendesen tudtunk beszélni."
A szülő csak akkor válik fontossá, ha biztosan tudjuk, hogy haldoklik? Elbúcsúzni fontos, de törődni vele az nem?
Hosszú ideig volt kórházban és nem javult az állapota mégsem törték magukat,hogy gyakrabban látogassák, "2 hetente valamelyik gyereke". A szakmai részéhez nem értek, de egy biztos a saját felelősségük sem elhanyagolható a történetben.
karamellcukorka (törölt) 2012.12.01. 21:35:32
@bm613: Elolvastam. Jó sokat volt kórházban az édesapja és havonta 1-szer max felénezett. Szted ez a normális? Sajnálom,ha ez a követendő, és sajnálom az apát,hogy ennyire tojtak rá a gyerekei.A legtöbb kórházban telefonon nem adnak felvilágosítást,mert tilos.Ha valaki ennyit van kórházban mint a posztoló írja,az biztos nincs jól. Persze könnyű ülni a popón és nem csinálni semmit,aztán meg sarat dobálni.
Dr.laikus PhD 2012.12.01. 21:54:48
@karamellcukorka:
"Majd hívott a felesége, hogy május elején ismét kórházba került, mert nem eszik és egyre gyengébb és zavart. "
Nem irigylem a posztolót, de a lelkiismeretével neki kell megküzdeni. Mély részvétem.
Haragszik az apjára? A felesége dolga volt, hogy a gyermeki aggódást helyettesítse?
Az apja feleségének kell szólni, hogy nagy a baj? Addig honnan és mit tudtak?
Ezek csak úgy felmerültek bennem...
Nincs miért elítélni, 10 év után sem tudja feldolgozni.
Elég ez a kín.
Kapott tőlünk egy kicsit, gondolom tudat alatt kért egy pofont.
Az apja feleségével legalább törődik? Mindegy ki ő és milyen (hiszen én nem tudhatom).
Az édesapja életét vigyázta, tehermentesítette a gyerekeit és szerette.
Nem úgy ahogy egy gyerek, hanem úgy ahogy egy társ.
Majd idősen magára maradt.
"Majd hívott a felesége, hogy május elején ismét kórházba került, mert nem eszik és egyre gyengébb és zavart. "
Nem irigylem a posztolót, de a lelkiismeretével neki kell megküzdeni. Mély részvétem.
Haragszik az apjára? A felesége dolga volt, hogy a gyermeki aggódást helyettesítse?
Az apja feleségének kell szólni, hogy nagy a baj? Addig honnan és mit tudtak?
Ezek csak úgy felmerültek bennem...
Nincs miért elítélni, 10 év után sem tudja feldolgozni.
Elég ez a kín.
Kapott tőlünk egy kicsit, gondolom tudat alatt kért egy pofont.
Az apja feleségével legalább törődik? Mindegy ki ő és milyen (hiszen én nem tudhatom).
Az édesapja életét vigyázta, tehermentesítette a gyerekeit és szerette.
Nem úgy ahogy egy gyerek, hanem úgy ahogy egy társ.
Majd idősen magára maradt.
karamellcukorka (törölt) 2012.12.01. 22:00:02
@Dr.laikus PhD: Igazad van.
fagzal 2012.12.01. 23:12:19
Orvos barátom mondta, hogy ha sokáig akarok élni, annak az egyetlen módja az, hogy nem leszek beteg és nem kerülök orvoshoz. Nagy igazság. Annyit tennék hozzá, hogy ma már itthon - és sajnos nem csak itthon - ha az ember, vagy a hozzátartozója mégis megbetegszik, akkor nem várhatja el, hogy az orvos/kórház mint fekete doboz majd mindent megold. Szeretnénk ezt, persze, de nincs így - az államnak a beteg ember nem éri meg.
Mindennek utána kell járni, a leleteket átnézni, másod, sőt harmadvéleményt kérni. Nekem írtak már fel rossz gyógyszert tévedésből (értsd: figyelmetlenségből), kétszer meg akartak műteni (feleslegesen), csak résen voltam :)
Egyszerre kell könyvelőnek, orvosnak és ügyvédnek lenni, ha az ember boldogulni akar.
Mindennek utána kell járni, a leleteket átnézni, másod, sőt harmadvéleményt kérni. Nekem írtak már fel rossz gyógyszert tévedésből (értsd: figyelmetlenségből), kétszer meg akartak műteni (feleslegesen), csak résen voltam :)
Egyszerre kell könyvelőnek, orvosnak és ügyvédnek lenni, ha az ember boldogulni akar.
cicavirag 2012.12.01. 23:35:12
Nos, én írtam a posztot. Először is elnézést, hogy összekevertem a Markusovszky kórházat a Markhot Ferenc kórházzal, valószínűleg nem éjszaka kellett volna írnom.
Nyilvánvalóan nem fogalmaztam pontosan. Szó nincs arról, hogy nem látogatták volna a gyerekei és bárki magára hagyta volna. Én valóban csak 2x voltam bent a kórházban a 2. felvonás során(+ az utolsó alkalom) de nem hiszem, hogy ez lenne a lényeg. De akinek ez a lényeg, az nyugodtan higgye azt, hogy egy érzéketlen tapló vagyok.
Valószínű, ha az embólia után bármi olyan tájékoztatást kap bármelyikünk (beleértve a feleségét) hogy ilyen gond van, akkor elhalasztom a szakvizsgám amire épp májusban készültem. Persze az is igaz, hogy lehet, ha nem 1 éves koromban válnak el a szüleim, máshogy reagálok. Normál esetben valóban nem találkoztunk gyakran, mondjuk évente 4x amiből ő jött fel 3x Budapestre az unokák miatt. Nekünk ez megfelelt (neki is). Neki ott volt az élete, nekünk itt, ő "nősült" le Egerbe 55 éves korában. A 3. feleségével pedig apu halála után is tartottuk a kapcsolatot, ő idén nyáron halt meg.
Vajon máshogy reagálnátok, ha ugyanezt a posztot a nővérem írta volna aki minden hétvégén lement (és párszor hétköznap is)? És azt írná, talán nem baszogattam volna annyira az apámat, hogy szedje össze magát, ne viselkedjen így, ha tudtam volna, hogy már nem tudja magát összeszedni?
Végiggondolva még egyszer: valóban, amiatt lelkifurdalásom van, hogy én is folyamatosan "cseszegettem" személyesen, telefonban és levélben, hogy szedje össze magát meg ezt meg azt fogjuk csinálni és az unokáival kell mennie horgászni meg kirándulni stb. Nyilván ezt nem tettem volna, ha tudom, milyen komoly gondok vannak és nem azért nem javul, mert lusta és hisztis (amilyen néha volt sajnos egészséges korában) hanem mert nem tud. És nem azért cseszegettem, mert ilyen vagyok, hanem mert azt gondoltam, ezzel adok neki erőt hogy szedje össze magát, hiszen nincs semmi komoly baja, mert ha az lenne, mondanák az orvosok. És pont ezért nem vittük le az unokákat sem a kórházba, csak az embóliakor.
Tudom, hogy itt is az a szokás, hogy a posztolót cseszegetik leginkább. Látom, nem sok embernek jött le a lényeg: egy kb. 1 hetes és egy kb. 1,5 hónapos (azaz összesen majdnem két hónapos) kórházi tartózkodás arra volt csak elég, hogy a halála előtt 4 nappal diagnosztizáljanak egy végstádiumban levő tumort. Remélem, akik engem kritizálnak, azoknak sem lesz ebben részük egy családtagjuk esetében sem.
Nyilvánvalóan nem fogalmaztam pontosan. Szó nincs arról, hogy nem látogatták volna a gyerekei és bárki magára hagyta volna. Én valóban csak 2x voltam bent a kórházban a 2. felvonás során(+ az utolsó alkalom) de nem hiszem, hogy ez lenne a lényeg. De akinek ez a lényeg, az nyugodtan higgye azt, hogy egy érzéketlen tapló vagyok.
Valószínű, ha az embólia után bármi olyan tájékoztatást kap bármelyikünk (beleértve a feleségét) hogy ilyen gond van, akkor elhalasztom a szakvizsgám amire épp májusban készültem. Persze az is igaz, hogy lehet, ha nem 1 éves koromban válnak el a szüleim, máshogy reagálok. Normál esetben valóban nem találkoztunk gyakran, mondjuk évente 4x amiből ő jött fel 3x Budapestre az unokák miatt. Nekünk ez megfelelt (neki is). Neki ott volt az élete, nekünk itt, ő "nősült" le Egerbe 55 éves korában. A 3. feleségével pedig apu halála után is tartottuk a kapcsolatot, ő idén nyáron halt meg.
Vajon máshogy reagálnátok, ha ugyanezt a posztot a nővérem írta volna aki minden hétvégén lement (és párszor hétköznap is)? És azt írná, talán nem baszogattam volna annyira az apámat, hogy szedje össze magát, ne viselkedjen így, ha tudtam volna, hogy már nem tudja magát összeszedni?
Végiggondolva még egyszer: valóban, amiatt lelkifurdalásom van, hogy én is folyamatosan "cseszegettem" személyesen, telefonban és levélben, hogy szedje össze magát meg ezt meg azt fogjuk csinálni és az unokáival kell mennie horgászni meg kirándulni stb. Nyilván ezt nem tettem volna, ha tudom, milyen komoly gondok vannak és nem azért nem javul, mert lusta és hisztis (amilyen néha volt sajnos egészséges korában) hanem mert nem tud. És nem azért cseszegettem, mert ilyen vagyok, hanem mert azt gondoltam, ezzel adok neki erőt hogy szedje össze magát, hiszen nincs semmi komoly baja, mert ha az lenne, mondanák az orvosok. És pont ezért nem vittük le az unokákat sem a kórházba, csak az embóliakor.
Tudom, hogy itt is az a szokás, hogy a posztolót cseszegetik leginkább. Látom, nem sok embernek jött le a lényeg: egy kb. 1 hetes és egy kb. 1,5 hónapos (azaz összesen majdnem két hónapos) kórházi tartózkodás arra volt csak elég, hogy a halála előtt 4 nappal diagnosztizáljanak egy végstádiumban levő tumort. Remélem, akik engem kritizálnak, azoknak sem lesz ebben részük egy családtagjuk esetében sem.
cicavirag 2012.12.01. 23:41:39
@Dr.laikus PhD: miért gondolod azt, hogy nem tudom feldolgozni? azért, mert most írtam meg? szerintem 2003-ban még nem volt praxis blog. Akkoriban be akartuk mind a 3an panaszolni a kórházat de Mire írod azt, hogy "az apja feleségének kell szólni, hogy nagy a baj?" nyilvánvalóan a felesége tudott arról tájékoztatni, hogy kórházba került ismét, de utána az információkat közvetlenül kaptuk a kórházból. Valószínű, ha én kórházba kerülök, a társam tájékoztatja a családtagjaimat, főleg azokat, akik másik városban élnek.
cicavirag 2012.12.01. 23:43:53
@karamellcukorka: 1 hét + másfél hónap mennyire sok kórház? És az, hogy én 2+1x voltam csak, nem jelenti azt, hogy a másik két gyerek nem volt, tudod? És sem telefonom, sem személyesen, sem a gyerekek, sem a kétnaponta bejáró felesége nem kapott tájékoztatást. Ő miért nem?
cicavirag 2012.12.01. 23:44:56
@bm613: köszi, valaki tud szöveget is értelmezni.
cicavirag 2012.12.01. 23:47:02
@látjátok feleim szümtükkel: hidd el, az elmúlás tényével meg tudok barátkozni. Volt szerencsém elkísérni az utolsó pillanatig családtagot és leírhatatlan az az érzés, amikor valakitől el tudsz búcsúzni és el tudod engedni. Apunál nekem ez hiányzott.
cicavirag 2012.12.01. 23:50:28
@pocokpocok: sajnálom ami az apukáddal történt. őszinte részvétem.
cicavirag 2012.12.01. 23:55:55
@megvalaszolok: valóban. 4 nappal a halála előtt. és még akkor is 6 héttel "kecsegtettek".
cicavirag 2012.12.02. 00:01:22
@Dr.laikus PhD: a felesége sem kapott tájékoztatást, mert nem volt diagnózis. A nem kapott tájékoztatást nem azt jelenti, hogy nem voltak hajlandóak beszélni, hanem mindig az volt a válasz (mindenkinek) hogy nem tudják, mi van vele még vizsgálják. De a tumort felfedő vizsgálatokra valóban csak azt követően került sor, hogy bejelentettük, szeretnénk felhozni Budapestre. Akkor hirtelen sikerült az, ami előtte 3-4 hétig nem.
cicavirag 2012.12.02. 00:03:03
@VaTi: 4 napot adott isten/sors, előtte nem tudtuk, hogy a búcsú egyáltalán felmerülhet
cicavirag 2012.12.02. 00:09:05
@MCSSFDSZ: na, legalább a számokat nem rontottam el. 2002. december 3-én volt 72 éves és 2003. június 18-án halt meg, 72,5 évesen.
eszembe nem jutott az, hogy bármi jogi dolgot kezdeményezzek (nem is ez a területem) meg nem volt itt klasszikus műhiba. És ha minden csodásan történt volna, akkor annyi lett volna, hogy 1 hónappal a halála előtt megtudtuk volna, hogy meg fog halni. És nemcsak a gyerekei (akik ugye szemetek itt sokak szerint) de a barátai, kollégái is el tudtak volna tőle búcsúzni. Ennyi.
eszembe nem jutott az, hogy bármi jogi dolgot kezdeményezzek (nem is ez a területem) meg nem volt itt klasszikus műhiba. És ha minden csodásan történt volna, akkor annyi lett volna, hogy 1 hónappal a halála előtt megtudtuk volna, hogy meg fog halni. És nemcsak a gyerekei (akik ugye szemetek itt sokak szerint) de a barátai, kollégái is el tudtak volna tőle búcsúzni. Ennyi.
Dr.laikus PhD 2012.12.02. 03:46:19
@cicavirag:
Nézd jogász vagy? Pontosan és szabatosan tanultok fogalmazni?
Abból tudok kiindulni amit és ahogy írsz. Abból tudok kiindulni, hogy a mai napig nem néztél utána tévedtek-e, vagy csak te nem tudod, hogy a diagnózis, főleg egy zavart beteg esetén (akit te is baszogattál _telefonon_, hogy viselkedjen rendesen) nem könnyű.
Na mindegy. Nem irigyellek. El kell döntened, hogy kiírod magadból a fájdalmad lelkiismeret-furdalásod mást hibáztatva még mindig és elviseled ha mások mást látnak, vagy belelátnak abba az írásba amit így fogalmaztál, - mi akik betegek vagyunk, gyerekünk is van, a diagnózisunk sem két nap alatt született - hogy a beteg szülével élő is felhorgad, de a beteg is.
Habár én megpróbáltalak megérteni.
Megnyugtatásodra azért elmondanám.
Mindig az élőnek és az egészségesnek a nehéz. Közben is utána is. Az agresszív segíteni akarás, a tudás, hogy nekünk mi a jó néha nagyobb fegyelmet követel tőlünk, mint a terhek elviselése.
Mi csak tesszük a dolgunk. Gyógyulunk, vagy elmegyünk.
Pörölünk egy kicsit előtte, de azért megbocsátva és megbékélve.
Jogásznak lenni is ezek szerint specializált terület?
Kinek volt joguk felvilágosítást nyújtani? Ti voltatok messze, alig -alig nála.
Szóval lehet ezt ragozni. Nem azt írtad és nem úgy - ezek szerint - ami és ahogy történt.
Akkor a kritika nem neked, hanem egy rosszul megírt dramalettnek szól.
Nézd jogász vagy? Pontosan és szabatosan tanultok fogalmazni?
Abból tudok kiindulni amit és ahogy írsz. Abból tudok kiindulni, hogy a mai napig nem néztél utána tévedtek-e, vagy csak te nem tudod, hogy a diagnózis, főleg egy zavart beteg esetén (akit te is baszogattál _telefonon_, hogy viselkedjen rendesen) nem könnyű.
Na mindegy. Nem irigyellek. El kell döntened, hogy kiírod magadból a fájdalmad lelkiismeret-furdalásod mást hibáztatva még mindig és elviseled ha mások mást látnak, vagy belelátnak abba az írásba amit így fogalmaztál, - mi akik betegek vagyunk, gyerekünk is van, a diagnózisunk sem két nap alatt született - hogy a beteg szülével élő is felhorgad, de a beteg is.
Habár én megpróbáltalak megérteni.
Megnyugtatásodra azért elmondanám.
Mindig az élőnek és az egészségesnek a nehéz. Közben is utána is. Az agresszív segíteni akarás, a tudás, hogy nekünk mi a jó néha nagyobb fegyelmet követel tőlünk, mint a terhek elviselése.
Mi csak tesszük a dolgunk. Gyógyulunk, vagy elmegyünk.
Pörölünk egy kicsit előtte, de azért megbocsátva és megbékélve.
Jogásznak lenni is ezek szerint specializált terület?
Kinek volt joguk felvilágosítást nyújtani? Ti voltatok messze, alig -alig nála.
Szóval lehet ezt ragozni. Nem azt írtad és nem úgy - ezek szerint - ami és ahogy történt.
Akkor a kritika nem neked, hanem egy rosszul megírt dramalettnek szól.
2012.12.02. 05:58:06
@cicavirag: "4 nappal a halála előtt. és még akkor is 6 héttel "kecsegtettek"
Ebbe azért nem érdemes belekötni. Akinek 6 hetet jósolnak, az a 6 héten belül és kívül bármikor meghalhat. Akár 1 nap, 1 perc, akár 3 hónap múlva is.
Ebbe azért nem érdemes belekötni. Akinek 6 hetet jósolnak, az a 6 héten belül és kívül bármikor meghalhat. Akár 1 nap, 1 perc, akár 3 hónap múlva is.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 07:11:27
Ez a történet nem is annyira a meghalt betegről, hanem inkább a túlélő rokonról szól.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 07:19:36
Nincs jogunk ítélkezni a történetet megíró fölött, hogy miért látogatta ritkán az édesapját. (Nem laktak közel egymáshoz, nem volt olyan szoros családi kötelék közöttük, biztos sokat is dolgozott...) Viszont neki se szabad(na) a történtekért az orvosokat hibáztatnia.
Dr.laikus PhD 2012.12.02. 07:25:24
@EdinaEdina:
"Nincs jogunk ítélkezni a történetet megíró fölött....."
Hogy is lenne jogunk. ű
Egymásból következik, hogy azért nem tett meg mindent amit megtett volna, ha tudja, hogy meghal az édesapja.
Om mani padme hum... :(((
"Nincs jogunk ítélkezni a történetet megíró fölött....."
Hogy is lenne jogunk. ű
Egymásból következik, hogy azért nem tett meg mindent amit megtett volna, ha tudja, hogy meghal az édesapja.
Om mani padme hum... :(((
VaTi 2012.12.02. 07:37:26
Hát ha most utólag másképpen írod a történetet...
Egyébként ez az elbúcsúzás... édesapádnak hogy lett volna jobb? Lett volna annyi lelkiereje, hogy viselje még egy hónapig a biztos halál/haldoklás tudatát?
Az én édesanyám álmában halt meg. Lefeküdt aludni és nem kelt fel. 48 éves volt. Még csak beteg sem volt, ki sejthette, hogy meg fog halni? Búcsú?
De ha már meg kellett halnia, örülök, hogy így. Olyan szép, békés volt az arca, tényleg álmodó arc. Engem ez békéltetett meg.
Egyébként ez az elbúcsúzás... édesapádnak hogy lett volna jobb? Lett volna annyi lelkiereje, hogy viselje még egy hónapig a biztos halál/haldoklás tudatát?
Az én édesanyám álmában halt meg. Lefeküdt aludni és nem kelt fel. 48 éves volt. Még csak beteg sem volt, ki sejthette, hogy meg fog halni? Búcsú?
De ha már meg kellett halnia, örülök, hogy így. Olyan szép, békés volt az arca, tényleg álmodó arc. Engem ez békéltetett meg.
cicavirag 2012.12.02. 07:40:34
@Dr.laikus PhD: oké. Akkor legyen az, hogy én szartam az apámra és bűnös módon nem néztem foglalkoztam vele, csak távolból, jórészt telefonon. Arra van logikus magyarázat, hogy a helyben lakó és őt naponta/kétnaponta látogató felesége miért nem kapott tájékoztatást?
Nyilván nem írtam le minden részletet mert akkor egy több oldalas novella lett volna.
Nem tévedünk, mert megvan a zárójelentés és vizsgálatok időpontja (az utolsó héten végzett CT).
Nyilván 10 év távlatából sok emlék megkopik már, de te is pontosan tudod, hogy az ápoló személyzet nagy része hogy bánik a problémás betegekkel, kb. mint a rossz kisgyerekekkel, akik rosszaságból nem csinálnak ezt azt (pl. evés). Aztán amikor kiderült, mi van, hirtelen kedvesek, megértők és odaadóak lettek.
Igen, a jogban is specializálódnak az emberek, én sem értek pl. se a büntetőjoghoz, se a pénzügyi joghoz az egészen alap dolgokon túl.
Az egész posztomnak annyi lett volna a lényege, hogy -laikusként- nem tartom normálisnak, hogy egy végstádiumban levő áttétes tumort nem ismernek fel heteken át úgy, hogy kórházban van ahol pont ezért vizsgálják.
Nyilván nem írtam le minden részletet mert akkor egy több oldalas novella lett volna.
Nem tévedünk, mert megvan a zárójelentés és vizsgálatok időpontja (az utolsó héten végzett CT).
Nyilván 10 év távlatából sok emlék megkopik már, de te is pontosan tudod, hogy az ápoló személyzet nagy része hogy bánik a problémás betegekkel, kb. mint a rossz kisgyerekekkel, akik rosszaságból nem csinálnak ezt azt (pl. evés). Aztán amikor kiderült, mi van, hirtelen kedvesek, megértők és odaadóak lettek.
Igen, a jogban is specializálódnak az emberek, én sem értek pl. se a büntetőjoghoz, se a pénzügyi joghoz az egészen alap dolgokon túl.
Az egész posztomnak annyi lett volna a lényege, hogy -laikusként- nem tartom normálisnak, hogy egy végstádiumban levő áttétes tumort nem ismernek fel heteken át úgy, hogy kórházban van ahol pont ezért vizsgálják.
cicavirag 2012.12.02. 07:41:12
@Turchi: ok, ez igaz, elfogadom.
cicavirag 2012.12.02. 07:46:10
@EdinaEdina: De, nyugodtan ítélkezzetek, bár nem ez volt a cél. Téged is megkérdezlek: szerinted is normális, hogy egy végstádiumban levő áttétes tumort nem ismernek fel heteken át úgy, hogy kórházban van ahol pont ezért vizsgálják? Volt alkalmam -sajnos- haldokló betegeket végigkísérni a baráti és családi körben. És bár szörnyű, hogy tudod, meg fog halni és ő is tudja, hogy ez lesz, van abban valami felemelő és mindkét fél részére megnyugtató és békés, hogy elrendezik a dolgaikat. Apámnak úgy kellett elmennie, hogy nem tudott elbúcsúzni senkitől (és nemcsak rólam van szó) és szinte addig a pillanatig, amíg el nem vesztette az eszméletét, mindenki cseszegette (gyerekek, feleség, feleség helyben levő családja, nővérek) hogy szedje össze magát és ne viselkedjen gyerekesen. Én, ha választani lehet, saját magamnak majd az első verziót szeretném.
cicavirag 2012.12.02. 07:51:18
@VaTi: látod, abban igazad van, hogy nem tudom, ő hogy viselte volna, ha tudja, meg fog halni. Nyilván egy kívülálló azt olvashatja (az elismerem, nem túl összeszedett, máskor nem fogok ilyenekről este 11kor írni) posztomon, hogy nem foglalkoztam vele. Azért nem írtam részletesen, hogy ki mikor látogatta és mit csinált és miért, mert nem ezt akartam kiemelni, hanem azt, hogy nem tartom normálisnak, hogy egy végstádiumban levő áttétes tumort nem ismernek fel heteken át úgy, hogy kórházban van ahol pont ezért vizsgálják.
Nem mondom azt, hogy legközelebb összeszedetten fogok írni mert nem szeretném, ha még 1x olyan történne a környezetemben, ami miatt a praxis blognak írnék. Max. ha valami csodásan jó.
Nem mondom azt, hogy legközelebb összeszedetten fogok írni mert nem szeretném, ha még 1x olyan történne a környezetemben, ami miatt a praxis blognak írnék. Max. ha valami csodásan jó.
Dr.laikus PhD 2012.12.02. 08:04:44
@cicavirag:
Te magad írod, hogy édesapád kora dacára jól karbantartott idős úr volt.
Nyilván ezt elmondták a kórházban is. Nyilván nem CT vizsgálattal kezdenek, nyilván nem áttétes rákra gondolnak.
Az, hogy egy nővér cseszteti az idős, zavart betegeket ez felháborító, nekem is ökölbe szorul a kezem, ütni tudnék, pláne, hogy a szakmája türelemre intené.
Ellenben őt is anya és apa nevelte. Ilyennek. Ezt a mintát hozta. Itt viszont valóban a szakemberhiány a ludas. Kire váltsák le? Hogy rúgnád ki? Még ennél is rosszabb lehet.
Te miért csesztetted? Neked mi a mentséged?
Nem akartalak én bántani, eszembe sem jutott.
Magyarázod a bizonyítványt ami nem baj, csak ne akarjál meggyőzni, hogy mindenki ok, te csak okozat (viselkedésed, reakciód) vagy.
Om mani padme hum
A hat szótag hatása
A hat szótag segít a szenvedésben való létezés hat színterének a megtisztításában.
az Om megtisztít a boldogsághoz és a büszkeséghez való neurotikus ragaszkodástól, amely az istenek világában létezőket sújtja;
a Ma szótag áldása a nagylelkűség gyakorlásában segít elérni a tökéletességet, a tiszta etika gyakrolásának megvalósítását segíti elő;
a Ni a türelem (a várakozás) és a türelem (mások elviselése) gyakrolását mozdítja elő;
a Päd a negyedik szótag a kitartásban segít tökéletesedni;
a Me a koncentrálásban segít;
az utolsó hatodik szótag, a Hum a bölcsesség gyakorlásában segít.
E hat erény (tökéletesség) útja az, amelyet a három idő (jelen, múlt, jövő) minden buddhája bejár.
Páce. :))
Te magad írod, hogy édesapád kora dacára jól karbantartott idős úr volt.
Nyilván ezt elmondták a kórházban is. Nyilván nem CT vizsgálattal kezdenek, nyilván nem áttétes rákra gondolnak.
Az, hogy egy nővér cseszteti az idős, zavart betegeket ez felháborító, nekem is ökölbe szorul a kezem, ütni tudnék, pláne, hogy a szakmája türelemre intené.
Ellenben őt is anya és apa nevelte. Ilyennek. Ezt a mintát hozta. Itt viszont valóban a szakemberhiány a ludas. Kire váltsák le? Hogy rúgnád ki? Még ennél is rosszabb lehet.
Te miért csesztetted? Neked mi a mentséged?
Nem akartalak én bántani, eszembe sem jutott.
Magyarázod a bizonyítványt ami nem baj, csak ne akarjál meggyőzni, hogy mindenki ok, te csak okozat (viselkedésed, reakciód) vagy.
Om mani padme hum
A hat szótag hatása
A hat szótag segít a szenvedésben való létezés hat színterének a megtisztításában.
az Om megtisztít a boldogsághoz és a büszkeséghez való neurotikus ragaszkodástól, amely az istenek világában létezőket sújtja;
a Ma szótag áldása a nagylelkűség gyakorlásában segít elérni a tökéletességet, a tiszta etika gyakrolásának megvalósítását segíti elő;
a Ni a türelem (a várakozás) és a türelem (mások elviselése) gyakrolását mozdítja elő;
a Päd a negyedik szótag a kitartásban segít tökéletesedni;
a Me a koncentrálásban segít;
az utolsó hatodik szótag, a Hum a bölcsesség gyakorlásában segít.
E hat erény (tökéletesség) útja az, amelyet a három idő (jelen, múlt, jövő) minden buddhája bejár.
Páce. :))
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 08:18:29
@cicavirag: Miért kéne ítélkeznem feletted? Az élet nem egyszerű. Pálcát törni mások feje felett - részinformációk alapján - könnyű.
Nem vagyok orvos, nem tudom, hogy miért nem fedezték fel korábban azt, hogy mi is a baja.
Azt írod, hogy "van abban valami felemelő és mindkét fél részére megnyugtató és békés, hogy elrendezik a dolgaikat". Nem a halottas ágynál kell rendezgetni a dolgokat. Az már rég rossz, ha ott rendezgetik a dolgokat a családtagok. Az egy dolog, hogy számodra "megnyugtató" és "békés" lett volna ez. DE ebben a halálesetben az édesapád volt a "főszereplő", te csak mellékszereplő voltál, tehát, hogy NEKED mi lett volna jó, az most tök másodlagos kérdés. :( És biztos, hogy az apukádnak jó lett volna ha tudja, hogy haldoklik? Nem lehet, hogy így volt az édesapád számára a legjobb?
Nem vagyok orvos, nem tudom, hogy miért nem fedezték fel korábban azt, hogy mi is a baja.
Azt írod, hogy "van abban valami felemelő és mindkét fél részére megnyugtató és békés, hogy elrendezik a dolgaikat". Nem a halottas ágynál kell rendezgetni a dolgokat. Az már rég rossz, ha ott rendezgetik a dolgokat a családtagok. Az egy dolog, hogy számodra "megnyugtató" és "békés" lett volna ez. DE ebben a halálesetben az édesapád volt a "főszereplő", te csak mellékszereplő voltál, tehát, hogy NEKED mi lett volna jó, az most tök másodlagos kérdés. :( És biztos, hogy az apukádnak jó lett volna ha tudja, hogy haldoklik? Nem lehet, hogy így volt az édesapád számára a legjobb?
cicavirag 2012.12.02. 08:30:07
@Dr.laikus PhD: nyilván más, amikor a gyerek cseszteti az apját szeretetből (na, apu, szedd össze magad, most legyengültél a hülye embóliától amiből lassan épülsz fel és megértem, hogy idegesít, de el kell fogadni, hogy most ez megy, lépésről lépésre, és hidd el, jobb lesz, csak neked is akarnod kell és erőfeszítéseket tenned) illetve amikor a túlterhelt nővér. Egy szóval sem mondtam, hogy ÉN nem tehettem volna meg többet, nyilván megtettem volna, ha tudom, hogy mi a helyzet. Vagy akár csak annyit, hogy: nem tudjuk, mi a helyzet, de készüljenek fel arra, hogy lehet, nagyon rossz. És egy ilyen mondat után az ember felkészül, és max örül, ha mégsem jó a helyzet.
Igazából engem az húzott fel tegnap (és nem pont te), hogy a kommentelők szerint teljesen normális, hogy így diagnosztizálnak és kezelnek egy beteget és egyedül én vagyok a hunyó a sztoriban.
Apámmal kapcsolatban már rég megbékéltem. Köszi a mantrát :)
Igazából engem az húzott fel tegnap (és nem pont te), hogy a kommentelők szerint teljesen normális, hogy így diagnosztizálnak és kezelnek egy beteget és egyedül én vagyok a hunyó a sztoriban.
Apámmal kapcsolatban már rég megbékéltem. Köszi a mantrát :)
látjátok feleim szümtükkel 2012.12.02. 08:35:17
@cicavirag:
Szerintem te mániás lettél, annak a mániának a rabja, hogy az orvosok hibásak azért, mert te nem tudtál elbúcsúzni az apádtól. Vigyázz, mert a mániából elmebaj is kifejlődhet, mire megöregszel.
Azt meg, hogy nem cseszegettétek volna az apádat, ha tudod, hogy meghal, ne másnak ródd fel. Úgy általában nem kell cseszegetni egy 72 és féléves embert, mert miért is kellene? Talán ő tudta, érezte a fizikai állapotát, attól függetlenül, hogy nem panaszkodott, még ő viselte a fáradságot, fájdalmat. Ebben a korban nem a fiatalodás felé haladnak az emberek. Úgy alapjában az tűnik ki a válaszaidból, hogy te egy hárító típus vagy, mindenkiben van valami hiba, csak benned nem kell keresni. Fogadd el, hogy az emberek meghalnak, az apád is. Még akkor is, ha másfél hónapig vizsgálgatják, hogy mi a fenétől is öregedett meg. Egyre inkább úgy érzem nem érdemelsz te együttérzést senkitől.
Szerintem te mániás lettél, annak a mániának a rabja, hogy az orvosok hibásak azért, mert te nem tudtál elbúcsúzni az apádtól. Vigyázz, mert a mániából elmebaj is kifejlődhet, mire megöregszel.
Azt meg, hogy nem cseszegettétek volna az apádat, ha tudod, hogy meghal, ne másnak ródd fel. Úgy általában nem kell cseszegetni egy 72 és féléves embert, mert miért is kellene? Talán ő tudta, érezte a fizikai állapotát, attól függetlenül, hogy nem panaszkodott, még ő viselte a fáradságot, fájdalmat. Ebben a korban nem a fiatalodás felé haladnak az emberek. Úgy alapjában az tűnik ki a válaszaidból, hogy te egy hárító típus vagy, mindenkiben van valami hiba, csak benned nem kell keresni. Fogadd el, hogy az emberek meghalnak, az apád is. Még akkor is, ha másfél hónapig vizsgálgatják, hogy mi a fenétől is öregedett meg. Egyre inkább úgy érzem nem érdemelsz te együttérzést senkitől.
látjátok feleim szümtükkel 2012.12.02. 08:37:10
@cicavirag:"Köszi a mantrát"
Kedves dr. jogász! Ez a pofátlanság teteje. Neked van blogolni valód, aztán meg sértődöttet játszol, ha beszólnak.
Kedves dr. jogász! Ez a pofátlanság teteje. Neked van blogolni valód, aztán meg sértődöttet játszol, ha beszólnak.
cicavirag 2012.12.02. 08:38:27
@EdinaEdina: nem azt írtam, hogy kellene ítélkezned, hanem aki akar, ítélkezzen. én nem szoktam, aki viszont ettől boldog, hajrá.
igen, ez nagyon szépen hangzik, hogy régen rossz, ha az emberek a halottas ágynál rendezik a dolgokat. De a valóság ezzel szemben az, hogy főleg a nagyváros életmód mellett ha az emberek sajnos sokkal kevesebbet találkoznak, mint amennyire jó lenne.
mint mondtam, nem tudom, apunak jobb lett volna-e vagy sem, ha tudja, hogy haldoklik. Fogalmam sincs. Nekünk, a gyerekeinek,a feleségének, felesége családjának, barátainak, ismerőseinek, jobb lett volna.
Amikor a legutolsó családtagom meghalt, aki nagyon közel állt hozzám és 2 naponta látogattam (pedig ő is vidéken volt, bár csak 1 órányira Bp-től) arra emlékszem, hogy a vége felé az utolsó héten, amikor nem sokat volt magánál, mindig úgy búcsúztam el tőle, pl. kedden, hogy akkor csütörtökön jövök, és ha tudsz és szeretnéd, várj meg. Ha nem, akkor én elengedlek. És akkor nem csütörtökön találkozunk, hanem máshol, kicsit később. És bár nem beszélt már, megszorította a kezemet és ez nekem azt jelentette, hogy egyetért. Aztán egyszer nem várt meg.
igen, ez nagyon szépen hangzik, hogy régen rossz, ha az emberek a halottas ágynál rendezik a dolgokat. De a valóság ezzel szemben az, hogy főleg a nagyváros életmód mellett ha az emberek sajnos sokkal kevesebbet találkoznak, mint amennyire jó lenne.
mint mondtam, nem tudom, apunak jobb lett volna-e vagy sem, ha tudja, hogy haldoklik. Fogalmam sincs. Nekünk, a gyerekeinek,a feleségének, felesége családjának, barátainak, ismerőseinek, jobb lett volna.
Amikor a legutolsó családtagom meghalt, aki nagyon közel állt hozzám és 2 naponta látogattam (pedig ő is vidéken volt, bár csak 1 órányira Bp-től) arra emlékszem, hogy a vége felé az utolsó héten, amikor nem sokat volt magánál, mindig úgy búcsúztam el tőle, pl. kedden, hogy akkor csütörtökön jövök, és ha tudsz és szeretnéd, várj meg. Ha nem, akkor én elengedlek. És akkor nem csütörtökön találkozunk, hanem máshol, kicsit később. És bár nem beszélt már, megszorította a kezemet és ez nekem azt jelentette, hogy egyetért. Aztán egyszer nem várt meg.
cicavirag 2012.12.02. 08:44:01
@látjátok feleim szümtükkel: ezzel meg mi a bajod? szerinted az "om mani padme hum" nem egy mantra???? én ezt köszöntem meg, ha félreértetted volna.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 08:46:55
@cicavirag: Értsed már meg, hogy ez a poszt ez RÓLAD szól. NEKED - és ahogy írod a többi túlélőnek - lett volna jó, ha tudjátok, ha el tudtatok volna búcsúzni tőle, és rendezhettétek volna a dolgaitokat. Egyébként milyen dolgaitokat? Anyagi v. érzelmi v. milyen?
Aki balesetben v. szívinfarktusban, v. munkahelyi balesetben hal meg a rokonaitól távol az se tudott elbúcsúzni.
Aki balesetben v. szívinfarktusban, v. munkahelyi balesetben hal meg a rokonaitól távol az se tudott elbúcsúzni.
Dr.laikus PhD 2012.12.02. 08:47:26
@cicavirag:
Nem kívánom, hogy beteg légy.
Nem kell szeretettel csesztetni, gyereket sem, hogy legyen türelmes, viselkedjen úgy ahogy te gondolod.
Tüdőembólia egy súlyos, nagyos súlyos betegség. Ilyenkor papolni, hogy mit érezzen, neki mi a jó (amiről magad sem tudsz semmit) kínzás és idegesítő.
Oxigénhiányos állapotban, nyilván jóval kisebb toleranciával őrjítő.
Tudom magamról, hogy mennyi a kéretlen tudós aki megmondja, hogy meggyógyulok csak , AKARJAK üvölti a pofámba bele. (nem, csak szelíden nagyon dühítően erőszakos)
Ha mégsem, akkor én vagyok ennek az oka, forrása, sőt ezt én így akarom....
A pszichés állapot eléréséhez sokszor kell a segítség, de az pozitív kell legyen és _szakember_ kéne hozzá. Ha ez nincs tapintatos, szerető család.
A beteg joga a lankadás, neki nincsenek kötelezettségei, neki vágyai vannak és ez pozitív, akár még cél is lehet.
Hidd el, hogy tudom miről beszélek.
Érdemes átgondolni ezeket a reflexeket, mert megkönnyíted magadnak is és a környezetednek is az életét, nota-bene ha lehet a gyógyulását segíted evvel elő.
Nem kívánom, hogy beteg légy.
Nem kell szeretettel csesztetni, gyereket sem, hogy legyen türelmes, viselkedjen úgy ahogy te gondolod.
Tüdőembólia egy súlyos, nagyos súlyos betegség. Ilyenkor papolni, hogy mit érezzen, neki mi a jó (amiről magad sem tudsz semmit) kínzás és idegesítő.
Oxigénhiányos állapotban, nyilván jóval kisebb toleranciával őrjítő.
Tudom magamról, hogy mennyi a kéretlen tudós aki megmondja, hogy meggyógyulok csak , AKARJAK üvölti a pofámba bele. (nem, csak szelíden nagyon dühítően erőszakos)
Ha mégsem, akkor én vagyok ennek az oka, forrása, sőt ezt én így akarom....
A pszichés állapot eléréséhez sokszor kell a segítség, de az pozitív kell legyen és _szakember_ kéne hozzá. Ha ez nincs tapintatos, szerető család.
A beteg joga a lankadás, neki nincsenek kötelezettségei, neki vágyai vannak és ez pozitív, akár még cél is lehet.
Hidd el, hogy tudom miről beszélek.
Érdemes átgondolni ezeket a reflexeket, mert megkönnyíted magadnak is és a környezetednek is az életét, nota-bene ha lehet a gyógyulását segíted evvel elő.
cicavirag 2012.12.02. 08:50:33
@Dr.laikus PhD: és miért baj az, hogy megköszöntem? semmi cinizmus nem volt benne, jól esett olvasni. most ezzel mi a baj?
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 08:51:41
@cicavirag: És ezt a "cseszegetést" se teljesen értem. Ha túlélt tüdőembólia után cseszegettétek akkor mi a garancia, hogy végstádiumos ráknál nem cseszegettétek volna? Akkor meg azért "cseszegettétek" volna, hogy "ne gyerekeskedjen" szedje össze magát, miért is halna meg!
cicavirag 2012.12.02. 08:54:42
@EdinaEdina: oké, rendben. szerencsére nekünk nem kellett a szó klasszikus értelmében elrendezni semmilyen anyagi vagy érzelmi dolgot, a dolgok elrendezését csak általánosságban értettem. De hogy egy tőlem független dolgot írjak: volt apunak egy unokatesója, aki Pesten élt és kb. 3 évvel volt idősebb nála aki pl. nem látogatta meg a kórházban mert nem tudta, hogy ekkora gond van és nem lesz rá alkalma. Pedig ő orvos volt (az unokatesó) és neki se mondtak semmi ilyet.
cicavirag 2012.12.02. 08:58:22
@Dr.laikus PhD: ezt majd átgondolom, köszi. Biztos igazad van abban, hogy át kell gondolni a reflexeket és nem magunkból kiindulni (rám pl. a szeretetből való cseszegetés jó hatással van) mert lehet, másnál nem ugyanaz működik. csak a pontosítás végett: nem az embóliakor "cseszegettük" hanem 2-3 héttel utána amikor már egy jó ideje "gyógyultan" otthon volt.
cicavirag 2012.12.02. 09:02:35
@EdinaEdina: ne haragudj, de ez egy rosszindulatú feltételezés. Az eddigi hozzászólásodból értelmesnek tűntél így nem hiszem, hogy nem volt világos, de akkor még egyszer leírom: azért "cseszegettük" mert azt hittük (az orvosi tájékoztatás alapján) hogy nincs komoly baja és csak elhagyja magát és csak össze kell szednie magát és ehhez kell egy kis löket vagy szurkolótábor.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 09:07:21
@cicavirag: "volt apunak egy unokatesója, aki Pesten élt és kb. 3 évvel volt idősebb nála aki pl. nem látogatta meg a kórházban mert nem tudta, hogy ekkora gond van és nem lesz rá alkalma."
Oké, ebben igazad van. Lehet, hogy akkor elment volna a kórházba, ha tudta volna, hogy haldoklik az édesapád.
DE sajnos tényleg nem mindig tudunk elbúcsúzni a szeretteinktől! :( Ha balesetben halt volna meg, akkor se tudtatok volna elbúcsúzni az apukádtól! Ha tudtátok volna, hogy végstádiumos, akkor meg lehet az lenne a fájó pont, hogy végig bent voltál nála, s pont mikor kiszaladtál a boltba, akkor halt meg!
Oké, ebben igazad van. Lehet, hogy akkor elment volna a kórházba, ha tudta volna, hogy haldoklik az édesapád.
DE sajnos tényleg nem mindig tudunk elbúcsúzni a szeretteinktől! :( Ha balesetben halt volna meg, akkor se tudtatok volna elbúcsúzni az apukádtól! Ha tudtátok volna, hogy végstádiumos, akkor meg lehet az lenne a fájó pont, hogy végig bent voltál nála, s pont mikor kiszaladtál a boltba, akkor halt meg!
cicavirag 2012.12.02. 09:14:06
@EdinaEdina: igazad van a balesettel kapcsolatban, sajnos ezt is ismerem. az tényeg nagyon rossz dolog. És biztos az is igaz, hogy ez a történet nyilván nekem és a többi családtagnak esett rosszul (hogy nem tudtuk és ezért máshogy reagáltunk volna, ha tudjuk), de hát ez egyébként is triviális. Ha meghal valaki, mindig azt mondjuk: "Jaj, szegény XY meghalt!" pedig nem is az XY a szegény, hanem inkább az itt maradt családtagjai, szerettei.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 09:14:20
@cicavirag: 2012.12.02. 09:02:35
Miért lenne rosszindulatú feltételezés? Ha az én családtagom lenne rákos, akkor a végsőkig próbálnám tartani benne a hitet, hogy meggyógyulhat. "Cseszegetném", hogy ne viselkedjen így, nem szabad feladnia!
Miért lenne rosszindulatú feltételezés? Ha az én családtagom lenne rákos, akkor a végsőkig próbálnám tartani benne a hitet, hogy meggyógyulhat. "Cseszegetném", hogy ne viselkedjen így, nem szabad feladnia!
cicavirag 2012.12.02. 09:15:09
@Dr.laikus PhD: akkor jó. csak nem értettem, miért tartja bárki pofátlanságnak, hogy megköszöntem :) peace.
cicavirag 2012.12.02. 09:18:38
@EdinaEdina: bocs, nekem annak tűnt, és most nekem sikerült az ítélkezés hibájába esni, úgy kell nekem :) mivel te úgy tűnik, érted a szeretetből való cseszegetés és a szekírozó csesztetés közötti különbséget, ezért elnézést.
Dr.laikus PhD 2012.12.02. 09:21:52
@EdinaEdina:
Nem volt és ne is legyen rákos hozzátartozód.
Aki rákos az pontosan tudja hányadán áll akkor, abban a pillanatban.
Nem a hazugság segít, hanem az igazság.
A döntés a betegé. A hozzátartozónak egy dolga van. Akkor és ott segítsen ahol arra a betegnek szüksége van. A többit fogadja el, hallgassa meg a beteg nyígjeit, kétségeit, De _ne mondjon ellent_.
Tanulják meg együtt, ha erre mód van az állapotát, betegéségét. Nem lehet naponta hívni az onkológust, de a következő találkozásig fel lehet írni a kérdéseket, kétségeket.
A többi szeretet (ez az egyetlen amire szükség van) és biztonság.
Nem volt és ne is legyen rákos hozzátartozód.
Aki rákos az pontosan tudja hányadán áll akkor, abban a pillanatban.
Nem a hazugság segít, hanem az igazság.
A döntés a betegé. A hozzátartozónak egy dolga van. Akkor és ott segítsen ahol arra a betegnek szüksége van. A többit fogadja el, hallgassa meg a beteg nyígjeit, kétségeit, De _ne mondjon ellent_.
Tanulják meg együtt, ha erre mód van az állapotát, betegéségét. Nem lehet naponta hívni az onkológust, de a következő találkozásig fel lehet írni a kérdéseket, kétségeket.
A többi szeretet (ez az egyetlen amire szükség van) és biztonság.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 09:22:37
@cicavirag: Mondjuk abban igazad van, hogy az azért tényleg elgondolkodtató, hogy miért 4-5 hónap - február-június - kellett ahhoz, hogy rájöjjenek, hogy rákos.
cicavirag 2012.12.02. 09:24:23
na, szép vasárnapot és köszönöm a konstruktív hozzászólásokat.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 09:26:38
@Dr.laikus PhD - 2012.12.02. 09:21:52 - Nem tudom, szerencsére nincs tapasztalatom benne. Most elgondolkodtattál. Lehet, hogy a betegek se egyformák, van aki az őszinteséget igényli, míg a másik az utolsó percig tartó kegyes füllentést.
látjátok feleim szümtükkel 2012.12.02. 09:31:13
@Dr.laikus PhD: Ti összedolgoztok?
Dr.laikus PhD 2012.12.02. 09:33:49
@EdinaEdina:
Hogyan titkolod a kemoterápia alatt, hogy mi baja?
Aki rákos beteg az igényli a tisztánlátást.
Így tényleg beoszthatja az erejét.
Akkor pihen amikor kell, akkor kér segítséget amikor kell és nem veszi el tőle senki az önrendelkezését.
Hogyan titkolod a kemoterápia alatt, hogy mi baja?
Aki rákos beteg az igényli a tisztánlátást.
Így tényleg beoszthatja az erejét.
Akkor pihen amikor kell, akkor kér segítséget amikor kell és nem veszi el tőle senki az önrendelkezését.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 09:39:32
@Dr.laikus PhD: 2012.12.02. 09:33:49
Azt nem lehet letagadni, hogy mi a baja. DE hogy mennyire súlyos, ott lehet, hogy lehet egy kicsit füllenteni!
Azt nem lehet letagadni, hogy mi a baja. DE hogy mennyire súlyos, ott lehet, hogy lehet egy kicsit füllenteni!
karamellcukorka (törölt) 2012.12.02. 10:12:11
No most már a posztoló eldönthetné,hogy sokáig vagy kevés ideig volt kórházban az édesapja. Ha nem sokáig miért csodálkozik hogy kevéssel a halála előtt derült ki mi a baja?
Ha sokáig akkor ugye ott a difi,hogy miért látogatta csak 2-szer meg ez alatt?
Ítélkezés?
Nézzük meg már ki kezdte?
Tényleg ezen izmozik hogy 6 hét meg 4 nap? Ha nekem vki 6 hetet mond otthagyok mindent és az utolsó 6 hetet vele töltöm. Én. A 6 hetet számon kérni? Mindig számon kérik az emberséget..bocsi de itt nem vagyunk emberek? Nem elemről beszél aminek ennyit és ennyit kell működnie. Az emberi szervezet nem ilyen.
Ha sokáig akkor ugye ott a difi,hogy miért látogatta csak 2-szer meg ez alatt?
Ítélkezés?
Nézzük meg már ki kezdte?
Tényleg ezen izmozik hogy 6 hét meg 4 nap? Ha nekem vki 6 hetet mond otthagyok mindent és az utolsó 6 hetet vele töltöm. Én. A 6 hetet számon kérni? Mindig számon kérik az emberséget..bocsi de itt nem vagyunk emberek? Nem elemről beszél aminek ennyit és ennyit kell működnie. Az emberi szervezet nem ilyen.
karamellcukorka (törölt) 2012.12.02. 10:13:02
@EdinaEdina: Igazad van,van aki az egyikért van aki a másikért haragudott itt a blogon.
Ugyandehogy (törölt) 2012.12.02. 10:22:06
@EdinaEdina: a halál és a gyász mindig a túlélőkről szól.
Dr.laikus PhD 2012.12.02. 10:23:42
@EdinaEdina:
A stádiumot nem tudod letagadni.
A lelet tartalmazza és minden ambuláns lapon rajta van.
A vizsgálatok elrendelése is ezek alapján történik.
A titkolózás miatt lazít a fegyelmen, mert azt hiszi, elhiteted vele, hogy nem kell magára figyelnie nagyon.
Nem jó stratégia, nagyon nem jó.
Nem ezzel teszel meg mindent.
Ez nem szeretet, nem kímélet, hanem ordas nagy hazugság.
Becsapod magad, mert ez is a hozzátartozóról szól és nem a betegről. :-)
A stádiumot nem tudod letagadni.
A lelet tartalmazza és minden ambuláns lapon rajta van.
A vizsgálatok elrendelése is ezek alapján történik.
A titkolózás miatt lazít a fegyelmen, mert azt hiszi, elhiteted vele, hogy nem kell magára figyelnie nagyon.
Nem jó stratégia, nagyon nem jó.
Nem ezzel teszel meg mindent.
Ez nem szeretet, nem kímélet, hanem ordas nagy hazugság.
Becsapod magad, mert ez is a hozzátartozóról szól és nem a betegről. :-)
Ugyandehogy (törölt) 2012.12.02. 10:25:09
@Dr.laikus PhD:
én nem hiszem, hogy létezne ember, aki nem érzi, hogy többet tett volna, ha tudja, hogy a valakije meg fog halni. (nyilván más ez hosszú betegségeknél)
mindig azt hisszük, van még idő. majd karácsonykor, majd jövő héten, majd holnap. és amikor megtörténik, akkor belehalunk a tudatba, hogy már késő.
így működünk.
szerintem ezt te is nagyon jól tudod.
ha másként csinálod, akkor te vagy terézanya.
én nem hiszem, hogy létezne ember, aki nem érzi, hogy többet tett volna, ha tudja, hogy a valakije meg fog halni. (nyilván más ez hosszú betegségeknél)
mindig azt hisszük, van még idő. majd karácsonykor, majd jövő héten, majd holnap. és amikor megtörténik, akkor belehalunk a tudatba, hogy már késő.
így működünk.
szerintem ezt te is nagyon jól tudod.
ha másként csinálod, akkor te vagy terézanya.
Ugyandehogy (törölt) 2012.12.02. 10:28:18
@cicavirag:
tudod, mit ismernek fel az orvosok? ha le van vágva a lábad, azt.
egyébként találgatnak. ezt tanulják az egyetemen: milyen módszerrel tudjuk kitalálni, mi a baja a betegnek.
tudod, mit ismernek fel az orvosok? ha le van vágva a lábad, azt.
egyébként találgatnak. ezt tanulják az egyetemen: milyen módszerrel tudjuk kitalálni, mi a baja a betegnek.
Dr.laikus PhD 2012.12.02. 10:37:18
@Babette_:
Nem vagyok terézanya, csak másként működöm, másként gondolom.
Nem az utolsó napokban kell pótolni. A veszteség akkor is fáj nagyon ha a kapcsolatunk teljes volt.
A nem felejthető gyász az a hiányérzet, hogy nem tettem meg mindent amit már nem is pótolhatok.
Nem vagyok terézanya, csak másként működöm, másként gondolom.
Nem az utolsó napokban kell pótolni. A veszteség akkor is fáj nagyon ha a kapcsolatunk teljes volt.
A nem felejthető gyász az a hiányérzet, hogy nem tettem meg mindent amit már nem is pótolhatok.
EdinaEdina · http://edinaoldala.blog.hu/ 2012.12.02. 10:51:58
Ha jól értem, akkor a bácsi már februárban is végstádiumos rákos volt, és valamiért mégis csak május végén/júniusban állapították ezt meg nála. Úgy gondolom, hogy ő ezáltal az ÉLETTŐL még kapott egy utolsó ajándékot, ebben a 4-5 hónapban nem a halálra kellett várnia, hanem még reménykedhetett a gyógyulásban. Nem azzal a tudattal kelt, feküdt, hogy halálra van ítélve.Szerintem a család számára is ez volt a kedvezőbb.
Viszont az azért nagyon elgondolkodtató, hogy ennyire nem vették észre az orvosok a betegségét. Ha egy gyógyítható stádiumban levő beteggel történt volna mindez, na az különösen drámai dolog. Sajnos ilyenre is volt már példa!
Viszont az azért nagyon elgondolkodtató, hogy ennyire nem vették észre az orvosok a betegségét. Ha egy gyógyítható stádiumban levő beteggel történt volna mindez, na az különösen drámai dolog. Sajnos ilyenre is volt már példa!
karamellcukorka (törölt) 2012.12.02. 10:54:45
@EdinaEdina: Legalább te érted,én nem értem. Egyre inkább nem.
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
Az utolsó 100 komment: