Magam részéről már nem csodálkozom semmin!!Nyugdíjas orvos vagyok, vidéken élek, idős Budapesten élő hozzátartozómat kellett kórházba vinni Budapesten. A Szt.János Kórházban tapasztaltakat csak azért nem akarom leírni, mert közben szégyellem hogy én is orvos vagyok. A véleményem az, hogy az egészségügyi ellátás nem a pénzen múlik, a tapasztaltak a legalja.hu kategóriába sorolhatók. Amikor kifogásoltam a minősíthetetlen testi és lelki ellátást, az o.v.főorvos kolléga azt mondta : " nem szabad szólni, mert elmennek és nincs jobb". Ezen kellene segíteni azoknak, akiknek ez kötelessége lenne!!!! Balogh Zoltán, Szócska Miklós stb. Az unokanővérem meghalt és engem azóta is bánt a lelkiismeret! Miért is bíztam a kollégáimban(?!)

Ha ezek a nővérek mondjuk 500 ezret keresnének jobbak lennének? Közmondás "fejétől büdös a hal" ha a doktornő ilyen bunkó milyen legyen az ápoló? Na és a kórház vezetése lépez e ezek után?

Méregtelenítés. Lúgosítás. Mit találnak még ki? Max síkosítani...

méregteleníteni?!
keserűsóval? :D :D :D
magyarán fosatás... :D

bazeg :D :D :D ti hülyék vagytok :D ezt hívják természetes szelekciónak.
bocs, de minden kezdeti együttérzésem a "méregteleníteni szeretett volna"-nál odalett.
újabb példája, hogy rohadtul felesleges kémiát meg biológiát tanítani. :(

.
.
.
oké, elolvastam. a kiabáló bácsit sajnálom.

Szomoruan olvasom ezeket a dolgokat. Engem nem erint mert kulfoldon elek tobb mint 30 eve es megszoktam, hogy minden problema nelkul megkapok mindenfele ellatast ha szuksegem van ra.
Mindig abban remenykedek hogy Magyarorszag egyszer csak felzarkozik a civilizalt vilag legvegere legalalbb , de sajnos tevedek mert a harmadik vilag kozepeig sem jutott.

Igen,sajnos ez van a kórházakban,és ez a módor a jellemző.Nem pénz kérdés,inkább csökkenteni kellene ezeknek a fizetését.Aki módortalan,udvariatlan,beképzelt,nagyképü,annak fizethetnek milliókat is,a bőréből nem tud kibujni.

Sokszor meg a nővér (asszisztens) über bunkó, a doki meg tök rendes.
Bp-től 20 km-re levő városunkban hét végén ügyeletbe vittem a lányomat, nagyon felszökött a láza, köhögött, hirtelen jött a dolog.
A lényeg,hogy a doktornő egy korrekt, kulturált, nem kioktató modorú, "asszonyom" megszólítást alkalmazott velem, tehát egy ízig-vérig korrekt doktornő volt, 60-as korosztály. (Mellesleg jó diagnoszta is). Az asszisztens pedig kőbunkó volt. Ott kezdődött, hogy odaadtam a lányom taj kártyáját, és bepötyögés után valamit visszadumált neki a program, mire ő megfellebbezhetetlenül kijelentette, hogy ez a kártya nem jó, nem érvényes.
Mondom, mi van??????? 17 éves a gyerek, mindketten dolgozunk, mindig itt éltünk Mo-n, akkor mi baja? Előtte voltunk endokrin dokinál, meg laborban pár napja.
Erre csak agresszív pofával hajtogatja, hogy nem jó. Közben dokinéni elkezdte vizsgálni a lányomat, a h....e asszisztens újra pötyögte a taj számot, és jó volt (elüthetett valamit).
Az, hogy elnézést kért volna, elvártam volna a bunkó modora után. Aki pedig paraszt, az havi 500 ezerért is az lenne.

"Ezzel egy időben , egy kórteremből kihallatszott, hangjából itélve idősebb bácsi keserves " nővèrke" kiabálása"

Én úgy hallottam, hogy elég sok az öregek közt a pszichiátriai eset, aki kétpercenként visít a semmiért. Ha ő is ilyen volt, akkor nem csodálom, hogy nem figyeltek rá...

@Katica2: " Amikor kifogásoltam a minősíthetetlen testi és lelki ellátást, az o.v.főorvos kolléga azt mondta : " nem szabad szólni, mert elmennek és nincs jobb"."

Azt hiszem itt van a kutya elásva. A főorvos kollégát kellene egyből kirúgni ilyen hozzá állás mellett. Mikor tele az ország munkanélküli emberekkel, nem igaz, hogy az ilyen dolgozó a legjobb. A főnöke biztos nem a legjobb.

@ritmikus csimpifon: Én meg úgy hallottam, hogy ha valaki ágyhoz kötött beteg, és kiabál a nővér után, akkor meg kell nézni, mert szüksége lehet valamire.

"A férjem méregteleníteni szeretett volna"

:DDDDDDDDDDDDDDD

Assztajézusmáriáját...

Magyar beteg, 2014...

Ugyan ez a Margit kórházban is.

1. A férjet szakszerűen ellátták. Remélem, hogy tanácsokkal is, hogy máskor baromságot ne csináljon, és ha igen, hősiesen viselje. Senki, de senki nem nyeletett le vele egy fél mázsa szódabikarbónát (agyam eldobom, komolyan)...
2. Képzeljük magunkat a nővérek helyébe, akiket 24 órából 24-et szidalmaz-ócsárol-szólongat-nevezget egy zavart beteg. Mert tiszta tudatú beteget nem rögzítenek ám az ágyhoz.
3. Bármily hihetetlen, a nővérek is élelemmel és vízzel működnek, nem fali aljzatból kapott árammal, vacsorázni nekik is kell.
4. Ismételten a jó keresztanyja térde mindenkinek, aki a szerencsétlen magyar nővért a szájára venni, szidni merészeli. Álljon be a helyébe dolgozni és azután beszéljen.

@ritmikus csimpifon: édesanyád is megöregszik bunkocskám!!!!Ja és még te is!!!!!

Jó lenne tisztázni, az ország melyik Erzsébet kórházáról van szó. Több is van ugyanis, és nem mindegy, melyiknek keltik rossz hírét.

Teljesen mindegy,hogy méregtelenítés vagy tüdőembólia a lényeg szinte ugyan az ha van kedvük segítenek,ha nincs dögölj meg.Sajnos a húgomat veszítettem el így.

Az én nővéreim segítőkészek éjjel-nappal, nálam nincs ilyen viselkedés. Számomra ez az etalon.

A fenti posztból nem tűnik ki az, hogy ne lett volna ellátva a beteg.
" A férjem 40 percig volt bent"
Ergo: annyi időt rabolt el (a figyelmetlensége, önhibája, a tudatlansága miatt) a többi betegtől, a nővérek, az orvos idejéből.
Nem tudom, látott-e gyomormosást már a kedves posztoló. Nos, az többemberes dolog.
A tök zavart, folyamatosan ordítozó bácsikához azért nem ment nővér, mert épp az ő kedves "figyelmes" férjét látták el.
Azonkívül a bentmaradást MEGTAGADTA.
Innentől kezdve nincs nagyon amiről beszélni, nincs amit felróni.

A baj ott kezdődik ha valaki nem kerül be az egyik egyetemre akkor be kerül az orvosiba, kérdem én ki az a beteg elméjű ember, aki egy kényszer orvos keze alá fekszik operációnál?
Ki kellene szűrni ezeket az embereket, hogy mindenki csak oda kerüljön ahova legjobb tudása szerint jelentkezik. Aki nem minimum 4-l végzi a doktorit , annak nem szabadna diplomát adni.A rosszabb tanulók keze alá, feküdjön az aki diplomát ad nekik.

"A múlt vasárnap este ( 2014. 01.05.) a férjem méregteleníteni szeretett volna ès egy adag keserű só helyett, egy adag 20 dkg, ( gyógyszertári csomagolàs) szódabikarbonát oldott fel vízben"

1. A kérdés: a keserűsóból is 20 dkg-ot kellett volna feloldani és meginni egyszerre?

2. A tanács: legközelebb ügyeletre is oda tessék menni, ahol azt mondták, hogy "méregteleníteni" keserűsóval kell. Antalvali nagyon jó ebben.

@judit0525:

Miért bunkózol le, ember? Tettem egy normális megállapítást, erre ilyen hangnemben válaszolsz. Gratulálok az értelmi szintedhez.

A kedves moderátor ilyenkor merre van?

@mildi:

"oké, elolvastam. a kiabáló bácsit sajnálom."

:)))

Én a posztoló nyomorult férjét is sajnálom :)

Szerencsétlen emberrel hashajtót akart itatni a saját felesége VASÁRNAP ESTE... :DDD

@judit0525:

Ja és mielőtt lebunkózol, légyszíves olvasd el a többi kommentet is, amikben mások is megemlítik a zavart betegek abnormális viselkedését. S utána szóljál be, "tahókám".

@Mária: 1. A kérdés: a keserűsóból is 20 dkg-ot kellett volna feloldani és meginni egyszerre?
bazz, tényleg! :)
200 g rengeteg.
egyszer én is kipróbáltam fogyókúra címszó alatt (mielőtt nekem esnek, hogy így nem lehet, jelzem, gyors megoldásra volt szükségem egyetlen megjelenéshez egy jólszabott LBD-ben). a kúra 1 ek k.sót írt elő este 6-kor, 8-kor, majd másnap reggel 6-kor és 8-kor..... mivel érzékeny vagyok a hashajtókra (2x annyira hatásosak nálam, mint az egyébként szokásos), így 18órakor 1 tk-lal kezdtem. ami aztán kitartott egész éjszaka... a 20h, másnap 6- és 8h-ás így elmaradt :)

@Mária: 2014.01.14. 19:13:55

:)))))))))))))

"A baj ott kezdődik ha valaki nem kerül be az egyik egyetemre akkor be kerül az orvosiba"

Tyű, nem is tudtam, hogy az orvosi aféle "mankó"-egyetem, ahová a többi ultranehéz szakokról kiesett sikertelen földbuták kerülnek be, utolsó mentsvárként...

Ezt már nevezik haladásnak...:D

@Mária: nem igaz, hogy nem vette észre, hogy nem keserű... most komolyan.
btw, ha keserűsót vesz be ennyit, annak is doki lett volna a vége szerintem.

hehe azt írj a a net, hogy nátrium-hidrogénkarbonát túladagolásra hashajtót kell adni :)

@mildi:
Az egyszeri vicc szerint köhögésre is hashajtót adnak :)

@Tempus-Anh: Nincs kiszolgáltatottabb helyzetben az ember, mint amikor beteg. Az nem úgy van, ha saját hülyeségének köszönhetően beteg valaki, az akkor is BETEG??? Komolyan mondom, amikor három évben egyszer valamiért orvoshoz kell mennem, remeg kezem, lában, no nem azért, mert a vizsgálattól félek, hanem attól, hogy most leugat az orvos vagy az asszisztense, vagy sem. Oké (illetve nem oké), hogy a nővér keveset keres (az orvost, akinek a zsebét teletömik már nem sajnálom), de attól még kötelessége emberi módon beszélni, viselkedni, bánni a beteggel. Romániában (!) egyszer egy fertőzés miatt orvosi ellátásra szorultam. És jé, az orvos (román) kezet fogott velem (mint a filmekben), bemutatkozott, leültetett. Akkor ez most hogy van? Itt sokszor még vissza sem köszönnek, nemhogy véletlenül esetleg megtudjam, hogy ki az, aki ellát. Ez nem fizetés, hanem intelligencia kérdése. Egyetértek,hogy az orvosi diploma megszerzése nagy dolog, az orvos és a nővér, mivel az életünk múlhat rajtuk kiemelten fontos szakmák. De tisztelt Dokot ÚR (?) azért ne gondolja, hogy maguk istenségek! A legnagyobb baj az, hogy az ilyen kommentekben, NÉV NÉLKÜL minősítik a betegeiket. Inkább ne is szólt volna hozzá, ha csak ilyen stílusban tud beszélni a páciensről.Gondoljon abba bele, hogyha a maga családtagja került volna ilyen helyzetbe úgy, hogy ön nem orvos, mit szólt volna ehhez a hozzáálláshoz???

....a folyosón álva a kezembe tartott paira néz a nővér.Maga meg biztos nem ide vár ezzel a papiral.
Mondon neki egy beutaló fogrötgenre az biztos nem az mert az nem ugy néz ki...
Mutatom neki azt mondj ez háziorvosi és akár hova viszem a rötgent azt nem fogadják ...
Mert hova viszem mondom mostnem gondolja hogy itt a folyosón ...mindenki előtt..
Nem tudtam hogy maga ilyen titkos
Be hivott mondomneki nem muszály megcsinálni adja vissza a pairt nem adta vissza vissz és igazán nem EMBERNEk mondható viselkedéssel anemkell hisztizni!!
Megcsinálta 15 perc mulva vissza hivott azt mondja készen van de legközelebb fogorvosi papirt vigyek.
Mondom én ide többet...
JOBB IS VAN ITT ELÉG BETEG NEM IS JÖJJÖN!!!
Sajnos most nem kelett menem dde kiváncsi lennék azarcára mikor meg látna( ha meg látna,ha ott van e még) UGYAN IS BEJELENTETTEM AZ EGYENRUHÁJÁHOZ NEM MÉLTO VISELKEDÉSE MIATT!!
Ráadásul mint kiderült nem egyedüli eset voltam .
Volt aki 1 órá ült ott hogy rajta kivül egy beteg volt se ki se be senki majd BENTRÖL dügta ki a fejét..
17 órig van rendelés 15.30 kor !!! jó hogy már nem este 6 kor jön
Kérdezem normális az ilyen ember??

Viszont
BP. László kh ill Márai utcai Centrum csak 100% jó véleményel tudok lenni!!!

@cats'ndogs:

írásodra jut eszembe
Bp Mária utcai STD centrumba várakoztam amikor a szomszéd folyoson halom!!
Jó reggelt ! ......vagyok (bemutatkozott) 8 óra van rendelést meg kezdjük ,kérjük legyenek türelemmmel sorszám szerint hivjuk önöket de sokan vannak.
Utánna úgy gondoltam át megyek halucináció vizsgálatra is mert nem hittem a fülemnek!!

@cats'ndogs: ???
A poszt írójának férjét (aki saját baromsága miatt került oda ahol volt) megfelelően ellátták, ő azon nyikorog, hogy a bent fekvő "valaki" hiába kiabált, a nővér nem foglalkozott vele. (Mindezt úgy, hogy fogalma sincs arról, hogy zavart betegről van-e szó vagy sem.)
u.i: nem vagyok orvos, biológiát is csak az általános iskola 8. osztályáig tanultunk sajnos, de azért képes vagyok felfogni, hogy mit jelent a zavart/demens beteg és mire jó a keserűsó. Bár - tapasztalataim alapján - nem vagyok túl jó véleménnyel az egészségügyről, de azért ez a poszt "enyhén" érdekes.

BTW Hogy a túróba lehet meginni 20 (HÚSZ!???? DKG??? szódabikarbónát és mióta számít méregtelenítésnek a roborálás önmagában???)
@bumbi77: Kérlek végy mély levegőt és fuss neki újra, mert ez így földi halandó számára értelmezhetetlen.

szerintem az a különbség a saját felelősségre hazamenés és az önkényes közt, hogy a saját felelősségre hazamenésnél aláírjuk az erről szóló papírt, az önkényesnél meg nem. elvileg az önkényesnél még vissza is hozathatnak a rendőrökkel ha életveszélyes állapotban vagy kiskorúként (ilyen esetben ugye nincs saját felelősséges verzió) lógtál meg.
a 200mg keserűsótól szerintem meg meghalt volna.
nekem van egy ismerősöm aki szódabikarbóna helyett egy kanál valamilyen sütőport vett be a gyomorégésére, neki sem volt őszinte a mosolya

Ezeket az "embereket" nem csak leírni kellett volna, hanem feljelenteni.Miért kell ilyeneket megtűrnünk magunk felett, megvárni hogy eltegyenek láb alól a kórházban. Ez NEM pénzkérdés, ezek kivetkőznek emberi mívoltukból.Sajnos megtehetik, az állam megtűri őket, mi több ajnározza és egekbe dícséri őket, miközben az emberség legelemibb szikrája is hiányzik belőlük. (tisztelet a kevés kivételnek)
Végül is nem ők a fő felelősek, hanem az állam, amely ezeket eltűri!!!!!!!!!!!

@Tempus-Anh: :D, Ja-Ja, aki még andragógiára se fér be, na abból lesz orvos. ;)

@Tempus-Anh: "Ismételten a jó keresztanyja térde mindenkinek, aki a szerencsétlen magyar nővért a szájára venni, szidni merészeli. Álljon be a helyébe dolgozni és azután beszéljen."

Tudod valamikor 50 évvel ezelőtt ha egy nővér vagy orvos így mert volna beszélni a betegekkel, azt igen gyorsan és erősen seggbe rúgták. Első sorbanm azért, mert a dolgozó emberekkel így nem lehet viselkedni. De a dolgozón ne az eü alkalmazottat értsd, haenm a beteget, aki oda ment segítségért. Most meg kinyalod a hátsójukat, mert egy kicsit dolgozniuk kéne a fizetésért. Az szerintem nincs benne sem a munkaküöri leírásban, sem a fizetésbe, hogy csúnyán kell viselekedniük a betegekkel.

Miért nem az a lényeg, hogy az orvos és a nővér meg az egyéb eü alkalmazott azért kapja a pénzét, mert az a munkahelye, ahol neki DOLGOZNI KELL. Vagy nem kell? Neked kell dolgoznod a munkahelyeden? Szabályok szerint kell? Jól kell dolgoznod akkor is, ha valaki basztat és már eleged van? Na ugye?

@Tempus-Anh:
Helló !
Te normális vagy ? Mi az hogy 40 percet elrabolt , szerinted viccből ivott rosszat ? ki mehet orvoshoz egyáltalán ?
Téged látott már orvos , ilyen szemlélettel vizsgáltasd meg Magad az ideg és elmegyógyintézetben !

@Tempus-Anh: ! :D

@ember100: bár Tempus-Anh-nak igaza van, még ha nyersen is fogalmazott.
és szakszerűen ellátták.
el tudom képzelni az ügyeletes arcát, mikor vasárnap este beállítanak hozzá, hogy jajj a férjecském nagyon beteg, mert véletlenül 20 dkg szódabikarbónát ivott meg 20 dkg keserűsó helyett(!).
ilyen mértékű hülyeséghez elég nehéz jóképet vágni.

btw ha a "jót" issza meg, még csúnyább vége lett volna. elolvastad egyáltalán a posztot? eh

@csak néha benézek ha marhaságot látok:

"nekem van egy ismerősöm aki szódabikarbóna helyett egy kanál valamilyen sütőport vett be a gyomorégésére, neki sem volt őszinte a mosolya"

Nő volt, ugye?

Remélem, beperelte a receptes oldalt, ahol azt olvasta, hogy sütésnél a sütőpor és a szódabikarbóna helyettesíthető egymással :)

@mildi:

"ilyen mértékű hülyeséghez elég nehéz jóképet vágni"

Ezt most olvastam a Hoxán:

"Az ionizált lúgos a víz a következőképpen fogyaszt: ionizált LÚGos víz + zsírSAV = a háj víz és só formájában távozik."

Komolyan :)))

@ember100:

"Mi az hogy 40 percet elrabolt , szerinted viccből ivott rosszat ?"

Nem viccből, hanem a saját HÜLYESÉGE miatt ivott rosszat, és igenis, elrabolt egy csomó időt és energiát és pénzt azoktól, akik nem saját magukat betegítették meg.

Mintha kalapáccsal verte volna a saját kezét. A marha.

Az már csak hab a tortán, hogy "méregtelenítés", mint olyan, nem létezik.

Felháboritó eset amit itt olvasható. Szerintem egy kevésbé higgadt ügyfél hozzájuk vágott volna valamit. Persze akkor garázdaságért, meg mit tudom én miért, a rendőrségen köt ki. Kiváncsi lennék a folytatásra. Szerintem, hiába.

Nem értem. Hogyan lehet gyógyszertári csomagolásban szódabikarbóna. Nekem azt mondta egy gyógyszerész, amikor kértem, hogy nem árulnak.

Édes Istenem! A keserűsó normál adagja 2 evőkanál egy begre vízben! Elképzelni sem tudom, mi lett volna, ha a poszter hülye férje tényleg feloldja és megissza. Egyetértek csak benézekkel, valószínűleg belehal az Isten barma, de szinte biztosan ugyanezen az osztályon köt ki. Így legalább rájött, hogy marhaságot csinált és egy gyomormosással megúszta a dolgot. Hozzáteszem emlékezetes lesz, mert az Erzsébet Kórház (leánykori nevén Korányi TOX)-beli gyomosmosás nem a rózsaszín leányszobák álmai közé tartozó dolog. Miért is kellett volna egy gyári hülyét mosolyogva, kenyérrel és sóval várni?

Évekig dolgoztam ebben a kórházban, sőt ezen az osztályon, az ott dolgozókat (néhány új kivételével) személyesen is ismerem. A "beteganyag" összetétele mintegy 90-95 %-ban tomboló drogos, ordítva hányó alkoholista és gyakran magára (is) veszélyes öngyilkos. A maradék néhány százalék a véletlen mérgezett (gomba, szénmonoxid, véletlen gyógyszer). Sajnos a betegek igen nagy része üvölt, tombol, verekszik, gyakori a fizikai rögzítés. Egy valamit azonban biztosan állíthatok. Ha a sok "problémás" beteg között bekerül egy "normális" ember (lásd 5-10 %), az a személyzetnek (orvosnak és ápolónak egyaránt) igazi felüdülést jelent. Bár a stílus vitathatatlanul nyersebb az osztályon a megszokottnál - ez sajnos a betegek jelentős része miatt indokolt - a "normális" betegekkel teljesen máshogyan bánnak. Mindent elkövetnek azért, hogy mondjuk a véletlen szénmonoxid-, vagy gombamérgezett ne kerüljön egy szobába a kórtermet és időnként a nővért szét-, illetve megverő dogossal. Általában sikerül is. A poszter és férje bekerült tehát egy olyan gyógyintézménybe, ami az egész országban egyedülálló. Igen, sajnos ilyen betegek, ilyen állapotban kerülnek be és javarészt jobb állapotban kerülnek ki.

Saját felelősségre akkor távozik a beteg az osztályról, ha az orvosi javaslat ellenére nem kívánja a gyógykezelést igénybe venni és erről írásban nyilatkozik. Ekkor az ambuláns lap elkészül (amikor éppen van rá idő) és erre rákerül a saját felelősségre történő távozás ténye. Az ajtó nincs zárva (az ön- és közveszélyesek kivételével) mindenki oda megy, ahová jólesik. Ha nem várja meg az ambuláns lapot, akkor önkényes távozóként dokumentálják. Félreértés ne essék, az adminisztráció ebben az esetben sem kevesebb, a személyzetnek semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a beteg önkényesen távozzon.

Több idióta hozzászólónak üzenem, szíveskedjék jelentkezni dolgozni oda dolgozni, ahol napi rendszerességgel verik szét a kedves betegek nemcsak a kórtermet, az ápolókat-nővéreket, hanem a megfékezésükre kihívott rendőröket is. Hozzáteszem, a pénz nagyjából ugyanannyi,mint a szemészeti osztályon.

Külön csak egy kommentre reagálnék:
@ember100: Te szerencsétlen! Teszek rá, hogy viccből itta-e a szódabikarbónát, ennyi magnéziumszulfáttól ugyanoda került volna, csak rosszabb állapotban. Gondolkodj,még ha nehezedre esik is és tök hülye vagy a témához, mielőtt valakinek elmeorvosi vizsgálatot javasolsz!

@Mária: Ionizált lúgos vizet akarok!Ionizált lúgos vizet akarok!Ionizált lúgos vizet akarok!Ionizált lúgos vizet akarok!Ionizált lúgos vizet akarok!

@Tempus-Anh: Gondolom, a mundér becsületét véded, te zsellér, méghogy be lehet állni dolgozni a nővér helyett??? Kik járnak hozzátok ellátásra, csupa dzsentrik, vagy mi? Kurva sokat dolgozik jó pár ember azok közül akiket a kedves nővérkéid le sem szarnak...Az anyám darabos kulcscsont-töréssel feküdt néhány éve a B.-A.-Z. megyei kórházban, és a nővérek közül többen a fülem hallatára kerek perec megtagadták, hogy segítsenek a tusolóban tisztálkodni neki, annak ellenére, hogy jelentősnek mondható összeget ajánlottam fel nekik.( Mielőtt kombinálna valaki, az anyám nem fertőző, nem visszataszító, teljesen átlagos néni). Amikor a főnővért, vagy kit megkérdeztem, hogy ez mégis hogy van, azt mondta, nem munkaköri kötelességük a nővéreknek ez, és talán oldjam meg én, először erős ingert éreztem a fizikai inzultusra, aztán pedig rettenetesen összeszorult a szívem arra a gondolatra, hogy mikor fog ez a szerencsétlen ország arra a nívóra jutni, hogy az efféle (no meg a magadfajta) emberek egy kórháznak még a mosodája közelébe se mehessenek.

@ritmikus csimpifon: Ami engem feldühített az a megjegyzés,hogy visítanak az öregek nem malacok csak öregek ezt tudomásul kell venni.Igen az öregek olyanok mint a gyerekek mindig kell nekik valami és az azonnal velük éppen olyan türelmesnek kell lenni mint egy kisgyerekkel.A bunkóért elnézést kérek nagyon ritkán ragadtatom el magam.

Mielőtt nekem támadnátok,leírom,hogy igenis meglátásom szerint sok nővér dolgozik hivatástudatból-és komolyan veszik,hogy a hívatásuk segítő jellegű.
DE egyvalamiről itt még nem esett szó:
A több pénz nem ad(na) emberséget egyes zsigerből bunkóknak,viszont nem kényszerítené az ápolókat/gondozókat másodállás,sokadmunka elvégzésére.Aki sok helyen folyamatosan kell megfeleljen,kvázi belehajszolja magát a kenyérkereseti sok munkába,az ezerszer stresszesebb,mint aki meg tud élni egy munkahelyi fizetéséből....

Természetesen az emberi felelőtlenségre nincs mentség,jó,hogy nem lett nagyobb baj a "méregtelenítésből"
Nyugodtan lehet menni magánügyeletre,bár kötve hiszem,hogy ott gyomormosást is végeznek,de hajrá...persze legbiztosabb,ha a kedves férj okosabban,akár házidokival konzultálva "méregtelenít"...:)

@Tempus-Anh: A hozzád hasonlók miatt hullanak a népek a kórházakban.

@parttalan: Na akkor elmagyarázom. Az emberek azért halnak meg a kórházakban, mert betegek és/vagy öregek. Ha nem lennének Tempus-hoz hasonló emberek (tudod, orvos-nővér, stb.) akkor az emberek otthon, vagy az utcán halnának meg. Összehasonlíthatatlanul nagyobb számban, esetleg keserves kínok között.

@bandigyerek:
A te privát ügyed, hogy nálatok BAZ-megyédben mi zajlik, a te anyukád, gondozd, ápold, mosdasd.
Ha nem fogod fel, hogy a fenti nagyonokos beteg a saját életét veszélyeztette, tehát HIBÁS amiatt, amibe került, egyrészt, másrészt pedig épp emiatt nem várhatja el, hogy a baromsága miatt nagyezüstöt adjon neki az a pár agyongyötört nővér, akik hülyéből egész szerelvényeket látnak el naponta, akkor egy kis gond van az ítélőképességeddel.
Az avatarod pedig nagyon jól jellemez téged. Azon a szinten mozogsz pontosan.
@parttalan:
Aha, talán én adagoltam be a betegnek a nagydózisú szódabikarbónát, te jólképzett?

Az alábbi hozzászólások közül pedig ajánlanám a Csonka Angelikáét, különös tekintettel a nagybetűs kiemelt részekre.

@Tempus-Anh: "Az én nővéreim segítőkészek éjjel-nappal, nálam nincs ilyen viselkedés. Számomra ez az etalon."

1. Fogalmad sincs a viselkedésükről, mert egy nagy paraszt vagy és nálad az az etalon. Nyilvánvaló, mert mindenkit gúnyosan leugatsz, aki írni mer ide valamilyen panaszt.

"A tök zavart, folyamatosan ordítozó bácsikához azért nem ment nővér, mert épp az ő kedves "figyelmes" férjét látták el."

2. Honnan veszed, hogy tök zavart? Távdiagnózis? És nem az ő férjét látták el a nővérek, hanem virslit kotyvasztottak maguknak. Nem írta le elég érthetően, vagy nem tudsz olvasni magyarul? :)

@pirimogyoró:
Szóltál? :)

@cobre: Persze,hogy meg kell nézni,de nem 2 percenként.Biztos vagyok benne,hogy a bácsika naphosszat így kiabál.Egy ismerősöm a 92 éves anyukáját otthon -egyedül- ápolja,őszintén megmondom, nem irigylem. Elmondása szerint egy nap nagyjából negyvenszer megy be feleslegesen,mert az anyja egyfolytában kiabálva a nevén szólítja.Ilyenkor nem meri megkockáztatni,hogy "azértsemegyekbe" mert fél,hogy tényleg nehogy történjen valami,és ő meg nem segített.Szóval ez nem egyszerű dolog.

Itt nem is esett szó a "zálogházba" lökött, zavart, gyógyíthatatlan öregekről, akiket otthon rühell gondozni a család és az egészségügy közpénzén tarttatják őket hónapokig a kórházi ágyakon, a felelősséget, ápolási terhet, gondozást a kórházak nyakába zudítva. Általában az ilyen hozzátartozók vicsorognak ezeken a fórumokon és szidják az egészségügyet. Egy toxikológiai osztályon (aktív osztály, elég gyorsan forgatott betegállománnyal) MIFÉLE öreg kirögzített beteg fekhet, vajon?

Miért nem stadionokba mész....?

@Tempus-Anh: Az nem jutott eszébe a Tisztelt Doktornak, hogy nem rühellésből nem gondozzák idős hozzátartozóikat, hanem mert dolgozniuk kell? Tudniillik Magyarországon úgy működik, hogy ha sokat hiányzol a munkahelyedről, megköszönik a részvételt, oszt pá. Na, akkor aztán miből fogja a Tisztelt Doktornak a zsebébe dugdosni a pénz? Nem tagadom, nagyon rossz tapasztalataim vannak az orvosokkal, nővérekkel. Én nem vagyok "hisztis", "gyagyás öreg" beteg (bezzeg privátban még vele is képesek kedvesek lenni...), szerintem a befizetett tb-járulékom ötödét sem használtam még fel gyógykezelésre, támogatott bogyókra, mégis, ha nem magánrendelésre megyek, kvázi úgy néznek rám a rendelőben, mintha köztörvényes bűnöző lennék. Tudja, hozzáállása alapján nem lennék a páciense. Mi a fenének kellett orvosnak tanulnia, ha nem tudja elviselni, hogy nemcsak huszonéves csini cicák fordulnak Önhöz? A pénz itt az úr, vallja be. Ha egy nővér más országban lekezelően viselkedik, repül, mint a madárka. Ebben az országban milliók dolgoznak éhbérért,mégis tudnak emberi módon bánni másokkal. Pedig nincs Tisztelt Doktorságos diplomájuk.

@cats'ndogs:
Szó se esett róla, hogy én a lekezelő hangnemet pártolnám, sőt kihangsúlyoztam, hogy nálam, az én nővéreimnél ilyesmi hírből sem ismerős, ezt megkövetelem, tehát EZ az etalon.
A posztoló állította be úgy az esetet, mintha az egészségügy hibája lett volna az, amibe a férje került, az egészségügy nem látta volna el a férjét, holott prompt, pontos és szakszerű ellátást kapott és fel volt ajánlva neki a kórházi bentmaradás is, amit saját akaratából megtagadott, tehát nem élt a felkínált lehetőséggel.
Más szóval ezt a magyarázatot csúsztatásnak és tendenciózus beállításnak nevezik.

Ami az öregeket illeti: a magatehetetlen gyógyíthatatlan öreg betegek szociális ellátása nem az aktív osztályok, de még csak nem is a krónikus részlegek feladata.
de nyilván könnyű betenni közpénzen egy hozzátartozót hosszú távra egy osztályra és odahaza felmarkolni havonta a nyugdíját.
Mert ez megy ma sok helyen.
Ugye, hogy így már más szemszögből is megvilágítódnak dolgok?

A csini cicás hasonlat erősen sántít, azon túlmenően, hogy az orvosi végzettségemhez és az orvosi ranglétrán elért viszonylag magas címemhez önnek (ugye magázhatom?)vajmi kevés köze van.
Ugyanis nem arról beszéltem, hogy öregeket nem látunk el, ha akut problémáikkal kórházba kerülnek, aktív részlegre. Ez mind OK.
A már krónikussá vált magatehetetlenekről van szó, akik betegségük folytán tartósan gondozásra szorulnak, és állapotuk megreked egy tovább már nem javítható szinten: nos ők azok, akiket a hozzátartozó egszerűen "bent felejt" a kórházban, oldja meg az aktív vagy krónikus osztály az ellátásukat, mert ők nem hajlandók.
Az öregotthonok ugye pénzbe kerülnek, oda rendszeresen fizetni kell, akkor viszont hogy kevesebb jutna a család zsebébe a nagypapi-nagymami nyugdíjából havonta.
Kb. erről szól ez a történet.

Ahogy én tapasztalom az Erzsébet Kórházban... ami ugye bár már Soproni Gyógyközpont, ott eléggé a szélső értékek mozognak. Vannak a kiégett, elfásult és minden beteget nyűgnek tekintő orvosok... akik sok esetben még hentesnek sem lennének jók illetve vannak olyan dokik akik nem elég hogy tudják is hogy mit csinálnak de még emberiesek is. Például a balesetin eddig csak jó tapasztalatom volt. Legalábbis ami az állományt illeti mert azok amiért oda kerültem, na azok nem voltak vidám dolgok. A többi osztály az eléggé megosztott de ugye az emberben a jó vagy átlagos ellátás kevésbé marad meg mint a rossz.
Áldom az eget hogy pasinak születtem mert amiket a nőgyógyászatáról hallottam, na köszönöm abból nem kérnék.
A mi családunkban amúgy alig van valaki akit ne kezeltek volna már ott félre valamivel... szóval ha komoly a baj inkább Győrbe megyünk. :-/

@Tempus-Anh: "a magatehetetlen gyógyíthatatlan öreg betegek szociális ellátása nem az aktív osztályok, de még csak nem is a krónikus részlegek feladata."

És akkor emberség sem jár?
Az empátia fertőzést okoz?

Ma Magyarországon állami egészségügyi intézményben, teljesen szakszerű ellátást, szinte senki sem kap, max. a jogszabályban meghatározott elégségest.

De ez olyan mint a jogszolgáltatás és az igazságszolgáltatás: köszönőviszonyban sincsenek.

Erről persze nem a személyzet tehet, max. annyira mint mi állampolgárok azért, hogy birkák vagyunk és tűrünk, tűrünk...

A kedvesség az empátia hiány nem rendszer, hanem jellemhiba
szerintem...

@Tempus-Anh:

egyrészt kurvára bicskanyitogató a stílusod, ami kiválóan megmutatja, hogy az értelmes, és jó orvosok már elhagyták az országot ;) bár, ha a lakosság 99%-ának meglevő sztereotípiáit akarod alátámasztani, akkor jól csinálod.

magyarázd már meg légyszi, hogy egy olyan esetben, amikor nyilvánvalóan sok szükség nincs arra, hogy a beteg az elvégzett kezelés után bentmaradjon, mi másért szokás ehhez ragaszkodni, leszámítva a nyilvánvaló tb csalást? és hagyjuk a fellengzős dumát, hogy egy nem orvos ezt nem tudhatja. :)

ami az öregeket illeti: itt is nagyon magas a ló. a magatehetetlen gyógyíthatatlan öreg betegeket ki lássa el? történetesen volt ilyen eset a családban. otthon ápolni egy adott pontig lehet, de eljön az a pont, amikor már nem. a kórházakba bevinni egy ilyen öreget gyakorlatilag halálos ítélet az érintettnek, mert - ha van is intézmény, amelyik hajlandó fogadni - általában le fogják szarni, aztán jön a tüdőgyuszi,a durva felfekvések, otthagyják szaros pelenkában napokig, csövön át táplálják, mert az egyszerűbb, stb. lehet aztán szociális gondozókat szerezni háziorvosi papírral, de azok kijönnek egyszer egy nap, segítenek fürdetni, aztán ennyi. ja, időnként elmondják, hogy jobb lenne a beteget kórházba vinni. a magánintézmények, ahol foglalkoznak ápolással egyrészt pénzesek (bár a tb-től is szednek ki pénzt), azonban ezek sem feltétlenül jobbak, mint egy kórház (ilyennel is beszéltünk, azzal kezdték, hogy kevés a nővér). szóval ők sem a magatehetetlen fekvőbetegekből akarnak megélni, mert azokkal sok a macera. ennyi, kész, sakk - matt. jó, ez rendszerhiba, ezért nem konkrétan a seggfej orvosok/ápolók hibásak.
Meg ez egyébként is nagyon nehéz téma. Volt neked olyan hozzátartozód, akit neked kellett éveken keresztül minden nap ápolnod? ha nem, akkor te azt bevállalnád, hogy minden napod monnyuk néhány éven keresztül arról szól, hogy ápolsz valakit? mert én tudok ilyen konkrét esetet. és azt is kurvára meg tudom érteni, ha egy idő után az nem megy tovább, hogy saját hozzátartozó ápolása miatt valakinek semmi magánélete nincs. ha meg történetesen nem nyugdíjasként kellene ezt csinálni, az már kérdéseket is felvet.

@Ay: ez nem jellemhiba. kis pénz, kis foci. kevés a fizetés, szar a meló, a jobbak már rég külföldre mentek, maradt a selejt. ugyanaz a kontraszelekció játszódott le, ami monnyuk a pedagógusoknál, vagy elég sok egyéb területen.

@hami: Lehet a jellemhiba mint kifejezés túl árnyalt, de a lényegen nem változtat: nincs lelkiismeretük...

@hami:
Nem óhajtok szakmai vitába bocsátkozni veled, én sem értek a te szakmádhoz, te sem az enyémhez (ennek ellenére belekontárkodsz és okoskodsz, minősítgetsz és sértegetsz mondhatni, tök kívülállóként, laikusként).
Mégis feltenném a kérdést, hogy ha lóhalálában berohant az észlény-páros a toxikológia ügyeletére az tök férj önmérgező manőverét követően, akkor az az eset melyik szemszögből volt sürgős? A beteg szemszögéből mindenképpen, de objektíven is, mert jóformán autointoxikáció történt. Tehát mint sürgős eset, a beavatkozást követően kötelező módon megfigyelést igényelt, amit a szakma szabályai szerint fel is ajánlottak a betegnek - mérgezésekben ez különösen érvényes, ugyanis nem tudni, mennyi szívódott fel a feloldott anyagból, mennyi mérgezi még a szervezetet - egy alapos gyomosrmosás nem mindig 100%-ban hatékony. A kórház helyesen járt el.
Onnan tovább a beteg dolga, hogy beleegyezik-e: a további kezelést megtagadó formanyomtatvány aláírása után a saját felelősségére cselekszik. És nyilvánvalóan aláiratnak vele egy ilyet, egyrészt mert ez így szabályos, másrészt meg épp az ilyen feljelentgetősdik miatt, amelynek első állomásai az ilyen szerencsétlen posztok.
Remélem, érthető volt, amit leírtam, te ugyanis okos és értelmes, gyors észjárású vagy, nem mint az ittmaradt orvosok. Ugye?

@hami:
Ettől eltekintve közös őseink, a székelyek történelméről való megemlékezésedet a blogodban nagyon díjazom.

@csak néha benézek ha marhaságot látok:
"nekem van egy ismerősöm aki szódabikarbóna helyett egy kanál valamilyen sütőport vett be a gyomorégésére..."

Nekem is van ilyen ismerősöm, jómagam:D
Sztori röviden. Pár éve barátnőm dicsekedett, hogy milyen finom lett a kolbász amit csináltak, szaladjak át egy kóstolóra.
Megtettem.
Jó, fincsi kolbi, friss kenyérrel, házi csalamádéval.
Be is durrant az alkoholtól sok-sok éve gyötört gyomrom. Kérdezem, hogy van-é szódabikarbóna. Keressek a fiókban. Kerestem, találtam. Szép, nagy bötűkkel rája volt nyomtatva, hogy SZALICIL. Nosza, kiskanál, pohár víz, lenyeltem. Nem kellett volna:DD
Kihánytam, és úgy éreztem, rögtön szétmarja mindenemet. Nem vicc, tényleg!
Napokig csak langyos-hűvös folyékony kaját tudtam enni. Majd pedig az első korty szesz 2 nap múlva nem volt ám finom (de muszáj volt).
Dehogy mentem én orvoshoz:)))

@mig54:
Ja, és mindezt színjózanul!:DDD

@micsoda?:
"Nem értem. Hogyan lehet gyógyszertári csomagolásban szódabikarbóna. Nekem azt mondta egy gyógyszerész, amikor kértem, hogy nem árulnak."

Lehet, hogy nem árulnak, nem minden gyógyszertárban ugyanaz a felhozatal.
Gyógyszertári csomagolásban úgy lehet szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát), hogy gyomorsav-túltengésra (gyomorégésre adják).
Amit a közértben veszel, gyógyászati célra nem alkalmas. Legalábbis ez szerepel a csomagoláson. Biztosan van rá okuk, hogy ezt feltüntetik!

@Tempus-Anh:
Olyan kis buta vagy:) Te ezeket nem tudtad? Ha nem lehet jogdoktor a kölök, akkor emberdoktor lesz! Ha az sem, akkor fogdoktor, ha pedig annak is hülye, akkor pszichológus. A lényeg az a kis, kétbötűs izé a neve előtt.

Siralmas, hogy nagyjából itt tartunk:(

@Tempus-Anh:
"Ami az öregeket illeti: a magatehetetlen gyógyíthatatlan öreg betegek szociális ellátása nem az aktív osztályok, de még csak nem is a krónikus részlegek feladata.
de nyilván könnyű betenni közpénzen egy hozzátartozót hosszú távra egy osztályra és odahaza felmarkolni havonta a nyugdíját.
Mert ez megy ma sok helyen.
Ugye, hogy így már más szemszögből is megvilágítódnak dolgok?"
Na most,a mai Magyarországon minden időleges,pár hét max.,majd fizetős krónikus belosztály (kis szerencsével lehet bekerülni!)pár hónap.Az öreg nyugdíja jó ha elég a fizetendő összegre,miután a családtagok felmarkolják.
Annak az idős embernek a családja nem könnyű helyzet előtt áll,akinek nem elég a heti 2-3x szoc.gondozói hálózat,netán folyamatos gondozásra,felügyeletre szorul!
Mert vagy vannak a drága magánotthonok,vagy vannak az egyházi,ill. önkormányzati fenntartásúak,amelyik nem 100 e.Ft feletti/hó,oda nem könnyű bekerülni!
Marad még az ápolási díj a hozzátartozónak,hatalmas összegével,de akinek van állása,nem fogja erre lecserélni!
Lehet még magánúton gondozót keresni/fogadni,de mi van,ha cserbenhagyja a családot?Vagy esély sincs rá,mert nem tudják megfizetni?
Még az is előfordul,hogy csak olyan hely akadna,ami megfizethető,de a család nem szeretné,mert oda nem vinné a családtagját....

Kicsit eltértünk a poszttól,de engedjétek meg ezt a kiegészítést,ha már szóba került.

@Tempus-Anh: Na ez az, jobb híján csak ezen tudsz rugózni, hogy milyen hülye volt a fent említett személy, szerintem meg az orvosnak/nővérnek ehhez semmi köze, jön valaki ellátásra szoruló állapotban, mire ő ellátja és kész, ezt vállalta, ez a munkaköri kötelessége. "..az a pár agyongyötört nővér...", ugye ezt nem gondolod komolyan? Ezt rühellem még bennetek de nagyon, a munkához való hozzáállás. Azt hiszitek, ha már bementek a munkahelyetekre, az már egy komoly áldozatvállalás részetekről, és csak ezért már jár a fizetésetek (amit mellesleg mi adunk), és ezen felül már csak plusz pénzért vagytok hajlandó bármit is elvégezni( az utóbbi időben a szüleim miatt sajnos elég sokat jártam kórházakban, és mint tudjuk, készpénz vagy kapcsolatok nélkül az alapszintű ellátás sem jár). nem szeretnék azon a környéken beteg lenni, ahol te "dolgozol", a szavaidból tisztán kiderül, hogy szelektál, szerinted ki hülye és ki nem, és gondolom a "munkád" is ehhez mérten alapos.

@Rotoxis: Én azon gondolkodom, elő tudnánk-e állítani olyan folyadékot, melynek pH-ja a lúgos tartományba esik, azonban nem tartalmaz ionokat... Szerintem paradoxon :)

@Mária: lol. LOL.

@csak néha benézek ha marhaságot látok: Jól tippelek, hogy belső vérzésben?

@bandigyerek:
Mióta adsz te nekem fizetést, Ceed KIA Fa Somat? :DD Szerintem visszafekhetsz, hogy kialudd az esti alkoholmámorodat, bandiboy...
Ha nem megy, még mindig ott vannak a detox-részlegek.

@cats'ndogs: Ez egy több szereplős, széles réteget átfogó probléma. Kezdve azzal, hogy az idős miért nem tett félre öreg napjaira, hogy ha ellátásra szorulna, legyen miből fizetni; folytatva azzal, hogy milyen fizetést kap mindenki; hogy milyen volt az életfelfogás anno és most; hogy a kórházak szerepéről kinek mi az elképzelése; hogy a kórházak finanszírozása és kapacitásának határai hol vannak; és befejezve talán azzal, hogy a családok mennyire képesek és akarnak összetartani.

@Tempus-Anh: Jaj te buta, nem tudtad hogy a gazdasági szférában dolgozók által befizetett adók és járulékok fedezik az egészségügy költségeit( benne a te feleslegesen kiutalt fizetésedet)? Nem tudom eldönteni a hozzászólásaid alapján, hogy csak szimplán ostoba vagy, esetleg végletekig cinikus, vagy egyszerre mindkettő, és azt sem tudom megítélni, melyik a rosszabb. Azt viszont tudom, hogy egyetlen szerencséd van: az, hogy ide születtél, mert ezzel a dölyfös hozzáállással, szemtelen kioktató stílussal egy valamire való társadalomban nemhogy az egészségügyben nem dolgozhatnál, de valószínűleg állásod sem lenne. Na menj, vegzáld a sok hülyét, te nehéz sorsú szerencsétlen.

@micsoda?: "Hogyan lehet gyógyszertári csomagolásban szódabikarbóna"

A magisztrális készítmények egyik alapanyaga a nátrium-hidrogén-karbonát, népies nevén szódabikarbóna. Amennyiben van magisztrális gyógyszerkészítés az adott gyógyszertárban, akkor nagy valószínűséggel van szódabikarbóna is. És amennyiben kiszerelik ezt az alapanyagot, és forgalmazzák, ez esetben lehet vásárolni is. A minősége gyógyszerkönyvi, azaz meghatározott, hogy milyen mennyiségű és minőségű szennyezőanyag megengedett a porban, és a gyógyszerkönyvben meghatározott módszerekkel lehet is ezt mérni. Az étkezési célra kicsomagolt szódabikarbóna véleményem szerint minőségi követelményei véleményem szerint kevésbé szigorúak, azonban még sosem néztem utána ennek, ezért csak az OÉTI-engedélyek és OGYI-engedélyek közötti különbségek áttanulmányozását tudom javasolni a minőségi különbségek ellenőrzése céljából.

@Tempus-Anh: Jah, nyilván a nővérszobán,. a virslifőzés közben. Hogy ilynenkor hogy nem szakad rád a plafon, ahol ülsz ...

@bandigyerek: Mivel az orvosi- és gyógyszer-ellátás kevesebb (emberi, tárgyi és anyagi) erőforrást igényel, mint az a haszonkiesés, amelyet az orvosi ellátás nélküli dolgozók munkakiesése okozna, ezért nem mondható el, hogy a versenyszférában dolgozók tartják el az orvosokat. Kölcsönösen eltartják egymást, ahogy ennek lennie is kell. Ugyanez igaz a pedagógusokra, rendőrökre, tűzoltókra, stb.

szép jó napot! Megértem a hölgy felháborodását,szerintem teljesen megérthető,hogy így reagál.Nekem is volt pár rossz tapasztalatom az Erzsébet kórházzal,de ugyanígy a Miskolci kórházzal is.
Kérdem én. 24 órát lenyom egy orvos,oké fáradt,ingerlékeny,ideges,de akkor sem kell 1 beteggel bunkónak lennie. És még nem megy oda szegény bácsikához,mikor kiabál? Ez tiszta szégyen.Tudom miről beszél az,aki a nővéreket fikázza...
Egy példa : Első nőgyógyászati vizsgálatra mentem(egy fiatal lánynak igenis ehhez bátorság kell) 1.az asszisztens,aki felveszi az adatokat egy bunkó,barom,állat...miért?azért mert torokfájás elleni cukorka volt a számban,rámszólt,hogy köpjem ki a rágómat,de mondom ez nem rágó,hanem strepsils. oda csap egy papírt és követeli,hogy tegyem bele.
Nem ellenkeztem hát,beletettem..de ami utána jött az egy rémálom volt.
Mint ahogy említettem ELSŐ vizsgálaton voltam.!Az orvos nem gyengén bánt azokkal a hideg szarokkal,ráadásul bunkó is volt.Azóta MAGÁN orvoshoz járok.

És még valamit mondanék. Attól,hogy sokat dolgozik valaki,nem kell fasznak lennie az emberekkel,mire fel teszi meg?..ha meg annyira sokat dolgozik,akkor vizsgálja meg a bácsikát is...ne csak a szája járjon.Felháborító,hogy a Magyar Egészség ügy ennyire leadja a szintet.

Aztán felőlem mondhat akárki,akármit,akinek nem tetszik,legyen az orvos vagy beteg.
Embertársainkat így "eltaposni" szép dolgok ezek...JAAAA!!! És még ebbe a szaros országba szűljünk kisbabát, mert Magyarország lakossága csökken?...Szerintetek miért csökken?...mindenki megy kifelé az országból :D Meg ebbe a világba,ilyen fizetés mellet,ilyen Kórházi ellátások mellett és ilyen szívtelen emberek között,ki akarna gyereket?... Ha meg be sikerűl,akkor BE..ezvan.

Korán reggel énis ilyen szarokkal idegesítem magamat,komolyan...undorító az egész úgy,ahogy van...
hehehehe:D MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT.!

@ritmikus csimpifon: Ha a beteg százszor hívja a nővért akkor a nővér kutya kötelessége bemenni a beteghez ,és megnézni,hogy nincs-e véletlen valami baj,amiből később még nagyobb lehet. Egyébként ez toxikológia,ez mondjuk nem zárja ki ,hogy az egészségügy más területéről nem kerül oda beteg! ROMOKBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY!

Látjátok Feleim, leszavaztátok a 400ft-os vizitdijat, és csodálkozzok, hogy tönkremegy az egészségügy. Nem baj, majd mentek a stadionokba a szanatóriumok helyett. Magyarország jobban teljesít!

@ritmikus csimpifon:

Nem, nem, Te valóban egy érzéketlen, tahó bunkó vagy, gondolom éppen a virslidet főzöd egy kórház ügyeletén és véded a mundér becsületét. A picsába ki kellene rugni téged, és a fajtádból az összeset!

Rendelőben

Doktor úrnál nagy a tömeg.
Türelmetlenkedünk, ő meg
Rám szól: „Nincs sok időm, de önt
Lekezelem!” S azzal beönt.

„Maga ma a negyvenedik!”
Szemem guvad, kerekedik,
Míg belőlem pumpát kiránt,
S vágtatok a vécé iránt.

De a vécé bezzeg zsúfolt,
S nadrágomon nő egy csúf folt.
Legközelebb, bár van ára,
Megyek magánklinikára!

„Tisztelt költő úr! Fenti alkotását sajnos éppen ebéd közben volt érkezésem elolvasni és meg kell mondjam, hogy proktológus szakorvos létemre, valahogy nem esett jól a kaporszaftos marhabecsinált és a rottyantott vargabéles! Az ön által talán túl plasztikusan ábrázolt páciens döntésével azonban messzemenően egyetértek és ezúton ajánlom szíves figyelmébe szerény magánklinikánk kedvező árú szolgáltatásait.” /Dr. Tocsmányi Trezény, az Utolsó Kenet Magánklinika főorvosa/

„Azt a nyavalyás protekciós pácienst pont előttem hívták be, pedig én már hajnal óta ott ültem éhgyomorral a rendelőben! Ráadásul a Repkény doktor úr rögtön ezután elviharzott, és a pletykák szerint egyenest Angliába szökött, ahol a Lord Helminth Magánklinikán dolgozik negyedennyit tízszer ennyiért!” /Szittya Szilárd bá’, rendelői törzsvendég és nyugdíjas mozdonyvezető/

„Pontosítok: harmadannyit tizenötször annyiért. És még a Túró Rudi se hiányzik! Goodbye! /Dr. Repkény Kesztölc, disszidens urológus szakorvos/

„Mi ez a szügyig a gusztustalanság mocsarába merült röfögve dagonyázó, miazmás bűzt árasztó förmedvényes szennyirat?! Az izzadt hónaljamból kulturáltabb verset facsarok ki, mint ez a butaságával az egész emberi nem létjogosultságát megkérdőjelező guanófröccs! Anyám szerint kicsit elragadtattam magam, de nincs igaza, mert nagyon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Test és lélek! Líra és rögvalóság! Emelkedettség és posvány! Cizella és naturalisztika! Menny és pokol! Beöntés és kitárulkozás! Kőkemény őszinteség és finom elhallgatás! Katartikus kettősség! Amit Frady Endre tud, azt rajta kívül csak kevesen tudják, így szerencsére mindannyian elférnek a János kórház Vigyorgójában!” /Ihaji Csuhajla, kortárs költő és médiairodalmár/

„Zsúfolt vécé?! Egy jól irányzott félfordulatos rúgás és az egész bagázs abban a pillanatban távozik a hátsó falon át.” /Chuck Norris/

„Régen rossz lenne annak a páciensnek, akinek a doktor úr saját kézzel adná a beöntést! Na hiszen, úszna ott minden! Ezek a kényeskedő fehérköpenyesek csak fontoskodni tudnak, meg latinul hümmögni és olvashatatlan recepteket írni! Itt valójában mi gyógyítunk!” /Brünhildai Debella, feketeöves főnővér/

„Dear Hungary, thank you very much for the great doctors, teachers, nurses and other skilled workers! England performs better!” /David Cameron, brit miniszterelnök/

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2013/11/rendeloben.html

@SusanneF: Örülök hogy erre a témára mindig kitérsz, mert igazad van.

Bankot robbantott errefelé a kultúra, gyerekek :DDD.
Megszólaltak a remegő pillájú, félénk szende szüzek, faszoznak is ahogy kell, szót kaptak a picsázó, egészségügyet fikázó úrihölgyek is, tökösbandi épp a másnaposságát macskajajozza világgá, usw.
Made in Hungary, XXIst Century...
:)))

@Irkutszk: "az idős miért nem tett félre öreg napjaira, hogy ha ellátásra szorulna, legyen miből fizetni; folytatva azzal, hogy milyen fizetést kap mindenki;"
Jó kérdés, az átlag dolgozó ember éppen hogy kijön a fizetéséből, magyarul feléli elég szegényesen, az átlag nyugdíjas meg éppen hogy nem jön ki a fizetéséből még szegényesen sem.

@kormika:

"Ha a beteg százszor hívja a nővért akkor a nővér kutya kötelessége bemenni a beteghez"

Ez nem igaz.

@Mária:
Így van, azonkívül olyan, hogy nővérkutya nem létezik...
A kitűzőkön a név szerepel és az, hogy (diplomás) ápoló, segédápoló, stb. Olyat még nem láttam kiírva, hogy "csicska" vagy "szobalány" vagy "mindenkikicsihülyéje"...
Ha majd ez a szerepkör lesz ránkosztva, akkor talán előfordulhat perianálisan, óramutató járásával ellenkező irányban, fényesre, megrendelésre.
Addig nope...

@Tempus-Anh: Senki nem kényszerít rá, hogy ebben a XXI. századi országban élj, az angolok téged is tárt karokkal várnak...

@Turchi: :)A saját családunk volt érintett,úgy hogy közvetlen tapasztalataim,rálátásaim vannak...:)

Drága kis hozzászólók! Toxikológiai ügyeleten mi a búbánatos paripapéniszért lennének ott a betegek, ha többnyire nem túladagolták/összetévesztették/rosszul vették be vagy tudatosan túltolták az ilyen olyan mérgező/veszélyes anyagot? A szódabikarbonától kezdve a feles hubin át a heroinig. Ez bakker mind a SAJÁT HÜLYESÉGÜK. Ez felmenti a nővéreket a faszozás, a dokikat a bunkó modor miatt?!
Mellesleg az a MikáelSúmakker nevű csávó, akiért mostanság izgul a világ, szintén a saját hülyesége miatt loccsantotta szét az agyát. Nyilván az lett volna a francia dokik helyes eljárása, hogy "faszomba zavar hétvégén a saját hülyesége miatt", igaz?
És nem mellesleg a magyarok számos krónikus betegsége a cukorbajtól a szív érrendszeri panaszokig, életmód, azaz saját hülyeségbeli forrású. Szerintem örüljön mind, hogy a naccságosdoktorúr egyáltalán rájuk néz, neeeem?
Áááá!!!!!!

@Tempus-Anh: Viszont a fehérköpenyesre sincs kiíirva,hogy "nagyhatalom",úgy hogy please...felvilágosítás és tisztelet a beteg felé,amennyire lehetséges!

@Turchi: Nagyon csendben megjegyezném, hogy ennek azért a fogyasztói társadalmi elvárások elég erősen hibáztathatók.

@SusanneF:
Koszolányi mondta valaha, hogy: "Mindenkinek előre köszönök, kivéve azokat, akik ezt elvárják tőlem"
Ugyanezt vallom: mindenkinek alapból előre köszönök és udvarias, segítőkész vagyok, akik az osztályomra bejönnek, 0-99 évesig, a negroid rassztól a skandinávokig, MINDENKINEK.
Azokkal van óriási nagy bajom, akik két lábbal rúgják be az ajtót, az asztalomat verik és követelőznek/fenyegetőznek, urambocsá' még provokálnak is.
Ott viszont cérnaszakadás és dörzspapír-effektus van.
Sajnos.

@fizetekmegegysort:
Schumival valójában óriási nagy baj van és a grenoble-iek kiszivárogtatott hírei tendenciózusak és manipuláltak.
Jobb, ha tőlem tudod.

Kosztolányi, természetesen.
Reméljük, hogy koszorús költőnk megbocsátja ezt nekem.

@Irkutszk: Lehet, bár nem annyira értem, de maradjunk ennyiben :-)

@fizetekmegegysort:
Kötelességünk tájékoztatni a beteget a káros szenvedélyek, egészségre ártalmas életvitel, kockázati tényezők meglétére illetve ezek elkerülésének szükségességére a saját egészségük megőrzése érdekében.
Ezt meg is tesszük.
Ha nem tartja be, az egészsége bánja.
Akkor viszont a saját kezébe vette a sorsát, az elrontott egészségén én legfeljebb javítani tudok.
Innentől az én egyéni felelősségem megoszlik, a tanácsaim be nem tartásának következménye, ergo a morális teher súlyosan visszaszáll a betegre.
Mindezt szigorúan ledokumentálom, folyamatosan leírom, hogy védve legyek adott esetben.
Bármikor, bármilyen fórum előtt.

@Tempus-Anh: Köszönöm kultúrált és költői válaszod a valóságra!Egyetértek...
Remélem,Te is egyetértesz velem abban,hogy saját állapotát illetően számára érthetően tájékoztatni szükséges a beteget(mint ahogy tőlünk nyugatabbra gyakorlat!),és nem a feje fölött eldönteni ami szükséges a gyógyulása érdekében?
Ráadásul a beteg nem is mindig az,mert az egészséges kismamát,aki problémamentes várandósság után bemegy egy intézménybe megszülni a babát,én max. páciensnek tekinteném.
Mégis számtalanszor előfordul,hogy mire észbe kap a leendő anyuka,beavatkozások sorozatán van túl....:(

@Irkutszk: Köszönöm a részletes tájékoztatást. Élni fogok vele.

@SusanneF:
Többször kaptam már meg, hogy azért választják a mi osztályunkat, mert itt "emberi hangon" beszélünk és bánunk a betegekkel. Ezért is visszatetsző és nehezen hihető, hogy máshol nem így van. A főnököm a feltétlen vasfegyelem híve volt, ha a beteg panaszt tett nála, akkor ott sose az orvosnak vagy nővérnek volt igaza, mindig bennünk kereste a hibát, ezért szoktuk meg, hogy szenzibilizálódjunk a beteg problémáival szemben és a végsőkig, kínosan ügyeljünk bármilyen személyeskedésre, kerüljük és hárítsuk a konfliktusokat, törekedjünk a tökéletes megelégedettségre.
A fentihez hasonló posztok ilymódon érthető, hogy sci-fi kategória a mi szemünkben.

Aki méregtelenítésre 200 gramm keserűsót akar bevenni, az éppolyan hülye, mint aki keserűsó helyett szódabikabónát vesz be. Egyiktől sem lett volna semmi baja - a keserűsótól fosik, a szódától büfög. A legnagyobb marha az, aki ezért kórházba megy (viszi a férjét). Úgy bántak vele, ahogy megérdemli.

@Tempus-Anh: "A fentihez hasonló posztok ilymódon érthető, hogy sci-fi kategória a mi szemünkben." Miért az a szofisztikált eufémizmus? Magyarul kell beszélni: a posztoló hazudik. Tendenciózusan, aljasul.

off: Ha valaki tud valamit Laikusról, privátban megírhatná, magán levelet már írtam de nem válaszolt. Előre is köszönöm ha valaki tájékoztat ha szabad.

@Tempus-Anh: Világosak a frontvonalak. A tábornok /politika/ -mint rendesen- nincs jelen, mert ott lőnek. Lő az orvos, lő a beteg. Itt nem terem babér, csak idegileg kimerült ember /orvos/ és hulla, vagy nyomorék /beteg/. Az orvos szakmázik, mert számára ez az utolsó menedék. A beteg erkölcsöt emleget, meg emberséget, amiért persze nem adnak semmit a boltban.

Tempus! Azért emeltelek ki, mert Te igazi mintája vagy az orvosi társadalomnak. Képzettnek, járatosnak tűnsz abban, amit védeni vélsz. De sajnos nem véded, inkább morálisan támadod. Jobb lenne mindenkinek, ha nem tennéd.

A betegnek nem kell járatosnak lenni az orvostudományban és ezt nem kellene felróni Neki. Ha járatos lenne, nem kellene orvos. A kiinduló estet tekintve: A beteg olyasmit tett, amit nem lett volna szabad. Ő és felesége ezt nem tudta, mert ha tudja nem teszi. Megtörtént. Az orvos nem mérlegelheti, hogy az előtte álló beteg okos volt-e, vagy nem. Esküje arra kötelezi, hogy tegye meg azt, amit az adott esetben tennie kell. Sehol nincs megkövetelve se a piros szőnyeg, se az ezüst tálca, de meg van követelve a beteggel való emberséges bánásmód és tisztelet. Amit hasonló módon elvár az egészségügyben dolgozó is. Jelenesetünkben megkapták a tiszteletet, de nem viszonozták. Ételkészítés folyt rendelés helyett, meg csodálkozással teli méltatlankodás, hogy a beteg érdeklődik és a hányás miatt kissé türelmetlen. A Te logikád szerint enniük kell az EÜ. dolgozóknak is, még akkor is ha kinn haldoklanak /nem tudták mi a diagnózis!/. Hát egyenek külön, akkor is jól laknak és még a beteg is le lesz dokumentálva. Még szerencse, hogy az orvos nem így gondolkodott és kimosta a gyomrát. Tudod, ilyen előzmények után teljesen érthető, hogy elhagyta a kórházat. Nem azért marasztalták, mert annyira aggódtak az egészsége miatt /jó magasról.../, hanem mert szakmailag így voltak védve, az esetleges szövődmények miatti jogi kereset ellen. A beteg az orvostól és most már a nővértől fél, az orvos és a nővér, meg a betegtől, illetve az ügyvédtől fél.

Javaslom hallgasd meg, illetve olvasd el az orvosi konferenciák témáját, az azokon kifejtett és elfogadott javaslatokat. Itt magasan képzett professzorok, tudományos munkatársak, volt és aktuális orvos miniszterek fejtik ki álláspontjukat az egészségügyről és mivel Ők nem Te vagy, érdekes módon, lényegét tekintve szinte ugyan azt mondják, mint a betegek a maguk művelt-műveletlen nyelvén. Azon a szinten már nem lehet csak úgy simán -persze okosan és áttételesen- lehülyézni a magyar társadalmat, mint itt ezen a szinten. Hoznak állásfoglalásokat, határozatokat, amik hozzád és kedves orvos társaidhoz kerülve egyrészt végrehajthatatlanok, mert részben nincs pénz hozzá rendelve, részben a gyakorló orvosok hozzáállásán, szakmai és emberi alkalmatlanságán zátonyra fut. A nővérek beosztott és kiegészítő egészségügyi-alkalmazottak. Képzettségük, beosztásuk elvileg nem engedhetné meg azt a -maguknak önkényesen kivívott- hozzáállást, amit manapság megengedhetnek maguknak. Hogy ezt még is megtehetik? Kevesen vannak, ezért a teljes egészségügyi vezetés, az orvossal bezárólag kiszolgáltatott túsza nekik és ezt Ők teljes mellszélességgel ki is használják.

Összefoglalva: A beteg van kiszolgáltatva és nem az orvos és főleg nem a nővér. A beteg adott esetben meghalhat, az orvos nem, a nővér főleg nem. A kórház öreg betegjeinek összes nyűge, az orvos tudathasadásos állapota semmiképp nem csapódhat le a soron következő betegen, mert ha mégis, akkor az az orvos etikailag nem odavaló. A nővéreket az első pillanattól kordában kell tartani, mert egyrészről Ő sem tud máshol elhelyezkedni /nem fog utcát söpörni/, másrészről meg ha ráhagyják többet nem lehet normális munkára fogni és az is az orvoson fog lecsapódni. Ott ahol a nővérek -köznapi nyelven- el vannak kanászodva, biztosak lehetünk, hogy az ügyeletes orvos erélytelen, szakmáját nem magas fokon művelő. Mert ennek a kettőnek a hiánya adja azt az áldatlan állapotot, hogy az orvos szinte totálisan kiszolgáltatott a személyzetnek.

@értelemmel:
Nickneveddel teljesen azonosulva, nagyon objektíven és célratörően szólítottál meg, köszönöm Neked.
Alapjában véve ez egy beteg egészségügy, a nyugatihoz képest rossz megszervezéssel, fáradt (teljesítőképességük határára ért, aránytalanul agyonhajszolt) orvosokkal és változatos kompetenciájú, de úgyszintén az erejük limesén tántorgó nővérekkel.
Itt nem szeretném szomszédaink esetét felhozni példaként és rávilágítani arra, mennyire paradicsomi ez az állapot ahhoz, amit ott, a környező országok némelyikében kénytelenek elszenvedni a betegeknek, mert nem ideillő, senkit nem érdekel és nem is kell, hogy érdekeljen.
A magyar egészségügy egy vesztésre álló háború vesztes hadseregéhez hasonló, ahol az ellenség katyusáinak fényénél is még mindig kötözik a sebesülteket és osztogatják a vitézségi érmeket, és ahol a vezetők még mindig a legfelsőbb hadúrra tett esküre és a végső győzelembe vetett töretlen bizalomra figyelmeztetik a lankadókat, mert egyéb motiváló erő már nem maradt.
Amire én céloztam a fenti poszt kapcsán az az, hogy a hiperérzékeny, de ugyanakkor a végsőkig öntudatos beteg, ha nem tud amit kezdeni az önnön testével és olyanokra ragadtatja el magát, ami akár az életébe is kerülhet, akkor ne a rajta segítők hangneme legyen az első, amibe beleköt (és itt még a másik fél meg sem hallgattatott - szigorúan egyoldalú infók állnak rendelkezésünkre), hanem hálás legyen, amért segítettek rajta és életben maradt. Istenről és emberbaráti szeretetről itt szintén nem beszélnék, mert az olvasók közül nem tudom, ki hogyan áll Istennel és a hittel.

Még egyszer köszönöm ezt a kimerítő, részletes és nagyon alapos, tiszta gondolatvezetést, amellyel megtiszteltél. Üdv. T.A.

@Tempus-Anh: Felhívnám tisztelt figyelmed, hogy még mindig le vagy ragadva a beteg hozzá nemértésénél. Az inkriminált ügy /nem vonom kétségbe igazságtartalmát/, nem erre hegyeződik ki. A beteggel először érintkező és ezzel a lokális ellátást bemutató személyzet szakmát és munkaügyi utasítást figyelmen kívül hagyó magatartást nehezményezi. Lehet, hogyha a témát felvető illető úgy kezdi írását, hogy "jaj! Annyira hülyék voltunk!", akkor számodra elfogadhatóbb lett volna. Az orvosokhoz forduló betegek nagy része okolható kialakult problémájának keletkezésében. Lelépett a járdáról ott, ahol nem szabad, nem öltözött fel kellően, rossz szert vett be, tudálékoskodott, stb-stb. Ezek nem játszhatnak szerepet az orvos előtt gyógyítás szempontjából. Sőt! Ajánlatos nem foglalkozni vele a terápia során. Esetünkben, ha az egyik nővér táplálkozik, a másik fogadj a beteget, ha kell magára erőszakolt fegyelemmel és ellátja a beteget információval addig, míg az ügyeletes orvos fogadni tudja, akkor ez az írás nem íródik meg. A beteg és főleg az aggódó hozzátartozó mindig hiper érzékeny, ez egy teljes életszerű viselkedés. Nem tudják mivel állnak szemben és félnek a haláltól. Egyetlen mentőkötelük az orvos, melynek ajtajában ott áll a strázsa szigorú szemmel, a nővér. Hidd el nekem, ilyenkor egy segítő kéz, egy biztató szó, egy emberinek látszó gesztus mindennél többet ér. A fokozott állapotot nyugtatni kell, mert ilyenkor nem veszi ki magát jól az önérzet. Azt majd később, ha már túl vagyunk a nehezén.

Tudom, ismerem én is az egészségügy áldatlan helyzetét. Itt már csak az emberség segít, mert senki és semmi más nem akar. Tudna, de nem akar. Még valamit ajánlanék szíves figyelmedbe és nem csak Neked: jobb, ha hagyják a betegeket hogy kipanaszkodhassák magukat, mert mást, kiszolgáltatott helyzetükben úgysem tudnak. Nem kellene még itt is bántani Őket.

Tisztelettel mindenki iránt

@Mária: férfi volt, de nőtől kérte a kanál szódabikarbónát aki azt úgy tárolta mint a mondásban:
a só ott van a kredenc alján a kávés dobozban melyen azt írja, hogy "cukor".

@értelemmel:
Ebben az esetben hagyni kell őket, hadd panaszkodhassák ki magukat.
Na ja...
Ha fellőnének a netre egy mindenki által könnyen elérhető site-ra egy olyan cikket, ami azt a céget pocskondiázza, ahol Te dolgozol, felszólítva mindenkit, hogy azt a céget ha lehet, jövőben széles ívben kerülje, a céged első lépése mi lenne?
És a Tied mi lenne?

Tudod, a más pénisze és a csalán...

Tisztelettel irántad is.

@Tempus-Anh:
Na akkor mik is a konkrét tények:

"-Kihallatszott, hogy az egyik nővèr megkérdezte a måsikat, idézni fogom szó szerint " nem mèsz oda ? vàlasz : megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam "-"

Szerinted így kell beszélni egy eü dolgozónak, akinek az a feladata, hogy a rászorulóknak segítsen? Vélhetően te is hasonlóan állsz a dolgokhoz az eddigi megnyilatkozásaid, hárítási kísérleteid alapján. Mi köze van a sok munkának, fáradságnak a viselkedéshez? Eü-ben kötelező fáradtan így viselkedni?

"A férjemnek gyomormosàsa volt, kijött hozzám a doktornő, megkérdeztem tőle, hogy haza jöhet- e , válasz : " Ez nem börtön, itt mindenki oda megy, ahová akar" , ezt kb olyan hangnemben, hogy azt hittem, még egy pofont is kapok, mert kérdezni merészelek...."

Szabad olyan hangnemet megengedni egy beteggel, hogy az mnegalázva érezze magát? Te is így szokod?

"A férjem már elèg rosszul volt és szeretett volna elmenni a mosdóba, ( útközben már hányt többször) , megkèrdeztem, hovà mehetne, ( a folyosón egy " rongálås miatt zárva" tàblàval ellàtott mosdó volt) , erre azt feleltèk, hogy a legközelebbi wc a portánål van ( kb, 50 m) , de az is zårva van ilyenkor.... Több opciót nem ajànlottak fel, így a férjem kiment a hàz elè,..."

Egy toxikoakármilyen részlegen éjjel-nappal nyitva kéne lenni egy klotyónak. Én a szegény gyötört gyomrú beteg helyében oda okádtam volna a szódabikarbúnámat a kedves nővérek virslijére. Meg a tiedre is. Osztán reklamálhatnátok itt, hogy a betegek hogyan viselkednek szegény eü dolgozókkal.

Az eü-n kívül is van élet, pl. tettszene-e, ha a boltba ahová a két dísznővér, meg te is jártok, az eladó hasonlóan viselkedne veletek? Vagy a benzinkutas, az autószerelő, a gázszerelő stb., a hivatalnokok?

Remélem sem te, sem a két levitézlett, "nincs náluk jobb nővér" nem jöttök soha a környékünk egyik eü intézményébe, még takarítónak sem.

Na csá! Remélem rád ismerek ha arra járok, és el tudlak nagy ívben kerülni. Másnak is ajánlom.

@Tempus-Anh: és @értelemmel: beszélgetése ad egy kicsit több értelmet számomra ennek a posztnak. Meg @Mária: megjegyzései :-)Természetesen a többieké is, csak most őket emeltem ki.

@Turchi:
Köszönjük :)

@látjátok feleim szümtükkel:
Matekot tanultál, ugye?
Olyanra is emlékszel, hogy "reductio ad absurdum"?

"Remélem rád ismerek ha arra járok, és el tudlak nagy ívben kerülni"

Ez a mondat szerinted mennyi logikával bír? :D

Egyebekben ajánlom az értő olvasást és a fenti kommentjeim átgondolását.

@Tempus-Anh: :) ha lenne itt like gomb,like-olnám!!

@látjátok feleim szümtükkel: kérdezd meg légyszíves,hogy ma megdolgoztam a pénzemért!?minden nap keményen megdolgozok érte...ma akkor ültem le,mikor a betegdokumentációt körmöltem,mert az nem mindig megy állva.12 órám becsületesen ledolgoztam,mosolyogva,illedelmesen,pedig majd összeestem a fáradtságtól,az éhségtől...és tudod mit??ez az én bajom legyen...de egy köszönetet nem hallottam ma sem érte...pedig jól esett volna...

@Tempus-Anh:

Állítólag orvos vagy. Én meg álltólag még lehetek beteg, és a beteg útjai kifürkészhetetlenek.
Egyébként elég baj, hogy az általam 21:02:39-kor írtakhoz orvosként meg csak ennyi ( - személyeskedő - ) a válaszod. A poszt nem rólam szólt, de rólad szólhat (!?). Azt megtudtuk, hogy "...orvosi végzettségemhez és az orvosi ranglétrán elért viszonylag magas címemhez...", de azt nem, hogy ezek birtokában miért írtad mind azt, amit. Mondjuk időnként naprafordultál ( főnököd hozzállását idézted, később meg arról beszéltél, hogy azzal a beteggel(?), aki az ajtót berúgva megy be hozzá, azzal te miként viselkedsz ( nem türelemmel, megértéssel ez kiderült ), volt, akitől megkérdezted mióta fizet ő téged ( mondjuk ő meg is válaszolta, csak előtte te nem tudtad, pedig ranggal és címmel tudhatnád ) de ez is bele fér. Mindettől még lehetsz jó szakorvos, de nem a szakmai tudásról vagy nem tudásról szólt a poszt.
Az emberi oldalra talán nagyobb hangsúlyt kéne helyezned.

@Békási Krisztina: Egyetértesz azzal, amit írtam?

@látjátok feleim szümtükkel:
"ésőbb meg arról beszéltél, hogy azzal a beteggel(?), aki az ajtót berúgva megy be hozzá, azzal te miként viselkedsz ( nem türelemmel, megértéssel ez kiderült )"

Természetesen, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

Ha valaki nem tekint engem embernek, azt én sem fogom annak tekinteni, maximum egy zavaró munkadarabnak.

Ennyi.

@Békási Krisztina:
Másnak sem köszönik meg soha a munkáját, csak kiadják a fizetését. Talán azért is hívják munkahelynek. Köszönetet neked a beteg ad, ha megérdemled. Ez viszont tőled, és nem tőlem függ. A munkáltatótok meg biztos nem mond soha olyat, hogy a beteggel otrombán kell beszélni, viselkedni. Mellesleg nem rólad szól a poszt. Vagy úgy gondolod?
Te a gázszerelőnek, postásnak, boltosnak, buszsofförnek stb. naponta köszönetet mondasz a munkájáért? Ugye nem illik a posztban leírtakkal komolytalankodni még akkor sem, ha orvos vagy.

Azért megnyugtatásul elárulom, és nagyon tisztelem az orvosokat, a nővéreket, meg minden más szakmájú embert, aki a fizetésért elvégzi a munkáját, és az elégedetlenségét nem rajtam veri le.

@látjátok feleim szümtükkel:

"Én a szegény gyötört gyomrú beteg helyében oda okádtam volna a szódabikarbúnámat a kedves nővérek virslijére. Meg a tiedre is."
"Remélem sem te, sem a két levitézlett, "nincs náluk jobb nővér" nem jöttök soha a környékünk egyik eü intézményébe, még takarítónak sem."

Ja, ki is személyeskedik?

Na erre ANNYI a válaszom.

@kheiron:
Bakker! Az orvoshoz beteg megy, aki bármilyen viselkedést tanúsíthat a betegsége folytán. Vagy ezt egy orvosnak nem kell tudni? A munkadarabbal meg úgy kell beszélni, hogy "...megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam "

Gondolom, ha van munkáltatód, az nem nagyon szívelné, ha ilyen visekedést tapasztalna részedről. Ha meg magadat munkáltatod, akkor igen csak megfogyatkoznak a kuncsaftjaid, ha így viszonulsz hozzájuk.

@mildi:
Helló !
Végül is el tudom képzelni az ügyeletes arcát :) Micsoda hülyeség hogy valaki egy darab vassal , kevés szövettel leugrik egy hegyről és kitöri a bokáját , és ezért bemegy az ügyeletre hogy segítsenek rajta :)
Ha tudom hogy elesek leülök előtte :)

@látjátok feleim szümtükkel: Igen bmeg. Megköszönöm a gézszerelőnek, hogy működik a kazán, a postásnak, hogy felhozta a levelet, a boltosnak, hogy lemérte a kolbászt. A buszvezetőnek nem, mert kalickában ül elöl, én meg hátul szállok fel és le.

Te nem így teszel? Mert akkor hatalmas bunkó lehetsz.

@Rotoxis:
Helló !
Remélem elég sok iskolát jártál hogy ilyen emelkedett a stílusod :)
Akkor kezdjünk hozzá a részletekhez :
Attól hogy régóta dolgozol ott az nem mentesít az emberség alól , tudod azok ott emberek még akkor is ha betegek , drogosok stb, ha nem tetszik amit csinálnak és ahogy viselkednek menj el birkát , lovat legeltetni , óó ja bocs a lovak rúgnak a birkák harapnak
Ha az odavitt emberek 99.99999 % drogos attól még azt a kevés "maradékkal"
rendesen bánhatnál :)
Nekem nem kell tudnom mi lett volna ha a szándéka szerint a hashajtót issza meg ,érted BALESETET szenvedett jelen esetben a saját hülyesége miatt DE ez nem mentesít téged semmi alól !
Még egyszer ha nem tetszik a hely , drogosok , ittasak , kiabáló zizik ....akkor menj ki a mezőre és termessz virágot azok talán nem ilyenek :)

@kheiron:
Helló !
Ha senki nem lenne "hülye " nem kellene baleseti sebészet :)
Nem esek le a létráról , nem üt el az autó ...nem iszok rossz cuccot , é még folytathatnám :)
Ja az a kalapácsos hasonlat jó volt egyszer és is megcsináltam , másnak röntgen és csak egy kis repedés volt , de szerencsére nem kerültem fel a szégyenfalra és még bunkók sem voltak velem .
Azért ez a virslievéses , kiabálásos dog nálam is kiverte volna a biztosítékot .

@Rotoxis:

Én inkább ki szoktam fizetni a munkáját annak, aki nekem munkát végzett. Aki meg a főnöke megbízásából dolgozott nekem, annak köszönök,hogy jó napot, vagy viszont látásra, aztán mehet a főnökéhez a köszönetért, vagy a fizetéséért. Az már az ő dolguk. Köszönetet olyanért szoktam mondani, amit nem fizetségért, hanem önként nyújtanak. Az orvosi rendelőben is csak köszönni szoktam akkor is amikor bemegyek, meg amikor kijövök, de nem így, hogy bmeg. Esetleg nem a posztban megírt nővértől tanultál modort?

Gondolom mielőtt befejezted a mondatod, benéztél a tükörbe és leírtad amit láttál. Jó éjszakád legyen.

@látjátok feleim szümtükkel:

Azt felejted el, hogy a nővérek egymás között beszéltek így, nem pedig a beteggel.

Hallottam én már minisztériumi főosztályvezetőt is kurvaanyázni a tisztelt államtitkárt a véletlenül félig nyitva maradt ajtó mögött. Aztán amikor velem, mint "ügyféllel" beszélt, teljesen udvarias volt. :-)

@ember100:

Mármint direkt, azzal a szándékkal ütöttél rá a saját kezedre kalapáccsal, hogy sérülést okozz magadnak?

@ember100:

Nem, nem balesetet szenvedett. Az nem baleset, hogy elkezded nyiszálni a kezed késsel. Az a baleset, ha megcsúszik a kenyéren a kés és úgy vágod el a kezed.

@látjátok feleim szümtükkel:

"aztán mehet a főnökéhez a köszönetért, vagy a fizetéséért. Az már az ő dolguk. Köszönetet olyanért szoktam mondani, amit nem fizetségért, hanem önként nyújtanak. "

Elég nagy bunkó vagy. Az alapvető udvariassággal sem vagy tisztában. Kár, hogy a szüleid nem tanítottak meg effélére.

@ember100: Igen, elég sok iskolát jártam. Ha ez szerinted emelkedett stílus, akkor te jártál kevesebbet. Nem tetszett. Főleg a stílus, az ez sincs, az sincs, semmi sincs. El is jöttem. Itt akkor is megköszöni a kedves beteg, ha komoly összegeket fizet érte.

@látjátok feleim szümtükkel: Kheiron már leírta, mit gondolok rólad. A pénzzel a munkát megfizetted. A kedvesség és az udvariasság, a köszönöm csak bónusz. A normális embernél.

@kheiron:

Azért gondolom, ha a minisztériumi főosztályvezető a hozzá betérni szándékozó ügyfelet kurvaanyázta volna, te is hasonlóan érezted volna magad, mint a posztoló, akinek arról kellett dillemáznia, hogy a férje maradjon-e olyan eü intézményben, ahol egy betegről így beszélnek. Tudod a szezon, meg a fazon nem azonosak. Nincs is értelme összehasonlítani.

@Rotoxis:

Ezt a bónuszt egy kicsit bővebben kifejthetnéd. Miért is jár neked, vagy bárki másnak bónusz azért, mert pénzért elvégzi a legjobb tudása szerint a munkáját?

Hivatkozhatsz arra, hogy ki mennyi iskolába járt, de az én iskoláimban nem tanítottak olyat, hogy azokat, akik nem értenek velem egyet, azt le kell bunkózni. Ennyit az emelkedett stílusodról. Vagy neked is csak amolyan plagizált diplomád van, oszt abba meg ez is bele fér?

@látjátok feleim szümtükkel: Nem, nem vagyok nyugalmazott köztársasági elnök. Ha valakinek az alapvető udvariassági szabályok bővebb kifejtést igényelnek, ott felnőtt korban már nem nagyon lehet mit tenni.

@látjátok feleim szümtükkel:

Neked nincs alapfogalmad sem azokról a munkahelyekről, ahol emberekkel dolgoznak. Legyen az bolt, bank, kórház, gázművek vagy kéményseprő ügyfélszolgálat.

Ha legalább egy jó ismerősöd lenne efféle helyen, akkor tudnád, hogy az ügyfelekről egymás között mindenkinek megvan a rossz véleménye, és ezt egymás között néha meg is beszélik, az esetek jó részében nem illemtanfolyami modorban.

De hát nem dolgozol emberekkel, így sajnos erről még nem is hallhattál.

@kheiron:

Te mekkorát tévedsz. Sokkal több emberrel dolgoztam már eddig, mint amit te el tudsz képzelni. Mellesleg elég baj, ha vannak mostanság ilyen munkahelyek, ahol így viselkednek az emberek. Én a posztban leírt viselkedést magam nem tapasztaltam, sőt az egészségügyben sem volt kellemetlen tapasztalatom. No nem azért, mert talpig úriemberekkel találkoztam, hanem azért, mert engem a viselkedésük nem érdekelt, csak az, hogy a rajtam szükséges munkájukat jól végezzék el. Az meg nem a modortól, hanem a tudástól függ. Ettől azonban még elítélem a posztban leírt viselkedést, meg azt is, ha lebunkózzátok azt, akik nem a ti szájízetek szerint muzsikál.
Mellesleg meg akkor járjon a szátok, amikor én bunkózlak titeket.

@látjátok feleim szümtükkel:

Szóval te is összességében 50-60 ezer emberrel foglalkoztál eddigi pályafutásod alatt? :-)

@Rotoxis:
Valami gond van, mert én nem írtam olyat, hogy nyugalmazott köztársasági elnök vagy, csak azt kérdeztem, hogy a diplomád neked is olyan plagizált féle?

Végig olvastam a kommenteket és nem csak ezeket és nem csak itt. A tapasztalatom az, hogy többnyire nem a témára koncentrálnak sokan, hanem a témát apropóként említve egymást próbálják lejáratni. Részigazságok pufogtatása, egymás becsmérlése, lekezelése. Itt egypár kivételtől eltekintve mindenkinek volt valamilyen igaza és ezzel a részigazsággal próbál ütni a másikon. Mi lenne, ha meghallgatnánk türelmesen egymást és egymást megértve, támogatva segítenénk a helyzetet feloldani úgy, hogy mindenkinek jobb legyen. Meg kellene érteni, hogy orvost azért képeznek, mert szükség van rájuk. Munkájuk roppant nehéz, mert emberekkel dolgoznak és az a legnehezebb. Ha a legjobb tudás és hozzáállás mellett is meghal a beteg, azt milyen lehet feldolgozni? Ha a nap sok-sok órájában a beteget műtéttel a szükség szerint darabolni kell, vérben és mocsokban. Ez messze meghaladja az emberi tűrőképességet, de nekik tűrni kell. Fáradtak, meghasonlottak és gyakran megalázottak. Az az orvos, aki ezeken átmegy és ember tud maradni a szó emelkedett értelmében, az alkalmas erre a hivatásra.

A beteg. Ő többnyire tudatlan és ez, valamint betegsége félelemmel tölti el. Ő szeretne bízni az orvosban, mert ez alap. De olvas, hall és tapasztal. A médiákból értesítik, hogy vannak jogai és Ő ennek örül, mert úgy érzi talán van esély egyenlő félként megbeszélni orvosával a problémát és együtt sikeresen legyűrik a bajt. Partner akar, szeretne lenni. Néha csoda történik és ez az évszázados álom, egy-egy orvosnál sikerül is. De túlnyomó részben nem így van. A szakmai féltés, rátartiság, fölényeskedés többnyire ezt megakadályozza. Törvényt, jogszabályt hoztak erre vonatkozólag, de mint tudjuk, minden törvény, jóakarat csak annyit ér, amennyit hajlandóak betartani. A betegnek elengedhetetlen szüksége van az orvosra és ezt persze az orvos is tudja. Ez és tudása készteti a nem megfelelő kezelésre.

Az örökös egymás elleni küzdelemre a fentebb írt kommentekből is látszik, hogy van muníció bőven. Könnyen gyártható mindkét fél részéről. De ha világosan látja mindkét fél, hogy akiktől segítséget kaphatnának a helyzet jobbá tételéhez, de az nem akar segíteni és ezzel nyomorba dönt mindenkit, aki csak érintkezik az egészségüggyel, akkor miért egymás ellen fordulnak? Kinek lesz ettől jobb? Ki fog itt erkölcsileg győzni? Jó-e, ha valamelyik fél elbukik? Az orvos és a beteg egymást feltételezi és a szó átvitt értelmében egymásból élnek. Véleményem szerint a béke felé vezető első lépcsőt az erősebbnek kellene megtennie /az orvosoknak/, mielőtt a beteg és az egészségügy elvérzik.

@Tempus-Anh: Aha, ha nincsenek észérvek jön az alaptalan pocskondiázás. Olyan egyszerű vagy öcsém, hogy drótból különbet hajtok.

@Irkutszk: Ez egy elég nyakatekert belemagyarázás, már ne haragudj. Ez nem egy kölcsönös jogviszony, a társadalom mintegy szolgáltatásként megrendeli az egészségügyet (ami elvileg) teljesíti a megrendelést. A bibi csak ott van, hogy az átlag adófizető viszonylag ritkán veszi ezt igénybe (mondjuk évente egyszer), és az ez idő alatt befizetett átalánydíj ellenében egy rendkívül csapnivaló szolgáltatást kap. ez van, de itt most nem is erről van szó, hanem az eü-dolgozók hozzáállásáról, az empátia-kötelességtudat-hivatástudat hiányáról. Persze mindannyian tudjuk, vannak kivételek, csak a legnagyobb tisztelet hangján tudok szólni róluk, de sajnos egyre kevesebben, a maradék még egy kisebbségi közmunkás-brigád morális szintjéhez képest is alacsonyan van. Egy példa: jó pár éve az exem édesapja bekerült a miskolci Erzsébet-kórházba, és néhány hét múlva elhunyt. Másnap mentünk látogatni, nem találtuk a helyén, kérdeztük a nővérszobában, hogy hol van, mire egy huszonéves nővér közölte a halálhírt, de közben nem hagyta abba a szék hátsó lábán a billegést, ahogy a rágógumi sem állt meg a szájában, és a tekintetét sem emelte fel a blikkből. Szóval ez már nem szakmai hiányosság, hanem emberi, és ezt ugye otthonról hozza az ember. Persze ez csak egy kiragadott példa.

@bandigyerek: Te pedig folyamatosan Miskolcon rugózol, bandimókus. A tökszár se kért arra, hogy Borsodba nősülj, .Figyusz, arra gondolom felfigyeltél, hogy az ócska kis tb-dért ez az állam aránytalanul jobban ellát téged, mint teszi ennek többszöröséért egy nyugatabbra fekvő ország. Nyugodtan ki lehet kémlelni az Avasról más irányba is, mindjárt igazat fogsz adni nekem, more.

@bandigyerek: Amit leírtam, nem vita tárgya, mert tény.

Az egészségügyi költségekről lehetne vitázni, azonban egy ilyen megbeszélés mindkét oldalról felkészülést igényel. Kérem, akkor kezdj vitába, ha rendelkezésedre állnak a megfelelő háttérinformációk, addig ne.

@Tempus-Anh: Hallomásból ugyan, de úgy tudom, hogy a miskolci kórház igen jó színvonalú.

@Tempus-Anh: a balesetek is figyelmetlenségből történnek, azokat is így "lenézed"?

@Mária: azt a nőt el kéne tiltani az internettől...

Tisztelt Cikkíró!
Ön egy cseppet látott a tengerből, és most elítél valakiket, néhány órás tapasztalata alapján. Lehet hogy egy rossz napjukat fogta csak ki, lehet, hogy tényleg ilyenek, nem tudhatja, de ország-világ előtt lehúzza őket.
Én egyszer egy teljes hónapon át vendége voltam egy baleseti sebészetnek. Ott sokmindent láttam, például olyat is, hogy idős hölgy ötpercenként riasztotta a nővéreket minden baromsággal, és nyugodtan lehet szó szerint értelmezni. Van a valós riasztás, és vannak ezek az "unatkozó" emberek, akik abban élik ki magukat, hogy basztatnak akit csak lehet.
A vége az lett, hogy a nővérhívót már MI betegtársak kapcsoltuk le, amikor az idős néni riasztott. És a túlhajszolt és mértéktelenül alulfizetett nővér is lehet kiégve, lehe aznapra lestrapálva, leamortizálva, lehet baromi rossz hangulata. Mondok másik példát, mert ez is "kihallatszott", másik idős hölgyet mentek tisztába tenni, mert az ágyba vizelt. A helyett, hogy ezt megköszönné, vagy mittudomén, és a MELLETT, hogy a nővérkék szó nélkül tisztába tették naponta többször is, ezt mondta "nem tetszik, mi? Ha akarják ide is szarok, miközben épp tisztába tesznek!"
A nővérek persze rendszeresen élnek meg sikerélménykeet, maikor a beteg a szemük láttára gyógyul, de ezek bizony nagyon frusztráló esetek.
Egy másik alkalommal a mi kórtermünkbe hoztak be egy súlyosan részeg ürgét. Kb kétszerakkora volt, mint a nővérke, és bizony úgy fellökte szegényt, hogy csak nyekkent. Később ugyanezen az éjjelen arra ébredtem, hogy ugyanez az ember az ágyában hanyatt fekszve, meztelenre vetkőzve vizel. IGEN, függőlegesen felfelé induló pisisugarat tessék elképzelni, amit a nővér töröl fel éjszaka, mert nincs 24 órás takarítószolgálat. Ez az ember aztán magához tér, kicsit meggyógyul, mert a mája már elég használtas, és egy hét múlva megint behozza a mentő törött fejjel a járda széléről.
Folytassam?
VOltam másik baleseti sebészeten is, hála egy figyelmetlen autósnak. Sok sérültet láttam iss, "nagyüzem" volt, ide roncsokat hoznak be, és embereket engednek ki innen. Van, akinek újra kezet csinálnak.

Egyszóval, ÖN hallott egy kis töredéket valamiből, és utána ország-világ előtt fröcsög róla.
Kívánom, álljon be egy hétre ezek közé az emberek közé, tapasztalja meg, hogy kik az ő "ügyfeleik", IGEN, ezt a munkát lehet lelkesen csinálni, és KELL is némi elhivatottság, semmi más okát nem látom, hogy valaki éhbérért tizenkétórázzon, de: IGEN, ebbe egy idő után sajnos bele lehet keseredni, mert anővér is csak ember. Akkor csináljon mást? De ha huszonéve nővér, akkor mit csináljon, mihez ért MÁShoz? Nyilván Ön is tudja, hogy nem könnyű munkát találni még saját szakmában sem. Menjen ki Németországba háziápolónak, hagyja itt az egész életét, rokonságát, csupán azért, mert a betegek egy része tűrhetetlenül viselkedik?
És a nővérek nagyon sokáig tűrik, elviselik, túllépnek az ilyen viselkedésen, de egy idő után PERSZE, hogy nem megy, hogy eltörik valami.

Úgyhogy, engedje meg, hogy megjegyezzem: azok a fiatal lányok, akik az iskolapadból egy kórházba mennek, tele elhivatottsággal, nem MAGUKTÓL lesznek megkeseredett negyvenes nővérek. Azokat a betegek teszik azzá.
Üdv
LT

@Babette_: Né má, szia Babette! :)

@Tempus-Anh: komolyan úgy viselkedsz, mint aki szívességet tesz. apád a konyhaasztal körül kergetett, hogy orvos legyél, vagy csak nem fértél meg a művelőddészervezőire?

@Laci Today Magazin: szia:)

igen, ezek a nővérkék ezt vállalták. és?

@Babette_:
Apámhoz semmi közöd, te ócska kis piti picsusz...
Nem kötelező olvasni engem és hozzám sem szólni.

@Laci Today Magazin:
Nyilván az itt irkálók többségének halványlila flatusa sincs a nővéri munkáról. Arról például, hogy éjjel háromkor vigyázzban kell állni az alkoholista korhely ágya mellett, tűrni a szitkozódását, köpködését, rúgkapálását, mosni alóla a szart, ha felnőtt férfi/nő létére becsinál...mindezt zokszó nélkül és remegő térdekkel, százhuszas szívveréssel, fejfájással, fénykarikákkal a szemei előtt. Ha befejezte, jön a következő huszonöt hasonló eset. Amely idő alatt az itt irkáló fröcsögő húzza a lóbőrt, utána pedig felébred és az egészségügyiek hozzánemállásáról regél. Mert a magyar betegnek minden jár, a pohár is meg amit épp beletölt, az orvosi tanács ellenére.

@Tempus-Anh: ebből válaszból ítélve rólad szól a poszt?

@Babette_:
Ismeretlen ember halott apjával példálózni iszonyú bunkóság.

@Laci Today Magazin: Kedves Laci!

Igazán örülök, hogy ilyen szemléletesen bemutattad a nővérek munkáját. Kell, hogy szembesüljünk ezzel a maga pőre módján. Bemutattad a földi poklot, azt, hogy lesz normális emberből egy kiégett, meghasonlott dolgozó. Csak elfelejtettél kiutat mutatni.

Akkor ha megengeded én mondok másik történetet: megszületik egy kisgyermek. Felhívnám a figyelmed, hogy Ő is egy a sok közül, aki majd megjelenik a Te általad ábrázolt egészségügyben. Ez a kis palánta ordít szinte egész nap és nem átall éjszaka is. Nem hagy aludni senkit. Négy óránkét még enni is adni kell Neki. Beszarik és függőlegesen pisil. sőt! Minden irányban. Eszik, szarik, ordít és nem törődik semmivel és senkivel. Lehány mindenkit és mindent. Az anya, ha kell azonnal ugrik, pedig több nap után már látszanak rajta a kimerülés jelei. De teszi a dolgát. Megkérdem tőled: miért teszi? Miért nem ordít, hogy kuss! Tapassza be a száját? Rázza meg, hogy agyrázkódást kapjon. Vagy csak hagyja ordítani azzal a félmondattal: majd kifáradsz, oszt abbahagyod. Ugrik éjjel, nappal, pedig egy fillért sem kap érte. Bolond ez?? Milyen érdekes.

Nem bolond, ez nyilvánvaló. Ezt vállalta, ezt szerette volna és mindenkinél boldogabb. De miért? Egyetlen szóval tudom megfelelően kifejezni: SZERETET. Ugyan azt az emberpróbáló munkát végzi, mint a nővér, csak Ő szeret és szereti, amit csinál. Ingyen.

Aki bekerül a kórházba és mindegy, hogy öreg, vagy fiatal ugyan ilyen csecsemő volt. Aki ápolja szintén. Volt anya /szerencsésebb esetben/.

Persze-persze, mondod. A gyermekéért mindenki megteszi /no azért nem mindenki!/. De a kórházban vadidegenek vannak, miért érezne a nővér szeretetet? Nem kell szeretni, ha nem tudja. Elég az emberség, a hivatástudat, az empátia. Amikor egy elbutult, ízületi és egyéb bántalmaktól kínlódó, koránál fogva már újra gyermekként viselkedő beteggel küzd, nap mint nap, akkor a majdani magát látja maga előtt és az Ő helyén is áll majd egy fiatalabb kivitele. De a nővérnek van egy nagy előnye a megfáradt anyával szemben. Neki lejár a munkaideje és leváltják és ha nem megfelelő mennyiséget is, de megfizetik munkáját.

Veled ellentétbe Laci én megmutatom a kiutat: szeretet a munkám iránt és a rám bízott elesett ember iránt. Mért? Mert bennem bízik, rám van szorulva és nincs más, aki enyhíthetné a fájdalmát. Hozzám a nővérhez kiált, mielőtt végleg elmegy az a csecsemő, akit az Édesanyja annyira óvott és gondozott.

@értelemmel:
Az édesanya és nővér közti párhuzam azért masszívan sántít. Azt sose fogjuk elérni mesterséges szelekcióval sem, hogy egy nővérben anyai ösztönök támadjanak fel egy beteg láttán, azonosak azzal, amit a kisbabája iránt érez. Bocs, de ezt párhuzamba állítani nem épp életszerű.

Ha indokolt, valódi, reális problémája van a betegnek, a nővér ellátja, ez a legtermészetesebb.
Viszont vannak betegek ÉS betegek.

Fel tudnám sorolni azt a kéttucatnyi betegtípust, akiket hosszúra nyúlt pályám során volt alkalmam megtapasztalni.
Sokan kapkodnák errefelé a fejüket.

@Laci Today Magazin:

Kedves Laci! Kívánom, hogy legyél majd megöregedvén te is olyan, mint a szomszéd néni, aki ép eszével nagyon jó szomszéd volt. Majd miután elment a tudata, akkor feljelentett minket, hogy lopjuk tőle a gyümölcsöt. Kívánom, hogy legyen, aki akkor is úgy el fog viselni tédeg, mint ahogy mi elviseltük a szomszéd nénit, és ugyan már nincs, de azért néha hiányzik. Mert valamikor teljes ember volt, de sajnos megöregedett, aminek következményeiről nem tehetett.

Valaki írta korobban, ha az ember tudná, hogy elesik, akkor nem indulna el. Talán téged nem kellett volna valamikor elindítani.

A cikk írója nem azt vitatta, és a hozzászólók többsége sem, hogy az eü-ben dolgozók nem végeznek hasznos, és nagyon nehéz munkát. De ha már ennyire hasonlítani akarsz, akkor a szemétszállítók is azt végeznek. Viszont én még nem hallottam soha, hogy olyanokat mondanának rólam, mint szemetelőről, mint amit a posztban jelzett nővér mondott a kiabálós betegről. Még akkor sem illik így hozzá állni egy beteghez, ha az esetleg önhibájából lett részeg, alkoholista, drogos, vagy csak önhibájából keverte össze a szódabikarbónát a bikaszódakarbonáttal.

Még mindig nem érted, pedig okos vagy. Igazad van, még akkor is, ha ezt nyersen fejezed is ki.

Akkor megpróbálom másként. Nincs jó megoldás. Sokan arra esküsznek, hogy több pénz, jobb felszerelés segítene, megoldaná ezt az áldatlan helyzetet. Valamit segítene biztos, de a több pénz nem fogná be a száját az ordítozónak és a kezét se fogná le, ha ütni akarna /szélsőséges estek/. Az öreg beteg nem fiatalodna meg és a fájdalmát se csökkentené. Továbbra is becsinálna és ezt a nővérnek kellene hárítania. A több pénz csak szépségtapasz. Igaz, nagyon is szükséges! De a pénz semmit nem változtat azon, hogy embernek kell foglalkoznia emberrel. Ha nincs meg a szükséges alap, amit fentebbi írásomban vázoltam, a pénz semmit nem segít.

Hogy példám sántít? Minden példa, mindig sántít. Ami a lényege volt, hogy ember foglakozik a rábízott, neki kiszolgáltatott emberrel. És amire próbáltam célozni, hogy megnyugtatóan rendezhetetlen helyzetben mi az, ami segíthet.

Meg kellene értened, hogy attól hogy igazad van és az ellened érvelőnek is igaza van, még nem oldódik meg semmi. Azokat a pontokat kell megtalálni, amik segíthetnek ebben a helyzetben. Mert a helyzet adott. Azon a Te és a másik igaza nem változtat. Újra és újra be kell menni az orvosnak és a nővérnek a munkahelyére és újra, meg újra hozzák a betegek végtelen sorát az idők végezetéig. Megkérdem Tőled: akkor mi legyen? Harcoljuk végig, vagy jobb lenne megoldani?

A beteg és beteg probléma mindig is volt és marad is ugyan-úgy, mint az ápoló és ápoló problémája. A "rossz" beteg ne vetüljön a jóra és a rossz ápoló se.

Várom további építő meglátásaidat.

@Tempus-Anh:

Te nem értetted mit is irtak nagy ÉRTELEMMEL. Talán már a szomszéd nénim útján jársz? Akkor szánlak, mert azon sajnos már nem lehet segíteni, aki az úton vissza felé halad. Majd mondják neked is, ha oda kerülsz: "...megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam " "?

@értelemmel:

Néhai apám mindig azt mondta, akinek az isten nem ád, annak a kovács se kalapál. Ne próbálkozz, neki sem kalapál.

@Tempus-Anh: OFF kérdés: A benzodiazepinek okozhatnak encephalopathiat?

.

@látjátok feleim szümtükkel: Elolvastam a bevezető cikket. Elolvastam a reagálásokat. Időt szántam rá, mert úgy gondolom erre kell és szükséges. Elmondom gondolataim úgy, hogy közben nem engedem indulataim elszabadulni, mert az nem segít senkin. Keresem az igazát a másiknak, mindegy hogy ki az. Ha van neki, elbeszélgetek Vele. Az a véleményem, hogyha szánunk rá időt és megértést, akkor az emberek 90%-val meglehet beszélni mindent. Csak jóindulat kell.

@Tempus-Anh: az hogy szerinted ez bunkóság, az a te értelmi szintedet jelzi, ami szerint ilyet más szemére hányni ildomos, miközben az ismeretlen nem tudhatja, hogy az illető halott, pláne nem is rossz színben emlegette.
hogy a mondást nem ismered, az a te szellemi szegénységed.
ha ismered, és mégis így fordítottad felém a mondást, mintha nem ismernéd, és én lennék bunkó, az szimplán rosszindulatú.

én igazából el sem hiszem, hogy orvos vagy, én ilyen ostoba orvost életemben nem láttam, pedig találkoztam nem kettővel.

@Irkutszk: "A benzodiazepinek okozhatnak encephalopathiat?"

Én nem vagyok orvos, de azt néhai apám ( ő sem volt orvos ) esetenként, egy-egy ember vonatkozásában megjegyezte, hogy lökhettek volna rajta még egyet.

@értelemmel:

Egyet értek veled, de a beteg nem azért megy általában az orvoshoz, hogy az igazát ott kurkásszák ki. Kell néha beszélgetnie az orvosnak a beteggel, de az a körzeti, akinek napi 40-60-80, meg ki tudja mennyi beteg jut, az nem ér rá beszélgetni. Általában a betegek túlnyomó része nem is igényli, csak az emberi hangot, bánásmódot, azt, hogy nyomorúságában ne alázzák. Szerintem több nem is kell. Aki ezen a hangon, és nem a felső cén kezd beszélni a beteggel, az jó eü dolgozó. Meg jó ember is.

A nővér is megteheti, hogy emberi hangon közli a beteg hozzátartozójával, hogy sajnos kevesen vannak, és jól jönne némi rokoni segítség az ellátásban.

@Irkutszk: Nem tudok ilyen esetről, de egy BZD-mérgezés biztosan.

@Babette_: Egyszerűen nem emlegeted apámat, egy mondás erejéig sem. Érted, IQ-bajnok?

@látjátok feleim szümtükkel: Amíg nem hallgatom meg a másik felet is - megbízható tanúkkal - addig a fenti poszt, sokadmagával együtt, egy rosszindulatú buta ember fröcsögése és így is kezelendő.

@Tempus-Anh:
egyes, fiam, leülhetsz.

@látjátok feleim szümtükkel: A nickneved pedig a Halotti Beszéd és Könyörgés eredeti szövege szerint nem így írandó, félművelt tudálékos bunkó.

@Babette_: Lányom, mért nem születtél fiúnak, így még az oroszlán is sírva enne meg. :-)

@látjátok feleim szümtükkel: Az első mondatod nem igazán értem, hogy miből következtettél erre. De ha már az orvos és beteg beszélgetését hoztad fel, akkor lássuk:

Abban igazad van, hogyha sok a beteg -és általában így van- akkor erre nincs idő. " az igazát ott kurkásszák ki"-t meg kellene magyaráznod, hogy pontosan ez alatt mit értettél. A beteg a betegsége miatt vállalja, hogyha nem bejelentkezéses alapon érkezik, akkor órákat tölt el a többi beteg között. Igazát a bíróságon keresi, véleményem szerint. De a beszélgetés orvos és beteg közt elengedhetetlenül fontos. Kevésnek tűnik, ha a beteg annyit mond: fáj. Orvos: mi fáj? Beteg: hát itt! Orvos: ja! Akkor lépjen odébb.
Az orvos azzal, hogy beszélgetni kezd, nem csak a betegséget határozza meg, lehetőleg jól, hanem hallgatólag azt is érzékelteti a beteggel, hogy törődik vele és nem mindegy Neki, mi lesz a beteggel. Nyugtat és bizalmat sugároz. A beteg máskor is örömmel jön és olyan problémát is megbeszél orvosával, amit egyébként nem tenne. Ez a kontaktus lehetőséget biztosít az orvosnak, hogy feltárjon olyan rejtett és még kezdődő egészségügyi problémát, ami később sokkal súlyosabbá válna /másodlagos prevenció/.
Ez beszélgetés és bizalom építés nélkül nem megy, ergo, a beszélgetés életbevágóan fontos.

@Tempus-Anh:
Nono! Azé' piás és piás viselkedés között is van különbség!:D

Olvasgattam az írásokat, és az a véleményem, hogy ebben a harcban nem hirdetnek győztest. Soha. És ha jól belegondolunk, nem is lehet.

@mig54: Nagyszerű és tömör megállapítás, de azért nem árt ha pontosítunk: nem harc, hanem elkeseredett emberek jaj és düh kitörései, amit egymásra zúdítanak. Győztes sem lesz, csak megkeseredett emberek, nyomorékok és idő előtt exitálók. Győztes nem, de elfogadhatóbb megoldás létezik, de ezt csak együtt tudjuk megtalálni és alkalmazhatóvá tenni.

@Tempus-Anh:

Ja. Megint az a híresen magas inteligenciád bunkózott?

Elő írja valaki, vagy valami, hogy úgy kell írni a nick nevem? Mi van, ha én ÍGY akarom? Vagy majd te előírod?

@látjátok feleim szümtükkel:
"@Tempus-Anh", "látjátok feleim szümtükkel".

Javasolhatnám -függetlenül ki kezdte-, hogy ezt a személyessé vélt társalgást érdemben, egymás tiszteletével folytassátok? Vagy mondjuk megadjátok egymásnak egy más elérhetőséget és ott folytatnátok. Ez a téma szerintem többet érdemel ennél.

@értelemmel:

Ezzel is egyet értek, és te biztos jó orvos vagy.
A félreértett mondatrész meg pont arra vonatkozna, hogy az eü dolgozókkal a betegségről, és annak ellátásáról kellene beszélni, és nem azt hallgatni a betegnek, meg hozzátartozóinak, ami a posztban megjelent. Szerintem nincs köztünk jelentős nézeteltérés, de te az én véleményemtől függetlenül láthatod másként. Nincs itt kötelezően elírva az egy irányba nézés.

@értelemmel:

Mit és miért? Én hol, és mikor voltam bárkivel tiszteletlen?
Talán ha visszaolvasnád, igyekeztem a posztnál maradni, bár nagyon sokan terelik a témát. Nem is értem miért. Még te is elvitted a zenét olyan területekre ( szerintem egyébként nem haszontalanul ), amiról a poszt nem is szól. Üdvözletem.

Magánban csak okos dolgokról, és okos emberekkel szeretek beszélgetni. Ez meg egy nyilvános lap, ha nem tetszik amit írok, nem kell hozzám szólni.

@Tempus-Anh: Köszönöm.

@látjátok feleim szümtükkel: Nem értem, miért válaszoltál a kérdésemre.

@Tempus-Anh: Alk. előiratban 4.4-ben találtam rá infót, miszerint súlyos májelégtelenségben siettetheti encephalopathia kialakulását.

@Irkutszk:
Köszönöm.

A fenti intrudereknek pedig üzenném, hogy ENGEM ne küldjenek innen más vizekre csak azért, mert nekik fáj az, amit sok hozzászóláson keresztül logikusan kifejtettem.
Innen tovább ignore on.

A nővér ezentúl is végezni fogja legjobb lekiismerete szerint a munkáját és az ebben őt akadályozóknak ezentúl is tárgyilagosan megválaszol, a nem megfelelő hangnemben hozzá szólókat kellőképpen rendreutasítja és a házirendre, háziszabályzatra figyelmezteti őket.
A magyar nővér nem lábtörlő, nem csicska és nem örömlány, akibe a betévedő suttyók a ganés lábukat törölhetik kényük kedvük szerint.

Akinek a magyar nővér munkája nem tetszik, annak ajánlom Ukrajnát, Moldovát, Romániát, Fehéroroszországot.

EU van, szabad az út.

@látjátok feleim szümtükkel:
A nick név milyensége, a másik estleges negatív jelzővel való egyenértékűsítése, sem az egészségügyet, sem a vitaindító cikket nem kezeli a helyén. A cikk valódiságát nem szükséges vizsgálni, mert ez itt nem a bíróság és mi nem vagyunk jogászok. Van egy apropó, ami részben érinti az egészségügyet, részben pedig magát az embert és annak különböző helyzetekben megnyilvánuló viselkedését. Tehát: egészségügy, viselkedés. Az egészségügyet törvények, jogszabályok, etika, belső utasítások elég részletesen körülírják, szabályozzák.

A viselkedést az intelligencia, neveltetés, oktatás, a környezet és a kollégák milyensége határozza meg. Ezen a ponton többen -akik ismerik a betegeket közelről- feljajdulva kiáltják: "és a tisztelt beteg is!". Igaz! DE! Ekkor lép be az intelligencia és etika. Nem reagálhat úgy egy orvos, vagy egy szakápoló, mint egy beteg. Mert akkor mi a különbség? Mitől több az orvos-nővér? Éveken keresztül képzik, felkészítik és amikor szituációba kerül csődöt mond és ide jön panaszkodni? Ugyan!
Az orvos keresi a számára megfelelő viselkedési normát, amiben aránylag nyugodtan és eredményesen gyógyíthat.

Mi itt azért jöttünk össze, hogy a cikk kapcsán körüljárjuk a témát és próbáljunk a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat találni. Én személy szerint bízom abban, hogyha okos dolgokat mondunk, azt esetleg tényleg gyakorló orvos is olvassa -hozzászólás nélkül- és talán talál olyan, általa is alkalmazható megoldást, amit később kipróbál és talán beválik.

A nick név és minősítgetés ilyenre alkalmatlan...szerintem.

@Tempus-Anh: De kedves Tempus-Anh! Akkor behelyettesítem, amit mondtál:

A beteg ezentúl is végezni fogja legjobb lekiismerete szerint a betegségét és az ebben őt akadályozóknak ezentúl is tárgyilagosan megválaszol, a nem megfelelő hangnemben hozzá szólókat kellőképpen rendreutasítja és a törvényekre, emberségre, etikára figyelmezteti őket.
A magyar beteg nem lábtörlő, nem csicska és nem örömlány, akibe az Őt fogadó suttyók a ganés lábukat törölhetik kényük kedvük szerint.

No comment.

@értelemmel:

Szerinted a beteget feljogosítja a betegsége, hogy ne a társadalmi, etikai, stb. normáknak megfelelően viselkedjen.
Óriási tévedés.
Ugyanúgy büntethető egy becsületsértés, rágalmazás netán tettlegességig fajuló esetben mint bárki más, ha bizonyított a tiszta tudata.
A betegsége se fel nem jogosítja a törvényszegésre, se fel nem menti adott esetben.

"Az orvos keresi a számára megfelelő viselkedési normát, amiben aránylag nyugodtan és eredményesen gyógyíthat."

Igen, ez lenne az ideális munkakörülmény.

@értelemmel: Alapjában véve egyet kell értsek minden soroddal. Egy régi poszthoz való hozzászólásomban kifejtettem, hogy az egészségügy szereplőinek (ellátónak és ellátottnak egyaránt) együtt kellene megoldaniuk a problémát. Együtt harcolni a megfelelő ellátásért. De ebben az országban semmi nem megy együtt. Miért menne ez? Miből gondoljuk, hogy azok az emberek, akik a mindennapi életben nem tudnak megfelelően viselkedni, azok a kórházak kapui mögött tudnak majd (mindegy milyen minőségben)? Aki nem tud a közlekedésben fair módon részt venni, aki a pénztárnál eléd tolakszik, vagy Rád tolja a kocsiját, aki átver, és lealáz ott, ahol tud, attól hogyan várhatjuk el, hogy kart karba öltve ennek a lepusztult egészségügynek a megmentésén, vagy jobbításán fáradozzon?
Aki azt hozza példának, hogy a magyar bunkó orvos külföldön bezzeg milyen bűbáj, az elfelejti azt, hogy a magyar beteg külföldön nem csapkodja az asztalt, nem rugdossa az ajtót, és nem vizel a WC helyett a folyosón lévő szemetesbe (feltéve, ha megvan még).

Amikor rendelés közben benyit egy várakozó, és ordítva közli, miközben a betegtársát vizsgálod, hogy nem tud hugyozni, mer' letörték a piszoárt a falról, Te hogy reagálsz? Fiatal kezdőként az ember ambíciókkal telve segítőkészen próbál nyugodt maradni (persze nem tud, mert a pulzusa 120). Udvariasan közli, hogy igen, sajnos napokkal (hetekkel-hónapokkal-évekkel) ezelőtt vandál módon letörték. Mire a válasz: akkor csináld meg büdös qurva! Majd úgy becsapja az ajtót, hogy tokostól remeg. Aztán eltelik húsz-egynéhány év, és anélkül, hogy a pulzus 120-ra szökkenne (ja, gyakran már alapból ennyi) ki higgadtan, ki ingerülten kiadja a páciens útját.
Na, erre születnek mindenféle megjegyzések, hogy ilyen-olyan bunkó, stb. az eü. dolgozója. Kifejezetten ellenszenves az a kommentelő, aki a szidalmak végén zárójelben tiszteli a kivételt.
Szóval: fáradtság van, kiégés van, elfogy a türelem, és a jó modor. Mert mindenki fáradt és kiégett, és türelmetlen és rossz modorú. Az orvos is, a nővér is, és a beteg is (aki esetenként jobb állapotban van, mint az orvosa).

Ezt csak egy kis bevezetőnek szántam ahhoz, hogy vitatkozzam Veled ama mondásodon, hogy a több pénz csak szépségtapasz.

Nem a több fizetésért grundolok. Persze, nem mondom, jól jönne.
Az egészségügyre költött több pénz nem szépségtapasz lenne:
A frankón felújított (Uniós-pénzen) kórtermekben, szakrendelőkben megfelelő létszámú orvost, nővért, szakdolgozót lehetne foglalkoztatni. Nem kellene a havi 170-180 óránál többet dolgozni, nem kellene a családtól heti 70-80 órát is távol lenni. A 170-180 órai munka után tisztességes fizetést lehetne kapni. A dolgozóknak elegendő és megfelelő munkaruhát lehetne venni. A betegellátáshoz szükséges eszközök, gyógyszerek rendelkezésre állhatnának, és megfelelő minőségűek lehetnének. A betegek komfortérzetét javíthatná a megrongált, elhasználódott székek, ágyak, asztalok, mosdó-felszerelések kijavítása, pótlása, cseréje.
És még sorolhatnám...
Erre kellene a pénz, a több pénz. És amikor az eü. dolgozó a több pénzt emlegeti, akkor az acsarkodók végig sem gondolják, hogy nem a saját fizetésükről beszélnek elsősorban. Mert, hiszen itt vannak nap, mint nap. Elhanyagolva gyereket, házastársat/élettársat, szülőt, sok esetben anyagi gondokkal küzdve. De akkor is teszik a dolgukat.
Az igaz, hogy nem a pénztől lesz fiatal az öreg, és gyógyult a beteg. De a nem leharcolt, kipihent dolgozó jobban tudja végezni a munkáját, és kisebb a tévesztés lehetősége (rendelőben, ágy mellett, műtőben).

Ha ez a sok túl szép, hogy igaz legyen tényező megvalósulna, akkor az betegellátásban dolgozók is versenyhelyzetben lennének. Jó munkakörülményekért, és jobb fizetésért tényleg csak a legjobbak dolgozhatnának az eü.-ben.

Én is tisztelettel.

@értelemmel:
Figyeld csak meg a fenti poszt címét.
"Trágár nővérek, bunkó orvosok az Erzsébet kórházban".
Vegyük az alábbi esetet:
Teszem azt Cincinattiban vagyunk és az ottani kórházról egy ilyen cím megjelenik valamelyik blogoldalon.
Tudod, mi történne ezt követően?
A következő napon a kórház ügyvédje az igazgató utasítására magánvádas indítványt kezdeményezne a helyi rendőrségnél a site tulajdonosa, a blog adminisztrátora és a poszt (névtelen) írója ellen rágalmazás, nagyszámú tanú előtt elkövetett hitelrontás és becsületsértés címén.
Egy olyan becsületsértési per lenne belőle, hogy még a tárgyalóterem plafonjáról is apacsok hullanának.

Ez még mindig jobb, mint a "dél-pesti hullagyár"

@magam adom:
A betegség, a beteg fogalma íródott át régóta, kedves kollegám.
Az egészségügyet sokan takarónak, rejtekhelynek, megélhetési forrásnak tekintették. Lássuk be, hogy majdnem egymillió "rokkantat" vagyunk kénytelenek a hátunkon hordozni, és itt az idézőjel nagyon-nagyon idézőjel...

Sokan úgy lépnek be egy rendelőbe, mint egy mocskos késdobálóba, ahol ők a királyok, az orvos a csapos, az adminisztrátor pedig a prímás és minden-minden hitelre van, de azonnal kell.

Másoknak a nővér egy egyszerű nyolckarú kurva, akit megfogdoshatnak, szaladgáltathatnak és mocskos szájukra vehetnek kényük-kedvük szerint.
Mert ő egy "beteg". Ugye.

Az orvos a nyelőgép, a pöcegödör, a szemétláda, mert ezt így tanították meg a népnek a gulyáskomcsi-békeidők: orvos elvtárs nem termelő elvtárs, hanem eltartott elvtárs, megtűrt népellenség, kizsákmányoló réteg, örüljön, hogy ánusza van és tud..., rebegjen hálát, hogy vasöklünk nem sújt le rá.

Szóval egy ilyen szellemben nevelkedett néppel iszonyú nehéz.

@magam adom: Akkor először vegyük sorjában a tényeket:

1, A beteg intelligenciája adott.
2, Az orvosé is.
3, Magyarország helyzete és benne minden -így az egészségügy is- adott.
4, A politika /benne beteg és orvos/, mely a pénzt adhatná adott.
5, A felkészítő egyetem adott.
6, kollégák, főnökök adottak.

Akkor nézzük: 1, pénz nem segít-2, pénz nem segít-3, pénz nem segít, mert 4,!/lenyúlják-
5,Itt már segíthetne. Jobb tanárok, eszközök-6, pénz nem segít.

Hol segítene akkor? Több orvos, több nővér, ami rövidebb munkaidőt feltételezne, ami hosszabb rekreációt tesz lehetővé. A kipihent személyzet nyugodtabb és toleránsabb. A megfelelő eszközök és gyógyszerek hatékonyság növelők lennének. Ez az álom.

A valóság ezzel szemben, hogy nem adnak -bár volna- több pénzt. De miért nem adnak? Mert eltűnik, mint a politikában. A politikában és az orvoslásban is emberek dolgoznak. Komoly szakértői elemzések vannak róla és többen esküsznek rá, hogyha a magyar költségvetés egészét erre költenék, az is kevés lenne. Akkor most ebben a helyzetben mi a teendő? Ha nincs több pénz, marad az emberi tényező és ezzel vissza is kanyarodtunk vitaindító cikkéhez: hol az emberséges viselkedés, ha beteg leszek?

Amit voltál kedves megosztani velünk az igaz. Igaz az, hogy emberekkel bármilyen szinten foglalkozni nagyon nehéz. De a tisztelet és bizalom, amire szüksége van egy betegápolónak az ettől a törődéstől válik a mindennapok realitásává.

@Tempus-Anh: Rendkívül szellemes és lehet igaz is. De Te voltál kedves és keletre küldted a delikvenseket. Ott és nálunk ez sajnos elfogadott norma. Miért? Politika. "Oszd meg és uralkodj" Nem kellene erre a vonatra felülni.

@Tempus-Anh: Nem válasz, csak kérdés: mi van a komcsi időben indult közpénzen magánrendelek-kel. Mi van a komcsi időben indult hálapénzel, ami mára átalakult "vagy előre odaadod", vagy felejtsük el egymássá?

Nézd. Sok igazad van, de tendenciózusan féloldalas vagy. Mindkét oldal sok-sok hibát vét, mert emberek és gyarlók. A csepülés helyett volna valami előre mutató javaslatod is? Én, személy szerint nagyon kíváncsi vagyok rá. Egy kérésem van: a realitásokból próbálj kiindulni.

@értelemmel:
Nos, fogadjuk el, hogy a pénz nem segít. Egyrészt, mert amit adnak, úgyis kevés. Másrészt, mert úgysem arra fordítják, amire szükséges lenne. Ergo, nem is adnak.
Ez tehát a realitás.

Az, hogy fillérekért, sok-sok "adott intelligenciájú beteg" kénye-kedvének kitett, és mégis (vagy épp ezért) mosolygós, empatikus dolgozót láss a kórházakban, rendelőkben, ez viszont az álom.

Értem minden sorodat. Mint ahogy a korábbi hsz.-ben említettem, egyet is értek sok mindennel. De hidd el, azok az emberek, akik több évet-évtizedet tanultak, tanulnak azért, hogy segíthessenek, hogy erőt adjanak, és a tudásukkal gyógyítsanak, közben pedig a nemzet lábtörlőjének vannak használva, és kihasználva, belefáradnak. Ki előbb, ki utóbb. Van aki megpattan. Van aki marad, és adja a legjavát. És van, aki valóban alkalmatlan a betegellátásra. De, amikor nincs miből válogatni, mert nem olyan vonzó a magyar egészségügyben dolgozni, hogy tolongana a jól képzett, friss, ambiciózus, tettre kész munkaerő, akkor a HR-es azt veszi fel, aki jelentkezik. Ugyanúgy itt is, mint minden más munkahelyen, vannak alkalmas és kevéssé alkalmas munkaerők. A kevéssé alkalmasak rontják azok hírét is, akik minden eszközzel tennének a jobbításért. A kitartóak dolgoznak az alkalmatlanok helyett és a megpattanók helyett is.

Akik itt kommentelnek, és a "mundér becsületét védik", hidd el, nem azok, akikről a poszt szól.

Még mindig tisztelettel.

@magam adom: Nos. Próbálom összeszedni magam, hogy "a tisztelet" részedről fenn maradjon, mert fontosnak érzem.:)

Nézd! Azon betegek, Pl., én /kis betűkkel/, végtelen tisztelettel vagyok azon orvosokkal és betegápolók iránt, akik nekem -mint betegnek- megadják a tiszteletet és azt a szakmai hozzáállást, amit én az orvostól-nővérektől várnék. Köszönjenek, kínáljanak hellyel, kérdezzék meg, hogy miben segítsenek. Érezzem, hogy az én problémám fontos Nekik, még akkor is, ha nem. Kezeljenek felnőtt, öntudatos emberként, akinek nem latinul, de magyarul és érthetően vázolják röviden, hogy mit diagnosztizáltak és milyen terápiát tartanak szükségesnek. A beteg fogadása, kezelése ne lépje túl a szükséges időt. Az alkalmazott terápia a helyzethez mérten legyen a legoptimálisabb.

Ha gondolod -hogy ne legyen egyoldalú- mond el, hogy Te mit tartanál jónak a beteg részéről.

Még egyszer mondom: elhiszem amit mondasz sok orvos helyzetéről. Ők vannak többen. De mindketten tudjuk, hogy vannak kiemelt helyen dolgozó, kiemelt jövedelemmel rendelkezők is, akiknek semmi okuk panaszra. Sőt!

Az orvosi hivatást választó fiatal dönt további sorsáról. A Te általad leírtak után nem egészen értem miért ezt? A beteg, ha megbetegszik, nem választhat, gyakran még orvost sem. Kiszolgáltatott, mint az Őt kezelő orvos, mert már Ő se ért máshoz és nem is akar váltani. A két kiszolgáltatott ember, tele előítéletekkel találkozik és elszabadul a pokol. Azért hál'Istennek nem mindig.

@értelemmel: más a saját gyereked, mint vadidegen emberek. Ismétlem: lehet lelkes. Szeretheti. De amikor SOKADIK pofont kapja, akkor sajnos megkeseredik a szája íze, próbáld ki és ne kívángass.
Nem vagyok sem a Nagy Megoldó, sem pszichológus, nekem nem az a dolgom, hogy kiutat mutassak. Én csak rávilágítottam, hogy a nővérek agyon vannak hajszolva szar pénzért, és akkor a beteg ráadásul a helyett hogy megköszönné, még beléjük is rúg, nem egyszer, nem kétszer, hanem napi szinten. A nővér nem gép, hanem EMBER, ugyanolyan, mint Te vagy én, esendő. NEm tud tökéletes lenni. Amikor háromezredszer rúgnak belé, akkor egyszercsak eltörik benne valami, ami addig megvolt.
És a beteget ne hasonlítsd a saját gyerekhez, mert ha a saját gyereked rablóbandita, akkor is szereted, mert a sajátod, ez hülye hasonlat volt.

Hogy a fiatal miért döntötte fiatalon, hogy az orvosi hivatást választja? Mert lelkes, mert segíteni akar, mert úgy érzi ezt kell tennie. De nem tudom hibának felróni, ha húsz év gyakorlat után kiég.

@Babette_: haggyug.

@Babette_:

Nem, nem ezt vállalták, ez primitív hazugság.

@értelemmel:

Az utolsó bekezdésben feltett kérdésedet megválaszolta helyettem Laci Today Magazin az Ő utolsó bekezdésében.
Korábbi h.sz-ben azt mondta, hogy nem orvos, mégis nagyon empatikusnak tűnik az eü. dolgozók munkáját, terheltségét illetően. Hidd el, jól esik hallani, hogy azok az emberek, akik nem "fehérköpenyesek" és nem is azok közvetlen hozzátartozói átérzik ennek a munkának a nehézségét. Ebből kifolyólag nem írnak olyan idiótaságokat, hogy kutya kötelesség, meg hogy erre esküdött fel, stb.
Gondolom, ha orvoshoz megy, akkor nem rongálással tölti a várakozási időt.( Itt gondolok a szék aljára, vetkőzőben a fogasra - és még sorolhatnám a lehetetlen helyeket - ragasztgatott rágógumira is. Micsoda öröm azt a takarítónőnek onnan vakargatni. És ne mondja nekem senki, hogy az a dolga.) Ha bemegy a rendelőbe, köszön, elmondja a panaszát, a kérdésekre válaszol. Nyilván más amikor a náthájával elmegy valaki a körzeti orvosához, és más, ha valamilyen komolyabb, krónikus betegséggel szakrendelés, konzílium, műtét, kórházi ápolás és hosszabb-rövidebb utógondozás szükséges, és egy team végzi a betegellátást.
Saját tapasztalat az, hogy egyesektől a köszönés is a magas elvárás, a köszönöm pedig a lehetetlen elvárás kategória. Szerencsére nem ez a gyakori, de előfordul. Mint ahogyan a bunkó, nagyszájú, flegma nemtörődöm szakdolgozó is ritkább, mint a dolgát tisztességgel, fegyelmezetten végző.
Ezzel azt is elmondtam, hogy a végletek minden oldalon ott vannak. Könnyebb ezeket a példákat kiragadni. Könnyebb ezeket az eseteket posztolgatni, és ezekre reagálni. Ha valaki pozitív posztot küld be, arra igen kevés a hozzászólás. Egyébként érdemi, valóban hasznos hozzászólás a negatív posztokhoz is ritkán születik. Hajlamosak vagyunk elragadtatni magunkat. Ezeket a lehúzó, ekéző posztokat olvasva, hidd el, valódi testi-lelki fájdalmat érez az, aki ebben a közegben éli a napjait, ahol több időt tölt el, mint otthon a szerettei körében.

Végül, a kiemelt helyen dolgozó, és jövedelemmel rendelkezőkről csak annyit. Nem ők olvassák ezeket az oldalakat. Nem ők konfrontálódnak nap, mint nap. De, hozzájuk a betegek is, mint félistenekhez fordulnak, és általában az a réteg, aki nem az ajtót rugdossa.

Továbbra is tisztelettel. (ps.: a tisztelet szót én idézőjel nélkül írtam, és úgy is gondoltam)

@Laci Today Magazin: Laci! Én nem kívángattam. Azt hiszem összetévesztettél valaki mással.

Olvass vissza és ha már visszaolvasol, akkor láthatod, hogy azt írom: " Nem kell szeretni, ha nem tudja. Elég az emberség, a hivatástudat, az empátia." Csak a rend kedvéért. De ha erről is meggyőzöl, hogy nem kell, akkor igazat adok és le is zárhatjuk.

Én idáig és értettem minden olyan mondatot, ami elnagyoltan, vagy részletesebben ecsetelte az orvosok, illetve betegápolók nehéz helyzetét. De egyetlen ilyen posztolótól nem olvastam a beteg nehéz helyzetéről, pedig az is érdekelne. Mivel azt írod Te csak rávilágítasz, akkor erre légy kedves. Azt már tudom és értem, hogy a betegápolóban eltörik valami és akkor annyi. De azt is mond el, hogyha átvágják véletlenül a nőgyógyászaton a nő gátját és elfertőződik, de még ezt sem veszik észre és belehal az ifjú hölgy, akkor kinek törik el valamije. Az apjának, anyjának, férjének, gyerekeinek? Vagy benne felejtenek valamit műtét után. Újabb szepszis, exit és újabb törés valakinek. Folytathatnám sokáig, de gondolom majd rávilágítasz. Csak egyet kérek: mivel kifejtettem, hogy mennyire tisztelem az egészségügyben dolgozókat, értem a rájuk zúduló nehézséget, ne ismételd el nekem már sokadszor. köszönöm.:)

Bocsánat: nem gát vágás, hanem a méhfalat a végbél irányába vágja át.

@magam adom:
" Mint ahogyan a bunkó, nagyszájú, flegma nemtörődöm szakdolgozó is ritkább, mint a dolgát tisztességgel, fegyelmezetten végző." Kulcs mondat! Legyen ugyan ez a mondat, csak a "szakdolgozót" lecseréljük a beteg szóval.

Semmi baj azzal, hogy -mint írod- orvosként azokat a nehéz helyzeteket, eseteket említed, amik számodra nehezen feldogozható, vagy csak szimplán érthetetlen. Jól esik, ha ezt egy kívül álló (?) elismeri, sőt tanúsítja. A probléma csak annyi ezzel, ha kritika nélkül elfogadjuk, akkor eldőlünk. Az itt leírt posztok, a legfelül leírt eset apropóján születtek. Igazság tartalmát senkinek nincs joga kétségbe vonni, kivéve ha elfogult. A címe, a cikk hívó kijelentése valóban megkérdőjelezhető, mert általánosít és így a becsületesen gyógyító embereket is lejáratja. Ha ez az egyetlen cikk jelent volna meg és csak ezen kórházzal kapcsolatban, akkor én is megkérdőjelezném valódiságát. De itt szerintem mindenki tudja, hogy mennyi kórházzal kapcsolatban jelent meg tömérdek kritika. Olyan sok és konkrét, hogy a kórházigazgató kénytelen volt ígéretet tenni annak megszüntetésére. A számtalan eset, mikor félrevezetik a beteget, hozzátartozót a valós helyzetről, hogy védjék a mundér becsületét.

Leszögezem! Ezeket nem bántásként mondtam el, miközben tudom, hogy nem szívesen szembesül ezzel senki. Ez van! Mint a bunkó, türelmetlen beteg. Hogy miért tűnik többnek a negatív beteg? Mert a becsületesen dolgozó és életvitelű emberek már csak akkor mennek orvoshoz, amikor már késő. Ők dolgoznak és helyt állnak, mint az Eü. dolgozó. De mikor a végszükség miatt elmennek, szembe találják magukat a bunkó beteg miatt frusztrált szakdolgozóval és Ők viszik el a balhét. Nem értik mit követtek el ezért a bánásmódért? Értük ki emel szót?

Amit feltétlenül meg kell érteni: A betegek nagy része alulképzett, vagy idős. Akad szélsőséges példaként extra bunkó. De ezek miatt az orvosoknak és szakápolóknak nem szabad magukat velük összehasonlítani, mert ők sokkal magasabban képzett emberek. Ők a segítségnyújtók a végső menedék a bajban. Ezért tűnik nonszensznek, ha a rágógumi ragasztóval, WC papír ellopóval próbálják védeni magukat.
Most csak képzeletben: ha minden beteg korrekt lenne és tisztelet tudó, szépen választékosan fejezni ki magát és soha semmilyen esetben se vádaskodna, az egészségügyi dolgozó akkor is elégedetlen és kiégett lenne, mert ez egy ilyen munka. Magában hordja ezt. Mint a bányásznál a szilikózis, a buszvezetőnél a gyomorfekély. Csak a morális hozzáállás számít, csak a tisztelet számít és majd idővel a magas fokú tudás és rutin segít át a mindennapok ideg és lélek ölő szürkeségén.

U.i.: az idéző jelet azért tettem ki, mert csak klasszikusoktól szabad idézni és én Tőled idéztem.:)

@értelemmel: "Én személy szerint bízom abban, hogyha okos dolgokat mondunk, azt esetleg tényleg gyakorló orvos is olvassa -hozzászólás nélkül- és talán talál olyan, általa is alkalmazható megoldást, amit később kipróbál és talán beválik."

Hátsó lépcső, előre fuss!

@kheiron: hanem mit és hol?

@magam adom:
Rég olvastam már itt ilyen korrekt, közérthető bejegyzést.

@értelemmel: A kulcs mondat előtti mondatomban jeleztem, hogy az emberileg problémás beteg a ritkább, de sajnos előfordul.

"Igazság tartalmát senkinek nincs joga kétségbe vonni, kivéve ha elfogult." Írod ezt a posztról. Nos, jelentett már fel engem beteg hozzátartozója. Szánalomra méltó, alaptalan hazugság volt a panaszlevele minden szava. Nem a mundér becsületét, hanem magamat kellett védenem. Azok a betegek, akik a váróban tartózkodtak, felhívták betegtársuk hozzátartozójának figyelmét a lehetetlen magatartásra, és amikor a háborgó távozott, megértésükről, illetve támogatásukról biztosítottak. Amikor a hozzátartozó panaszt tett, akkor volt, aki a védelmemre kelt, és a panaszos ellen "vallott". Nyilván az ügy feledésbe merült, és következménye sem lett rám nézve. Hivatalosan. De a mindennapokban igencsak feszélyezi az embert, hogy habár mindent elkövet emberileg és szakmailag, aki rúgni akar, az fog is.
Amikor lege artis dolgoznál, de azt felülírja a megfelelési kényszer, mert mi van, ha...

Arról, amit a magasabban képzettségről, türelemről írtál, ami majd idővel átsegít a nehézségeken meg az idegölő szürke napokon, és a kiégettségen: tudathasadásos állapotot idéz az elő, hogy ne azonosuljak a bunkó beteg modorával, de legyek empatikus a daganatos gyerek kisírt szemű édesanyjával.
Magamról azt tudom mondani, hogy mindkettővel azonosulok. Mert aki sír a hozzátartozó, vagy a saját betegsége miatt, az nekem épp olyan fájdalmas, mint az, aki az ajtót töri be rám, vagy aki a magatartásával a munkánkat sárba tiporja. Nem védekezés a rágóragasztgató és WC-papír ellopó esetek emlegetése.

Még mindig tisztelettel.

@magam adom: Ha nem bánod, még írok Neked, bár már pizsamában ülök itt, mert leakartam feküdni. De eseted, mellyel ha nem is tudatosan, de vallottál magadról kissé szíven ütött. Kérlek hidd el, hogy a fent leírt vitaindító nem rólad és becsületes kollégáidról ír. Két nővérről akik virsli készítés közben nyilvánosan rittyentettek egy parasztosat. Persze, tehetik, csak ne a beteg előtt nyitott ajtónál. A kijövő orvos is rittyent egyet: "" Ez nem börtön, itt mindenki oda megy, ahová akar" , ezt kb olyan hangnemben, hogy azt hittem, még egy pofont is kapok, mert kérdezni merészelek...." Nos! Ezek nem Te vagy és nem Rólad szólnak. Egy eset -Lacival szólva- megtört emberekkel. Az öreg néne hangját még most hallom. Remélem nem tapasztotta be tényleg a nővérke.
Ha előttem megaláznának egy orvost, biztos a védelmére kelnék, függetlenül attól, hogy hibás volt vagy nem. Ennél egy orvos sokkal többet érdemel. Tiszteletet. De ha hibázott, akkor nincs mese.

Végezetül egy történet: nem kell elhinni, mert biztos hazudok. A párom, ki végzettségét tekintve jogász egy éjszaka arra ébrett -persze velem együtt-, hogy fuldoklik. Nem pár pillanatot, hanem vagy 1 percen át. Ezt több éjszaka megismételte. Mondanom se kell, halálfélelem, kialvatlanság, mert ha elaludt fuldokolva ébrett. János kórház, professzornő. Kivizsgálások sokasága, de semmi. Fuldoklás, fuldoklás hátán. A professzornő széttárta karjait, nem érti. Ekkor -már a sokadik nap után elszakadt a cérna páromban. Egyetem ide, diploma oda, ott a kórház folyosóján ad-acta leqrvázta a proffot. Nem telt el egy perc, ott volt a gyógyszer, az allergiára. Többet nem fulladt és Ő is én is aludhattunk halálfélelem nélkül.

Mindenkinek szép álmokat!

@értelemmel:
Maradok tisztelettel.

Egy végső írást engedjetek meg. Persze tudom, hogy ez az írás is eltűnik idővel a semmibe, mint minden írás és én is. Az idő mindent betemet: írást, gondolatot, fájdalmat, szeretetet, orvost, nővért és beteget. Nincs pardon semminek és senkinek. A rideg valóság van, amibe bele lehet őrülni. A mindennapok szürkesége megöli az ifjonti álmokat. De Ő még kapaszkodhat az ifjúságába, mely tele van energiával, hittel és álmokkal. Előtte még nyitva van minden ajtó és ez erőt ad számára. Nem tudja /hál'Isten!/, hogy ez nem sokára elmúlik. A hitből és erőből beletörődés lesz és megszokás. A nagy célokból, az egyik napról, a másikra vergődés. Bele ragad mindenki a mindennapok sűrű és ragacsos tengerébe.

Időtlenek vagyunk. Mi vagyunk a fiatalok, mi vagyunk a társadalmat működtető középkorúak és mi vagyunk az erejét és eszét vesztett beteg öregek. Akár tetszik, akár nem. Akár elfogadod, akár tiltakozol ellen, csak ma van. A tegnap már nincs, csak az emlékedben él. A holnap még nem alakult ki. A tegnap fájdalmat ad, mert elmúlt, a ma küzdelmet nyújt és a holnap reményt. Reményt arra, hogy talán jobb lesz, mint a tegnap, vagy a ma.

Ezzel minden ember így van, mert közösek vágyaink és érzelmeink. A különbség születésünknél adott. Valaki szép lesz, valaki nem annyira. Okossá és butává, tehetségesekké és tehetetlenekké válunk. Ennek megfelelően foglaljuk el helyünket a minket körbe vevő térben. De egy közös bennünk: hogy egymásra vagyunk utalva. Lehet nem rögtön és ott, de eljön az idő és a hely ahol találkozunk és akkor eldől, hogy milyen emberek is vagyunk. Nem az számít, amit gondolunk, vagy mondunk, hanem amit teszünk. A tetteink vagyunk. Elönthet az indulatunk és mondhatunk meggondolatlant, de ne tegyünk olyat amit egyébként nem tennénk, amit megbánnánk. Mert ők velünk jönnek és soha nem tudjuk letenni.

Kisgyermekét nevelő anyát írtam és anyai ösztönné degradálták. Én szeretetről beszélek és a végtelen felelősségről. Amit minden normális ember érez, mert éreznie kell. Ha ez a kettő nincs atomjaira hullunk szét. Vademberek hordái vonulnak és mindent, még magukat is elpusztítják. Ez a kettő, szeretet és felelősség ami egyben tart, működtet és emberré tesz minket. A törvények, jogszabályok csak üres malasztok e kettő nélkül.
Ott állok Veled szemben, Te, vagy én a másikra van utalva és csak ez a kettő dönti el, hogy mi lesz velünk.

Végig küzdjük az életünk. Van, akinek könnyen és többnek nehezebben. Az utolsó pillanatokban már mindegy. Még teszünk pár tétova kísérletet az orvostudományban, az orvosban bízva, de ott legbelül már tudjuk, hogy ez csak délibáb és nincs segítség, menni kell. Jó, csak a fájdalomtól félünk és az egyedülléttől. Mert bár nem merjük bevallani, ott belül gyermekek maradtunk a kielégítetlen vágyainkkal és reményeinkkel.
Ott az ágyon, amiben már oly sokan meghaltak, a fertőtlenítő illatú kórház széklettől és vizelettől büdös kórtermében már nem marad semmi más csak a gondolataink. A gondolatok arról, hogy jól tettük, amit tettünk. Tiszta e a lelkiismeretünk? Szerettünk e eléggé, amikor arra lehetőségünk volt? Aztán már ezek a gondolatok is elhagynak bennünket elhaló testünkből és csak egyetlen dolog marad velünk. A szeretet érzése és vágya, amit igazán sajnálunk hogy elveszik. A többi nem számít.

Az ágyat kiürítik, tisztát húznak, mert jön a következő beteg, kell a hely. Az orvos gondterhelt, mert ma megint küzdenie kell a munkájával. A nővérek közönyös elszántsággal fognak hozzá mindennapi rutinjukhoz. A betegek jajgatnak, kérnek, követelnek. Jönnek a hozzátartozók és ki-ki mentalitása szerint szól. És a kerék forog és forog megállíthatatlanul. Egy ember utolsó pillanata elmúlt észrevétlenül, csak a közvetlen hozzátartozók sírnak, mindenki másnak ez csak egy mindennapi esemény.

Itt és máshol sem lehet dönteni, hogy kinek van igaza és egyáltalán mi az igazság. Nem ez számít. Ami igazán számít, az egy gondolat. Az a gondolat, mely észrevétlenül egy érzést szül, hogy amit teszünk, vagy mondunk az helyes-e, jó-e és nem csak nekünk. Ennek eldöntésébe sűrűsödik bele minden. Az, hogy milyennek születtünk, milyennek nevelkedtünk, hogy tanultunk, milyen tapasztalatokra tettünk szert és hogy hagyjuk hatni a környezetünket magunkra. Ez annyira bonyolult, hogy nem tudnánk megoldani, ha nem volna "szívünk", nem volna lelkiismeretünk. Egyetlen gondolat ami többet segít, mint minden jogszabály, vagy rutin és tapasztalat. A gondolat a következő: megtenném-e és így tenném-e szeretteimmel is? Ha Velem tennék, akkor is helyes lenne így? Ha a válasz igen, akkor a lelkiismereted tiszta marad. Minden más esetben ott fog állni melletted a fertőtlenítő szagú kórház büdös kórtermében, miközben elhalóan könyörögsz az orvos és a nővér segítségéért.

Köszönöm, hogy meghallgattatok. Mindenkinek jó egészséget, boldogságot és tiszta lelkiismeretet kívánok!

...az értelem kiszáll...:)

Előre leszögezem, apukám nagyon beteg volt, végstádiumú hasnyálmirigy rákkal, tüdőáttéttel volt volt kórházban. A kezelő orvossal meg volt beszélve, hogy csak akkor mondjuk el neki a betegségét, ha már nem tudják majd csillapítani a fájdalmát, mert minden ellenére, vígan élte napjait, jókedvű volt, viccelődött a betegekkel. Tulajdonképpen úgy tudta, ami részben igaz is volt, hogy a bélműtéte helyén keletkezett egy összenövés, amit újra kellett műteni és ez okozta a panaszait. Már éppen vihettük volna haza, hízott pár kilot amikor is az egyik este egy éppen az egyetemről kikerült, gasztroenterológiai szakvizsga előtt álló doktornő volt az ügyeletes. Bevágódott apu szobájába, és arrogáns, gusztustalan pökhendi módon közölte apuval, hogy " Na majd most én kitálalok magának, hogy mi a baja!" Kitálalt..... Apukám aznap este szótlan lett, kért a nővérkéktől (akik nagyon rendesek voltakk végig) egy kancsó teát, kiment a WC-re és elaludt. Másnap egész nap feküdt, nem evett és este negyed nyolckor meghalt! Ezt az egészet a nővérek mesélték, úgy hogy ők szégyenkeztek, és azt mondták, hogyha mi hallottuk volna hogy beszélt ez a doktornő apuval, biztosak benne hogy kitekertük volna a nyakát. Én nem állítom, hogy emiatt halt meg apu, hiszen nagyon beteg volt, de hogy meggyorsította az biztos. Kérdem én, ha a kezelőorvossal megbeszélve nem mondjuk el egy betegnek mi a baja, mert ismerjük és tudjuk, hogy belehalna, egy ügyeletes orvos miért teheti ezt meg????

@értelemmel: Ezt a lekurvázós allergiás sztorit kár volt betenned, sok, valóban értelmes gondolatodat sikerült lenullázni vele.

@Edina Deli:
Az USA-ban, ha egy tumoros, végstádiumhoz közelítő beteggel nem közlöd a kórisméjét, a család simán beperel. Ugyanis ott végrendelkeznek, ügyeket intéznek, a beteget, a családot ezirányban tehát fel kell készíteni.

Egy halálos betegség kórisméjének közlése egy beteggel iszonyú lelki teher az orvosnak is.
Tudom, megtettem számtalanszor, mert a beteg maga kérte az őszinteséget, a pontos diagnózist.
Láttam összeomlani embereket, akik azelőtt még magabiztosan álltak a lábukon, kérve a bizonyosságot tőlem és láttam emelt fővel, higgadtan is fogadni a sorsuk eme alakulását.
Irtózatosan nehéz feladat.
Pökhendien, lenézően, mintegy kegyeletsértően nyúlni a problémához nem szabad.
Ez az orvosi psychológia része, kényes kérdés, óvatosan kezelendő.

@Edina Deli: te nem rendelkezhetsz a beteg adatairól mindaddig amíg nem vagy a gyámja, ennekokán nem is tilthatod meg, hogy elmondják a betegnek, hogy mi a baja. a hozzátartozónak elvileg csak olyan adatokat szabad elmondani amikbe a beteg beleegyezett, ha tehát az orvos elmondott neked valamit amit a betegnek nem akkor súlyos szabálysértést követett el.
a betegnek jogában áll tudni mi a baja, előle azt elhallgatni gerinctelenség, főleg ha tudod, hogy max hetei vannak hátra. időt kell adni arra, hogy befejezze az életét.
szerintem meg apukád abba halt bele hamarabb, hogy rájött milyen egy alak a lánya aki elhallgatott egy ilyen információt előle.
az ügyeletes orvos helyesen cselekedett szerintem

@látjátok feleim szümtükkel: "Szerinted így kell beszélni egy eü dolgozónak, akinek az a feladata, hogy a rászorulóknak segítsen?"

Az eü dolgozónak nem a rászorulók segítése a dolga, hanem eü ellátás nyújtása. Tök mindegy, hogy beszélnek a betegekről, amikor egymás között vannak, a lényeg, hogy vele szemben udvarias legyen. Itt a hiba az volt, hogy a hozzátartozó meghallotta/hallgatózott.

@látjátok feleim szümtükkel: most meg fogsz lepődni, de én megköszönöm, az eladónak is, az orvosnak is, a postán is, a pizzafutárnak is... lehet, hogy számodra ez ismeretlen, egyeseknek alapvető illem

@látjátok feleim szümtükkel: drága, nem tanúsíthat bármilyen viselkedést. Van az egészségügyi törvénynek egy beteg kötelességei része, egyszer nézz utána...

@értelemmel: "A beteg. Ő többnyire tudatlan és ez, valamint betegsége félelemmel tölti el. Ő szeretne bízni az orvosban, mert ez alap. De olvas, hall és tapasztal. A médiákból értesítik, hogy vannak jogai és Ő ennek örül, mert úgy érzi talán van esély egyenlő félként megbeszélni orvosával a problémát és együtt sikeresen legyűrik a bajt. Partner akar, szeretne lenni. Néha csoda történik és ez az évszázados álom, egy-egy orvosnál sikerül is. De túlnyomó részben nem így van. A szakmai féltés, rátartiság, fölényeskedés többnyire ezt megakadályozza. Törvényt, jogszabályt hoztak erre vonatkozólag, de mint tudjuk, minden törvény, jóakarat csak annyit ér, amennyit hajlandóak betartani. A betegnek elengedhetetlen szüksége van az orvosra és ezt persze az orvos is tudja. Ez és tudása készteti a nem megfelelő kezelésre."

Ez rosszindulatú általánosítás az orvosokról. A legtöbb orvos, akit ismerek, partnerként kezeli a beteget (nem végeztem statisztikai felmérést, de te sem). Hozzáteszem, hogy sokszor ez nehéz, mert a régi világban szocializálódott emberek egy része önmagát nem tekinti partnernak.

Egyébként, média vagy médiumok. Ha már értelemmel...

@értelemmel: Jártál már valaha egyáltalán közelében is egy kórháznak? Van halvány fogalmad arról, mi zajlik egy Erzsébet Toxikológián? Ne haragudj, de iszonyúan naív és idealista vagy... Nem hiszem, hogy rosszindulatból írnád mindezt, de amit elvársz, az még nagyon kiegyensúlyozott emberek esetén is csak néhánynak sikerülhet... Elméletben szép, de ne tegyél ilyen sommás kijelentéseket arról, amiről fogalmad sincs.

@magam adom: "Kifejezetten ellenszenves az a kommentelő, aki a szidalmak végén zárójelben tiszteli a kivételt."

Ezzel teljesen egyetértek! Örülök, hogy nem csak én gondolom úgy, hogy attól, hogy valaki a "tisztelet a kivételnek" kifejezéssel takarózik, csak méginkább általánosít...

@értelemmel: De, segít. Több szinten is.

1. Nagyon sok bunkó ember előtt, ha meglengetsz tízezrest, azonnal udvarias lesz.

2. Amit te is írtál: jobban fizetett, kiegyensúlyozottabb, teljesül az egészség WHO definíciója ("teljes testi, lelki és szociális jólét"), kevesbb a stressz, stb., tehát van ereje udvariasabbnak lenni

3. Több a fizetés, a munkáltató több jelentkező közül válogathat, a felvettek meg a jó fizetést jobban féltik, mint egy minimálbér alatti állást, ezért hajlandók lesznek megerőltetni magukat.

@értelemmel: "Ők a segítségnyújtók a végső menedék a bajban."

Egy korábbi kommentedben azt írtad, hogy a beteg "Partner akar, szeretne lenni".

EZ a baj. Azt szeretnéd (és még sokan mások), hogy az egészségügy egyszerre legyen szolgáltatás és szolgálat is. Legyen meg a régi, paternalisztikus doktor bácsi, aki mindenben segít, mindent megold, mindenért felelősséget vállal. Ugyanakkor legyen az orvos szolgáltató, akinek megmondom, mit akarok vásárolni, akit ugráltathatok. El kell dönteni, melyiket akarod, nem lehet mindegyikből a neked jót kiválasztani! Szerintem a megoldás a kettő között lévő szakértői szerep...

@platelet:
Kapaszkodj meg, mert nincs kizárva, hogy többet olvastam már, mint te.
Egyébként meg törvénnyel nem lehet szabályozni, hogy a kínjával küszködő beteg miként fog viselkedni. Mondjuk pont akkor, amikor a szóbabikarbóna túladagolásától büfizhetnéke van, halálfélelem lengi körül, budi meg egy se. Sőt még a kísérő viselkedését sem lehet szabályozni, minként is viselkedjen ilyen helyzetben. Előírni elő lehet pl. azt is, hogy aki nem beteg, azt nem minősítjük rokkantnak ( ismerős? ), oszt mégis megtörténtek ilyenek.ezekkel szemben is ennyire vehemensen véded a mundért?

Mellesleg megmondhatnád, hogy a hivatkozott törvény hol írja, szabad az eü szolgáltatásban dolgozónak trágárul beszélni a beteggel/betegről, megalázóan közölni a beteg állapotára, körülményeire, sőt a törvény előírásaira vonatkozó információkat. A többivel úgy egyébként - már ha lenne az írásodban többi - egyet is lehet/ne érteni.

Hallgatózni meg az szokott, aki egy csukott ajtóhoz dugja a fülét kíváncsiságában. Amennyiben újra elolvasod a posztot, akkor számodra is kiderülhet, hogy nyitott ajtó melett "viselkedett" a szolgáltató eü alkalmazott. Azért a fizetésért, amit az állampolgárok adnak össze.

A kinek mit köszönök meg kérdésre annyi az észrevételem, hogy nekem aki munkát végez, és én azért fizetek, már miért kéne még köszönetet is mondanom? Gondolom eü szolgáltatásban dolgozó vagy, és ezért tudod, hogy nem ingyen szolgáltatást kapok. Mit is kéne köszönnöm? Ha a törvényedben előírtakon túl többet kapok, nos azért én hálás szoktam lenni, mert olyat kaptam, ami egyébként nem járt. Sajnos nagyon sokat olvasni ezen a blogon arról, hogy ez a gyakorlatban általában egyoldalú, a beteg hálás, az eü szolgáltatást nyújtó személy meg.... Ennyit az illemről.

Nem kéne ezt a mundért ennyire vehemensen védeni, elég lenne csak úgy őszintén kimondani, bizony hibázott a nővér, meg hibázott az orvos is. Talán még elnézést is lehetne kérni. Néha.

@platelet:Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. – ) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár.

Olvass platelet! /www.urbanlegends.hu/2009/11/media-mediak-mediumok/

Nádasdy Ádámnak ér azt írnia, hogy ‘médiák’, miközben én szív- és agyérgörcsöt kapok, amikor a sok ‘hozzáértő’ fejből nyilatkozás közben kiesik ez a szó? Tudom, tudom, a nyelv változik, de azért már mégis csak mégis… Üdvözlettel, stb.’” – írta egy olvasó 2004 februárjában, amire Nádasdy Ádám így válaszolt:

” … Mi baja lehet a ‘médiák’ alakkal? Talán úgy gondolkozik, hogy a média eredetileg a latin medium ‘eszköz, közeg, közvetítő’ szó többes száma, és ezért a magyar médiák alak logikailag helytelen volna, mert egy többes számú szót még egyszer többesbe tesz. Logika…! – kacag föl a nyelv. Ha elkezdünk logikát keresni, többször is kaphatunk agyérgörcsöt. Itt van például a teljesen azonos képzésű fólia szó, mely nem más, mint a latin folium ‘levél, lap’ többes száma, s így logikátlan azt mondani: ‘Az üzletben különféle fóliák kaphatók’ – inkább úgy kéne: ‘különböző fóliumok kaphatók’. Úton-útfélen vétünk a latin nyelv szabályai ellen, például filozófusnő, holott a latin -us csakis férfit jelölhet, vagyis mi egy hímnemű végződés tetejébe ültetjük a nőneműt. (…) Persze mindezekben a példákban csak ironizáltam. Jól vannak azok úgy, ahogy vannak, mert ez a magyar (sőt európai) hagyomány. Én nem támogatom, ha valaki a hagyományt valamiféle információ alapján mintegy fertőtleníteni szeretné. Ez ellen berzenkedik egész polgári értékrendem, mely a helyesség legfõbb kritériumaként a hagyományt ismeri el. Számomra a médiák szépen beleillik a hagyományba. Rémes, hogy a jó öreg producer szót egyesek prodjúszer-nek mondják, mert ők tudnak angolul. Szomorú, hogy a poszthumusz helyett ma sokan posztumusz-t írnak (és mondanak!), azon az alapon, hogy az eredeti latin szó h nélkül volt. Na és? A több évszázados hagyományt – még ha tévedésen alapszik is – nem szabad precízkedéssel föláldozni. Oxfordban meg a Sorbonne-on igazán tudnak latinul, mégis kizárólag a posthumous, posthume alakot használják. Aki a médiák-at a dupla többes szám alapján kifogásolja – mint, gondolom, ön is -, az ‘az eredet csapdájába’ esik (fallacia etymologica), amikor tehát megtudja egy kifejezés származását, és rá akarja kényszeríteni az idegen nyelv kategóriáit a magyarra. Csakhogy a nyelvek nem így működnek, nem mindig tisztelik a máshonnan átvett anyagot, hanem bedarálják a maguk rendszerébe. A magyar nyelv a média szót egyes számnak kezeli (mi másnak kezelné, ha nincs a végén -k, mely a magyarban a többes szám kötelező jele?), nincs olyan, hogy A média lecsaptak a hírre. Összetételekben is így áll: médiakuratórium, médiaszakértő, média szak stb. – már pedig ilyen helyzetben a magyar csakis egyes számú főnevet tűr meg, nincs játékokbolt, nőkfaló (pedig több nőt fal!), se levéltárak szak. Ha pedig a média egyes szám, akkor a többes számát az ép magyar nyelvérzék (pl. az enyém) mi másnak alkotná meg, mint médiák-nak? (…) Tudomásul veszem, hogy aki ‘médiák’-at mond, az magának ellenszenves. Van ilyen. De nyelvészetileg nem kifogásolható, hiszen ugyanannyi érv (sőt több, szebb) szól mellette, mint ellene."

Nem szándékoztam újra itt írni, mert úgy érzem mindent elmondtam arról amit gondolok, vagy érzek. De mindig van egy új és újabb Titán, aki majd megmutatja. Ezzel nem is lenne baj, de mint fentebb bizonyítom, nagyjából ilyen hatásfokkal. A többi is ehhez hasonló, mint Pl.: ": Jártál már valaha egyáltalán közelében is egy kórháznak?"
Komoly ember -mert feltételezem annak tartod magad- hogy írhat ilyet le. Tudod ezzel kezdtem születésemkor. A többit neked nem mesélem el, mert méltatlanná váltál rá.

Aztán: " Nagyon sok bunkó ember előtt, ha meglengetsz tízezrest, azonnal udvarias lesz."

Még is kire gondolsz? Csak hogy tudják, hogy Ők mostantól bunkók. De kérlek személyesen közöld Velük, mert ha ilyen frappáns vagy itt nick név mögött, akkor gondolom ott is ilyen frappáns leszel.

Hogy javíthatatlan idealista vagyok? Erre hogy jöttél rá az utolsó írásom után? De ne félj, nem fertőző!:)

Én ezt írtam fentebb: "Ők a segítségnyújtók a végső menedék a bajban." Mármint az orvosok.

Erre te:"EZ a baj. Azt szeretnéd (és még sokan mások), hogy az egészségügy egyszerre legyen szolgáltatás és szolgálat is. Legyen meg a régi, paternalisztikus doktor bácsi, aki mindenben segít, mindent megold, mindenért felelősséget vállal."

Honnan tudod, én mit akarok és főleg, hogy mit szeretnék? Csúsztatsz, összemosol és ítélkezel. Tévedsz, rosszul következtetsz, félreismersz és vádolsz. Nem állítottam, hogy mindent tudok, azt se hogy mondjuk nálad okosabb vagyok, de azt állítom, hogy most krakélerkedni jöttél ide. Állítom, hogy nem vagy elég olvasott /lásd::Nádasdy Ádám írása fentebb/.

Nem folytatom, szerintem ennyi elég. Kérlek, rólam és számomra ne írj többet és főleg ne kezdj karakter gyilkolásba, mert ez a hely és téma ennél többet érdemel.

Tisztelettel és értelemmel

@látjátok feleim szümtükkel: " hibázott a nővér, meg hibázott az orvos is. "
Még szerencse, hogy a beteg nem hibázott. A hozzátartozó meg pláne nem. Soha.

@reepach: Ott állok a beteg felett. A mellkasa felnyitva, a szív feltárva vergődik "segítségért kiáltva". Szerinted jogom van erre? Nincs! A beteg jogosított fel rá. Ő is csak azért, mert én azt mondtam Neki: szükséges. De miért engem jogosít erre az életét döntően meghatározó momentumra? Mert én vagyok a specialista. Én vagyok erre kiképezve és nem csak tudásban, hanem emberi felelősségben is, amit a szívsebészetben a hosszú évek alatt bizonyítottam. Az előttem elterülő beteg nem megfelelő életvitele vezetett a műtőasztalig, amire én már évekkel ezelőtt felhívtam a figyelmét. Joga van hozzá! De mint tudjuk, a joggal való visszaélés következményekkel jár. Íme!

Miért írom ezt most Neked? Soha ne mosd össze a beteg jogait az orvos lehetőségeivel. Amikor egy orvos felveszi a munkát, beikszeli azokat a pontokat ami azonnali hatállyal törvények, jogszabályok sokaságát zúdítja rá. És akkor még nem beszéltem az etikáról, orvosi felelősségtudatról. A betegnek joga van a teste felett rendelkezni és még arra is, hogy mit tesz vele. Persze a következmények elől Ő is ritkán menekül. Az orvos joga is akkor keletkezik, ha a beteg, vagy annak állapota erre jogot ad a beavatkozásra.

Köztudott, hogy az egészségügyi intézményekben végzett munka fokozottan és kiemelten veszélyes tevékenységnek minősül az idevágó jogszabályok szerint, ergo, az itt tevékenykedő alkalmazottakra szigorú szabályok vannak érvényben. Elméletben a vitaindító cikkben leírtak nem történhettek volna meg, még akkor sem, ha -mint sokan írják- Ők is emberek. Ez, hogy "Ők is emberek", adott estben a tárgyaláson akceptálható, de semmilyen felelősség alól nem mentesít. Mert ha mentesítene, akkor beköszöntene a korlátlan felelőtlenség kora a gyógyászatban. "Meghalt?" Sajnos! De hát ugye emberek vagyunk...nem?? Szó sem lehet róla! Felelősség, felelősség és megint csak felelősség. Ez jut az orvosnak és ezt is vállalta, a többi csak mellébeszélés.

Összefoglalva: A beteg hibázhat, joga van rá. Az orvosnak nincs joga erre, csak lehetősége és ennek kinyilvánítása és a beteg kibeszélése csak zárt helyen, egymásközt lehetséges /de véleményem szerint nem etikus/. És még valami: A kötelességek nem csak akkor állnak fenn, mikor a munkáját végzi az orvos, hanem akkor is, mikor közli ennek eredményét a beteggel, illetve a hozzátartozóval és nem csak a tartalom terén, de a hogyan terén is.

Még szerencse, hogy "javíthatatlan idealista" vagyok.:)

@értelemmel: Köszönöm a hosszú választ! De ennyi váddal teli komment után nem kérheted, hogy ne válaszoljak. Ignorálhatsz, és ha te nem válaszolsz, ebben a vitában én se foglak többet megszólítani.

Ahhoz nem vagyok elég képzett, hogy Nádasdyval vitatkozzak, mégis úgy gondolom, hogy a médiák alak jelenleg hibás, fülsértő. Ennek ellenére sokan használják, nemsokára ez lesz a norma, a helyes alak, csak ott még nem tartunk.

Bevallom, nem a kórházi tapasztalataidra voltam kíváncsi, úgy látszik, nem fedezted fel soraimban az iróniát. Leírom anélkül: úgy írsz, mintha soha nem láttál volna kórházat belülről. Ez meglep, hiszen nagy valószínűséggel jártál már kórházban. Látszik, hgoy intelligens ember vagy, akkor miért írsz a realitástól ennyire elrugaszkodottan? Ha valaki a gyermekét ápoló édesanyához hasonlítja az egészségügyi ellátást, az idealizmus. De Tempus-Anh ezt már jobban megválaszolta neked. Ezért írtam, hogy idealista vagy. Ez nem baj, kellenek idealisták is ebbe a világba, de ha a nagy többség az lenne, megállna az élet. Régen én is idealista voltam, sok mindenben még most is az vagyok.

Soroljam fel a bunkó embereket? Hogy érted? Tegnap délután kettőkor Józsi bunkó volt... Ne kezdj szőrszálhasogatásba... A legtöbb ember olykor-olykor bunkó, sokszor velünk szembe, ettől nem kell megijedni. Van, akinek ez az alaptermészete, van aki csak fáradt, ideges. Az udvariasság egy olyan erény, amelyet mind elsajátítunk a békés együttélés érdekén. Az emberekkel foglalkozó szakmákban az udvariasság ugyanolyan szolgáltatás, amit pénzért lehet megvásárolni. Ha éjfélkor felhívsz valahol egy ügyfélszolgálatot, az ügyintéző nem feltétlenül örül a hívásodnak, mégis megköszöni a hívásodat.

Egy-egy mondatomat kiragadod az írásomból, arra válaszolsz, de nem érvelsz, csak vádaskodsz. Ha úgy gondolod, hogy csúsztatok, kérlek, írd le, hogy miben, szívesen beszélgetek róla veled. Sajnos, tényleg nem vagyok annyira olvasott, mint amennyire szeretnék... Ezért nem vagy hajlandó vitába szállni velem? Ez érvelésnek számít?

Látszik, hogy intelligens és tanult ember vagy, kommentjeid azonban a valósától teljesen elrugaszkodottak. Megfellebbezhetetlen kijelentéseket írsz olyasmiről, amiről úgy tűnik, nem sok gyakorlati ismereted van. Néhány sértő és általánosító mondatod is volt az orvosokról. Ezért írok neked. Ne ijedj meg, ha valaki a tiedtől eltérő stílusban válaszol, az érveket nézd.

@látjátok feleim szümtükkel: Akkor figyelmesebben kellett volna olvasni... Nem a kínban fetrengőről írtam, hanem arról, aki nem az állapota miatt bunkó vagy aggresszív, hanem azért, mert ő egy bunkó vagy aggresszív ember.

Hol írja a törvény, hogy egymás közt mit beszélhet a betegről a nővér vagy orvos? Leírtam, hoyg nem szabad hagyni, hogy meghallják...

Udvarias ember akkor is megköszöni a munkát, ha fizet érte.

És válaszolj az érveimre, ne az indítékomat firtasd...

Ezen írásnak nincs közvetlen címzettje, ha csak nem a társadalom. De mint tudjuk a társadalom az egyének összessége, ergo, amikor társadalmi gondjaink vannak, akkor a benne helyet foglaló egyének, összetartó csoportjainak érdek összeütközéséről beszélünk. Tudom-tudom, ez így még felületes és sommás. De szabad szemmel és távolról tekintve ez így néz ki. Mondok egy példát: van egy mechanikus órám, ami szeretném, hogy jól működve teljesítse funkcióját és mutassa az időt. Meg is teszi akkor, ha rendszeres időközönként felhúzom, időnként elviszem óráshoz és kitisztíttatom, illetve a kopó alkatrészeket cseréltetem. Ezen műveletek összessége az, hogy erőt közlök az órámmal. Közvetlent /felhúzás/. Közvetett /tisztítás, alkatrészcsere/.

Akkor eme példát fordítsuk az egészségügy területére:
Az egészségügy alanya az ember. Nem a beteg ember, AZ ember. Az ember, mint az óra, törődést igényel. Etetni, itatni, öltöztetni, a környezetében levő eszközöket cserélni, tisztán tartani szükséges. Ezen elengedhetetlenül szükséges tevékenységek is közvetlen erőt /orvos, nővér/ és közvetett erőt /ellátáshoz szükséges eszközök/ igényelnek. Ahhoz, hogy ezen közvetlen és közvetett erők a helyszínen legyenek és működjenek szintén két erőt feltételez: a morális és a motiváló. A motiváló erő -óra példánkat alapul véve, ahol a felhúzás- itt a pénz, ami szintén az erő materializálódott megfelelője. A morális erő első ránézésre nem igényel más erőt, de ez tévedés. Miért? Mert bár az ember szellemi lény, mégis tudatát és főleg a testét alapjában vegyi folyamatok irányítják. A gondolat vegyi folyamatot generál, a vegyi folyamat pedig gondolatot. Alapja, egy fizikai törvény: kauzalitás /ok és okozat/.

Tehát: ahhoz, hogy ezen erők a helyszínen lehessenek /eü. személyzet, a személyzet szakértelme, morálja, épület, a gyógyításhoz szükséges eszközök, azok karbantartása/, újabb erő, egy minőségileg hatalmasabb erő szükségeltetik. Ezt az erőt az egyén, vagy egyének kisebb csoportja nem tudja létre hozni. Ezt csak társadalmi szinten, az egyének csoportjainak összessége képes erre. A társadalom ezt az erőt materializált formában /pénzben/ jeleníti meg, mert ez a legmobilizálhatóbb megjelenítési forma az erő közvetítése terén. Fontos pillanat: megjelent az első példánk /óra/mozgató ereje a rugó. Itt, az egészségügyben és még az emberi és társadalmi élet számos területén a pénz a mozgató rugó. A pénz, mely mindent kifejez és leképez. Persze hol nyíltan és bevallva, hol burkoltan és titkolva. Attól függően, hogy az abszurd etikától -mely megjeleníti az emberinek vallott hitet jóról, rosszról, hitről, vágyról/jobbra, vagy balra áll. A jobb oldal a hit, a vágy, a jó, becsület, szeretet stb-stb. A bal oldala a racionalitás, ésszerűség, az egyén, az egyének alkotta érdekcsoportok érdekei stb-stb.

Tehát a pénz, ami mindent kifejez és leképez. Amikor a társadalom pénzt küld, akkor erőt nyújt, mely erő kifejezi az abszurd etika jobb és baloldalát. A küldött pénz mennyisége, annak elégséges mivolta egy burkolt, vagy burkolatlan információ hordoz. Azt, hogy a küldő társadalom mennyire tartja aktuálisan fontosnak azt a területet, ahova erőt közvetített.

El is érkeztünk aktuális témánkhoz: mi van az egészségügyben, mi van a kórházakban?

A társadalom, mely egyszerre akar az etika jobb és baloldalának is eleget tenni tudathasadásos állapotba kerül ezen két cél egyidejű megoldásának kényszerűségétől.
Ugyan is ezen két cél megalkotása és működtetése olyan erőt igényelne, mely az emberiség jelen fejlődési szakaszában nem áll rendelkezésre. Csak rossz és rosszabb, jó és esetleg jobb megoldások léteznek. Teljesen optimálist még sehol nem sikerült alkalmazni. Hogy mi a rossz és rosszabb és mi a jó és jobb, az teljesen szubjektív. Attól függően ki és honnan nézi. Relatív. A relativitás pedig kizárja az igazság pontos meghatározását, mert mindent csak nézőpont kérdésévé tesz. A jó, lehet adott estben rossz és fordítva. Feloldhatatlan probléma.

Mivel az egészségügy is egy relatív probléma, ezért az etika jobb és baloldalán esetlegesen és időlegesen megjelenő egyének és egyének csoportja is tudathasadásos állapotban vannak folyamatosan. A megoldhatatlant kell megoldani. Itt találkozik egymással két erő. A megmozdíthatatlan találkozik a mindent elmozdítani képes erővel. Abszurd helyzet és ezért abszurd a végeredmény: A két hatalmas erő nullává szelídül. Lefordítva az egészségügyre eme két erő: a mindent elmozdítani tudó erő, az etika jobb oldala, a beteg és hozzátartozója által az eü.-től elvárt szeretet, gondos és szakszerű ápolás, hogy szerette elégedetten és gyógyultan hagyhassa el az eü. intézményt. A másik erő, a mozdíthatatlan, az etika bal oldala: racionalitás, ésszerűség a lehetőségek pontos felmérése és elosztása a társadalom alrendszereiben. Ha ez a kettő találkozik -márpedig találkozik-, akkor alakul ki a nulla, a tudathasadásos állapot. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalom -melyet ugye mi az egyének alkotunk úgy viselkedünk.folytatom

Folytatás: mint a szubatomi részecskék, a kvantum. A részecske fizika jelenlegi elmélete szerint és az eddig lefolytatott kísérletek azt támasszák alá, hogy a kvantum képes egy időben két helyen lenni, de nem csak egyszerre két helyen van, hanem az egyiket ért hatás, azonnal hat a másikra is, független attól, hogy egymástól milyen távolság választja el őket. A társadalom tagjai, akik az etika jobb és bal odalát egyszerre alkotják az egészségügyben is egyszerre vannak két helyen. betegként óhajtja az etika jobb oldalát, de mint a társadalom megbízott erőelosztója, ragaszkodik az etika baloldalához. Ha bármit tesz betegként, az azonnal hat az megbízott erőelosztóra is. A "Praxis" blog-ban megjelenő írások eltérő logikája által megjelenő indulatok abból adódnak, hogy az etika mely oldalán helyezkednek el pillanatnyilag. A Kauzalitás tombol. A cikk az ok és a kommentek az okozat, ami azonnal hatványozódik, amint érintkezésbe kerül egymással. A két erő /minden elmozdító és mozdíthatatlan/kioltja egymást és a megjelenő nulla, a zűrzavar és káosz.

Az, hogy mi a rossz és rosszabb és mi a jó és jobb, az attól módosul, hogy az erőelosztó miként viszonyul a társadalmi elvárásokhoz. Mert ettől függően közvetít erőt. Mivel jelen pillanatban az "oszd meg és uralkodj elv " érvényesül, semmi kényszert nem érez a kialakult állapot megváltoztatására. Ha az egészségügyben dolgozók és a betegek nem egymás relatív igazságainak egymást totálisan kioltó vitájával volnának elfoglalva, hanem egyesítenék erőiket, akkor az etika baloldalán kényelmesen nézelődő erőelosztónak felül kellene vizsgálni addigi -de csak ő általa racionálisnak tartott- álláspontját és új racionalitást, azaz erőegyensúlyt hozna létre. Ami -mint már kifejtettem- nem lenne optimális, de lehet jó, vagy csak jobb.

Tisztel olvasó! Amiről szűkösen, fogalomcsoportokat használva és sokszor ezt nem teljesen kibontva írtam az egy fizikai elv, az erőről szólt. Az erő, ami mindent meghatároz és mozgásba képes hozni. Az erőnek nagyon sok megjelenési formája van.
Az egészségügyre leképezve arra az erőre gondolok, amit társadalmi erőnek hívunk. Csak ez az erő képes a mai tudathasadásos állapotot megváltoztatni. A társadalmi erő is csak akkor működik, ha nem atomizáljuk szét, mint Pl. ami most folyik. Amíg az ebben felsorakozó erők egymás kioltására törekszik, addig a nulla fog maradni a végerdmény és ez se az eü. dolgozónak, se a betegnek nem lesz jó. Ennek felismerése, a másik igazának elfogadása eredményezheti az egy irányba mutató társadalmi erőt. Virtuálisan ez a pillanat akkor következik be, amikor az egészségügy problémáját megjelenítő posztok kommentjeiben a két fél /beteg, eü. dolgozó/ együtt követelik az erőelosztótól, hogy szüntesse meg a régi és hozza létre az új állapotot és ennek nem csak szóban, de tevőlegesen is erőt közöl, mert mint olvashatták, csak az erő képes bármilyen változást elérni az anyagi(as) világban. Az erőre, ami kell Józsi bácsinak a WC-re menéshez, az erő, ami kell a nővérnek, ha ez Józsi bácsinak ez nem sikerül, az erőre, ami az orvosnak kell, hogy Józsi bácsit olyan állapotba hozza, hogy a nővérnek ne kelljen, az erőre, ami az egyetem tanítóinak kell, hogy az orvos képes legyen, az erő, ami ahhoz kell, hogy az egyetem képes legyen, az erő, ami a társadalomnak kell ahhoz, hogy az egyetemet és kórházat képessé tegye, és az erő, amit a társadalmat alkotó egyént képessé teszi. De ahhoz előbb Józsi bácsinak el kell tudnia menni WC-re.

Köszönöm hogy meghallgattatok!:)

Elnézést kérek, de az írásra fordítható szűkössége miatt rosszul fogalmaztam, azaz rossz kifejezést alkalmaztam, amit most korrigálnék:

Nem abszurd etika, hanem helyesen abszolút etika. Elnézést kérek mindenkitől.

@értelemmel:
Ép a fentemlített veszélyesség és buktatók miatt találták fel az orvosi dokumentációt.
A pontosan vezetett dokumentáció véd meg adott esetben a törvény szigorától, ha visszás helyzetek adódnak eladdig, hogy a törvény kell döntsön.
Egy törvényszéki orvostanász nagyon bölcs és realista mondása szerint "az orvos legjobb barátja a tolla".
Ez nagyon igaz.
A világ bármelyik törvényszéke felmenti az orvost, ha dokumentáltan bizonyítani tudja, hogy mindent megtett a betegért, amit a szakmai irányelvek előírtak.

Erre pedig abszolút odafigyelünk.

Azon túlmenően, hogy bajtársak az egészségügyek. BAJtársak, adott esetben...
Ha a társadalom ebben a zugzwang helyzetben tart bennünket évtizedek óta, akkor mi is összetartunk, összezárunk bárhol és bármikor, ha a helyzet megköveteli, hogy senki de senki ne árthasson rosszhiszeműen és aljas módon nekünk, ha az oldalunkon van az igazság.

@Tempus-Anh:

"...mi is összetartunk, összezárunk bárhol és bármikor, ha a helyzet megköveteli, hogy senki de senki ne árthasson rosszhiszeműen és aljas módon nekünk, ha az oldalunkon van az igazság."

Igazságvédelemből: " ... megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam "?

Köszönjük, bárhol-bármikor, nem rosszhiszeműen és nem aljasságból.
A betegek, meg hozzátartozóik.

@Tempus-Anh: Értelek, mert mindig értettelek. Te, az egészségügy fogadatlan és rendíthetetlen bajnoka akarsz lenni, mert jelen helyzeted erre predesztinál. De tisztelettel felhívnám figyelmed arra, hogy eme erkölcsi, szakmai (?) /nincs bizonyítva/ töltettel akkor lennél igazán hiteles, ha nem a saját lovat dicsérnéd. Tudom, a sanyarú helyzet ezt követeli. De én azt állítom, hogyha képes mindenki a helyzeten és főleg magán felül emelkedni, akkor következhet be a változás.
Igaz a "tollas" jó tanács, de ha gond van és ez szinte napi szintű, akkor az orvos által vezetett toll, csak az egyik opció az igazságügy előtt. De kétségtelen fontos.

Azt írod: "ne árthasson rosszhiszeműen". De mi van ha jóhiszemű és mégis árt. Magyarul: nem akar senkit bántani, csak leír egy esetet és azt nehezményezi. Kéri annak kivizsgálását, megszüntetését, estleges kárpótlást. Ez is rögtön érdeket sért, beindítva a lehetséges opciókat a mosakodásra. Alapvető emberi tulajdonság.

"hogy senki de senki ne árthasson rosszhiszeműen és aljas módon nekünk, ha az oldalunkon van az igazság."

Ez a mondat rendkívül jól mutat a bajtársak előtt, de az értelem előtt pőre. Mitől válik aljassá valami? Mitől válik valami ezzé, vagy azzá. Attól, hogy ki és honnan nézi, vagy hogy állítja be. Pl. a nem igazán tiszta tudatú beteg, ki még ráadásul erősen mozgáskorlátozott, állapota szerint, lecsúszik félig az ágyról, de vissza menni már nem tud. Be jön a nővér és azt mondja: ha letudott csúszni, másszon is vissza! Nem gondolja, hogy én a rossz derekammal majd vissza teszem!

A beteg és hozzátartozója ezt aljasságnak mondja. Az eü. alkalmazott ezt teljesen logikusnak állítja be, egyrészt a dereka miatt, másrészt a beteg szándékosan lecsúszkálva őt akadályozza a többi beteg ellátásában. Kész! Két nézőpont, két verzió ugyanarról az állapotról.

Én ezekkel szemben nem erről beszélek, mert ezek feloldhatatlan ellentétek. Nagyjából azon a színvonalon mozognak, amit még az óvodában szocializáltunk be. "Óvónéni! Pisti megütött. Pisti: nem igaz, óvónéni! nem úgy kezdődött, hanem úgy, hogy Laci visszaütött.
Ha megoldást szeretnél, akkor el kellene szakadni ezektől az előítéletektől. Mondjuk és ez persze az én meglátásom, Te személy szerint nem fogsz. Ezt az összes poszt, általad írt összes kommentjéből vonom le. Adja Isten, hogy tévedjek ebben!

@értelemmel:
Lévén, hogy az itt közzétett posztok legnagyobb része az eü. lejáratását célozza (és mit ad Isten, a fagyi visszanyalt, az egyik kórházigazgató adatokat is kért a kórházával kapcsolatosan kiposztolt törvénytelenségek orvoslása érdekében és választ még nem kapott) nyilván első a defenzíva.
Én a magam és környezetem részéről betartom és betarttatom a szakmai, etikai stb. előírásokat.
Az igaztalan támadásokkal van bajom.

@Tempus-Anh: "Az igaztalan támadásokkal van bajom."

Nekem is. De emlékezetem szerint igaztalanul a poszt állítását kezdték többen vitatni ( akinek inge, vegye magára ), és nem az egészségügyi dolgozókat általában támadni.

Azt nagy megelégedéssel olvasom, hogy "... a magam és környezetem részéről betartom és betarttatom a szakmai, etikai stb. előírásokat." Ebből következtetek arra, hogy te magad, és a környezeted nem viselkedik a posztban írt módon, ami megnyugvással tölt el, és gondolom mindenki mást is, aki olvassa.
Ha ehhez még azt is hozzá teszed, úgy általában nem azzal kezded egy hasonló panasz vizsgálatát, hogy kétségbe vonod általad nem ismert emberek állítását, hanem azzal, hogy a leírt jelenség elítélendő, és a kivizsgálása feltétlenül szükséges, akkor azt mondom, le a kalappal előtted, igaz orvos.

Én nem támadtam, és nem is támadom az egészségügyi intézményeket, dolgozókat, mert az országgal együtt az enyémek (is). Azonban az én állampolgártársaim azok is, akiket ezekben - vagy bármilyen intézményben, állam által működtetett ellátásban, szolgálattatásban, hivatalban - sérelmek, megaláztatások érnek. Állampolgártársaim azok az eü dolgozók is, akiket az "igazgtalan" támadások érnek, és én ez ellen is ágálok. Főleg akkor, ha kiszolgáltatott helyzetében "viselkednek" vele, és nem tudja magát ettől ( bármilyen okból ) megvédeni. Legyen az ápoló, orvos, kisegítő személyzet, beteg vagy az ő hozzátartozója.

Jót gúnyolódtatok a nickemen, pedig ha lenne hozzá szemetek, akkor látnátok, a világ nem csak belőletek eü dolgozókból áll. Szóval, lássatok feleim szemetekkel! Lássátok, hogy a világ nem csak tőletek kerek, abba benne van a beteg, és a beteg hozzátartozója is. Betegek meg még ti is lehettek, meg hozzátartozók is. Isten pedig nem bottal szokott verni. Esetenként a kollégákkal is.

@látjátok feleim szümtükkel: Nézd! Amit írtál korrekt. Amit észre kell venned, hogy itt, ezen az oldalon felállt egy csapat, akik valamilyen formában kötődnek az egészségügyhöz. Ők elkötelezettek és így is viselkednek. Az utolsó töltényig harcolnak. Én ezt rendben valónak látom, miközben sokban egyáltalán nem értek Velük egyet. Ez a kilátástalan és méltatlanul embertelen küzdelem nem itt fog eldőlni. Itt csak teázgatunk. Valaki ír egy történetet a blog felhívására, a -mondjuk- szerkesztő ír hozzá egy tendenciózus címet, ami nagyot durran és már indulhat a vihar a biliben. Itt, a pro és kontra beírásoktól semmi nem fog változni, mert miért is változna. Jót beszélgetünk, mindenki kiadja a gondolatait, érzelmeit a témáról és annyi. Nekem kifejezetten tetszettek a pengeváltások. Kivéve a személyeskedő és lejárató. De ilyen minden oldalon van számtalan. Jártam kórházakban itt Pesten és vidéken is. Elég átfogó képem van a helyzetről. Elfogadom, ha azt mondják, hogy ez csak az én látásmódom, mert így is van. De nekem az épp elég. Mondhat bárki bármit, nekem a testközeli a mérvadó. A többi csak eszmecsere. majd ez is megoldódik, ha eléri a kritikus tömeget, csak az az életbevágó kérdés, hogy hol a lejtő alja?

@látjátok feleim szümtükkel:

Tudod, nagyon sokan írtak itt be mindenféle, sértettségtől csöpögő posztot. És túl sok esetben volt egyértelmű, hogy a poszt írója kisebb-nagyobb mértékben, de torzítja azt, ami megtörtént - természetesen annak egyértelmű, aki belülről látja a rendszert. Számos esetben pedig kiderült a poszt belső ellentmondásaiból, hogy a poszt írója egyszerűen hazudott. Mintha egy fizikai blogon az örökmozgóról születne egy poszt. :-)

És igen sokszor az is egyértelmű, hogy az aktuálisan felfokozott lelkiállapot, vagy egyszerűen csak a posztoló (magyarul mondva) idiotizmusa az, ami miatt sérelemként él meg egy teljesen semleges helyzetet. Sokszor fordult elő, hogy azért ragadott valaki billentyűzetet, mert nem gügyögtek vele, mint egy 5 éves gyerekkel. Ebben a posztban is leíródik, hogy az önkényesen távozó beteget "fenyegették", amikor egyszerűen csak tájékoztatták arról, hogy jogilag hogy nevezik azt, amit tesz.

Ennyi.

@radiologus.hu: Köszönjük értékes szavait kedves doktor úr! Szellemes, még is tárgyilagosan jeleníti meg véleményét az ominózus esetről. Teljesen igaza van a tekintetben, hogy az olyan intézetekben, ahol: nem fizet a beteg külön, adott esetben az emberi élet lehet a tét, jogilag a szakdolgozó bőre is vásárra kerülhet, a delikvens függő viszonyba került /lásd még: rendőrség, hivatalok, erőszakszervek/ stb-stb., ott a határozottság alap követelmény. Amit mindenkinek gyorsan meg kell tanulni, az az, hogy valóban ne várjanak gügyögést, vagy ehhez hasonlatos emberi magatartást. Ha, mondjuk velem gügyög az orvos, rendőr, akkor azonnal tudom, hogy valami hátsó szándéka van. De ha már mindenképp gyengédségre vágyom, akkor veszem igénybe a fenti hozzászóló, határozott véleményt megformáló doktor úr reklámját is egyben megjelenítő magánrendelését. De ott ezért és persze a normál eü.-ben szinte elképzelhetetlen vizsgálati gyorsaságot is megkapom. Itt azonnal felhívnám a tisztelt figyelmet arra, hogy lehet egy kialakult állapotból /eü./ profitálni /gyakorló orvos magánrendelése/. Most sokan összevonják rosszallóan szemöldöküket. Kérem, ne tegyék! Nem épp optimális ez az állapot, de teljesen lefedi az élet minden területét. Ez a gyakorlat!

A riadt, de nem kellően intelligens embereket, ha nem tudnak ebben a világban kiigazodni, akkor finoman /vagy durvábban/terelni kell. Tetszettek volna képezni magukat, mikor erre ott volt a lehetőség /ha ugyan volt/. Például: a vitaindító panaszban a kísérő hölgy /feleség/, a hozzá kiérkező orvosnak felteszi a rosszul megfogalmazott kérdést:"haza jöhet- e?", a válasz /bár idióta, mint a kérdés/, de igaz :"Ez nem börtön, itt mindenki oda megy, ahová akar". A kérdéssel a válasz teljesen egyenértékű. Buta, de inkább rosszul feltett kérdés és bár a kérdezett orvos érti a kérdést, ugyanolyan buta választ ad. Nincs semmi kedve, vagy csak nem akar normálisan válaszolni. Persze, a hölgy feltehette volna a jó kérdést így: bocsánat, Kedves Doktornő! Szeretnék elnézést kérni, hogy ezzel a balfogásunkal ide juttattuk magunkat, legközelebb figyelmesebbek leszünk. Szeretném Öntől megkérdezni, hogy a férjem milyen állapotban van és mikor hagyhatja a kórházat?
Ez lett volna az intelligens és célirányos megközelítés. Tisztelet megnyilvánulása, a mea culpa és célirányos tudakozódás. Lehet, erre is ingerlékeny lett volna a válasz, mert nem tudni miért volt mérges a kedves betegellátó /lehet, Ő is meglátta a virsli főzés kollektív módját, amit nem helyeselt:)/. lehet annak ezer oka. Lényegtelen! Vannak ennél sokkal rosszabb dolgok amik történnek. Túl kell esni rajta, mint a foghúzáson. Racionalitás és intelligencia. Ez a kettő segíthet -és még ez sem mindig- a problémák sikeres leküzdésében.

@értelemmel:

Érdekes, amit írsz, csak az a probléma, hogy nem válaszolsz arra, amit beírtam, helyette engem támadsz.

Sajnálom, hogy érdemi érvek híján kénytelen vagy a vitaképtelen emberek egyetlen menedékéhez, a személyeskedéshez folyamodni. Eléggé ellentmondásban van ez részben a nickneveddel, részben pedig a korábbiakban írt hozzászólásaid idealista hangnemével.

Mindegy, te minősíted magad.

@radiologus.hu: "És igen sokszor az is egyértelmű, hogy az aktuálisan felfokozott lelkiállapot, vagy egyszerűen csak a posztoló (magyarul mondva) idiotizmusa az, ami miatt sérelemként él meg egy teljesen semleges helyzetet."

Nahát!

Talán pont azért neveznek orvosnak, meg nővérnek/ápolónak titeket, hogy tudjátok, sokszor van idiotizmusa annak, aki betegként/hozzátartozóként megy egy kórházba/orevoshoz.

Te biztos professzori szinten tudod a saját autódat reperálni ( márha érted utóbbi szó jelentését ). "Mindegy, te minősíted magad."

@radiologus.hu:

Tisztelt Doktor ÚR!

Elképzelhető, hogy nincs mire válaszolni, mert nem fogalmazódik meg kérdés. Ráadásul, egyetértek Veled. Lehet ez minősít is egyben engem. Nem szoktam támadni indokolatlanul, csak észre veszek dolgokat, aminek általában nem örülnek. De ezek is épp úgy tények, mint minden más. Csak tényt írok és nem vitázom, főleg nem menekülök. Ki elől és miért kellene tennem? A tény ott van. Én és is használhatnám, de nem azért vagyok itt és nem ezért szólok hozzá.

Én tisztelettel szóltam, egyetértettem, bár a vitaindító cikkben leírt /igazság tartalmát nem vizsgálom/ történések, párbeszédek, annak logikai felépítése és lezárása -bár nevezhetjük racionálisnak-, nem voltak megfelelően lekommunikálva. Ezt, hogy még érthetőbb legyen /és ez most személyes! De nem személyeskedő./, mondjuk egy magán rendelésen, ahol ugyan ezek az emberek jelennek meg /intelligencia, beszédstílus/, a fogadó orvos ugyan ebben a stílusban társalog? Nem, mert bár a köztük lévő tudás különbség ott is adott, de van valami materialista dolog, ami ezt elsimítja és ezzel -ha bár látszólagosan- de kiegyenlíti.

Tisztelt doktor Úr! A nick név nem számít, lényegtelen. Kivéve, ha reklámot hordoz. Nem probléma, mint írtam, ezzel semmi baj...sőt! Még az is lehet, hogy igénybe veszem. Egy újabb opció, a lehetőségek széles tárházán! De ezért haragudni és meghúzni a virtuális fülem. Minimum nem korrekt.

"Idealista hangnem" /mármint nálam/. Írtam racionálist is. A lényeg, hogy igyekszem mindkét oldaltól szellemileg távol maradni, mert csak így őrizhetem meg a látszólagos objektivitásom. mindkét oldalt meg kell hallgatni, mert mindkét oldal részigazságokkal operál. Ki kell válogatni a lényeget és le kell hámozni a tényekről a mellébeszélést, terelést. Ez nekem egyfajta szellemi torna. Tudom-tudom, ez is minősít! Ezt vállalom.:)

De jó, hogy azok a legokosabbak akik egy percet sem dolgoztak az eü.-ben. A Toxicologia egyébként sem egy egyszerű hely...

@roberto30:

:D:D:D:D! "De jó, hogy azok a legokosabbak akik egy percet sem dolgoztak az eü.-ben".
robertó30, lehet igazad van! Pl.: Einsteinre gondolsz?

Komolyra fordítva: mindenben igazad van.:)

@roberto30:

Kapaszkodj meg, nem csak egy percet dolgoztam az egészségügyben, hanem attól egy kicsit többet.A toxicológián sem kell megalázni senkit, meg így beszélni: "...megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam ".

@látjátok feleim szümtükkel: Megkapaszkodtam :) akkor kettőt... Gondolom mindig és minden helyzetben halál kedvesen türelmesen ,vigyorogva álltál mindenkihez.. Na hagyjuk...

Ne haragudjatok, de most úgy teszek, mint az az ember, akit egy gyilkosságért elítéltek ártatlanul, majd miután sok-sok évre elítéltek kijön a börtönből és fogja magát és végrehajtja azt, amiért ártatlanul elítélték. Írok egy személyeskedő választ T. dokinak.

A doki első okos megállapítása: "Tudod, nagyon sokan írtak itt be mindenféle, sértettségtől csöpögő posztot."

Mint például most az enyém, mert engem úgy, de úgy megsértett, hogy az csak na! Kikérem ezt a fölényes lekezelő kijelentést és nem csak a magam, de a panaszos nevében is! Ráadásul nem csak engem, és a panasz íróját, de sok orvos kollégát is megsértett, mert Ők is csöpögtek itt rendesen. Csak vissza kell olvasni.

doki: "És túl sok esetben volt egyértelmű, hogy a poszt írója kisebb-nagyobb mértékben, de torzítja azt, ami megtörtént - természetesen annak egyértelmű, aki belülről látja a rendszert."

No ez a panasz ignorálásának non plus ultrája. Lekezel, kétségessé tesz és szakmai fölénnyel legyint. Honnan tudja az, aki nem volt ott, hogy mi történt valójában? Ha, mint megfellebbezhetetlenül kijelenti, hogy egyértelmű, hogy sok estben torzít a panaszos, akkor honnan az Arkhimédészi pont a tuti állásfoglalásra? Mi az "egyértelmű" és miért csak annak, aki belülről látja? Mert annak valami megfellebbezhetetlen és végzetszerű tisztánlátása van? De ha ez így van, mi a fenének találták ki a nem belülről látók a betegjogi képviselőt? Minek a törvények, bíróság, független /hangsúlyozom független!/ igazságügyi szakértő? E kijelentés magabiztossága és az igazság egyedüli letéteményeseinek megmutatása, teljesen feleslegessé teszi ezen szervek és emberek értelmét. Csak meg kell kérdezni a belülről látót és már tudjuk is mi a frankó.

doki: "És igen sokszor az is egyértelmű, hogy az aktuálisan felfokozott lelkiállapot, vagy egyszerűen csak a posztoló (magyarul mondva) idiotizmusa az, ami miatt sérelemként él meg egy teljesen semleges helyzetet. Sokszor fordult elő, hogy azért ragadott valaki billentyűzetet, mert nem gügyögtek vele, mint egy 5 éves gyerekkel. Ebben a posztban is leíródik, hogy az önkényesen távozó beteget "fenyegették", amikor egyszerűen csak tájékoztatták arról, hogy jogilag hogy nevezik azt, amit tesz. "

Vaó! "idiotizmus", mint hívó szó egy panaszosról, meg "gügyögés". Talán inkább indulatoktól mentes válasznak nevezném, ami ilyenkor helyénvaló lenne. Ó! Nem nevezi meg, konkrétan, hogy ki az idióta, csak úgy általában szétteríti. De biztos megírja, hogy én biztos az vagyok. És igaza van, mert most úgy írogatok, de mint írtam ezért már elítéltek, most csak megteszem, amiért elítélt a doki, aki beszólt ide nekünk arra ügyelve, hogy azért az ingyen reklám finoman ott legyen ám. Mert ésszel él a magyar, ha éppen észt oszt. No, ez a vegytiszta bunkóság és személyeskedés doki.

Még szerencse, hogy nem akarok ilyen lenni...csak ha elítélnek érte.:)

@értelemmel:
A nagyon cizellált szépen összeszedett hozzászólásaid most már lassan kezdenek túlmenni egy bizonyos határon.

Úgy vélem, hogy ez az ügy nem érdemel már ennyi kommentet és hovatovább abban kezded kiélni magad, hogy itt orvosok kollektív bűnösségét hangoztatod fennen, olykor provokálsz is.

Egy kicsit elég már belőled.

@Tempus-Anh:

Akkor csak idézek és nem provokálok. Amit Tőled igazán furcsállok.

Idézet: Tempus-Anh 2014.01.15. 14:56:29
@értelemmel:
Nickneveddel teljesen azonosulva, nagyon objektíven és célratörően szólítottál meg, köszönöm Neked.
Alapjában véve ez egy beteg egészségügy, a nyugatihoz képest rossz megszervezéssel, fáradt (teljesítőképességük határára ért, aránytalanul agyonhajszolt) orvosokkal és változatos kompetenciájú, de úgyszintén az erejük limesén tántorgó nővérekkel.
Itt nem szeretném szomszédaink esetét felhozni példaként és rávilágítani arra, mennyire paradicsomi ez az állapot ahhoz, amit ott, a környező országok némelyikében kénytelenek elszenvedni a betegeknek, mert nem ideillő, senkit nem érdekel és nem is kell, hogy érdekeljen.
A magyar egészségügy egy vesztésre álló háború vesztes hadseregéhez hasonló, ahol az ellenség katyusáinak fényénél is még mindig kötözik a sebesülteket és osztogatják a vitézségi érmeket, és ahol a vezetők még mindig a legfelsőbb hadúrra tett esküre és a végső győzelembe vetett töretlen bizalomra figyelmeztetik a lankadókat, mert egyéb motiváló erő már nem maradt.
Amire én céloztam a fenti poszt kapcsán az az, hogy a hiperérzékeny, de ugyanakkor a végsőkig öntudatos beteg, ha nem tud amit kezdeni az önnön testével és olyanokra ragadtatja el magát, ami akár az életébe is kerülhet, akkor ne a rajta segítők hangneme legyen az első, amibe beleköt (és itt még a másik fél meg sem hallgattatott - szigorúan egyoldalú infók állnak rendelkezésünkre), hanem hálás legyen, amért segítettek rajta és életben maradt. Istenről és emberbaráti szeretetről itt szintén nem beszélnék, mert az olvasók közül nem tudom, ki hogyan áll Istennel és a hittel.

Még egyszer köszönöm ezt a kimerítő, részletes és nagyon alapos, tiszta gondolatvezetést, amellyel megtiszteltél. Üdv. T.A.

Ez az egyik idézet. A másik, amikor többen megkértek, hogy ne legyél elfogult, Te ezt visszautasítottad és kijelentetted, Te /nem pont ezekkel a szavakkal/, hogy körömszakadtáig, ha igazad van. Én nem foglalok állást egyik oldal mellett sem, de felhívom a figyelmet a lekezelésre és fölényeskedésre mindkét oldal esetében.

"A nagyon cizellált szépen összeszedett hozzászólásaid most már lassan kezdenek túlmenni egy bizonyos határon."

Hol ez a határ és ki tűzte ki és miért? Én itt még senkit nem sértettem meg, ha csak azzal nem, hogy felhívtam a figyelmét a szövege, mondanivalója belső ellentmondásaira.
Azt értem, hogy egy magát magasan kvalifikált embert ez nagyon tud bántani, hisz a mindennapokban -helyzeténél fogva- nem ehhez van szokva. De itt és főleg ha a panaszos új és újabb lekezelése folyik, akkor mint Te "az utolsó töltényig. Ha ezt én Tőled eltudom fogadni, akkor kérlek tedd Te is. Ha empátiára van szüksége valakinek, akkor vica versa.

"orvosok kollektív bűnösségét hangoztatod fennen"

Csak egyetlen ilyen írásomat légy kedves és idézd be. Csak egyet és már itt sem vagyok. De ha ez nem megy, akkor megint egy állítás, aminek semmi alapja. Mint írtam szellemi torna ez nekem. Ez nem sértés senkinek.

"Egy kicsit elég már belőled."

Ez az egyetlen -szerintem-, ami megállja osztatlanul a helyét. Tudod végtelenül tisztelem amit csinálsz, a harcot, melyet megvívsz nap, nap után. Még sok mindenben igazad is van, de kérlek Te se mond meg, hogy Pl. én mit csináljak. Ez csak az orvosomnak és annak engedtetik meg, aki fegyvert fog fejemhez.

Ami a legszebb, hogy pont miattad vagyok itt. Még soha nem jártam a "Praxis" blogban. Index-ről beléptem és mit látok, hogy iszonyatos csatában vagy különböző hozzászólókkal. Oszt mikor írták, hogy befejezhetnéd már, akkor elküldted az intrudereket valahova.

Idézet: Tempus-Anh 2014.01.16. 13:16:00
@Irkutszk:
Köszönöm.

A fenti intrudereknek pedig üzenném, hogy ENGEM ne küldjenek innen más vizekre csak azért, mert nekik fáj az, amit sok hozzászóláson keresztül logikusan kifejtettem.
Innen tovább ignore on.

Khm! Szóval: Javaslom egymás további tiszteletét. Részemről OK! Ha neked eleged van belőlem, megértem De ez vitafórum és nyílt. És még eszembe se jut azt írni a végére, amit Te írtál, hogy: "Innen tovább ignor on."

Inkább maradok tisztelettel

@roberto30: "Gondolom mindig és minden helyzetben halál kedvesen türelmesen ,vigyorogva álltál mindenkihez.. Na hagyjuk..."

Nem, voltan már ingerült, meg türelmetlen, de soha nem mondtam olyanokat, mint a fenti idézetek, amire valahogy elfelejtesz reagálni. Netalántán egyet is értesz vele? Egyébként meg fogja már be a pofáját aki nem úgy tesz, mint te? "...Na hagyjuk..."

Friss ropogós, tessék olvasgatni:

index.hu/belfold/2014/01/20/keprejtveny_ez_egy_hadikorhaz_vagy_egy_korhaz/

@értelemmel:
Ha miattam vagy itt, azt külön megköszönöm és megtiszteltetésnek veszem.
Akkor Isten hozott és érezd jól Magad. :)
Ettől a pillanattól kezdve semmiféle kritikával nem illetlek.
És bocsánatodat kérem.

@látjátok feleim szümtükkel:

Az idiotizmus nem arra vonatkozik, hogy valaki épp alkohol, kábítószer vagy elmebetegség miatt módosult tudatállapotban van., hanem arra, hogy a szó hétköznapi értelmében hülye ember.

És én valóban nem értek az autószereléshez.
De nem is próbálom megmondani, hogy az autószerelő mit és hogyan csináljon. :-)

@értelemmel: Much spoken, little said ( non multa sed multum)

@látjátok feleim szümtükkel: Azért nem reagáltam,mert abban sem vagyok biztos, hogy ez az egész így történt ahogy leírtad....