Trágár nővérek, bunkó orvosokaz Erzsébet kórházban

2014.01.14. 08:31

bigstock-Mad-Surgeon-2923494-1024x682.jpgKihallatszott, hogy az egyik nővér megkérdezte a másikat, idézni fogom szó szerint "nem mész oda ? válasz : megy a faszom , ha oda megyek is , csak azért, hogy a száját betapasszam".

Tisztelt Cím !

 

 

Bár, nem állt szándékomban megosztani számomra idegen emberekkel, de mivel vèletlenül megláttam , úgy döntöttem, megírom a múlt vasárnapi sztorimat. A múlt vasárnap este ( 2014. 01.05.) a férjem méregteleníteni szeretett volna ès egy adag keserű só helyett, egy adag 20 dkg, ( gyógyszertári csomagolàs) szódabikarbonát oldott fel vízben, és ezt itta meg. Akkor még viccesnek tünt, de egy óra múlva rosszabb lett a közérzete ,ès orvosi ügyeleten érdeklődtem, hogy mit tegyünk.

 bigstock-Mad-Surgeon-2923494-1024x682.jpg

Az ügyelet tanàcsára fèrjemet bevittem az Erzsèbet kórház toxikológiájára. Amikor beértünk , bekopogtattam abba a szobába, ahová ki volt írva, hogy : ÜGYELET . Az asztalnál két hölgy ült, mikor megláttak , úgy néztek rám, mint aki Ufót làtnak, látszott, hogy mára màr nem vártak 'vendéget' , pár màsodpercig még azon is gondolkoztak, hogy visszaköszönjenek- e, vègûl mégis megszántak ès egy alig hallható " jó estét" kiprèseltek a szájukon. Elmondtam, hogy mi járatban vagyunk, erre mondtàk, vàrjunk kint a folyosón. A férjem már elèg rosszul volt és szeretett volna elmenni a mosdóba, ( útközben már hányt többször) , megkèrdeztem, hovà mehetne, ( a folyosón egy " rongálås miatt zárva" tàblàval ellàtott mosdó volt) , erre azt feleltèk, hogy a legközelebbi wc a portánål van ( kb, 50 m) , de az is zårva van ilyenkor.... Több opciót nem ajànlottak fel, így a férjem kiment a hàz elè, én a folyosón maradtam, vártam, mikor szólítanak. Mivel nem szóltak , és a fèrjem már nagyon rosszul volt, így bátorkodtam benézni a szobàba.

 

Kedvesnek nem mondható hangnemben ràm ripakodtak, : " már belehetett volna jönni" , elnézést kérve, hogy élek , válaszom az volt, hogy " vàrakoztunk kint, mert azt tetszettek mondani, hogy szólítanak" .... Férjem vègre bejutott, én kint leültem a padra egy nővérszoba mellettem. Ezzel egy időben , egy kórteremből kihallatszott, hangjából itélve idősebb bácsi keserves " nővèrke" kiabálása. Először ritkàbban, aztán egyre kétségbeesetten kiabàlt, de szüntelenül... Mellettem a nővérszobában , közben virslivacsorãra készûlt a két nővér, kb. 20 perc múlva a bácsi mèg mindig kiabàlt, de senkit nem èrdekelt, hogy mi baja lehet.... Kihallatszott, hogy az egyik nővèr megkérdezte a måsikat, idézni fogom szó szerint " nem mèsz oda ? vàlasz : megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam "

 

Nem akartam hinni a fûlemnek, arra nem voltak tekintettel, hogy ott ûlök a folyosón ès a nyitott ajtónál mindent hallok....A fèrjem 40 percig volt bent, ezalatt a bácsi folyamatosan kiabålt mãr ilyeneket is " szégyelljèk meg magukat, hogy senki nem jön ide" A férjemnek gyomormosàsa volt, kijött hozzám a doktornő, megkérdeztem tőle, hogy haza jöhet- e , válasz : " Ez nem börtön, itt mindenki oda megy, ahová akar" , ezt kb olyan hangnemben, hogy azt hittem, még egy pofont is kapok, mert kérdezni merészelek.... Miután, férjem közölte, nem marad bent éjszakára, győzködték, mekkora butasàg hazamenni és fenyegették, hogy ez nem saját felelősségre való távozás, ha nem önkènyes. Nem baj ! Inkább vállaltuk ezt, de ott egy percig tovàbb nem engedtem, hogy maradjon... Miért is? Aki közel egy óràt kiabál segítsègért, ahhoz sem megy oda senki....

 

Tåvozàsunkor , kértem volna ambulànslapot, nem kaptam....semmit. Hát! Ez a mi kis történetünk, nem hittem volna, hogy van ilyen, de ez a szörnyű valósàg. Ezek utàn màr nem fogok semmin csodàlkozni, sajnos , és ha tehetem csak magánügyeletre megyek, mert inkább fizetek, de nem teszem ki magam annak, hogy így beszéljenek velem, velünk. Magyar egészségügy 2014.

 

Üdvözlettel:  Àgnes

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

értelemmel 2014.01.16. 09:51:36

@Laci Today Magazin: Kedves Laci!

Igazán örülök, hogy ilyen szemléletesen bemutattad a nővérek munkáját. Kell, hogy szembesüljünk ezzel a maga pőre módján. Bemutattad a földi poklot, azt, hogy lesz normális emberből egy kiégett, meghasonlott dolgozó. Csak elfelejtettél kiutat mutatni.

Akkor ha megengeded én mondok másik történetet: megszületik egy kisgyermek. Felhívnám a figyelmed, hogy Ő is egy a sok közül, aki majd megjelenik a Te általad ábrázolt egészségügyben. Ez a kis palánta ordít szinte egész nap és nem átall éjszaka is. Nem hagy aludni senkit. Négy óránkét még enni is adni kell Neki. Beszarik és függőlegesen pisil. sőt! Minden irányban. Eszik, szarik, ordít és nem törődik semmivel és senkivel. Lehány mindenkit és mindent. Az anya, ha kell azonnal ugrik, pedig több nap után már látszanak rajta a kimerülés jelei. De teszi a dolgát. Megkérdem tőled: miért teszi? Miért nem ordít, hogy kuss! Tapassza be a száját? Rázza meg, hogy agyrázkódást kapjon. Vagy csak hagyja ordítani azzal a félmondattal: majd kifáradsz, oszt abbahagyod. Ugrik éjjel, nappal, pedig egy fillért sem kap érte. Bolond ez?? Milyen érdekes.

Nem bolond, ez nyilvánvaló. Ezt vállalta, ezt szerette volna és mindenkinél boldogabb. De miért? Egyetlen szóval tudom megfelelően kifejezni: SZERETET. Ugyan azt az emberpróbáló munkát végzi, mint a nővér, csak Ő szeret és szereti, amit csinál. Ingyen.

Aki bekerül a kórházba és mindegy, hogy öreg, vagy fiatal ugyan ilyen csecsemő volt. Aki ápolja szintén. Volt anya /szerencsésebb esetben/.

Persze-persze, mondod. A gyermekéért mindenki megteszi /no azért nem mindenki!/. De a kórházban vadidegenek vannak, miért érezne a nővér szeretetet? Nem kell szeretni, ha nem tudja. Elég az emberség, a hivatástudat, az empátia. Amikor egy elbutult, ízületi és egyéb bántalmaktól kínlódó, koránál fogva már újra gyermekként viselkedő beteggel küzd, nap mint nap, akkor a majdani magát látja maga előtt és az Ő helyén is áll majd egy fiatalabb kivitele. De a nővérnek van egy nagy előnye a megfáradt anyával szemben. Neki lejár a munkaideje és leváltják és ha nem megfelelő mennyiséget is, de megfizetik munkáját.

Veled ellentétbe Laci én megmutatom a kiutat: szeretet a munkám iránt és a rám bízott elesett ember iránt. Mért? Mert bennem bízik, rám van szorulva és nincs más, aki enyhíthetné a fájdalmát. Hozzám a nővérhez kiált, mielőtt végleg elmegy az a csecsemő, akit az Édesanyja annyira óvott és gondozott.

Tempus-Anh 2014.01.16. 10:00:12

@értelemmel:
Az édesanya és nővér közti párhuzam azért masszívan sántít. Azt sose fogjuk elérni mesterséges szelekcióval sem, hogy egy nővérben anyai ösztönök támadjanak fel egy beteg láttán, azonosak azzal, amit a kisbabája iránt érez. Bocs, de ezt párhuzamba állítani nem épp életszerű.

Ha indokolt, valódi, reális problémája van a betegnek, a nővér ellátja, ez a legtermészetesebb.
Viszont vannak betegek ÉS betegek.

Fel tudnám sorolni azt a kéttucatnyi betegtípust, akiket hosszúra nyúlt pályám során volt alkalmam megtapasztalni.
Sokan kapkodnák errefelé a fejüket.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.16. 10:19:43

@Laci Today Magazin:

Kedves Laci! Kívánom, hogy legyél majd megöregedvén te is olyan, mint a szomszéd néni, aki ép eszével nagyon jó szomszéd volt. Majd miután elment a tudata, akkor feljelentett minket, hogy lopjuk tőle a gyümölcsöt. Kívánom, hogy legyen, aki akkor is úgy el fog viselni tédeg, mint ahogy mi elviseltük a szomszéd nénit, és ugyan már nincs, de azért néha hiányzik. Mert valamikor teljes ember volt, de sajnos megöregedett, aminek következményeiről nem tehetett.

Valaki írta korobban, ha az ember tudná, hogy elesik, akkor nem indulna el. Talán téged nem kellett volna valamikor elindítani.

A cikk írója nem azt vitatta, és a hozzászólók többsége sem, hogy az eü-ben dolgozók nem végeznek hasznos, és nagyon nehéz munkát. De ha már ennyire hasonlítani akarsz, akkor a szemétszállítók is azt végeznek. Viszont én még nem hallottam soha, hogy olyanokat mondanának rólam, mint szemetelőről, mint amit a posztban jelzett nővér mondott a kiabálós betegről. Még akkor sem illik így hozzá állni egy beteghez, ha az esetleg önhibájából lett részeg, alkoholista, drogos, vagy csak önhibájából keverte össze a szódabikarbónát a bikaszódakarbonáttal.

értelemmel 2014.01.16. 10:27:09

Még mindig nem érted, pedig okos vagy. Igazad van, még akkor is, ha ezt nyersen fejezed is ki.

Akkor megpróbálom másként. Nincs jó megoldás. Sokan arra esküsznek, hogy több pénz, jobb felszerelés segítene, megoldaná ezt az áldatlan helyzetet. Valamit segítene biztos, de a több pénz nem fogná be a száját az ordítozónak és a kezét se fogná le, ha ütni akarna /szélsőséges estek/. Az öreg beteg nem fiatalodna meg és a fájdalmát se csökkentené. Továbbra is becsinálna és ezt a nővérnek kellene hárítania. A több pénz csak szépségtapasz. Igaz, nagyon is szükséges! De a pénz semmit nem változtat azon, hogy embernek kell foglalkoznia emberrel. Ha nincs meg a szükséges alap, amit fentebbi írásomban vázoltam, a pénz semmit nem segít.

Hogy példám sántít? Minden példa, mindig sántít. Ami a lényege volt, hogy ember foglakozik a rábízott, neki kiszolgáltatott emberrel. És amire próbáltam célozni, hogy megnyugtatóan rendezhetetlen helyzetben mi az, ami segíthet.

Meg kellene értened, hogy attól hogy igazad van és az ellened érvelőnek is igaza van, még nem oldódik meg semmi. Azokat a pontokat kell megtalálni, amik segíthetnek ebben a helyzetben. Mert a helyzet adott. Azon a Te és a másik igaza nem változtat. Újra és újra be kell menni az orvosnak és a nővérnek a munkahelyére és újra, meg újra hozzák a betegek végtelen sorát az idők végezetéig. Megkérdem Tőled: akkor mi legyen? Harcoljuk végig, vagy jobb lenne megoldani?

A beteg és beteg probléma mindig is volt és marad is ugyan-úgy, mint az ápoló és ápoló problémája. A "rossz" beteg ne vetüljön a jóra és a rossz ápoló se.

Várom további építő meglátásaidat.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.16. 10:31:56

@Tempus-Anh:

Te nem értetted mit is irtak nagy ÉRTELEMMEL. Talán már a szomszéd nénim útján jársz? Akkor szánlak, mert azon sajnos már nem lehet segíteni, aki az úton vissza felé halad. Majd mondják neked is, ha oda kerülsz: "...megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam " "?

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.16. 10:34:47

@értelemmel:

Néhai apám mindig azt mondta, akinek az isten nem ád, annak a kovács se kalapál. Ne próbálkozz, neki sem kalapál.

Irkutszk 2014.01.16. 11:09:32

@Tempus-Anh: OFF kérdés: A benzodiazepinek okozhatnak encephalopathiat?

értelemmel 2014.01.16. 11:17:41

@látjátok feleim szümtükkel: Elolvastam a bevezető cikket. Elolvastam a reagálásokat. Időt szántam rá, mert úgy gondolom erre kell és szükséges. Elmondom gondolataim úgy, hogy közben nem engedem indulataim elszabadulni, mert az nem segít senkin. Keresem az igazát a másiknak, mindegy hogy ki az. Ha van neki, elbeszélgetek Vele. Az a véleményem, hogyha szánunk rá időt és megértést, akkor az emberek 90%-val meglehet beszélni mindent. Csak jóindulat kell.

Ugyandehogy (törölt) 2014.01.16. 11:22:00

@Tempus-Anh: az hogy szerinted ez bunkóság, az a te értelmi szintedet jelzi, ami szerint ilyet más szemére hányni ildomos, miközben az ismeretlen nem tudhatja, hogy az illető halott, pláne nem is rossz színben emlegette.
hogy a mondást nem ismered, az a te szellemi szegénységed.
ha ismered, és mégis így fordítottad felém a mondást, mintha nem ismernéd, és én lennék bunkó, az szimplán rosszindulatú.

én igazából el sem hiszem, hogy orvos vagy, én ilyen ostoba orvost életemben nem láttam, pedig találkoztam nem kettővel.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.16. 11:41:42

@Irkutszk: "A benzodiazepinek okozhatnak encephalopathiat?"

Én nem vagyok orvos, de azt néhai apám ( ő sem volt orvos ) esetenként, egy-egy ember vonatkozásában megjegyezte, hogy lökhettek volna rajta még egyet.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.16. 11:48:32

@értelemmel:

Egyet értek veled, de a beteg nem azért megy általában az orvoshoz, hogy az igazát ott kurkásszák ki. Kell néha beszélgetnie az orvosnak a beteggel, de az a körzeti, akinek napi 40-60-80, meg ki tudja mennyi beteg jut, az nem ér rá beszélgetni. Általában a betegek túlnyomó része nem is igényli, csak az emberi hangot, bánásmódot, azt, hogy nyomorúságában ne alázzák. Szerintem több nem is kell. Aki ezen a hangon, és nem a felső cén kezd beszélni a beteggel, az jó eü dolgozó. Meg jó ember is.

A nővér is megteheti, hogy emberi hangon közli a beteg hozzátartozójával, hogy sajnos kevesen vannak, és jól jönne némi rokoni segítség az ellátásban.

Tempus-Anh 2014.01.16. 11:50:58

@Irkutszk: Nem tudok ilyen esetről, de egy BZD-mérgezés biztosan.

Tempus-Anh 2014.01.16. 11:54:39

@Babette_: Egyszerűen nem emlegeted apámat, egy mondás erejéig sem. Érted, IQ-bajnok?

Tempus-Anh 2014.01.16. 11:58:12

@látjátok feleim szümtükkel: Amíg nem hallgatom meg a másik felet is - megbízható tanúkkal - addig a fenti poszt, sokadmagával együtt, egy rosszindulatú buta ember fröcsögése és így is kezelendő.

Tempus-Anh 2014.01.16. 12:01:07

@látjátok feleim szümtükkel: A nickneved pedig a Halotti Beszéd és Könyörgés eredeti szövege szerint nem így írandó, félművelt tudálékos bunkó.

Tempus-Anh 2014.01.16. 12:02:26

@Babette_: Lányom, mért nem születtél fiúnak, így még az oroszlán is sírva enne meg. :-)

értelemmel 2014.01.16. 12:07:01

@látjátok feleim szümtükkel: Az első mondatod nem igazán értem, hogy miből következtettél erre. De ha már az orvos és beteg beszélgetését hoztad fel, akkor lássuk:

Abban igazad van, hogyha sok a beteg -és általában így van- akkor erre nincs idő. " az igazát ott kurkásszák ki"-t meg kellene magyaráznod, hogy pontosan ez alatt mit értettél. A beteg a betegsége miatt vállalja, hogyha nem bejelentkezéses alapon érkezik, akkor órákat tölt el a többi beteg között. Igazát a bíróságon keresi, véleményem szerint. De a beszélgetés orvos és beteg közt elengedhetetlenül fontos. Kevésnek tűnik, ha a beteg annyit mond: fáj. Orvos: mi fáj? Beteg: hát itt! Orvos: ja! Akkor lépjen odébb.
Az orvos azzal, hogy beszélgetni kezd, nem csak a betegséget határozza meg, lehetőleg jól, hanem hallgatólag azt is érzékelteti a beteggel, hogy törődik vele és nem mindegy Neki, mi lesz a beteggel. Nyugtat és bizalmat sugároz. A beteg máskor is örömmel jön és olyan problémát is megbeszél orvosával, amit egyébként nem tenne. Ez a kontaktus lehetőséget biztosít az orvosnak, hogy feltárjon olyan rejtett és még kezdődő egészségügyi problémát, ami később sokkal súlyosabbá válna /másodlagos prevenció/.
Ez beszélgetés és bizalom építés nélkül nem megy, ergo, a beszélgetés életbevágóan fontos.

she_wolf 2014.01.16. 12:10:27

@Tempus-Anh:
Nono! Azé' piás és piás viselkedés között is van különbség!:D

Olvasgattam az írásokat, és az a véleményem, hogy ebben a harcban nem hirdetnek győztest. Soha. És ha jól belegondolunk, nem is lehet.

értelemmel 2014.01.16. 12:21:19

@mig54: Nagyszerű és tömör megállapítás, de azért nem árt ha pontosítunk: nem harc, hanem elkeseredett emberek jaj és düh kitörései, amit egymásra zúdítanak. Győztes sem lesz, csak megkeseredett emberek, nyomorékok és idő előtt exitálók. Győztes nem, de elfogadhatóbb megoldás létezik, de ezt csak együtt tudjuk megtalálni és alkalmazhatóvá tenni.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.16. 12:27:01

@Tempus-Anh:

Ja. Megint az a híresen magas inteligenciád bunkózott?

Elő írja valaki, vagy valami, hogy úgy kell írni a nick nevem? Mi van, ha én ÍGY akarom? Vagy majd te előírod?

értelemmel 2014.01.16. 12:33:25

@látjátok feleim szümtükkel:
"@Tempus-Anh", "látjátok feleim szümtükkel".

Javasolhatnám -függetlenül ki kezdte-, hogy ezt a személyessé vélt társalgást érdemben, egymás tiszteletével folytassátok? Vagy mondjuk megadjátok egymásnak egy más elérhetőséget és ott folytatnátok. Ez a téma szerintem többet érdemel ennél.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.16. 12:42:02

@értelemmel:

Ezzel is egyet értek, és te biztos jó orvos vagy.
A félreértett mondatrész meg pont arra vonatkozna, hogy az eü dolgozókkal a betegségről, és annak ellátásáról kellene beszélni, és nem azt hallgatni a betegnek, meg hozzátartozóinak, ami a posztban megjelent. Szerintem nincs köztünk jelentős nézeteltérés, de te az én véleményemtől függetlenül láthatod másként. Nincs itt kötelezően elírva az egy irányba nézés.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.16. 12:51:21

@értelemmel:

Mit és miért? Én hol, és mikor voltam bárkivel tiszteletlen?
Talán ha visszaolvasnád, igyekeztem a posztnál maradni, bár nagyon sokan terelik a témát. Nem is értem miért. Még te is elvitted a zenét olyan területekre ( szerintem egyébként nem haszontalanul ), amiról a poszt nem is szól. Üdvözletem.

Magánban csak okos dolgokról, és okos emberekkel szeretek beszélgetni. Ez meg egy nyilvános lap, ha nem tetszik amit írok, nem kell hozzám szólni.

Irkutszk 2014.01.16. 13:05:13

@látjátok feleim szümtükkel: Nem értem, miért válaszoltál a kérdésemre.

@Tempus-Anh: Alk. előiratban 4.4-ben találtam rá infót, miszerint súlyos májelégtelenségben siettetheti encephalopathia kialakulását.

Tempus-Anh 2014.01.16. 13:16:00

@Irkutszk:
Köszönöm.

A fenti intrudereknek pedig üzenném, hogy ENGEM ne küldjenek innen más vizekre csak azért, mert nekik fáj az, amit sok hozzászóláson keresztül logikusan kifejtettem.
Innen tovább ignore on.

Tempus-Anh 2014.01.16. 13:20:54

A nővér ezentúl is végezni fogja legjobb lekiismerete szerint a munkáját és az ebben őt akadályozóknak ezentúl is tárgyilagosan megválaszol, a nem megfelelő hangnemben hozzá szólókat kellőképpen rendreutasítja és a házirendre, háziszabályzatra figyelmezteti őket.
A magyar nővér nem lábtörlő, nem csicska és nem örömlány, akibe a betévedő suttyók a ganés lábukat törölhetik kényük kedvük szerint.

Akinek a magyar nővér munkája nem tetszik, annak ajánlom Ukrajnát, Moldovát, Romániát, Fehéroroszországot.

EU van, szabad az út.

értelemmel 2014.01.16. 13:44:51

@látjátok feleim szümtükkel:
A nick név milyensége, a másik estleges negatív jelzővel való egyenértékűsítése, sem az egészségügyet, sem a vitaindító cikket nem kezeli a helyén. A cikk valódiságát nem szükséges vizsgálni, mert ez itt nem a bíróság és mi nem vagyunk jogászok. Van egy apropó, ami részben érinti az egészségügyet, részben pedig magát az embert és annak különböző helyzetekben megnyilvánuló viselkedését. Tehát: egészségügy, viselkedés. Az egészségügyet törvények, jogszabályok, etika, belső utasítások elég részletesen körülírják, szabályozzák.

A viselkedést az intelligencia, neveltetés, oktatás, a környezet és a kollégák milyensége határozza meg. Ezen a ponton többen -akik ismerik a betegeket közelről- feljajdulva kiáltják: "és a tisztelt beteg is!". Igaz! DE! Ekkor lép be az intelligencia és etika. Nem reagálhat úgy egy orvos, vagy egy szakápoló, mint egy beteg. Mert akkor mi a különbség? Mitől több az orvos-nővér? Éveken keresztül képzik, felkészítik és amikor szituációba kerül csődöt mond és ide jön panaszkodni? Ugyan!
Az orvos keresi a számára megfelelő viselkedési normát, amiben aránylag nyugodtan és eredményesen gyógyíthat.

Mi itt azért jöttünk össze, hogy a cikk kapcsán körüljárjuk a témát és próbáljunk a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat találni. Én személy szerint bízom abban, hogyha okos dolgokat mondunk, azt esetleg tényleg gyakorló orvos is olvassa -hozzászólás nélkül- és talán talál olyan, általa is alkalmazható megoldást, amit később kipróbál és talán beválik.

A nick név és minősítgetés ilyenre alkalmatlan...szerintem.

értelemmel 2014.01.16. 13:56:24

@Tempus-Anh: De kedves Tempus-Anh! Akkor behelyettesítem, amit mondtál:

A beteg ezentúl is végezni fogja legjobb lekiismerete szerint a betegségét és az ebben őt akadályozóknak ezentúl is tárgyilagosan megválaszol, a nem megfelelő hangnemben hozzá szólókat kellőképpen rendreutasítja és a törvényekre, emberségre, etikára figyelmezteti őket.
A magyar beteg nem lábtörlő, nem csicska és nem örömlány, akibe az Őt fogadó suttyók a ganés lábukat törölhetik kényük kedvük szerint.

No comment.

Tempus-Anh 2014.01.16. 13:58:45

@értelemmel:

Szerinted a beteget feljogosítja a betegsége, hogy ne a társadalmi, etikai, stb. normáknak megfelelően viselkedjen.
Óriási tévedés.
Ugyanúgy büntethető egy becsületsértés, rágalmazás netán tettlegességig fajuló esetben mint bárki más, ha bizonyított a tiszta tudata.
A betegsége se fel nem jogosítja a törvényszegésre, se fel nem menti adott esetben.

"Az orvos keresi a számára megfelelő viselkedési normát, amiben aránylag nyugodtan és eredményesen gyógyíthat."

Igen, ez lenne az ideális munkakörülmény.

magam adom 2014.01.16. 14:01:12

@értelemmel: Alapjában véve egyet kell értsek minden soroddal. Egy régi poszthoz való hozzászólásomban kifejtettem, hogy az egészségügy szereplőinek (ellátónak és ellátottnak egyaránt) együtt kellene megoldaniuk a problémát. Együtt harcolni a megfelelő ellátásért. De ebben az országban semmi nem megy együtt. Miért menne ez? Miből gondoljuk, hogy azok az emberek, akik a mindennapi életben nem tudnak megfelelően viselkedni, azok a kórházak kapui mögött tudnak majd (mindegy milyen minőségben)? Aki nem tud a közlekedésben fair módon részt venni, aki a pénztárnál eléd tolakszik, vagy Rád tolja a kocsiját, aki átver, és lealáz ott, ahol tud, attól hogyan várhatjuk el, hogy kart karba öltve ennek a lepusztult egészségügynek a megmentésén, vagy jobbításán fáradozzon?
Aki azt hozza példának, hogy a magyar bunkó orvos külföldön bezzeg milyen bűbáj, az elfelejti azt, hogy a magyar beteg külföldön nem csapkodja az asztalt, nem rugdossa az ajtót, és nem vizel a WC helyett a folyosón lévő szemetesbe (feltéve, ha megvan még).

Amikor rendelés közben benyit egy várakozó, és ordítva közli, miközben a betegtársát vizsgálod, hogy nem tud hugyozni, mer' letörték a piszoárt a falról, Te hogy reagálsz? Fiatal kezdőként az ember ambíciókkal telve segítőkészen próbál nyugodt maradni (persze nem tud, mert a pulzusa 120). Udvariasan közli, hogy igen, sajnos napokkal (hetekkel-hónapokkal-évekkel) ezelőtt vandál módon letörték. Mire a válasz: akkor csináld meg büdös qurva! Majd úgy becsapja az ajtót, hogy tokostól remeg. Aztán eltelik húsz-egynéhány év, és anélkül, hogy a pulzus 120-ra szökkenne (ja, gyakran már alapból ennyi) ki higgadtan, ki ingerülten kiadja a páciens útját.
Na, erre születnek mindenféle megjegyzések, hogy ilyen-olyan bunkó, stb. az eü. dolgozója. Kifejezetten ellenszenves az a kommentelő, aki a szidalmak végén zárójelben tiszteli a kivételt.
Szóval: fáradtság van, kiégés van, elfogy a türelem, és a jó modor. Mert mindenki fáradt és kiégett, és türelmetlen és rossz modorú. Az orvos is, a nővér is, és a beteg is (aki esetenként jobb állapotban van, mint az orvosa).

Ezt csak egy kis bevezetőnek szántam ahhoz, hogy vitatkozzam Veled ama mondásodon, hogy a több pénz csak szépségtapasz.

Nem a több fizetésért grundolok. Persze, nem mondom, jól jönne.
Az egészségügyre költött több pénz nem szépségtapasz lenne:
A frankón felújított (Uniós-pénzen) kórtermekben, szakrendelőkben megfelelő létszámú orvost, nővért, szakdolgozót lehetne foglalkoztatni. Nem kellene a havi 170-180 óránál többet dolgozni, nem kellene a családtól heti 70-80 órát is távol lenni. A 170-180 órai munka után tisztességes fizetést lehetne kapni. A dolgozóknak elegendő és megfelelő munkaruhát lehetne venni. A betegellátáshoz szükséges eszközök, gyógyszerek rendelkezésre állhatnának, és megfelelő minőségűek lehetnének. A betegek komfortérzetét javíthatná a megrongált, elhasználódott székek, ágyak, asztalok, mosdó-felszerelések kijavítása, pótlása, cseréje.
És még sorolhatnám...
Erre kellene a pénz, a több pénz. És amikor az eü. dolgozó a több pénzt emlegeti, akkor az acsarkodók végig sem gondolják, hogy nem a saját fizetésükről beszélnek elsősorban. Mert, hiszen itt vannak nap, mint nap. Elhanyagolva gyereket, házastársat/élettársat, szülőt, sok esetben anyagi gondokkal küzdve. De akkor is teszik a dolgukat.
Az igaz, hogy nem a pénztől lesz fiatal az öreg, és gyógyult a beteg. De a nem leharcolt, kipihent dolgozó jobban tudja végezni a munkáját, és kisebb a tévesztés lehetősége (rendelőben, ágy mellett, műtőben).

Ha ez a sok túl szép, hogy igaz legyen tényező megvalósulna, akkor az betegellátásban dolgozók is versenyhelyzetben lennének. Jó munkakörülményekért, és jobb fizetésért tényleg csak a legjobbak dolgozhatnának az eü.-ben.

Én is tisztelettel.

Tempus-Anh 2014.01.16. 14:06:51

@értelemmel:
Figyeld csak meg a fenti poszt címét.
"Trágár nővérek, bunkó orvosok az Erzsébet kórházban".
Vegyük az alábbi esetet:
Teszem azt Cincinattiban vagyunk és az ottani kórházról egy ilyen cím megjelenik valamelyik blogoldalon.
Tudod, mi történne ezt követően?
A következő napon a kórház ügyvédje az igazgató utasítására magánvádas indítványt kezdeményezne a helyi rendőrségnél a site tulajdonosa, a blog adminisztrátora és a poszt (névtelen) írója ellen rágalmazás, nagyszámú tanú előtt elkövetett hitelrontás és becsületsértés címén.
Egy olyan becsületsértési per lenne belőle, hogy még a tárgyalóterem plafonjáról is apacsok hullanának.

domel 2014.01.16. 14:14:09

Ez még mindig jobb, mint a "dél-pesti hullagyár"

Tempus-Anh 2014.01.16. 14:15:05

@magam adom:
A betegség, a beteg fogalma íródott át régóta, kedves kollegám.
Az egészségügyet sokan takarónak, rejtekhelynek, megélhetési forrásnak tekintették. Lássuk be, hogy majdnem egymillió "rokkantat" vagyunk kénytelenek a hátunkon hordozni, és itt az idézőjel nagyon-nagyon idézőjel...

Sokan úgy lépnek be egy rendelőbe, mint egy mocskos késdobálóba, ahol ők a királyok, az orvos a csapos, az adminisztrátor pedig a prímás és minden-minden hitelre van, de azonnal kell.

Másoknak a nővér egy egyszerű nyolckarú kurva, akit megfogdoshatnak, szaladgáltathatnak és mocskos szájukra vehetnek kényük-kedvük szerint.
Mert ő egy "beteg". Ugye.

Az orvos a nyelőgép, a pöcegödör, a szemétláda, mert ezt így tanították meg a népnek a gulyáskomcsi-békeidők: orvos elvtárs nem termelő elvtárs, hanem eltartott elvtárs, megtűrt népellenség, kizsákmányoló réteg, örüljön, hogy ánusza van és tud..., rebegjen hálát, hogy vasöklünk nem sújt le rá.

Szóval egy ilyen szellemben nevelkedett néppel iszonyú nehéz.

értelemmel 2014.01.16. 14:34:37

@magam adom: Akkor először vegyük sorjában a tényeket:

1, A beteg intelligenciája adott.
2, Az orvosé is.
3, Magyarország helyzete és benne minden -így az egészségügy is- adott.
4, A politika /benne beteg és orvos/, mely a pénzt adhatná adott.
5, A felkészítő egyetem adott.
6, kollégák, főnökök adottak.

Akkor nézzük: 1, pénz nem segít-2, pénz nem segít-3, pénz nem segít, mert 4,!/lenyúlják-
5,Itt már segíthetne. Jobb tanárok, eszközök-6, pénz nem segít.

Hol segítene akkor? Több orvos, több nővér, ami rövidebb munkaidőt feltételezne, ami hosszabb rekreációt tesz lehetővé. A kipihent személyzet nyugodtabb és toleránsabb. A megfelelő eszközök és gyógyszerek hatékonyság növelők lennének. Ez az álom.

A valóság ezzel szemben, hogy nem adnak -bár volna- több pénzt. De miért nem adnak? Mert eltűnik, mint a politikában. A politikában és az orvoslásban is emberek dolgoznak. Komoly szakértői elemzések vannak róla és többen esküsznek rá, hogyha a magyar költségvetés egészét erre költenék, az is kevés lenne. Akkor most ebben a helyzetben mi a teendő? Ha nincs több pénz, marad az emberi tényező és ezzel vissza is kanyarodtunk vitaindító cikkéhez: hol az emberséges viselkedés, ha beteg leszek?

Amit voltál kedves megosztani velünk az igaz. Igaz az, hogy emberekkel bármilyen szinten foglalkozni nagyon nehéz. De a tisztelet és bizalom, amire szüksége van egy betegápolónak az ettől a törődéstől válik a mindennapok realitásává.

értelemmel 2014.01.16. 14:37:53

@Tempus-Anh: Rendkívül szellemes és lehet igaz is. De Te voltál kedves és keletre küldted a delikvenseket. Ott és nálunk ez sajnos elfogadott norma. Miért? Politika. "Oszd meg és uralkodj" Nem kellene erre a vonatra felülni.

értelemmel 2014.01.16. 14:47:32

@Tempus-Anh: Nem válasz, csak kérdés: mi van a komcsi időben indult közpénzen magánrendelek-kel. Mi van a komcsi időben indult hálapénzel, ami mára átalakult "vagy előre odaadod", vagy felejtsük el egymássá?

Nézd. Sok igazad van, de tendenciózusan féloldalas vagy. Mindkét oldal sok-sok hibát vét, mert emberek és gyarlók. A csepülés helyett volna valami előre mutató javaslatod is? Én, személy szerint nagyon kíváncsi vagyok rá. Egy kérésem van: a realitásokból próbálj kiindulni.

magam adom 2014.01.16. 14:58:40

@értelemmel:
Nos, fogadjuk el, hogy a pénz nem segít. Egyrészt, mert amit adnak, úgyis kevés. Másrészt, mert úgysem arra fordítják, amire szükséges lenne. Ergo, nem is adnak.
Ez tehát a realitás.

Az, hogy fillérekért, sok-sok "adott intelligenciájú beteg" kénye-kedvének kitett, és mégis (vagy épp ezért) mosolygós, empatikus dolgozót láss a kórházakban, rendelőkben, ez viszont az álom.

Értem minden sorodat. Mint ahogy a korábbi hsz.-ben említettem, egyet is értek sok mindennel. De hidd el, azok az emberek, akik több évet-évtizedet tanultak, tanulnak azért, hogy segíthessenek, hogy erőt adjanak, és a tudásukkal gyógyítsanak, közben pedig a nemzet lábtörlőjének vannak használva, és kihasználva, belefáradnak. Ki előbb, ki utóbb. Van aki megpattan. Van aki marad, és adja a legjavát. És van, aki valóban alkalmatlan a betegellátásra. De, amikor nincs miből válogatni, mert nem olyan vonzó a magyar egészségügyben dolgozni, hogy tolongana a jól képzett, friss, ambiciózus, tettre kész munkaerő, akkor a HR-es azt veszi fel, aki jelentkezik. Ugyanúgy itt is, mint minden más munkahelyen, vannak alkalmas és kevéssé alkalmas munkaerők. A kevéssé alkalmasak rontják azok hírét is, akik minden eszközzel tennének a jobbításért. A kitartóak dolgoznak az alkalmatlanok helyett és a megpattanók helyett is.

Akik itt kommentelnek, és a "mundér becsületét védik", hidd el, nem azok, akikről a poszt szól.

Még mindig tisztelettel.

értelemmel 2014.01.16. 15:24:49

@magam adom: Nos. Próbálom összeszedni magam, hogy "a tisztelet" részedről fenn maradjon, mert fontosnak érzem.:)

Nézd! Azon betegek, Pl., én /kis betűkkel/, végtelen tisztelettel vagyok azon orvosokkal és betegápolók iránt, akik nekem -mint betegnek- megadják a tiszteletet és azt a szakmai hozzáállást, amit én az orvostól-nővérektől várnék. Köszönjenek, kínáljanak hellyel, kérdezzék meg, hogy miben segítsenek. Érezzem, hogy az én problémám fontos Nekik, még akkor is, ha nem. Kezeljenek felnőtt, öntudatos emberként, akinek nem latinul, de magyarul és érthetően vázolják röviden, hogy mit diagnosztizáltak és milyen terápiát tartanak szükségesnek. A beteg fogadása, kezelése ne lépje túl a szükséges időt. Az alkalmazott terápia a helyzethez mérten legyen a legoptimálisabb.

Ha gondolod -hogy ne legyen egyoldalú- mond el, hogy Te mit tartanál jónak a beteg részéről.

Még egyszer mondom: elhiszem amit mondasz sok orvos helyzetéről. Ők vannak többen. De mindketten tudjuk, hogy vannak kiemelt helyen dolgozó, kiemelt jövedelemmel rendelkezők is, akiknek semmi okuk panaszra. Sőt!

Az orvosi hivatást választó fiatal dönt további sorsáról. A Te általad leírtak után nem egészen értem miért ezt? A beteg, ha megbetegszik, nem választhat, gyakran még orvost sem. Kiszolgáltatott, mint az Őt kezelő orvos, mert már Ő se ért máshoz és nem is akar váltani. A két kiszolgáltatott ember, tele előítéletekkel találkozik és elszabadul a pokol. Azért hál'Istennek nem mindig.

Laci Today Magazin · http://www.lacitoday.blog.hu 2014.01.16. 15:59:29

@értelemmel: más a saját gyereked, mint vadidegen emberek. Ismétlem: lehet lelkes. Szeretheti. De amikor SOKADIK pofont kapja, akkor sajnos megkeseredik a szája íze, próbáld ki és ne kívángass.
Nem vagyok sem a Nagy Megoldó, sem pszichológus, nekem nem az a dolgom, hogy kiutat mutassak. Én csak rávilágítottam, hogy a nővérek agyon vannak hajszolva szar pénzért, és akkor a beteg ráadásul a helyett hogy megköszönné, még beléjük is rúg, nem egyszer, nem kétszer, hanem napi szinten. A nővér nem gép, hanem EMBER, ugyanolyan, mint Te vagy én, esendő. NEm tud tökéletes lenni. Amikor háromezredszer rúgnak belé, akkor egyszercsak eltörik benne valami, ami addig megvolt.
És a beteget ne hasonlítsd a saját gyerekhez, mert ha a saját gyereked rablóbandita, akkor is szereted, mert a sajátod, ez hülye hasonlat volt.

Hogy a fiatal miért döntötte fiatalon, hogy az orvosi hivatást választja? Mert lelkes, mert segíteni akar, mert úgy érzi ezt kell tennie. De nem tudom hibának felróni, ha húsz év gyakorlat után kiég.

kheiron 2014.01.16. 16:49:38

@Babette_:

Nem, nem ezt vállalták, ez primitív hazugság.

magam adom 2014.01.16. 17:49:34

@értelemmel:

Az utolsó bekezdésben feltett kérdésedet megválaszolta helyettem Laci Today Magazin az Ő utolsó bekezdésében.
Korábbi h.sz-ben azt mondta, hogy nem orvos, mégis nagyon empatikusnak tűnik az eü. dolgozók munkáját, terheltségét illetően. Hidd el, jól esik hallani, hogy azok az emberek, akik nem "fehérköpenyesek" és nem is azok közvetlen hozzátartozói átérzik ennek a munkának a nehézségét. Ebből kifolyólag nem írnak olyan idiótaságokat, hogy kutya kötelesség, meg hogy erre esküdött fel, stb.
Gondolom, ha orvoshoz megy, akkor nem rongálással tölti a várakozási időt.( Itt gondolok a szék aljára, vetkőzőben a fogasra - és még sorolhatnám a lehetetlen helyeket - ragasztgatott rágógumira is. Micsoda öröm azt a takarítónőnek onnan vakargatni. És ne mondja nekem senki, hogy az a dolga.) Ha bemegy a rendelőbe, köszön, elmondja a panaszát, a kérdésekre válaszol. Nyilván más amikor a náthájával elmegy valaki a körzeti orvosához, és más, ha valamilyen komolyabb, krónikus betegséggel szakrendelés, konzílium, műtét, kórházi ápolás és hosszabb-rövidebb utógondozás szükséges, és egy team végzi a betegellátást.
Saját tapasztalat az, hogy egyesektől a köszönés is a magas elvárás, a köszönöm pedig a lehetetlen elvárás kategória. Szerencsére nem ez a gyakori, de előfordul. Mint ahogyan a bunkó, nagyszájú, flegma nemtörődöm szakdolgozó is ritkább, mint a dolgát tisztességgel, fegyelmezetten végző.
Ezzel azt is elmondtam, hogy a végletek minden oldalon ott vannak. Könnyebb ezeket a példákat kiragadni. Könnyebb ezeket az eseteket posztolgatni, és ezekre reagálni. Ha valaki pozitív posztot küld be, arra igen kevés a hozzászólás. Egyébként érdemi, valóban hasznos hozzászólás a negatív posztokhoz is ritkán születik. Hajlamosak vagyunk elragadtatni magunkat. Ezeket a lehúzó, ekéző posztokat olvasva, hidd el, valódi testi-lelki fájdalmat érez az, aki ebben a közegben éli a napjait, ahol több időt tölt el, mint otthon a szerettei körében.

Végül, a kiemelt helyen dolgozó, és jövedelemmel rendelkezőkről csak annyit. Nem ők olvassák ezeket az oldalakat. Nem ők konfrontálódnak nap, mint nap. De, hozzájuk a betegek is, mint félistenekhez fordulnak, és általában az a réteg, aki nem az ajtót rugdossa.

Továbbra is tisztelettel. (ps.: a tisztelet szót én idézőjel nélkül írtam, és úgy is gondoltam)

értelemmel 2014.01.16. 19:15:38

@Laci Today Magazin: Laci! Én nem kívángattam. Azt hiszem összetévesztettél valaki mással.

Olvass vissza és ha már visszaolvasol, akkor láthatod, hogy azt írom: " Nem kell szeretni, ha nem tudja. Elég az emberség, a hivatástudat, az empátia." Csak a rend kedvéért. De ha erről is meggyőzöl, hogy nem kell, akkor igazat adok és le is zárhatjuk.

Én idáig és értettem minden olyan mondatot, ami elnagyoltan, vagy részletesebben ecsetelte az orvosok, illetve betegápolók nehéz helyzetét. De egyetlen ilyen posztolótól nem olvastam a beteg nehéz helyzetéről, pedig az is érdekelne. Mivel azt írod Te csak rávilágítasz, akkor erre légy kedves. Azt már tudom és értem, hogy a betegápolóban eltörik valami és akkor annyi. De azt is mond el, hogyha átvágják véletlenül a nőgyógyászaton a nő gátját és elfertőződik, de még ezt sem veszik észre és belehal az ifjú hölgy, akkor kinek törik el valamije. Az apjának, anyjának, férjének, gyerekeinek? Vagy benne felejtenek valamit műtét után. Újabb szepszis, exit és újabb törés valakinek. Folytathatnám sokáig, de gondolom majd rávilágítasz. Csak egyet kérek: mivel kifejtettem, hogy mennyire tisztelem az egészségügyben dolgozókat, értem a rájuk zúduló nehézséget, ne ismételd el nekem már sokadszor. köszönöm.:)

értelemmel 2014.01.16. 19:23:34

Bocsánat: nem gát vágás, hanem a méhfalat a végbél irányába vágja át.

értelemmel 2014.01.16. 20:16:41

@magam adom:
" Mint ahogyan a bunkó, nagyszájú, flegma nemtörődöm szakdolgozó is ritkább, mint a dolgát tisztességgel, fegyelmezetten végző." Kulcs mondat! Legyen ugyan ez a mondat, csak a "szakdolgozót" lecseréljük a beteg szóval.

Semmi baj azzal, hogy -mint írod- orvosként azokat a nehéz helyzeteket, eseteket említed, amik számodra nehezen feldogozható, vagy csak szimplán érthetetlen. Jól esik, ha ezt egy kívül álló (?) elismeri, sőt tanúsítja. A probléma csak annyi ezzel, ha kritika nélkül elfogadjuk, akkor eldőlünk. Az itt leírt posztok, a legfelül leírt eset apropóján születtek. Igazság tartalmát senkinek nincs joga kétségbe vonni, kivéve ha elfogult. A címe, a cikk hívó kijelentése valóban megkérdőjelezhető, mert általánosít és így a becsületesen gyógyító embereket is lejáratja. Ha ez az egyetlen cikk jelent volna meg és csak ezen kórházzal kapcsolatban, akkor én is megkérdőjelezném valódiságát. De itt szerintem mindenki tudja, hogy mennyi kórházzal kapcsolatban jelent meg tömérdek kritika. Olyan sok és konkrét, hogy a kórházigazgató kénytelen volt ígéretet tenni annak megszüntetésére. A számtalan eset, mikor félrevezetik a beteget, hozzátartozót a valós helyzetről, hogy védjék a mundér becsületét.

Leszögezem! Ezeket nem bántásként mondtam el, miközben tudom, hogy nem szívesen szembesül ezzel senki. Ez van! Mint a bunkó, türelmetlen beteg. Hogy miért tűnik többnek a negatív beteg? Mert a becsületesen dolgozó és életvitelű emberek már csak akkor mennek orvoshoz, amikor már késő. Ők dolgoznak és helyt állnak, mint az Eü. dolgozó. De mikor a végszükség miatt elmennek, szembe találják magukat a bunkó beteg miatt frusztrált szakdolgozóval és Ők viszik el a balhét. Nem értik mit követtek el ezért a bánásmódért? Értük ki emel szót?

Amit feltétlenül meg kell érteni: A betegek nagy része alulképzett, vagy idős. Akad szélsőséges példaként extra bunkó. De ezek miatt az orvosoknak és szakápolóknak nem szabad magukat velük összehasonlítani, mert ők sokkal magasabban képzett emberek. Ők a segítségnyújtók a végső menedék a bajban. Ezért tűnik nonszensznek, ha a rágógumi ragasztóval, WC papír ellopóval próbálják védeni magukat.
Most csak képzeletben: ha minden beteg korrekt lenne és tisztelet tudó, szépen választékosan fejezni ki magát és soha semmilyen esetben se vádaskodna, az egészségügyi dolgozó akkor is elégedetlen és kiégett lenne, mert ez egy ilyen munka. Magában hordja ezt. Mint a bányásznál a szilikózis, a buszvezetőnél a gyomorfekély. Csak a morális hozzáállás számít, csak a tisztelet számít és majd idővel a magas fokú tudás és rutin segít át a mindennapok ideg és lélek ölő szürkeségén.

U.i.: az idéző jelet azért tettem ki, mert csak klasszikusoktól szabad idézni és én Tőled idéztem.:)

lpt1 2014.01.16. 20:42:07

@értelemmel: "Én személy szerint bízom abban, hogyha okos dolgokat mondunk, azt esetleg tényleg gyakorló orvos is olvassa -hozzászólás nélkül- és talán talál olyan, általa is alkalmazható megoldást, amit később kipróbál és talán beválik."

Hátsó lépcső, előre fuss!

she_wolf 2014.01.16. 21:14:50

@magam adom:
Rég olvastam már itt ilyen korrekt, közérthető bejegyzést.

magam adom 2014.01.16. 22:21:32

@értelemmel: A kulcs mondat előtti mondatomban jeleztem, hogy az emberileg problémás beteg a ritkább, de sajnos előfordul.

"Igazság tartalmát senkinek nincs joga kétségbe vonni, kivéve ha elfogult." Írod ezt a posztról. Nos, jelentett már fel engem beteg hozzátartozója. Szánalomra méltó, alaptalan hazugság volt a panaszlevele minden szava. Nem a mundér becsületét, hanem magamat kellett védenem. Azok a betegek, akik a váróban tartózkodtak, felhívták betegtársuk hozzátartozójának figyelmét a lehetetlen magatartásra, és amikor a háborgó távozott, megértésükről, illetve támogatásukról biztosítottak. Amikor a hozzátartozó panaszt tett, akkor volt, aki a védelmemre kelt, és a panaszos ellen "vallott". Nyilván az ügy feledésbe merült, és következménye sem lett rám nézve. Hivatalosan. De a mindennapokban igencsak feszélyezi az embert, hogy habár mindent elkövet emberileg és szakmailag, aki rúgni akar, az fog is.
Amikor lege artis dolgoznál, de azt felülírja a megfelelési kényszer, mert mi van, ha...

Arról, amit a magasabban képzettségről, türelemről írtál, ami majd idővel átsegít a nehézségeken meg az idegölő szürke napokon, és a kiégettségen: tudathasadásos állapotot idéz az elő, hogy ne azonosuljak a bunkó beteg modorával, de legyek empatikus a daganatos gyerek kisírt szemű édesanyjával.
Magamról azt tudom mondani, hogy mindkettővel azonosulok. Mert aki sír a hozzátartozó, vagy a saját betegsége miatt, az nekem épp olyan fájdalmas, mint az, aki az ajtót töri be rám, vagy aki a magatartásával a munkánkat sárba tiporja. Nem védekezés a rágóragasztgató és WC-papír ellopó esetek emlegetése.

Még mindig tisztelettel.

értelemmel 2014.01.16. 22:48:25

@magam adom: Ha nem bánod, még írok Neked, bár már pizsamában ülök itt, mert leakartam feküdni. De eseted, mellyel ha nem is tudatosan, de vallottál magadról kissé szíven ütött. Kérlek hidd el, hogy a fent leírt vitaindító nem rólad és becsületes kollégáidról ír. Két nővérről akik virsli készítés közben nyilvánosan rittyentettek egy parasztosat. Persze, tehetik, csak ne a beteg előtt nyitott ajtónál. A kijövő orvos is rittyent egyet: "" Ez nem börtön, itt mindenki oda megy, ahová akar" , ezt kb olyan hangnemben, hogy azt hittem, még egy pofont is kapok, mert kérdezni merészelek...." Nos! Ezek nem Te vagy és nem Rólad szólnak. Egy eset -Lacival szólva- megtört emberekkel. Az öreg néne hangját még most hallom. Remélem nem tapasztotta be tényleg a nővérke.
Ha előttem megaláznának egy orvost, biztos a védelmére kelnék, függetlenül attól, hogy hibás volt vagy nem. Ennél egy orvos sokkal többet érdemel. Tiszteletet. De ha hibázott, akkor nincs mese.

Végezetül egy történet: nem kell elhinni, mert biztos hazudok. A párom, ki végzettségét tekintve jogász egy éjszaka arra ébrett -persze velem együtt-, hogy fuldoklik. Nem pár pillanatot, hanem vagy 1 percen át. Ezt több éjszaka megismételte. Mondanom se kell, halálfélelem, kialvatlanság, mert ha elaludt fuldokolva ébrett. János kórház, professzornő. Kivizsgálások sokasága, de semmi. Fuldoklás, fuldoklás hátán. A professzornő széttárta karjait, nem érti. Ekkor -már a sokadik nap után elszakadt a cérna páromban. Egyetem ide, diploma oda, ott a kórház folyosóján ad-acta leqrvázta a proffot. Nem telt el egy perc, ott volt a gyógyszer, az allergiára. Többet nem fulladt és Ő is én is aludhattunk halálfélelem nélkül.

Mindenkinek szép álmokat!

értelemmel 2014.01.17. 08:19:50

Egy végső írást engedjetek meg. Persze tudom, hogy ez az írás is eltűnik idővel a semmibe, mint minden írás és én is. Az idő mindent betemet: írást, gondolatot, fájdalmat, szeretetet, orvost, nővért és beteget. Nincs pardon semminek és senkinek. A rideg valóság van, amibe bele lehet őrülni. A mindennapok szürkesége megöli az ifjonti álmokat. De Ő még kapaszkodhat az ifjúságába, mely tele van energiával, hittel és álmokkal. Előtte még nyitva van minden ajtó és ez erőt ad számára. Nem tudja /hál'Isten!/, hogy ez nem sokára elmúlik. A hitből és erőből beletörődés lesz és megszokás. A nagy célokból, az egyik napról, a másikra vergődés. Bele ragad mindenki a mindennapok sűrű és ragacsos tengerébe.

Időtlenek vagyunk. Mi vagyunk a fiatalok, mi vagyunk a társadalmat működtető középkorúak és mi vagyunk az erejét és eszét vesztett beteg öregek. Akár tetszik, akár nem. Akár elfogadod, akár tiltakozol ellen, csak ma van. A tegnap már nincs, csak az emlékedben él. A holnap még nem alakult ki. A tegnap fájdalmat ad, mert elmúlt, a ma küzdelmet nyújt és a holnap reményt. Reményt arra, hogy talán jobb lesz, mint a tegnap, vagy a ma.

Ezzel minden ember így van, mert közösek vágyaink és érzelmeink. A különbség születésünknél adott. Valaki szép lesz, valaki nem annyira. Okossá és butává, tehetségesekké és tehetetlenekké válunk. Ennek megfelelően foglaljuk el helyünket a minket körbe vevő térben. De egy közös bennünk: hogy egymásra vagyunk utalva. Lehet nem rögtön és ott, de eljön az idő és a hely ahol találkozunk és akkor eldől, hogy milyen emberek is vagyunk. Nem az számít, amit gondolunk, vagy mondunk, hanem amit teszünk. A tetteink vagyunk. Elönthet az indulatunk és mondhatunk meggondolatlant, de ne tegyünk olyat amit egyébként nem tennénk, amit megbánnánk. Mert ők velünk jönnek és soha nem tudjuk letenni.

Kisgyermekét nevelő anyát írtam és anyai ösztönné degradálták. Én szeretetről beszélek és a végtelen felelősségről. Amit minden normális ember érez, mert éreznie kell. Ha ez a kettő nincs atomjaira hullunk szét. Vademberek hordái vonulnak és mindent, még magukat is elpusztítják. Ez a kettő, szeretet és felelősség ami egyben tart, működtet és emberré tesz minket. A törvények, jogszabályok csak üres malasztok e kettő nélkül.
Ott állok Veled szemben, Te, vagy én a másikra van utalva és csak ez a kettő dönti el, hogy mi lesz velünk.

Végig küzdjük az életünk. Van, akinek könnyen és többnek nehezebben. Az utolsó pillanatokban már mindegy. Még teszünk pár tétova kísérletet az orvostudományban, az orvosban bízva, de ott legbelül már tudjuk, hogy ez csak délibáb és nincs segítség, menni kell. Jó, csak a fájdalomtól félünk és az egyedülléttől. Mert bár nem merjük bevallani, ott belül gyermekek maradtunk a kielégítetlen vágyainkkal és reményeinkkel.
Ott az ágyon, amiben már oly sokan meghaltak, a fertőtlenítő illatú kórház széklettől és vizelettől büdös kórtermében már nem marad semmi más csak a gondolataink. A gondolatok arról, hogy jól tettük, amit tettünk. Tiszta e a lelkiismeretünk? Szerettünk e eléggé, amikor arra lehetőségünk volt? Aztán már ezek a gondolatok is elhagynak bennünket elhaló testünkből és csak egyetlen dolog marad velünk. A szeretet érzése és vágya, amit igazán sajnálunk hogy elveszik. A többi nem számít.

Az ágyat kiürítik, tisztát húznak, mert jön a következő beteg, kell a hely. Az orvos gondterhelt, mert ma megint küzdenie kell a munkájával. A nővérek közönyös elszántsággal fognak hozzá mindennapi rutinjukhoz. A betegek jajgatnak, kérnek, követelnek. Jönnek a hozzátartozók és ki-ki mentalitása szerint szól. És a kerék forog és forog megállíthatatlanul. Egy ember utolsó pillanata elmúlt észrevétlenül, csak a közvetlen hozzátartozók sírnak, mindenki másnak ez csak egy mindennapi esemény.

Itt és máshol sem lehet dönteni, hogy kinek van igaza és egyáltalán mi az igazság. Nem ez számít. Ami igazán számít, az egy gondolat. Az a gondolat, mely észrevétlenül egy érzést szül, hogy amit teszünk, vagy mondunk az helyes-e, jó-e és nem csak nekünk. Ennek eldöntésébe sűrűsödik bele minden. Az, hogy milyennek születtünk, milyennek nevelkedtünk, hogy tanultunk, milyen tapasztalatokra tettünk szert és hogy hagyjuk hatni a környezetünket magunkra. Ez annyira bonyolult, hogy nem tudnánk megoldani, ha nem volna "szívünk", nem volna lelkiismeretünk. Egyetlen gondolat ami többet segít, mint minden jogszabály, vagy rutin és tapasztalat. A gondolat a következő: megtenném-e és így tenném-e szeretteimmel is? Ha Velem tennék, akkor is helyes lenne így? Ha a válasz igen, akkor a lelkiismereted tiszta marad. Minden más esetben ott fog állni melletted a fertőtlenítő szagú kórház büdös kórtermében, miközben elhalóan könyörögsz az orvos és a nővér segítségéért.

Köszönöm, hogy meghallgattatok. Mindenkinek jó egészséget, boldogságot és tiszta lelkiismeretet kívánok!

...az értelem kiszáll...:)

Edina Deli 2014.01.17. 09:59:56

Előre leszögezem, apukám nagyon beteg volt, végstádiumú hasnyálmirigy rákkal, tüdőáttéttel volt volt kórházban. A kezelő orvossal meg volt beszélve, hogy csak akkor mondjuk el neki a betegségét, ha már nem tudják majd csillapítani a fájdalmát, mert minden ellenére, vígan élte napjait, jókedvű volt, viccelődött a betegekkel. Tulajdonképpen úgy tudta, ami részben igaz is volt, hogy a bélműtéte helyén keletkezett egy összenövés, amit újra kellett műteni és ez okozta a panaszait. Már éppen vihettük volna haza, hízott pár kilot amikor is az egyik este egy éppen az egyetemről kikerült, gasztroenterológiai szakvizsga előtt álló doktornő volt az ügyeletes. Bevágódott apu szobájába, és arrogáns, gusztustalan pökhendi módon közölte apuval, hogy " Na majd most én kitálalok magának, hogy mi a baja!" Kitálalt..... Apukám aznap este szótlan lett, kért a nővérkéktől (akik nagyon rendesek voltakk végig) egy kancsó teát, kiment a WC-re és elaludt. Másnap egész nap feküdt, nem evett és este negyed nyolckor meghalt! Ezt az egészet a nővérek mesélték, úgy hogy ők szégyenkeztek, és azt mondták, hogyha mi hallottuk volna hogy beszélt ez a doktornő apuval, biztosak benne hogy kitekertük volna a nyakát. Én nem állítom, hogy emiatt halt meg apu, hiszen nagyon beteg volt, de hogy meggyorsította az biztos. Kérdem én, ha a kezelőorvossal megbeszélve nem mondjuk el egy betegnek mi a baja, mert ismerjük és tudjuk, hogy belehalna, egy ügyeletes orvos miért teheti ezt meg????

reepach 2014.01.17. 10:23:10

@értelemmel: Ezt a lekurvázós allergiás sztorit kár volt betenned, sok, valóban értelmes gondolatodat sikerült lenullázni vele.

Tempus-Anh 2014.01.17. 13:32:23

@Edina Deli:
Az USA-ban, ha egy tumoros, végstádiumhoz közelítő beteggel nem közlöd a kórisméjét, a család simán beperel. Ugyanis ott végrendelkeznek, ügyeket intéznek, a beteget, a családot ezirányban tehát fel kell készíteni.

Egy halálos betegség kórisméjének közlése egy beteggel iszonyú lelki teher az orvosnak is.
Tudom, megtettem számtalanszor, mert a beteg maga kérte az őszinteséget, a pontos diagnózist.
Láttam összeomlani embereket, akik azelőtt még magabiztosan álltak a lábukon, kérve a bizonyosságot tőlem és láttam emelt fővel, higgadtan is fogadni a sorsuk eme alakulását.
Irtózatosan nehéz feladat.
Pökhendien, lenézően, mintegy kegyeletsértően nyúlni a problémához nem szabad.
Ez az orvosi psychológia része, kényes kérdés, óvatosan kezelendő.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2014.01.17. 18:09:02

@Edina Deli: te nem rendelkezhetsz a beteg adatairól mindaddig amíg nem vagy a gyámja, ennekokán nem is tilthatod meg, hogy elmondják a betegnek, hogy mi a baja. a hozzátartozónak elvileg csak olyan adatokat szabad elmondani amikbe a beteg beleegyezett, ha tehát az orvos elmondott neked valamit amit a betegnek nem akkor súlyos szabálysértést követett el.
a betegnek jogában áll tudni mi a baja, előle azt elhallgatni gerinctelenség, főleg ha tudod, hogy max hetei vannak hátra. időt kell adni arra, hogy befejezze az életét.
szerintem meg apukád abba halt bele hamarabb, hogy rájött milyen egy alak a lánya aki elhallgatott egy ilyen információt előle.
az ügyeletes orvos helyesen cselekedett szerintem

platelet 2014.01.17. 18:59:10

@látjátok feleim szümtükkel: "Szerinted így kell beszélni egy eü dolgozónak, akinek az a feladata, hogy a rászorulóknak segítsen?"

Az eü dolgozónak nem a rászorulók segítése a dolga, hanem eü ellátás nyújtása. Tök mindegy, hogy beszélnek a betegekről, amikor egymás között vannak, a lényeg, hogy vele szemben udvarias legyen. Itt a hiba az volt, hogy a hozzátartozó meghallotta/hallgatózott.

platelet 2014.01.17. 19:04:20

@látjátok feleim szümtükkel: most meg fogsz lepődni, de én megköszönöm, az eladónak is, az orvosnak is, a postán is, a pizzafutárnak is... lehet, hogy számodra ez ismeretlen, egyeseknek alapvető illem

platelet 2014.01.17. 19:05:42

@látjátok feleim szümtükkel: drága, nem tanúsíthat bármilyen viselkedést. Van az egészségügyi törvénynek egy beteg kötelességei része, egyszer nézz utána...

platelet 2014.01.17. 19:15:04

@értelemmel: "A beteg. Ő többnyire tudatlan és ez, valamint betegsége félelemmel tölti el. Ő szeretne bízni az orvosban, mert ez alap. De olvas, hall és tapasztal. A médiákból értesítik, hogy vannak jogai és Ő ennek örül, mert úgy érzi talán van esély egyenlő félként megbeszélni orvosával a problémát és együtt sikeresen legyűrik a bajt. Partner akar, szeretne lenni. Néha csoda történik és ez az évszázados álom, egy-egy orvosnál sikerül is. De túlnyomó részben nem így van. A szakmai féltés, rátartiság, fölényeskedés többnyire ezt megakadályozza. Törvényt, jogszabályt hoztak erre vonatkozólag, de mint tudjuk, minden törvény, jóakarat csak annyit ér, amennyit hajlandóak betartani. A betegnek elengedhetetlen szüksége van az orvosra és ezt persze az orvos is tudja. Ez és tudása készteti a nem megfelelő kezelésre."

Ez rosszindulatú általánosítás az orvosokról. A legtöbb orvos, akit ismerek, partnerként kezeli a beteget (nem végeztem statisztikai felmérést, de te sem). Hozzáteszem, hogy sokszor ez nehéz, mert a régi világban szocializálódott emberek egy része önmagát nem tekinti partnernak.

Egyébként, média vagy médiumok. Ha már értelemmel...

platelet 2014.01.17. 19:25:46

@értelemmel: Jártál már valaha egyáltalán közelében is egy kórháznak? Van halvány fogalmad arról, mi zajlik egy Erzsébet Toxikológián? Ne haragudj, de iszonyúan naív és idealista vagy... Nem hiszem, hogy rosszindulatból írnád mindezt, de amit elvársz, az még nagyon kiegyensúlyozott emberek esetén is csak néhánynak sikerülhet... Elméletben szép, de ne tegyél ilyen sommás kijelentéseket arról, amiről fogalmad sincs.

platelet 2014.01.17. 19:35:21

@magam adom: "Kifejezetten ellenszenves az a kommentelő, aki a szidalmak végén zárójelben tiszteli a kivételt."

Ezzel teljesen egyetértek! Örülök, hogy nem csak én gondolom úgy, hogy attól, hogy valaki a "tisztelet a kivételnek" kifejezéssel takarózik, csak méginkább általánosít...

platelet 2014.01.17. 19:42:22

@értelemmel: De, segít. Több szinten is.

1. Nagyon sok bunkó ember előtt, ha meglengetsz tízezrest, azonnal udvarias lesz.

2. Amit te is írtál: jobban fizetett, kiegyensúlyozottabb, teljesül az egészség WHO definíciója ("teljes testi, lelki és szociális jólét"), kevesbb a stressz, stb., tehát van ereje udvariasabbnak lenni

3. Több a fizetés, a munkáltató több jelentkező közül válogathat, a felvettek meg a jó fizetést jobban féltik, mint egy minimálbér alatti állást, ezért hajlandók lesznek megerőltetni magukat.

platelet 2014.01.17. 19:51:03

@értelemmel: "Ők a segítségnyújtók a végső menedék a bajban."

Egy korábbi kommentedben azt írtad, hogy a beteg "Partner akar, szeretne lenni".

EZ a baj. Azt szeretnéd (és még sokan mások), hogy az egészségügy egyszerre legyen szolgáltatás és szolgálat is. Legyen meg a régi, paternalisztikus doktor bácsi, aki mindenben segít, mindent megold, mindenért felelősséget vállal. Ugyanakkor legyen az orvos szolgáltató, akinek megmondom, mit akarok vásárolni, akit ugráltathatok. El kell dönteni, melyiket akarod, nem lehet mindegyikből a neked jót kiválasztani! Szerintem a megoldás a kettő között lévő szakértői szerep...

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.17. 21:35:20

@platelet:
Kapaszkodj meg, mert nincs kizárva, hogy többet olvastam már, mint te.
Egyébként meg törvénnyel nem lehet szabályozni, hogy a kínjával küszködő beteg miként fog viselkedni. Mondjuk pont akkor, amikor a szóbabikarbóna túladagolásától büfizhetnéke van, halálfélelem lengi körül, budi meg egy se. Sőt még a kísérő viselkedését sem lehet szabályozni, minként is viselkedjen ilyen helyzetben. Előírni elő lehet pl. azt is, hogy aki nem beteg, azt nem minősítjük rokkantnak ( ismerős? ), oszt mégis megtörténtek ilyenek.ezekkel szemben is ennyire vehemensen véded a mundért?

Mellesleg megmondhatnád, hogy a hivatkozott törvény hol írja, szabad az eü szolgáltatásban dolgozónak trágárul beszélni a beteggel/betegről, megalázóan közölni a beteg állapotára, körülményeire, sőt a törvény előírásaira vonatkozó információkat. A többivel úgy egyébként - már ha lenne az írásodban többi - egyet is lehet/ne érteni.

Hallgatózni meg az szokott, aki egy csukott ajtóhoz dugja a fülét kíváncsiságában. Amennyiben újra elolvasod a posztot, akkor számodra is kiderülhet, hogy nyitott ajtó melett "viselkedett" a szolgáltató eü alkalmazott. Azért a fizetésért, amit az állampolgárok adnak össze.

A kinek mit köszönök meg kérdésre annyi az észrevételem, hogy nekem aki munkát végez, és én azért fizetek, már miért kéne még köszönetet is mondanom? Gondolom eü szolgáltatásban dolgozó vagy, és ezért tudod, hogy nem ingyen szolgáltatást kapok. Mit is kéne köszönnöm? Ha a törvényedben előírtakon túl többet kapok, nos azért én hálás szoktam lenni, mert olyat kaptam, ami egyébként nem járt. Sajnos nagyon sokat olvasni ezen a blogon arról, hogy ez a gyakorlatban általában egyoldalú, a beteg hálás, az eü szolgáltatást nyújtó személy meg.... Ennyit az illemről.

Nem kéne ezt a mundért ennyire vehemensen védeni, elég lenne csak úgy őszintén kimondani, bizony hibázott a nővér, meg hibázott az orvos is. Talán még elnézést is lehetne kérni. Néha.

értelemmel 2014.01.17. 23:15:02

@platelet:Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. – ) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár.

Olvass platelet! /www.urbanlegends.hu/2009/11/media-mediak-mediumok/

Nádasdy Ádámnak ér azt írnia, hogy ‘médiák’, miközben én szív- és agyérgörcsöt kapok, amikor a sok ‘hozzáértő’ fejből nyilatkozás közben kiesik ez a szó? Tudom, tudom, a nyelv változik, de azért már mégis csak mégis… Üdvözlettel, stb.’” – írta egy olvasó 2004 februárjában, amire Nádasdy Ádám így válaszolt:

” … Mi baja lehet a ‘médiák’ alakkal? Talán úgy gondolkozik, hogy a média eredetileg a latin medium ‘eszköz, közeg, közvetítő’ szó többes száma, és ezért a magyar médiák alak logikailag helytelen volna, mert egy többes számú szót még egyszer többesbe tesz. Logika…! – kacag föl a nyelv. Ha elkezdünk logikát keresni, többször is kaphatunk agyérgörcsöt. Itt van például a teljesen azonos képzésű fólia szó, mely nem más, mint a latin folium ‘levél, lap’ többes száma, s így logikátlan azt mondani: ‘Az üzletben különféle fóliák kaphatók’ – inkább úgy kéne: ‘különböző fóliumok kaphatók’. Úton-útfélen vétünk a latin nyelv szabályai ellen, például filozófusnő, holott a latin -us csakis férfit jelölhet, vagyis mi egy hímnemű végződés tetejébe ültetjük a nőneműt. (…) Persze mindezekben a példákban csak ironizáltam. Jól vannak azok úgy, ahogy vannak, mert ez a magyar (sőt európai) hagyomány. Én nem támogatom, ha valaki a hagyományt valamiféle információ alapján mintegy fertőtleníteni szeretné. Ez ellen berzenkedik egész polgári értékrendem, mely a helyesség legfõbb kritériumaként a hagyományt ismeri el. Számomra a médiák szépen beleillik a hagyományba. Rémes, hogy a jó öreg producer szót egyesek prodjúszer-nek mondják, mert ők tudnak angolul. Szomorú, hogy a poszthumusz helyett ma sokan posztumusz-t írnak (és mondanak!), azon az alapon, hogy az eredeti latin szó h nélkül volt. Na és? A több évszázados hagyományt – még ha tévedésen alapszik is – nem szabad precízkedéssel föláldozni. Oxfordban meg a Sorbonne-on igazán tudnak latinul, mégis kizárólag a posthumous, posthume alakot használják. Aki a médiák-at a dupla többes szám alapján kifogásolja – mint, gondolom, ön is -, az ‘az eredet csapdájába’ esik (fallacia etymologica), amikor tehát megtudja egy kifejezés származását, és rá akarja kényszeríteni az idegen nyelv kategóriáit a magyarra. Csakhogy a nyelvek nem így működnek, nem mindig tisztelik a máshonnan átvett anyagot, hanem bedarálják a maguk rendszerébe. A magyar nyelv a média szót egyes számnak kezeli (mi másnak kezelné, ha nincs a végén -k, mely a magyarban a többes szám kötelező jele?), nincs olyan, hogy A média lecsaptak a hírre. Összetételekben is így áll: médiakuratórium, médiaszakértő, média szak stb. – már pedig ilyen helyzetben a magyar csakis egyes számú főnevet tűr meg, nincs játékokbolt, nőkfaló (pedig több nőt fal!), se levéltárak szak. Ha pedig a média egyes szám, akkor a többes számát az ép magyar nyelvérzék (pl. az enyém) mi másnak alkotná meg, mint médiák-nak? (…) Tudomásul veszem, hogy aki ‘médiák’-at mond, az magának ellenszenves. Van ilyen. De nyelvészetileg nem kifogásolható, hiszen ugyanannyi érv (sőt több, szebb) szól mellette, mint ellene."

Nem szándékoztam újra itt írni, mert úgy érzem mindent elmondtam arról amit gondolok, vagy érzek. De mindig van egy új és újabb Titán, aki majd megmutatja. Ezzel nem is lenne baj, de mint fentebb bizonyítom, nagyjából ilyen hatásfokkal. A többi is ehhez hasonló, mint Pl.: ": Jártál már valaha egyáltalán közelében is egy kórháznak?"
Komoly ember -mert feltételezem annak tartod magad- hogy írhat ilyet le. Tudod ezzel kezdtem születésemkor. A többit neked nem mesélem el, mert méltatlanná váltál rá.

Aztán: " Nagyon sok bunkó ember előtt, ha meglengetsz tízezrest, azonnal udvarias lesz."

Még is kire gondolsz? Csak hogy tudják, hogy Ők mostantól bunkók. De kérlek személyesen közöld Velük, mert ha ilyen frappáns vagy itt nick név mögött, akkor gondolom ott is ilyen frappáns leszel.

Hogy javíthatatlan idealista vagyok? Erre hogy jöttél rá az utolsó írásom után? De ne félj, nem fertőző!:)

Én ezt írtam fentebb: "Ők a segítségnyújtók a végső menedék a bajban." Mármint az orvosok.

Erre te:"EZ a baj. Azt szeretnéd (és még sokan mások), hogy az egészségügy egyszerre legyen szolgáltatás és szolgálat is. Legyen meg a régi, paternalisztikus doktor bácsi, aki mindenben segít, mindent megold, mindenért felelősséget vállal."

Honnan tudod, én mit akarok és főleg, hogy mit szeretnék? Csúsztatsz, összemosol és ítélkezel. Tévedsz, rosszul következtetsz, félreismersz és vádolsz. Nem állítottam, hogy mindent tudok, azt se hogy mondjuk nálad okosabb vagyok, de azt állítom, hogy most krakélerkedni jöttél ide. Állítom, hogy nem vagy elég olvasott /lásd::Nádasdy Ádám írása fentebb/.

Nem folytatom, szerintem ennyi elég. Kérlek, rólam és számomra ne írj többet és főleg ne kezdj karakter gyilkolásba, mert ez a hely és téma ennél többet érdemel.

Tisztelettel és értelemmel

reepach 2014.01.17. 23:47:46

@látjátok feleim szümtükkel: " hibázott a nővér, meg hibázott az orvos is. "
Még szerencse, hogy a beteg nem hibázott. A hozzátartozó meg pláne nem. Soha.

értelemmel 2014.01.18. 09:14:44

@reepach: Ott állok a beteg felett. A mellkasa felnyitva, a szív feltárva vergődik "segítségért kiáltva". Szerinted jogom van erre? Nincs! A beteg jogosított fel rá. Ő is csak azért, mert én azt mondtam Neki: szükséges. De miért engem jogosít erre az életét döntően meghatározó momentumra? Mert én vagyok a specialista. Én vagyok erre kiképezve és nem csak tudásban, hanem emberi felelősségben is, amit a szívsebészetben a hosszú évek alatt bizonyítottam. Az előttem elterülő beteg nem megfelelő életvitele vezetett a műtőasztalig, amire én már évekkel ezelőtt felhívtam a figyelmét. Joga van hozzá! De mint tudjuk, a joggal való visszaélés következményekkel jár. Íme!

Miért írom ezt most Neked? Soha ne mosd össze a beteg jogait az orvos lehetőségeivel. Amikor egy orvos felveszi a munkát, beikszeli azokat a pontokat ami azonnali hatállyal törvények, jogszabályok sokaságát zúdítja rá. És akkor még nem beszéltem az etikáról, orvosi felelősségtudatról. A betegnek joga van a teste felett rendelkezni és még arra is, hogy mit tesz vele. Persze a következmények elől Ő is ritkán menekül. Az orvos joga is akkor keletkezik, ha a beteg, vagy annak állapota erre jogot ad a beavatkozásra.

Köztudott, hogy az egészségügyi intézményekben végzett munka fokozottan és kiemelten veszélyes tevékenységnek minősül az idevágó jogszabályok szerint, ergo, az itt tevékenykedő alkalmazottakra szigorú szabályok vannak érvényben. Elméletben a vitaindító cikkben leírtak nem történhettek volna meg, még akkor sem, ha -mint sokan írják- Ők is emberek. Ez, hogy "Ők is emberek", adott estben a tárgyaláson akceptálható, de semmilyen felelősség alól nem mentesít. Mert ha mentesítene, akkor beköszöntene a korlátlan felelőtlenség kora a gyógyászatban. "Meghalt?" Sajnos! De hát ugye emberek vagyunk...nem?? Szó sem lehet róla! Felelősség, felelősség és megint csak felelősség. Ez jut az orvosnak és ezt is vállalta, a többi csak mellébeszélés.

Összefoglalva: A beteg hibázhat, joga van rá. Az orvosnak nincs joga erre, csak lehetősége és ennek kinyilvánítása és a beteg kibeszélése csak zárt helyen, egymásközt lehetséges /de véleményem szerint nem etikus/. És még valami: A kötelességek nem csak akkor állnak fenn, mikor a munkáját végzi az orvos, hanem akkor is, mikor közli ennek eredményét a beteggel, illetve a hozzátartozóval és nem csak a tartalom terén, de a hogyan terén is.

Még szerencse, hogy "javíthatatlan idealista" vagyok.:)

platelet 2014.01.18. 14:07:52

@értelemmel: Köszönöm a hosszú választ! De ennyi váddal teli komment után nem kérheted, hogy ne válaszoljak. Ignorálhatsz, és ha te nem válaszolsz, ebben a vitában én se foglak többet megszólítani.

Ahhoz nem vagyok elég képzett, hogy Nádasdyval vitatkozzak, mégis úgy gondolom, hogy a médiák alak jelenleg hibás, fülsértő. Ennek ellenére sokan használják, nemsokára ez lesz a norma, a helyes alak, csak ott még nem tartunk.

Bevallom, nem a kórházi tapasztalataidra voltam kíváncsi, úgy látszik, nem fedezted fel soraimban az iróniát. Leírom anélkül: úgy írsz, mintha soha nem láttál volna kórházat belülről. Ez meglep, hiszen nagy valószínűséggel jártál már kórházban. Látszik, hgoy intelligens ember vagy, akkor miért írsz a realitástól ennyire elrugaszkodottan? Ha valaki a gyermekét ápoló édesanyához hasonlítja az egészségügyi ellátást, az idealizmus. De Tempus-Anh ezt már jobban megválaszolta neked. Ezért írtam, hogy idealista vagy. Ez nem baj, kellenek idealisták is ebbe a világba, de ha a nagy többség az lenne, megállna az élet. Régen én is idealista voltam, sok mindenben még most is az vagyok.

Soroljam fel a bunkó embereket? Hogy érted? Tegnap délután kettőkor Józsi bunkó volt... Ne kezdj szőrszálhasogatásba... A legtöbb ember olykor-olykor bunkó, sokszor velünk szembe, ettől nem kell megijedni. Van, akinek ez az alaptermészete, van aki csak fáradt, ideges. Az udvariasság egy olyan erény, amelyet mind elsajátítunk a békés együttélés érdekén. Az emberekkel foglalkozó szakmákban az udvariasság ugyanolyan szolgáltatás, amit pénzért lehet megvásárolni. Ha éjfélkor felhívsz valahol egy ügyfélszolgálatot, az ügyintéző nem feltétlenül örül a hívásodnak, mégis megköszöni a hívásodat.

Egy-egy mondatomat kiragadod az írásomból, arra válaszolsz, de nem érvelsz, csak vádaskodsz. Ha úgy gondolod, hogy csúsztatok, kérlek, írd le, hogy miben, szívesen beszélgetek róla veled. Sajnos, tényleg nem vagyok annyira olvasott, mint amennyire szeretnék... Ezért nem vagy hajlandó vitába szállni velem? Ez érvelésnek számít?

Látszik, hogy intelligens és tanult ember vagy, kommentjeid azonban a valósától teljesen elrugaszkodottak. Megfellebbezhetetlen kijelentéseket írsz olyasmiről, amiről úgy tűnik, nem sok gyakorlati ismereted van. Néhány sértő és általánosító mondatod is volt az orvosokról. Ezért írok neked. Ne ijedj meg, ha valaki a tiedtől eltérő stílusban válaszol, az érveket nézd.

platelet 2014.01.18. 14:21:30

@látjátok feleim szümtükkel: Akkor figyelmesebben kellett volna olvasni... Nem a kínban fetrengőről írtam, hanem arról, aki nem az állapota miatt bunkó vagy aggresszív, hanem azért, mert ő egy bunkó vagy aggresszív ember.

Hol írja a törvény, hogy egymás közt mit beszélhet a betegről a nővér vagy orvos? Leírtam, hoyg nem szabad hagyni, hogy meghallják...

Udvarias ember akkor is megköszöni a munkát, ha fizet érte.

És válaszolj az érveimre, ne az indítékomat firtasd...

értelemmel 2014.01.19. 08:52:08

Ezen írásnak nincs közvetlen címzettje, ha csak nem a társadalom. De mint tudjuk a társadalom az egyének összessége, ergo, amikor társadalmi gondjaink vannak, akkor a benne helyet foglaló egyének, összetartó csoportjainak érdek összeütközéséről beszélünk. Tudom-tudom, ez így még felületes és sommás. De szabad szemmel és távolról tekintve ez így néz ki. Mondok egy példát: van egy mechanikus órám, ami szeretném, hogy jól működve teljesítse funkcióját és mutassa az időt. Meg is teszi akkor, ha rendszeres időközönként felhúzom, időnként elviszem óráshoz és kitisztíttatom, illetve a kopó alkatrészeket cseréltetem. Ezen műveletek összessége az, hogy erőt közlök az órámmal. Közvetlent /felhúzás/. Közvetett /tisztítás, alkatrészcsere/.

Akkor eme példát fordítsuk az egészségügy területére:
Az egészségügy alanya az ember. Nem a beteg ember, AZ ember. Az ember, mint az óra, törődést igényel. Etetni, itatni, öltöztetni, a környezetében levő eszközöket cserélni, tisztán tartani szükséges. Ezen elengedhetetlenül szükséges tevékenységek is közvetlen erőt /orvos, nővér/ és közvetett erőt /ellátáshoz szükséges eszközök/ igényelnek. Ahhoz, hogy ezen közvetlen és közvetett erők a helyszínen legyenek és működjenek szintén két erőt feltételez: a morális és a motiváló. A motiváló erő -óra példánkat alapul véve, ahol a felhúzás- itt a pénz, ami szintén az erő materializálódott megfelelője. A morális erő első ránézésre nem igényel más erőt, de ez tévedés. Miért? Mert bár az ember szellemi lény, mégis tudatát és főleg a testét alapjában vegyi folyamatok irányítják. A gondolat vegyi folyamatot generál, a vegyi folyamat pedig gondolatot. Alapja, egy fizikai törvény: kauzalitás /ok és okozat/.

Tehát: ahhoz, hogy ezen erők a helyszínen lehessenek /eü. személyzet, a személyzet szakértelme, morálja, épület, a gyógyításhoz szükséges eszközök, azok karbantartása/, újabb erő, egy minőségileg hatalmasabb erő szükségeltetik. Ezt az erőt az egyén, vagy egyének kisebb csoportja nem tudja létre hozni. Ezt csak társadalmi szinten, az egyének csoportjainak összessége képes erre. A társadalom ezt az erőt materializált formában /pénzben/ jeleníti meg, mert ez a legmobilizálhatóbb megjelenítési forma az erő közvetítése terén. Fontos pillanat: megjelent az első példánk /óra/mozgató ereje a rugó. Itt, az egészségügyben és még az emberi és társadalmi élet számos területén a pénz a mozgató rugó. A pénz, mely mindent kifejez és leképez. Persze hol nyíltan és bevallva, hol burkoltan és titkolva. Attól függően, hogy az abszurd etikától -mely megjeleníti az emberinek vallott hitet jóról, rosszról, hitről, vágyról/jobbra, vagy balra áll. A jobb oldal a hit, a vágy, a jó, becsület, szeretet stb-stb. A bal oldala a racionalitás, ésszerűség, az egyén, az egyének alkotta érdekcsoportok érdekei stb-stb.

Tehát a pénz, ami mindent kifejez és leképez. Amikor a társadalom pénzt küld, akkor erőt nyújt, mely erő kifejezi az abszurd etika jobb és baloldalát. A küldött pénz mennyisége, annak elégséges mivolta egy burkolt, vagy burkolatlan információ hordoz. Azt, hogy a küldő társadalom mennyire tartja aktuálisan fontosnak azt a területet, ahova erőt közvetített.

El is érkeztünk aktuális témánkhoz: mi van az egészségügyben, mi van a kórházakban?

A társadalom, mely egyszerre akar az etika jobb és baloldalának is eleget tenni tudathasadásos állapotba kerül ezen két cél egyidejű megoldásának kényszerűségétől.
Ugyan is ezen két cél megalkotása és működtetése olyan erőt igényelne, mely az emberiség jelen fejlődési szakaszában nem áll rendelkezésre. Csak rossz és rosszabb, jó és esetleg jobb megoldások léteznek. Teljesen optimálist még sehol nem sikerült alkalmazni. Hogy mi a rossz és rosszabb és mi a jó és jobb, az teljesen szubjektív. Attól függően ki és honnan nézi. Relatív. A relativitás pedig kizárja az igazság pontos meghatározását, mert mindent csak nézőpont kérdésévé tesz. A jó, lehet adott estben rossz és fordítva. Feloldhatatlan probléma.

Mivel az egészségügy is egy relatív probléma, ezért az etika jobb és baloldalán esetlegesen és időlegesen megjelenő egyének és egyének csoportja is tudathasadásos állapotban vannak folyamatosan. A megoldhatatlant kell megoldani. Itt találkozik egymással két erő. A megmozdíthatatlan találkozik a mindent elmozdítani képes erővel. Abszurd helyzet és ezért abszurd a végeredmény: A két hatalmas erő nullává szelídül. Lefordítva az egészségügyre eme két erő: a mindent elmozdítani tudó erő, az etika jobb oldala, a beteg és hozzátartozója által az eü.-től elvárt szeretet, gondos és szakszerű ápolás, hogy szerette elégedetten és gyógyultan hagyhassa el az eü. intézményt. A másik erő, a mozdíthatatlan, az etika bal oldala: racionalitás, ésszerűség a lehetőségek pontos felmérése és elosztása a társadalom alrendszereiben. Ha ez a kettő találkozik -márpedig találkozik-, akkor alakul ki a nulla, a tudathasadásos állapot. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalom -melyet ugye mi az egyének alkotunk úgy viselkedünk.folytatom

értelemmel 2014.01.19. 09:52:36

Folytatás: mint a szubatomi részecskék, a kvantum. A részecske fizika jelenlegi elmélete szerint és az eddig lefolytatott kísérletek azt támasszák alá, hogy a kvantum képes egy időben két helyen lenni, de nem csak egyszerre két helyen van, hanem az egyiket ért hatás, azonnal hat a másikra is, független attól, hogy egymástól milyen távolság választja el őket. A társadalom tagjai, akik az etika jobb és bal odalát egyszerre alkotják az egészségügyben is egyszerre vannak két helyen. betegként óhajtja az etika jobb oldalát, de mint a társadalom megbízott erőelosztója, ragaszkodik az etika baloldalához. Ha bármit tesz betegként, az azonnal hat az megbízott erőelosztóra is. A "Praxis" blog-ban megjelenő írások eltérő logikája által megjelenő indulatok abból adódnak, hogy az etika mely oldalán helyezkednek el pillanatnyilag. A Kauzalitás tombol. A cikk az ok és a kommentek az okozat, ami azonnal hatványozódik, amint érintkezésbe kerül egymással. A két erő /minden elmozdító és mozdíthatatlan/kioltja egymást és a megjelenő nulla, a zűrzavar és káosz.

Az, hogy mi a rossz és rosszabb és mi a jó és jobb, az attól módosul, hogy az erőelosztó miként viszonyul a társadalmi elvárásokhoz. Mert ettől függően közvetít erőt. Mivel jelen pillanatban az "oszd meg és uralkodj elv " érvényesül, semmi kényszert nem érez a kialakult állapot megváltoztatására. Ha az egészségügyben dolgozók és a betegek nem egymás relatív igazságainak egymást totálisan kioltó vitájával volnának elfoglalva, hanem egyesítenék erőiket, akkor az etika baloldalán kényelmesen nézelődő erőelosztónak felül kellene vizsgálni addigi -de csak ő általa racionálisnak tartott- álláspontját és új racionalitást, azaz erőegyensúlyt hozna létre. Ami -mint már kifejtettem- nem lenne optimális, de lehet jó, vagy csak jobb.

Tisztel olvasó! Amiről szűkösen, fogalomcsoportokat használva és sokszor ezt nem teljesen kibontva írtam az egy fizikai elv, az erőről szólt. Az erő, ami mindent meghatároz és mozgásba képes hozni. Az erőnek nagyon sok megjelenési formája van.
Az egészségügyre leképezve arra az erőre gondolok, amit társadalmi erőnek hívunk. Csak ez az erő képes a mai tudathasadásos állapotot megváltoztatni. A társadalmi erő is csak akkor működik, ha nem atomizáljuk szét, mint Pl. ami most folyik. Amíg az ebben felsorakozó erők egymás kioltására törekszik, addig a nulla fog maradni a végerdmény és ez se az eü. dolgozónak, se a betegnek nem lesz jó. Ennek felismerése, a másik igazának elfogadása eredményezheti az egy irányba mutató társadalmi erőt. Virtuálisan ez a pillanat akkor következik be, amikor az egészségügy problémáját megjelenítő posztok kommentjeiben a két fél /beteg, eü. dolgozó/ együtt követelik az erőelosztótól, hogy szüntesse meg a régi és hozza létre az új állapotot és ennek nem csak szóban, de tevőlegesen is erőt közöl, mert mint olvashatták, csak az erő képes bármilyen változást elérni az anyagi(as) világban. Az erőre, ami kell Józsi bácsinak a WC-re menéshez, az erő, ami kell a nővérnek, ha ez Józsi bácsinak ez nem sikerül, az erőre, ami az orvosnak kell, hogy Józsi bácsit olyan állapotba hozza, hogy a nővérnek ne kelljen, az erőre, ami az egyetem tanítóinak kell, hogy az orvos képes legyen, az erő, ami ahhoz kell, hogy az egyetem képes legyen, az erő, ami a társadalomnak kell ahhoz, hogy az egyetemet és kórházat képessé tegye, és az erő, amit a társadalmat alkotó egyént képessé teszi. De ahhoz előbb Józsi bácsinak el kell tudnia menni WC-re.

Köszönöm hogy meghallgattatok!:)

értelemmel 2014.01.19. 10:13:37

Elnézést kérek, de az írásra fordítható szűkössége miatt rosszul fogalmaztam, azaz rossz kifejezést alkalmaztam, amit most korrigálnék:

Nem abszurd etika, hanem helyesen abszolút etika. Elnézést kérek mindenkitől.

Tempus-Anh 2014.01.19. 12:33:46

@értelemmel:
Ép a fentemlített veszélyesség és buktatók miatt találták fel az orvosi dokumentációt.
A pontosan vezetett dokumentáció véd meg adott esetben a törvény szigorától, ha visszás helyzetek adódnak eladdig, hogy a törvény kell döntsön.
Egy törvényszéki orvostanász nagyon bölcs és realista mondása szerint "az orvos legjobb barátja a tolla".
Ez nagyon igaz.
A világ bármelyik törvényszéke felmenti az orvost, ha dokumentáltan bizonyítani tudja, hogy mindent megtett a betegért, amit a szakmai irányelvek előírtak.

Erre pedig abszolút odafigyelünk.

Azon túlmenően, hogy bajtársak az egészségügyek. BAJtársak, adott esetben...
Ha a társadalom ebben a zugzwang helyzetben tart bennünket évtizedek óta, akkor mi is összetartunk, összezárunk bárhol és bármikor, ha a helyzet megköveteli, hogy senki de senki ne árthasson rosszhiszeműen és aljas módon nekünk, ha az oldalunkon van az igazság.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.19. 13:03:12

@Tempus-Anh:

"...mi is összetartunk, összezárunk bárhol és bármikor, ha a helyzet megköveteli, hogy senki de senki ne árthasson rosszhiszeműen és aljas módon nekünk, ha az oldalunkon van az igazság."

Igazságvédelemből: " ... megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam "?

Köszönjük, bárhol-bármikor, nem rosszhiszeműen és nem aljasságból.
A betegek, meg hozzátartozóik.

értelemmel 2014.01.19. 13:16:31

@Tempus-Anh: Értelek, mert mindig értettelek. Te, az egészségügy fogadatlan és rendíthetetlen bajnoka akarsz lenni, mert jelen helyzeted erre predesztinál. De tisztelettel felhívnám figyelmed arra, hogy eme erkölcsi, szakmai (?) /nincs bizonyítva/ töltettel akkor lennél igazán hiteles, ha nem a saját lovat dicsérnéd. Tudom, a sanyarú helyzet ezt követeli. De én azt állítom, hogyha képes mindenki a helyzeten és főleg magán felül emelkedni, akkor következhet be a változás.
Igaz a "tollas" jó tanács, de ha gond van és ez szinte napi szintű, akkor az orvos által vezetett toll, csak az egyik opció az igazságügy előtt. De kétségtelen fontos.

Azt írod: "ne árthasson rosszhiszeműen". De mi van ha jóhiszemű és mégis árt. Magyarul: nem akar senkit bántani, csak leír egy esetet és azt nehezményezi. Kéri annak kivizsgálását, megszüntetését, estleges kárpótlást. Ez is rögtön érdeket sért, beindítva a lehetséges opciókat a mosakodásra. Alapvető emberi tulajdonság.

"hogy senki de senki ne árthasson rosszhiszeműen és aljas módon nekünk, ha az oldalunkon van az igazság."

Ez a mondat rendkívül jól mutat a bajtársak előtt, de az értelem előtt pőre. Mitől válik aljassá valami? Mitől válik valami ezzé, vagy azzá. Attól, hogy ki és honnan nézi, vagy hogy állítja be. Pl. a nem igazán tiszta tudatú beteg, ki még ráadásul erősen mozgáskorlátozott, állapota szerint, lecsúszik félig az ágyról, de vissza menni már nem tud. Be jön a nővér és azt mondja: ha letudott csúszni, másszon is vissza! Nem gondolja, hogy én a rossz derekammal majd vissza teszem!

A beteg és hozzátartozója ezt aljasságnak mondja. Az eü. alkalmazott ezt teljesen logikusnak állítja be, egyrészt a dereka miatt, másrészt a beteg szándékosan lecsúszkálva őt akadályozza a többi beteg ellátásában. Kész! Két nézőpont, két verzió ugyanarról az állapotról.

Én ezekkel szemben nem erről beszélek, mert ezek feloldhatatlan ellentétek. Nagyjából azon a színvonalon mozognak, amit még az óvodában szocializáltunk be. "Óvónéni! Pisti megütött. Pisti: nem igaz, óvónéni! nem úgy kezdődött, hanem úgy, hogy Laci visszaütött.
Ha megoldást szeretnél, akkor el kellene szakadni ezektől az előítéletektől. Mondjuk és ez persze az én meglátásom, Te személy szerint nem fogsz. Ezt az összes poszt, általad írt összes kommentjéből vonom le. Adja Isten, hogy tévedjek ebben!

Tempus-Anh 2014.01.19. 18:22:49

@értelemmel:
Lévén, hogy az itt közzétett posztok legnagyobb része az eü. lejáratását célozza (és mit ad Isten, a fagyi visszanyalt, az egyik kórházigazgató adatokat is kért a kórházával kapcsolatosan kiposztolt törvénytelenségek orvoslása érdekében és választ még nem kapott) nyilván első a defenzíva.
Én a magam és környezetem részéről betartom és betarttatom a szakmai, etikai stb. előírásokat.
Az igaztalan támadásokkal van bajom.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.19. 21:35:37

@Tempus-Anh: "Az igaztalan támadásokkal van bajom."

Nekem is. De emlékezetem szerint igaztalanul a poszt állítását kezdték többen vitatni ( akinek inge, vegye magára ), és nem az egészségügyi dolgozókat általában támadni.

Azt nagy megelégedéssel olvasom, hogy "... a magam és környezetem részéről betartom és betarttatom a szakmai, etikai stb. előírásokat." Ebből következtetek arra, hogy te magad, és a környezeted nem viselkedik a posztban írt módon, ami megnyugvással tölt el, és gondolom mindenki mást is, aki olvassa.
Ha ehhez még azt is hozzá teszed, úgy általában nem azzal kezded egy hasonló panasz vizsgálatát, hogy kétségbe vonod általad nem ismert emberek állítását, hanem azzal, hogy a leírt jelenség elítélendő, és a kivizsgálása feltétlenül szükséges, akkor azt mondom, le a kalappal előtted, igaz orvos.

Én nem támadtam, és nem is támadom az egészségügyi intézményeket, dolgozókat, mert az országgal együtt az enyémek (is). Azonban az én állampolgártársaim azok is, akiket ezekben - vagy bármilyen intézményben, állam által működtetett ellátásban, szolgálattatásban, hivatalban - sérelmek, megaláztatások érnek. Állampolgártársaim azok az eü dolgozók is, akiket az "igazgtalan" támadások érnek, és én ez ellen is ágálok. Főleg akkor, ha kiszolgáltatott helyzetében "viselkednek" vele, és nem tudja magát ettől ( bármilyen okból ) megvédeni. Legyen az ápoló, orvos, kisegítő személyzet, beteg vagy az ő hozzátartozója.

Jót gúnyolódtatok a nickemen, pedig ha lenne hozzá szemetek, akkor látnátok, a világ nem csak belőletek eü dolgozókból áll. Szóval, lássatok feleim szemetekkel! Lássátok, hogy a világ nem csak tőletek kerek, abba benne van a beteg, és a beteg hozzátartozója is. Betegek meg még ti is lehettek, meg hozzátartozók is. Isten pedig nem bottal szokott verni. Esetenként a kollégákkal is.

értelemmel 2014.01.19. 23:03:57

@látjátok feleim szümtükkel: Nézd! Amit írtál korrekt. Amit észre kell venned, hogy itt, ezen az oldalon felállt egy csapat, akik valamilyen formában kötődnek az egészségügyhöz. Ők elkötelezettek és így is viselkednek. Az utolsó töltényig harcolnak. Én ezt rendben valónak látom, miközben sokban egyáltalán nem értek Velük egyet. Ez a kilátástalan és méltatlanul embertelen küzdelem nem itt fog eldőlni. Itt csak teázgatunk. Valaki ír egy történetet a blog felhívására, a -mondjuk- szerkesztő ír hozzá egy tendenciózus címet, ami nagyot durran és már indulhat a vihar a biliben. Itt, a pro és kontra beírásoktól semmi nem fog változni, mert miért is változna. Jót beszélgetünk, mindenki kiadja a gondolatait, érzelmeit a témáról és annyi. Nekem kifejezetten tetszettek a pengeváltások. Kivéve a személyeskedő és lejárató. De ilyen minden oldalon van számtalan. Jártam kórházakban itt Pesten és vidéken is. Elég átfogó képem van a helyzetről. Elfogadom, ha azt mondják, hogy ez csak az én látásmódom, mert így is van. De nekem az épp elég. Mondhat bárki bármit, nekem a testközeli a mérvadó. A többi csak eszmecsere. majd ez is megoldódik, ha eléri a kritikus tömeget, csak az az életbevágó kérdés, hogy hol a lejtő alja?

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2014.01.19. 23:37:49

@látjátok feleim szümtükkel:

Tudod, nagyon sokan írtak itt be mindenféle, sértettségtől csöpögő posztot. És túl sok esetben volt egyértelmű, hogy a poszt írója kisebb-nagyobb mértékben, de torzítja azt, ami megtörtént - természetesen annak egyértelmű, aki belülről látja a rendszert. Számos esetben pedig kiderült a poszt belső ellentmondásaiból, hogy a poszt írója egyszerűen hazudott. Mintha egy fizikai blogon az örökmozgóról születne egy poszt. :-)

És igen sokszor az is egyértelmű, hogy az aktuálisan felfokozott lelkiállapot, vagy egyszerűen csak a posztoló (magyarul mondva) idiotizmusa az, ami miatt sérelemként él meg egy teljesen semleges helyzetet. Sokszor fordult elő, hogy azért ragadott valaki billentyűzetet, mert nem gügyögtek vele, mint egy 5 éves gyerekkel. Ebben a posztban is leíródik, hogy az önkényesen távozó beteget "fenyegették", amikor egyszerűen csak tájékoztatták arról, hogy jogilag hogy nevezik azt, amit tesz.

Ennyi.

értelemmel 2014.01.20. 07:58:29

@radiologus.hu: Köszönjük értékes szavait kedves doktor úr! Szellemes, még is tárgyilagosan jeleníti meg véleményét az ominózus esetről. Teljesen igaza van a tekintetben, hogy az olyan intézetekben, ahol: nem fizet a beteg külön, adott esetben az emberi élet lehet a tét, jogilag a szakdolgozó bőre is vásárra kerülhet, a delikvens függő viszonyba került /lásd még: rendőrség, hivatalok, erőszakszervek/ stb-stb., ott a határozottság alap követelmény. Amit mindenkinek gyorsan meg kell tanulni, az az, hogy valóban ne várjanak gügyögést, vagy ehhez hasonlatos emberi magatartást. Ha, mondjuk velem gügyög az orvos, rendőr, akkor azonnal tudom, hogy valami hátsó szándéka van. De ha már mindenképp gyengédségre vágyom, akkor veszem igénybe a fenti hozzászóló, határozott véleményt megformáló doktor úr reklámját is egyben megjelenítő magánrendelését. De ott ezért és persze a normál eü.-ben szinte elképzelhetetlen vizsgálati gyorsaságot is megkapom. Itt azonnal felhívnám a tisztelt figyelmet arra, hogy lehet egy kialakult állapotból /eü./ profitálni /gyakorló orvos magánrendelése/. Most sokan összevonják rosszallóan szemöldöküket. Kérem, ne tegyék! Nem épp optimális ez az állapot, de teljesen lefedi az élet minden területét. Ez a gyakorlat!

A riadt, de nem kellően intelligens embereket, ha nem tudnak ebben a világban kiigazodni, akkor finoman /vagy durvábban/terelni kell. Tetszettek volna képezni magukat, mikor erre ott volt a lehetőség /ha ugyan volt/. Például: a vitaindító panaszban a kísérő hölgy /feleség/, a hozzá kiérkező orvosnak felteszi a rosszul megfogalmazott kérdést:"haza jöhet- e?", a válasz /bár idióta, mint a kérdés/, de igaz :"Ez nem börtön, itt mindenki oda megy, ahová akar". A kérdéssel a válasz teljesen egyenértékű. Buta, de inkább rosszul feltett kérdés és bár a kérdezett orvos érti a kérdést, ugyanolyan buta választ ad. Nincs semmi kedve, vagy csak nem akar normálisan válaszolni. Persze, a hölgy feltehette volna a jó kérdést így: bocsánat, Kedves Doktornő! Szeretnék elnézést kérni, hogy ezzel a balfogásunkal ide juttattuk magunkat, legközelebb figyelmesebbek leszünk. Szeretném Öntől megkérdezni, hogy a férjem milyen állapotban van és mikor hagyhatja a kórházat?
Ez lett volna az intelligens és célirányos megközelítés. Tisztelet megnyilvánulása, a mea culpa és célirányos tudakozódás. Lehet, erre is ingerlékeny lett volna a válasz, mert nem tudni miért volt mérges a kedves betegellátó /lehet, Ő is meglátta a virsli főzés kollektív módját, amit nem helyeselt:)/. lehet annak ezer oka. Lényegtelen! Vannak ennél sokkal rosszabb dolgok amik történnek. Túl kell esni rajta, mint a foghúzáson. Racionalitás és intelligencia. Ez a kettő segíthet -és még ez sem mindig- a problémák sikeres leküzdésében.

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2014.01.20. 08:07:42

@értelemmel:

Érdekes, amit írsz, csak az a probléma, hogy nem válaszolsz arra, amit beírtam, helyette engem támadsz.

Sajnálom, hogy érdemi érvek híján kénytelen vagy a vitaképtelen emberek egyetlen menedékéhez, a személyeskedéshez folyamodni. Eléggé ellentmondásban van ez részben a nickneveddel, részben pedig a korábbiakban írt hozzászólásaid idealista hangnemével.

Mindegy, te minősíted magad.

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.20. 08:41:26

@radiologus.hu: "És igen sokszor az is egyértelmű, hogy az aktuálisan felfokozott lelkiállapot, vagy egyszerűen csak a posztoló (magyarul mondva) idiotizmusa az, ami miatt sérelemként él meg egy teljesen semleges helyzetet."

Nahát!

Talán pont azért neveznek orvosnak, meg nővérnek/ápolónak titeket, hogy tudjátok, sokszor van idiotizmusa annak, aki betegként/hozzátartozóként megy egy kórházba/orevoshoz.

Te biztos professzori szinten tudod a saját autódat reperálni ( márha érted utóbbi szó jelentését ). "Mindegy, te minősíted magad."

értelemmel 2014.01.20. 08:53:49

@radiologus.hu:

Tisztelt Doktor ÚR!

Elképzelhető, hogy nincs mire válaszolni, mert nem fogalmazódik meg kérdés. Ráadásul, egyetértek Veled. Lehet ez minősít is egyben engem. Nem szoktam támadni indokolatlanul, csak észre veszek dolgokat, aminek általában nem örülnek. De ezek is épp úgy tények, mint minden más. Csak tényt írok és nem vitázom, főleg nem menekülök. Ki elől és miért kellene tennem? A tény ott van. Én és is használhatnám, de nem azért vagyok itt és nem ezért szólok hozzá.

Én tisztelettel szóltam, egyetértettem, bár a vitaindító cikkben leírt /igazság tartalmát nem vizsgálom/ történések, párbeszédek, annak logikai felépítése és lezárása -bár nevezhetjük racionálisnak-, nem voltak megfelelően lekommunikálva. Ezt, hogy még érthetőbb legyen /és ez most személyes! De nem személyeskedő./, mondjuk egy magán rendelésen, ahol ugyan ezek az emberek jelennek meg /intelligencia, beszédstílus/, a fogadó orvos ugyan ebben a stílusban társalog? Nem, mert bár a köztük lévő tudás különbség ott is adott, de van valami materialista dolog, ami ezt elsimítja és ezzel -ha bár látszólagosan- de kiegyenlíti.

Tisztelt doktor Úr! A nick név nem számít, lényegtelen. Kivéve, ha reklámot hordoz. Nem probléma, mint írtam, ezzel semmi baj...sőt! Még az is lehet, hogy igénybe veszem. Egy újabb opció, a lehetőségek széles tárházán! De ezért haragudni és meghúzni a virtuális fülem. Minimum nem korrekt.

"Idealista hangnem" /mármint nálam/. Írtam racionálist is. A lényeg, hogy igyekszem mindkét oldaltól szellemileg távol maradni, mert csak így őrizhetem meg a látszólagos objektivitásom. mindkét oldalt meg kell hallgatni, mert mindkét oldal részigazságokkal operál. Ki kell válogatni a lényeget és le kell hámozni a tényekről a mellébeszélést, terelést. Ez nekem egyfajta szellemi torna. Tudom-tudom, ez is minősít! Ezt vállalom.:)

roberto30 2014.01.20. 09:03:08

De jó, hogy azok a legokosabbak akik egy percet sem dolgoztak az eü.-ben. A Toxicologia egyébként sem egy egyszerű hely...

értelemmel 2014.01.20. 09:12:45

@roberto30:

:D:D:D:D! "De jó, hogy azok a legokosabbak akik egy percet sem dolgoztak az eü.-ben".
robertó30, lehet igazad van! Pl.: Einsteinre gondolsz?

Komolyra fordítva: mindenben igazad van.:)

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.20. 09:22:53

@roberto30:

Kapaszkodj meg, nem csak egy percet dolgoztam az egészségügyben, hanem attól egy kicsit többet.A toxicológián sem kell megalázni senkit, meg így beszélni: "...megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam ".

roberto30 2014.01.20. 10:08:42

@látjátok feleim szümtükkel: Megkapaszkodtam :) akkor kettőt... Gondolom mindig és minden helyzetben halál kedvesen türelmesen ,vigyorogva álltál mindenkihez.. Na hagyjuk...

értelemmel 2014.01.20. 10:44:22

Ne haragudjatok, de most úgy teszek, mint az az ember, akit egy gyilkosságért elítéltek ártatlanul, majd miután sok-sok évre elítéltek kijön a börtönből és fogja magát és végrehajtja azt, amiért ártatlanul elítélték. Írok egy személyeskedő választ T. dokinak.

A doki első okos megállapítása: "Tudod, nagyon sokan írtak itt be mindenféle, sértettségtől csöpögő posztot."

Mint például most az enyém, mert engem úgy, de úgy megsértett, hogy az csak na! Kikérem ezt a fölényes lekezelő kijelentést és nem csak a magam, de a panaszos nevében is! Ráadásul nem csak engem, és a panasz íróját, de sok orvos kollégát is megsértett, mert Ők is csöpögtek itt rendesen. Csak vissza kell olvasni.

doki: "És túl sok esetben volt egyértelmű, hogy a poszt írója kisebb-nagyobb mértékben, de torzítja azt, ami megtörtént - természetesen annak egyértelmű, aki belülről látja a rendszert."

No ez a panasz ignorálásának non plus ultrája. Lekezel, kétségessé tesz és szakmai fölénnyel legyint. Honnan tudja az, aki nem volt ott, hogy mi történt valójában? Ha, mint megfellebbezhetetlenül kijelenti, hogy egyértelmű, hogy sok estben torzít a panaszos, akkor honnan az Arkhimédészi pont a tuti állásfoglalásra? Mi az "egyértelmű" és miért csak annak, aki belülről látja? Mert annak valami megfellebbezhetetlen és végzetszerű tisztánlátása van? De ha ez így van, mi a fenének találták ki a nem belülről látók a betegjogi képviselőt? Minek a törvények, bíróság, független /hangsúlyozom független!/ igazságügyi szakértő? E kijelentés magabiztossága és az igazság egyedüli letéteményeseinek megmutatása, teljesen feleslegessé teszi ezen szervek és emberek értelmét. Csak meg kell kérdezni a belülről látót és már tudjuk is mi a frankó.

doki: "És igen sokszor az is egyértelmű, hogy az aktuálisan felfokozott lelkiállapot, vagy egyszerűen csak a posztoló (magyarul mondva) idiotizmusa az, ami miatt sérelemként él meg egy teljesen semleges helyzetet. Sokszor fordult elő, hogy azért ragadott valaki billentyűzetet, mert nem gügyögtek vele, mint egy 5 éves gyerekkel. Ebben a posztban is leíródik, hogy az önkényesen távozó beteget "fenyegették", amikor egyszerűen csak tájékoztatták arról, hogy jogilag hogy nevezik azt, amit tesz. "

Vaó! "idiotizmus", mint hívó szó egy panaszosról, meg "gügyögés". Talán inkább indulatoktól mentes válasznak nevezném, ami ilyenkor helyénvaló lenne. Ó! Nem nevezi meg, konkrétan, hogy ki az idióta, csak úgy általában szétteríti. De biztos megírja, hogy én biztos az vagyok. És igaza van, mert most úgy írogatok, de mint írtam ezért már elítéltek, most csak megteszem, amiért elítélt a doki, aki beszólt ide nekünk arra ügyelve, hogy azért az ingyen reklám finoman ott legyen ám. Mert ésszel él a magyar, ha éppen észt oszt. No, ez a vegytiszta bunkóság és személyeskedés doki.

Még szerencse, hogy nem akarok ilyen lenni...csak ha elítélnek érte.:)

Tempus-Anh 2014.01.20. 10:51:48

@értelemmel:
A nagyon cizellált szépen összeszedett hozzászólásaid most már lassan kezdenek túlmenni egy bizonyos határon.

Úgy vélem, hogy ez az ügy nem érdemel már ennyi kommentet és hovatovább abban kezded kiélni magad, hogy itt orvosok kollektív bűnösségét hangoztatod fennen, olykor provokálsz is.

Egy kicsit elég már belőled.

értelemmel 2014.01.20. 11:49:45

@Tempus-Anh:

Akkor csak idézek és nem provokálok. Amit Tőled igazán furcsállok.

Idézet: Tempus-Anh 2014.01.15. 14:56:29
@értelemmel:
Nickneveddel teljesen azonosulva, nagyon objektíven és célratörően szólítottál meg, köszönöm Neked.
Alapjában véve ez egy beteg egészségügy, a nyugatihoz képest rossz megszervezéssel, fáradt (teljesítőképességük határára ért, aránytalanul agyonhajszolt) orvosokkal és változatos kompetenciájú, de úgyszintén az erejük limesén tántorgó nővérekkel.
Itt nem szeretném szomszédaink esetét felhozni példaként és rávilágítani arra, mennyire paradicsomi ez az állapot ahhoz, amit ott, a környező országok némelyikében kénytelenek elszenvedni a betegeknek, mert nem ideillő, senkit nem érdekel és nem is kell, hogy érdekeljen.
A magyar egészségügy egy vesztésre álló háború vesztes hadseregéhez hasonló, ahol az ellenség katyusáinak fényénél is még mindig kötözik a sebesülteket és osztogatják a vitézségi érmeket, és ahol a vezetők még mindig a legfelsőbb hadúrra tett esküre és a végső győzelembe vetett töretlen bizalomra figyelmeztetik a lankadókat, mert egyéb motiváló erő már nem maradt.
Amire én céloztam a fenti poszt kapcsán az az, hogy a hiperérzékeny, de ugyanakkor a végsőkig öntudatos beteg, ha nem tud amit kezdeni az önnön testével és olyanokra ragadtatja el magát, ami akár az életébe is kerülhet, akkor ne a rajta segítők hangneme legyen az első, amibe beleköt (és itt még a másik fél meg sem hallgattatott - szigorúan egyoldalú infók állnak rendelkezésünkre), hanem hálás legyen, amért segítettek rajta és életben maradt. Istenről és emberbaráti szeretetről itt szintén nem beszélnék, mert az olvasók közül nem tudom, ki hogyan áll Istennel és a hittel.

Még egyszer köszönöm ezt a kimerítő, részletes és nagyon alapos, tiszta gondolatvezetést, amellyel megtiszteltél. Üdv. T.A.

Ez az egyik idézet. A másik, amikor többen megkértek, hogy ne legyél elfogult, Te ezt visszautasítottad és kijelentetted, Te /nem pont ezekkel a szavakkal/, hogy körömszakadtáig, ha igazad van. Én nem foglalok állást egyik oldal mellett sem, de felhívom a figyelmet a lekezelésre és fölényeskedésre mindkét oldal esetében.

"A nagyon cizellált szépen összeszedett hozzászólásaid most már lassan kezdenek túlmenni egy bizonyos határon."

Hol ez a határ és ki tűzte ki és miért? Én itt még senkit nem sértettem meg, ha csak azzal nem, hogy felhívtam a figyelmét a szövege, mondanivalója belső ellentmondásaira.
Azt értem, hogy egy magát magasan kvalifikált embert ez nagyon tud bántani, hisz a mindennapokban -helyzeténél fogva- nem ehhez van szokva. De itt és főleg ha a panaszos új és újabb lekezelése folyik, akkor mint Te "az utolsó töltényig. Ha ezt én Tőled eltudom fogadni, akkor kérlek tedd Te is. Ha empátiára van szüksége valakinek, akkor vica versa.

"orvosok kollektív bűnösségét hangoztatod fennen"

Csak egyetlen ilyen írásomat légy kedves és idézd be. Csak egyet és már itt sem vagyok. De ha ez nem megy, akkor megint egy állítás, aminek semmi alapja. Mint írtam szellemi torna ez nekem. Ez nem sértés senkinek.

"Egy kicsit elég már belőled."

Ez az egyetlen -szerintem-, ami megállja osztatlanul a helyét. Tudod végtelenül tisztelem amit csinálsz, a harcot, melyet megvívsz nap, nap után. Még sok mindenben igazad is van, de kérlek Te se mond meg, hogy Pl. én mit csináljak. Ez csak az orvosomnak és annak engedtetik meg, aki fegyvert fog fejemhez.

Ami a legszebb, hogy pont miattad vagyok itt. Még soha nem jártam a "Praxis" blogban. Index-ről beléptem és mit látok, hogy iszonyatos csatában vagy különböző hozzászólókkal. Oszt mikor írták, hogy befejezhetnéd már, akkor elküldted az intrudereket valahova.

Idézet: Tempus-Anh 2014.01.16. 13:16:00
@Irkutszk:
Köszönöm.

A fenti intrudereknek pedig üzenném, hogy ENGEM ne küldjenek innen más vizekre csak azért, mert nekik fáj az, amit sok hozzászóláson keresztül logikusan kifejtettem.
Innen tovább ignore on.

Khm! Szóval: Javaslom egymás további tiszteletét. Részemről OK! Ha neked eleged van belőlem, megértem De ez vitafórum és nyílt. És még eszembe se jut azt írni a végére, amit Te írtál, hogy: "Innen tovább ignor on."

Inkább maradok tisztelettel

látjátok feleim szümtükkel 2014.01.20. 12:27:02

@roberto30: "Gondolom mindig és minden helyzetben halál kedvesen türelmesen ,vigyorogva álltál mindenkihez.. Na hagyjuk..."

Nem, voltan már ingerült, meg türelmetlen, de soha nem mondtam olyanokat, mint a fenti idézetek, amire valahogy elfelejtesz reagálni. Netalántán egyet is értesz vele? Egyébként meg fogja már be a pofáját aki nem úgy tesz, mint te? "...Na hagyjuk..."

Tempus-Anh 2014.01.20. 14:31:31

@értelemmel:
Ha miattam vagy itt, azt külön megköszönöm és megtiszteltetésnek veszem.
Akkor Isten hozott és érezd jól Magad. :)
Ettől a pillanattól kezdve semmiféle kritikával nem illetlek.
És bocsánatodat kérem.

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2014.01.20. 17:23:40

@látjátok feleim szümtükkel:

Az idiotizmus nem arra vonatkozik, hogy valaki épp alkohol, kábítószer vagy elmebetegség miatt módosult tudatállapotban van., hanem arra, hogy a szó hétköznapi értelmében hülye ember.

És én valóban nem értek az autószereléshez.
De nem is próbálom megmondani, hogy az autószerelő mit és hogyan csináljon. :-)

reepach 2014.01.20. 18:26:55

@értelemmel: Much spoken, little said ( non multa sed multum)

roberto30 2014.01.21. 09:06:37

@látjátok feleim szümtükkel: Azért nem reagáltam,mert abban sem vagyok biztos, hogy ez az egész így történt ahogy leírtad....
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat