Folyamatosan vért hányt az édesanyám
2011.08.06. 06:00
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
2007 Március. Édesanyámat bevitték rosszul lét miatt a Szolnoki Hetényi Géza kórházba.Szív probléma illetve nehéz légzés erős fájdalom. Felvételre került a Belgyógyászati osztályra.Pár nap után hazaküldték. Otthon nagyon rossz állapotba került. Egy este úgy döntöttünk hogy kihívjuk a mentőt mert már észen kívül volt a fájdalomtól. A mentősök közölték nincs szabad kocsi. Legyen türelemmel. Többszöri kérésre küldtek egy ügyeletes orvost. Az orvos látta hogy nagy gond van. Verejtékezés fájdalom. Azonnal kért egy mentőt. A mentő megérkezett és beszállították a Hetényi Géza Kórház Sürgősségi Osztályára.
Itt a várakozás közepette többször rosszul volt. Eltelt kb 2 óra amit fájdalommal kínok között a folyosón kellett elszenvednie.
Sajnos a fájdalom annyira felerősödött hogy elájult a kezeim között. Én hangos kiabálásomra jött egy betegszállító aki bevitte őt a vizsgálóba. Anyukámat felfektették és kapott azonnal egy injekciót amitől kicsit jobban lett.A doktornő meg is jegyezte hogy jól megtetszett engem ijeszteni! Anyukámat felvitték a CT-re. várakoztunk a folyosón ahol megjelent a doktornő és közölte ott mindenki előtt. A néninek tüdődaganata van.
Itt anyukám összeomlott lelkileg. Felkisérük a kórterembe ahol megjelent az ügyeletes doktornő. Kérdezgette mióta dohányzik stb.... Másnap meglátogattuk. Nagyon nem érezte jól magát. Másnap is bent voltunk nála. Étvágytalan le gyengűlt embert láttam. Sajnos ekkor már vért köhögött fel, ill vért hányt. Azt mondta nekem hogy az fáj a legjobban neki hogy itt senki rá sem nézett. Sem orvos senki. Vizitkor az ágyánál nem járt orvos.Tehát rá sem néztek. Sajnos. Ő folyamatosan vért hányt és körbe volt a papírzsepikkel. A bátyám délelőtt ment hozzá .Édesanyám nagyon meg volt rémülve. Mint kiderült , egyedül volt a szobában, rosszul lett , és segítséget akart hívni.
Az ajtón nem tudott kimenni, mivel azt kívülről rázárták. Nagyon megijedt. A bátyám ott maradt mellette amikor megjelent a nővérke egy fecskendővel. Meglátta azt hogy anyukám vérzik , kiszaladt a betegszobából, hátrahagyta a fecskendőt a beteg ágyon. A testvérem azt gondolta azért szaladt el hogy hívjon egy orvost. Sajnos ez nem történt meg.
Én délután érkeztem meg hozzá. Ekkor már nagyon rossz állapotban volt. A bal oldalán mutatott egy elkékült foltot amire azt mondta nagyon fáj. Nagyon csúnya volt. Nagyon sokáig nem maradtam nála. Annyi volt hogy tiszta fehérneműt hálóinget raktam neki a szekrényébe. Láttam hogy nagyon szenved. Kértem a nővérkét jöjjön mert anyukám nagyon rosszul van.
Szájhúzogatás közepette kegyeskedett odajönni. Adott valami gyógyszert. Anyukám mondta hogy ő már bevette az esti gyógyszerét. Erre a nővérke, csak vegye ezt is be nyugodtan, és kiment.Sajnos a vérzés nem csillapodott és zsebkendők csak gyűltek. A nővérke ezt amikor bejött látta, de nem tett semmit!!!!!Én összeszedtem és kidobtam a szemetesbe. Letakarítottam az éjjeli szekrényét.
Láttam pihenni szeretne .Ezért eljöttem. Ez volt az utolsó találkozásom vele. Éjjel meghalt. Sajnos úgy halt meg hogy gyakorlatilag az osztály orvosa meg se nézte mi van vele?? A nővérek látták hogy vért hány. Nem tettek semmit. Nem foglalkoztak vele. Úgy halt meg hogy nem kapta meg azt az ellátást ami kijárna egy ilyen betegnek! A Szolnoki Hetényi Géza Kórház Tüdő osztályán történt. 2007 Március 13 án halt meg.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
apoló 2011.08.07. 09:10:02
@Dr.laikus PhD:
"Hogy ne érkezzen meghazudtoló válasz, egy ilyen beteggel feküdtem egy szobában."
"Bizonyíték" erre az adott szavad.
"Hogy ne érkezzen meghazudtoló válasz, egy ilyen beteggel feküdtem egy szobában."
"Bizonyíték" erre az adott szavad.
prolee 2011.08.07. 09:12:50
@Kockásfülűnyúl: Hagytuk egyedül meghalni...
Sosem tudhatod, hogy melyik az a pillanat, amikor elmegy. Nem lehetsz állandóan vele. (A nagyanyám akkor halt meg, amikor a nagynéném kiment a WC-re.)
Egyébként pedig mindenki egyedül hal meg.
Kórházban a legrosszabb meghalni. Az egész hely egy üzemszerű borzalom. Ennek ellenére mindenkit bevitetnek a halála előtt, mert "rosszul lett". Hát nyilván nem ficánkol az ember a halála előtt. Otthon kellene hagyni, mert a kórházban sem fogja jobban érezni magát.
Én is rettegek a haláltól.
Sosem tudhatod, hogy melyik az a pillanat, amikor elmegy. Nem lehetsz állandóan vele. (A nagyanyám akkor halt meg, amikor a nagynéném kiment a WC-re.)
Egyébként pedig mindenki egyedül hal meg.
Kórházban a legrosszabb meghalni. Az egész hely egy üzemszerű borzalom. Ennek ellenére mindenkit bevitetnek a halála előtt, mert "rosszul lett". Hát nyilván nem ficánkol az ember a halála előtt. Otthon kellene hagyni, mert a kórházban sem fogja jobban érezni magát.
Én is rettegek a haláltól.
Kockásfülűnyúl 2011.08.07. 09:13:38
Apu márciusban halt meg, 56 éves volt.A betegsége miatt várható volt a halála, de talán soha nem fogok tudni tovább lépni.Májcirózis, a végén már nagyon zavart volt, haza küldték.Tudtuk, h innentől már csak rajtunk múlik, h otthon vagy kórházban megy el.Rosszul lett, fulladt, ügyelet, mentő, kórházból hazaküldték a családot azzal, h majd reggel lesznek eredmények,Éjfélkor meghalt.Miért nem mondták, hogy maradjunk mellette, mert ennyi...Nem lehet kimondani?Van erre valami becsületkódex?Azóta folyamatosan keresem a válaszokat és ostorozom magam, h miért nem voltunk vele?Vak és süket voltam, h nem tudtam olvasni a sorok között?Igazából neki már mindegy, de nekem nem. Ez olyan döntés, amit utólag nem tudsz korrigálni, hiszen a halál végleges.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 09:15:41
@apoló:
Hát az enyém igen, mert én ott vagyok, te meg csak olvasol ilyen "elrettentő" posztokat és szeretsz borzongani, trollkodni. :)
Vagyis élményem nekem van, neked meg fantáziád.
Hát az enyém igen, mert én ott vagyok, te meg csak olvasol ilyen "elrettentő" posztokat és szeretsz borzongani, trollkodni. :)
Vagyis élményem nekem van, neked meg fantáziád.
apoló 2011.08.07. 09:17:04
@Kockásfülűnyúl:
Részvétem.
"Van erre valami becsületkódex?"
Persze, csak fizetni kell érte, sajnos.
Részvétem.
"Van erre valami becsületkódex?"
Persze, csak fizetni kell érte, sajnos.
Kockásfülűnyúl 2011.08.07. 09:17:25
@prolee: bocs, azt hittem, h az első nem ment el.Az otthoni halállal kapcsolatban arra gondoltam, hogy a 10 éves fiam azon az ágyon szeret aludni a mamánál, amin apu töltötte az utolsó napjait.Illetve anyu miatt is, bár utólag az ördög sem tudja, h a jobb.
Én rendkívül egoista módon a saját halálomtól rettegek.Ez beteges?
Én rendkívül egoista módon a saját halálomtól rettegek.Ez beteges?
prolee 2011.08.07. 09:18:23
@Dr.laikus PhD: Az injekciót (én úgy értelmeztem) be sem adták neki, esetében pedig az ellátás alatt "haldoklónak szükséges" ellátást, tehát fájdalom csillapítást ÉS!!!!! lelki támaszt értek. Ezt nem kapta meg, ami értelmezésem szerint azt jelenti, hogy a számára szükséges ellátást nem kapta meg. Ez ui. nem gyógykezelés, hanem hospic ellátás lett volna. Remélem, nem kell tovább magyaráznom.
apoló 2011.08.07. 09:20:04
@Dr.laikus PhD:
Nem tudsz normálisan érvelni, és mindjárt trollkodással vádaskodsz?
Ugyan miért kellene elhinni bármit is amit mondasz? A sok jó dolog, amit a kórházakról állítasz nem "logikus". A tapasztalatok, sajtó, műhiba perek, meg ez a blog sem azt tükrözik, amit te állítasz.
Nem tudsz normálisan érvelni, és mindjárt trollkodással vádaskodsz?
Ugyan miért kellene elhinni bármit is amit mondasz? A sok jó dolog, amit a kórházakról állítasz nem "logikus". A tapasztalatok, sajtó, műhiba perek, meg ez a blog sem azt tükrözik, amit te állítasz.
Kockásfülűnyúl 2011.08.07. 09:22:09
Májzsugorodás utolsó stádium, kezdődő májkóma, cukorbetegség, szívproblémák.Összeomlott a keringése, 2x próbálták újra éleszteni.Tényleg nem lehetett tudni, h vége lesz?nem kötekedek, őszintén kérdezem.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 09:24:08
@prolee:
Nem tudjuk mi történt, mert amit leírt az biztosan nem.
Épeszű ember akármennyire ijedt is hasonló esetben botrányt rendez, de ha ennyire szelíd, mint a posztoló nem utólag kér jogorvoslatot, hanem akkor megy Ponciustól Pilátusig, hogy milyen kegyetlen dolgok történnek a tudottan haldokló édesanyjával.
Nem tudjuk mi történt, mert amit leírt az biztosan nem.
Épeszű ember akármennyire ijedt is hasonló esetben botrányt rendez, de ha ennyire szelíd, mint a posztoló nem utólag kér jogorvoslatot, hanem akkor megy Ponciustól Pilátusig, hogy milyen kegyetlen dolgok történnek a tudottan haldokló édesanyjával.
Kockásfülűnyúl 2011.08.07. 09:24:09
@JimGilmoure: ha ez nekem jött, hát kedves papa volt, és nem, nem volt alkoholista.Nem csak alkoholos májzsugorodás létezik.Ha nem nekem szántad, bocs, nem akarlak iskolázni.
apoló 2011.08.07. 09:25:13
@Dr.laikus PhD:
Szerintem az a trollkodás, amit te művelsz. Minden negatív posztot kétségbe vonsz, beleértve az írója szavahihetőségét. Persze csak a te szavahihetőséged és "tapsztalataid?" megkérdőjelezhetetlenek.
Szerintem az a trollkodás, amit te művelsz. Minden negatív posztot kétségbe vonsz, beleértve az írója szavahihetőségét. Persze csak a te szavahihetőséged és "tapsztalataid?" megkérdőjelezhetetlenek.
prolee 2011.08.07. 09:26:56
@Kockásfülűnyúl: Nem az a beteges, hogy félsz, hanem az a beteges, ahogyan itt a haldoklókat kezelik.
A kolléganőm 80 éves anyja egy hete halt meg több éves kimerítő ápolás után kórházban. Alzheimer, teljes leépülés, nem volt magánál, nem kommunikált már régen. Az utolsó napon fulladozott, két nővér és egy orvos próbált letuszkolni a torkán egy vastag csövet a lánya szeme láttára, ami nem sikerült, viszont így szája szélén szivárgó vércsíkkal sikerült távoznia ebből a világból.
Ez az ami nem normális. Ezért félsz a haláltól, mert ilyeneket csinálnak.
A kolléganőm 80 éves anyja egy hete halt meg több éves kimerítő ápolás után kórházban. Alzheimer, teljes leépülés, nem volt magánál, nem kommunikált már régen. Az utolsó napon fulladozott, két nővér és egy orvos próbált letuszkolni a torkán egy vastag csövet a lánya szeme láttára, ami nem sikerült, viszont így szája szélén szivárgó vércsíkkal sikerült távoznia ebből a világból.
Ez az ami nem normális. Ezért félsz a haláltól, mert ilyeneket csinálnak.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 09:27:25
@Kockásfülűnyúl:
Ez az utolsó stádium, ezt nyilván megmondták.
Hogy mikor következik be a halál azt senki nem tudja megmondani.
Cirózisos betegnél lehet tudni, hogy nem gyógyítható.
Ez az utolsó stádium, ezt nyilván megmondták.
Hogy mikor következik be a halál azt senki nem tudja megmondani.
Cirózisos betegnél lehet tudni, hogy nem gyógyítható.
bájgúnár 2011.08.07. 09:27:28
@apoló:
"Másrészt, talán tájékoztathatnák a hozzátartozót a lehetőségekről"
Ebben igazad van!Ez kötelességük lenne.Mivel az orvosok is emberből vannak köztük is vannak ilyenek is olyanok is.
"Másrészt, talán tájékoztathatnák a hozzátartozót a lehetőségekről"
Ebben igazad van!Ez kötelességük lenne.Mivel az orvosok is emberből vannak köztük is vannak ilyenek is olyanok is.
min 2011.08.07. 09:29:51
@Dr.laikus PhD:
"Kapott ellátást, hiszen akkor mi volt az ottfelejtett injekció az ágyon..."
Basszus gratulálok. Ez a kapott ellátás?
Vidd be a kocsid szervizbe, én bedobok az ülésedre egy villáskulcsot majd azt mondom, volt javítva. Tükrözöd a magyar egészségügyet.
"Kapott ellátást, hiszen akkor mi volt az ottfelejtett injekció az ágyon..."
Basszus gratulálok. Ez a kapott ellátás?
Vidd be a kocsid szervizbe, én bedobok az ülésedre egy villáskulcsot majd azt mondom, volt javítva. Tükrözöd a magyar egészségügyet.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 09:29:58
@apoló:
Tudsz olvasni? Nem szoktam kétségbe vonni.
Ezt igen, mert ilyen balga hozzátartozó nincs, olyan nővér sincs aki elhagy egy teli injekciót és nem megy vissza érte.
Pláne, ha esetleg morfin volt benne...
Szóval a józan észnek ellent mond minden mondata.
Tudsz olvasni? Nem szoktam kétségbe vonni.
Ezt igen, mert ilyen balga hozzátartozó nincs, olyan nővér sincs aki elhagy egy teli injekciót és nem megy vissza érte.
Pláne, ha esetleg morfin volt benne...
Szóval a józan észnek ellent mond minden mondata.
prolee 2011.08.07. 09:30:48
@Dr.laikus PhD: Csak a postból tudunk kiindulni, helytelen, ha mindenki valami mást gondol mögé, mert akkor nem ugyanarról az esetről fogunk beszélni.
Nem látom, hogy jogorvoslatot kért volna. Azt látom, hogy kiírta magából a fájdalmát, s talán megnyugvást jelent neki, ha mások támogatóan viszonyulnak hozzá, nem pedig ellenségesen és meghazudtolva az ő állításait.
Nem látom, hogy jogorvoslatot kért volna. Azt látom, hogy kiírta magából a fájdalmát, s talán megnyugvást jelent neki, ha mások támogatóan viszonyulnak hozzá, nem pedig ellenségesen és meghazudtolva az ő állításait.
prolee 2011.08.07. 09:32:30
@Dr.laikus PhD: Tudsz olvasni? Nem szoktam kétségbe vonni.
Nem tudjuk mi történt, mert amit leírt az biztosan nem.
Nem tudjuk mi történt, mert amit leírt az biztosan nem.
min 2011.08.07. 09:33:17
@Duygu: nem értem félre. Sarkítottam kicsit a dolgon mert hihetetlen, hogy itt pár hozzászólónak még a haldokló viselkedése sem tetszik igazán.
Hülyének néznek egy hozzátartozót aki nem tudja megállapítani zárva volt e egy ajtó vagy sem még azt is kétségbe vonják, hogy képes e egy ajtókilincset kezelni. Ennek a blognak egyre magasabb a szánalom faktora.
Hülyének néznek egy hozzátartozót aki nem tudja megállapítani zárva volt e egy ajtó vagy sem még azt is kétségbe vonják, hogy képes e egy ajtókilincset kezelni. Ennek a blognak egyre magasabb a szánalom faktora.
apoló 2011.08.07. 09:35:25
@Dr.laikus PhD:
Tehát ha valami, nem illik bele a magyar eü-ről alkotott fantázia világodba az már nem is lehet igaz? Állításaid alapján, azok a hihetelen dolgok, amiket te mondogatsz.
Tehát ha valami, nem illik bele a magyar eü-ről alkotott fantázia világodba az már nem is lehet igaz? Állításaid alapján, azok a hihetelen dolgok, amiket te mondogatsz.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 09:38:30
@prolee:
Kitől vár lelki támaszt és kinek?
Ez már tényleg nem az orvos dolga és nem is a nővéré.
A halál tényét tudomásul kell venni.
Ha nem tudunk vele szembe nézni akkor segítséget kell kérni.
Esetleg utána olvasni.
Nem félni, hogy fáj az elvesztés, fáj a hiány.
A fájdalom is megélhető és meg is kell azt élni.
Ennek a teljessége után marad bennünk a szép és megnyugtató emlék arról akit elvesztettünk. :)
Kitől vár lelki támaszt és kinek?
Ez már tényleg nem az orvos dolga és nem is a nővéré.
A halál tényét tudomásul kell venni.
Ha nem tudunk vele szembe nézni akkor segítséget kell kérni.
Esetleg utána olvasni.
Nem félni, hogy fáj az elvesztés, fáj a hiány.
A fájdalom is megélhető és meg is kell azt élni.
Ennek a teljessége után marad bennünk a szép és megnyugtató emlék arról akit elvesztettünk. :)
apoló 2011.08.07. 09:39:27
@min:
Egyesek nagyon pragmatikusak. Nem veszik figyelembe, a hozzátartozó esetleges lelkiállapotát. Miért is nem ment a szelíd posztoló "ponciustól Pilátusig" ha valamit el akart érni? Na ilyet is csak az mondd, aki magánklinikákra jár, nem az eü-be.
Egyesek nagyon pragmatikusak. Nem veszik figyelembe, a hozzátartozó esetleges lelkiállapotát. Miért is nem ment a szelíd posztoló "ponciustól Pilátusig" ha valamit el akart érni? Na ilyet is csak az mondd, aki magánklinikákra jár, nem az eü-be.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 09:42:19
@min:
Tényleg az a furcsa, hogy egy haldokló legyengült és oxigénhiánnyal küzdő beteg ha nem tudja kinyitni az ajtót, akkor az be van zárva.
Azért van úgy, mert az egészséges édesanyám még soha nem hazudott.
Annyira felháborító még a feltételezés is, hogy az hihetetlen!
Tényleg az a furcsa, hogy egy haldokló legyengült és oxigénhiánnyal küzdő beteg ha nem tudja kinyitni az ajtót, akkor az be van zárva.
Azért van úgy, mert az egészséges édesanyám még soha nem hazudott.
Annyira felháborító még a feltételezés is, hogy az hihetetlen!
apoló 2011.08.07. 09:45:55
@Dr.laikus PhD:
"A fájdalom is megélhető és meg is kell azt élni."
Gondolom ennek is "utána olvastál".
"A fájdalom is megélhető és meg is kell azt élni."
Gondolom ennek is "utána olvastál".
qbr 2011.08.07. 09:46:29
@egyedűl:
Továbbra is megértem a fájdalmadat, és együtt érzek veled, de azt sajnos el kell fogadnod, hogy édesanyád súlyos, előrehaladott állapotban volt, és az, hogy vért köpött (illetve akár vért hányt a lenyelt vértől), nem biztos, hogy megoldható lett volna orvosi eszközökkel. Ahogy más is írta, ennyire előrehaladott tüdődaganat esetén a fájdalomcsillapításon túl nem nagyon lehet mit tenni.
Ehhez kapcsolódik a másik is, amit írtál: én elhiszem, hogy nem hazudott anyukád, de mivel írtad, hogy súlyos fájdalmai voltak, előrehaladott állapotú daganatos betegként szinte egészen biztos, hogy kábító fájdalomcsillapítót kapott, ami befolyásolhatta a tudatát is. A kórterem ajtajának bezárása egy teljesen értelmetlen dolog lenne, ettől nem lenne kevesebb munkája a nővéreknek - ha nem akarnak/tudnak foglalkozni valakivel, azt nyitott ajtó mellett is ugyanúgy megteszik.
Az injekció és a nővér elszaladása továbbra sem teljesen világos, mert nem írtad le, hogy mi történt utána az injekcióval, így aztán megpróbálok találgatni: vannak bőr alá adandó injekciók, melyek beadásához nem kell szakszemélyzet, ezeket általában a betegnek adják oda, hogy adja be saját magának. Lehet, hogy egy ilyen gyógyszert kapott édesanyád.
Egyébként a bal oldalán levő elkékült folt is erre utalhat: ilyen gyógyszerek beadásakor nagyon gyakori a vérömleny, ami egy teljesen ártalmatlan mellékhatása magának a beadási módnak
Továbbra is megértem a fájdalmadat, és együtt érzek veled, de azt sajnos el kell fogadnod, hogy édesanyád súlyos, előrehaladott állapotban volt, és az, hogy vért köpött (illetve akár vért hányt a lenyelt vértől), nem biztos, hogy megoldható lett volna orvosi eszközökkel. Ahogy más is írta, ennyire előrehaladott tüdődaganat esetén a fájdalomcsillapításon túl nem nagyon lehet mit tenni.
Ehhez kapcsolódik a másik is, amit írtál: én elhiszem, hogy nem hazudott anyukád, de mivel írtad, hogy súlyos fájdalmai voltak, előrehaladott állapotú daganatos betegként szinte egészen biztos, hogy kábító fájdalomcsillapítót kapott, ami befolyásolhatta a tudatát is. A kórterem ajtajának bezárása egy teljesen értelmetlen dolog lenne, ettől nem lenne kevesebb munkája a nővéreknek - ha nem akarnak/tudnak foglalkozni valakivel, azt nyitott ajtó mellett is ugyanúgy megteszik.
Az injekció és a nővér elszaladása továbbra sem teljesen világos, mert nem írtad le, hogy mi történt utána az injekcióval, így aztán megpróbálok találgatni: vannak bőr alá adandó injekciók, melyek beadásához nem kell szakszemélyzet, ezeket általában a betegnek adják oda, hogy adja be saját magának. Lehet, hogy egy ilyen gyógyszert kapott édesanyád.
Egyébként a bal oldalán levő elkékült folt is erre utalhat: ilyen gyógyszerek beadásakor nagyon gyakori a vérömleny, ami egy teljesen ártalmatlan mellékhatása magának a beadási módnak
qbr 2011.08.07. 09:55:35
@apoló:
Nem vagyok moderátor, de ezt légyszíves itt és most fejezd be. Felháborító, amiket írogatsz, és nincs kedvem magyarázgatni neked, hogy miért.
Nem vagyok moderátor, de ezt légyszíves itt és most fejezd be. Felháborító, amiket írogatsz, és nincs kedvem magyarázgatni neked, hogy miért.
egyedűl 2011.08.07. 09:57:47
@qbr: @Dr.laikus PhD: Csak a postból tudunk kiindulni, helytelen, ha mindenki valami mást gondol mögé, mert akkor nem ugyanarról az esetről fogunk beszélni.
Nem látom, hogy jogorvoslatot kért volna. Azt látom, hogy kiírta magából a fájdalmát, s talán megnyugvást jelent neki, ha mások támogatóan viszonyulnak hozzá, nem pedig ellenségesen és meghazudtolva az ő állításait.
Kértem jogorvoslatot. Az igazgatóhoz írásban nyújtott be a család egy panaszt. Leírtuk azt ami a betegfelvétel és a haláig megtörtént.
Ügyvédhez is fordultunk az ő tanácsára nem indítottunk pert a kórház ellen.
Mivel sok súlyos betegsége volt édesanyámnak ,nem javasolta.
Nem látom, hogy jogorvoslatot kért volna. Azt látom, hogy kiírta magából a fájdalmát, s talán megnyugvást jelent neki, ha mások támogatóan viszonyulnak hozzá, nem pedig ellenségesen és meghazudtolva az ő állításait.
Kértem jogorvoslatot. Az igazgatóhoz írásban nyújtott be a család egy panaszt. Leírtuk azt ami a betegfelvétel és a haláig megtörtént.
Ügyvédhez is fordultunk az ő tanácsára nem indítottunk pert a kórház ellen.
Mivel sok súlyos betegsége volt édesanyámnak ,nem javasolta.
egyedűl 2011.08.07. 10:01:50
Az injekció és a nővér elszaladása továbbra sem teljesen világos, mert nem írtad le, hogy mi történt utána az injekcióval, így aztán megpróbálok találgatni: vannak bőr alá adandó injekciók, melyek beadásához nem kell szakszemélyzet, ezeket általában a betegnek adják oda, hogy adja be saját magának. Lehet, hogy egy ilyen gyógyszert kapott édesanyád.
A fecskendő ott maradt az ágyon. A nővérke nem adta be az injekciót.
A vérzés látván ment ki a kórteremből a bátyám szemtanúja volt az esetnek.
Ő azt gondolta azért szaladt ki hogy egy orvosnak szóljon. Sajnos ez elmaradt..
A fecskendő ott maradt az ágyon. A nővérke nem adta be az injekciót.
A vérzés látván ment ki a kórteremből a bátyám szemtanúja volt az esetnek.
Ő azt gondolta azért szaladt ki hogy egy orvosnak szóljon. Sajnos ez elmaradt..
qbr 2011.08.07. 10:03:05
@prolee:
"Nem az a beteges, hogy félsz, hanem az a beteges, ahogyan itt a haldoklókat kezelik.
A kolléganőm 80 éves anyja egy hete halt meg több éves kimerítő ápolás után kórházban. Alzheimer, teljes leépülés, nem volt magánál, nem kommunikált már régen. Az utolsó napon fulladozott, két nővér és egy orvos próbált letuszkolni a torkán egy vastag csövet a lánya szeme láttára, ami nem sikerült, viszont így szája szélén szivárgó vércsíkkal sikerült távoznia ebből a világból."
Amit írtál, azzal azt írtad le, hogy hogyan próbálták meghosszabbítani az életét, nem pedig azt, hogy "ahogy ITT a haldoklókat kezelik".
A kolléganőd megtehette volna, hogy elutasítja az életmentő beavatkozást, amit nem tett meg. Ez egyébként teljesen érthető és megérthető, mert kevés annál szorongatóbb és kétségbeejtőbb érzés van, ha fuldokolni látod a hozzátartozódat.
"Nem az a beteges, hogy félsz, hanem az a beteges, ahogyan itt a haldoklókat kezelik.
A kolléganőm 80 éves anyja egy hete halt meg több éves kimerítő ápolás után kórházban. Alzheimer, teljes leépülés, nem volt magánál, nem kommunikált már régen. Az utolsó napon fulladozott, két nővér és egy orvos próbált letuszkolni a torkán egy vastag csövet a lánya szeme láttára, ami nem sikerült, viszont így szája szélén szivárgó vércsíkkal sikerült távoznia ebből a világból."
Amit írtál, azzal azt írtad le, hogy hogyan próbálták meghosszabbítani az életét, nem pedig azt, hogy "ahogy ITT a haldoklókat kezelik".
A kolléganőd megtehette volna, hogy elutasítja az életmentő beavatkozást, amit nem tett meg. Ez egyébként teljesen érthető és megérthető, mert kevés annál szorongatóbb és kétségbeejtőbb érzés van, ha fuldokolni látod a hozzátartozódat.
Kockásfülűnyúl 2011.08.07. 10:06:33
Még kérdeznék, ha lehet.Másik nagy fájdalmam, h nem néztem meg aput.A kórházban amikor a papírokat intéztük, nem szóltak, hogy lehet-e vagy sem, nekem meg ezer egyéb járt a fejemben.A temetőben , szintén papírozás és fizetés közben a pénztárnál szóltak, h ha nézés is lesz, akkor még 7000 ft, de azt gyorsan döntsük el, mert ennek is időbeosztása van.Akkor hirtelen nem tudtam dönteni, mire döntöttem,már "lecsúsztam a lehetőségről".(hamvasztás volt).Újabb ok a lelkiismeret furdalásra:(Ja, a kérdés, erre is van protokoll?
qbr 2011.08.07. 10:07:19
@egyedűl:
Szia, csak ismétled magad, de légyszíves válaszolj erre is, mert lehet, hogy ez segítene tisztázni számodra, hogy mi történt: Mi történt a fecskendővel ez után? Beadta-e valaki (bárki) a gyógyszert?
Szia, csak ismétled magad, de légyszíves válaszolj erre is, mert lehet, hogy ez segítene tisztázni számodra, hogy mi történt: Mi történt a fecskendővel ez után? Beadta-e valaki (bárki) a gyógyszert?
min 2011.08.07. 10:09:08
@Dr.laikus PhD: Felháborító igen mert az isteni orvosról vagy bármelyik személyzetről még feltételezni sem lehet hogy szartak a betegre vagy netalán tényleg bezárták az ajtót.
Mundér becsületének védelme előrébb való tisztelt "Dr" mint a beteg érteke ugye? vagy csak megfelelő boríték kell a megfelelő zsebbe? mert önök ugye még a korrupció vádját sem fogadják el hanem azt is finomítják "hálapénznek"
Erről szól az egész egészségügy tisztelet annak a néhány százalék kivételnek.
Mundér becsületének védelme előrébb való tisztelt "Dr" mint a beteg érteke ugye? vagy csak megfelelő boríték kell a megfelelő zsebbe? mert önök ugye még a korrupció vádját sem fogadják el hanem azt is finomítják "hálapénznek"
Erről szól az egész egészségügy tisztelet annak a néhány százalék kivételnek.
egyedűl 2011.08.07. 10:09:20
@prolee: Mivel én végig éltem az első perctől az utolsóig. Láttam amit láttam.
Nem hazudok. Ami megtörtént azt írtam le.
Bár ne így történt volna !
Nem hazudok. Ami megtörtént azt írtam le.
Bár ne így történt volna !
egyedűl 2011.08.07. 10:12:09
@qbr: Nem adta be senki a gyógyszert. A fecskendő ott maradt az ágy végén.
qbr 2011.08.07. 10:15:39
@Kockásfülűnyúl:
"Újabb ok a lelkiismeret furdalásra:("
A nagymamám hirtelen ment el, az otthonában találtuk meg egy órával azután, hogy anyukám vele ebédelt. Több éve is ennek már, de mégis, a legélesebb kép a fejemben róla, ahogy az ágya mellett fekszik a földön, illetve ahogy felemelem az ágyára, nem pedig az a sok szép emlék, amit együtt éltünk meg. Nem tudok mit csinálni, így működik az emlékezetem.
Ha várható volt édesapád halála, magadban már biztosan elbúcsúztál tőle, és így az emlékeidben könnyebben tudsz őrizni egy élő, érző édesapáról képet.
Ne legyen lekiismeret-furdalásod.
"Újabb ok a lelkiismeret furdalásra:("
A nagymamám hirtelen ment el, az otthonában találtuk meg egy órával azután, hogy anyukám vele ebédelt. Több éve is ennek már, de mégis, a legélesebb kép a fejemben róla, ahogy az ágya mellett fekszik a földön, illetve ahogy felemelem az ágyára, nem pedig az a sok szép emlék, amit együtt éltünk meg. Nem tudok mit csinálni, így működik az emlékezetem.
Ha várható volt édesapád halála, magadban már biztosan elbúcsúztál tőle, és így az emlékeidben könnyebben tudsz őrizni egy élő, érző édesapáról képet.
Ne legyen lekiismeret-furdalásod.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 10:16:10
@min:
Látod a nevemben a laikus szót?
Ez azt jelenti, hogy laikus vagyok a nagyon laikus fajtából és beteg is a nagyon fajtából. :)
Na talán már nem nagyon...:)
Amit írok az tapasztalat - többségében jó - és ha rossz akkor teszek ellene.
Hozzátartozóm esetében mindenképpen.
A sajátomban is volt rá példa és mindig kiderült, hogy jóval érzékenyebb vagyok, mint kéne, vagy segítettek a panaszon.
Nem volt szükség világgá kiáltani mi történt utólag, még lépcsőházi okosnak sem látszódva.
Nincs mundér becsülete az én esetemben, elhiheted.
Látod a nevemben a laikus szót?
Ez azt jelenti, hogy laikus vagyok a nagyon laikus fajtából és beteg is a nagyon fajtából. :)
Na talán már nem nagyon...:)
Amit írok az tapasztalat - többségében jó - és ha rossz akkor teszek ellene.
Hozzátartozóm esetében mindenképpen.
A sajátomban is volt rá példa és mindig kiderült, hogy jóval érzékenyebb vagyok, mint kéne, vagy segítettek a panaszon.
Nem volt szükség világgá kiáltani mi történt utólag, még lépcsőházi okosnak sem látszódva.
Nincs mundér becsülete az én esetemben, elhiheted.
qbr 2011.08.07. 10:22:10
@egyedűl:
De gondolom nem a takarítónő vitte el este, mindegy, valószínűleg nem emlékszel már, hogy mi lett az injekcióval később.
Létezik szubkután (bőr alá adandó) morfin injekció, és továbbra is lehetségesnek tartom, hogy egy ilyet hozott a nővér. Ha ez történt, akkor meg kellett volna arról győződnie, hogy akár édesanyád, akár testvéred be tudja adni a gyógyszert.
De gondolom nem a takarítónő vitte el este, mindegy, valószínűleg nem emlékszel már, hogy mi lett az injekcióval később.
Létezik szubkután (bőr alá adandó) morfin injekció, és továbbra is lehetségesnek tartom, hogy egy ilyet hozott a nővér. Ha ez történt, akkor meg kellett volna arról győződnie, hogy akár édesanyád, akár testvéred be tudja adni a gyógyszert.
egyedűl 2011.08.07. 10:22:21
@Dr.laikus PhD: Megtettük a feljelentést.
A kórházigazgató válasza az volt hogy amit leírok az nem igaz. Akkor bántam azt hogy nem gyűjtöttem korábban össze a véres zsebkendőket.
Bizonyítéknak jó lett volna. Mert én állítottam hogy vért hányt, az igazgató úr aki nem is látta a beteget azt válaszolta nem hányt vért.
A nővérkéket gondolom megkérdezte az esetről. Persze tagadták ami történt.
Kérdezem én mivel bizonyítható egy ilyen dolog? Én mondok valamit az igazgató ezt anélkül hogy behívott volna eldöntötte azt hogy nem igaz amiket leírtunk a panaszlevélben.
A kórházigazgató válasza az volt hogy amit leírok az nem igaz. Akkor bántam azt hogy nem gyűjtöttem korábban össze a véres zsebkendőket.
Bizonyítéknak jó lett volna. Mert én állítottam hogy vért hányt, az igazgató úr aki nem is látta a beteget azt válaszolta nem hányt vért.
A nővérkéket gondolom megkérdezte az esetről. Persze tagadták ami történt.
Kérdezem én mivel bizonyítható egy ilyen dolog? Én mondok valamit az igazgató ezt anélkül hogy behívott volna eldöntötte azt hogy nem igaz amiket leírtunk a panaszlevélben.
prolee 2011.08.07. 10:25:16
@Dr.laikus PhD: Veled meg mi történt? Valaki más kommentel a nickeddel? Becsavarodtál? Mi a francnak kötekedsz mindenkivel?
egyedűl 2011.08.07. 10:26:44
@qbr: Az injekciós tű az ágyon maradt órákig. Az hogy később ki vitte el nem tudom. A fecskendő hagyományos volt. A bátyám azt mondta amikor meglátta hogy hányja a vért anyukám a nővérke kiszaladt a körteremből. A testvérem azt gondolta orvosért szalad. Rosszul gondolta..
prolee 2011.08.07. 10:27:04
@egyedűl: Nem én írtam, hogy hazudsz, csak beidéztem kedves komment-társamat, aki önmagát hazudtolta meg. (Sajnos az idézőjelet lefelejtettem:
qbr 2011.08.07. 10:27:57
@egyedűl:
Sajnos el kell fogadnod, hogy még abban az esetben is, ha kiderült volna, hogy tényleg a gyomorfekélye miatt hányt volna vért (bár ahogy már sokan írták, ez a tüdődaganat miatt sokkal valószínűbb), akkor sem tehettek volna semmit, mert valószínűleg nem volt már operálható állapotban.
Sajnos el kell fogadnod, hogy még abban az esetben is, ha kiderült volna, hogy tényleg a gyomorfekélye miatt hányt volna vért (bár ahogy már sokan írták, ez a tüdődaganat miatt sokkal valószínűbb), akkor sem tehettek volna semmit, mert valószínűleg nem volt már operálható állapotban.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 10:28:56
@egyedűl:
Vért köhöghetett, mert zsebkendővel ezt lehet csak felfogni.
Gyomorból jövő vérhányáshoz nem elég a zsebkendő. Akkor sem, ha csak lenyelte, gyomorperforáció esetén pláne nem.
Hidd el nagyon sajnállak, de nincs igazatok, mert ha mindez így történik folyamatában, akkor és ott és azonnal tenni kell, megkönnyítve a saját és az édesanyátok sorsát.
Vért köhöghetett, mert zsebkendővel ezt lehet csak felfogni.
Gyomorból jövő vérhányáshoz nem elég a zsebkendő. Akkor sem, ha csak lenyelte, gyomorperforáció esetén pláne nem.
Hidd el nagyon sajnállak, de nincs igazatok, mert ha mindez így történik folyamatában, akkor és ott és azonnal tenni kell, megkönnyítve a saját és az édesanyátok sorsát.
qbr 2011.08.07. 10:29:01
@hithere:
Nem vagyok orvos. És igen. A szubkután injekciókat a beteg adja be magának (esetleg a hozzátartozója, a beteg irtózik a beadástól, vagy mondjuk olyan betegségben szenved, hogy fizikailag nem képes rá - pl. rheumatoid arthritis)
Nem vagyok orvos. És igen. A szubkután injekciókat a beteg adja be magának (esetleg a hozzátartozója, a beteg irtózik a beadástól, vagy mondjuk olyan betegségben szenved, hogy fizikailag nem képes rá - pl. rheumatoid arthritis)
prolee 2011.08.07. 10:29:55
@egyedűl: Feljelentéssel nem sokra mész. Nem feljelenteni kell, hanem ellehetetleníteni. Mindenhol, mindenkivel közölni, hogy milyen módon bántak az anyukáddal. Én egyébként hazavittem volna.
qbr 2011.08.07. 10:32:50
@egyedűl: Értem. Akkor nem tudom, mi történhetett.
KissGecihuszár 2011.08.07. 10:39:56
Nem szeretek EÜ (horror)történeteket olvasni, de most kivételt tettem és végigolvastam a bejegyzét, illetve a hozzáfűzött kommenteket is. Rólam tudni illik, hogy először '85-ben (13 évesen) kerűltem hosszabban kapcsolatba a kórházi( Heim Pál) "milliővel" (kisgyerekkoromban is többször voltam kórházban, ill ambulanter módon középfűlgyulladással, mey miatt 5x szúrták mindkét fülem), mivel érgyulladásom volt, majd az évvégen- '85 dec-től '86 márcig(Tűzoltó u-i II.Gyerekkl)-, egy rosszúl kezelt, begennyesedett fog miatt kollagén,azaz sokizületi gyulladásom volt. sajnos, már akkoriban láthatóak voltak azok az áldatlan állapotok, melyek mára -talán az épületek állapotának, illetve a korszerű orvostechnológiának kivételével- rosszabbodtak. "Természetesen", a késöbbiekben -'90 okt-nov- még volt egy jobb oldali leállással megspékelt vesevérzésem, majd '95-'98 között -több felvonásban- chrohnom is. Ekkor az egyik "felvonás" kint az NSZK-ban, azaz Bonnban ért, így megismerhettem, milyen is a hőn vágyott Német szinvonal. Természetesen, sok tekintetben egy lapon nem említhető,de pl mivel centrális vénám volt beszúrva, így 6 napig nem zuhanyozhattam, majd mikor ezt kivették, önfeledten aláálltam a zuhanynak és amikor már szinte erektáltam volna az érzéstől, hírtelen tűzforró víz jött a csapból. Na, akkor káromkodtam egy olyan igazi Magyaroschat, hogy csak néztek a dolgozók, amikor kijöttem a fűrdőből. Tudni illik, hogy Németűl jól beszélek, így könnyű volt (mivel az előző "dolgaimról" nem voltak nálam papírok, hisz ki viszi magával egy pár hónapos kinttartózkodásra a kórházi záróit?) elmondani a kezelőorvosnak, milyen "pályákon játszottam" korábban. Ami a mondandóm lényegét illeti: ez a 2 hetes Bonni Egyetemi Klinikai "jamborie" 12 ezer DEM-be, azaz '96-os 1DEM/110HUF árfolyam mellett 1.320.000 Ft-ba kerűlt, melyet, mivel volt napi 300.- Ft-ért váltott utasbiztosításom, az akkori Hungária Biztosító állt, plusz még 70 ezer Ft-ot az egyéb, járulékos költségekre. Nálunk sajnos azért ilyen szinvolnalú az EÜ dolgozók bérezése és úgy egyáltalán az egész llátás, mert "kedves politikusaink" -pártállásra tekintet nélkűl- dupla seggel sz@rtak '90óta az egészségügyre, mondván az orvos, az ápoló ugysem fog/mer sztrájkolni, ergo ott nem kell úgy emleni, mert úgyis van a paraszolvencia, majd ott "bőségesen" megkeresik, amit mi nem adunk nekik. Aztán, ami a honi adózási, járulékfizetési morált illeti, nos erről már nem is tudnék úgy beszélni,hogy az ne legyen kicenzúrázva. Ezek után, kérdem én, mi a túrót várunk??? Skandináv szintű EÜ ellátást, balkáni szintű adózási és általános morállal? Nevetséges!
veron3 2011.08.07. 10:43:29
Mindenkinek, aki szerint a haldoklónak otthon a helye:
Apukám 2009 márciusában ment el, januárban kezdődött veseleállással, igazából a végéig nem tudták kideríteni mi a baja, kezelőorvosa a szemembe mondta, hogy hölgyem, minden évben van 1-2 olyan betegünk, akiről soha nem tudjuk meg, mi volt a betegsége. Ekkor a nagyobbik lányom volt 6 hónapos, nagymamám meg 91 éves. Hova vittük volna haza? Nem mellesleg a kicsi babával heti 3x utaztunk Győrbe, és mellette voltam akkor is, mikor meghalt.
Anyukám élettársa egy hónappal később agyvérzést kapott álmában, na én mondjuk ezt nevezem szép halálnak.
Anyukámról kiderült egy hónapra rá, hogy hasnyálmirigy rákja van, inoperábilis. Kezelték, nagyon erős volt, nagyon bátran állta a szenvedéseket egy évig. Közben én megszültem télen a második kislányomat. Anyu állapota nyáron rengeteget romlott, ő messze, 2010 augusztusban hoztuk fel Pestre a Rókus ápolási osztályára. Ottani ápolók nagyon kedvesek voltak, kezelőorvosa nem hagyta szenvedni, kapta a morfint egyre növekvő adagokban, utolsó napi utolsó emlékem róla, hogy mosolyog, integet, és azt mondja vigyázzak magunkra. Ismét kérdem, hova vittem volna egy nem egész 2 éves, és egy 9 hónapos mellé?
2011 május, 93 éves nagymamám legyengült, háziorvos beutalta kórházba. Pénteken leutaztam Győrbe, hogy én vigyem be, ott voltam délutánig, kezelőorvosa elmondta, hogy akár roborálás után haza lehet vinni egy hét múlva, de a szíve nagyon gyenge, és kiszakadt otthonról, nem tudni, mi jön. Délután egy optimista, vidám mamát hagytam ott, szombatra sokkal rosszabbul lett. Vasárnap mentem meglátogatni, gyakorlatilag magán kívül volt, de erősen, holott törékenynek és gyengének tűnt, próbálta ellökni a kezem, amivel abban próbáltam megakadályozni, hogy megpróbáljon felkelni. Órákat küzdöttem vele, mikor megnyugodott és elaludt. Akkor jöttem haza. Hétfőn már abszolút nem volt magánál, kedd reggel meghalt. Ekkor a lányaim még mindig csak alig több, mint két és fél és másfél évesek, a kicsit még szoptattam is. Megint megkérdem, hova vittem volna haza?
Még egy dolog: szerintetek nem kerültem volna diliházba 2 év alatt 3 nagyon nem szép halálra készülő nagyon közeli szerettemet ápolva, otthon akkor, ha esetleg nincsen gyerekem? Illetve hogy viteleztem volna ki úgy, hogy nekem Budapesten van munkám, ők meg Győrben?
Apukám 2009 márciusában ment el, januárban kezdődött veseleállással, igazából a végéig nem tudták kideríteni mi a baja, kezelőorvosa a szemembe mondta, hogy hölgyem, minden évben van 1-2 olyan betegünk, akiről soha nem tudjuk meg, mi volt a betegsége. Ekkor a nagyobbik lányom volt 6 hónapos, nagymamám meg 91 éves. Hova vittük volna haza? Nem mellesleg a kicsi babával heti 3x utaztunk Győrbe, és mellette voltam akkor is, mikor meghalt.
Anyukám élettársa egy hónappal később agyvérzést kapott álmában, na én mondjuk ezt nevezem szép halálnak.
Anyukámról kiderült egy hónapra rá, hogy hasnyálmirigy rákja van, inoperábilis. Kezelték, nagyon erős volt, nagyon bátran állta a szenvedéseket egy évig. Közben én megszültem télen a második kislányomat. Anyu állapota nyáron rengeteget romlott, ő messze, 2010 augusztusban hoztuk fel Pestre a Rókus ápolási osztályára. Ottani ápolók nagyon kedvesek voltak, kezelőorvosa nem hagyta szenvedni, kapta a morfint egyre növekvő adagokban, utolsó napi utolsó emlékem róla, hogy mosolyog, integet, és azt mondja vigyázzak magunkra. Ismét kérdem, hova vittem volna egy nem egész 2 éves, és egy 9 hónapos mellé?
2011 május, 93 éves nagymamám legyengült, háziorvos beutalta kórházba. Pénteken leutaztam Győrbe, hogy én vigyem be, ott voltam délutánig, kezelőorvosa elmondta, hogy akár roborálás után haza lehet vinni egy hét múlva, de a szíve nagyon gyenge, és kiszakadt otthonról, nem tudni, mi jön. Délután egy optimista, vidám mamát hagytam ott, szombatra sokkal rosszabbul lett. Vasárnap mentem meglátogatni, gyakorlatilag magán kívül volt, de erősen, holott törékenynek és gyengének tűnt, próbálta ellökni a kezem, amivel abban próbáltam megakadályozni, hogy megpróbáljon felkelni. Órákat küzdöttem vele, mikor megnyugodott és elaludt. Akkor jöttem haza. Hétfőn már abszolút nem volt magánál, kedd reggel meghalt. Ekkor a lányaim még mindig csak alig több, mint két és fél és másfél évesek, a kicsit még szoptattam is. Megint megkérdem, hova vittem volna haza?
Még egy dolog: szerintetek nem kerültem volna diliházba 2 év alatt 3 nagyon nem szép halálra készülő nagyon közeli szerettemet ápolva, otthon akkor, ha esetleg nincsen gyerekem? Illetve hogy viteleztem volna ki úgy, hogy nekem Budapesten van munkám, ők meg Győrben?
egyedűl 2011.08.07. 10:43:59
@prolee: Igazad van. Azért írtam ezt az esetet ide hogy felhívjam a figyelmet arra hogy nincs minden rendben a Szolnoki kórház pulmonológiai osztályán.
Hajlandó vagyok bárhol elmondani bárkinek ami történt. Tudom hogy az anyukámat visszahozni már nem tudom. Azt is tudom hogy súlyos betegségei voltak.
De minden embernek kijár az hogy a kórházban elássák. Vizitet kapjon. Az orvos nézzen rá néha.
Csak annyi hogy megnézze a beteget hogy van?? Ennyit nem érdemel meg??
Ha megnézi látta volna az állapotát. a vérzést is. Kérdezem én miért nem tette???
Hajlandó vagyok bárhol elmondani bárkinek ami történt. Tudom hogy az anyukámat visszahozni már nem tudom. Azt is tudom hogy súlyos betegségei voltak.
De minden embernek kijár az hogy a kórházban elássák. Vizitet kapjon. Az orvos nézzen rá néha.
Csak annyi hogy megnézze a beteget hogy van?? Ennyit nem érdemel meg??
Ha megnézi látta volna az állapotát. a vérzést is. Kérdezem én miért nem tette???
egyedűl 2011.08.07. 10:47:45
@egyedűl: A másik. Mellette feküdt egy hölgy. Ő szerencsére könnyebb problémával.
Elmondta nekünk mint szemtanú hogy az anyukámra egy orvos nem nézett rá.
Ő ott volt pár napig látta ami történt.
Elmondta nekünk mint szemtanú hogy az anyukámra egy orvos nem nézett rá.
Ő ott volt pár napig látta ami történt.
egyedűl 2011.08.07. 11:01:39
@Dr.laikus PhD: Vért hányt. Sajnos olyan gyorsan jött hogy csak a törölköző volt kéznél. Vért öklendezett fel. Én nem értek ahhoz hogy ez mitől volt. Nem vagyok orvos.
Hidd el nagyon sajnállak, de nincs igazatok, mert ha mindez így történik folyamatában, akkor és ott és azonnal tenni kell, megkönnyítve a saját és az édesanyátok sorsát
Kinek kell tenni ha nem azoknak akik azért vannak ott hogy ellássák a beteget?
Igen ott és azonnal tenni kellett volna.
Szóltam az ügyeletes nővérkének aki látta mi történik.
Miért nem tett semmit??
Az is nehezére esett hogy bejöjjön és megnézze mi van a beteggel.
Hidd el nagyon sajnállak, de nincs igazatok, mert ha mindez így történik folyamatában, akkor és ott és azonnal tenni kell, megkönnyítve a saját és az édesanyátok sorsát
Kinek kell tenni ha nem azoknak akik azért vannak ott hogy ellássák a beteget?
Igen ott és azonnal tenni kellett volna.
Szóltam az ügyeletes nővérkének aki látta mi történik.
Miért nem tett semmit??
Az is nehezére esett hogy bejöjjön és megnézze mi van a beteggel.
veron3 2011.08.07. 11:09:03
@egyedűl: Ne haragudj, de mivel 3 hozzátartozóm kórházi kezelésénél voltam ott, én azt mondom, hogy nem tettél eleget. Addig kell menni, és agilisnak kell lenni, amíg nem foglalkozik a hozzátartozóval és Veletek valaki.
Apukámnál az utolsó napon, mikor bent voltunk lassult a légzése. Jeleztem a nővérszobában, mondták, nemsokára jön az orvos. Visszamentem, negyed óráig senki nem jött, kimentem újra, hogy tovább romlik az állapota, kérem jöjjenek. Pont bent volt az orvos, jöttek szaladva egy nővérrel velem. Ők már tudták, amit akkor én nem, hogy apukám az utolsókat lélegzi, 5 perccel később jöttek ki a mamámhoz és hozzám részvétet nyilvánítani :(
Ajtóbezárás: anyukád valószínű morfint kapott, ezt is első kézből láttam, milyen dolgokat vált ki az emberen. Nem azt mondom, hogy hazudott, hanem azt, hogy azt mondta el, amit ő igaznak vélt, ami nem egyenlő a valósággal.
Apukámnál az utolsó napon, mikor bent voltunk lassult a légzése. Jeleztem a nővérszobában, mondták, nemsokára jön az orvos. Visszamentem, negyed óráig senki nem jött, kimentem újra, hogy tovább romlik az állapota, kérem jöjjenek. Pont bent volt az orvos, jöttek szaladva egy nővérrel velem. Ők már tudták, amit akkor én nem, hogy apukám az utolsókat lélegzi, 5 perccel később jöttek ki a mamámhoz és hozzám részvétet nyilvánítani :(
Ajtóbezárás: anyukád valószínű morfint kapott, ezt is első kézből láttam, milyen dolgokat vált ki az emberen. Nem azt mondom, hogy hazudott, hanem azt, hogy azt mondta el, amit ő igaznak vélt, ami nem egyenlő a valósággal.
itt élned, halnod kell (törölt) 2011.08.07. 11:13:17
Szerintem ebben az országban mindenki retteghet a saját halálától, minél később hal meg az ember, annál rosszabbak a kilátásai már ami a várható szenvedést illeti.
Jim Raynor 2011.08.07. 11:14:41
@Dr.laikus PhD:
"Hidd el nagyon sajnállak, de nincs igazatok, mert ha mindez így történik folyamatában, akkor és ott és azonnal tenni kell, megkönnyítve a saját és az édesanyátok sorsát"
már ne is haragudj, de ez kb. egy Mária szintű beszólás volt. Nem tudom mi történt veled, de ennél te normálisabb vagy. szerinted mit kellene tennie a hozzátartozónak? végezze el az orvosit, hogy ha csesznek ellátni a rokonát, akkor tudjon saját maga diagnosztizálni? aztán menjen, törje fel a gyógyszerszerkényt, vegye ki a megfelelő injekciót/tablettát, és adja be saját maga? operálni ne operáljon a családtag??
"Hidd el nagyon sajnállak, de nincs igazatok, mert ha mindez így történik folyamatában, akkor és ott és azonnal tenni kell, megkönnyítve a saját és az édesanyátok sorsát"
már ne is haragudj, de ez kb. egy Mária szintű beszólás volt. Nem tudom mi történt veled, de ennél te normálisabb vagy. szerinted mit kellene tennie a hozzátartozónak? végezze el az orvosit, hogy ha csesznek ellátni a rokonát, akkor tudjon saját maga diagnosztizálni? aztán menjen, törje fel a gyógyszerszerkényt, vegye ki a megfelelő injekciót/tablettát, és adja be saját maga? operálni ne operáljon a családtag??
veron3 2011.08.07. 11:19:50
@Jim Raynor: Nem. Annyi dolga lett volna, hogy addig jár a nővérek nyakára, míg egy orvossal nem beszél, aki elmondja, hogy végstádium, a fájdalomcsillapításon kívül mást tenni sajnos nem tudunk, legyenek mellette annyit, amennyit tudnak, mert bármikor itt a vég.
Lázárblokkoló (törölt) 2011.08.07. 11:25:55
Azt az apróságot felejtik el a "kőszívű" hozzászólók, hogy vannak akik kevésbé képesek pókerarccal menedzselni hozzátartozójuk haldoklását.
Jim Raynor 2011.08.07. 11:30:33
@veron3:
LOL
1. nem mondod komolyan, hogy ez a hozzátartozó "dolga"....nem az eü személyzetnek kellene, hogy magától eszébe jusson?
2. ha a beteg megtette volna, most az menne a kommentekben, hogy a bunkó erőszakos hozzátartozó nem hagyja dolgozni a szeeegény alulfizetett de a munkában megszakadó nővéreket és orvosokat....
LOL
1. nem mondod komolyan, hogy ez a hozzátartozó "dolga"....nem az eü személyzetnek kellene, hogy magától eszébe jusson?
2. ha a beteg megtette volna, most az menne a kommentekben, hogy a bunkó erőszakos hozzátartozó nem hagyja dolgozni a szeeegény alulfizetett de a munkában megszakadó nővéreket és orvosokat....
veron3 2011.08.07. 11:45:24
@Jim Raynor: De, szerintem a hozzátartozó dolga meggyőződni arról, hogy milyen ellátást kap a haldokló. Én mondjuk az ügyeletes doktornőt, aki közölte a diagnózist kezdtem volna el faggatni. Nem durván, hanem udvariasan. Ha ő azt mondja, hogy x.y illetékes ekkor van bent, akkor bemenni akkor illetékessel beszélni.
Ugyanezt a véres köpés/hányás esetében.
Tudom, szemét genya vagyok, de ne feledd, mostanában 3 haldoklást asszisztáltam végig, és nem érzem úgy, hogy ne tettem volna meg mindent.
Egy dolog biztos, én mindig, minden kórházi dolgozóval tisztelettel és udvariasan bántam, ha bunkón is kezdte, akkor is, és emiatt még a bunkó is normálissá vált.
Én is úgy érzem, hogy a posztoló most hárít, mert érzi, akkor, ott többet tehetett volna, de nem tett. Ami amúgy a sokknak is tulajdonítható, tehát őt sem hibáztatom.
Ugyanezt a véres köpés/hányás esetében.
Tudom, szemét genya vagyok, de ne feledd, mostanában 3 haldoklást asszisztáltam végig, és nem érzem úgy, hogy ne tettem volna meg mindent.
Egy dolog biztos, én mindig, minden kórházi dolgozóval tisztelettel és udvariasan bántam, ha bunkón is kezdte, akkor is, és emiatt még a bunkó is normálissá vált.
Én is úgy érzem, hogy a posztoló most hárít, mert érzi, akkor, ott többet tehetett volna, de nem tett. Ami amúgy a sokknak is tulajdonítható, tehát őt sem hibáztatom.
nextdoor · http://www.lelenc.hu 2011.08.07. 12:17:26
@prolee: Drága:( Dolgozom/dolgoztam, gyerekem is volt már akkor, amikor Nagyi haldoklott. Köszi tehát, tudom. Fura, hgoy a kommentelők csak úgy képesek reagálni, hogy feltétlenül személyeskednek. Tisztelet a kivételnek.
NEm bepicsogok a partvonalról, hanem megéltem, elintéztem, részt vettem. Az a véleményem, hogy aki erre nem képes és feldúlttá válik attól, hogy szeretett hozzátartozója nem részesült a szerinte megfelelő bánásmódban, az ne siránkozzon utólag, mindenkit okolva persze. Nem hibátlan az egészségügy. Nem hibátlanok a dolgozói sem. De tessenek már belátni, hogy a hozzátartozók sem: lehet, hogy azt rikácsolják, hát az eü-i dolgozók ezért meg azért kapják fizetésüket, rendben, de azt is be kéne látni, hogy a hozzátartozóknak is van kötelességük.
NEm bepicsogok a partvonalról, hanem megéltem, elintéztem, részt vettem. Az a véleményem, hogy aki erre nem képes és feldúlttá válik attól, hogy szeretett hozzátartozója nem részesült a szerinte megfelelő bánásmódban, az ne siránkozzon utólag, mindenkit okolva persze. Nem hibátlan az egészségügy. Nem hibátlanok a dolgozói sem. De tessenek már belátni, hogy a hozzátartozók sem: lehet, hogy azt rikácsolják, hát az eü-i dolgozók ezért meg azért kapják fizetésüket, rendben, de azt is be kéne látni, hogy a hozzátartozóknak is van kötelességük.
nextdoor · http://www.lelenc.hu 2011.08.07. 12:22:20
@apoló: Nem tudom, olvastad-e, hogy Nagyi otthoni ápolását mi sem tudtuk megoldani. Hospice-ba került. NEm írtam, hogy az a helyes, mindenki ápolja otthon a végstádiumos hozzátartozóját. Csupán arra bátorkodtam felhívni a figyelmet, hogy a hozzátartozóknak is volna dolga, felelőssége, nem kell minden az eü-re kenni
herut 2011.08.07. 12:31:31
Minden egyes nap olvasom (hallom),tapasztalom,hogy az egészségügyben dolgozók milyen mentalitással (nem) látnak el betegeket.Sajnos csak megerősíteni tudom az összes negatív véleményt.Hatvan éve tapasztalom a változás nélküli hozzá-állást,a lelketlen munkát.Senki ne merje fáradságra,létszámhiányra fogni,ugyanis ismerek olyan ápoló végzettségű hölgyet,aki a megye összes kórházába jelentkezett,de sehová nem vették fel,pedig hibátlan szakmai múlttal rendelkezik.A magyar egészségügybe lelkiismeretes orvosok és ápoló személyzet,mentalitás váltás kellene! Aki paraszolvenciát fogad el,kerüljön börtönbe!
Leonce 2011.08.07. 12:54:18
Kicsit off:
A magyar eü. bajai sokkal mélyebbek, mint a pénz kérdés. Néhány példa:
- egyszer, még egyetemi önkéntes véletleül a főorvos útjába kerültem, amikor ebédje után, nem sietve, ment az irodájába. Ez nem tetszett neki és rám förmedt, de úgy, mintha én nem ember lennék, hanem egy szemétkupac.
- Egy nővér ismerős Bécsbe ment dolgozni, ahol elmesélte, hogy a nővér szálló ott úgy működik, mint egy színvonalas hotel, ahol ő egy kedves vendég , akinek a nyugalmát maximálisan tiszteletben tartják, nem úgy, mint a régi időkben, ahol ő csak egy kis fruska volt és szinte a segge lyukába is belenéztek a magyar nővérszállón.
Ott az egész rendszer demokratikusabb.Nem külön világ a betegeké sem. Sajnos az ide kommentelő orvosok(?) is számomra árokásónak tűnnek, akik csak mélyítik a betegek és orvosok közötti szakadékot. Nem mellérendelt , átlagos , szinte polgárjogi a viszony, hanem bezzeg a szemét orvosok vs. a mindent félreértelmező, szűkagyú betegek.Ez így nem fog menni.
Az ide kommentelő betegek panaszára egy normális választ várnék az eü-ben dolgozóktól: pl. hogy mit kellett volna tenni egy hasonló stádiumú beteggel, melyik kórház a jó stb. De nem, itt megy a szánalmas fikázás, a fenyegetés, hogy ide többet nem ír. Akkor ne írjon, ne csináljon segget a szájából, max vonja le a tanulságot, hogy a betegeknek már komolyabb elvárásaik vannak a kommunikáció terén is. Aki erre alkalmatlan, arról itt, vagy hasonló posztokban igenis meg fognak jelenni írások, egy idővel elterjed a rossz a híre és hiába a szaktudás, bizony oda lehet a karrier, de én ezt a szelekciót jónak tartom.
A magyar eü. bajai sokkal mélyebbek, mint a pénz kérdés. Néhány példa:
- egyszer, még egyetemi önkéntes véletleül a főorvos útjába kerültem, amikor ebédje után, nem sietve, ment az irodájába. Ez nem tetszett neki és rám förmedt, de úgy, mintha én nem ember lennék, hanem egy szemétkupac.
- Egy nővér ismerős Bécsbe ment dolgozni, ahol elmesélte, hogy a nővér szálló ott úgy működik, mint egy színvonalas hotel, ahol ő egy kedves vendég , akinek a nyugalmát maximálisan tiszteletben tartják, nem úgy, mint a régi időkben, ahol ő csak egy kis fruska volt és szinte a segge lyukába is belenéztek a magyar nővérszállón.
Ott az egész rendszer demokratikusabb.Nem külön világ a betegeké sem. Sajnos az ide kommentelő orvosok(?) is számomra árokásónak tűnnek, akik csak mélyítik a betegek és orvosok közötti szakadékot. Nem mellérendelt , átlagos , szinte polgárjogi a viszony, hanem bezzeg a szemét orvosok vs. a mindent félreértelmező, szűkagyú betegek.Ez így nem fog menni.
Az ide kommentelő betegek panaszára egy normális választ várnék az eü-ben dolgozóktól: pl. hogy mit kellett volna tenni egy hasonló stádiumú beteggel, melyik kórház a jó stb. De nem, itt megy a szánalmas fikázás, a fenyegetés, hogy ide többet nem ír. Akkor ne írjon, ne csináljon segget a szájából, max vonja le a tanulságot, hogy a betegeknek már komolyabb elvárásaik vannak a kommunikáció terén is. Aki erre alkalmatlan, arról itt, vagy hasonló posztokban igenis meg fognak jelenni írások, egy idővel elterjed a rossz a híre és hiába a szaktudás, bizony oda lehet a karrier, de én ezt a szelekciót jónak tartom.
neduddki21 2011.08.07. 12:58:00
@nextdoor: Elgondolkodtató, amit írsz. Milyen felelőssége van a hozzátartozónak? Ha felvették a beteget a kórházba, akkor nem a kórház felelőssége, hogy ellássák? Az lenne a hozzátartozó feladata, hogy kierőszakolja az ellátást? És akinek nincs hozzátartozója?
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 13:06:22
@Jim Raynor:
Azt hiszem valami nagyon elragadott.
Nem kell diagnosztizálni semmit.
Ha látom, hogy nem hisznek nekem, vért hány az édesanyám szólok és nem jönnek abba nem nyugszom bele.
Egy nővér, ha az ágyra dob egy injekciós tűt és elszalad és soha többé nem jön vissza akkor teszek valamit.
Te mit tennél? Kulturáltan persze.
veron3 megírta, hogy az ember ilyenkor mit tesz. Én is ezt tenném és ezt kell tenni.
Azt hiszem valami nagyon elragadott.
Nem kell diagnosztizálni semmit.
Ha látom, hogy nem hisznek nekem, vért hány az édesanyám szólok és nem jönnek abba nem nyugszom bele.
Egy nővér, ha az ágyra dob egy injekciós tűt és elszalad és soha többé nem jön vissza akkor teszek valamit.
Te mit tennél? Kulturáltan persze.
veron3 megírta, hogy az ember ilyenkor mit tesz. Én is ezt tenném és ezt kell tenni.
nextdoor · http://www.lelenc.hu 2011.08.07. 14:11:43
@neduddki21: A kórház felelőssége az ellátás. És a hozzátartozóé pedig igen, hogy képviselje a beteget, ha az ellátás nem megfelelő stb. Leírtam többször: az eü. nem tökéletes. A beteg, ha nem tud kérni, kérdezni, akkor tegye meg a hozzátartozó. Ott és akkor.
egyedűl 2011.08.07. 15:01:43
@nextdoor: Igen ezt tettem. Szóltam a nővérkének. Ott és akkor.
Sajnos ott és akkor semmit nem tett.
Sajnos ott és akkor semmit nem tett.
Jim Raynor 2011.08.07. 15:48:28
@Dr.laikus PhD:
az a baj, hogy ilyenkor a kulturált cselekvés már nem elég. Ha nem törődnek a vért hányó beteggel, akkor ott hiába szólsz kulturáltan.
én mondjuk ilyen esetben a hajánál fogva rángatnám oda a dokit is meg a nővért is, mert a családtagjaimért mindent, de azért ez mégiscsak nonszensz, ne kelljen már a hozzátartozónak bűncselekményt elkövetnie az eü ellátás érdekében.
az a baj, hogy ilyenkor a kulturált cselekvés már nem elég. Ha nem törődnek a vért hányó beteggel, akkor ott hiába szólsz kulturáltan.
én mondjuk ilyen esetben a hajánál fogva rángatnám oda a dokit is meg a nővért is, mert a családtagjaimért mindent, de azért ez mégiscsak nonszensz, ne kelljen már a hozzátartozónak bűncselekményt elkövetnie az eü ellátás érdekében.
Dr.laikus PhD 2011.08.07. 17:13:55
@Jim Raynor:
Én még nem láttam sem nővért, sem orvost, ha tisztességesen szóltak, akkor ne intézkedett volna.
A posztoló is odáig jutott, hogy szólt és hagyta a fenébe az egészet.
Összepakolt, rendet rakott az éjjeliszekrényen és haza ment.
Nem csak az ő édesanyja feküdt ott. Egy ilyen osztályon sok beteg van és kevés a nővér. Nem is foglalkoznak úgy a hozzátartozónkkal ahogy elvárnánk.
Akkor ott kell maradni és ápolni az édesanyánk, kérdezni és orvossal beszélni.
Ha a szomszéd beteg el tudta mondani, hogy az édesanyjával nem foglalkoztak akkor mégis volt vizit, járt ott orvos.
A posztolónak nem volt fontos, hogy érdeklődjön hányadán is áll ez a tumor, miért vérzik az anyám...
Ha kérdezel tőle az a válasz, hogy megtett mindent. Szólt és nem történt semmi.
Szerinted is megtett mindent?
2007 óta már régen megtanultam volna a tüdőtumor és a fekély okozta vérzés miért van, utolsó stádiumban mit tehet egy kórház. Még a jogász is elmondta amit kell, akkor mire a bosszúhadjárat?
El kell menni egy segítőhöz aki elmagyarázza miért érzi amit érez és megbékélni vele.
Ő ennyit tudott tenni, valamiért csak ennyire képes...
A kórház sem tudott többet a fájdalomcsillapításon kívül.
Én még nem láttam sem nővért, sem orvost, ha tisztességesen szóltak, akkor ne intézkedett volna.
A posztoló is odáig jutott, hogy szólt és hagyta a fenébe az egészet.
Összepakolt, rendet rakott az éjjeliszekrényen és haza ment.
Nem csak az ő édesanyja feküdt ott. Egy ilyen osztályon sok beteg van és kevés a nővér. Nem is foglalkoznak úgy a hozzátartozónkkal ahogy elvárnánk.
Akkor ott kell maradni és ápolni az édesanyánk, kérdezni és orvossal beszélni.
Ha a szomszéd beteg el tudta mondani, hogy az édesanyjával nem foglalkoztak akkor mégis volt vizit, járt ott orvos.
A posztolónak nem volt fontos, hogy érdeklődjön hányadán is áll ez a tumor, miért vérzik az anyám...
Ha kérdezel tőle az a válasz, hogy megtett mindent. Szólt és nem történt semmi.
Szerinted is megtett mindent?
2007 óta már régen megtanultam volna a tüdőtumor és a fekély okozta vérzés miért van, utolsó stádiumban mit tehet egy kórház. Még a jogász is elmondta amit kell, akkor mire a bosszúhadjárat?
El kell menni egy segítőhöz aki elmagyarázza miért érzi amit érez és megbékélni vele.
Ő ennyit tudott tenni, valamiért csak ennyire képes...
A kórház sem tudott többet a fájdalomcsillapításon kívül.
ondol 2011.08.07. 18:08:51
@neoteny: Fennsík a hegy tetején van. Ezért hegylakó a helyes:-)
Bükkben ha Nagy-Fennsikon jársz, akkor láthatod mennyire sík ez a Nagymező:-D
A peremén vannak a látókövek: Látókő, Örvénykő, Peskő, és Buzgókő.
De még ha nem lennének a látókövek ott, akkor is érzi az ember, hogy magas hegyen jár a fennsíkon:-)
Bükkben ha Nagy-Fennsikon jársz, akkor láthatod mennyire sík ez a Nagymező:-D
A peremén vannak a látókövek: Látókő, Örvénykő, Peskő, és Buzgókő.
De még ha nem lennének a látókövek ott, akkor is érzi az ember, hogy magas hegyen jár a fennsíkon:-)
egyedűl 2011.08.07. 18:59:23
@Dr.laikus PhD: Lehet hogy te nem láttál és sajnos láttam.
Utolsó este nagy fájdalmai voltak , szaladtam segítségért. Orvos nem volt az osztályon. A nővérpulthoz mentem két nővért találtam ott. Békésen beszélgettek.Ez esti órákban volt. Amikor
a betegek alszanak pihennek. Nem volt a nővérke elfoglalva. Mindkét nővér ráért.
2007 óta már régen megtanultam volna a tüdőtumor és a fekély okozta vérzés miért van, utolsó stádiumban mit tehet egy kórház. Még a jogász is elmondta amit kell, akkor mire a bosszúhadjárat?
2007 Óta megtanultam azt hogy arra az osztályra akkor se mennék ha vinnének.
Nem az a dolgom hogy kitanuljam az orvos szakmát. Én bevittem az édesanyámat azért mert a fájdalmai miatt nem tudott létezni. Maga akart bemenni. Én nem meghalni vittem.
De arra hogy 2 órát várakoztatják a sürgősségin. Azután eltelik pár nap. Az állapota egyre romlik.
Vizit nem volt. Orvos sem . Hidd el töbször kerestem kerestük a testvéreimmel. Akkor találkoztam vele amikor felvette az osztályra. Azután akkor amikor meghalt.
Az édesanyám megmondta nála orvos nem járt.Miért? Miért nem megy egy orvos a beteghez?
Ha a szomszéd beteg el tudta mondani, hogy az édesanyjával nem foglalkoztak akkor mégis volt vizit, járt ott orvos.
A posztolónak nem volt fontos, hogy érdeklődjön hányadán is áll ez a tumor, miért vérzik az anyám...
A mellette fekvő beteg a hozzátartozóknak azaz nekem mondta el hogy nem volt vizit az anyukámnál.
Elmondta hogy a nénire rá se nézett senki amióta bent van. 2 -en feküdtek egy kórterembe.
Amikor meghalt az anyukám ez a betegtárs felhívott részvétet nyIlvánítani. Akkor el mondta mit tapasztalt.
El kell menni egy segítőhöz aki elmagyarázza miért érzi amit érez és megbékélni vele.
Ő ennyit tudott tenni, valamiért csak ennyire képes...
A kórház sem tudott többet a fájdalomcsillapításon kívül.
Milyen segítőhöz? A segítő azt hiszed feledtetni tudja azt amit a kórházi dolgozók műveltek vele?
2 órahosszát várakoztatni valakit aki a fájdalomtól ordít!
Hagyni azt hogy elájul. Amikor meg van a baj akkor kapkod az orvos össze vissza. Miért nem veszik előre a súlyos betegeket? Egy beteg a sürgősségi várótermébe meg is halhat mert a nővérkék vihorászva narancsot pucolgatnak??
Nem tudod mi történt a sürgősségin és mi a tüdőosztályon.
Egy vérző betegnek is kijár az hogy elássák.
Az orvosnak az a dolga hogy segítsen, és az utolsó órákban is megtegyen mindent. Ő nem tett meg semmit sajnos!!
Utolsó este nagy fájdalmai voltak , szaladtam segítségért. Orvos nem volt az osztályon. A nővérpulthoz mentem két nővért találtam ott. Békésen beszélgettek.Ez esti órákban volt. Amikor
a betegek alszanak pihennek. Nem volt a nővérke elfoglalva. Mindkét nővér ráért.
2007 óta már régen megtanultam volna a tüdőtumor és a fekély okozta vérzés miért van, utolsó stádiumban mit tehet egy kórház. Még a jogász is elmondta amit kell, akkor mire a bosszúhadjárat?
2007 Óta megtanultam azt hogy arra az osztályra akkor se mennék ha vinnének.
Nem az a dolgom hogy kitanuljam az orvos szakmát. Én bevittem az édesanyámat azért mert a fájdalmai miatt nem tudott létezni. Maga akart bemenni. Én nem meghalni vittem.
De arra hogy 2 órát várakoztatják a sürgősségin. Azután eltelik pár nap. Az állapota egyre romlik.
Vizit nem volt. Orvos sem . Hidd el töbször kerestem kerestük a testvéreimmel. Akkor találkoztam vele amikor felvette az osztályra. Azután akkor amikor meghalt.
Az édesanyám megmondta nála orvos nem járt.Miért? Miért nem megy egy orvos a beteghez?
Ha a szomszéd beteg el tudta mondani, hogy az édesanyjával nem foglalkoztak akkor mégis volt vizit, járt ott orvos.
A posztolónak nem volt fontos, hogy érdeklődjön hányadán is áll ez a tumor, miért vérzik az anyám...
A mellette fekvő beteg a hozzátartozóknak azaz nekem mondta el hogy nem volt vizit az anyukámnál.
Elmondta hogy a nénire rá se nézett senki amióta bent van. 2 -en feküdtek egy kórterembe.
Amikor meghalt az anyukám ez a betegtárs felhívott részvétet nyIlvánítani. Akkor el mondta mit tapasztalt.
El kell menni egy segítőhöz aki elmagyarázza miért érzi amit érez és megbékélni vele.
Ő ennyit tudott tenni, valamiért csak ennyire képes...
A kórház sem tudott többet a fájdalomcsillapításon kívül.
Milyen segítőhöz? A segítő azt hiszed feledtetni tudja azt amit a kórházi dolgozók műveltek vele?
2 órahosszát várakoztatni valakit aki a fájdalomtól ordít!
Hagyni azt hogy elájul. Amikor meg van a baj akkor kapkod az orvos össze vissza. Miért nem veszik előre a súlyos betegeket? Egy beteg a sürgősségi várótermébe meg is halhat mert a nővérkék vihorászva narancsot pucolgatnak??
Nem tudod mi történt a sürgősségin és mi a tüdőosztályon.
Egy vérző betegnek is kijár az hogy elássák.
Az orvosnak az a dolga hogy segítsen, és az utolsó órákban is megtegyen mindent. Ő nem tett meg semmit sajnos!!
kacat 2011.08.07. 22:05:35
@Dr.laikus PhD (például, és akik szerint nem való otthonra a halál)
"Ki szerint jó otthon meghalni?"
Édesanyám szerint, Édesapám szerint, Nagymamám szerint. Anyu és Nagyi kérése teljesült. Apu a hirtelen halála miatt nem tuduk hazavinni már.
"Nem kéne rábízni esetleg a haldoklóra?"
Éppen azzal kezdődik a poszt, hogy ez volt a beteg kérése. És igen , meg kell beszélni a haldoklóval.
"A tüdőrák utolsó stádiuma nem való otthonra, szakember ápolása is kell."
Tévedsz. Nem minden esetben kell folyamatos felügyelet. Én két tüdőrákos haldoklót is ápoltam otthon, a halálukig.
Ha az otthon adható fájdalomcsillapító elég, akkor nem kell kórházba vinni. A halál nem szép. De rák esetében készülni lehet rá, felvenni a kapcsolatot segítő szervezetekkel, kórházi ágy is beszerezhető otthonra, meg lehet tanulni a pelenkacserét, az ágyban mosdatás, a felfekvés kezelését, a száj tisztán tartását.
És sem én, sem a nővérem nem volt munkanélküli, amikor eldöntöttük, végigcsináljuk. Másfél hónap volt, ő elveszítette a munkáját, nekem szerencsére megmaradt. 130 km-re élem és dolgozam akkor már a szüleimtől, hazaköltöztem arra az időre. Apu akkor még élt, de kellett a segítség neki. A munkámnál többet ért, hogy velük lehettem (pedig 5 éves munkaviszonyt tettem kockára).
"Ki szerint jó otthon meghalni?"
Édesanyám szerint, Édesapám szerint, Nagymamám szerint. Anyu és Nagyi kérése teljesült. Apu a hirtelen halála miatt nem tuduk hazavinni már.
"Nem kéne rábízni esetleg a haldoklóra?"
Éppen azzal kezdődik a poszt, hogy ez volt a beteg kérése. És igen , meg kell beszélni a haldoklóval.
"A tüdőrák utolsó stádiuma nem való otthonra, szakember ápolása is kell."
Tévedsz. Nem minden esetben kell folyamatos felügyelet. Én két tüdőrákos haldoklót is ápoltam otthon, a halálukig.
Ha az otthon adható fájdalomcsillapító elég, akkor nem kell kórházba vinni. A halál nem szép. De rák esetében készülni lehet rá, felvenni a kapcsolatot segítő szervezetekkel, kórházi ágy is beszerezhető otthonra, meg lehet tanulni a pelenkacserét, az ágyban mosdatás, a felfekvés kezelését, a száj tisztán tartását.
És sem én, sem a nővérem nem volt munkanélküli, amikor eldöntöttük, végigcsináljuk. Másfél hónap volt, ő elveszítette a munkáját, nekem szerencsére megmaradt. 130 km-re élem és dolgozam akkor már a szüleimtől, hazaköltöztem arra az időre. Apu akkor még élt, de kellett a segítség neki. A munkámnál többet ért, hogy velük lehettem (pedig 5 éves munkaviszonyt tettem kockára).
scopolamin 2011.08.07. 23:47:07
Csak halkan kérdezem meg, hogy az ominózus CT előtt milyen betegséggel kezelték otthon a nénit? Történt valamilyen vizsgálat egyáltalán, vagy - most nem tudom visszakeresni - a halála előtti napon került kórházba? Az az érzésem, kicsit korábbra datálva érdemes kezdeményezni a vizsgálódást.
mlm-es 2011.08.08. 09:49:41
@scopolamin: Magas vérnyomása szív betegséggel volt kezelve.
A tüdőrákot későn vették észre sajnos.
Előtte feküdt a belgyógyászaton pár nap múlva haza küldték.
A tüdőrákot későn vették észre sajnos.
Előtte feküdt a belgyógyászaton pár nap múlva haza küldték.
Dr.laikus PhD 2011.08.08. 09:58:16
@kacat:
Nincs ilyen a posztban, hogy otthon szeretett volna meghalni.
Az első írásra válaszoltál, de szinte az egész poszt az én tamáskodásommal van tele, de azért írtam olyat is, hogy tanulható és megoldható otthon is.
Becsülöm, hogy megoldottátok, mert a hozzátartozók így akarták.
Itt a buta,konok nem csináltak semmit és miattuk halt meg az anyánk hozzáállás miatt nem bírtam ki, hogy ne írjak, de vége feladtam. :)
Nincs ilyen a posztban, hogy otthon szeretett volna meghalni.
Az első írásra válaszoltál, de szinte az egész poszt az én tamáskodásommal van tele, de azért írtam olyat is, hogy tanulható és megoldható otthon is.
Becsülöm, hogy megoldottátok, mert a hozzátartozók így akarták.
Itt a buta,konok nem csináltak semmit és miattuk halt meg az anyánk hozzáállás miatt nem bírtam ki, hogy ne írjak, de vége feladtam. :)
egyedűl 2011.08.08. 11:56:27
Itt a buta,konok nem csináltak semmit és miattuk halt meg az anyánk hozzáállás miatt nem bírtam ki, hogy ne írjak, de vége feladtam. :)
Ki a buta rokon?? Ki nem csinált semmit?
Nem írtam ilyet hogy miattuk halt meg az anyám. Leírtam azt amit a mentő hívástól a sürgősségin át egészen a haláláig tapasztaltam a Hetényi Géza kórházban.
Tudom hogy súlyos beteg volt . Azt is tudom hogy gyógyíthatatlan. De azt nem tudom elfogadni ahogy a kórházban bántak!!
Gyakorlatilag magára hagyták. Orvos nem járt az ágyánál. Vizit nélkül lehet egy beteg 4 napig?
A nővérek miért nem jegyezték be a nővérnaplóba az állapot romlást?
Vérzés stb.....??
Miért nem teljesítették azt ami a kötelességük?? Miért tagad a kórházigazgató?
Miért??? Erre adj választ ha tudsz?
Ki a buta rokon?? Ki nem csinált semmit?
Nem írtam ilyet hogy miattuk halt meg az anyám. Leírtam azt amit a mentő hívástól a sürgősségin át egészen a haláláig tapasztaltam a Hetényi Géza kórházban.
Tudom hogy súlyos beteg volt . Azt is tudom hogy gyógyíthatatlan. De azt nem tudom elfogadni ahogy a kórházban bántak!!
Gyakorlatilag magára hagyták. Orvos nem járt az ágyánál. Vizit nélkül lehet egy beteg 4 napig?
A nővérek miért nem jegyezték be a nővérnaplóba az állapot romlást?
Vérzés stb.....??
Miért nem teljesítették azt ami a kötelességük?? Miért tagad a kórházigazgató?
Miért??? Erre adj választ ha tudsz?
Dr.laikus PhD 2011.08.08. 12:29:59
@egyedűl:
Még egyszer megpróbállak megnyugtatni...
Nekem is van egy 98 éves édesanyám és én sem vagyok elégedett ahogy ápolják, ill. inkább nem ha kórházba kell néha menni.
Sok beteg van egy belgyógyászaton és nincs idő megvárni egy idős a ti esetetekben egy menthetetlen beteg reakcióját.
Mamám sem kérdezték meg a viziten jól van-e (velünk beszéltek meg mindent), mentek tovább, kezelték ahogy tudták.
Mi bent voltunk reggeltől estig és elvégeztük amit kellett és lehet, pedig még él és nem halálos beteg.
Én ebből indulok ki.
Ott kell lenni (ha lehet, vagy tudok), ha valamit tapasztalok ami szerintem nem helyes szólok, kérdezek, de nem hagyom annyiban, hogy jó pár év távlatából is indokot keressek a mardosó önvádra.
Meg milyen már az, hogy egy betegtárs felhív részvétet nyilvánítani és cukkol avval, hogy nem törődtek vele?
Ez min változtat?
4 nap! Ennyi volt.
Nagyon mély részvétem, hidd el.
Békélj meg vele, hogy akkor nem tudtad mit tegyél.
A gyereked már biztosan tudni fogja hasonló helyzetben mit kell tennie.
Még egyszer megpróbállak megnyugtatni...
Nekem is van egy 98 éves édesanyám és én sem vagyok elégedett ahogy ápolják, ill. inkább nem ha kórházba kell néha menni.
Sok beteg van egy belgyógyászaton és nincs idő megvárni egy idős a ti esetetekben egy menthetetlen beteg reakcióját.
Mamám sem kérdezték meg a viziten jól van-e (velünk beszéltek meg mindent), mentek tovább, kezelték ahogy tudták.
Mi bent voltunk reggeltől estig és elvégeztük amit kellett és lehet, pedig még él és nem halálos beteg.
Én ebből indulok ki.
Ott kell lenni (ha lehet, vagy tudok), ha valamit tapasztalok ami szerintem nem helyes szólok, kérdezek, de nem hagyom annyiban, hogy jó pár év távlatából is indokot keressek a mardosó önvádra.
Meg milyen már az, hogy egy betegtárs felhív részvétet nyilvánítani és cukkol avval, hogy nem törődtek vele?
Ez min változtat?
4 nap! Ennyi volt.
Nagyon mély részvétem, hidd el.
Békélj meg vele, hogy akkor nem tudtad mit tegyél.
A gyereked már biztosan tudni fogja hasonló helyzetben mit kell tennie.
egyedűl 2011.08.08. 14:04:02
A te anyukád 98 éves kívánom éljen sokáig.
Az enyém 69 volt. Nem járt neki sem orvosi vizsgálat sem vizit.
Ennyi. Aki ilyen beteg annak semmi nem jár? Elhiheted mellette voltam voltunk .
Nekem akkor 3 éves volt a kislányom. Nem olyan egyszerű megoldani de megoldottuk. Mellette voltunk. De ami az orvos feladata azt egy rokon nem tudja elvégezni. Ha eltudná akkor nem vinné orvoshoz kórházba.
Nem kívánom neked hogy a sürgősségin várakozzál a fájdalomtól üvöltő édesanyáddal. Ugyanis a sürgősségin 6 óra alatt kell valakit ellátni.
Erről is ki lettünk oktatva amikor szóvá tettük hogy elég régóta itt vagyunk.
4 nap! Ennyi volt.
Nagyon mély részvétem, hidd el.
Békélj meg vele, hogy akkor nem tudtad mit tegyél.
A gyereked már biztosan tudni fogja hasonló helyzetben mit kell tennie.
Köszönöm.
Én tudtam mit tegyek. Láttam hogy nem foglalkozik vele sem nővér sem orvos.
Az igazgatói irodájában kötöttem ki.
Sajnos elkéstem. Meghalt.
Azután kértük a boncolást. Magam beszéltem a boncorvossal. Mindent elmondott őszintén.
Tisztába vagyok hogy milyen súlyos betegségei voltak.
Nem érted sajnos mi a probléma!!
A probléma az hogy sem az orvos sem a nővérek nem foglalkoztak a beteggel.
Azt gondolom hogy egy haldokló betegnek is van joga.
a hozzátartozó nem orvos és nem tud fájdalmat csillapítani.
Nem tudja az injekciót beadni.
Egy betegnek hidd el az is jól esik ha bemegy az orvos és megkérdezi hogy tettszik lenni??
Vagy ez olyan nagy kérés?
Az enyém 69 volt. Nem járt neki sem orvosi vizsgálat sem vizit.
Ennyi. Aki ilyen beteg annak semmi nem jár? Elhiheted mellette voltam voltunk .
Nekem akkor 3 éves volt a kislányom. Nem olyan egyszerű megoldani de megoldottuk. Mellette voltunk. De ami az orvos feladata azt egy rokon nem tudja elvégezni. Ha eltudná akkor nem vinné orvoshoz kórházba.
Nem kívánom neked hogy a sürgősségin várakozzál a fájdalomtól üvöltő édesanyáddal. Ugyanis a sürgősségin 6 óra alatt kell valakit ellátni.
Erről is ki lettünk oktatva amikor szóvá tettük hogy elég régóta itt vagyunk.
4 nap! Ennyi volt.
Nagyon mély részvétem, hidd el.
Békélj meg vele, hogy akkor nem tudtad mit tegyél.
A gyereked már biztosan tudni fogja hasonló helyzetben mit kell tennie.
Köszönöm.
Én tudtam mit tegyek. Láttam hogy nem foglalkozik vele sem nővér sem orvos.
Az igazgatói irodájában kötöttem ki.
Sajnos elkéstem. Meghalt.
Azután kértük a boncolást. Magam beszéltem a boncorvossal. Mindent elmondott őszintén.
Tisztába vagyok hogy milyen súlyos betegségei voltak.
Nem érted sajnos mi a probléma!!
A probléma az hogy sem az orvos sem a nővérek nem foglalkoztak a beteggel.
Azt gondolom hogy egy haldokló betegnek is van joga.
a hozzátartozó nem orvos és nem tud fájdalmat csillapítani.
Nem tudja az injekciót beadni.
Egy betegnek hidd el az is jól esik ha bemegy az orvos és megkérdezi hogy tettszik lenni??
Vagy ez olyan nagy kérés?
Braincelle 2011.08.08. 15:03:28
@egyedűl:
Eltekintve attól, hogy a szomszédasszony állítása vagy igaz vagy nem vagy csak részben, és hogy a sürgősségin várakozásnak nem tudjuk az okát (sajnos ott megesik, hogy két órát kell várni, mert esetleg súlyosabb = akutan rosszabb állapotban lévő betegeket kell ellátni), valójában én sem teljesen értem, hogy miről vitatkozunk.
Sok tényezőn múlik, hogy otthon el tudnak-e valakit látni, és ha nem, annak mi az oka. Ha már egyszer kórházban van, nem lehet napokra ellátatlanul hagyni. Az nem igaz, hogy egy orvos vagy egy nővér nem tudja érzékeltetni a törődést együttérzést, ha akarja, akkor is, ha effektíve a betegséget már nem tudja sem gyógyítani, sem kezelni átmenetileg sem.
A hozzátartozók elvárásai sokszor nem teljesen reálisak, de ilyen mértékű felháborodással és fájdalommal azért nem megy ki egy ember ok nélkül egy kórházból.
Laikus, Te az ország egyik legmodernebb, legjobb hírű kórházában gyógyulsz, olyan osztályon, ahol fel vannak készülve súlyos betegek ellátására.
Az onkológusok egyébként is különleges emberek, én is jártam onkológiára gyakorlatra, ott is előfordult, hogy a betegek többet szerettek volna az elvárhatónál (a szívük mélyén az egészségüket szerették volna, és ha azt nem reális visszakapni, akkor elégedettnek is nehéz lenni), de olyan nem volt, hogy valaki meg legyen arról győződve, hogy négy napja be sem mentek hozzá.
Ebben az esetben még azt sem mondom, hogy nem mentek be. Lehet, hogy voltak ott, amikor a rokon épp nem volt látogatóban, nem tudom, mi van az egész mögött, de elég biztos vagyok benne, hogy ezt a team vagy nem dolgozott jól, vagy egyáltalán nem tudta ezt láthatóvá is tenni. A folyosón odakiabált diagnózis önmagában elég sokat mondó. Mindenre lehetett ok és mentség, de ezt a beteget, legalábbis ebből a leírásból úgy néz ki, nem sikerült közel tökéletesen sem ellátni.
Eltekintve attól, hogy a szomszédasszony állítása vagy igaz vagy nem vagy csak részben, és hogy a sürgősségin várakozásnak nem tudjuk az okát (sajnos ott megesik, hogy két órát kell várni, mert esetleg súlyosabb = akutan rosszabb állapotban lévő betegeket kell ellátni), valójában én sem teljesen értem, hogy miről vitatkozunk.
Sok tényezőn múlik, hogy otthon el tudnak-e valakit látni, és ha nem, annak mi az oka. Ha már egyszer kórházban van, nem lehet napokra ellátatlanul hagyni. Az nem igaz, hogy egy orvos vagy egy nővér nem tudja érzékeltetni a törődést együttérzést, ha akarja, akkor is, ha effektíve a betegséget már nem tudja sem gyógyítani, sem kezelni átmenetileg sem.
A hozzátartozók elvárásai sokszor nem teljesen reálisak, de ilyen mértékű felháborodással és fájdalommal azért nem megy ki egy ember ok nélkül egy kórházból.
Laikus, Te az ország egyik legmodernebb, legjobb hírű kórházában gyógyulsz, olyan osztályon, ahol fel vannak készülve súlyos betegek ellátására.
Az onkológusok egyébként is különleges emberek, én is jártam onkológiára gyakorlatra, ott is előfordult, hogy a betegek többet szerettek volna az elvárhatónál (a szívük mélyén az egészségüket szerették volna, és ha azt nem reális visszakapni, akkor elégedettnek is nehéz lenni), de olyan nem volt, hogy valaki meg legyen arról győződve, hogy négy napja be sem mentek hozzá.
Ebben az esetben még azt sem mondom, hogy nem mentek be. Lehet, hogy voltak ott, amikor a rokon épp nem volt látogatóban, nem tudom, mi van az egész mögött, de elég biztos vagyok benne, hogy ezt a team vagy nem dolgozott jól, vagy egyáltalán nem tudta ezt láthatóvá is tenni. A folyosón odakiabált diagnózis önmagában elég sokat mondó. Mindenre lehetett ok és mentség, de ezt a beteget, legalábbis ebből a leírásból úgy néz ki, nem sikerült közel tökéletesen sem ellátni.
Dr.laikus PhD 2011.08.08. 15:58:09
@Braincelle:
"Laikus, Te az ország egyik legmodernebb, legjobb hírű kórházában gyógyulsz, olyan osztályon, ahol fel vannak készülve súlyos betegek ellátására."
Kivéve az onkológiát. Járnod kéne ott, minden csak nem modern. Közös férfi és női WC, ha a szükséges felső és alsó szapora miatt menni kell, akkor nem foglalkozol a nemek közti különbséggel ez igaz, de ha még az állványod is viszed magaddal, akkor meg depláne nem.
Igaz, hogy SENKIT nem pelenkáznak be, de ennek is van ám kedves története.
Tekintve, hogy nagyon pici a hely, a jobban lévőknek nincs módjuk asztalnál enni, ezért ha a szoba WC-re kell "gyorsan" szükségre menni a másik azt bizony evés közben élvezi.
De tekintettel vagyunk egymásra, ez magától értetődik.
Igen itt az emberség no és a szakértelem - és leírhatnám 1000* ami mindent visz, - de nem a körülmények.
Nem vagyok elégedett én sem ahogy az anyámmal (nem velem) bánnak, de ott vagyunk, ha meg nem tudjuk megoldani akkor tudomásul fogjuk venni.
A gyerekem akinek a repülőjegyét kellett áttetetni telefonon, 6! órát várt a doktornőre, hogy tudja mire számíthat, mennyire legyen ugrásra készen.
Nem csinált semmit, nem írt a praxisra, hogy mijafene, a doktornő a betegekkel foglalkozott és nem vele, megvárta és kivárta.
Ő még azt sem mondhatja, hogy oda kellett volna figyelnie rám, annyiféle nagy bajom volt.
Igaz én csak hálás lehetek a praxisnak, ha nincs adamantium aki felháborodott egy elavult gyógyszeren, ha nincs Radiológus aki pályára rakott akkor már rég nem háborgok itt, na meg a feneketlen zsebem amibe annyian betelepedtetek. :)))
Igenis egészségtelen ennyi ideje, ennyi dühvel, értetlenül a történteket feldolgozatlanul élni.
"Laikus, Te az ország egyik legmodernebb, legjobb hírű kórházában gyógyulsz, olyan osztályon, ahol fel vannak készülve súlyos betegek ellátására."
Kivéve az onkológiát. Járnod kéne ott, minden csak nem modern. Közös férfi és női WC, ha a szükséges felső és alsó szapora miatt menni kell, akkor nem foglalkozol a nemek közti különbséggel ez igaz, de ha még az állványod is viszed magaddal, akkor meg depláne nem.
Igaz, hogy SENKIT nem pelenkáznak be, de ennek is van ám kedves története.
Tekintve, hogy nagyon pici a hely, a jobban lévőknek nincs módjuk asztalnál enni, ezért ha a szoba WC-re kell "gyorsan" szükségre menni a másik azt bizony evés közben élvezi.
De tekintettel vagyunk egymásra, ez magától értetődik.
Igen itt az emberség no és a szakértelem - és leírhatnám 1000* ami mindent visz, - de nem a körülmények.
Nem vagyok elégedett én sem ahogy az anyámmal (nem velem) bánnak, de ott vagyunk, ha meg nem tudjuk megoldani akkor tudomásul fogjuk venni.
A gyerekem akinek a repülőjegyét kellett áttetetni telefonon, 6! órát várt a doktornőre, hogy tudja mire számíthat, mennyire legyen ugrásra készen.
Nem csinált semmit, nem írt a praxisra, hogy mijafene, a doktornő a betegekkel foglalkozott és nem vele, megvárta és kivárta.
Ő még azt sem mondhatja, hogy oda kellett volna figyelnie rám, annyiféle nagy bajom volt.
Igaz én csak hálás lehetek a praxisnak, ha nincs adamantium aki felháborodott egy elavult gyógyszeren, ha nincs Radiológus aki pályára rakott akkor már rég nem háborgok itt, na meg a feneketlen zsebem amibe annyian betelepedtetek. :)))
Igenis egészségtelen ennyi ideje, ennyi dühvel, értetlenül a történteket feldolgozatlanul élni.
Braincelle 2011.08.08. 17:17:43
@Dr.laikus PhD:
Szakmailag akkor is profi intézmény. Örömteli, hogy ott jó az ellátás, de nem kizárt, hogy máshol kevésbé az, és ezt Te is tudod.
Ott látom a félreértést, hogy Te egy gondolattal tovább tartasz, mint a posztoló, és elvárod tőle, hogy ezzel tisztába legyen.
Valójában valószínűleg mindenki, aki ezt a posztot olvassa, arra a véleményre jut, hogyha minden úgy történt, ahogy leírták, akkor nem történt jól. Csak éppen ezt nem írtátok le, hanem tovább mentek eggyel, abba az irányba, hogy hogyan lehetne feldolgozni a történteket.
Persze, hogy nem jó ilyen dühvel együtt élni, de ebből nem következik, hogy ő tehet arról, hogy dühös lett. A jogos harag ugyanolyan önromboló, mint a jogtalan, ebben igazad van, de ettől a jogosságát nem kell kétségbe vonni (és szerintem nem is vonod). Aki először jár itt és olvassa ezeket a kommenteket, azt a benyomást szerzi, hogy az itt kommentelőket nem zavarja az, hogy rá sem fütyültek a haldokló betegre, sőt még a rokont hibáztatják, az ő kötelességének tartják az ellátás "keresztülverését". Valójában, függetlenül attól, hogy ha erőszakosabb, asszertívebb, talán eredményt ért volna el, ne hagyjuk ki azt a gondolati lépést, hogy alapból a haldoklóval való törődésnek "keresztülverés" nélkül is meg kellene valósulnia.
Sok hozzátartozó persze akkor is elégedetlen, mert, mint mondtam, a helyzet annyira szörnyű számukra, hogy abban nem tudnak elégedettséget megélni. El tudok képzelni olyat, hogy a hozzátartozó irreális elvárásokat támaszt. Ugyanakkor mi csak a posztból tudunk kiindulni, és szerintem, ha minden úgy történt, ahogy leírták, akkor az rosszul történt, az szégyene az egészségügyi ellátás alapvető elveinek és céljainak.
Szakmailag akkor is profi intézmény. Örömteli, hogy ott jó az ellátás, de nem kizárt, hogy máshol kevésbé az, és ezt Te is tudod.
Ott látom a félreértést, hogy Te egy gondolattal tovább tartasz, mint a posztoló, és elvárod tőle, hogy ezzel tisztába legyen.
Valójában valószínűleg mindenki, aki ezt a posztot olvassa, arra a véleményre jut, hogyha minden úgy történt, ahogy leírták, akkor nem történt jól. Csak éppen ezt nem írtátok le, hanem tovább mentek eggyel, abba az irányba, hogy hogyan lehetne feldolgozni a történteket.
Persze, hogy nem jó ilyen dühvel együtt élni, de ebből nem következik, hogy ő tehet arról, hogy dühös lett. A jogos harag ugyanolyan önromboló, mint a jogtalan, ebben igazad van, de ettől a jogosságát nem kell kétségbe vonni (és szerintem nem is vonod). Aki először jár itt és olvassa ezeket a kommenteket, azt a benyomást szerzi, hogy az itt kommentelőket nem zavarja az, hogy rá sem fütyültek a haldokló betegre, sőt még a rokont hibáztatják, az ő kötelességének tartják az ellátás "keresztülverését". Valójában, függetlenül attól, hogy ha erőszakosabb, asszertívebb, talán eredményt ért volna el, ne hagyjuk ki azt a gondolati lépést, hogy alapból a haldoklóval való törődésnek "keresztülverés" nélkül is meg kellene valósulnia.
Sok hozzátartozó persze akkor is elégedetlen, mert, mint mondtam, a helyzet annyira szörnyű számukra, hogy abban nem tudnak elégedettséget megélni. El tudok képzelni olyat, hogy a hozzátartozó irreális elvárásokat támaszt. Ugyanakkor mi csak a posztból tudunk kiindulni, és szerintem, ha minden úgy történt, ahogy leírták, akkor az rosszul történt, az szégyene az egészségügyi ellátás alapvető elveinek és céljainak.
kacat 2011.08.08. 18:05:12
ami nekem bem tetszik, hogy sokan akkor próbálják megváltoztatni nővérek, orvosok hozzáállását vagy lehetőségeit, vagy az egész egészségügyi struktúrát, amikor éppen haldoklik hozzátartozójuk
(egyszer megírom édesanyám törénetét, kissejtes üdőrák, otthoni halál, kórházi kezelések nehézségei)
ha látom, hogy nem jól és méltón bánnak vele, és haldoklik, HAZAVISZEM, vagy BENTMARADOK VELE
nem vitatkozok, követelek, ha azt látom, nem megyek vele semmire
viszem a branült, viszem a pelenkát, igen az ágyszomszéd néninek is, etetek itatok, összeszedem a földről a szanaszét szórt véres pamacsokat amik az infúzió bekötésekor leestek és ottmaradtak, felrázom az ágyneműt, villanykörtét viszek az éjjeli lámpába
mert éppen ez a dolgom - az egészségügy megváltása, a nővérek megnevelése várhat
(egyszer megírom édesanyám törénetét, kissejtes üdőrák, otthoni halál, kórházi kezelések nehézségei)
ha látom, hogy nem jól és méltón bánnak vele, és haldoklik, HAZAVISZEM, vagy BENTMARADOK VELE
nem vitatkozok, követelek, ha azt látom, nem megyek vele semmire
viszem a branült, viszem a pelenkát, igen az ágyszomszéd néninek is, etetek itatok, összeszedem a földről a szanaszét szórt véres pamacsokat amik az infúzió bekötésekor leestek és ottmaradtak, felrázom az ágyneműt, villanykörtét viszek az éjjeli lámpába
mert éppen ez a dolgom - az egészségügy megváltása, a nővérek megnevelése várhat
kacat 2011.08.08. 18:09:15
és ha hozzátartozóm beteg, nagyon beteg, felkészülök (akár az othoni ápolásra is) - a rák nem egy hetes betegség, vannak laikusok számára is riasztó jelek
kacat 2011.08.08. 18:14:51
@Braincelle: "Aki először jár itt és olvassa ezeket a kommenteket, azt a benyomást szerzi, hogy az itt kommentelőket nem zavarja az, hogy rá sem fütyültek a haldokló betegre, sőt még a rokont hibáztatják, az ő kötelességének tartják az ellátás "keresztülverését". "
zavar, de ha branül nincsen, akkor hiába járatom a számat, hogy na ne már hogy nincsen ott alapvető eszköz, ahol üdőrákosokat kezelnek, mert attól még nem lesz - lemegyek a kórházi patikába, és megveszem. És ez igenis az én kötelességem ebben a helyzetben, mert akinek amúgy a kötelessége volna, az nem teljesíti. Mindegy nekem, miért nem. Lényeg: nincsen, fontos: legyen. Megszerzem. Kiabálhatok is éppen, sírhatok is éppen, ez még a betegnek is szörnyűbbé teszi az egészet. Mondhatom, hogy 56 éves, és ha 3x volt táppénzen sokat mondok. Ezzel OTT és AKKOR nem oldok meg semmit.
zavar, de ha branül nincsen, akkor hiába járatom a számat, hogy na ne már hogy nincsen ott alapvető eszköz, ahol üdőrákosokat kezelnek, mert attól még nem lesz - lemegyek a kórházi patikába, és megveszem. És ez igenis az én kötelességem ebben a helyzetben, mert akinek amúgy a kötelessége volna, az nem teljesíti. Mindegy nekem, miért nem. Lényeg: nincsen, fontos: legyen. Megszerzem. Kiabálhatok is éppen, sírhatok is éppen, ez még a betegnek is szörnyűbbé teszi az egészet. Mondhatom, hogy 56 éves, és ha 3x volt táppénzen sokat mondok. Ezzel OTT és AKKOR nem oldok meg semmit.
Dr.laikus PhD 2011.08.08. 19:54:39
@Braincelle:
Igen egy lépéssel előbb, vagy "elvtelenül" megalkudva.
Ha valahová el akarok érni csak egy irányba mehetek. Ha lefelé akkor arra, ha felfelé akkor arra.
Próbálhatom a fordítva, de értelmetlen.
Ahogy @kacat: írja. Azt kell tenni amit tudok és nem elvárni amit nem lehet.
"Nem mi fogjuk ott és akkor megoldani, de enyhíteni ott és akkor a mi dolgunk."
A posztolónak csak megnyugvást tudok kívánni és kevesebb gyötrődést, mert a miérteken már réges-régen túl kéne lennie.
A halál igazságtalan, az itt maradónak kiváltképp.
A körülmények is csak neki számítanak.
Igen egy lépéssel előbb, vagy "elvtelenül" megalkudva.
Ha valahová el akarok érni csak egy irányba mehetek. Ha lefelé akkor arra, ha felfelé akkor arra.
Próbálhatom a fordítva, de értelmetlen.
Ahogy @kacat: írja. Azt kell tenni amit tudok és nem elvárni amit nem lehet.
"Nem mi fogjuk ott és akkor megoldani, de enyhíteni ott és akkor a mi dolgunk."
A posztolónak csak megnyugvást tudok kívánni és kevesebb gyötrődést, mert a miérteken már réges-régen túl kéne lennie.
A halál igazságtalan, az itt maradónak kiváltképp.
A körülmények is csak neki számítanak.
Braincelle 2011.08.08. 20:56:48
@Dr.laikus PhD:
Pont ez a baj, hogy belevetítitek ebbe a történetbe a saját utatokat, gondolatotokat, de ez nem jön át, csak a végeredménye. Megírta ide valaki, hogy szerinte rosszul bántak az anyjával, hogy ez fáj neki, erre nem kap vissza sem együttérzést, sem felháborodást, semmi visszajelzést arra, hogy bárkit érdekel, amit írt, csak azt, hogy 1. mit kellett volna csinálnia 2. mit kellene most éreznie és csinálnia.
Lehet, hogy ez furán hangzik, de már túl rutinos Praxis-olvasók vagytok. Valami hasonlón mennek át a szakemberek. Nektek ez már az ezredik sztori, már mindet sokszor leírtatok, haladtok a saját gondolatmenetetekben. Másnak meg az első sztori, az egyetlen, a sajátja.
Valójában az orvosi egyetem iszonyúan kiéget, és még csak nem is a belefásulásra gondolok, hanem arra, hogy az válik referenciaponttá, hogy az emberek szenvednek és meghalnak. Ha elég sokat dolgozik az ember, elfelejti, hogy nem ez a normális, hogy az emberek mást is látnak, és azok a más dolgok adnak értelmet az életüknek.
Az olyan érdekes dolog, amikor laikus ismerős mesél valami alapvető történetet teljesen megrendülve: képzeljem el, hogy XY beteg... és ahogy tudják az emberek mondani, átérzik.
Ilyenkor azért meg tudok ijedni, amikor nem tudom magamból azt az érzelmi töltést kicsiholni, amit bennük érzek. És én egyébként jól kijövök a betegekkel, és szerintem az átlagnál jobban rájuk is érzek. És az persze normális, hogy nem hal bele az ember minden beteg fájdalmába. És néha hirtelen annyira megrázó tud lenni, amikor valamiért mégis úgy látok valakit, ahogy egészségügy nélkül látnám, akár mert az ismerősöm, akár mert valamiért mégis megérint.
Csak mondom, hogy van szerintem ez a dolog, Laikus, nekünk itt ő a sokadik panaszkodó posztoló, neki viszont az egyetlen anyja volt...
Ez lehet, hogy hülyén hangzott, de ez a benyomásom pár hét kihagyás után az egészről.
Pont ez a baj, hogy belevetítitek ebbe a történetbe a saját utatokat, gondolatotokat, de ez nem jön át, csak a végeredménye. Megírta ide valaki, hogy szerinte rosszul bántak az anyjával, hogy ez fáj neki, erre nem kap vissza sem együttérzést, sem felháborodást, semmi visszajelzést arra, hogy bárkit érdekel, amit írt, csak azt, hogy 1. mit kellett volna csinálnia 2. mit kellene most éreznie és csinálnia.
Lehet, hogy ez furán hangzik, de már túl rutinos Praxis-olvasók vagytok. Valami hasonlón mennek át a szakemberek. Nektek ez már az ezredik sztori, már mindet sokszor leírtatok, haladtok a saját gondolatmenetetekben. Másnak meg az első sztori, az egyetlen, a sajátja.
Valójában az orvosi egyetem iszonyúan kiéget, és még csak nem is a belefásulásra gondolok, hanem arra, hogy az válik referenciaponttá, hogy az emberek szenvednek és meghalnak. Ha elég sokat dolgozik az ember, elfelejti, hogy nem ez a normális, hogy az emberek mást is látnak, és azok a más dolgok adnak értelmet az életüknek.
Az olyan érdekes dolog, amikor laikus ismerős mesél valami alapvető történetet teljesen megrendülve: képzeljem el, hogy XY beteg... és ahogy tudják az emberek mondani, átérzik.
Ilyenkor azért meg tudok ijedni, amikor nem tudom magamból azt az érzelmi töltést kicsiholni, amit bennük érzek. És én egyébként jól kijövök a betegekkel, és szerintem az átlagnál jobban rájuk is érzek. És az persze normális, hogy nem hal bele az ember minden beteg fájdalmába. És néha hirtelen annyira megrázó tud lenni, amikor valamiért mégis úgy látok valakit, ahogy egészségügy nélkül látnám, akár mert az ismerősöm, akár mert valamiért mégis megérint.
Csak mondom, hogy van szerintem ez a dolog, Laikus, nekünk itt ő a sokadik panaszkodó posztoló, neki viszont az egyetlen anyja volt...
Ez lehet, hogy hülyén hangzott, de ez a benyomásom pár hét kihagyás után az egészről.
egyedűl 2011.08.08. 22:07:18
@Braincelle: Köszönöm!
egyedűl 2011.08.08. 22:24:09
@Dr.laikus PhD:
A posztolónak csak megnyugvást tudok kívánni és kevesebb gyötrődést, mert a miérteken már réges-régen túl kéne lennie.
A halál igazságtalan, az itt maradónak kiváltképp.
A körülmények is csak neki számítanak.
Sajnos ez ami történt nem feledhető.
Anya csak egy van. Én úgy gondolom hogy mind a beteg, és a hozzátartozó mind kivannak szolgáltatva az egészségügyi dolgozóknak. Ők vagy lelkiismeretesek és megtesznek mindent amit tudnak , vagy nem.
Ez a két lehetőség van.
Láttam én a sürgősségin beteget aki mellett ott volt az orvos.
Kisérte kedvesen aranyosan.
Az én anyukám meg a kezem között ordított a fájdalomtól.
Értitek a különbséget?
Van amelyik betegnek jut egy két jó szó , van akinek el kell ájulnia ahhoz hogy az orvos ránézzen.
A posztolónak csak megnyugvást tudok kívánni és kevesebb gyötrődést, mert a miérteken már réges-régen túl kéne lennie.
A halál igazságtalan, az itt maradónak kiváltképp.
A körülmények is csak neki számítanak.
Sajnos ez ami történt nem feledhető.
Anya csak egy van. Én úgy gondolom hogy mind a beteg, és a hozzátartozó mind kivannak szolgáltatva az egészségügyi dolgozóknak. Ők vagy lelkiismeretesek és megtesznek mindent amit tudnak , vagy nem.
Ez a két lehetőség van.
Láttam én a sürgősségin beteget aki mellett ott volt az orvos.
Kisérte kedvesen aranyosan.
Az én anyukám meg a kezem között ordított a fájdalomtól.
Értitek a különbséget?
Van amelyik betegnek jut egy két jó szó , van akinek el kell ájulnia ahhoz hogy az orvos ránézzen.
veron3 2011.08.08. 22:36:42
@Braincelle: Én teljesen laikus vagyok, fentebb leírtam, hogy hasonló szituációkban én hogyan reagáltam, és hogyan reagálnék most is.
Sajnos az elmúlt években, mondjuk vegyünk 7 évet, nem volt olyan év, hogy személyesen, vagy közvetlenül érintve ne tapasztaljak meg kórházakat, nagyon különbözőket, különböző osztályokon.
Mégis, bár igen, voltak nehézségek, kommunikációsak is, soha nem éreztem úgy, hogy nem bántak volna velem, vagy hozzátartozómmal jól, és egyik haláleset után sem ostoroztam magam, mert ha problémám volt, addig mentem, amíg meg nem oldották, válaszolták. Nem kiabálva, vádaskodva, hanem udvariasan és kooperatívan.
Nem hinném, hogy csupán a szerencsén múlt az, hogy 10-12 alkalomból egyetlen egyszer nem volt panaszra okom.
Továbbra is úgy érzem, hogy a posztolónak van egy jó adag lelkiismeret furdalása, ha nem tudja letenni ezt a történetet, és magát semmilyen mértékben hibásnak nem látja, ellenben minden kórházi dolgozót gyakorlatilag ördögnek fest le. Amíg be nem látja, és nem bocsátja meg magának, hogy akár erőn felül is tehetett volna többet, addig akár a per (amit amúgy soha nem nyerhetett volna meg) megnyerése sem enyhítette volna az önmarcangolását.
Sajnos az elmúlt években, mondjuk vegyünk 7 évet, nem volt olyan év, hogy személyesen, vagy közvetlenül érintve ne tapasztaljak meg kórházakat, nagyon különbözőket, különböző osztályokon.
Mégis, bár igen, voltak nehézségek, kommunikációsak is, soha nem éreztem úgy, hogy nem bántak volna velem, vagy hozzátartozómmal jól, és egyik haláleset után sem ostoroztam magam, mert ha problémám volt, addig mentem, amíg meg nem oldották, válaszolták. Nem kiabálva, vádaskodva, hanem udvariasan és kooperatívan.
Nem hinném, hogy csupán a szerencsén múlt az, hogy 10-12 alkalomból egyetlen egyszer nem volt panaszra okom.
Továbbra is úgy érzem, hogy a posztolónak van egy jó adag lelkiismeret furdalása, ha nem tudja letenni ezt a történetet, és magát semmilyen mértékben hibásnak nem látja, ellenben minden kórházi dolgozót gyakorlatilag ördögnek fest le. Amíg be nem látja, és nem bocsátja meg magának, hogy akár erőn felül is tehetett volna többet, addig akár a per (amit amúgy soha nem nyerhetett volna meg) megnyerése sem enyhítette volna az önmarcangolását.
Braincelle 2011.08.08. 22:49:04
@veron3:
Persze, hogy lelkiismeretfurdalása van, melyik gyászolónak nincs? Abban egyetértek Veled, hogy nem tudta nagyon kezelni a helyzetet, de ne felejtsd el, hogy nagyon hirtelen történt minden. Ami persze furcsa, leginkább arra tudom fogni, hogy a beteg nem volt panaszkodós típus, illetve hogy az egészségügyben nem képzett rokonok a szívbetegségre fogták a gyengeséget és fulladást, továbbá, hogy a tumor nagyon gyorsan terjedt.
Úgy gondolom, hogy nagy lélekjelenlétre utal, ha valaki egy ilyen helyzetben ennyire gyorsan alkalmazkodni tud, és érvényesíteni az akaratát. Ugyanakkor vigyázz a gondolatmeneteddel, mert indirekt módon azt sugallja, hogy ez az önérvényesítés feltétele a betegellátásnak, illetve, hogy az a beteg, akinek nincs az ő érdekében (jó értelemben) nyomuló hozzátartozója, az nyugodtan szenvedhet.
Valójában nem lehet ideális emberekre tervezni, mert senki sem az. A helyzetek sem, ezer gondja lehet az embernek egyszerre, küzdhet a saját nyomoraival is, nem biztos, hogy éppen tettre készen a topon van, amikor egy ilyen dolog robban.
A négy napig be-nem-nézés szerintem nehezen elképzelhető, az igazság valószínűleg nem ennyire sarkos, szívesen meghallgatnám a másik felet, amire persze nincs esély. Azért valószínűleg nem "törte össze kezét-lábát" a kényelméért az az osztály.
Persze, hogy lelkiismeretfurdalása van, melyik gyászolónak nincs? Abban egyetértek Veled, hogy nem tudta nagyon kezelni a helyzetet, de ne felejtsd el, hogy nagyon hirtelen történt minden. Ami persze furcsa, leginkább arra tudom fogni, hogy a beteg nem volt panaszkodós típus, illetve hogy az egészségügyben nem képzett rokonok a szívbetegségre fogták a gyengeséget és fulladást, továbbá, hogy a tumor nagyon gyorsan terjedt.
Úgy gondolom, hogy nagy lélekjelenlétre utal, ha valaki egy ilyen helyzetben ennyire gyorsan alkalmazkodni tud, és érvényesíteni az akaratát. Ugyanakkor vigyázz a gondolatmeneteddel, mert indirekt módon azt sugallja, hogy ez az önérvényesítés feltétele a betegellátásnak, illetve, hogy az a beteg, akinek nincs az ő érdekében (jó értelemben) nyomuló hozzátartozója, az nyugodtan szenvedhet.
Valójában nem lehet ideális emberekre tervezni, mert senki sem az. A helyzetek sem, ezer gondja lehet az embernek egyszerre, küzdhet a saját nyomoraival is, nem biztos, hogy éppen tettre készen a topon van, amikor egy ilyen dolog robban.
A négy napig be-nem-nézés szerintem nehezen elképzelhető, az igazság valószínűleg nem ennyire sarkos, szívesen meghallgatnám a másik felet, amire persze nincs esély. Azért valószínűleg nem "törte össze kezét-lábát" a kényelméért az az osztály.
Braincelle 2011.08.08. 22:59:07
@Braincelle:
Épp elég kemény dolog lehet ilyesmit végigcsinálni pluszfeladat nélkül is.
Épp elég kemény dolog lehet ilyesmit végigcsinálni pluszfeladat nélkül is.
veron3 2011.08.08. 23:12:31
@Braincelle: Igen, van lelkiismeretfurdalás, és a gyász munka, amivel dolgozni kell. Sajnos túl sokszor esetem át az utóbbi időben rajta.
Ami nekem fura, hogy a gyászmunka négy év távolságban sem zárult le. Édesapám halálát tartott a legtovább feldolgozni, mert úgy tűnt, dialízissel hosszú éveket élhet még, és hirtelen lett rosszabbul, úgy, hogy alapvetően senki nem tudta, mi baja.
Anyukám halálára volt idő "felkészülni", hisz tudtuk, hogy agresszív rákfajtában szenved, egy éve, hogy nincsen velük, de már mindent lerendeztem magamban, ami ezzel kapcsolatos, és volt mit megbocsátani magamnak rendesen.
Nagymamám 3 hónapja halt meg, az ő halálát már feldolgoztam, 93 éves volt, igazából ez az élet rendje, igazából ő is már csak erre várt, hogy végre a fia mellett lehessen.
Ezeknek tükrében gondolom azt, lehet, hogy tévesen, hogy a poszt igazából hárítás, és ismét csak szerintem, a posztolónak segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy végre valahára fel tudja dolgozni édesanyja halálát, és ne rágja ezen magát még évekig.
Tudom, hogy a gondolatmenet indirekt az önérvényesítést sugallja, a sajnálatos igazság az, hogy amilyen állapotban az eü van, enélkül ha egy rosszabb helyre kerül az ember, vagy a hozzátartozója, akkor történhetnek rossz dolgok.
Más kérdés, hogy szintén saját tapasztalatból, mivel sajna sokat jártam szakrendelőkben, kórházakban azt is hallom sokszor, hogy a hozzátartozó mit enged meg magának az eü dolgozóval szemben. Olyan hangnem, stílus, hogy nekem nyílt a zsebemben a bicska, el sem tudom képzelni, milyen lehet ezt naponta hallgatni :(
Továbbra is tartom, és nem csak az eü-ben, de az élet minden területén, hogy a kedvesség, tisztelet és ha olyan a helyzet mosoly, nagyon messzire tud vinni. Mikor lementem Győrbe elintézni mamám halálának napján a temetést, az utolsó dolgom egy kis ajándékcsomag visszavitele volt a kórházba a nővéreknek. Egy fillér nem volt benne, de majdnem elsírták magukat, hogy gondoltam rájuk azon a napon.
Ami nekem fura, hogy a gyászmunka négy év távolságban sem zárult le. Édesapám halálát tartott a legtovább feldolgozni, mert úgy tűnt, dialízissel hosszú éveket élhet még, és hirtelen lett rosszabbul, úgy, hogy alapvetően senki nem tudta, mi baja.
Anyukám halálára volt idő "felkészülni", hisz tudtuk, hogy agresszív rákfajtában szenved, egy éve, hogy nincsen velük, de már mindent lerendeztem magamban, ami ezzel kapcsolatos, és volt mit megbocsátani magamnak rendesen.
Nagymamám 3 hónapja halt meg, az ő halálát már feldolgoztam, 93 éves volt, igazából ez az élet rendje, igazából ő is már csak erre várt, hogy végre a fia mellett lehessen.
Ezeknek tükrében gondolom azt, lehet, hogy tévesen, hogy a poszt igazából hárítás, és ismét csak szerintem, a posztolónak segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy végre valahára fel tudja dolgozni édesanyja halálát, és ne rágja ezen magát még évekig.
Tudom, hogy a gondolatmenet indirekt az önérvényesítést sugallja, a sajnálatos igazság az, hogy amilyen állapotban az eü van, enélkül ha egy rosszabb helyre kerül az ember, vagy a hozzátartozója, akkor történhetnek rossz dolgok.
Más kérdés, hogy szintén saját tapasztalatból, mivel sajna sokat jártam szakrendelőkben, kórházakban azt is hallom sokszor, hogy a hozzátartozó mit enged meg magának az eü dolgozóval szemben. Olyan hangnem, stílus, hogy nekem nyílt a zsebemben a bicska, el sem tudom képzelni, milyen lehet ezt naponta hallgatni :(
Továbbra is tartom, és nem csak az eü-ben, de az élet minden területén, hogy a kedvesség, tisztelet és ha olyan a helyzet mosoly, nagyon messzire tud vinni. Mikor lementem Győrbe elintézni mamám halálának napján a temetést, az utolsó dolgom egy kis ajándékcsomag visszavitele volt a kórházba a nővéreknek. Egy fillér nem volt benne, de majdnem elsírták magukat, hogy gondoltam rájuk azon a napon.
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
Az utolsó 100 komment: