Istentelen élmények a Szent János Kórházban

2015.05.06. 06:32

janos_korhaz_1.jpgDávid füléből kifolyt valami feketés zselé és én már tudtam mi a baja, már megint fülgyulladása volt. Itt a fájdalmas sírás, a láz, a nyűgösség oka. Visszanézve egyszerű volt a diagnózis, és én piszok dühös lettem. Háromszor vették fel az összes adatunkat, kórelőzményt, ahol mindenhol elmondtuk, hogy másfél hete náthás, és hogy novemberben a náthája fülgyulladásba fordult. Mindezek ellenére egy szűk nap alatt ez nem tűnt fel egyetlen orvosnak sem.

Szombat este Dávid belapátolta a megszokott adag kajáját, aztán elkezdtem altatni. Nagyon vergődött, aztán elcsitult és azt hittem túl is vagyunk rajta. Ilyenkor még a karomban marad, amíg a nővére is elalszik, csak aztán teszem a kiságyba. Most hirtelen felriadt és egetverő, panaszos sírásba tört ki. Időről időre fájdalmasan sírt, panaszkodott. Látszott rajta, ahogy hullámokba érkezik a fájdalom. Aztán hányt egyet és mi kezdtünk komolyan aggódni. Zsófi feltúrta az internetet, hogy mit mond az ilyen panaszokról, mindkettőnkben a vakbél gyulladás félelem mozgolódott. Nem tudom jó-e a sok webbeteg oldal, mert az ember hajlamos a legkisebb, legegyszerűbb hascsikarásban is vastagbél rákot látni, de ha a kezedben visít a gyerek, azért megnézed, hogy most mi van.

 

Végül a becsatlakozó nagymamával hárman úgy döntöttünk, hogy bevisszük a Jánosba az ügyeletre. A gyerkőc elaludt a kezemben, beburkolva a vastag pokrócokba és nem tűnt kimondottan betegnek, mindkettőnkben felmerült, hogy forduljunk meg és menjünk haza vele. De ha már ott voltunk, akkor megmutatjuk egy orvosnak, győzött a józan ész. Az ügyeleten Bár végig azt gondoltam, hogy biztos hülye-aggódós szülőnek néznek majd, az ügyeletes orvos kedvesen megvizsgálta a gyerkőcöt, aki elég hangos nem tetszését fejezte ki az atrocitások ellen. Elkérték az adatait, Zsófi adatait, a gyerek kórtörténetét. Miután az orvos mindezt bepötyögte a számítógépbe felénk fordult és mondta, hogy ő puhának találja a hasát, szóval nem irányíthat át a gyerek sebészetre, de azt ajánlja, hogy az ő papírjával azért próbáljunk bepofátlankodni, mert a szimptómák alapján lehet bélbetüremkedés is. (Remélem jól emlékszem a betegség nevére, az a lényeg, hogy a kisgyerek izomzata még nem elég fejlett és a bele, mint a ruha ujja, magába visszacsúszik. Elég vacakul hangzik.) Megmutatta melyik épület, majd elindultunk. Ez volt az a pillanat, mikor újra elgondolkodtunk, a vidáman nézelődő Dávidot látva, hogy szükség van-e az egészre egyáltalán. Aztán újra a már fenti logika szerint döntöttünk, ha már itt vagyunk csináljuk végig.

 

Bekerülünk a rendszerbe A gyerek sebészeten hamar fogadtak és nem érdekelte őket a beutaló hiánya, megnézték Dávidot. Nekik is gyanús volt az ügy és alapos vizsgálódás után a doki azt javasolta, hogy maradjunk bent a gyerekkel, mert ha ez tényleg bélbetüremkedés, vagy mi, akkor szükség lehet sürgős beavatkozásra. Ki kell vizsgálni, kizárni, satöbbi. Kicsit hezitáltunk, de kedvesen rábeszéltek, végül az döntött, hogy ők az orvosok, csak jobban tudják. A vizsgálat után felvették az adatokat, Dávid, Zsófi, lefutottuk újra ugyanazt a kört: kórelőzmény, allergia, satöbbi, satöbbi. Mivel Dávid Zsófinál volt én írtam alá, és egy kis ajtón átvezettek a fekvőbetegekhez. Én maradtam bent első éjszaka Dáviddal, aki kapott egy infúziót és mondták, hogy tegyem le aludni. Jó vicc volt, Dávid altatós baba, szóval leültem egy kis fotelbe, odahúztam az infúziós állványt és elringattam a vizsgálatok megpróbáltatásaitól zilált kölyköt. Nagyon sajnáltam szegényt és nagyon aggódtam érte. Közben Zsófi mielőtt elindult volna harmadszor is elmondott, kitöltött és aláírt mindent.

 

Az éjjel fennmaradó 5-6 órája egy megadott minta ismétlődésével telt, elaltattam Dávidot, megpróbáltam letenni, de a bekötött infúzió miatt az első fordulásnál felébredt és óbégatott. Ekkor ki az ágyból, elcsitít, elaltat, és újra. A harmadik alkalom után elaludtunk ketten a fotelben, Dávid a kezemben, a nyakam hátrabicsaklott, szóval 40 perc múlva erős tarkótáji fájdalmakra ébredtem, folytattuk tovább a fenti programot. Így talált a reggel, Zsófi korán érkezett vissza, a vizit előtt leváltott. Az én éjszakám se volt egyszerű, Dávidé sem, de tisztelettel figyeltem a nővéreket, akiknek megállásuk sem volt, állandóan sírt valaki, jött új beteg, segítettek mindenkinek. Ismerve az anyagi helyzetüket, meg az egész rendszer szörnyű állapotát, amiben dolgoznak nap, mint nap: le a kalappal előttük. Fázósan sétáltam ki a kora-májusi reggelbe, éjjel csak egy pólót és egy vékony pulóvert vettem az autóúthoz, ami most nem volt elég. Kisétáltam a Fogas felé, de a tábla szerint 24 percet kellett volna várnom rá, szóval elindultam hegynek fel. 22 perc múlva már otthon voltam, közben ki is melegedtem, azt hiszem azért is jó döntés volt, mert egy megfázást sikerült kikerülnöm így. Igaz, egy porcikám se kívánta a hegymenetet akkor.

 janos_korhaz_1.jpg

 

Otthon lezuhanyoztam és örömmel nyugtáztam, hogy Cili még vidáman alszik, bebújtam mellé az ágyba és másfél boldog órát aludtam a lányom mellett. Arra ébredtem, hogy közelről az arcomba bámulva a testvéréről és az anyjáról érdeklődik. Az egész éjszakai hercehurcából semmire nem emlékezett. Reggeli után játszottunk kicsit a kisvonattal, rajzoltunk anyák napi ajándékot Zsófinak, majd elmentünk a játszótérre, ahol én leginkább ücsörögtem egy fatörzsön míg ő fel-alá rohangált. Elég nyúzott voltam. Délután a János kórházban

 

Ebéd után váltottam Zsófit a János kórházban, Dávid már lekerült az infúzióról és nagyon vidámnak tűnt. Az, hogy nincs bélbetüremkedése már a délelőtti röntgenen kiderült, az ultrahangot ezért le is mondták: vírusfertőzés lesz. Miután átvettem a kölyköt elég nehéz délutánom volt, mert szegényke mászkált volna. Szóval fel-alá sétálgattam a karomon a gyerekkel aki hangos nyögésekkel és heves kézmozdulatokkal instruált, hogy merre akar menni. Aztán két kézen fogtam és jó fél órát maga totyogott a hosszú folyosón. Egyet nem bírt 5 percnél tovább: megülni a rácsos ágyban.

 

A körök alatt kiismertem az osztályt és a jó benyomásom fokozódott. Látszik, hogy nincs sok pénzük, de kedvessé igyekeztek tenni a környezetet. Vidám színek, sok rajz, játszó szoba, az épület előtt játszótér. Látszik, hogy amit tudnak, azt megteszik. Valószínűleg Dávid már nem volt túl érdekes eset, hisz alapvetően úgy tűnt nincs baja, de nekem egyre gyanúsabb volt, hogy lázas. Jeleztem a nővéreknek, egy idő után került egy lázmérő, de az nem mutatott rossz értéket. Gyanakodva pusziltam meg újra a homlokát, aztán annyiban hagytam. Elaludt a gyerkőc és amikor felébredt még mindig melegnek tűnt. Addig rágtam a személyzet fülét míg került egy lázmérő, amit a kezembe nyomtak, hogy én mérjem meg a gyerek fenekében vele a lázát. A nővér állt mellettem. Ez nekem fura volt, oké, otthon megmérném én, dehát azért vagyunk kórházban, hogy ők csinálják. Mindenesetre láza volt, amit felírtak.

 

Azt furának tartom, hogy nélkülem a hőmérés nem jutott volna eszükbe. Morgolódtam is Anyámnak, aki bejött meglátogatni az unokát. A másik furcsaság az volt, hogy a három (és fél) foggal rendelkező, pár nap híján egy éves gyereknek reggelire vajas zsemlét, vacsorára májkrémes kenyeret adtak. Egyszerűen esélytelen, hogy ezen megéljen a kekszeket nemrég kezdte rágcsálni, de leginkább csak pépesíti és kiköpdösi. Vittünk be neki mindent, hiszen semmit nem tudtak adni, így aztán kaját is, de gyakorlatilag a kórház csak orvosi ellátást tudott biztosítani, egyebet nem. Akkor ez mégis fülgyulladás

 

Az az igazság, hogy egy idő után én már kezdtem hülyének érezni magam, a gyereknek valami egyszerű vírusos baja van, aztán itt bohóckodunk vele a kórházban. Ennyi erővel otthon is lehetnénk. De olyan 5 körül, az egyre nyugtalanabb és nyűgösebb Dávid füléből kifolyt valami feketés zselé és én már tudtam mi a baja, már megint fülgyulladása volt. Itt a fájdalmas sírás, a láz, a nyűgösség oka. Visszanézve egyszerű volt a diagnózis, és én piszok dühös lettem. Háromszor vették fel az összes adatunkat, kórelőzményt, ahol mindenhol elmondtuk, hogy másfél hete náthás, és hogy novemberben a náthája fülgyulladásba fordult. Mindezek ellenére egy szűk nap alatt ez nem tűnt fel egyetlen orvosnak sem. Ha ehhez még hozzáveszem a lázméréses tapasztalatokat, akkor azért az ellátás színvonala sem olyan rózsás, mint ahogy elsőre éreztem. Nem nagyon foglalkoztak aztán azzal, hogy most kifolyt a cucc a gyerek füléből, ja akkor fülgyulladás jött az első reakció.

 

Nem akarok túl nagy feneket keríteni a dolognak, valószínűleg mi is túl pánikoltuk kicsit, de ez érthető talán ha ott ordít a gyereked és nem tudod mi a baja. Emellett az ügyeletről, de legkésőbb a sebészetről át kellett volna irányítani a Heim Pál füll-orr-gége ügyeletre és nem felvenni tök feleslegesen Dávidot. Aki végül hétfő reggel jutott el egy szakorvoshoz, két éjszakával a panasz után, egy éjszakával az után, hogy az egész ellátás okafogyottá vált. Kapott antibiotikumot és jöjjön vissza pár nap múlva, erre minek a befekvés, az infúzió, az egész hacacáré. Szóval sok baj van az egészségüggyel, kevés a pénz is, de az ellátás is hagy kívánni valót maga után. Ambivalens élményeim voltak a János kórházban, hol nagyon ügybuzgónak tűntek, hol meg úgy éreztem, hogy le vagyunk szarva. Ha ehhez hozzávesszük a körülményeket, az aggódást meg a fáradtságot: istentelen vacak egy élmény volt az egész.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

asztalosani 2015.05.06. 07:28:15

ööööö... hát nem szokásom ilyet írni, de most úgy érzem ennek itt az ideje:

kissé furcsa hogy a párodat(?) egyszerűen csak Zsófinak írod, a gyereked helyett meg csak Dávidot, aztán az olvasó bogarássza ki, hogy most ki kicsoda a történetben? testvéred? apád? anyád? Gondolom a párodat nem Zsófinak hívják, és a gyerekedet Dávidnak, csak kellenek az álnevek... na de ezt leszámítva:

nos a gyerekedet ellátták, örülj neki.
a gyereked még él, örülj neki.
csak egy "középfülgyulladása" van, nem kellett műteni, örülj neki.
örülj neki, hogy diagnosztizálták és kaptatok rá gyógyszert.
örülj neki, hogy az ügyeletről nem küldtek el, sőt nem voltak veletek hétvége lévén gorombák.
és annak is hogy csak két napotokba került.

nem értem mi a bajod?
az hogy bent vagy a gyereked mellett 0-24 órában (és ők ezt eltűrik) annak is örülhetnél, hiszen nyugodtan kizavarhattak volna a másik 23 órában titeket. az hogy ezért cserébe meg kellett hőmérőzni a gyerekedet, hát, finoman szólva kissé túlreagálod.

az hogy nem volt kaja a gyerek számára, nem értem min lepődsz meg? nincs az a kórházi finanszírozás amely olyan széles termékpalettát tesz lehetővé térítésmentesen ami kiszolgálná a szülők igényeit. (direkt írtam szülőket!! és nem gyereket) a gyerek infúziót kapott, abban benne volt minden olyan tápanyag amire szüksége volt. de majd máskor jobban felkészültök és visztek magatokkal kaját, hőmérőt. (és akkor nem kell kuncsorogni sem ;) )

"Emellett az ügyeletről, de legkésőbb a sebészetről át kellett volna irányítani a Heim Pál füll-orr-gége ügyeletre és nem felvenni tök feleslegesen Dávidot. Aki végül hétfő reggel jutott el egy szakorvoshoz, két éjszakával a panasz után, egy éjszakával az után, hogy az egész ellátás okafogyottá vált. "

szakorvos általában nincs hétvégenként (tudatlanság már megint), így nem értem mi a gondod ezzel. gondolom nem akartak átirányítani arra az egy napra, mert már 99x-re mondhattad volna el a kórelőzményeket és az adatokat.

nekem az a furcsa, hogy az ügyeletes miért nem merte beutalni a gyereket?
a választ sejtem, gondolom már ti is.

rest of boys 2015.05.06. 07:30:43

Mielőtt elkezdenéd fröcskölni a sárt, nézd csak meg az írásod első bekezdését: egyértelmű, hogy a beteg hasa körül kutakodtatok, kerestétek a neten az ezzel kapcsolatos infókat, a fülgyulladás még a fasorban sem volt.
Ha beviszel egy gyereket az ügyeletre azzal, hogy vakbélgyulladásra gyanakszol (a gyerek pedig a fülére egyáltalán nem panaszkodik), légy nyugodt, hogy a hasát fogják elsősorban vizsgálgatni.

Innen tovább az egész zavaros, oktondi okfejtésed valahol egy távoli galaxisban kering.

Xebu 2015.05.06. 08:04:50

Nem istenek dolgoznak a kórházakban, hanem emberek. A hőmérőzést megértem, nem kapnak érintésnélküli hőmérőket, amivel 3 másodperc a mérés, a kisgyerek fenékbe dugott higanyos hőmérővel mert küzdjön, akinek az egész napja szabad.

sunabajnok 2015.05.06. 09:19:07

Kedves Anyuka, Apuka!

Voltam már párszor gyermekeimmel a kórházban, és szerintem mi sem természetesebb, hogy amit lehet én csinálok, hisz tőlem jobban elfogadja a gyerek, mint egy idegentől.
Én fürdettem, etettem, hőmérőztem, mi több, én altattam.
Aztán amikor már napok óta egy széken aludtam, és kezdtem szétesni, akkor kértek meg, hogy ugyan had végezzék már a dolgukat, én meg nyugodtan menjek haza, és aludjak egyben 5 órát stb....
Aztán meg van a másik véglet, aki napokig be sem megy a gyerekéhez, amikor mégis, és sír a gyerek, még ő van felháborodva!!!!! Gyerekként, felnőttként szerintem kellene az a tudatosság, hogy csak annyiban segítsenek, amire tényleg szükség van (túlgondozás).

qbr 2015.05.06. 10:11:48

azt hiszem, kevesebb szó több tartalommal bírt volna

de azért örülök, hogy a kedves szülő kiírta magából az élményt, és így talán gyorsabban feldolgozza

Liesz 2015.05.06. 11:38:13

hú, de baromi hosszú történet...
A posztoló szerencsés ember. Ez az egész nagyon messze van attól, amit "istentelennek" neveznék, szóval igazán nehéz élménye hála Istennek még nem lehetett az életében...

rest of boys 2015.05.06. 12:00:10

A poszt első olvasatra egy öreg néni siránkozásának rémlik, azt még elgondolni sem merném, hogy egy férfi írta, mert a hangvételéből és stílusából ítélve nagyon nem úgy tűnik.
Kissé furcsa "férfiak" vannak felnövekvőben manapság.
De ezen nem is kellene csodálkoznunk.

Braincelle 2015.05.06. 12:27:58

én végig azt hittem, hogy Zsófi a nagytestvér.
kicsit csodálkoztam is, milyen érett, önálló kislány.

rikitikitévi 2015.05.06. 12:42:02

Nem szívesen kerülök egy platformra @asztalosani:-val, de most kivételesen egyetértek vele: szó nélkül felvették Dávidot a kórházba, megfelelően kivizsgálták, kizárták a vakbél- és volvulus/intussusceptio gyanút, korrekt ellátást kapott, és meggyógyult az alkalmazott antibiotikus kezeléstől. Ez örvendetes.
Két dolgot azonban nem értek:
1. Miért kell mindezek után rinyálni, és szidni azokat, akik segítettek?
2. Hogy kerül a csizma az asztalra (Cili a posztba)?

csakegybeteg 2015.05.06. 13:02:33

Ha elküldik az a baj, ha nem akkor az........
Néha úgy érzem a nem csak az egészségügy beteg, a betegekkel is nagy baj van :)

Braincelle 2015.05.06. 13:43:31

@rikitikitévi:
Nyilván az a baja, hogy ő diagnosztizálta a fülgyulladást és nem az orvos. Ez mondjuk érthető probléma. Más kérdés, hogy egy csecsemőnél, kisgyereknél ilyen általános tünetek bármilyen betegséget bevezethetnek. Ráadásul a gyerek jobban lett.
Azért ismeretlen okból síró, beteg csecsemőt csak illik megmutatni a fül-orr-gégésznek, ha már a rutin gyerekvizsgálatnak nem része az otoscopia (van, akinél igen).
Biztos itt is lett volna vizsgálat, ha nem javul az általános állapota és nem derül ki magától, hogy mi a baj.
Egyébként meg nagyon idegesítő poszt, és nem is értem, hogy mért az a kérdés egy szülő számára, ha a gyermeke beteg, hogy ő maga jól szórakozott-e a kórházban, de magát az aggodalmat megértem: hogy lehet az, hogy az orvos szerint invaginációja van a gyereknek, miközben fülgyulladása?

Braincelle 2015.05.06. 13:44:25

és nem az a baj, hogy a szülőnek kell lázat mérni, hanem az, hogy nem hívják fel a figyelmét, "Anyuka, itt a hőmérő, napi 3x mérje, kis papírra írja fel, viziten ellenőrizzük/szóljon ha lázas"

rest of boys 2015.05.06. 14:33:51

A gyermekorvos nagyszerűsége többek közt abban is rejlik, hogy a síró-rívó, egyáltalán nem kommunikáló gyereket úgy meg tudja vizsgálni (némi szülői közreműködéssel), hogy abból helyes diagnózis születik.
Ehhez nyilvánvalóan az is hozzátartozik, hogy a hajas fejbőrétől a sarkáig végigtapintja. Ebből a szempontból egy gyermekneurológus suerencsésebb helyzetben van, ugyanis ő mindig tetőtől talpig vizsgál.
Ha a gyerek fejét megfogom, megtapogatom a koponyáját, netán megnyomom a tragusát (ezt egy múltszázadi doktor bácsi MINDIG megtette - igaz, ők nem CT-vel, MRI-vel és anyámtyúkjával kórisméztek, hanem a két kezükkel és leginkább a gondolkodó fejükkel) és a gyerek felordít, akkor ott is van az otitis media kórisméje.
A (még) tág Fallopio-kürtű gyereknél igen gyakori a gatratgyuszi átterjedése a középfülre, következményes gyulladással.
Nem észosztás céljából és nem azért, mert az orvos Isten.
Hanem hogy a ráció, a tudás és tapasztalat győzzön a fölös körök és energiapazarló indulatok fölött.

szép új világ... 2015.05.06. 14:58:30

@rest of boys: úgy, úgy. Azért mert a szülő nem feltétlen járt el racionálisan (hogy is tette volna átvirrasztott/felriadós éjszaka során/után), az nem ok arra, hogy a t.dr. felületes legyen. És itt most nem az a kérdés, hogy mennyi a fizetése, az méltányos-e vagy sem (még akkor sem kérdés, ha tudjuk, hogy mélyen és sértően igazságtalan)

kleo1114 2015.05.06. 15:12:09

Az én kisfiamnak 2x volt bakterialis középfülgyuszija, mindkétszer magas lázzal, és hányással kezdte... (???) a gyerekorvosunk azt mondta, hogy kisgyerekeknél ez nem szokatlan. A fülfájásra már nem emlékszem, mennyire volt jellemző, de hogy induláskor teljesen másképp nézett ki, mint gondolná az ember, az tuti....

Wandál 2015.05.06. 15:20:15

én az autószereléssel járok mindig így, legutóbb addig hajtogattam, hogy szerintem a váltó (félmillió) a hibás, hogy addig ténylegesen hibás párezer forintos csapágy szétrázta a 70 ezres motortartó bakot is...

w

Én is itt vagyok 2015.05.06. 15:21:28

Amikor bevitték a kórházba, miért nem mondta, hogy folyik a füle?? A hassal nem nagyon van összeköttetésben, mégis hagyta, hogy arrafelé induljanak el a dokik...

♔batyu♔ 2015.05.06. 15:34:45

A századából meg lehetett volna oldani. Gondolom, itt inkább a vélt művészi hatás lett volna a lényeg, nem a gyerek fel nem ismert fülgyulladása.

zizi77 2015.05.06. 15:39:25

@kleo1114: a középfülgyuszi nagyon gyakori tünete a hányás. Legközelebb már Ők is tudni fogják.

zizi77 2015.05.06. 15:40:39

@Én is itt vagyok: akkor még nem folyt a füle, ha jól értettem.

neduddki21 2015.05.06. 16:06:43

Ez a poszt leginkább az írója irodalmi kvalitásait volt hivatva megmutatni. Végigolvastam, mert vártam, hogy ennyi előzmény után csak kisül belőle valami, de nem.

csakegybeteg 2015.05.06. 16:17:50

@zizi77: De hasfájással vitték be a kicsit.......

2015.05.06. 17:15:33

Nagyon szép helyen van ez a kórház, de nagyon lepukkant az összes épülete . Nem is csodálom hogy szanálni akarják. Remélem a mi kerületünkben is lesz végre traumatológia .

zizi77 2015.05.06. 17:42:16

@csakegybeteg: nem, fájdalmakkal vitték be, csak a hányás miatt hitték, hogy a hasával van a gond. Nem tudták, hol fáj. De az éles fájdalom szintén a fülgyulladás kisérője. Mivel taknyos volt a gyerek, és már volt fülgyulladása, elsőként értelemszerűen arra gondolhattak volna. Gondolom a hányás megzavarta őket, pedig az is gyakori tünet. Mivel a gyerek valószínű hajlamos lesz a fülgyulladásra/ nagy orrmandula, vagy mittomén/ ezért legközelebb már azzal fogják kezdeni.

csakegybeteg 2015.05.06. 17:50:21

@zizi77: Igazad van, de nem látni a fától az erdőt :) Nagyon körülményes és vadregényes ez a történet. Amikor bevitték még nem folyt a füle, legalábbis ha jól értettem.......

zizi77 2015.05.06. 17:54:31

Én is így értettem. :)
Gondoskodtak a gyerekről, csak nem vették észre, hogy tök más a baj. Valószínű a szülők elképzelésére hagyatkoztak. Részben érthető, hiszen a szülőknek kéne ismerni a gyereket, mert egy kicsi nem tudja elmondani, hogy hol fáj. Persze lehettek volna alaposabbak is. Amikor mi voltunk a Jánosban megnézték a kölköt mindenhonnan, igaz nem hétvége volt...

Mókus ős 2015.05.06. 19:12:27

@asztalosani:
Ja, mint a viccben. Le is lövethette volna őket Lenin elvtárs, úgyhogy örüljenek.

rest of boys 2015.05.06. 19:13:39

@csakegybeteg: A hasfájást a jólképzett apuka fogta rá a gyerekre, erre szokták azt mondani, hogy ha kutyának ennyi esze lenne, rég megveszett volna.

Nagyon gáz már ez az oldal, siralmasabbnál siralmasabb színvonalú firkálmányok jelennek meg, egyik alulmúlja a másikat.
Tudnék ajánlani olyan blogokat, ahonnan példát lehetne venni színvonalból, stílusból, alakból, formából, de ingyenreklámot nem csinálok itt.

Mókus ős 2015.05.06. 19:18:53

@Braincelle:
Nem, nem ez a baj, hanem hogy nem mondják neki: "kedves szülő, öntől valszeg könnyebben elviselni a popsihőmérőzést. Próbálja meg először ön, és ha nem megy, akkor átveszem én." Ez 5 másodpercnyi szöveg, és nem egy agysebészet szigorlatból van. Teljesen hétköznapi mondatok. Na, ilyesmiket is kellene tanítani a dolgozóknak. Egyből mindenki jobban érezné magát. A dolgozók is, a szülők is, a felnőtt betegek is stb.

Mókus ős 2015.05.06. 19:20:55

@rest of boys:
Hogy lett volna Hruscsov, a puhapöcs??? Lenin más tészta, ő fasza kemény gyerek volt! :)

Braincelle 2015.05.06. 22:16:25

@Mókus ős:
Az a nagyobb baj, ha nem volt megmérve a gyerek láza, mert az diagnosztikailag fontos lett volna; mint az, hogy nem egy barokk körmondat kíséretében nyújtottak be kérvényt a szülőknek, hogy mérjék.

Braincelle 2015.05.06. 22:17:24

@Mókus ős:
Nem tudom, én ha beteg vagyok, attól érzem jól magam, ha megmondják mi a bajom, és mit kell csinálni, röviden és tömören és érthetően és helyesen.

BKV reszelő 2015.05.07. 07:33:30

"Nem akarok túl nagy feneket keríteni a dolognak, valószínűleg mi is túl pánikoltuk kicsit..."

Regényt írtál volna a gyerek haját kócoló szélről ha túl nagy feneket akartál volna keríteni az ügynek? Dagályos, a lényeg elvész a lényegtelen részletek között. Igen, nem kicsit túlspiráztátok.

Mókus ős 2015.05.07. 09:59:06

@Braincelle:
Kurvára nem értek a diagnosztikához. Az emberekhez viszont igen. Ha nem magyarázzák meg, miért ÉN mérjem meg azt a kibaszott lázat egy kórházban, ahelyett, hogy az ott ácsorgó nővér mérné meg, eléggé frusztrált leszek. És ha a gyerekemről van szó,m duplán. Majd csak három nap múlva, amikor már leghiggadtam, és már túl vagyunk rajta, akkor jut esetleg eszembe, hogy a szülőnek esetleg könnyebben megy ez, mint egy ismeretlennek.

Az nem barokk körmondat, ha megmagyaráznak valamit 5 másodpercben. Magyarázat, ez a lényeg, és ez az, amit nem vagy nem jól kap meg a betegek 95%-a.

rest of boys 2015.05.07. 10:07:53

@Mókus ős: Aki már mért végbélben gyereknél lázat az tudhatja, milyen nehezen adja meg magát még a szülőnek is, nemhogy egy akkor először látott (fehérruhás, ergo potenciálisan szurival fenyegető) idegennek. A nővér nem azért adta a kezébe a lázmérőt, mert számára az az egymilliószor begyakorolt mozdulat nehéz lett volna, hanem mert így jobb, megnyugtatóbb, stresszmentesebb a gyereknek.

Amúgy a gyerekosztályos nővérek a türelem és együttérzés mintapéldái, nálunk legalábbis igen.

Én ott türelmetlen nővért még nem láttam.
Hisztériás, türelmetlen, idióta szülőt igen. Nem is egyet.

Abból amit leírsz, egy ideges és intoleráns, valóban ember körvonalazódik.
Aki egyáltalán nem ért az emberekhez.
Hozzájuk sem.

rest of boys 2015.05.07. 10:09:05

A "valóban" és az "ember" közé a "frusztrált" szó még odaolvasandó alulról a harmadik sorban.

zsebibabi 2015.05.07. 10:09:59

@Mókus ős: 1 éves gyermekem ismeretlen eredetű lázzal került a Tűzoltó utcai klinikára, ahol 2 hétig vizsgálták, kezelték. Éjjel-nappal mellette voltam, vittem vizsgálatokra, pelenkáztam, etettem, itattam, altattam. Eszembe nem jutott volna, hogy egy " ott ácsorgó nővér mérje meg a kib...tt lázát" helyettem. Más szülők is ezt csinálták egyébként. A slusszpoén, hogy 2x is látta gyermekgégész, negatív volt a fültükrözése, aztán amikor elkezdett folyni a gyenny belőle, kiderült, hogy mégis a onnan van a baj.

keszegvágó 2015.05.07. 10:29:48

Elég jól viselték az orvosok és a nővérek. Mifelénk az ügyeletes konkrétan lehülyézte volna az internetről összebogarászott "diagnózissal".
Végigszenvedtem a posztot, de nem vágtak bele a gyerekbe a sebészeten, nem kötözték ki a rácsos ágyhoz, egy mázsás vakolatdarab se hullott le a plafonról egy pillanattal azután, hogy kivette a gyereket a kiságyból, a Sátán se jelent meg a májkrémes kenyéren. Mi volt akkor istentelen?!

Drago Brutic 2015.05.07. 10:34:54

A cím alapján istenkáromló orvosra, éjszakai kórtermi feketemisére, vagy meggyalázott imaszobára számítottam. Cili és Zzófi viszonylatában volt egy kis bizonytalanságom, de aztán a posztoló éjszakai pihenésénél és a délelőtti fatörzses meditációjánál megértettem a kórismét: verbális exhibicionizmus.

asztalosani 2015.05.07. 11:45:05

már napok óta nem tudok aludni ettől a poszttól és egy kérdéstől:

VAJON MI LETT A NAGYMAMÁVAL??? XD

írta a cikkíró, hogy 3-an rongyoltak be az ügyeletre, de úgy tűnik szegény segítőszándékú nagyit valahol félúton ottfelejtették a kórházban?!.

Mókus ős 2015.05.07. 11:57:56

@rest of boys:
A kommented abszolút igazolja azt, hogy bizony mennyire nagyon kellene oktatni pár dolgot. Alapvetően induljunk onnan, hogy szerénység, Virág, szerénység. Meg onnan, hogy mesélj, mi fáj, ki bántott.

Nézzük részletesebben:
1. Szövegértés. Mit is írtam feljebb? Azt, hogy a gyerek a szülőtől ezt könnyebben elviseli.

2. Szövegértés. Az emberek különbözők, pláne, ha pánikolnak. Meg kell őket nyugtatni, és könnyebb lesz mindenkinek. A megnyugtatás egyik módja, ha ELMAGYARÁZOD, mit miért kell csinálni, és miért úgy. Egyetemen végeztél, emberekkel foglalkozol, és nem jöttél rá, hogy mindent könnyebb elérni, ha nyugodtak és biztonságban érzik magukat?

3. Az apámnak miért nekem kellett mérnem a lázát az Uzsokiban? Ő is nehezen viselte? Nem engedte a hónaalja alá betenni, vagy a szájába? Miért nekem kellett szólnom, hogy megint lázas, és miért vonta meg a vállát erre minden nővér? És miért nekem kellett beadnom neki a gyógyszereit? Újraélesztés után 10 nappal miért küldték gyalog, ápoló/beteghordó nélkül a kórház másik szárnyába egyedül? Ott bolyongott a folyosón egymaga. Szóval hátrább az intoleranciás agarakkal.

4. Ki beszélt türelmetlen gyerekosztályos nővérekről? Akikkel én találkoztam a Heim Pálban és a Bethesdában, kiváló emberek voltak, az orvosok és a nővérek is.

Hogy én mihez értek, nem te fogod megítélni.

Mókus ős 2015.05.07. 12:00:49

@zsebibabi:
Nekem sem. Mi mindkét gyerekünkkel egy-egy bentlakásos hetet eltöltöttünk a Heim Pálban. Csináltuk, amit kellett. De az emberek különbözők. Van, aki pánikba esik, és lefagy. Van, aki ideges lesz attól, hogy ott áll egy ember és nézi, hogyan dugja a gyerek popsijába a hőmérőt.

asztalosani 2015.05.07. 12:23:07

@Mókus ős:
"Van, aki ideges lesz attól, hogy ott áll egy ember és nézi, hogyan dugja a gyerek popsijába a hőmérőt. "

tegyük fel a szülő 0-24 órában bent nyomja az ipart a gyerekosztályon. azt írod, a szülő ideges lehet attól, hogy valaki ott áll a háta mögött és vizslatja mit csinál, helyesen csinálja-e. oké, ezt fogadjuk el, hogy így van. de vajon a személyzetnek nem tűnik ugyanilyen tehernek/frusztrációnak a bent lévő 24 órás szülő folyamatos vizslató tekintete?

én azt az elvet vallom: ha már valaki egy gyerekosztályra (vagy bármelyik más osztályra) bepofátlankodik 0-24 órában vagy 0-2 órában, akkor azt jelenti, hogy ráér. ha meg ennyire ráér és éppen láb alatt van, akkor tegye már magát hasznossá. tudod: adok - kapok: ha már megadják azt a lehetőséget hogy bent lehessek 24 órában, akkor adok annyit nekik, hogy leveszem az általános gondozási és ápolási feladatokat a szakdolgozók válláról. pl.. pelenkázás, etetés, itatás altatás, hőmérőzés, fürdetés stb.

BKV reszelő 2015.05.07. 13:34:55

@asztalosani: Nincs olyan krimi, ahol minden szálat elvarrnak. :D

medika 2015.05.07. 15:45:58

A középfülgyulladás diagnózisa - fül-orr-gégész nélkül - nem olyan könnyű egy egyéves gyereknél. Még ha meg is nézi a gyerekorvos (amihez persze eszköz kéne, ami többnyire nincs), gyakran nem látszik semmi a fülzsírral kitöltött, szűk hallójárat miatt. (Amit a fül-orr-gégész tud csak eltávolítani). Utólag mindig könnyű okosnak lenni ("miért nem küldték el az ügyeletes Heim Pál Fül-orr-gégészetre", de a magadott információk, és a klinikai kép alapján nem volt valószínű a diagnózis (sőt: mivel a láz is később kezdődött, még az sem biztos, hogy már akkor középfülgyulladása volt a kicsinek, és nem időközben alakult ki). Több protokoll szerint pedig ekkora gyereknél, ha lobos is a dobhártya, nem kezdenek azonnal kezelést, hanem 24 óra múlva kontrollálják, tehát egyáltalán nem rossz döntés tehát szakmailag, hogy tervezetten egy nappal később mutatják meg a fülésznek, és nem küldik el hétvégén, hogy végigjárja a fél várost, mikor másnap már helyben is van szakember.
A leírás alapján abszolút korrektül jártak el szite mindenben, az egyetlen, a posztot kiváltó - véleményem szerint jelen esetben nem kiugró - hiba tájékoztatás hiányossága (lásd lázmérős eset, vagy hogy miért is vagyunk itt - nyilván még nem látták a nyűgösség és a láz okát, nyilván megmutattak volna egy náthás, nyűgös, lázas egyévest a fülésznek). Az aggódó, kialvatlan szülő pedig pokolként éli meg a kórházi tartózkodás nyűgjeit, és beszűkült tudatállapotban minden apróságot felró az egyébként teljesen méltányolható ellátás mellett.

Mondjuk ez is egy tanulság.

2015.05.07. 17:09:09

@medika: Nem tudom, de régen mint ha azért megnyomkodták volna a füleimet is amikor vizsgált az orvos. Sikítással jeleztem általában hogy középfülegyusszancsom van . Manapság már minimum 5 nagyon drága német gyártmányú orvosi műszer kell a diagnózishoz.
Vigasz ha vigasz, hogy hamarosan országunkban is épül egy ilyen gyár, mely orvosi kütyüket fog gyártani .

2015.05.07. 17:15:25

@asztalosani: Az nem feltétlen azt jelenti hogy ráér, inkább azt jelenti, hogy nem bízik a személyzetben és sajnálja a gyerkőcét magára hagyni a bajban .

medika 2015.05.07. 18:18:02

@Diorella Queen: Tévhit, hogy a "fül" megnyomása jelzi a középfülgyulladást. Ha igen, az már nagyon durva... A külsőfülgyulladást, azt jelzi, igen. Meg kell csinálni a vizsgálatot, mert 1 másodpercig tart és nem kerül semmibe, de nem túl nagy az érzékenysége, ha ez mond valamit. Biztos azért csinálnak annyi drága műszert, mert senki más nem ért ehhez igazán :P

asztalosani 2015.05.07. 18:54:25

@Diorella Queen:

oké, fogadjuk el, hogy igazad van és azért terpeszkedik a gyereke mellett 0-24-ben mert nem bízik a szakdolgozókban. kérdés:
- akkor miért várja el, hogy egy olyan "nagyon veszélyes" diagnózis folyamatát a szakszemélyzet végezze el, amit ő is el tud? [mert meg lehet hőmérőzni azt a csecsemőt úgy is ám, hogy beletörjön a hőmérő a végbelébe]

mnika88 2015.05.07. 19:14:25

Egy szülő igenis tudjon magától,rectalisan lázat mérni a gyermekének,sima digitális lázmérővel.Nálunk a szülők nem mehetnek el,amíg ezt az alapvető dolgot meg nem tanulják.És igen,ha 0-24-ben ott a szülő,akkor nyugodtan megmérheti a gyereke lázát,nem kell külön a nővérre várni.Ilyenkor azért van bent,vagy azért kap ágyat,hogy a gyermeke mellett legyen és a gondozásban részt vegyen.Nem az infúziót kell cserélnie,vagy megadni az antibiotikumot,de mérni a hőmérsékletét,tisztázni,etetni igenis tudja.
Egyébként jól el van kapatva ez a gyerek,folyamatosan rázva van a hátsója,kettőt nyösszen és már kapja is ki apa vagy anya...szülők megszívják ezt még rendesen.
Két fajta szülő van egyébként,az egyik azt hiszi , a kórház egy hotel,azaz leadta a gyereket,csecsemőt,ő elbóklászik a kórházban,elpihenget a kórteremben,a nővér meg gondozza,etesse a gyereket.Olyan szülő is van,aki felszívódik és telefonon kell értesíteni,hogy haza kéne vinni már a gyereket,mert meggyógyult.
A másik véglet,aki el sem akar moccani a gyerek mellől,amikor az alszik,akkor is ott ül mellette,örökké elégedetlen a terápiával,hozza a netről begyűjtött lehetséges betegségek listáját és újabbnál újabb vizsgálatokat követel.
A gyermekgyógyászatban szerintem sosem a gyerek okozza a nehézséget,a kihívást,hanem a szülők.Velük kell csak igazán megbirkózni,a gyerekek 85%-val könnyen meg lehet találni a közös hangot.

mnika88 2015.05.07. 19:17:44

@asztalosani:
Ma nagyon egy húron pendülünk.:) Hiába,süt a nap,itt a nyár..:)

2015.05.07. 21:13:50

@asztalosani: Már ne is haragudj de a fenékbe hőmérőzés egy ősrégi román módszer, nem is vagyok benne biztos hogy ezt bárhol máshol alkalmazzák még gyerekosztályokon . Anyukám csecsemős volt és az átkosban még valóban így hőmérőztek de ma már 2015-öt írunk .

Braincelle 2015.05.07. 22:16:24

@Mókus ős:
Ha ideges leszel attól, hogy az orvos utasít a saját vagy a gyereked betegségének a kezelésére, akkor mért mész orvoshoz? Abban a helyzetben az a feladata, hogy mondja meg, mit csinálj.
Szerintem meg teljesen felesleges magyarázni és megalázkodni az emberek előtt, mert pl ha az orruk előtt tolja be a lélegeztetett beteget a mentő ügyeletben, akkor is pattognak, hogy mért kell várniuk a három hete tartó derékfájásukkal.
Tiszteletlennek nem szabad lenni a beteggel, de ezt a "kedves, mosolygós orvos" ideát én annyira rühellem, hogy hányni tudnék tőle. Én még mosolygó-cukiskodó orvosnak sosem mondtam igazat semmilyen kínosabb kérdésére sem, az is biztos.

Braincelle 2015.05.07. 22:18:25

@Mókus ős:
A betegnek magyarázatot kell adni a betegségükről és a kezelésükről, de nem tartozol magyarázattal az egészségügyi rendszer működéséről, sem arról, hogy mért akkor van ügyeleti váltás, sem arról, hogy hogy mersz délután háromkor aznap először elmenni pisilni, sem arról, hogy kinek kell lázat mérni. Ha udvariasan megkéred és nem méri, az ő baja.

Braincelle 2015.05.07. 22:22:05

@asztalosani:
Veled mi történt, valaki feltörte a fiókodat? Mért nem utálsz és szidsz minket?

she_wolf 2015.05.07. 22:40:37

@Braincelle:
1; Megvilágosodott. (nem először fordult már vele elő ilyen)
2; Ami késik, az jön. (Akarsz fogadni?)

Braincelle 2015.05.07. 22:53:06

@mig54:
Én szeretem, ha szid, egyrészt mert mazochista vagyok, másrészt mert abból sosincs baj, legfeljebb kiderül valamilyen újabb hiba, amivel érdemes foglalkozni. Általában, aki nem fogalmaz meg kritikát, az hazug/gyáva/érdekember. Ráadásul ha mindenki ugyanazt gondolja, az nem túl érdekes.

she_wolf 2015.05.07. 22:54:53

@Braincelle:
A kritikával sosincs baj, az serkentőleg hat. Csak nem mindegy, hogyan fogalmazzuk meg. Pláne írásban.

Braincelle 2015.05.07. 22:57:38

@mig54:
Persze de egy névtelen vitában gyakran szokott lenni hivatásos provokátor, akinek feladata is, hogy bántó, kihívó és igazságtalan legyen, mert felpezsdíti a beszélgetést. Szerintem vicces, ha van valaki, aki direkt játssza a gonoszt (ezt most csak általánosságban írom, nem konkrét személyre).
Élőben meg mindenki magáról mutat képet azzal, hogy hogyan fogalmaz, milyen stílusban.

she_wolf 2015.05.07. 22:58:04

@Braincelle:
Egyébként pontosan azért szeretem én is, ha Ti, szakemberek egymással véleményt ütköztettek. Épp a minap volt ilyen, szóvá is tettem, hogy nekem kifejezetten jó volt olvasni.

she_wolf 2015.05.07. 23:03:50

@Braincelle:
Fizetett szkarabeusz? Hallottam már ilyesmiről. A fene se tudja. Nem szeretem, ha megbízásból "bántogatnak", nem tartom tisztességesnek, pláne, hogy akkor az az énem is megmutatkozik, amelyikkel nem vagyok egyébként nagy haverságban.
Akár feladatot teljesít, akár csak valóban az, ami, ha az egyik (bárki!) így, akkor én is így.

Braincelle 2015.05.07. 23:06:28

@mig54: azt semmiképp sem gondolnám, hogy fizetett. csak, hogy ellenpontozni akarja a mi elfogultságunkat, és ha nem így fogalmaz, senki nem reagál arra, amint mond.

Braincelle 2015.05.07. 23:10:32

egy orvos-beteg kapcsolatról szóló vitában kell legyen valaki, aki mindig és feltétel nélkül betegpárti. mert én pl sokszor akarok betegpárti lenni, de mondjuk egy olyan nap után, amikor többen igazságtalanul megjegyzést tesznek, akkor már nem vagyok teljesen betegpárti, mert van egy olyan szempontom is, hogy fáradt vagyok, nyúzott és nyűgös, meg minden
szakma, az más kérdés, ott tények vannak, kutatások, irányelvek, vagy tudja valaki, miről beszél, vagy nem.

she_wolf 2015.05.07. 23:21:57

@Braincelle:
Elfogultnak gondolod magad? Azt nem hiszem, hogy nem figyelnétek és nem válaszolnátok a felvetéseire, ha olyan stílusban írná meg mint bárki más, hiszen nagyon sok más hozzászólóval megteszitek minden negatív következmény nélkül.
Nem gondolom, hogy szükséges lenne üvöltözni a jól halló emberek között. És azt sem gondolom, hogy annyira üdvös bárki mással (nem velem, mert ez engem hidegen hagy) úgy beszélni, mintha minden és mindenki fölött álló volna.
Lehet, hogy nem látjuk egyformán, de úgy vélem, mi ezen nem fogunk összeveszni.

(Sosem felejtem el, mikor valaki megírta ide, hogy pontosan ez a stílus az, ami miatt ha meggebed sem írja le, mennyire igazat ad neki. És ezzel többen vannak így (köztük én is). Ő tudja, hogy neki mi a jobb, legyen hát úgy!)

she_wolf 2015.05.07. 23:32:04

@Braincelle:
Miért érzed enyire szükségesnek, hogy "kell legyen valaki, aki mindig és feltétel nélkül betegpárti"? Ez szerintem így nem lehetséges. Mindig és feltétel nélkül megteni ezt nem más -szerintem-, mint bizonyos fajta vakság a valóságra. Ilyen mérvű elfogultságot kívánni bárkitől is nem hiszem, hogy szabadna, és azt sem, hogy értelme lenne. Aki ennyire elfogult, hogyan fogja megérteni a szakember (a Te!) szavait?
Igen, a beteg ember mellett kell állni, és támogatni kell mindenben, és ez így helyes! De nagyon sokszor a beteg felé is vannak elvárások, amelyeknek meg felelnie a gyógyuláshoz.
Szólj, ha félreértettem valamit, mert az lehetséges:)

Braincelle 2015.05.07. 23:43:15

@mig54:
Persze, hogyne lennék elfogult, és sok mindenben igazam is van, mert miközben mindenhol az ellenünk irányuló panaszok mennek, arról is vannak történetek, hogy velünk hogy bánnak.
Csak egy példa. Egy ügyeletben az ügyeletvezetőm a fiatal, súlyos agyvérzett beteg idegsebészeti beteg ellátásán, elhelyezésén fáradozott; miközben az egész többi részét a bulinak én vettem át. Jött vagy három mentő egy órán belül, ott tartottam velük, hogy mindenkit lefektettem valahová, elindítottam a vizsgálataikat. Nyilván folyamatban volt még pár történet a bentfekvők akut problémáival is.
Aztán szóltak, hogy jön egy konzílium egy másik intézetből, területen kívüli beteg, szívességvizsgálat. El is kezdtem nézni, megvizsgáltam, amikor jött egy újabb mentő, a beteget leültettem a vizsgáló elé, mondtam neki, hogy jövök majd. Onnan, ahol ültek, ráláttak a mentőbejáróra. Átvettem a mentőt, lefektettem a beteget, aki nyilván szegény szintén azt gondolta, hogy most kellene a bajával foglalkozni. Közben az idegsebészeti áthelyezés esedékessé vált, és megkértek, hogy küldjem át a beteg képeit, ez azért pár perc, kivágni, betömöríteni, elküldeni stb, és rohanni kellett, mert ennek azonnal meg kellett lennie. Aztán szóltak, hogy X-nek 230 a vérnyomása, Y néninek mellkasi fájdalma van, ahogy az ilyenkor lenni szokott, majd jött még egy mentő. Lefektettem, megvizsgáltam a függőben lévő 5 betegből 1 olyat, akinek akut tünete volt, aminek a további vizsgálásról sürgősen dönteni kellett (mert utána elmennek a képalkotó helyről és legközelebb két nap múlva lehet megképalkotni stb).
Ezt követően lementem a félbehagyott, egyébként teljesen stabil állapotú ambuláns beteghez, akinek a hozzátartozója azzal kezdte, hogy elküldött, mint macskát szarni, hogy hogy képzelem én, hogy ők itt várnak egy órája vagy mennyi, nem is voltak ebédelni, miközben én ki tudja mit csinálok (nyilván én sem voltam enni reggel óta, és ahogy akkor álltak a dolgok, lehetett tudni, hogy ha semmi más nem történik, akkor is 6-8 óra, mire csak megállni tudunk egyáltalán), és hogyha banki ügyfélszolgálatos lennék, megnézhetném magam, hogy ennyit váratom az ügyfelet.
Kösz. Csak mondom, hogy vártam én 4 órát bankba, és 120kg-os biztonsági őr vigyázott, hogy mindenki nyugodtan üljön a helyén és hagyja békén a pultoknál dolgozókat.

***
Ez csak példa, meg amikor a további akut kivizsgálást nem igénylő arcidegzsábás nőnél öt nagydarab férfi vesz gyűrűbe és üvölt velem, hogy vegyem tudomásul, hogy a nagynéni is stroke-os volt és őt is az orvosok ölték meg, miközben a folyosón várakozott. (más kérdés, hogy aztán tökre megszerettem azt a beteget)

***
Minket vettek körül ordítva, vágták falhoz a kollégánkat és törték szét az ablaküveget azért, mert a halálos beteg rokon meghalt, akiről minden nap elmondta a családnak a kezelőorvos, hogy meg fog halni.

stb. pár ilyen és az ember nem lesz feltétel nélkül betegpárti soha többet.

Braincelle 2015.05.07. 23:45:13

@mig54:
azért, mert van egy olyan nézőpont, hogy mindig az orvos a hibás, ha a beteg valamit nem ért meg, nem fogad el, nem csinál meg, megbántódik. Egész sokáig hisz ebben az ember.

she_wolf 2015.05.08. 00:12:34

@Braincelle:
Ajánlanám nagyon sok elégedetlenkedő szíves figyelmébe ezt az írásodat "Egy orvos átlagos munkanapja a magyar egészségügyben" címmel.
Amit leírtál azt nagyon sok ember nem érti, nem tudja, mint ahogy azt sem tudják, mit güriznek a nővérek is. A hozzátartozók csak azt látják, hogy egy helyiségben ácsoognak, kávézgatnak, traccsolnak. És bagóznak. Igen, az orvosok is. És ezt rögtön meg is kell írni ide.
Azt nem látják, hogy Te nem oszthatod meg a munkádat akár kollégával, akár nővérrel, mert nincs kit megkérj rá. (És persze azt sem látják, hogy aznap az az egyetlen szüneted, és a kávét is inkább iv. vinnéd be a szervezetedbe.) És mindezek mellett még akár a beteg, akár a hozzátartozó hozzáállása. Mert együttműködésről, türelemről szó sem lehet. Igaz, türelmet sem lehet mindig kérni pontosan a beteg állapota miatt, mert ami akut, az akut. Tehát akkor csak az lehet, hogy miért nem Indigóék voltak a szüleitek, és ha nem tetszik, el lehet menni, meg miért "mentetek orvosnak?".
Nem véletlenül mondja sok eü. dolgozó, hogy be lehet állni egy napra, és lehet csinálni. És akkor ki is lehet találni, hogyha ez hosszú távon így marad (ne adj' Isten rosszabb lesz) mindez hova vezet majd. És akkor azt is ki lehet találni, hogy Magyarországon akarj inkább beteg lenni, vagy mondjuk Angliában!?

Zaklatott hangulatú az írásod, de remélem, tévedek!:)

she_wolf 2015.05.08. 00:13:04

@mig54:
És a létszám csak egy dolog...

Braincelle 2015.05.08. 00:17:18

@mig54:
Nem vagyok zaklatott. A mi szakmánk bőven nem a legstresszesebbek közül való. És ami akut, az akut, de azért az akutság is egy spektrum.
Na de csak azért írtam ezt, mert az volt a kérdés, hogy elfogult vagyok-e, nyilván igen, olyan értelemben, hogy egy félig leírt szituációban a saját élményeimet feltételezem és társítom, ahogy más is. Aki betegpárti, az azt éli bele, hogy szegény beteg mennyit vár és nem érti miért, aki meg éppen nem, az meg azt, hogy ez is milyen türelmetlen.
Mivel itt a praxison általában úgyis félig megírt hatásvadász sztorik vannak, az összes vita arról szól, hogy mindenki kiegészíti valamivel, amit odaképzelt, aztán azon megy a vita, hogy most akkor melyik is történt :)

Braincelle 2015.05.08. 00:17:18

@mig54:
Nem vagyok zaklatott. A mi szakmánk bőven nem a legstresszesebbek közül való. És ami akut, az akut, de azért az akutság is egy spektrum.
Na de csak azért írtam ezt, mert az volt a kérdés, hogy elfogult vagyok-e, nyilván igen, olyan értelemben, hogy egy félig leírt szituációban a saját élményeimet feltételezem és társítom, ahogy más is. Aki betegpárti, az azt éli bele, hogy szegény beteg mennyit vár és nem érti miért, aki meg éppen nem, az meg azt, hogy ez is milyen türelmetlen.
Mivel itt a praxison általában úgyis félig megírt hatásvadász sztorik vannak, az összes vita arról szól, hogy mindenki kiegészíti valamivel, amit odaképzelt, aztán azon megy a vita, hogy most akkor melyik is történt :)

Braincelle 2015.05.08. 00:28:35

Egyébként az ember azt is megérti alapesetben, aki sokat vár, aggódik a családtagjáért, és ideges. Általában meg is nyugodnak hamar, ha lesz velük törődve. Csak nem könnyű megtanulni mindig illetve minél többször megfelelően reagálni ezekre, értve ezen azt is, hogy egyszerre értse is meg az ember és legyen empatikus, de ugyanakkor ne frusztrálódjon annyira, hogy majd a következő betegre meg ne tudjon koncentrálni. Utóbbihoz azért mégis csak azt kell tudni mondani, hogy "jó, hát majd a többiek addig várnak, egyik sem sürgős", mert különben rohanni fog és kapkodni.
Na mindegy, fejezzük ezt be, kissé elkanyarodtunk a fülgyulladt gyermek történetétől.

she_wolf 2015.05.08. 00:54:30

@Braincelle:
Ó, a Praxis!:) Én nem kétlem, hogy jó szándékkal indult. Csak hát ez lett belőle, ez van. De erre szoktam mondani, hogy emberek vagyunk, ilyenek, és olyanok.
Amit írtál: nem lehetsz egyszerre mindkét oldallal azonos. Más sem, vagy aki mégis, azzal inkább nem szeretnék találkozni.
Én is gyakran azt várom el az orvostól, hogy ha velem foglalkozik, akkor ne az előttem lévő, vagy az utánam következő eset járjon a fejében. Tudom, ez önzés, de ha észreveszem, hogy az orvos nem "ON" amikor nála vagyok, akkor igyekszem kizökkenteni. Ezek kirívó esetek, egy kezemen meg tudom számolni, hány ilyen volt:)
Te is magadból indulsz ki, én is, és az emberek zöme általában így tesz. Ezek szülnek néha teljesíthetetlen elvárásokat. Még itt, a Praxison is, pedig itt elvileg csak beszélgetésről van szó. De hiányzik ez a kupleráj, ha néha nélkülöznöm kell:)

A középfülgyulladással nekem is meggyűlt a bajom, mindkét fülemet műtötték vele gyerekkoromban:(

rest of boys 2015.05.08. 08:33:21

@Mókus ős: Hogy az apádat mért neked kellett?
Nem az első vagy errefelé, aki a szülei irányában tett gesztusait felhánytorgatja, mintha nem KÖTELESSÉGE lenne a szülőt kiszolgálni, amikor azok rászorulnak.

Hogy mért neked kellett?
Talán mert a te apád.
Vagy tévednék?

asztalosani 2015.05.08. 16:57:10

@Braincelle:
nézd!
vannak olyan esetek amikor az ellátás folyamán f@szkalap (kár is tagadni) az orvos, a szakdolgozók, bjk.-k. mentősök stb. mert jaj kevés a fizuuuummm, meg dooogoznniii kőőő.... és egyéb kifogás stb.

ti függetlenül a történettől az esetek 99,9%-ban őket véditek, ne is tagadjátok, ezzel nincs baj addig ameddig nyíltan fel is vállaljátok.

nos én tőletek abban különbözök hogy meg szoktam írni, ha annak tartom őket a történet tükrében, ugyanúgy ahogy egy ilyen poszt írójáról gondolok, ha kiakad azon, hogy neki kellett hőmérőzni és a többi dolog...cöcöcöcö

egy kis emlékezet frissítés :)
- akkor is megírtam hogy mit gondolok a cikk írójáról, amikor munkahelyén egy kamionról leugorva eltört a lába, aztán törött lábbal hazavezetett, majd otthon kihívta a mentőket, akik nem vitték be (emlékeztek: a lánya mennyire ki volt akadva?!). akkor is megírtam arról a történetről a véleményemet.
- akkor is megírtam keményen mit gondolok arról a pasiról aki pár órás enyhe lázzal éjféltájt (?) az ügyeletes orvost zaklatta... cöcöcöcö

miért is kötekedjem? a fenti cikkben semmi kivetnivalót nem találtam: mindenhol fogadták, hip hop el is látták őket, sőt konkrétan még útba is igazították. aki meg ismeri egy picit is a szakmát belülről, az tudja annak az okát, hogy az ügyeletes orvos miért is nem utalta be papíron a beteget. az hogy beutaló nélkül is fogadták őket a másik helyen, szintén pozitív megdöbbenés számomra, sőt az is hogy a "panaszos" elmondása alapján senki sem törölte beléjük a bakancsát (nem voltak velük gorombák) hétvége lévén. ha apuka ennyire sajnálja a saját gyerekétől azt a két átkozott napot (poszt vége felé írja) akkor egész egyszerűen nem kellett volna bent maradnia vele. (meg akkor miért gyártotta?) no mindegy. még mindig nem értem miért született ez a poszt? beteg volt a gyerek - bevitték a kórházban - ahol ellátták - majd szakorvoshoz irányították - a gyerek feltehetőleg meggyógyult - happy end. ha ők ezt saját maguk akarták volna kivitelezni, megsúgom: nem hétfőn látta volna a szakorvos hanem 5 nappal később pénteken, ugyanis a gyerekkel lemegy az egyik szülő a gyerekorvoshoz (hétfő), ott időpontot kér - jó esetben szerdára kap is - ahol megírják a beutalót és talán jó esetben péntekre már kapnak is egy időpontot a GY. FOG-re. szóval ha azt nézzük, még mindig örülhetnek, mert legalább hamarabb lett kezelve a gyerek, a gyerek nem szenvedett tovább, nem kellett otthon maradni vele egy hétig és futkározni orvostól orvosig, nem?

az hogy orvosságot, ételt, hőmérőt, wc papírt ...stb. vinni kell a kórházba az már szerintem köztudott. ha az én gyerekem feküdt volna bent, fel sem merült volna bennem, hogy más c@rral táplálják, mint amit otthon megszokott (ugyanis ki tudja annak mikor is járt le a szav ideje, és azt hogy az új "étrendet" hogyan fogja viselni, pl.: nyűgösebb lesz, fájni fog a hasa vagy éppen menni tőle, ami szintén megnehezíti a diagnosztizálást, hiszen akkor már a kérdés az: a kórképhez tartozik-e a hasmenés vagy más (pl.: étrend) váltotta-e ki?)

átolvastam még egyszer a cikket, de ha akarnék se tudnék "sajnos" belekötni az ellátás folyamatába :)

asztalosani 2015.05.08. 17:00:37

@Braincelle:

köszönöm ezen hozzászólásodat <3

végre VALAKI aki megértette az ittlétem okát :-)

asztalosani 2015.05.08. 17:15:34

@Diorella Queen:
nézd, nem bántani akarlak, de ugye tudod, hogy egy gyerek testhőmérsékletének mérését több ponton is lehet végezni? hónalj, anus, száj meg egyéb újabb kütyük (pl.: fülhőmérő stb.)... a felsoroltak közül az anus a legmegbízhatóbb a mai napig. a különböző helyen mért értékekből a mérési helynek megfelelően, bizonyos tized fokokat kell levonni ahhoz hogy valódi testhőmérsékletet megkapjuk.

egyébként egy csecsemőnek nem ciki, mert az csak a későbbiek folyamán "nevelődik bele" úgy 5-6 évesen (gondolj azokra az óvódásokra akik az utcán, játszótéren "masztiznak", és mindazt csak azért mert rájöttek, hogy az nekik örömöt jelent: egészen addig nem tudják, hogy "ciki", meg "gáz", ameddig az anyjuk rá ne szól.) egy csecsemőosztályon dolgozónak sem ciki ez a fajta lázmérés, csak olyannak aki nincs benne a szakmában, vagy hogyan is írjam? ez olyan mint: egy nőgyógyásznak sem ciki "belenyúlni egy nőbe" vizsgálat közben, a másik oldalon pedig az a valaki meg feszeng, mert szerinte ciki, ugyanez a szitu colonoskópiánál

Braincelle 2015.05.08. 22:48:42

@asztalosani:
A kórházi kajáról annyit, hogy ezek szerint én vagyok csóró és igénytelen, de én ha véletlenül marad kórházi kaja ügyeletben, boldogan megeszem, a betegek tányérjából is meg tudnám enni az összenyálazott maradékot ügyeletben, ráadásul a kefír és a tejföl szerintem étel, és a sajtot akkor is meg lehet enni, ha egy kicsit penészes, és a kenyeret is, ha száraz.
De így jár, aki folyton rohan.
Ha valahol romlott a kaja, vagy légy van benne, az nyilván gáz, de többször volt, hogy panaszkodtak a betegek, hogy milyen rossz volt az ebéd, pedig én is azt ettem, és semmi baj nem volt vele.
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása