Semmit nem tudni?
Talan tessek kerdezni. Es mikor minden kiderult, akkor tessek erre blogra irni.

Ha a kórház nem indít hivatalból eljárást, akkor gondolom, hogy a posztoló ne hagyja annyiban. Nem hiszem, hogy valaki hibázott, "minden pofon mellé nem lehet rendőrt állítani", valószínűleg baleset történt, de ki kell vizsgálni. Részvétem.

Biztosan lesz igazságügyi boncolás, mivel a halál oka nem természetes(sérülés), meg fogják mondani, hogy milyen sérülés okozta a halált, a rendőrség pedig kideríti, hogy hogyan történt a baleset.
Gondolom amíg ezek nem zárulnak le a kórház se tud/akar többet mondani.
Ha megvannak az eredmények, akkor lehet keresni, hogy van-e felelős, és ha igen, akkor kicsoda.
És természetesen részvétem!

Részvétem.
Erősen a teraszról való leesés látszik a legvalószínűbb verziónak.
Tegyenek rendőrségi feljelentést!

"Úgy tűnik a kórház titkolózik. Nem tudni, ki és hol talált rá Édesapámra. Nem tudni, hogy indult-e rendőrségi vizsgálat, volt/lesz-e (és ha igen, mikor) igazságügyi boncolás, stb. Semmit nem tudni."

"Az eset az osztály jellegéből és a jelenlegi körülményekből adódóan bármikor bárkivel megismétlődhet."

Ez a két sommás - egy bekezdésbe foglalt - megállapítás ellentmondásban áll egymással. Az egyik azt állítja, hogy senki nem tud semmit.
A másik azt állítja, hogy Ön tud mindent, ha azt a következtetést is le tudja vonni, hogy ugyanez bármikor, bárkivel megeshet.
Melyik igaz?

@El Visco Stello: Ez olyan tipikus "Veled is megtörténhet" ufósfilm. Épp csak annyit árulnak el,hogy élbren tartsák a figyelmed.

Részvétem!
Aki ilyen osztályra kerül,erősen ki van szolgáltatva az ott dolgozók figyelmének...Aki ott dolgozik,tudja,hogy minden benne van a pakliban,mint egy kisgyereknél,aki rád van bízva....
Ráadásul ha valami felháborító történik,rögtön felkapja az esetet a média....és persze,a mindent elviselni kénytelen gondozó viszi a bőrét a vásárra.
Az átlag ember nem tudja,hogy a kényszerintézkedéseknek micsoda dokumentációs,és egyéb,nagyon szigorúan szabályozott rendszere van...ezért alig alkalmazzák.
Amúgy senkinek nem kívánom,hogy a szerette így járjon,hiszen mindenki jót akart-a tragédia mégis megtörtént..!
Arról is beszélhetnénk,hogy micsoda mostoha helyzetben van az a család,akik kénytelenek az idős embert elhelyezni otthonban-és nincsenek millióik!

Nagyon nehéz ilyen helyre bekerülni,és addig is kell megoldás-többnyire rendesen fizetős!amíg ez sikerül......!!

@SusanneF:
A "mostoha helyzet" enyhítésére még ott van a papa nyugdíja, amit szorgalmasan megelmel a család minden hónapban...

@Leroi: www.youtube.com/watch?v=fwISRO5bofA#t=0m30s (Bocsánat az ízetlenségért, de nem tudtam kihagyni - a szöveg többi részét nem kell komolyan venni :-D)

@ReignOfdark: Basszus, te ilyeneket is ismersz :D? Azt hittem csak én vagyok ilyen elmeháborodott :D.

AMúgy részvétem természetesen.

@Leroi: Ez azért elég gonosz hozzáállás szerintem...

foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége, így hívják ami miatt nyomozást lehet indítani ismeretlen tettes ellen.

@Leroi: Ha kiindulunk kb.70 000 ft-os nyugdíjból,annak mondjuk a felét rezsiköltségre odaadja a papus minden hónapban,az jó,ha 2 számlára futja.

Az elmúlt években nem találkoztam olyan öreggelo,aki odaadná a családnak az egész kis nyugdíját,ha kevés,akkor azért,ha meg sok,akkor azért.
A beugró 1 milla körül kezdődik,alig van család,aki be tudja ezt vállalni.:(

@Káin: Ne felejtsd el, hogy egyidősek vagyunk :-) Az ember fülébe akkor is belemászik az ilyen idiótaság, ha nem éppen ez a kedvenc zenéje :-P

A poszthoz hozzászólva: én is szeretnék részvétet nyilvánítani. Ugyanakkor látni kell, hogy a dementia egy nem visszafordítható probléma, tehát sajnos a kimenetele egyértelmű. A zavart betegek környezetében pedig nem jellemzőek az ilyen veszélyforrások, mint az alacsony korlátos, emeleti terasz, vagy az éles, hegyes, stb. eszközök. Szívesen megtudnám, melyik kórház ez. Azonban ha mégis így van, a korlátot magasítani érdemes lenne.

Ja és még valami: édesanyám olyan ötven kilós kolleginája mesélte nemrég, hogy egyszerűen nem bírt egy zavart, hatvanas éveiben járó ex-bányász bácsival, aki a tizenegy éve halott feleségének akart virágot vinni, és kiszabadult a klinika kertbe, ahol letépkedte a virágokat. Persze ilyenkor im/iv Haloperidol sokat segíthet, de ugye a munkásököl vasököl, oda csap, ahova köll!

@ReignOfdark: Azért a prosectura elég underground, nem minden nap hall ilyesmit az ember. Mondjuk nekem sem a kedvenceim :P.

@Káin: Nekem a barokk/klasszicista komolyzene a kedvencem :-D

Csak még nem nagyon találtam nőt, aki hangversenyen szedi fel a férfiakat, ezért kénytelen voltam egyetem alatt mást is hallgatni. Régebben meg nem volt ízlésem... :-)

De most komolyan, ki az, akinek ne tetszene egy Olasz nő Algírban? ( www.youtube.com/watch?v=YVUzmpAiG9M )

@ReignOfdark: Tényleg nem rossz, bár az én ízlésem azért más kategóriákban mozog.

Istizmord, azért előbb meg kellene várni a kórházi belső vizsgálat eredményét. Gondolom, a rendőrség se megy fejjel a falnak, de bűncselekmény gyanúja esetén nem kell külön kérelmezni az eljárás megindítását.

Pardon, Iustizmord, kimaradt egy betű...

@ReignOfdark: Hát, tudod, vannak különbségek. Pl. az Olasz nőnek 40-50 zenész + egy karmester (mindegyikük mesterképzés után), a Tahó család meg megelégszik öt legénnyel (biztosan jól képzettek, nem vitázom ezzel, de azért mégiscsak az előbbiek felé húz a képzés foka-ideje miatt a mérleg nyelve).

Ebből adódóan tartok tőle, hogy a komolyzene kevésbé változatos, a könnyűzene meg nem minden esetben eléggé cizellált egyes vájtfülűek számára ;)

Nagyon sajnálom a poszt íróját. Találjanak megnyugvást abban, hogy szerettük most már jó helyen van.

@Leroi: Batman, Batman,azért ennél többet vártam...

@Leroi: Ez egy nagyon rosszindulató megjegyzés volt ám. Csak azt tudom rá mondani, hogy mindenki saját magából indul ki...

Nálunk volt ilyen helyzet, hogy kénytelenek voltunk egy idős rokont otthonban elhelyezni (mint kiderült, az utolsó 1 évre), mert egyszerűen nem volt már más megoldás. (nem, nem kell megjegyzéseket tenni, főleg olyanoknak nem, akiknek fogalmuk sincs a családi viszonyainkról)
És határozottan állítom, hogy senki nem nyúlt le semmiféle nyugdíjat.
Amíg otthon volt a rokon, addig már csak azért sem, mert már akkor sem volt túl jó állapotban szellemileg és általában fogalma nem volt, hova tette a nyugdíját (volt, hogy a szemetesben találtuk meg). Így nekünk kellett pótolni a hiányzó összeget.
Amikor meg otthonba került, a nyugdíja az otthonba ment, ott szigorú elszámolás mellett levonták belőle a havidíjat, a gyógyszerek árát stb és a maradék kb 3 ezer forintot minden hónapban berakták a rokon nevére nyitott bankszámlára.

@Viviparus: Leroi batman??????Ide vele..
:)))))))))

@SusanneF:

Önkormányzati fenntartású idősotthonokban NINCS beugró, viszont hosszú várólista van. A rászorultságot szakemberek bírálják el, nem az költözik be, aki unja magát otthon egyedül. Ha valaki VALÓBAN rászorult, és VALÓBAN nincs mód az otthoni gondozására, mert pl. olyan állapotban van, hogy 24 órás felügyeletet igényel, azt előre veszik a sorban. A részleteket törvény szabályozza:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900009.SCM

Nem személy szerint neked, hanem mindenkinek:

Tényleg képtelenek vagytok BÁRMIRE ráguglizni mielőtt elkezditek bekommentezni az urban legend kategóriás elképzeléseiteket?

Leroi arra célzott fentebb a papa nyugdíjával kapcsolatban, hogy az öregotthonban térítési díjat kell fizetni, amit, ha a nyugdíj nem elég, ki kell a gyerekeknek egészíteni.

@Irkutszk:

"szerettük most már jó helyen van"

Mi abban a helyben annyira jó, hogy mindenki ezzel jön?

Bocs, nem akarlak bántani, de van pár képmutató mondat, amitől elborul az agyam, és ez a mondat az egyik.

@batgirl: egy viccre utaltam
"Valaki elkap egy denevért, össze-vissza veri, majd felkiált: Batman, Batman azért tőled többet vártam!"

@Viviparus: ismertem, de most nem esett le:))

na, megjött a megmondó ember...

@batgirl:

Tegnap még azért sírt a szátok, hogy behal a blog, mert mindenki elment :)

A blog egyébként tényleg be fog halni, pontosan az olyanok miatt, mint te, akik mindenkinek beszólnak, aki nem az ő véleményüket ismételgeti :)

@batgirl:

Pontosított és igaza van...

Leroi hozzá szólásában is és a jogszabályban is.

bármily kegyetlenül hangzik, és hiába mély az együttérzésem a család felé, de sajnos a kórház nem idősek otthona, szociális gondozó vagy elfekvő, hanem arra való, hogy akutan beteg, de gyógyítható embereket záros határidőn belül talpra állítson. az idős kori krónikus demencia szeintem nem kórházba való, mert ez borzalmasan pazarolja az erőforrásokat (=kórházi ágy, amit igen drága fenntartani az orvosokkal, műszerekkel, stb.). egy orvos barátom egyetemista korában évekig gondoskodott otthon szenilis édesapjáról - tudom, hogy ezt nem mindenki tudja megoldani, de akkor sem az a helyes, hogy ha nincs traktor, akkkor Skodával szántunk, hogy analógiát teremtsek...

Jóslástan óra...

@mariablog: magadra vetted kedveske?

@Káin:

Szemmel verés kivédése :)

@batgirl:

Neked se ártana, ha magadra vennél valakit ;-)

@mariablog: Szerintem a személyeskedés sem tesz jót a blognak. Mondjuk speciel engem nem zavar.

A "Most már jó helyen van" mondat nem feltétlenül képmutató, hanem lehet egy másik világnézetbeli megnyilvánulás szemben azéval, aki ezt képmutatónak tartja. Függetlenül attól, hogy a tartalma legalább annyira biztos, mint azé, aki ennek az ellenkezőjét állítja:), a másik hitét illik tiszteletben tartani.

@mariablog: az beszél kinek a háza ég. Ha neked hiányzik valami, akkor nem biztos hogy másnak is hiánya van. Tudod, néha felmerül bennem a hozzászólásaidból kiindulva, hogy neked ez a munkád. Fizetnek érte, hogy te ekkora smafu legyél. Gondolom ott ülsz egész nap, és ugrásra készen nézegeted a blogokat. Figyelned kell, mert hátha valamelyik leül, s aztán jössz te, bedobsz egy-két szemét mondatot, és máris újra indul a blog. Végül is ez is munka. Hetek óta figyelem a hozzászólásaidat, nevetséges vagy, és rettentően hasonlítasz a viccbeli agresszív kismalacra. Abból is látszik, hogy fizetett "vendég" vagy, mert nem tiltanak le.

@batgirl:

Édes szívem, olvass vissza, nem szemét mondatot dobtam be, hanem egy jogszabályra mutató linket és egy kiegészítést Leroi hozzászólásához, még mielőtt a hozzád hasonló antitalentumok ízekre szednék őt.

Részemről a vitának ezt a szálát befejeztem, mert nem kívánom széttúrni a frusztráltságod miatt a kommentlistát.

@mariablog: Kedveske, ne húzd fel magad, még a végén munkanélkül maradsz..

@miklos.rabai: Vagy esetleg akkor ír, amikor akar.

Ma alszanak a moderátorok?

@mariablog:
Teljesen értelmes kérdés, semmi szükség bocsánatkérésre :)

Az a jó abban a helyben, hogy ott már semmi nem fáj, nincs éhség, nincs szomjúság, és béke van. Nincs perlekedés, nincs véleménykülönbség. Már nem érzi magát az idős elveszettnek, vagy bizonytalannak, nem szédül, nem szökik fel a vérnyomása, nem érzi, hogy valami nincs rendben, de nem tudja, micsoda, nem zavarja, hogy nem ismeri fel a saját gyerekét. Nem pisil kacsába, nem kell tisztába tenni. Nem kell markos legényeknek emelgetni, mert felállni sem tud az ágyról, míg új ágyneműt húznak. Senki nem kiabál velük, és nem jajonganak a szobatársak éjszaka. Nem kell érte aggódni, mert stabil állapotban van. Nem kell elhelyezni.

A semmi még akkor is létezik odaát, ha nem hiszel benne, hogy létezik odaát.

@mérien: Köszönöm, hogy világnézeteddel gazdagítottad Máriának tett válaszomat, de szerintem olvasd el azért az én válaszomat is ;)

@Irkutszk: Elolvastam, ez is egy álláspont, igazad van.
Nem Téged akartalak megvédeni,nem Te voltál a lényeg- hanem Máriának szerettem volna jelezni, hogy nemcsak az általa vélt dolog az etalon,a többi pedig leszólni való.
Ez az, amikor fél szavakból, főként idegenek nem értik egymást. Semmi baj, fő a békesség:)

Bocs, Mérien voltam, csak más oldalról jöttem, mert ott valami érdekes informatikai csoda folytán az adott névvel kitiltottak... de ez nem lényeg. Csak vállalom magam, ennyi.

@kerdöjel: Nem hinném, hogy Mária ennyire vaskalapos lenne. Kérdezett, nem ítélt. :) Én teljesen jogosnak vettem a kérdését.

A félszavak meg nem értésében teljesen egyetértek veled :) Sajnos azok közé tartozom, akik szeretnek félszavakkal beszélgetni. Egyébként teljesen jól értetted el te is, Mária is, hívő vagyok, tehát számomra van odaát :) De ettől még létezik racionális alapja is a gondolkodásomnak ;))

Amit szeretnék, hogy önzetlenül próbáljunk meg gondolkodni. Ő legyen elégedett, ő legyen boldog a körülményekhez képest. Ő ne legyen zavart, hanem nyugodt környezetben lehessen. Őneki legyen pohár víz az asztalán, mellette könyv, ha tud olvasni. Ő sétálhasson minden nap egy kicsit a kertben, és őt vigyázzák őrző szemek. És ha elhúnyt, akkor is maradjon meg ez a gondolkodás. Azért szenvedünk, mert nekünk fáj. Neki viszont már nem, erre próbáljunk meg gondolni.

Én történetem:

Az én mamámat 85 éves kora előtt 2 héttel a rokonaim jutatták a phszihiátriára,volt egy balesete,leesett a fordászat lépcsőjén,beütötte a fejét és utána erősődtek fel a képzelgése,a valóságot a látottakkal összekeverte,de nem volt közveszélyes.Amikor ez a belsete volt,akkor intenzívre került ahonnak sikerült kihoozni,de sokat soványodott.De otthon rendesen evett,ivott,beszélt,igaz kevese de azért evett és ivott.És a rokonok miután berakták a phszihiátriára (amit mi később tudtunk meg,és folyton mentünk látogatni és probáltuk haza hozni,de akinek a neve alatt volt,akivel együtt élt,annak volt ehhez joga,annak akarták csak kiadni és minden nap más orvosa volt,akiket sose lehetet elérni,mivel 14 órától már nem tartozkodott ott,az ápolók meg nem tudtak semmit mondani).A lényeg eleinte ott sem volt baj,ott is evett,ivott és csak arra várt hogy haza jöhessen.Én is azt hittem hogy haza hozhatjuk őt.De aztán elkezdték a nyugtatót adni neki és azt vettem észre egy idő után teljsen ki lett tőle ütve,alíg volt magánál,nem volt ereje ébren lenni,így se enni,se inni,amikor pár percig magánál volt,akkor annyit tudott mondani intézkedjünk és haza jön.Aztán amíg még jól volt és nem győgyszerezték és kérdeztük az ápolókat mikor lehetne haza hozni a válasz midnig azt volt,ők nem tudják,majd az orvos tudja megmondani.Érdekes amíg mozgott addig nem lehetet vinni,addig ágyrácsot is kapott,aztán a gyógyszerektől kiütve,amikor teljesen kiszáradt már csak aludt akkor modták másnap lehet vinni.Érdkes másnap leesett az ágyról és 2 nap múlva már teljesen magatehetlenül meghalt,már fel sem ébredt,csak pár tiszta pillanata volt.

Röviden agyon nyugtatozták,legyengítették.A legyengült szervezet pedig pár nap alatt belehal ebbe.2 hét alatt meghalasztották.Amíg nem kapott gyógyszert jól volt,könnyű a végelgyengülésre fogni.Erőszakos,közveszélyes nem volt a 60 kg-jával,csak a a szappanoperákat keverte a valósággal.

És ez nem egyedi eset.

Én elhiszem amit itt írnak és jó lenne ha végre megnéznék mit csinálnak a különböző osztályokon és az oda nem illő egyéneket kiszűrnék,ha végre lenne felelőségre vonás és akár nyomozás is.

Én láttam mert jó pár idős ember is volt,aki azért kerültek oda mert nem ettek,nem voltak veszélyesek,de a család akik dolgoznak nem tudták hova tenni őket és láttam hogyan bánnak velük,hogy könnyebb benyugtatózni,mert akkor nem akar annyira haza menni.

Részvétem és remélem lesz valami eredmény,kiderül az igazság és ha kell lesz felelősségre vonás is.

De nem rég meg egy 27-28 éves autista került pszihiátriára és az is érdekes módon rövid időn belül meghalt.Nagyon hamar elhallgatnak az ilyen ügyekben.

@mariablog: Elsőkézből,saját jogon értesülök a helyzetről,érintett hozzátartozó lévén.
Nem gugliztam,de résztvettem nemrég egy konferencián,aminek hajszálpontosan ez volt a témája,szócska Miklós államtitkár és hasonló kaliberű előadókkal......
Hidd el,nem csak én háborgok a jelenlegi heyzeten....
Összeköttetés és pénz nélkül isteni szerencse kell ahhoz,hogy minden jól történjen.

Sorry-Szócska

@SAM2: Enthumanisierung, mi?

@SAM2: A dementia gyakran nyilvánul meg egyfajta heteroagresszív viselkedésben (ez érthető, hiszen egyre kevésbé tudják kifejezni magukat); meg ugye éjszaka nem alszik, nappal bóbiskol, bolyong. A normális napszaki ciklus beállítására szoktak adni 0.25mg benodiazepint (Frontin, Xanax) lefekvés előtt. Esetleg Risperidont szintén minimális dózisban (<1mg). Az idős emberek jelentős részének amúgysem jó a vesefunkciója, ezért sok ilyen gyógyszert nem adhattak neki; meg hát a szokásos adag ezekből a gyógyszerekből pánikbetegek, stb. esetén 4mg/nap.

Amúgy nyilvánvaló, hogy kinyírták, feltehetően kapott piracetámot (Nootropil) meg pár hasonlóan olcsó gyógyszert is, aztán nézték pár napot: had' szenvedjen!, végül mikor haza akartátok vinni, lelökték az ágyról.

@Pók:
Na, igen, csak engem ugy tanitottak, hogy akkor mondjak ki valamit, ha annak van alapja, es ne talalgassak, es ne ragalmazzak (ahogy az a posztban is van).
Eddig intelligensnek gondoltalak, de be kell latnom, hogy tevedtem.
Egy ilyen nyilvanvaloan csusztato, felinformaciokat terjeszto poszt, mint ez, nem sok volt korabban errefele. Amikor a posztolo a rendorsegi nyomozasrol es az igazsagugyi boncolasrol nem rendelkezik informaciokkal, akkor arrol sem kellene tudnia, hogy hol es milyen toresei voltak az elhunytnak. Igaz? Ahogy Visco mondta fenn, a posztolo sajat magat cafolja.
De nem baj, te csak gyere, hidd el, es vedd komolyan! Ja, es szolj csak be nekem! Mert ahhoz ertesz... ;)
En meg azt mondom, ha majd valamirol biztos informacioval rendelkezel, akkor lehetsz csak hiteles es mervado. Addig meg jol tenned, ha hallgatnal!

@ReignOfdark:

az én mamám nem igazán bolyóngott,sőt egyáltalán nem éjszaka,mert nem tudott kimászni az ágyból sem,gyenge volt és csak bottal,járókerettel tudott menni.És amíg otthon volt addig minden jól működött,meg amíg nem kezdtek bennt neki gyógyszert adni,addit tiszta volt a tudata,utána meg arra jöttünk,hogy ki volt ütve,és láttam amikor előttem adtak injekciót egy másik idős hölgynek,és ő is ilyen állapotba került utána.De agresszív alíg 60 kg-osan nem volt,lassan mozgot.

Azt nem mondtam hogy lelökték,vádakskodni nem akarok,meg nem hinném,csak amíg mozgás képes volt és egyedül tudott wc-re menni és nem kapott gyógyszert minden éjjel rácsot raktak fel,aztán csak az utolsó nap került le az ágyáról a rács.És annyit láttam hogy elkezdték gyógyszerrel tömni és hirtelen teljesen ki lett ütve.

Leírni azért össze-vissza írom,mert még igen élénk a fájdalom.De ezt már leírtam egy másik esetnél is.

Minden esetre ahol ilyenek történnek szeretném ha végre lennének felelősők

@SAM2: Akkor mégegyszer: nem adnak olyan mennyiségű gyógyszert idős, demens betegeknek, amiktől ott helyben kiütődnek. Injekcióban bizonyos indikációval adhatnak (pl. Haloperidol) agresszív, stb. embernek, de fekvő, mozogni alig bíró idős embert nem szedálnak le, egyszerűen, mert erre nincs is elég gyógyszer, meg különben mi értelme? Ha lehet, injekció helyett infúzióban adnak gyógyszereket, folyadékot (nem tudnak eleget inni), tehát valószínűleg valami itt is nem egészen úgy történt, ahogy meséled.

Én megértem, hogy ezeket te így láttad, de ha nem alapból rosszindulatúan perverz, gyilkos szándékot feltételezel, hanem mondjuk arra gondolsz, hogy ilyen típusú gyilkosságokra sem a hely, sem az anyagi körülmények, sem a ráfordított munka nem megfelelő, esetleg az jön ki, hogy valami mégsem abból az indíttatásból történt, ahogy te írod.

@SAM2: Felelősöket keres? Hiszen leírta: a rokonok vitték be a pszichiátriára a nagymamát. Kit jelent pontosan az "akinek a neve alatt volt"? Ha Önök hazavitték volna, meg nem is volt agresszív, akkor miért nem vették előtte magukhoz??? Sajnos az is lehet, hogy a nagymama megérezte: a család lemondott róla... Mindentől függetlenül a 21. században kórházban ágyról leesve nem lenne szabad meghalni.

@DrPinokkió:

Igen az van pontosan,mert nehéz még most is megfogalmaznom,hogy mindenét oda adata a nagynénéméknek,az volt a kedvenc gyerek,de ha már valamit tenni kellett akkor az anyukámat és a mi családunkat vette a mama és a nagynéni is ezáltal elő.Amíg a mamával nem voltak gondok és igen sok mindent kaptak és köszönhettek addig jó volt,majd amikor beteg lett és már felügyeletre szorult,hisz egy idős,legyengült embert nem szabad egyedül hagyni,akkor előszőr ők úgy gondolták,hogy bár mi nem kaptunk soha semmit,(ne érts fére nem észér vagyok,de aki mindent mindig megkapot és beígért nem lesz egyedül vele lesz,annak kellett volna ezt teljesítenie és nem minig tőlünk várni,ha valami kellett a mamának hogy mi gondoskodjunk róla)hogy én hagyjam ott az állásom és adjak fel mindent,ez így nem ment mi is pénzből élünk.De az elég furcsa ő kapott mindent,az ő gyerekei akkor mért nem ő adja fel,vagy a gyerekek,vagy a 43 évesen előnyugdíjazott,egészséges férje?

Amikor baj lett anélkül,hogy nekünk szóltak volna szépen a szomszéda laó nagybátyámhoz költöztették,akik szintén azért akartak a mamát mert a nyugdíja kellett nekik,de a nagybátyám is kihúzva a felelősség alól magát kiment külföldre dolgozni(neki is mindig akkor kellett a mama ha pénzre volt,de egyébként sokszor még fél évig se látta a mamát,pedig a szomszédba lakott) szüksége és a mamát a feleségére hagyta,aki nem a godnoskodásról volt híres és arról hogy tudna pénzzel bánni.

Azt leírnám a nagynénémékehez is úgy került oda,hogy akkor halt meg a mama másik gyereke és amikor a mama maga alatt volt megint beháozta,behízelget,ami szokása volt és ezt kihasználva amikor a temetésre mentek akkor közölte a testvérekkel,hgoy a mamával egybe fognak költözni,eladják a mama belváros melletti lakását és majd családiházat veszenek=(,aminek több mint a fele szintén a mama pénzéből volt,mert nekik nem lett volna keret rá.)

Azt könnyű mondani hogy nekünk kellett volna vállalni,ott hagyni a munkát,ami manapság már nem úgy megy,ha a testérek összefogtak volna akor igen talán jöhetet volna hozzánk,,de nem olyanok voltak az otthoni lehetőségeink is,mi szénnel tűzelünk,hideg házba egész nap egyedül,nem hagyhattam volna otthon és kellett volna mellé folyton valaki,aki a tűzre rak ne égjen le,aki meleg ételről gondoskodik,anyu meg csak hétvén van itthon,bonyolult a családi életünk.Nem akarok kifogásokat keresni,de nem éltünk jól,nem voltak jók az anyagi körülményeink.és igen csúnya dolog lesz amit most írok,aki mindent midig egész életében vitt,így szerzett a mama lakásából háza 3/4-ét,az autójuk 1/2-ét és még nadzolt,agyát játszotta,búrot,munka minden a mama segítségéből volt annak lett volna a kötelessége.Mégis mindig mást ugráltattak.

Nekem komoly lelkiismeret furdalásom van és a családomnak is mindig az jár a fejembe mi lett volna ha,mert szerettem még ha ott is van a lelkembe hogy a rangsorban hátul voltunk,akkor is

RegignOfdarknak:

De injekción kerszetül adtak neki gyógyszert amikor egyszer láttam,amikor kérdeztem nem kaptam rá választ ,láttam amikor egy másik néninek is beadtaák és az is furcsa lett tőle,olyan kábult fére.És amikor nem evett nem kapott infuziót sem,csak az utosó nap,amikor a halálán volt.

Az bánt én munka után futottam foltyon be és olyan jól volt,amíg nem gyógyszerezték,úgy nézett ki,hogy haza jöhet,mondtunk is jöjjön hozzánk,majd átadom a szobám.És mondta is hogy intézkedjünk meg menjünk,néha megkérdeze van e hova menni.Ez az ami úgy szíven üt,ami nem hagy nyugodni,pedig ez a nagynéném,nagybátyám bűne lenne,de nekik semmi lelkiismeretfurdalásuk nincs,ahogy azzal se hogy nem látogatták mert oké hogy ők nem voltak otton,de a gyerekeik igen.

A lényeg,láttam amit láttam.És 2 napig nem mentem a mamához mert azt mondták végre hogy haza lehet vinni és úgy készültünk,akkor megyünk majd hétvégén szülinapot ünneplünk,kicsit mi is pihenünk,mert az állandó rohanástól mi is kifáradtunk lelkileg és fizikailag is.Ekkor a nagybátyám felesége azt mondta haza viszi a mamát mi erről tudtunk,hogy végre otthon van a mama,arról nem szólt,hogy leesett az ágyról és rosszabbul van.

Én annyit láttam és tapasztaltam,hogy amíg nem kapott gyógyszert addig készült haza,és úgy is nézett ki jöhet haza,mert ment egyedül tisztákodni is,addig nem adta fel,majd mindenki olyan fáradtnak tűnt az idősek között,de még amíg tudott beszélni gyógyszer mellett is készült haza.Azért nem adták ki,mert mama nem hozzánk volt bejelntve,nekem ezt mondták.

Nem rosszszándékból íróm amit írók,de ezt láttam.Nem láttam emberséget,kedvességet.

És azt láttam,ha nem evett amikor etették,ott hagyták és a következő evésnél probálták csak meg újra etettni őket.Infúziót meg csak a halála napján kapott.Pedig ki voltak kötözve a fotelba az idősebb betegek,mert a gyógyszertől ilyen állapotba kerülek.

Azt nem értem amíg ment kapott ágyrácsot és addig hiába kérdeztük mikor mehet haza mindig azt monták majd ha az orvos úgy látja,de amikor már maga tehetettlen volt nem kapott ágyrácsot és le esett,vissza rakták komolyabb baja nem lett,de mivel mint kiderült nem evett rendesen,meg ivott szépen kiszáradt.Amikor mág legyengül mért akkor engedték haza vinni,amikor már késő volt.

De van ismerősőm ahol szintén ilyen történt az apukájával,csak ő 200 km-re lakott és rosszul lett bevitték a kórházba,ott begyógyszerezve és legyegülve,lesoványodva taláta meg az apukáját,akit nem akartak kiadni,de erőszakos módon elvittek,alíg tudta elérni,hogy elvihesse és otton teljesen felgyógyult,megmondta ő is ha akkor nem tudja elvnni az apukáját napok alatt elment volna.

Nem vádaskodok,de van ilyen.

@DrPinokkió:

A vád nem is a kórház ellen szól és csak az én mamámról szól a történet,hanem arról amik ott zajlanak.

Ha nem eszik,iszik egy beteg,hadjuk majd következő étkezésnél megprobáljuk,ha akkor sem megy akkor így járt a beteg.Ha 2 nap múlva ez van,akkor talán adunk infúziót,ha nagyon haza akar menni jobb lenyugtatozni stb.Látni kellene hogy mik mennek némely helyeken még a jobb helyeken is.

Engem az embertelenség háborított fel,én amikor a mamán ittattam nem tudtam nem meg itattni a mellette lévőt.Emberség.Hány idős ember halhat így meg,ez a szörnyű.Sajnos nem mindenki tudja ott hagyni munkáját és így magához venni a szüléjét és aki nem tudja és kórházba adja,akár idősek intézményében ott is megtörténhetnek ilyenek,a tv-ben is volt ilyen,és nem akarámennyit fizettek hogy a szülőik,szép szobát,konyhát,fürdőszobát kapjanak,mert messze laktak,amikor mentek látogani akkor szembesülek csak hogy amit az első nap láttak hazugság.

Engem ez a közömösség bánt.És igen hiányzik nagyon is,nem sokan szerettek engem,vagy legalábbis nem éreztem ezt.

@SAM2: Így már világosabb (vagy sajnos, stötétebb) a történet... Mindkét nagyanyám szociális otthonban halt meg (80 és 91 évesen) - mi sem tudtuk volna ápolni őket, mindketten özvegyen maradtak évekkel ezelőtt. Az ellátással kapcsolatban hasonlók a tapasztalatok, de olyan helyen dolgozom, ahol látom a másik oldalt is:

@SAM2: 25-30 ágyra nappal 2, éjjel néha 1 ápolónő, havi nettó 90 ezer fizetéssel (és nyilván az átlagemberekéhez hasonló gondokkal) - magatehetetlen betegek, sokszor éjjel is csengetnek, hiszen az idősek épp olyanok mint a kisgyerekek, egyik pillanatban fáznak, aztán melegük van, utána szomjasak (de igazából csak társaságra, biztonságra vágynak). Lehet mondani, hogy ez egy hivatás és az eü. dolgozóknak kuss, meg fizessék ki a képzésük díját ha elmennek külföldre - de próbáljon ki valaki 20-30 évet ilyen munkahelyen lehúzni, nem hiszem hogy megmaradna a türelme és empátiája. Vannak ritka kivételek persze, de nemcsak az megy eü dolgozónak, aki tud is bánni az emberekkel. Talán az egyház tudna ezen segíteni. A másik nehéz kérdés, hogy meddig és hogyan szabad megnyújtani valaki szenvedését: az is Isten ellen való vétek, ha az Ő akarata ellen cselekszünk. Meggyőződésem, hogy a nagymama lélekben feladta, csak idő kérdése volt, akár van rács, vagy táplálás, akár nincs. Nyugodjon békében! Mi pedig tanuljunk a történtekből és nézzünk körül a családunk táján, mert csak egymásra számíthatunk.

@DrPinokkió:

Szia!

A mamánál nem volt csengő,hogy szólni tudjanak ha van valami.Nekem a gondom azzal van,hogy mért nem engedték hogy én haza vigyem,amíg jól volt,nekem azt mondták akikkel együtt lakik azok vihetik majd csak haza,bárkinek nem adhatják ki és amikor meg már magatehetetlennél vált,de még tiszta volt tudatilag,akkor meg azt mondták vihetem én is akár,aztán másnap meg leesik az ágyról és még rosszabb állapotba kerül,mert mért nem adtak neki infúziót sem.pedig nem hazudok de komolyan,amikor oda bevitették,jól volt a mama,és haza akart menni és akkor nem engedték,pedig ha azt modják lehet vinni,mehetet volna haza.Tudod ha otthon nem is tudtam volna vele végig maradni,de pár napot kitudtam volna venni,ha akkor engedik haza vinni és eltudtunk volna közössen intézni mi legyen.Amikor oda került erre senki sem gondot,mert nem volt olyan rossz a helyzet.Viszont ott féltek az idősek,mert az egyik néni leejtette az alma héját és oda jött egy ápoló férfi és azt mondta neki remélem nem direkt volt,mert tudja mi lesz.Én nem tudom mi lett volna,de meg sem tudod mozdulni.Én adtam annak a néninek is inni,mert szomjas volt szegény.Meg amikor a mamához mentek ő is mindig szomjas volt.Azt nem is írtam hogy a mama cukors volt,azt mondták azért kell a mamának még maradnia,mert a cukrát beállítják,de ahhoz nem kell 2 hét.Hidd el mama haza akart jönni.Az első baleseténél is magatehetetlen volt,de ott azért mert leesett a lépcsőről és igen beütötte magát,de ott az első naptól kapott infúziót,igaz ott sem voltak kedvesek az ápolók,de viszont mindent megtettek hogy jobb állapotba hozzák a betegeket és mehessenek haza minnél előbb.Itt viszont ezt nem tapasztaltam ezt.

De

@ @DrPinokkió:

De mamát szerettük volna másik osztályra vinni,de arra is azt volt a válasz,egyenlőre nem lehet,mert az egészségügyi állapotát akartuk volna helyre hozni,mert agresszív tényleg nem volt,hisz olyan gyenge volt,a kis botjával lassan tudott csak menni.

A dédim is bekerült kórházba,ő távol lakott tőlünk nagyon,meg a mama azért vitette oda mert a dédim igen kövér volt,145 cm és legalább 100 kg,és ő egyedül élt,aztán 88 évesen szintén elesett és nem tudott a súlya miatt lábra állni,a papa meg ekkor volt rákos,amiből sikerült kigyógyulni,(sajnos 1 éve halt ő is meg szívinfartusban)és a papához is kellett futkosnia,meg a dédihez is.De a dédit sikerüt közössen egy magán kórházba rakni,ahol 2 ember volt egy szobába,külön fürdővel,és tévével.De ott megvoltak fizetve az ápolók és ott meg a mamám azt tapasztata hogy egy idős hölgyet,megfürdetek és rányitották kinnt a beszélgető folyósón az ablakot,ott sírt a néni,mert megfeledkeztek róla,pedig kéz alól is igen sok pénzt adtak az ápolóknak is.A mamám törölgette meg a néni haját és ő szólt érte.A dédihez meg a mama mindig futott be,ő csinálta a fürdetést,az etetéts,hogy ezt se kelljen elvégezniük ott és mégis néha ott is tapasztaltak ilyet.persze volt 2 igen kedves ápolónő,akik érzéssel végeztek mindent.De sajnos ez gyakori tapasztalat.

Nagyon köszönöm,hogy meghallgattál,mert nagyon nehéz még most is,tudod kifele nem mutatom,azt hiszik talán nem is fáj,de én kiírom így gyászolók,nekem csak ő volt,aki szeretet,meg a dédi,mert a másik mamám az nem nagyon éreztette velem a szeretetett,mivel ebből ha bevallom hiányom is van,ezért hiányzik még inkább a mama.De majd az idő talán segít.

De mivel ti sem tudtátok magatokhoz venni a nagyikat így talán megértesz engem is és nem ítélkezel.De egyszer megprobáltuk a mamát ide csalni,és pár napot itt is töltött,ez még az első balesete előtt volt,de nincs 1 éve de visszavágyodott a saját kis szobájába.A nagybátyáméknál is ez volt a helyzet,visszavágyodott oda ahol eddig lakott,meg emlegette mindig a panellakását,milyen jó volt ott és ez igaz,mert oda mindenki szívesen ment.

Kösz a megértésed és én is szeretnék neked részvétem kifejezni a te nagyiaiddal kapcsolatban.Igen nehéz lehetett neked is.

@miklos.rabai: Ez mind oké, de ha valakinek meghal valakije, tisztázatlan körülmények között, és emiatt és tele van kérdéssel és panasszal, akkor nem fogja veled egyeztetni, hogy azt egy nyilvános fórumon miként mondhatja el.

Úgy látom, kicsit túl gyakran hiszed azt, hogy jogod van megmondani másoknak, hogy mit és hogyan csináljanak. Remélem, még időben szólok.