Ez számomra nem érthető, miért kellett orvost hívni? A háziorvos mellkas röntgenre adott beutalót, /"Hosszas vita után adott egy beutalót, amire mi naiv módon azt hittük, hogy a neurológiára szól."/ gondolom a mama panaszai a háziorvos szerint ezt indokolták. Az pedig, hogy a mama csetlik-botlik együtt jár a betegségével gondolom kap gyógyszereket.
Hogy várakozni kellett a sürgősségin? Sajnos ez van. Tudomásul kellene venni amit már sokan, sokszor leírtak, elmondtak, a sürgősségire csak a valóban sürgős esetekkel kell menni.
A leletkiadásnál történtek miatt panaszt lehet tenni.

Számomra érthetetlen amit a posztoló írt.
Miért kellett orvost hívni a mamához? "Hosszas vita után adott egy beutalót, amire mi naiv módon azt hittük, hogy a neurológiára szól." Nem nézték meg mit adott a kezükbe az orvos?
Sokat kellet várni a sürgősségin? A sürgősségi már csak ilyen, várakozni kell sokat...
Sokan sokszor leírták, elmondták, csak valóban indokolt esetben vegyük igénybe a sürgősségit, akkor talán rövidebb lenne a várakozás.

A leletkiadásnál történtek miatt panaszt lehet tenni.

Vajon kinek a felelőssége eldönteni, hogy melyik eset sürgős? Ezt a betegnek vagy a hozzátartozóknak kellene tudni? Honnan? Vagy ebben az esetben a háziorvosok a felelősek és hibásak? Idős rákbeteg édesanyám 3 napos lázasan, influenzával jelent meg a háziorvosnál, ahol elájult a váróteremben. Ekkor a háziorvos mentőt hívott és bevitték a sürgősségire. Valószínűleg anyukám ha ébren lett volna tiltakozott volna, hogy ne vigyék oda, de odavitték és ott a huzatos váróteremben infúzióra kötötték. (az infúzió egy fogason lógott 6 másik betegével együtt.) Ott feküdt délután 2 órától hajnal 2-ig. Amikor megtudtam délután én is bementem, ezért láttam mi volt. A doktornő, aki behívta éjfél körül, mindennek lehordta, hogy miért ment oda és miért van rajta szájmaszk (a mentősök rakták rá), káromkodott, csúnyán beszélt, holott semmit nem tehettünk az egészről. Én sem értettem miért kell egy orvosnak a sértegetésre pazarolnia azt a kevés energiáját is. De talán a tehetetlenség beszélt belőle.
A sürgősségire kellene egy külön orvos vagy nővér, aki előzetesen végigkérdezné a betegeket és akiket nem sürgősnek ítél, máris elküldené, nem hagyná 12 órát várakozni betegen, (némelyiket állva, mert nem volt elég hordágy és ülőhely). Még jobb lenne, ha a háziorvos tudná megítélni eleve helyesen a helyzetet, vagy ha ez nem sikerül neki, felelősségre vonható lenne. Aznap éjjel még rengeteg beteget láttam, stroke-os, kétoldali tüdőgyulladásos, mind ott várakozott 8-10-12 órákat. A hozzátartozók is elájultak, mert nem volt náluk enni, innivaló, és csak egy kávéautomata volt. Volt egy bácsi, akiből hatalmas vérsugár robbant ki, nem tudom mi baja volt, de mindent beterített a vér, amit hányt, a mi ruhánkat, táskánkat is és utána a nővérek csak letakarták a padlót, mert nem volt aki feltakarítsa. A bácsi pedig utána is ott feküdt tovább a sorára várva. A hozzátartozó több könyörgés után kapott egy vizes ruhát, hogy letakaríthassa a bácsit. Elkeserítő emberhiány van a kórházakban, az okosabb orvosok és nővérek mind külföldre mentek, aki itt maradt, az sértődötten teszi a dolgát, és akiben még van hivatástudat, az is megkeseredett, ez meglehetősen rémisztő. Tudom, hogy ezek nem egyedi esetek és az egész országban, mindenhol ez megy, minden nap.

Sajnos ennek nem sok értelme van. Mi volt a tünet, ami miatt ellátás kellett? A HO, aki ismeri az idős asszonyt, nagy nehezen adott egy alibi RTG beutalót, hogy valami történjen.
Mit csinálnak egy idős parkinsonossal a neurológián? Sok újat nem tudnak tenni. Nyilván gyógyszere van, az állapota nem lett sokkal rosszabb, mert akkor a háziorvos tényleg oda utalja be.
Szóval a gyanúm az, hogy egy kis nyugalomra vágyott a cikkíró, ami szintén érthető, de talán nem a kórházaknak kellene ezt biztosítani.
Az SBO-s személyzet pedig erőn felül teljesít, mert az esetek harmada-fele nem igazi eset, de sajnos nem küldhetik el pár kérdés után, ha már bement. Várniuk kell egy vizsgálatra, ami valószínűleg később lesz, emiatt folyamatos a hiszti, az orvosok inzultálása.
Ugyanez vonatkozik az ügyeletre. Itt egy példa arra, hogy a "beteg" sokszor igenis tisztában van azzal, hogy mi a baja:

Elég jólszituált családhoz ment ki az ügyelet. A családfő szenved, veszettül haldoklik. A kérdésekre (mi előzte meg a tüneteket) a kórságot ráfogták a nemrég felírt gyulladáscsökkentőre (az a rohadt orvos megmérgez!) és valamilyen fürdősóra. Vérnyomás rendben, has kicsit érzékeny, bár nehéz betapintani a 25 centi hájon keresztül.
Szegény orvos kicsit félt, hogy mi lesz, ha nem jön rá az okra. Adott infúziót, ez kicsit javított az állapotán, majd mondta, hogy akkor hív mentőt, irány az SBO. Erre elég nagymértékű felélénkülés következett be a páciens tudatállapotában, "na azt már nem", majd hirtelen fel is ült az ágyon, aminek következményeképpen azzal a lendülettel telehányta az előkészített lavórt kb. 4 kiló még emésztetlen hússal, tésztával, krumplival. Ami egyébként tök száraz volt, azaz a folyadékkal való leöblítés elmaradt az ebéd során.
- Khm, nézzék, talán az volt a probléma, hogy a kedves beteg sokat evett egyszerre.
- Faszomat, már abban sem lehet bízni, hogy a kínaiban olyan kaját adnak, amitól nem lesz rosszul az ember!

Az ilyenek teszik ki a "betegek" jelentős részét az ügyeletben és az SBO-n. Krónikus orrdugulás, 2 hete benőtt köröm, nehezen lélegzek a munkahelyemen, stbstbstb.

@KisAnikó: Édesanyádhoz a háziorvost kellett volna kihívni , miért nem így történt?

@KisAnikó:

Azért ez nagyon-nagyon durva általánosítás, hogy az okosabb orvosok és nővérek mind külföldre mentek, aki itthon maradt, az meg sértődötten teszi a dolgát.
A nagyobb részük igenis normális, és elég sokan vannak az orvosok között, akik jól élnek és eszük ágában sincs kimenni külföldre. Az ápolók sajnos tényleg borzasztó keveset keresnek, le a kalappal azok előtt, akik ennyi pénzért kedvesen hordják ide-oda az ágytálakat és takarítják a betegeket.
Másrészt: a kisebb városokban, és jónéhány megyeszékhely kórházaiban szerencsére nem ilyen rettenetes a helyzet, mint amit a posztoló és Ön is írt. Én már párszor bekerültem a sürgősségire, nem volt annyira vészes a helyzet, de max. 2-3 percet kellett várakoznom, úgyhogy utólag is nagyon hálás vagyok nekik.

Van taxi. Azzal is haza lehet menni.Amúgy akkora kamu ez a post, mint ide Jeruzsálem

Az emberi lét véges

@dekoninckxx: "Szóval a gyanúm az, hogy egy kis nyugalomra vágyott a cikkíró, ami szintén érthető, de talán nem a kórházaknak kellene ezt biztosítani."
Magam is erre gondoltam, csak nem akartam a posztolót megsérteni :)

@KisAnikó: "Elkeserítő emberhiány van a kórházakban, az okosabb orvosok és nővérek mind külföldre mentek, aki itt maradt, az sértődötten teszi a dolgát, és akiben még van hivatástudat, az is megkeseredett, ez meglehetősen rémisztő. Tudom, hogy ezek nem egyedi esetek és az egész országban, mindenhol ez megy, minden nap."

Nem hiszem, hogy nem maradtak jó orvosok. Maradtak nem is kevesen, csak nem becsüljük meg őket.
Azon pedig hogy néha "beszólnak a betegnek" nem csodálkozom. Hallottam amikor egy fiatal lány a folyosón várakozva mindennek elmondta az orvost - azt akitől segítséget várt - és nem a sürgősségin, hanem a rendelőben. (Nekem kinyílt a bicska a zsebemben a hölgyike stílusától.) Ezek után a doktornő kedvesen mosolyogva megvizsgálta és ellátta........

Én csak egyetlen dolgot nem értek, az pedig a "hosszas vita".
Adott egy 82 éves, diagnosztizált Parkinson kóros beteg. Sajnos, ez nagyon szomorú dolog, sajnálom miatta a beteget és a környezetét is.
De mi történt egyáltalán? Miért kellett a háziorvos, aki a sürgősségire utalta be őket?
És miért kellett ehhez a "hosszas vita"? Van egy olyan sejtésem, hogy ez megint a "csináljanak már valamit" kategória, pedig van, amikor már csak annyit lehet tenni, hogy vigyázzuk, óvjuk a beteg, gyámoltalan hozzátartozónkat.
Ezt nem ártana felismerni, és máris lekerülne a listáról az indokolatlan igénybevétel és a lélektiprás.

Még valami, ami elgondolkodtatott:
"Ma a húgom ment is érte, de számunkra érthetetlen okokból nem adták oda neki. Lehordták mindenféle orbánistának és felküldték a jogi osztályra."

És a poszter ahelyett, hogy ebben az esetben indokoltan verhette volna az asztalt a jogi osztályon (az orbánistázás okán), beült a gépébe, és jól megírt egy ilyen posztot.
Igen, kedves Matild! A 82 éves, Parkinson kóros édesanyja miatt valóban folyamatosan frászban lesz, vigyázni kell minden lépését a nap minden percében, és egyre éberebben!
Költői kérdés: hol kellene csetlenie-botlania, ha nem otthon, a szerettei körében? (Vagy végszükség esetén egy olyan otthonban, ahol értő személyzet veszi körül, és gondos ápolást kaphat?)

U.i.: Gyanítom, hogy a háziorvos azért küldte a sürgősségire a beteget akár indokolatlanul is, hogy ne legyen azzal vádolható, hogy nem tett meg mindent a kivizsgálás érdekében. Mondjuk a mellkas röntgent nem igazán értem...de ezt az elnagyolt posztnak tulajdonítom be, pláne ha a poszter sem kérdezett rá, hogy akkor ezt most miért?
"Tudom, hogy mi a helyzet az egészségügyben, de mindennek van határa!" A poszt alapján ezt kétlem, ama határ pedig már bőven túlment a megengedhetőn:(

És hogy megint hozzam a formámat: a poszt címe!
Igen, kedves blogszerkesztő, feltaláltad a tyúxarban az ütőeret!
A sürgősségire valóban kell 3 napi hideg élelem, váltás gatya, ágynemű, bogyó, miazmás. Mert Magyarországon így működik ma a sürgősségi ellátás.

(Azért érdekelne az eset folyománya, különös tekintettel a poszter testvérével történtekre. Mert amennyiben az úgy igaz ahogy a poszter leírta, mindenképpen megengedhetetlen!)

@KisAnikó: "Elkeserítő emberhiány van a kórházakban, az okosabb orvosok és nővérek mind külföldre mentek, aki itt maradt, az sértődötten teszi a dolgát, és akiben még van hivatástudat, az is megkeseredett, ez meglehetősen rémisztő."

ÉS? Emiatt a betegen kell kidühöngenie magát annak aki az egészségügyben dogozik? Nem a beteg tehet a helyzetükről. Amikor a kollegájuk kiállt értük, vajon odamentek, hogy ott dühöngjenek? Nem. Ahhoz nincs elég vér a pucájukba, csak a beteggel szemben nagy a mellény. Ez a rémisztő.

Egyébként meg minél többen fordulnának a betegjogi képviselőhöz, annál hatékonyabb lenne a betegek képviselete, mert előbb-utóbb az intézmény vezetőjét csak megkérdezné a főnöke, mi a fenét művelnek az intézményben?

@csakegybeteg: "A sürgősségi már csak ilyen, várakozni kell sokat..."

Látom te tényleg beteg vagy, mert nem zavar a nyolc szavas mondaton belül feszülő éles ellentmondás. Szerintem te már láttál gömbölyű kockát, aminek öt sarka volt és síkidom.

@apanna: Egy villamosmegállóra van tőle az orvosi rendelő, és valószínűleg ő is tudta, hogy egy influenzához nem szokott kijönni az orvos, és úgy is érezte, oda tud menni. Csak ott is hosszú volt a várakozás és nem volt ülőhely, ezért ájulhatott el. :( Sajnos én nem tudtam még akkor róla, hogy beteg, különben lebeszéltem volna, hogy elinduljon egyedül. Az biztos, hogy ő végig fizette egy életen át a TB-t, ledolgozta a 40 évet bőven, és megbecsülte embertársait, az orvosokat is, sohasem beszélne senkivel úgy, mint ahogy az a doktornő beszélt vele.

@varisztor:
Ahogy @platelet írta egy másik poszthoz:
"A "sürgősségi" szó esetében teljes a fogalomzavar..."
És teljesen igaza van, mert ennél rosszabb kifejezést keresve sem találni rá:(

@she_wolf: na igen, egyértelműbb lenne a "vészhelyzeti" szó, ahogy a klasszikus sorozatban is volt.

@dekoninckxx:
Valóban talán többet jelentene, és egyszerűbben.
A "sürgősségivel" az a baj, hogy a sürgős a hétköznapi használatban egy nagyon rövid időn belüli valamit jelent. Több óra (akár fél nap) pedig egy beteg, fájdalmakat átélő ember számára minden csak nem rövid.
De ez is -mint annyi minden- viszonylagos. Mind a beteg, mind az orvos aspektusából.

(És szándékosan kihagytam azokat a kötelező feltételeket, amik tejesítésével ez megvalósítható lenne esetleg. Nagyon alulról kellene újból építkezni!)

@látjátok feleim szümtükkel: Mondjuk a betegeknek pedig nem az egészségügyi személyzeten kell kidühöngenie magát, hanem nem kell bunkó kormányokra szavazni legközelebb.
Kb ennyi.

Minden sbo-n 5-6 óra a várakozási idő.Ezalatt úgy általában a vérvételtől ketdve az ilyen olyan röntgenig mindent vizsgálnak a betegeken. 5 óra alatt normál esetben soha sehol nem érne ennyi kivizsgálás végére. Tehát ha elmegy a háziorvosához kap időpontokat , aztán kap további időpontokat van amikor hónapokkal későbbre. Ehhez képest az az 5-6 óra várakozás igazán nem sok. Persze az sbo-n mindenki halálosan beteg és elájul, még is a legbetegebb nem szokott szólni egy szót sem valamiért. A gyomorhurutos meg meg akar halni. A mentővel érkezőknek mindig elsőbbségük van, majd a beutalóval érkezőknek és a legvégül azok kerülnek sorra, akik a két lábukon be tudtak menni oda.
Kb ez a sorrend.

@dekoninckxx: Vészhelyzetben a hosszas várakozás normális? :D

@Diorella Queen: Kulcsmondat...fura, hogy amikor azt írtam, hogy az eü dolgozóknak nem a betegen kell bosszút állni az alacsony fizetésért, nem a betegtől kell kizsarolni az életéért/egészségéért cserébe a fizetéskiegészítést, akkor nagy sértődés lett a vége és letiltott a helyi "hajjakend". :D Most tényleg ugyanazt a labdát dobálod?

@varisztor:
Bár nem nekem írtad, de ha valóban létezne olyan "vészhelyzetes" intézmény, ahol csakis és kizárólag azokat fogadhatnák akik azonnali ellátásra szorulnak, akkor talán nem kellene órákat várni. Igaz, ehhez kellő létszámú dolgozókat is prezentálni illenék, arról pedig nem is beszélve, hogy a naaagy intézményi összevonások helyett inkább széles spektrumú komplexumokra lenne szükség. Jó nagyokra, legalább a megyeszékhelyeken. No meg megbízhatóan működő gépjárműparkra, a segélyhívó vonalakat kezelő szakképzett munkaerőre (pl. az eüben megrokkant ápolónők).
(Bérekről mélyen kussoltam, még mielőtt...)
No megyek biliért:(

@she_wolf: :)

@varisztor:
....khmm...és lehetne szépen, folyamatosan visszaszivárogtatni az elsíbolt zséket az eü.-be. Oszt mindjárt jutna arra, hogy néhány lepukkant helyet kipofozzanak belőle, nénós ótókat legalább használható állapotban hadrendbe állítsanak, miazmás:(
Mert kedves dolog az, hogy para helyett az apuka nekiáll kórtermeket kifesteni, valóban nemes cselekedet, de elég ergya a helyzet, ha az egyébként is esedékes állagmagóvásra nincs keret olyan helyeken, ahol betegek gyógyítása lenne a cél.
Némelyik kórházban olyan körülmények vannak, hogy az valami gyalázat:(
Hogy ez kinek a sara, azt meccselje le egymás között a gazdasági igazgató, és a nemlétező egészségügyi minisztérium helyetti álomtitkár.

(Ez biztos csak azért lehet, mert az orvos, műtősnő, nővér hazaviszi a vakolatot a falról, meg a kilincset a klotyóról, és suttyomban lecseréli a kincstári zsírúj lepedőt az otthoni likas-fótosra:(
Otthon a csirkét is a lenyúlt szikepengével boncolja a fazokba...
Nézd már, hát nem elgurult mégiscsak a gyógyszerem?:)
Mert nem találok bilit:()

A poszt kapcsán kérdezném az itt kommentelő orvosoktól, hogy milyen indokkal, minek gyanúja esetén ad háziorvos vagy ügyelet beutalót sürgősségire?
Ennek az egészen pontos kritériumait nem igazán értem.

(Valamiért olyan érzésem van -és ezzel nem akarok bántani senkit!-, hogy néha mintha azért írnák, hogy
1: a beteg ne hihesse azt, hogy nem foglalkoznak vele
2: "vesződjön vele a kolléga, ha egyáltalán elmegy hozzá a beteg"
De szeretném, ha túlnyomó többségben ez lenne az indok: mindenképpen alapos vizsgálat-sorozatot kell végezni lehetőleg minél hamarabb egy feltételezett diagnózis igazolására, és a további állapotromlás megelőzése érdekében.)

Csak azért kérdezem ezt, mert saját tapasztalatból nem látom át ezt a dolgot. Felnőtt koromban (úgy emlékszem) kétszer voltam magam miatt eddig sürgősségin, egyszer az orvos direkt javasolta a mentő kihagyását, egyszer pedig a háziorvos hívott nekem mentőt a rendelőből, és haza sem engedett összepakolni (igaz, akkor vastagon esélyes volt, hogy nem jövök haza rövidesen).
A családtagjaimat szintén akut esetekben kísértem.
Szóval itt állok tanácstalanul, mint egy kisközség...:)

@she_wolf: @varisztor: "Több óra (akár fél nap) pedig egy beteg, fájdalmakat átélő ember számára minden csak nem rövid."
Pontosan, ezért van kiírva az SBO-ra, hogy a sürgősség nemegyenlő a régi vagy bagatell probléma most már végre gyors megoldásával.
Sajnos ez a nép egy részének akkor sem világos, ha tizenötször elmondják neki. Ehhez kellene józan és és némi egészségkultúra, ami némelyeknek soha nem lesz meg. Persze, előfordul, hogy nehéz eldönteni hogy mi a fene is van, az az érdekes probléma :-)
Még érdekesebb az, amikor beviszi a 96 éves mamit 3 krónikus betegséggel, kiszáradással a lánya, jajmilesz, óbégat, és az orvos (!) itatja meg amíg a nővérek előkészítik az infúziót és közben de még a hátát is megmasszírozza. Ilyenkor azért odaveti, hogy "ezt talán otthon is meg lehetett volna tenni", na ekkor jön a "mit képzel a köcsög orvos" válaszok jelentős része.

@dekoninckxx:
"Pontosan, ezért van kiírva az SBO-ra, hogy a sürgősség nemegyenlő a régi vagy bagatell probléma most már végre gyors megoldásával."

Világos, hogy akkor sem világos:)
Talán azt is meg lehetne szervezni és kiírni, hogy indokolatlan esetben kéretik nem csodálkozni, ha kipenderítik a delikvenst a krónikus és stagnáló hajfájásával együtt, valamint a cech-hel, amin tételesen felsorolják, hogy az elutasítást alátámasztó vizsgálatokért mit köteles fizetni. Slussz! Szerintem:)

(Viszont ami a kiszáradást illeti, azzal mi is megküzdöttünk, mert hiába rendelkezem hozzá ismerettel, papírom nincs róla, hogy infúziót beköthessek, erőszakkal meg nem tölthettem folyadékot anyósomba.
Vénásan sem adhattam magamnak Ferrlecitet, csak a subcutan lőhető Fraxiparine-nal pöttyözhettem a hasamat a térdprotkó műtét után.)

A tegnapi szintén sürgősségis poszthoz már leírtam, de azóta nem változott:)!
Az egészségügynek a finanszírozási problémái mellett sokkal nagyobb a morális válsága. Illetve az a morális nihil, ami ott tapintható a leginkább, hiszen az emberek legérzékenyebb pontján az egészségén keresztül rombolja az egészségügy nem létező nimbuszát. Az orvosok többségének mérhetetlen nagyképűsége, lenéző, szó szerint hülyének néző, a beteget alantasnak, alárendeltnek, beosztottnak tekintő magatartása a páciensekkel szemben. Az egyéb egészségügyi személyzet személytelen, pimaszkodó viselkedése, a megszólaló kritikus hangokkal szembeni teljes intolerancia. Minden kritikát leráznak mint kutya a bolhát. A betegjogi képviselő egy kalap sz..., mert munkajogilag ki van szolgáltatva kórházi alkalmazottként. Na elsősorban ezért nincs megfelelő támogatottsága az egészségügyben dolgozók egyébként sok helyen jogos követeléseinek. Ne várják el, hogy az a beteg akit tegnap megaláztak, lenéztek, kioktattak, netalán leordítottak azok támogatni fogják őket.
Ahányszor orvoshoz megyek mindig találkoznom kell olyan eü. dolgozóval aki bicskanyitogató stílusban és hangnemben beszél a neki kiszolgáltatott beteggel vagy a hozzátartozójával. Különösen felháborít amikor ezt a kisgyermekük miatt aggódó szülőkkel, vagy majdnem magatehetetlen idős emberekkel teszik, akik nem nagyon tudják magukat megvédeni.

Tudom, hogy itt off egy kicsit, de talán a finanszírozási problémák vs morális válság témakörhöz jól illik:

szabotimea.blog.hu/2016/04/03/segedapolonak_alltam_1_nap

Elképesztőnek találom, hogy ilyen állapotok vannak, lassan a középkorba jutunk vissza, vagy legfeljebb valamelyik szegény afrikai, vagy ázsiai ország szintjére. Nem igaz az, hogy ez mindig is így volt, az utóbbi években rengeteget romlott a helyzet. Én is feküdtem gyerekkoromban kórházban (70-es évek), de akkor még volt gyógyszer, gondos ápolónők, tálca, evőeszköz, tisztaság, higiénia, fertőtlenítés, fegyelem.

@neduddki21:
Mintegy válaszként (és részemről pártállástól függetlenül):
index.hu/index2/#bloghu/banditapolitika/2016/04/02/nem_sandor_maria_adta_fel_hanem_a_jozan_esz

index.hu/index2/#bloghu/kettosmerce/2016/04/03/sandor_maria_folytatja_ha_az_egeszsegugyi_dolgozok_a_tanarok_melle_allnak

(A szimpatizánsokkal mi van? Mert van fekete és kockás cuccom is. Meg alkartámaszos mankóm is.)

@Pilotax:
"A betegjogi képviselő egy kalap sz..., mert munkajogilag ki van szolgáltatva kórházi alkalmazottként."

Teljesen jogosnak vélem, velük csak a létszám több (általában).

"Különösen felháborít amikor ezt a kisgyermekük miatt aggódó szülőkkel, vagy majdnem magatehetetlen idős emberekkel teszik, akik nem nagyon tudják magukat megvédeni."

Ettől rendszerint nekem is kinyílik a bicska a zsebemben!
A többivel azonban nem tudok egyetérteni saját tapasztalatból kiindulva.
De ez nem baj, mert mint ahogy mi sem vagyuk egyformák, úgy ők sem azok, éppen ezért ódzkodom az ilyesfajta általánosítástól:)

Egyébként a sűrgősségin miért nem osztályozzák a beérkezőket úgy, hogy a betegek is tudják, ők mire számíthatnak? Mondjuk nem minden orvos a rendelőben nyüzyög, hanem egy kint osztályoz...ez sürgős, előre, ez sokat zabált, ülhet akár reggelig is, stb. Mi ennek az akadálya? Ugyanis nem az a baj, hogy várnom kell adott esetben, hanem az, hogy azt sem mondják: FAPAPUCS vagy DÖGÖLJ MEG! és ott tipródok, hogy lehet, hogy olyan bajom van, ami miatt holnap már nem vacsorázhatok a szeksz után...és bizony, ha úgy ítélem meg nem orvosként, akkor kis bajjal is bemegyek...mert nem tudom, hogy olyan bajom van-e ami ezt megkívánja és jobb félni, mint megijedni. Miért nem lehet tehát kategorizálni? Ha megmondanák, hogy ön várhat akár órákig is uram!, akkor lehet, hogy haza is mennék és másnap a lassabb úton, de elkezdeném a nekem való kezelést kihajtani.

@she_wolf: :) Biztos hazaviszik a vakolatot bár nem hiszem. :) Az EÜ olyan biznisz, ahol a tulajdonosok lopnak szemérmetlenül, az alkalmazottaktól is és az ügyfelektől is. Az alkalmazottak az ügyfelektől. Sajnos az ügyfelek nem választhatnak konkurens vállalkozást, mert a tulajdonosok egyben törvényhozók is és kizárták ezt a lehetőséget.

@varisztor:
"Sajnos az ügyfelek nem választhatnak konkurens vállalkozást, mert a tulajdonosok egyben törvényhozók is és kizárták ezt a lehetőséget."

Pedig elméletben: de! Csak mindig a gyakorlaton bukik meg a dolog:( És ezzel máris megint a para miatti parázásnál kötünk ki.
A magánellátás/magánbiztosítás rengeteg ember számára elérhetetlen még kisebb csomag ill. probléma esetén is.
Marad tehát az állami lónak túros a háta módjára aljas indokból elkövetett szemfényvesztés. Továbbá a köszönet utólagos kinyilvánítása borítékoltan.
A helyzet pedig az, hogy amit az államapparátusok művelnek mondhatni évtizedek óta az egészségügyben (is), az kritikán aluli.
(Fentebb linkeltem kettőt, érdemes belekukkantani.)

@varisztor:
"...ott tipródok, hogy lehet, hogy olyan bajom van, ami miatt holnap már nem vacsorázhatok a szeksz után..."

Nyugodtság van, sokáig fogsz élni!:) Miért? Azért, mert te legalább tudod, hogy cekcelni vacsi előtt kell, és nem egy fazék tőtött káposzta beburkolása után.
És aki legalább ennyit tud, az feltételezhetően nem elég ostoba ahhoz, hogy beteg legyen a betegségtudata:)
Gondolom, találkozol magaddal már egy ideje, együtt vagytok a nap 24 órájában, ismeritek egymást és tudjátok, mikor érdemes aggódni, mikor gáz nagyobb jelentőséget tulajdonítani valamely tünetnek, vagy éppen fordítva.
Amíg ez nem változik, addig nem is igazán kell orvosnak lenned:)

@she_wolf: Pedig nem. Az nem választási lehetőség kábel tv ügyben, hogy a telekom mindenképpen beszedi a tv díját, de átmehetsz a upc-hez és ott is fizethetsz. Ha majd az eü járulék választható adó lesz az állami eü ellátásért cserében, akkor igazad lesz. Mondjuk az állami kórházaknak akkor meszeltek két hét alatt.

@she_wolf: A káposzta után is megy, csak ne én dolgozzak meg az örömért. :)

Elmesélek egy nem is olyan régi sztorit. Imádom a bablevest, de nagyon. Ha csülök is fő benne, akkor meg képes vagyok enni akármeddig. Nemrég csináltunk egy vájlinggal, így egy hétig az volt az ebédem...imádtam. :) Csakhogy egy hét után a hasüregben olyan fájdalmaim voltak oldal irányban, mintha a vakbelem akarnak kikukkantani...nyomásra, mozgásra piszok érzékeny volt. Két napot adtam neki, ha nem múlik, elmegyek akár éjjel is, akár a sürgősségire is, mert a vakbél komoly ellenség is tud lenni. Persze a harmadik napra kiderült, hogy a bab lesz a ludas :) Szerinted ha a második éjjel lemegyek a sürgősségire, megnyomkodja valami orvosdoktor vagy javasasszony a vakbél tájékát és ordítok, betoltak volna a műtőbe? :D Na, ezért ne a polgár legyen lebarbárkodva, ha fölös indokkal megy le.

@varisztor:
Kábel tv témában impotens vagyok, olyanért is fizetek árukapcsoltan, amit nem is használok, de még így jövök ki jobban anyagilag. Úgyhogy ez sztornó...

Az eüben az állami egészségügyhöz való hozzájárulás kölcsönösségi (és jövedelem%-os) alapon megy a nagy kalapba. Gondolj bele: összeesel az utcán, öntudatlan vagy. A rád hívott mentő bevisz az akkor adott fogadó intézménybe, ahol életmentő műtétet hajtanak végre rajtad.
Ennek az anyagi elszámolását hogy képzeled el rendben lévő keretek között bonyolítva? Átutálgatás jobbra-balra, vagy hogyan?

@varisztor:
Itt van már megint az értelme annak, amiről beszéltem:)
Nem mentél második nap, hanem átgondolva korábbi galád tettedet (merénylet a bélrendszer ellen téli fűtőanyaggal), megfejtetted, mit súgnak a bélmozgások.
Azt meg hadd merjem feltételezni, hogy nem receptköteles kegyszerek lapulnak valamelyik fiókodban, ha más nem is pl. Bilagi (tényleg...létezik még?), némi alka-seltzer, gyógyszertári szódabikarbóna (búgatópor:D)...stb...

Önmagunk nagy túlféltésében elemi dolgokkal nem vagyunk tisztában és verjük a nyálunkat, hogy milyen okosak vagyunk a kéregetéskutató szociológusi diplománkkal.
Pedig csak annyi kellene, hogy a régi bölcseket ne feledjük, Szókratásszel szólva, szöveg- de nem értelemhűen: "Ismerd meg önmagad!":D
És máris kevesebben tolonganának a sürgősségin azzal a jeligével, hogy itt kötelesek még ma...!

(Bablé rulez!:D)

@she_wolf:
BilagiT...nnna!

A mama előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő beteg és mégis a mellkas Rtg-re küldik, amit mentővel beszállítást követően az SBO lenne köteles elvégeztetni...assztakurva...

("Adjanak egy kis vizet, mert olyan éhes vagyok, hogy nincs ahol aludnom az éjjel")

Ha ezt Jaroslav Hasek írná le, jól illene a többi alkotásához, ez maga a szarkazmussal leöblített fekete humor.

@she_wolf: Miért is ne lehetne átutalni ha a járuléknál ez bevált? Mi ezzel a gond? Aki ki tuda fizetni, kifizeti, aki meg nem, az jó eséllyel járulékot sem fizet, tehát most is mi fizetjük, ha a bibis lábujját levágják, mert cukrosként csak vodkát szlopál, hiszen az tiszta, mert átlátszó, tehát cukor sem lehet benne. :D

Alkesztól hallottam ezt az érvet: Azért iszom a vodkát, mert az tiszta, nincs benne cukor. Mondtam is neki, hogy ha a hónapban esetleg kijózanodik, akkor nézzen már utána az alkoholnak meg a cukornak úgy molekulailag! A mole meglepte a kulailag az érthető volt neki. :D

Egyébként nekem szép gyógyszertáram van itthon. Panadol, renie, géz, sebtapasz, sebintőpor ragszalag, ollók garmadája, mydethon!, neocitrán és valami krém a nikkel érzékenységemre, ami szerzett allergia. Mondjuk a krémet 10 éve kaptam és 4-5 éve lejárhatott a szavatossága. :D Nyilván igaz, amit írsz, azaz az állampolgárnak is igyekeznie kéne a hangya értelmi szintje fölé emelkedni legalább annyira, hogy ha kalapáccsal odaver az ujjacskájára, akkor az nem sűrgősségi ügy akkor sem, ha körme leesik. De ha levágja az ujja felét a fűrésszel, akkor a lehullot darabot tegye már jég mellé egy zacsiba és irány a sűrgősségi...akár vissza is varrják, ha olyan a vágás.

@varisztor:
"Aki ki tuda fizetni, kifizeti, aki meg nem, az jó eséllyel járulékot sem fizet, tehát most is mi fizetjük, ha a bibis lábujját levágják, mert cukrosként csak vodkát szlopál, hiszen az tiszta, mert átlátszó, tehát cukor sem lehet benne. :D"

Igen, és ezért marad meg ez a forma, mint kölcsönösségi, és egymásét fizetett biztosítási forma.
Éééés...itt kavar be a sokat emlegetett orvosi eskü is. Mert beteg ellátatlan nem maradhat, akut életveszélyben lévő pedig pláne nem. Ha fizet, ha nem. Hogy utólag hogyan lehetne ezzel mókolgatni, megint egy jó kérdés, mert ezt is ki lehetne dolgozni, csak éppen mással vannak elfoglava a patkoltak. Mint mindig!

Az általad ismert alkesz pedig vagy már elitta az eszét, vagy gyárilag nem is volt neki csak annyi, hogy meg akarja ideologizálni, magyarázni, hogy miért éppen vodkát iszik.
(Megsúgom -neki, nem neked-: azért, mert a vodka szaga megfelelő cuccal valamennyire elnyomható. Az alkoholé nehezen, de kimagyarázható. Az igazolást szonda, vagy labor mutatja ki, mint ahogy ahogy az ismételt vizsgálat azt is, hogy a hatás fel- ill. leszálló ágban van-e. Alkesz ismerősöd gyúrjon még, ismerje meg alaposabban az ellenségét!:D Ha meg még cukros is az illető, akkor szereljen szöggel konnektort egy vízzel megtöltött fém lavórba állva. Minden baja elmúlik rögtön! Karamell rulez!)

Nálam a gyógyszeresben már csak a sima, nem receptköteles alap kegyszerek vannak, meg vitaminok, abból is leginkább a B.
Anyósomékéban viszont egy egész patika volt, és iszonyat összegek mentek el rá. a korral és a betegségeikkel járt, sajnos:(
Mamika is szedett Mydetont, jó, az nem egy ökör ára:(

@rest of boys:
A mellkas szép, nagy terület. Vak tyúk is talál szemet. Vagy -mint ebben az esetben- nem. Nem tudni, mivégre írták ki neki, mert konkrétum az ablakban.
Ha a poszter ezen nem görcsöl, szerintem Te se törd rajta a fejed:)
Azt mondja:
"Hosszas vita után adott egy beutalót, amire mi naiv módon azt hittük, hogy a neurológiára szól."
Nem hinni kell, hanem olvasni, és a megszólításból azonnal lehet indítani egy kérdéssort. Gondolom én, nagy naívan.

@Pilotax: már az előző posztbeli hozzászólásodnál sem értettem veled egyet abban, hogy általánosítasz. Miből gondolod, hogy mindegyik orvos és ápoló "mérhetetlenül nagyképű, lenéző, szó szerint hülyének néző, a beteget alantasnak, alárendeltnek, beosztottnak tekintő"?
Remélem nem volt még szükséged arra, hogy akár betegként, akár hozzátartozóként kellett SBO-ra menned. Én az utóbbi öt évben hozzátartozóként elég sokszor jártam ott, mindig indokoltan. Sosem tapasztaltam azt egyáltalán, amit állítasz. Azt már inkább, hogy rengeteg olyan beteg volt ott, akinek nem lett volna szüksége sürgősségi ellátásra. Ezek miatt kell órákat várni azoknak is, akik indokoltan várakoznak. Nálunk nem volt olyan, hogy 6-8 óránál kevesebbet várakoztunk, csak egyetlenegy esetben. Akkor viszont a triage ápoló csak ránézett a férjemre (a mentősök is mondták), és rögtön hívta az orvost. Később mondták az intenzíven, hogy az utolsó pillanatban került be.
Azt mondod, ahányszor orvoshoz mész: "mindig találkoznom kell olyan eü. dolgozóval aki bicskanyitogató stílusban és hangnemben beszél a neki kiszolgáltatott beteggel vagy a hozzátartozójával.". Megkérdezhetem, hogy valóban mindig? Leírnál csak egy olyan esetet ami veled történt?
Ez az, amire azt írtam, hogy általánosítasz. Nyilván van olyan eset is, ahol így van, de nem ez a többség.

@varisztor:
Lemaradt:
"Szerinted ha a második éjjel lemegyek a sürgősségire, megnyomkodja valami orvosdoktor vagy javasasszony a vakbél tájékát és ordítok, betoltak volna a műtőbe?"

Ha felvetődik az appendicitis gyanúja, akkor nem csak te visítasz, hanem a laboáros papírodon szereplő gyulladásos paraméterek is:)
Ha meg nem egy vajákos asszony kamrájában kötöttél ki, akkor talán még egy működő UH kékülék is van, ami igazolja a diagnózist.
Szóval nem hentelnek csak úgy hirtelen felindulásból, sok meló, sok anyag, sok ember, csak a macera van vele, rutinműtét pedig nem létezik:)
De ha fel is hasítanak, legalább megakadályozzák, hogy a későbbiekben kelljen, amikor már lehet hogy nagyon öregecske leszel, vagy egyéb okok miatt rizikósabb egy altatásos műtét. Prevenció rulez!:D
A kórházi ágyadon lábadozás közben olvasgathatsz, pl. Brontë Üvöltő szelek c. izéjét, elmorzsolgatsz néhány könnycseppet a szemed sarkában, mert arra a finom, gőzölgő, ínycsiklandó, tsülkös bablére gondolsz, ami ilyen galádul kitolt veled:D (A hálátlan disznócsülök, pedig...!)

"Na, ezért ne a polgár legyen lebarbárkodva, ha fölös indokkal megy le."
Nincs lebarbárkodva. Ilyen esetben legalábbis nincs. A fájdalom fájdalom, akárhonnan nézzük. De azért tegyünk különbséget az esetek között. Mert nem mindegy, hogy megvágtam az ujjamat, vagy levágtam. A testen belüli történések pedig ijesztőek tudnak lenni alkalmasint. Én azok miatt vagyok zabos, akik tudatosan megvezetik a sürgősségin dolgozókat, és ha rajtakapják őket, akkor nekik áll feljebb. Számomra ez a bűncselekmény kategória határát súrolja. Keményen megfizettetném velük az árát!

@she_wolf: Már elhalálozott. A cukra vitte el egy vidám estét követő éjjelen. Hátra maradt utána néhány száz vodkás üveg az udvar gazos zugaiban :) Tanár ember volt....!

Nem mellesleg amikor elmúlt a babos érzés, akkor arra páráztam rá, hogy mi van akkor, ha ezentúl minden babos dolog után ez lesz? Hogy lehet bab nélkül élkni?! :D

@varisztor:
Halállal nem poénkodom, de bőven van hajlamom feketén humorizálni. Sajnálom a tanár urat, de úgy látszik, nála igaz volt: aki nem tudja, az tanítja:(

Szerintem ne vond meg magadtól e tápláló étket, csak figyeld a szervezeted válaszreakcióit. Ha ismétlődően jelentkezik a tünet kis mennyiség esetén is, akkor megoldást kell keresni. Vagy az elkészítési módban, vagy némi emésztést segítő módszerrel/kegyszerrel.
És ne feledd: csak módjával!:)

index.hu/index2/#bloghu/nyugatifeny/2016/04/03/hany_halott_kell_meg_orbannak_hogy_stadionok_helyett_korhazra_koltse_az_adonkat

@Dikusz: Remélem ez elég lesz!
Egy súlyos autóbalesetet követő felépülési szakban (Egy évig voltam vele betegállományban, úgyhogy tényleg súlyos volt) trombózissal vitt be a mentő a helyi kórházba. Az első vizit alkalmával az osztályvezető főorvost kizárólag az érdekelte, hogy milyen rokonságban vagyok egy másik településen élő hasonló nevű családdal. Mikor válaszoltam - azt, hogy úgy tudom, hogy csak névrokonok - nem volt sem további kérdése sem intézkedése a kezelő orvos felé, a továbbiakban levegőnek nézett, miközben 40 fokos lázam volt, és futball labdányira dagadt térdem. Saját intézkedésre (hadd ne mondjam követelésemre) átszállíttattam magamat a közelben lévő egyetemi klinikára(három napot voltam kénytelen itt eltölteni anélkül, hogy bármilyen érdemleges kezelést kaptam volna), ahol a fogadó főorvos a fülem hallatára telefonált az előző "kezelő" orvosomnak, nem részletezem miket mondott, nem voltak azok sem szakmailag sem emberileg hízelgőek. Mit tesz isten itt kaptam megfelelő kezelést(antibiotikumos), és néhány nap múlva jelentősen javult állapotban kerülhettem haza.
Másik! Fekszem a kórházi ágyon szigorú tiltással, hogy nem kelhetek fel még WC-re sem! Pisilnem kellene, szóval ágytálra lenne szükségem. Csengetek, várok, csengetek, várok, még mindig csengetek és még mindig várok. Két óra múlva a nővér felháborodottam megjelenik, hogy mit türelmetlenkedek!!!??? Ugyanitt az osztályvezető főorvost az zavarta a viselkedésemben leginkább, hogy a mosdás után a vizes törölközőmet a vaságy keretére tettem száradni és nem a párnám alá(!), ahová szerinte tennem kellene. Szintén őt zavarta, hogy miért van annyi olvasnivaló a szekrénykémen.
Sajnos van még jó néhány ilyen és ehhez hasonló történetem ami velem esett meg, de sajnos nagyon sok hasonló esetnek voltam szem és fültanúja, úgyhogy ne mondja senki, hogy ezek alapján ne lehessen általános következtetéseket levonni az egészségügyben lévő "morálról".

@Diorella Queen:

A beteg az egészségügyi személyzettel találkozik, nem a kormánnyal, meg a képviselőkkel.Eegyébként egyet értek, de...

Talán van itt ebben az országban egy nagy fokú kutúrálatlanság egymás elviselése terén. Jobb mindig a hibát abban keresni, aki nem tehet róla. Mondjuk olyat még nem hallottam, hogy egy választópolgár utólag jó nagyot vert volna a saját kezére, mert arra szavazott, aki ezért az áldatlan állapotért felelős.

@she_wolf: Ez zseniális:
"
kéregetéskutató szociológusi diplománkkal.
Pedig csak annyi kellene, hogy a régi bölcseket ne feledjük, Szókratásszel szólva, szöveg- de nem értelemhűen: "Ismerd meg önmagad!":D "

@dekoninckxx:
Ooopsz...! SzókratÉsszel! Bocs, öreg bölcs:)

@Pilotax: nagyon sajnálom, ami veled történt. Az remélem lejött a hozzászólásomból, hogy nem a szavaidat vontam kétségbe, mégis azt gondolom, hogy általánosítasz. Mondd meg nekem kérlek, soha nem találkoztál olyan orvossal, ápolóval, aki mindent megtett a betegéért a lehetőségekhez képest? Nehezen tudom elképzelni, hogy nem találkoztál ilyen esettel. Mindkét oldalról lehetne példákat felhozni pozitív és negatív értelemben is (nekem is vannak jó-, és rossz tapasztalataim).
Saját magamra gondolva (amíg dolgoztam), nekem sem esett jól, amikor mindenhonnan az jött le, hogy az ügyintézők átnéznek az ügyfeleik feje felett, észre sem veszik őket. Nem dolgoztam hiba nélkül, sosem állítottam, de mindig kifejezetten jó kapcsolatra törekedtem mindenkivel. Gondolom te sem veszed jó néven, ha valaki a rossz tapasztalatok alapján minősíti a kifejezetten jól végzett munkádat. Ismételném, nem kötözködni akarok veled.

@Dikusz:
"Mondd meg nekem kérlek, soha nem találkoztál olyan orvossal, ápolóval, aki mindent megtett a betegéért a lehetőségekhez képest?"

Erre nyugodtan véálaszolhatná, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Van itt még olyan kommentelő, akit szintén a kevésbé dícsérendő egészségügyi dolgozókhoz irányított a sorsa, meg is írta több példájával illusztráltan. Elhiszem, amit írnak, és szomorúvá tesz. Nekik azt kívánom nagyon őszintén, hogy legyen alkalmuk megtapasztalni a másképp dolgozó egészségügyiseket is. Talán az átrendezi egy kicsit az eddigi általánosan lesújtó véleményüket.

@KisAnikó: A háziorvos, ha elájul a beteg a váróteremben, úgy összecsinálja magát, hogy azonnal mentőt hív és kórházba szállíttatja a beteget, ha kell, ha nem. Ha a doktornő tiszteletlenül beszélt, akkor az nem szimpatikus dolog, az biztos. Az ápolónőknek pedig nyilván indokoltan van ki a tökük, hogy véres hányással terítik be őket, de a takarításra akár órákat várhatnak (az ugyanis a takarító személyzet dolga, nem a szakképzett ápolónőé). Nem tudom külföldön hogyan működik, de nálunk nincs joga az ápolónőnek a szakvizsgálatra küldött beteget hazaküldeni orvosi vizsgálat nélkül (USA-ban elvileg van), hogy az előosztályozás az SBO-kon miért nem működik, azt tényleg nem tudom, erre én is kíváncsi vagyok. És ahol működik, ott kik csinálják? Ha vendéglátós lennék, azonnal koncessziós jogot vásárolnék az összes SBO mellé telepíthető büfé üzemeltetésére, óriási kasza lenne (hülyéskedek, ilyen koncesszió nincs, minden intézetnek saját joga eldönteni, ilyen egységet beenged-e az intézetébe). Egyes helyeken Skandináviában a rutinosak 24 órára elegendő hideg élelemmel vágnak neki a sürgősségi osztályon várakozásnak (és nem biztos, hogy sorra kerülnek).

@varisztor: Igen, a Vészhelyzetben a hosszas várakozás normális. A sorozatban ritkán mutatják a várót, de az mindig tele van, gyakran 10-12 órája várakozó betegekkel.

@dioda:
"A háziorvos, ha elájul a beteg a váróteremben, úgy összecsinálja magát, hogy azonnal mentőt hív és kórházba szállíttatja a beteget, ha kell, ha nem."

Még elájulni sem kell hozzá, de én most már kussolok, mert az eddigiek alapján én az Istenek kegyeltje vagyok...

@csakegybeteg: Valóban, a doktornő úgy cselekedett volna helyesen, ha előbb elküldi azt a hölgyikét a k*** anyjába, aztán ellátás közben a családon belüli nemi élet káros genetikai hatásait ecsetelgette volna neki példabeszéd-jellegűen. Szemet-szemért! - viccelek, mi a fenét csinálhatott volna? Szemtől szemben vissza lehet utasítani a sértegetést, de ilyenkor a "nem-hallottam-semmit" viselkedésstílust veszi fel az ember.

@látjátok feleim szümtükkel: Az intézetvezetőnek kb. nincs főnöke (legalábbis nincsenek napi munkakapcsolatban). Valójában a miniszter - Balog Zoltán nevezi ki őket, aki azt sem tudja, hogy az egészségügyet eszik-e vagy isszák és a kórházfenntartó ÁEEK ellenőrzi a tevékenységüket, nem tudom igazán milyen alapon. Tevékenységük legfontosabb mérőszáma a felhalmozott hiány Ft-ban (segítek: minél kisebb, annál jobb) és legerősebb pozitívum a megfelelő politikai támogatás. Korábban az Egészségbiztosítási Felügyelet látta el a betegek panaszait, erős intézet volt, széles jogkörrel - ezt gyorsan meg is szüntette az Orbán kormány (a kórházak se szerették, mert hajlamos volt büntetni). Most az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Betegdokumentációs Központhoz lehet fordulni - de ezt is megszüntetésre ítélte a jelenleg kormány. Úgyhogy várjanak türelemmel, amíg kiderül, ki a fene és hol foglalkozik betegpanaszokkal.

@dioda: Mondjuk nem nézem a TV ilyen témájú műsorait, de gondolom, hogy ott is osztályoznak...ez sűrgős, előre, mert a kés a szíve előtt áll 1mm-rel, ez várhat, mert hagymapucolás közben bibizte össze az ujját. Próbáld meg megérteni a lényeget, ne eltereld ilyen cinikusan...

@Dikusz: Gyors egymásutánban két a sürgősségiről szóló poszt is megjelent, Lehet, hogy a másikban írt kommentemben írtam, hogy "Tisztelet az igen kevés kivételnek". Szóval én sem állítom, hogy minden egészségügyis ilyen amilyennek leírtam, de sajnos túl sok a rossz tapasztalatom ahhoz, hogy ne általánosítsak.
Ugye Te is láttál már amerikai filmet amiben a beteg orvoshoz, megy. Az orvos előre köszön, KEZET NYÚJT(!), részletesen megbeszéli a beteggel az állapotát. Ilyenkor mindig elfog az ideges röhögés, mert nemhogy ilyennel de még csak megközelítőleg hasonlóan viselkedő orvossal sem találkoztam még az elmúlt 64 évem alatt. Annál többször goromba, udvariatlan, agresszív és főleg türelmetlennel. Ha általánosítok az nem azt jelenti, hogy mindegyik ilyen, az általánosítás azt jelenti, hogy a többség igen.

@Pilotax: így már mindjárt másképp hangzik, de nem jó általánosítani, semmilyen értelemben.
Visszaolvastam az említett hozzászólásodat, valóban írod, hogy "tisztelet az igen kevés kivételnek", de utána ez jön: "Sajnos nem kivételesen, hanem mindennapos gyakorisággal". Ugyanitt írod, hogy a munkád kapcsán gyakran volt kapcsolatod az egészségüggyel. Így nyilván (meg egyébként is), többet tudsz a paraván mögötti dolgokról, mint a kívülállók.
Hogy őszinte legyek nem láttam amerikai filmet, amiben az orvos kezet nyújt a betegnek. Az utolsó kórházas film a Vészhelyzet volt, amit jó régen néztem. De azt azért laikusként is nagyon jól tudom, hogy az ilyen filmek a köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Ne haragudj meg a megjegyzésemért, de azt Te sem gondolhatod komolyan, hogy a filmekben látottakat kell az adott országra nézve alapul vennünk.
Nem gondolom azt hogy ha receptért, vagy csak egy megfázással megyek a rendelőbe, akkor kezet kellene velem fognia a háziorvosnak. Tökéletesen elég, ha visszaköszönnek. Nekem is sok tapasztalatom van (egy korosztályba tartozunk), de ezek igen kis százaléka a rossz.

@Pilotax:
Emlékszem a kezet nyújtós szösszenetedre, mármint arra, hogy ezt elképzelhetetlennek tartod a saját eddigi tapasztalataid alapján.
Azt hiszem, akkor írtam is, hogy én ennek a tökletes ellentétét tapasztaltam az állami egészségügyben egy olyan orvossal, akit akkor láttam életemben először.
Rémlik valami megjegyzésem is arról, hogy én talán egy másik univerziumban/dimenzióban élek, valamint hogy meg is döbbentem:)
Azt nem tudom megemlítettem-e, hogy felállt, és kijött az asztal mögül! Pedig tényleg első találkozás, nem magánrendelés...ha erre azt írod, hogy nem életszerű, akkor tudom miért teszed, és eszembe sem jut vitázni veled.
Mert én is tudom, hogy nem ez az általános. És nem tudom hogy miért, de nekem valóban csak említésre sem méltó surlódásaim voltak az egészségügyi dolgozókkal. Mentős bánt velem talán az indokoltnál pokrócabban, de akkor és ott tettem szóvá, és elsikáltuk.
A fő problémát abban látom, hogy nem nyitunk eléggé egymás felé, és mindkét oldal köti az ebet a karóhoz.

(És hogy azért ez se maradjon ki, mert teljesen független egy adott környezettől, szituációtól: biztosan van erre valami tanulmány, de vannak emberek, akik minden igyekezetük ellenére viktimológusok elméleti kutatási alanyaivá válnak.)

@Dikusz: Először is engedd meg, hogy megköszönjem azt a kultúrált vitastílust amit képviselsz!!! Nem ehhez vagyok szokva a neten. Természetesen a kézfogásos megjegyzésem kissé sarkos, én sem ezt várom el, inkább a különbségek hangsúlyozása volt a célom a példálózással. Azt viszont elvárnám, hogy minimum visszaköszönjön, ha már a koromat nem tiszteli és nem köszön (Kivéve a Hölgyeket!).
Alapvetően az a tapasztalatom, hogy az orvosi képzésben erősen túlhangsúlyozott az az elit ethosz ami arra inspirálja, hogy felsőbbrendűnek képzeljék magukat, és okozója lehet a betegeket lekezelő modornak és stílusnak. Ha kívánod természetesen életből vett példákkal is tudom sajnos illusztrálni. Egyébként nem kötöm az ebet a karóhoz a véleményemmel (hangsúlyozom ezek a személyes véleményeim, de nem vagyok vele egyedül), mert van több, évtizedek óta meglévő orvos barátom, akik egy része gyermekkori iskolatárs és barát. Az ő véleményük is hasonló az orvostársadalom viselkedését illetően, amit személyes jó barátként beszélgetve elmondanak. Rettenetesen sok panaszt hallok tőlük arra a feudális kasztrendszerre amit maguk között kialakítottak. Hivatalosan azonban ők is védik a mundér becsületét, mert mint mondták különben "kigolyózzák" azokat akik tenni próbálnak ez ellen a rendszer ellen. Ritka társadalmi jelenség ahogyan az orvostársadalom összetart, ha egyes tagjait esetleg ilyen "támadás" éri, de ennek alapja az előbbiekben elmondott, kialakított rendszer. Sajnos pl. a pedagógusokról ez nem elmondható. Továbbra is állítom, hogy az orvostársadalom nem áll azon az elvárható színvonalon az emberi viselkedését, morálját tekintve amit egyébként a társadalom jogosan elvárna tőlük, illetve a társadalmi - erkölcsi, nem anyagi - megbecsültségük indokolna. Társadalmi rangnak számít orvosnak lenni, most már csak fel kellene nőniük hozzá.

@Pilotax:
Minden bántó szándék nélkül tennék néhány megjegyzést:
- a kor nem érdem, hanem állapot, a tiszteletet megkövetelni nem, csak kiérdemelni lehet. Az elemi udvariasság más kategória, a hiánya jogosan róható fel. Miért részesíted pozitív diszkriminációban a Hölgyeket? Ez pontosan arra a "feudális" gondolkodásra vall, amelyet magad is kifogásolsz. Nem értelek.

- vettél részt orvosi képzésben? Volt olyan előadás, aminek keretében azt oktatták, hogy hogyan képzeld magad Isten -a megfellebbezhetetlen igazság- helyébe?

- orvos barátaid farizeus módon viselkednek, amikor egy veled való magánbeszélgetés során belerondítanak abba, amiben a mindennapjaikat élik, továbbá amikor quasi azok cinkosaiként sírnak, akiket minősítenek. Tehet(ne) ellene, de nem tesz. Miért?

És végül az erkölcs/morál-anyagi elismerés-társadalmi rang szentháromsághoz: ha elolvasod ezeket posztokat, minden van bennük, csak éppen anyagi, erkölcsi elismerés nincs. Társadalmi rangot emlegetsz egy olyan társadalomban, ahol naponta mossák fel a padlót azokkal, akiknek szerinted társadalmi rangjuk van. Vagy nincs, mert még nem nőttek fel hozzá?
Ízlelgetem a szót: feudalizmus....

@she_wolf: -
-Egyetértek a kor nem érdem hanem állapot.
De tudod engem még úgy neveltek, hogy az időseket, a nőket pusztán mivoltuk miatt is tiszteljük. Az más kérdés, ha eljátssza a tiszteletet akkor nyilván átértékeli az ember, de elsőre amíg nincs információd róla addig bizony ilyen külsőségek alapján az elemi udvariassági szabályok mentén élünk. Nem kaptam dicséretet a szüleimtől ha tiszteletlenül viselkedtem egy időssel vagy nővel. Én nem is a korom miatt kívántam kikövetelni - már csak azért sem, mert én sem mindig voltam idős, még ha számodra furcsán hangzik is, a tapasztalataim nem csak idős koromból keletkeztek - a tiszteletet hanem pusztán emberi mivoltom miatt megillet, az orvos-beteg kapcsolatban is. Szóval Te nem előre köszönsz a hölgyeknek, időseknek? Akkor bizony nem nagyon tartod be az elvárt társadalmi normákat. Szerintem ha bárkit megkérdezel nem pozitív diszkriminációról fog beszélni a köszönés kérdésében, ha a hölgyeknek férfiként nem Te köszönsz előre.
Az orvos barátaim csak annyira farizeusok amennyire ez a kérdés számukra egzisztenciális okokat tartalmaz. Te ugyanúgy beszélgetsz a barátaiddal, ugyanaz a véleményed, mint esetleg a munkatársaiddal? Kétlem! A barát attól barát, hogy vele olyan dolgokat is őszintén megbeszélek amit mással nem! Az orvostársadalomban működő feudalizmust pedig nem én találtam ki, hanem egy közöttük igen is létező, nagyon komoly konfliktusokat tartalmazó helyzet. Egy osztályvezető főorvos a beosztott orvosokkal kapcsolatban "Élet halál ura". Hiába van a beosztott orvosnak mondjuk Phd-ja az adott szakterületből, vagy elismert nemzetközi szaktekintély - a főorvosnak meg nincs - akkor is a főorvos véleménye a döntő, "vita nincs". Többek között ezt értettem a közöttük lévő "feudalizmuson". Sok orvosi vezető belecsontosodott a szakmájába, és nem hajlandó elfogadni a friss fiatal szakember esetleges nagyobb szakmai tudását. Többek között az is oka lehet a frusztrációjuknak - amit sajnos nagyon gyakran a betegeken élnek ki - amit a végén írsz, hogy "felmossák velük a padlót".

@Pilotax:
"Szóval Te nem előre köszönsz a hölgyeknek, időseknek? Akkor bizony nem nagyon tartod be az elvárt társadalmi normákat. Szerintem ha bárkit megkérdezel nem pozitív diszkriminációról fog beszélni a köszönés kérdésében, ha a hölgyeknek férfiként nem Te köszönsz előre."

Szeretnék valamit tisztázni a későbbi félreértések elkerülése végett:
Nő vagyok, 50 éves múltam tavaly nyáron.
Válaszomban csak az egészségügyi vonatkozást érinteném, más terület, vagy a hétköznapi életben való viselkedés terelő hatású.
És remélhetőleg így rövidebbre is tudom fogni:)

Engem is tisztelettudó viselkedésre neveltek.
Orvosnál ez úgy kezdődik, hogy a helyi előírás, vagy szokás szerint kopogok, vagy -mint a sorban következő- bemegyek, és köszönök. Teljesen mindegy, hogy férfi, vagy nő az orvos. Nem várom el egy férfi orvostól, hogy előre köszönjön nekem csak azért, mert nő vagyok, és talán még idősebb is, uram bocsá' matematikailag és orvosi szempontból meg még akár az anyja is lehetnék. Ezzel együtt -és hiszed, vagy sem- gyakran megtörténik, hogy nem vagyok elég gyors.
Egy kis közértben más a helyzet, durván pont az ellenkezője:)
Remélem, ezzel kifogtam a szelet a vitorládból.

Az emberi mivolt. Az orvosnál. Ha valaki, akkor egy orvos tudja, hogy mi az ember, mint organizmus. Ezzel kezdődik náluk a tanítás. Az ember rendszertani besorolásával.
Hogy némelyik orvos szívesebben foglalkozna állatokkal, számomra teljesen érthető, mert ahogy emberek képesek viselkedni...nos, hát úgy kevés faj.

Az orvostársadalmon belül feszülő harcok nem az én harcaim, meccseljék le egymás között. Az orvos barátaidat kérdezd meg, mi a kényszerítés arra, hogy még ha csak minimálisan is (ami szerintem nem létezik), ami farizeus hozzáállást követel meg. Az egzisztenciát említetted. Az egzisztenciám fenntartása érdekében én (az orvos) elásom előtted egy köztünk folyó beszélgetés során a kollégáimat? Azon kollégáimat, akikkel -szintén az egzisztenciám fenntartása érdekében- holnap minden ellenvetés nélkül bólogatva együtt fogok dolgozni?
Erre az mondom én, hogy ez kétes egzisztencia.

Ezt az egészet nem értem. Ha "összezárnak" az a baj, ha széthúznak, akkor meg az, hogy képtelenek az egységre? Ki megy szembe kivel? Egy biztos: amelyiküknek lehetősége van rá, az pucol innen. Részemről érthető okokból, mert én sem szeretnék egy szétszéledt ménes egyetlen csikaja lenni a mezőn:(
Márpedig csak ők gyomlálhatnának maguk közül, ők ismerik a saját kertjüket. A köznép esetleg kibrusztolhatja nekik egy eddig példa nélküli összefogással a jobb körülményeket, magasabb béreket, de egy intézményvezetőt Julcsi bácsi meg Pista néni nem mondathat le, rúgathat ki. Ezt csak ők tehetik meg!

"felmossák velük a padlót".
Ha nem derült volna ki a kontextusból: a poszterek teszik ezt. Meg nem ritkán a "betegek" is (az idézőjel a betegek egy bizonyos csoportjára értendő).

@she_wolf: Szerintem nem véletlen, hogy ilyen posztok születnek, és nap mint nap futnak bele az emberek hasonló esetekbe. Az is jó lenne ha végre észrevennéd, hogy én azt állítottam, hogy ez a rossz morál általános az egészségügyben és nem azt állítottam, hogy minden egészségügyben dolgozónak ilyen a morálja. Ilyen gyakorisággal nyugodtan lehet állítani, hogy az egészségügyben az emberekkel való bánásmód nem megfelelő. Az olyan mundért védő kommentekkel, mint a tied, nem lesz jobb a helyzet. Szükség van a kritikus hangra , mert megítélésem szerint egyre rosszabb a helyzet, persze ennek nem csak a morál az oka.
Még valami, de ne sértődj meg, nem sértésnek szánom, de ha ennyire véded a mundér becsületét, vagy csak egyszerűen így látod, akkor nem lenne baj ha nyitottabban járnál a világban.

Egyébként köszönöm mindenkinek a véleményét, mindegyik árnyalta egy kicsit a kialakult egyáltalán nem hízelgő képet.

Köszönöm, és ezzel a kommenttel be is fejezem az e poszthoz írt hozzászólásaimat, kérem senki ne vegye sértésnek ha a továbbiakban nem reagálok a további hozzászólásokra.

@Pilotax:
Ez a morál mindenhol tetten érhető, furcsa módon még a szolgáltatási ágazatban is, pedig ott aztán ennek végképp nem lehet(ne) létjogosultsága.
Ezzel nem azt mondom, hogy összehasonlítható az egészségüggyel, még mielőtt félreértenél!
(Érdekes módon mások simán megtehetik, egy rossz szó nem érheti őket. Ki érti ezt?)

A mundér becsülete: azért szeretném megkérdezni, hogy mire alapozod ezt velem kapcsolatban immár többedszer?
Ama mundért nem én hordom, felém nem lehet elvárás, hogy vakbuzgón, a tényektől nem befolyásolhatóan védjem azok helyett, akik hordják.
Legfeljebb azt róhatod fel nekem, hogy szolidáris vagyok velük. Mert valóban. Ahogy neked negatív tapaszatalataid vannak elsősorban, úgy nekem többnyire pozitívak. Ha te a tapasztalt kivételek ellenére általánosítasz (mert matematikailag megengedhető), akkor én is megtehetem, úgy gondolom.
Azt azonban nem gondolom, hogy ez engem téves megítélésre vezet,mert ha annyira vaksin közlekednék, mint ahogy szerinted teszem, egyetlen poszternek nem adnék igazat. Márpedig könnyen ellenőrizhető, hogy ez nem így van.
Hogy mennyire járok nyitott szemmel a világban? 50 évem alatt kb. 8 évig dolgoztam az egészségügyben. Az sem most volt. Nagyon régóta már nem munkakapcsolat van köztünk, hanem egyszerű orvos-beteg kapcsolat. Egykori eüs munkám semmi extra, így az engem ellátó és kezelő orvosok nem is tudnak róla, teljesen irreleváns a kezelésem, eseteim szempontjából.

A kritikus hangra természetesen szükség van (lenne). De amit itt olvasni lehet, nem éppen kritika, hanem nagy része vastag emberi butaság.
És számonkérés, minősítés, alázás, rugdosás, általánosítás.
Olyan elvárásokat támasztanak az egészségügyi dolgozókkal szemben, amik túlhaladnak matematikán, biológián, fizikán, mi több!, emberi tűréshatáron.
(ld.: jelen poszt)

(Még valami a "mundér becsületéhez": a barátnőm(70), a férje(62) és én ugyanahhoz a háziorvoshoz járunk. Ők minden alkalommal anyázzák nekem a doktornőt, én meg csak mosolygok, mert mást nem tehetek. Nem írnék le egy ilyen párbeszédet, kíméletes vagyok:) Ha nekem ez az orvosnő azt mondja, hogy mostantól ezt vagy azt kell/tilos tennem, különben megnézhetem magam, akkor úgy cselekszem. Ő van értem, nem fordítva.
És ha tőlem megkérdezik, hogy az említett doktornő milyen orvos, akkor azt fogom mondani, hogy jó, lelkiismeretes, ez az én tapasztalatom. Aki simikére vár, az lehetőleg válasszon mást!
Csak vannak, akik nem így látják, és úgy veszem észre, hogy a poszterek többségénél ugyanez a felállás.)
Szóval ha lehetne, velem szemben mellőzd ezt a "mundér becsülete" kiszólást, mint ahogy én sem vádoltalak meg téged szűk látókörűséggel, részrehajlással.
(A másik, amitől vöröset látok: az empátia.)

Ez a "mundéros" cucc még mindig birizgálja a csőrömet, mert azért rajtam kívül vannak mások is, akik hozzám hasonlóan mindkét oldalt figyelembe veszik, és úgy nyilvánítanak véleményt. Avagy te csak fekete-fehérben látod a világot és aki nincs veled az ellened van?
Mivel részedről lezárt ez a beszélgetés, utolsó mondatomat tekintsd költői kérdésnek, és peace!:)

@Pilotax: Számomra ez a természetes. Nem ismerem az itt hozzászólókat, miért is vitatkoznék velük alpári stílusban. Ha valaki kötözködik, annak nem válaszolok, nem veszem fel a kesztyűt. Ez mindig hatásos. Azért azt is megértem, ha valakinél elszakad a cérna, és visszaszól a sokadszori provokálásra annak ellenére, hogy sokáig normális hangnemben válaszolt.
Ami kicsit fura a számomra, de elfogadom ezt is, a tegeződés. Valószínű a való életben nem tennénk, de itt belefér, engem nem zavar.