Édesapám halálára várnak?
11 hozzászólás
2016.03.31. 07:54
Teljesen olyan az egész, mintha csak arra várnának, mikor alszik el örökre, hogy aztán azt lehessen mondani, már nem tudtak tenni érte semmit.
Tisztelt Praxis!
Teljes kétségbeesésemben fordulok önökhöz. Édesapámról nemrég kiderült, hogy agyi áttétes tüdődaganat támadta meg a szervezetét, minden előzmény nélkül. Értve úgy, hogy egyik napról a másikra lett rosszul, semmiféle jele nem volt, hogy ennyire súlyos beteg volna. Nem köhögött, nem fájt semmije, aztán két és fél hete ágynak esett. Szédülés, hányás, erős fejfájás, mindössze ezek voltak a tünetei, természetesen orvost hívtunk hozzá, aki egy budapesti kórházba szállíttatta mentővel. A kórházban napokon keresztül szinte semmiféle vizsgálatnak nem vetették alá, holott állapota egy cseppet sem javult. Szűkszavúan annyit mondtak, hogy a vérnyomásával lehet valami, majd kiderítik. Enni, pihenni, egyedül közlekedni teljes mértékben képtelen volt és most is az, és mivel nincs módunk pénzt adni, nem is nagyon foglalkoztak vele, nem fürdették, mosdatták, szinte minden ránk hárult.
Két hét után jutott az orvosoknak eszükbe, hogy egy CT-t és egy tüdő röntgent készítsenek, amely jelezte, hogy nagy baj van. Több alkalommal próbáltunk beszélni a kezelőorvosával, de abszolút elhárított mindenfajta érdemi kommunikációt is, mindig lerázott bennünket, végül közölte édesapámmal, hogy vélhetőleg áttétes daganatos betegségről van szó. Mikor megtudtuk, újfent beszéltünk az orvossal, rákérdeztünk, hogy történik-e valamiféle kezelés, vagy beavatkozás édesapám érdekében, de csak annyit közölt, majd kiderül. Közben nagy nehezen elkezdték szteroidokkal csökkenteni az agyi nyomást, majd átszállították édesapámat egy másik kórház pulmonológiai osztályára. Sajnos itt ugyanaz a nemtörődöm hozzáállás a jellemző, mint a korábbi helyen, tetézve azzal, hogy itt nem csak a flegma hozzáállás a jellemző, hanem a beteg és a hozzátartozók sértegetése is sajnos. Nem értjük, és nem tudjuk mire vélni ezt a fajta viselkedést, kétségbeesett emberekkel egész biztosan nem így kellene bánni.
Az egy hónapos kálvária közepette édesapámmal érdemben nem igazán foglalkoztak, bár már nagyjából egy hete folyamatosan avval hitegetnek minket, hogy amint lesz rá lehetőség, az áttétet eltávolítják. A tüdejében található tumor egy darab és jelenleg borsónyi méretű, nem növekedett szerencsére érdemben, nem úgy az agyi áttét. Közben apám állapota nem javul, mitől is javulna, így végképp nem értjük, mire a késlekedés. Magától, kezelés nélkül egész biztos, csak romlani fog a helyzet.
Azért írok önöknek, hátha tudnak nekem segíteni, néhány jótanáccsal, ötlettel, mit tehetnénk a helyzet megoldása érdekében. Kihez forduljunk, mit mondjunk? Már arra is gondoltunk a családban, hogy hitelt veszünk fel és megpróbáljuk „saját szakállra” meggyorsítani a folyamatot, mert ha így marad minden, biztosan elveszítjük édesapámat. Lelkileg is megviselt, a fizikai állapota szintén kétségbe ejtő. És nyilván nem tesz neki jót az sem, hogy csak a hitegetés és az odafigyelés teljes hiánya jut ki számára. Teljesen olyan az egész, mintha csak arra várnának, mikor alszik el örökre, hogy aztán azt lehessen mondani, már nem tudtak tenni érte semmit. Olyan, mintha a halálát várnák, ahelyett, hogy kezelnék és megtennék érte, amit még lehet, már ha lehet egyáltalán. Ha pedig nincs rá mód, azt talán legalább nekünk, a családjának illene elmondani, mert akkor egész biztosan nem itt, és nem ilyen körülmények között szeretnénk, ha távozna az árnyékvilágból. Ezt egyébiránt a főorvos asszonynak is megmondtuk, de újra csak azt mondta, majd megműtik.
Igazából ez a bizonytalanság és a hitegetés a legrosszabb és az, hogy mi abszolút tehetetlenek vagyunk. Arra kérem önöket, mondjanak valami bíztatót, vagy legalább kézzelfoghatót. Van esély rá, hogy megműtik még, ha már ezt mondják minden alkalommal, amikor rákérdezünk, vagy tegyünk le róla és törődjünk bele, hogy csak hülyének néznek minket? Ha mégis eljutunk a műtétig, mire figyeljünk utána? Ha nem növekszik a tüdőben az alap tumor, vagy nem olyan mértékben, amely menthetetlenné teszi, van-e esetlegesen lehetőség a tüdő daganat későbbiekben történő műtéti eltávolítására, vagy ez már nem lehetséges? Mert ha hiszik, ha nem, ezt is mondták már itt nekünk, ugyanis műthető helyen lenne. Kérem, segítsenek! Mindenképpen elolvasom a hozzászólásokat, tanácsokat, és nagy köszönettel veszem őket!
Tisztelettel,
B. Anikó
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
rest of boys 2016.03.31. 14:25:45
Szoliter, felszínhez közeli, műthetőnek nyivánított agyi áttétet eltávolítanak idegsebészeten nyílt koponyaműtéttel, a mélyebben fekvőket gamma-késsel (Debrecent is tudom e tekintetben ajánlani)
Többszörös agyi áttétnek a műtéti sikere csekély, ilyenkor a palliatív beavatkozás marad.
Amúgy egy borsónyi daganat áttétet okozna ? Nem két különböző, egymástól független daganatról van esetleg szó?
Szóval onkológiai vizsgálatot + pulmonológiai, mellkas- és idegsebészeti konzíliumkérést javasolnék.
Egyébként azt nem írta a posztoló, hol fekszik az apuka, milyen osztályon.
rikitikitévi 2016.03.31. 17:42:51
Greg24 2016.03.31. 17:48:48
Harmony12 2016.03.31. 20:23:23
briggancs 2016.04.01. 09:25:12
BrickTop 2016.04.01. 09:27:58
De lesz ott is szép stadion.
Boar... 2016.04.01. 11:39:29
És ezek az "emberek" a gyógyításra esküdtek fel.
HoIsDe 2016.04.01. 11:53:04
Az eset leírásából nagyjából azt veszem ki, hogy Édesapádnak sajnos agyi áttétje van a tüdődaganatától (ami egyébként nem ritka a tüdődaganatok esetében.)
Tudom, hogy nagyon nehéz helyzetben vagytok lelkileg is, hiszen mindannyian szeretitek Édeasapátokat. Azonban a valóság az, hogy a IV. stádiumú tüdőráknak (ami áttétes, az automatikusan IV. stádium) a hosszú távú túlélési esélye nagyon-nagyon közel van a nullához, különösen, ha agyi áttétről van szó. Nem csak Magyarországon, hanem külföldön is így van (én külföldön dolgozó kutatóorvos vagyok, tüdőbetegségekkel foglalkozom, többek között tüdőrákkal is).
Az orvos valószínű azért viselkedik ilyen kitalálhatatlan módon, hogy pénzt adjatok neki, ami sajnos nagyon erkölcstelen. Még ha meg is operálnák édesapádat, akkor is legfeljebb a szenvedését hosszabítanák meg ezzel.
Semmiképen se gondolkodjatok hitelfelvételben, mert ezzel nagyon nagy valószínűséggel nem segítetek rajta, viszont a saját anyagi helyzeteteket nagyon megnehezíthetitek a jövőben.
Én szívből azt javasolnám, hogy próbáljátok meg hazavinni a kórházból, hogy az utolsó napokat a szerettei körében tölthesse el, nyugalomban, békésen eltávozva.
Én így tennék a saját Édesapámmal.
dioda 2016.04.08. 18:31:47
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
