Órákig váratták, belehalt
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
T. Blog!
A sürgősségi ellátás Kecskeméten egyszerűen katasztrófa, édesapám került több alkalommal a kezükbe, bár ne került volna! Ha legalább csináltak volna egy ultrahangot kiderülhetett volna, hogy komoly a baj, pedig iszonyatos fájdalmakkal ment be arra gondolva, hogy segítenek neki. Pillanatnyilag segítettek is, fájdalomcsillapító+néhány gyógyszer vénába, de az okokat nem keresték! És miért nem?
Másnap délután ismét sürgősségi, újra iszonyatos fájdalmak, csöpögött róla a veríték, hiába kérte édesanyám, hogy hívják be, ne kelljen kivárnia a sorát, senki nem foglalkozott vele. Ezután édesapám eljutott egy olyan pontra, amikor azt mondta, hogy nem bírja tovább, önkényesen bement, és ekkor kezdtek el foglalkozni vele, persze nem kapkodtak ekkor sem, de ekkor már megtörtént a baj. Végül felkerült osztályra, ekkor már este volt.
Másnap reggel vizsgálatok következtek, már délelőtt kiderült műteni kell, de csak este fél7-kor került a műtőbe. A folyamatos késlekedés, nemtörődömség, és persze még sorolhatnám, hogy mi minden játszott közben abban, hogy az első műtét után még további 5 műtét következett, és minden ami a műtétekkel jár. Sajnos minden hiába, édesapám elhunyt, és senki nem tudja visszaadni nekünk. Azt gondolom, ha a sürgősségi osztályon alaposabbak és már az első alkalommal csinálnak ultrahangot, lehet, hogy nem így történt volna. Az is lehet, ha nem késlekedtek volna annyit az első műtéttel, lehet, hogy nem lett volna ennyi műtétre szükség, és még sorolhatnám.... Ilyenkor annyi "ha" merül fel az emberben!
Az ápolásával kapcsolatosan is komoly kétségeim vannak, hogy minden megtettek érte és emberként bántak vele?Sajnos ez így történt, már nem tehetünk semmit! Viszont a kecskeméti kórházat sokáig szeretném elkerülni!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SusanneF 2011.11.05. 06:25:43
Én ezt a posztot ki sem tettem volna!!!
Mi derül ki belőle?
-Egy apuka,(nem tudni,hány éves,és milyen alapbetegségei voltak??)Jelentkezik a sürgősségin nagy fájdalmakkal(Milyen jellegű??)
-Másnap újra...miért engedték haza,ha további vizsgálatokra volt szükség?
-Megműtik,aztán még sokszor...mivel??
Ennek így csak annyi az értelme,hogy x.y.hozzátartozó vádaskodik,és megteheti,hogy konkrétan hibáztat és apja haláláért okol egy csapatot,akiket MINDENKI be tud azonosítani...!!!
Ez nem szép dolog,és ennyi homállyal nem kéne engedni....!!!
Mikor lesz vége a halálos -tanúlság nélküli,vádaskodó posztoknak??
Ennél még a "levetkőztették a lányomat az iskolai orvosi vizsgálaton"téma is jobb....:)D...
Tempus-Anh 2011.11.05. 07:46:50
hogy a halált orvosi mulasztás okozta. Pár részlet erejéig érdekelne azért, hogy mibenn szenvedett édesapja és
mióta, milyen vizsgálatok történtek azelőtt, milyen betegségre milyen kezeléseket kapott, életvitel, kórlefolyás, halálhoz vezető betegség, kockázati tényezők, halál közvetlen oka, beavatkozások mibenléte, stb. Arra hivatkozni, hogy "mért nem ultrahangozták meg" (hasi?,szív?) , elég szegényes indok a vádaskodásra, amellett veszélyes is. Nemcsak műhiba miatt marasztalható el valaki, valakik, hanem rgalmazás miatt is.
Mária 2011.11.05. 08:22:33
Lehet, hogy nem volt véletlen ez a nagy titkolózás?
Mária 2011.11.05. 08:27:08
www.hazipatika.com/forums/messages/Bacs-Kiskun_Megyei_Onkormanyzat_Korhaza_Kecskemet?ftid=733
Rotoxis 2011.11.05. 10:26:20
Azt már én sem értem, hogy miért került ki a poszt, az ugyanis mindenféle megtárgyalásra alkalmatlan, annyira nem tartalmaz érdemi információt.
szabidoki 2011.11.05. 14:28:08
Csak sárdobálásra született az egész blog, semmi másra.
irutavé 2011.11.05. 16:13:25
Ugyandehogy (törölt) 2011.11.05. 17:15:15
kutykuruty 2011.11.05. 17:35:19
Mária, szerintem itt nem is az a lényeg, hogy mi volt a baja.
Utólagos diagnózis már nem segít. Azonban a sürgösségi betegállátás -itt egy klinikai városban is! - a béka feneke alatt van.
Eleve kinn a tábla, ahol részletesen leírják a sürgösségi ellátás menetét: 24 órájuk van arra, hogy eldöntsék: osztályos felvételre van szükség, vagy hazaengedhetik a pácienst.
És bizony, nem nagyon méricskélik, hogy kinek, mi a gondja. Az 5-6-8 és esetenként 15 órás várakozás (pl.apósóm) teljesen megszokott.
Barátnőm édesanyját -aki diagnosztizált szívbeteg volt és komoly szívpanaszokkal ment be - akkor kezdték ellátni, mikor a barátnőm elkeseredésében kiverte a balhét, hogy most azonnal jöjjenek és nézzék meg, mert nagy a baj. Mentek és rájöttek, hogy tényleg nagy a baj. 4-5 óra (pontosan nem tudom) után. Fel íntenzívre, ahol már megkapta a szükséges ellátást.
Szakorvosok nincsenek, rezidensek látják el a sürgösségit. (nem régen ezért is kérdeztem, hogy vajon nincs-e szakmai összeférhetetlenség a szakorvosok magánklinikán -magán praxisban történő munkája - és a klinikai munka közt).
Lehet, hogy a rendszerben van a hiba és tudom, hogy máshol is ennyi a sürgősségi beegállátás átfutási ideje, de nemártana ha lenne egy előzetes kikérdezés, hogy ki miért is van ott.
A történetnek szerintem ez a lényege.
rikitiki 2011.11.05. 17:51:08
@kutykuruty: "Szakorvosok nincsenek, rezidensek látják el a sürgösségit."
Így van, és amint hallhatod, most épp a rezidensek fognak lelépni. Miért? Mert meg kellene érteniük, hogy még egy generációnak várnia kell, hogy javuljanak a körülményeik. Szócsra sem érdemes...
Mindenre van pénz, csak az egészségügy várjon még egy generációt.
Akkor a beteg várakozni fog a sürgősségin, és máshol is. Ja, és ha demagógok vagyunk, akkor a beteg halni is fog. Tetszettek volna nem forradalmat csinálni.
Ha pedig nem tetszik, tetszenek majd megint forradalmat csinálni - amiből az egészségügyre is futja.
(Én még emlékszem, mekkora cirkusz és gyűlölet volt Molnár idején, a hódmezővásárhelyi mentős esetnél. A "tömeggyilkosok" volt a legkedvesebb jelző. Most akkor kérem minden fröcsögőt, minden fideszes politikust, hogy úgy jó ízesen köpje szembe magát).
Ja, az utolsó magyar határokat átlépő orvos után valaki kapcsolja le a sürgősségin a villanyt.
pirimogyoró 2011.11.05. 18:09:48
radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2011.11.05. 18:24:53
"(nem régen ezért is kérdeztem, hogy vajon nincs-e szakmai összeférhetetlenség a szakorvosok magánklinikán -magán praxisban történő munkája - és a klinikai munka közt)."
A válasz: nincs összeférhetetlenség.
A szakorvos ott dolgozik, ahová szerződött, és annyit, amennyiről a szerződése szól.
Ha a sürgősségi ellátást nyújtó kórház nem kínál megfelelő fizetést, akkor ott nem lesz szakorvos. Ha meg heti 6 órás szerződése van, akkor heti 6 órában van szakorvos, a maradék 162-ben meg nincs.
Ennyi.
irutavé 2011.11.05. 19:14:54
irutavé 2011.11.05. 19:23:42
Oszteopata 2011.11.06. 06:58:46
isolde 2011.11.06. 11:31:20
huncut 2011.11.06. 18:22:39
DMedve 2011.11.06. 21:12:36
Első körben őszinte részvétem Édesapád elvesztése miatt. Azt viszont tényleg jó lenne tudni, hogy milyen tünetekkel érkezett, és végül miben hunyt el. Az "iszonyatos fájdalmakkal" valljuk be elég tág fogalom. Nem vagyok orvos, de még így is tudom, hogy az UH az sokféle lehet. Érinthet hasat, koponyát, szívet, férfi lévén prosztatát, herét, stb-t is. Ezért lett volna jó, ha leírod a konkrét esetet, mert így elég hiányos nekem. Ha már belekezdtél, miért nem írtad meg tisztességesen?
Én szintén gyógyultam a BKMÖ Kórházában. Ugyan mint látjátok én nem haltam meg, de nekem is vegyesek a tapasztalataim. Én a szájsebészeten feküdtem. Szerencsére csak 1 éjszakát. Reggel mentem, aznap megműtöttek és másnap reggel jöhettem haza. Műtét előtt egy Attila nevű ápoló fiú vett kezelésbe. (Branülbekötés). Kifejezetten kértem, hogy a branült a kézfejembe kösse!! Voltam már kórházban, és átéltem a bekötik, eldurran, újat kötnek eldurran, és végül mindig kikötöttünk a kézfejemnél! Így azt gondoltam segítek, ha elárulom, hogy hol van olyan véna, ami nem durran el. Nem szórakozásból kértem. Erre az ápoló azt mondja, hogy Ő a kezembe nem köti, mert az FÁJ! Mondom oké, de egyrészt nekem fáj, és nem neki, másrészt ha beteszi valahova, és az ott eldurran, az is fáj, és az újabb és újabb szúrások is fájnak. Nem, nem és nem. Ő nem köti a kézfejembe. Eleve késésben voltunk az infúzióval, (sokára vettek fel, már 10 volt, 1,5 liter infúziót írtak ki a műtétig, és kora délután akartak műteni!) így nem vitáztam, tegye ahova akarja, vagy tudja, csak haladjunk. Betette a jobb alkaromba. Jelzem az is fájt, majd' becsináltam, pedig nem vagyok egy nyafka valaki! Végül sikerült. Rátette az infúziót, és kész. Az más kérdés, hogy csípett, feszített, fájt, de túléltem. Lefolyt szűk 1 liter, és levéve a megkezdett infúziót, vittek. Kaptam egy szem Dormicum tablettát, aminek én csak a felét vettem be! Lent a műtőblokkban várnom kellett a folyosón 30 percet, és úgy kerültem ténylegesen a műtőbe. A műtőben az aneszteziológus "hogy van?" kérdésére csak annyit tudtam mondani, hogy "nagyon-nagyon szédülök" Ismétlem, FÉL szem Dormicumot vettem be!! Persze ezt az anesztesnek nem mondtam. A műtőben megkérdeztem, hogy mikor kötöznek le? Azt felelték, hogy akkor, amikor elalszom. Erre kértem őket, hogy kötözzenek le most, mert annyira szédülök, hogy úgy érzem le fogok esni, és nyugodtabb lennék, ha lekötnének most. Megtették. Ezt követően az egyik műtős az infúziót fel akarta tenni a branülbe, de amint hozzáfogott, én már éreztem, azt az ismerős pokoli fájdalmat, amit nevesített is a műtős. "Eldurrant a branül". Ezt követően hova tették az új branült? Na hova? A kézfejembe. Miután én még ébren voltam, már csak súgva ugyan, de odamondtam a fejemnél álló anesztesnek, hogy a kézfejemben nem durran el. Odatették, és lássatok csodát, nem durrant el. Kibírta a műtétet, a műtét utáni gyógyszerelést, és hajnalban én vettettem ki, mert egyrészt már nem volt rá szükség, hiszen mentem reggel haza, másrészt be is alvadt. De ne fussunk ennyire előre, túléltem a műtétet, de nem ment simán. A másoknak 50 perc-1 órás műtét nekem 4 órás lett, és a szeretteim már azt sem tudták mit csináljanak, annyira aggódtak. Végül kikerültem a műtőből, de teljesen szétrepedt a szám, és sugárban hánytam. Már a műtőben is hánytam, de úgy, hogy hallottam, ahogy a műtőasztalról csepeg le a hányásom, szóval nem kis mennyiség volt. A műtő és a szobám között az ágyamat összehánytam, úgy, hogy a kórterembe érve teljes ágyneműcsere vált szűkségessé. Ez este 5:30 után volt. 6-kor pedig a látogatási idő vége miatt kitették a látogatóimat. Én pedig még akkor igencsak rosszul voltam. Annyit azért megtettek, hogy nagynéném a megkezdett nedves törlőkendős áttörlésemet (mivel a zuhanyozás teljesen esélytelen volt abban az állapotomban!) befejezhette. Aztán olyan negyed 7 körül magamra maradtam a sugárhányásommal. Szerencsém volt, mert a szobatársam nem volt rosszul, csak mivel Őt előbb műtötték, neki a fájdalomcsillapítója előbb is ment ki, így Ő a fájdalommal küzdött, és jegelte az arcát. Néha segített, amikor hívni kellett a nővért. 1-2x használtam a vesetálat, de mivel annak befogadóképessége csekély, inkább a pár lépésnyire lévő wc-t használtam. (906-os 2 ágyas kórterem, wc-vel!)El sem tudom képzelni, hogy ha egy sok ágyas kórterembe kerülök, és messze a wc, hogyan csináltam volna meg ezt az időben kiérés dolgot. Az éjszakás nővér nagyon-nagyon aranyos volt. Sajnos a nevét nem tudom. De hátha van itt aki ismeri, és dátum alapján tud segíteni. 2011. 06. 16-án estétől 17-én reggelig éjszakás volt a 9. emeleti szájsebészeten. Ha valaki esetleg tudja a nevét, szívesen venném. Ő tényleg 100%-ig profi volt! Mindig jött, ha hívtuk, és segített, mindig. Este a gyógyszerelésnél volt egy kis gáz, mert mivel folyton hánytam, a gyógyszerosztáskor is a wc-n voltam. A nővér (még a nappalos!!) nem hagyott ott nekem fájdalomcsillapítót. Ezt reggel az orvos vette észre, ugyanis nekem nem hiányzott. (Homeopátia volt a segítségemre!) Ellenben hajnalban, mikor már nem volt mit hányni, csak az inger volt, kisétáltam az éjszakás nővérhez, és kértem egy Cerucal infúziót, amit AZONNAL megkaptam. Nem küldött vissza a szobámba, hogy "majd viszem", hanem már jött is velem a szobámba, és kaptam is. Persze azon az éjszakán voltak események még a többi szobában, de ettől függetlenül bármit kértem, segített. (Na nem voltam hisztis, mert azzal nem tartok előbbre!) Amíg folyt az infúzió, legalább 3x bejött, hogy jobban vagyok-e? Aztán mikor lefolyt, tudtam, hogy sok a dolga, (egy néni a másik szobában belázasodott)így nem csengettem, hogy jöjjön, hanem leakasztottam az infúziót az állványról, és kisétáltam a nővérpulthoz. Látott a szobából, intett is, hogy jön azonnal, de én mondtam, hogy csak nyugodtan, ráérek. Leültem a nővérpult mellett egy székre (nagyon-nagyon szédültem még akkor is), és megvártam. Nekem azt leszámítva, hogy a branülöm az ápoló srác önfejűsége miatt eldurrant, hogy kitették a családomat, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rájuk, és hogy éjjel cudarul hánytam, pozitív a tapasztalatom.
Nyilván vannak jobb kórházak is, de sokkal rosszabbak is.
Én az egész műtétben az altatástól (a következményeitől) féltem a legjobban, és mindenki nevetett, hogy ha-ha, nem lesz semmi, nyugi, és tessék. Nekem lett igazam, mert így utólag mindent összevetve az ébredés, és a műtét utáni hányás volt a legrosszabb. A fájdalom elviselhető volt, mert ugye azt lehet csillapítani, eredményesen. De a szűnni nem akaró hányás brutális volt.
Sokat jelentett, hogy törődtek velem, és az éjszakás nővér nem hagyott magamra a bajommal. Így utólag is köszönet Neki mindenért! (Hátha olvassa!)
Braincelle 2011.11.06. 21:21:38
Ki az a "ti" és ki az a "mi"? Szerintem mindenki leléphet, ha nyelvet tanul, illetve külföldi piacon versenyképes szakmában értékelhető minőségű munkát végez.
csak néha benézek ha marhaságot látok 2011.11.06. 22:39:57
ez az írás is ott van a házipatikán
DMedve 2011.11.06. 22:44:20
A házipatikán tudom, hogy fent van, én tettem oda is fel.
Bocsi!
DMedve 2011.11.06. 22:50:32
"a branült meg nem távolítgatjuk el magunktól, azért kell mandrint tenni bele, vagy folyamatosan lassú cseppszámmal infúziót folyatni bele, hogy ne alvadjon be, pláne hányós betegnél."
Nem alaposan olvastál. Én ezt írtam:
"hajnalban én vettettem ki" Azaz a nővérrel vettettem ki. Nem én vettem ki, hanem Ő. Érted már?
Mint már írtam, nem vagyok orvos, így nem tudom, hogy mit tettek, vagy mit nem tettek az infúziómba. Amúgy a Cerucal infúzió után kicsivel vette ki a nővér a branült, tehát nem sok idő telt el, mégis bealvadt.
huncut 2011.11.07. 09:06:56
csak néha benézek ha marhaságot látok 2011.11.07. 10:46:37
a műtét alatt a beteg nem nyel, elvégre izomrelaxánsokat kap, így a nyelés lehetetlen, a vért a műtét után nyelted le, pedig biztos vagyok benne, hogy mondták, hogy köpd ki egy vesetálba, hogy fel tudják mérni a vérveszteséget. ezt csak úgy mellesleg említem a tények tisztán látása végett
DMedve 2011.11.07. 14:06:43
Igazad van, a tetettem 1-t, csak már késő volt, nem is figyeltem. Emellett Igen, én kértem, hogy ha lehet, vegye ki, mert bealvadt. KÉRTEM, és nem utasítottam rá. Illetve ahogy visszaemlékszem inkább kérdeztem, hogy ki lehetne-e venni? Mivel már nem volt szerepe, kivette.
Már írtam, hogy NEM vagyok orvos, tehát fogalmam sincs, hogy egy műtét alatt mit tesz, vagy mit nem tesz a beteg. Az én szempontomból mind1, hogy nyeltem, vagy lecsorgott a gyomromba, ott volt, és órákba telt, mire távozott az összes, igen kellemetlen éjszakát okozva nekem. NEM, nem nyeltem le a műtét után, mert már a műtőben, közvetlenül ébredés után is hánytam, tehát nem nyeldestem semmit. A köpésről nem mondtak semmit, inkább sajnáltak, mikor látták, mennyire rosszul vagyok. Ahogy már írtam segített a nővér, de ennél többet sajnos nem tehetett.
A vérveszteség méréséről szó sem esett, és senki nem nézte, hogy mennyit hányok a wc-be.
Úgy érzem Te az 1. bejegyzésemet nem olvastad. Ez egy SZÁJSEBÉSZETI műtét volt.
DMedve 2011.11.07. 14:07:39
rikitiki 2011.11.07. 16:48:07
A gyakorlatban nem - ennek okai szerteágazóak, főként a szakma egységének hiánya miatt.
De mindez lényegtelen, ez legfeljebb az orvosok egyéni sorsa szempontjábol lényeges.
Amennyiben a társadalom jó orvosi ellátást akar, akkor meg kell teremteni a feltételeit.
A választások során is (okosan kell szavazni), és a választások között is (civil szerveződés, önkormányzat, egyéb nyomásgyakorlás stb...)
Amennyiben a társadalom az államtól várja a megoldást, akkor a megoldás olyan is lesz.
rikitiki 2011.11.07. 17:01:44
1. Nem minden műtét során kap a beteg izomrelaxánst. Amennyiben nem kap, akkor az izomműködés megmarad, de ennél is fontosabb, hogy a reflexek is.
Az izomrelaxáns pedig, mint minden gyógyszer, dózisfüggő hatást nyújt, a többségük elég gyorsan bomlik, vagy metabolizálódik, így egy műtét során, a műtét alatt nem biztos, hogy folyamatosan megfelelő lesz a neuromuszkuláris blokk.
Ébresztéshez közeledve pedig természetesen hagyják a hatást szűnni.
2. Izomrelaxáns hatás alatt nincs nyelés, de reflexek sincsenek. Megfelelő légútvédelem hiányában akár még a légcsőbe is kerülhet folyadék, váladék, a nyelőcsőbe és gyomorba pláne. Nem aktív nyeléssel, hanem védőreflexek hiányában lecsorog.
Mindezeket természetesen lehet megelőzni, a mellékhatásokat csökkenteni. Nem biztos hogy e szempontból minden megtörtént, illetve hogy ez volt az elsődleges (a körülmények gyakran átrendezik a szempontokat). Ha a műtét jelentősen elhúzódott, akkor annak volt valami oka, amivel foglalkozni kellett, illetve jóval több ideig tudott a gyomor telődni bármivel.
A műtét jellegéből kifolyólag (szájsebészet, gyakran jelentősebb vérzés van, ami ráadásul befelé csak egy irányba mehet, közel van a garat és nyelőcső) nem meglepő utána ilyen okokból hányás, ha elhúzódik a műtét akkor különösen.
irutavé 2011.11.07. 17:54:45
DMedve 2011.11.07. 19:11:57
Nekem az egész szerkezetet kivették a karomból, és egy másikat tettek a kézfejembe, tehát azt kivették, ez biztos. (Mind a 2 kék kupakos volt. Az is, amit az osztályon tettek belém, és az is, amit a műtőben építettek a kezembe.) Ha már itt tartunk van egy kérdésem. Miért lehet, hogy nekem kék volt a kupakja, a szobatársamnak zöld, a szomszéd szobában a csajnak rózsaszín, egy folyosón sétáló néninek narancssárga? Biztosan nem az az ok, hogy melyik illik a pizsamánkhoz. :-D
irutavé 2011.11.07. 19:42:55
csak néha benézek ha marhaságot látok 2011.11.07. 19:45:55
@irutavé: nálunk ha egy branül nincs használat alatt akkor egy műanyag mandrint tesznek bele, hogy ne alvadjon be
@DMedve: a braunülle a Braun cég által gyártott kanül honosodott neve, a szín a méreteket jelöli
csak néha benézek ha marhaságot látok 2011.11.07. 19:48:30
irutavé 2011.11.07. 19:52:16
irutavé 2011.11.07. 19:58:24
DMedve 2011.11.07. 20:41:45
Nem, nem adtam be magamnak semmit, csak nagyon fájt és feszített, és miközben hajnal felé a szomszéd szobában "lakó" nénivel sétáltunk a folyosón, elpanaszoltam neki, hogy nagyon rossz érzés a branül egy ideje. Egy ideig nem volt semmi baj vele, de már 1 órája fáj. Erre mondta Ő, hogy szóljak gyorsan a nővérnek, és ha lehet vetessem is ki, mert Ő is érezte ezt, és neki bealvadt akkor. Én pedig mentem, szóltam, és kivette a nővér. Mondtam a nővérnek, hogy bealvadt (tanulva a nénitől), és a nővér nem tiltakozott a laikus mód felállított öndiagnózisom ellen.
Az átmosás az, amikor egy fecskendőből átlátszó folyadékot nyomnak a branülbe? Mert ha igen, akkor olyat nekem is csináltak, amikor kértem a Cerucal infúziót. Mielőtt betette volna a kezembe azt az infúziót, nyomott a branülömbe átlátszó folyadékot. Utána pedig feltette a Cerucal-t. Ami le is folyt szépen.
rikitiki 2011.11.07. 20:55:44
Én elsősorban általánosságban írtam (és most is nagyobbrészt) a relaxációról és gyomortelődésről.
4 órás műtét is végezhető intubálás vagy relaxálás nélkül, akár LMA-val is (bár itthon ez nem divat kétségtelenül) - általánosságban. Szájsebészeten ritka, hogy ne intubálnának, ez igaz.
A 4 óra egyébként azért nem releváns, mert 1 órásnak indult. Ha nincs a légút szempontjából felmerülő indikáció, nem feltétlenül intubálnak megfelelő ventilláció mellett a műtét elhúzódása miatt.
Természetesen lehet nézni műtét alatt a neuromuszkuláris junkciót, külföldön e nélkül nem is nagyon van relaxáció, nálunk megint nem általános eljárás. Van ahol van műszer és alap, van ahol nem.
A reflex az aspiráció miatt lényeges, nem a gyomortelődés miatt, a műtét hossza pedig több szempontból is számít:
- nagyobb gyógyszerdózis, akár iv. (narcoticum, major analgetikum) akár inhalációs...ezek közül sok akkumulálódik a zsírszövetben is.
-a gyomor telődni fog, akár váladékkal, akár gázzal (ezt pl. gyomorszondával lehetne kontrollálni, ami a szájsebészet esetében nem biztos hogy szóba jöhet a műtét során vagy a műtét végén)
A konkrét műtét esetén világos, hogy nem 4 órára készítettek elő, de mondom, 1 óra után sem elképzelhetetlen a postop. hányás, minden ideális feltétel mellett sem - a vérzés miatt ez a szájsebészeten kicsit gyakoribb.
Csak arra akartam rávilágítani, hogy intubálás, relaxálás, és műtét során megfelelő leszívás esetén is telődhet a gyomor. Ha hosszabb a műtét, akkor annál inkább. (Azt gondolom egyébként, hogy az egyéni érzékenység sokkal fontosabb, ha hajlamos, akkor lehet igyekezni, de nem biztos, hogy eredményesen)
irutavé 2011.11.07. 21:06:08
rikitiki 2011.11.07. 21:16:50
Az átöblítéshez használt átlátszó oldat, fiziológiás sóoldat (lényegében tiszta víz).
A branül maga egy fém tűvel ellátott műanyag cső (a tű a csövön belül fut, azon kicsit túl ér, ezáltal merevíti is), a végén kétirányú csatlakozóval (a kis kupak fedi az egyik irányt). A tű segítségével bejut a branül a vénába, a tűt kihúzzák, és felvezetik a műanyag csövet, hogy megfelelően rögzülhessen. A műanyag cső gyakran akár meg is hajolhat, törhet a vénában, mivel nem éles, nem okoz kárt. Ha a véna gyenge falú, akkor nem tudja "meghajlítani" a csövet, hanem a gyengébb enged játékban ő lesz aki enged. Ekkor durran el. Ezen segít, ha vékonyabb, rövidebb cső van bent.
A csatlakozóhoz aztán később mindenféle okos eszköz, csap, szelep egyéb csatlakoztatható, és természetesen az infúzió is, ami utána a közlekedő edények elve szerint áramlik be a vénába (visszafele meggátolható az áramlás szelepekkel).
DMedve 2011.11.07. 21:48:45
DMedve 2011.11.07. 22:01:03
Amúgy maga a műtét kb. 50 perc, 1 órásra volt tervezve, ahogy az előttem műtötteknél is, csak náluk sikerült. Nálam nem. A beavatkozás 4db rendellenesen álló (idegpályában, állkapocsban rekedt) bölcsességfog egyidejű eltávolítása volt. Eltávolítottak csontokat is, úgyhogy megdolgoztak vele(m).
Édesanyám, aki a műtét után beszélt az orvossal azt mondta, hogy az orvosról folyt a víz. (Pedig a műtőben olyan hideg volt, hogy én fáztam, mikor bevittek!) Így nyilván miattam izzadt le szegény. A viziten mondta is reggel, hogy ne sajnáljam magamtól a fájdalomcsillapítót, mert várható erős fájdalom. Hát fájt, de így visszagondolva a műtét utáni hányás jobban megviselt, mint a fájdalom, ami a műtét miatt jelentkezett. Az orvos által felírt Cataflamot kiváltottuk, de nem volt rá szükségem. 1-et vettem be, de csak úgy éreztem magam, mint akit hókon vágtak, így nem szedtem. Homeopátiával (mezereum, pulsatilla) és éjszakára Panadollal éltem át a műtét utáni 3 napot. A 4. naptól már csak a homeopátia ment éjjelre is, aztán 1 héttel a műtét után már semmi.
Braincelle 2011.11.07. 22:05:53
Az az igazság, hogy nem annyira szeretem a "neked könnyű, mert..." típusú mondatokat. Egyrészt akinek szakmája van (bármilyen) és nyelveket tud, az megdolgozott, érte, áldozatot hozott érte. Akár például azzal, hogy nem tud párkapcsolatot létesíteni vagy gyereket szülni. Vagy bármivel. Másrészt pedig gondolod hogy egyetlen fiatal orvosnak sincs gyereke, fiatalabb hozzátartozója, beteg rokona, kötelezettségei?
Azt gondolsz, amit szeretnél persze. De mindenért meg kell fizetni, és mindenki eldöntheti, hogy minek nem sajnálja az árát (természetesen átvitt értelemben).
irutavé 2011.11.07. 22:19:45
csak néha benézek ha marhaságot látok 2011.11.08. 19:11:04
na ilyet, van minden színben, minden mérethez, puha szilikonból, megakadályozza a branül bealvadását
irutavé 2011.11.08. 20:54:09
csak néha benézek ha marhaságot látok 2011.11.08. 22:02:27
irutavé 2011.11.08. 22:10:44
XCat 2011.11.08. 22:22:39
Amit még el tudok képzelni, hogy nem is volt belőle minek kiégnie, csak éppen hallotta hogy kenőpénzes pálya, és amikor rájött hogy pofára esett, már öreg/buta/gyáva volt váltani.
irutavé 2011.11.08. 22:36:02
irutavé 2011.11.08. 23:21:46
XCat 2011.11.08. 23:52:39
Veled egyébként is nehéz lenne.
rikitiki 2011.11.09. 10:20:17
Ez sajnos egy gyógyíthatatlan betegség, adott esetben fertőző is.
tódór piroska 2011.11.09. 17:04:13
Sajnos, a te fajtádból van sokkal több, mint amennyi kellene (egy is sok).
Ha kritikát kapsz,nem támadni kell, hanem elgondolkozni azon, hogy hol követted el a hibát,hogy legközelebb legyen esélyed azt elkerülni.
irutavé 2011.11.09. 17:07:05
XCat 2011.11.09. 17:09:05
Sajnos meglehetős ellenállásba szoktam ütközni. :)
irutavé 2011.11.09. 17:21:30
tódór piroska 2011.11.09. 18:04:53
Hogy milyen ember? Hát, ilyen.
Bár inkább csak humanoid. Nem kell (nem szabad) reagálni rá, akármit fröcsög. Fortyogjon csak saját mocskában, egyedül.
irutavé 2011.11.09. 18:20:59
tódór piroska 2011.11.09. 19:22:41
ERCP vizsgálat közben készült rtg.felvétel (saját anyag).
A hosszú görbe a duodenumba vezetett endoscop, a végéből egy vékony "drót" (papillotom, elektromos kés) megy a choledochusba (közös epevezeték), amelyet középső harmadában halszáj szerűen lezárt egy babnyi kő. Ha pont nem azon mesterkedek, hogy el tegyek egy beteget láb alól, akkor ilyesmivel foglalkozom sok egyéb más szörnyűség mellett.
tódór piroska 2011.11.09. 19:24:05
Az nem látható a képen, hogy a kő néhány perc mulva már a beteg kezében volt.
Irkutszk 2011.11.10. 14:49:56
Nagyon tetszik! :) Köszönöm a tájékoztatást :)
Majd ha felnövök és nagy leszek és bátor, mutatok én is képeket neked ;)