A hálapénz mindig szerepet játszik
A betegtársak elmondásai alapján nem is nagyon merném megkockáztatni, hogy én ne adjak.
Tisztelt Praxiblog!
Egészen véletlenül kerültem az Önök oldalára! Elolvastam néhány esetet, és igen csak meglepődtem, és elgondolkoztam! Arra az elhatározásra jutottam, hogy az egyik "orvos-beteg" találkozás történetét leírom! Nem igazán olvastam az Önök oldalán pozitív tapasztalatot, de az én esetemben döntően a pozitívum játszik szerepet, mondhatnám majdnem happy end lett a vége. Röviden: Pici gyermek korom óta, szigorú orvosi ellenőrzés alatt álltam, hiszen már születésem után kiderült, hogy három vesemedencével láttam napvilágot. Ennek is kalandos története van, de végül is megtanultam vele együtt élni. Középkorú vagyok, átestem térdműtéten, agyvérzésen, stroke-n és még sorolhatnám, de az egyik sem volt olyan, mint amiről írni szeretnék.
Az évek során amikor egészségügyessel találkoztam természetesen a hálapénz mindig szerepet játszott, a betegtársak elmondásai alapján nem is nagyon merném megkockáztatni, hogy én ne adjak. 2007 év végén belázassodtam, több orvos, ügyelet is látott, kaptam antibiotikumot, mikor még a hasam is elkezdett fájni, azt mondták, hogy az antibiotikus mellékhatása, pihengessek. Valami ötlettől vezérelve Szilveszterkor mentőt hívtam, aki már nem engedte, hogy lábra álljak, azonnal bevittek a János kórházba, ott a csodámra jártak, amikor kiderült, hogy mi is a baj, két ember fej nagyságú valami volt a hasamban. Természetesen ott is a csodálkozás volt nagyobb, többször úgy éreztem, mint a tenniakarás. Osztályról osztályra vittek, és persze ünnep lévén az ügyleti beosztás szerint ez sebészetre tartozik, tehát átvittek a Péterffy u. kórházba. Mondanom sem kell, hogy Budapesten és Pest megyében három mentő volt összesen. Átkerültem végre, ahol egy nagyon rendes, szimpatikus orvossal találkoztam.
A többi orvosról és személyzetről olyan véleményem van, ami nem biztos, hogy nyomdafestéket bír. Láttam ahogy legyint az orvos, hogy vér jön a vesekatéterből, ez már a vége, és magamra is hagytak. Persze csak a katéter volt eldugulva, de ki figyelt erre. Amikor nagyon kiabáltam, hogy de akkor is pisilni kell, egy ápoló felfedezte a problémát.Amennyiben ott maradok, már nem írom le ezeket a sorokat. Bekatétereztek, mint kiderült, sem a katéterre, sem az orszondára akkor nem volt szükség. De ez már a múlté. Ismerősök megszervezték átkerültem az Országos Onkológiai Intézetbe, ahol kiderült, hogy az a bizonyos két emberfej nagyságú valami, az genny csomó, a genny bekerült a véráramba, ahol vérmérgezést okozott. A magas láz miatt jégben feküdtem. Majd megműtöttek. Kiderült, hogy bizony rosszindulatú az a valami. Egy nagyon fantasztikus, klasz dokival kerültem kapcsolatba. Akkor Ő az osztályvezető főorvos volt. Már nem élnék, ha akkor az Ő szaktudása, ismerete nem lett volna annyira alapos.
A mai napig rendszeresen járok ellenőrzésre, ha problémám van megkereshetem. Szívesen el is mondom a problémáim Neki, hiszen az életemet köszönhetem Neki. Prof. Dr. Pulay Tamásnak hívják. A mellette lévő egészségügyisek is fantasztikusan empatikusak, segítőek. Egy egy kezeléskor várakozás közben amikor beszélgetünk a betegtársakkal derül ki, hogy az ország minden részéről érkeznek hozzá! Az interneten rákeresve találtam olyan megjegyzést, hogy az ország legjobban onkológus-nőgyógyásza. Bármennyire is "megküzdöttem", amíg eljutottam hozzá, örülök neki, hogy ilyen orvossal kerültem kapcsolatba. Kívánom, hogy azok az emberek, akiknek orvosi segítségre van szükségük ilyen orvossal és egészségügyisekkel találkozzanak. Nagyon sok horrorisztikus történettel találkoztam már én is, de örülök, hogy ebben az esetben ilyen pozitív lett a vége. Igaz mai napig vannak problémáim, amiben az onkológia segít, de ez az orvos, lelkileg is segít, hogy átvészeljük a nehéz időszakokat!
Ennyit szerettem volna leírni. Nem tudom, hogy mi lesz a sorsa a levelemnek, mert nem nagyon van ismeretem az Önök blogjával kapcsolatban, de köszönöm, hogy elolvasták a levelem, hátha tudok valakinek segíteni.
Tisztelettel Tóth Zsuzsanna
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mondeoman 2013.09.04. 09:26:01
Csak azt nem értem, hogy elkezd írni arról, hogy milyen fontos a hálapénz, utána pedig elmeséli a kórházi élményeit, amiben a pénzt meg sem említi.
Jómagam egyébként nagyon hálapénz-ellenes vagyok, a cím megpillantása után feltett szándékom volt, hogy végigolvasom a sztorit és jól kioktatom Önt arról, hogy milyen hülyeség a hálapénz, dehát arról nem igazán volt szó. :)
karcsibácsi 2013.09.04. 09:52:27
2007. év utolsó napjaiban nagyon rosszul lettem. Több napi magas láz után kerültem egy budapesti kórházba, ahol különböző vizsgálatok után megállapították, hogy a petefészkemen van egy óriási tumor, az állapotom veszélyes volt, a vérképem már szeptikusságot mutatott. Sürgős műtétre volt szükségem, de ilyen vérképpel az orvosok az altatást nem vállalták, Jehova Tanújaként vérátömlesztést nem fogadok el. Jehova Tanui segítségével sikerült az Onkológiai Intézettel rendeznem sorom, a Professzor Úr vállalta a sorsom kezelését. 2008. január 3-án kerültem az osztályára."
nemhiszem, hogy 2013.09.04. 10:33:49
2013.09.04. 11:59:58
karcsibácsi 2013.09.04. 12:59:01
Igen.
www.dijazorvosokert.hu/archivum/?s=&y=2008&ar=132
Nem szoktak örülni, ha a rossz állapotú, vérszegény beteg nem egyezik bele a transzfúzióba. Nekem volt már olyan Jehova Tanúi-hoz tartozó betegem, aki ügyvéd által hitelesített nyilatkozatot hordott magával, hogy nem engedi a vérátömlesztést. Egészen addig erősködött, amíg tényleg válságosra fordult az állapota, akkor mondta, hogy jöhet a vér, de gyorsan!
karcsibácsi 2013.09.04. 13:00:13
Braincelle 2013.09.04. 13:42:26
Akkor ő egy akaratgyenge és hitében szegény ember volt. Mindenesetre érdekes történet.
De szerintem teljesen elfogadható, ha valaki nem fogad el vért, mert tiltja a hite. És ha inkább meghal, de kitart mellette, akkor az szerintem tiszteletre és csodálatra méltó.
Amúgy van olyan szívsebészet, akik többször szembesültek ezzel a problémával, és végül megállapodtak azzal az egyházzal: az egyház vett olyan gépeket, amivel a műtét közben elvesztett vért vissza lehet pótolni, arra kérték a sebészeket, hogy ezt alkalmazzák az egyház tagjainál, cserébe viszont más betegeknél is használhatják.
Az egymás kölcsönös elfogadásával így mindenki jól járt.
Engem is zavar, hogy feldobja a hálapénz témát, aztán nem ír róla semmit; még jobban zavar, hogy a posztnak a bloggazda ezt a címet adta, mert ez szimpla rosszindulat.
Ennek a betegnek van nem egy olyan betegsége, ami kezelés nélkül halálhoz vezetett volna. Ezt ő el is mondja. De nem baj, beszéljünk csak a hálapénzről, akkor is ha a posztban semmi nincsen róla, akkor jó a buli, ha ropognak a fegyverek és kikerülünk az indexre.
2013.09.04. 15:26:32
Ugyandehogy (törölt) 2013.09.04. 17:43:56
Chester Gillette (törölt) 2013.09.04. 17:53:23
karcsibácsi 2013.09.04. 18:26:39
A kérdés ennél sokkal összetettebb. Valószínűleg nem találkoztál még olyan beteggel, akinek az életét csak transzfuzióval lehet megmenteni (nem elektiv szívműtétre gondolok, hanem pl. polytraumatizált betegre, vagy akár anticoagulált betegnél fellépő csillapíthatatlan GI vérzésre), és a beteg nem fogadja el a transzfúziót. Nekem volt már néhány ilyen esetem, igaz, több, mint 30 év "előnyöm" van.
Legemlékezetesebb volt egy fiatal, autóbalesetet szenvedett nő léprupturával, lényegében kivérzett állapotban szállította be a mentő. Nyilatkozott, hogy nem egyezik bele a transzfúzióba, és fél órán belül ott volt a Jehova Tanúi egyház ügyvédje is, meg a toporzékoló hozzátartozók, akik nem is igazán a nő (2 kisgyermeke volt) életben maradása, hanem a fenyegető transzfúzió miatt aggódtak.
Hála Istennek, az 1997. évi egészségügyről szóló törvény egyértelműen szabályozza a hasonló eseteket: 3 tagú ad hoc bizottságot kell alakítani (célszerűen főorvosokból, én így kerültem bele az ügybe), és a bizottság állást foglal abban a kérdésben, hogy a beavatkozás (jelen esetben transzfúzió) elmaradása a beteg halálát okozza-e. Amennyiben a válasz igen, az intézménynek törvény által elrendelt kötelessége végrehajtani a beavatkozást, a beteg tiltakozása ellenére is.
Ez történt. Utána még feljelentették a kórházat, de természetesen felmentették, mert jogszerűen járt el. Nem mellékesen a fiatal, kétgyermekes nő életben maradt, teljesen felépült.
karcsibácsi 2013.09.04. 18:29:02
Ez természetesen nem megoldás a heveny vérzésekre, amint azt fentebb is írtam.
Chester Gillette (törölt) 2013.09.04. 18:54:25
2013.09.04. 18:59:33
2013.09.04. 19:04:46
Chester Gillette (törölt) 2013.09.04. 19:42:48
karcsibácsi 2013.09.04. 19:56:40
Rotoxis 2013.09.04. 20:00:05
2013.09.04. 20:03:55
Chester Gillette (törölt) 2013.09.04. 21:19:31
2013.09.04. 22:00:22
Most már tényleg jó lenne aludni, nem gondolja? Éppen egy posztomban gyűjtögetem az engem utálókat, szerintem nagyon jó alanyra találtam, számítok Önre!
SusanneF 2013.09.05. 08:15:06
Rendezzék kettesben az ellentéteket..
2013.09.05. 08:48:09
Braincelle 2013.09.05. 13:24:04
Ilyen erővel milyen dolog szűzen férjhez menni, szegény fogamzásgátló cégek boldog hivatástudattal készítik a mérgeiket, arra gondolva, hogy a sok tinédzser majd milyen jót fog hancúrozni, és akkor jön az a hülye bigott kis izé, és velük nem empatizálva nem veszi igénybe a szolgáltatást.
Braincelle 2013.09.05. 13:38:21
Valóban nem látom át mélyen a kérdést, nem is találkoztam még vele az életben, és elhiszem, hogy problémát tud okozni.
Ugyanakkor viszont számomra érthető az, hogy egy vallás tiltja a transzfúziót. Ugyanúgy, ahogy mondjuk a keresztény vallás sem engedi, hogy gyerekeket egyél az éhenhalás szélén. Vagy ahogy az igazán ortodox zsidóknál sem lehet szombaton sem áramot használni, sem telefonálni, vagy ahogy a katolikusoknál tilos még az egyház által törvényesített párkapcsolatban is, fogamzásgátlót használni.
Nyilván ezek a dolgok lazulnak, kibúvók vannak, ez vagy jó vagy nem, ez messzire vezetne.
Ezek (és még sok) vallási törvény, ha ellenszenvvel szemléljük, puszta rigorózus szabály, amit valakik kitaláltak. De ha elfogadóbban szemléled, a legtöbb mögött az a hit áll, hogy a Jóisten, amit adni akar, azt az ő által meghatározott, és az általam elfogadott keretek között teszi.
Azok a dolgok, amiktől elesek, mert a szabályokat követem (mondjuk fiú, aki esküvő előtt akar szexuális kapcsolatot a katolikus lánnyal, barát, aki mindenáron szombaton akar csetelni a zsidó barátjával, munkalehetőség, akár az élete legnagyobb lehetősége, amihez szombaton áramot kellene használni), szóval minden ilyen elvesztett dolog nem az enyém, nem nekem lett kiválasztva, nem énnekem szánták. Mert amit az én sorsomba írtak bele, ahhoz nekem nem kell szabályt szegnem vagy bűnt elkövetnem.
Minden nem vallásos embernek is meg lehetnek a hasonló "babonái". Mondjuk nekem ott a szakmám, az ügyeleteim; ami mondjuk sok fiúnak vagy férfinak nem tetszhet, és nyilván soha egyetlen pillanatra sem fog felmerülni, hogy ne legyek orvos, mert X-nek az nem tetszik, mert X nem tud együttélni a szakmámmal; hanem ebben az esetben azt fogom mondani, hogy X nagyon cuki, de ezek szerint nekem nem ő az "igazi", majd jön más.
Ezzel a logikával nézve mért ne mondhatná egy vallás, hogy a Jóisten az életed keretének a testedet adta, és az belefér, hogy gyógyszereket adnak, de az nem, hogy más ember részeit töltik bele (egyébként ez egyáltalán nem olyan könnyen elfogadható dolog, nyilván az átlagember az élete védelmében el fogja fogadni a transzfúziót, de hát nem olyan könnyen feldolgozható dolog ez: egy idegen ember vére az én testemben). Hogy ha Isten azt akarja, hogy életben maradj, akkor a bajod meg fog gyógyulni más vére nélkül is; és ha nem, az annak a jele, hogy Isten azt mondja, hogy itt a vége, és minden erőfeszítés ezen túl az akarata ellen van.
Én nem gondolom ezt. Orvosként biztos borzasztó lehet megélni, ha a kétgyerekes anyuka nem kéri a vért, inkább meghal. Értem én ezt. Nekem nem is tetszik ez a szabály. Csak nem gondolom, hogy indokolt ekkora megvetéssel illetni ennek a vallásnak a szabályait, és a legtermészetesebb módon elfogadni más vallásokét. Nekem semmivel nem, tűnik kevésbé logikusnak a vér elutasítása, mint az, ha valaki szerint a disznóevés a pokolba vezet, vagy hogy Isten jobban szeret, ha szombaton nem telefonálsz, meg hogy attól leszel keresztény, hogy rád cseppentettek pár csepp vizet.
Sarkítok, meg eltértünk a témától; csak azt szeretném sugallni, hogy szerintem orvosként a másik elfogadása nagyon fontos, sokkal fontosabb, mint hogy én minden percben habzó szájjal akarom-e megmenteni a világot, és a hivatásom szent szavai előtt táncolok-e reggelente.
Braincelle 2013.09.05. 13:41:07
Ez így van, törvényt nem szabad szegni, és ha az egyház ellene szegül a törvénynek, akkor emiatt valóban meg kell büntetni.
Például elvárható, hogy tudassák a híveikkel, hogy a kiskorú gyerekeiket nem foszthatják meg a vér lehetőségétől, mert ez a törvény és pont. Ha ezt nem teszik meg, az elismerem, hogy bűncselekmény.
karcsibácsi 2013.09.05. 14:49:53
"nem gondolom, hogy indokolt ekkora megvetéssel illetni ennek a vallásnak a szabályait"
Én sem gondolom, nem is írtam még csak hasonlót sem.
Én a hetvenes években még az élet védelmére tettem esküt. Lehet, hogy a 2010-es években már nem ez a módi? Szóval, joggal nehezményezem, ha, miközben kezem-lábam töröm, hogy megmentsem valkakinek az életét, ő eztvalami hamis ideológiától fűtve, próbálja megakadályozni.
Amúgy érdemes elolvasni az eü. törvényt. Az életmentő kezelést csak akkor utasíthatja vissza a beteg, ha olyan betegségben szenved, ami az orvostudomány jelenlegi állása szerint a megfelelő kezelés mellett is várhatóan rövid időn belül a beteg halálához vezetne. Egy fiatal, amúgy egészséges, de valamilyen okból (trauma, anticoag th., nagyeret arrodáló fekély, stb.) vérző betegnek nemcsak orvosi eskünk, hanem a hatályos törvényi szabályozás értelmében is kötelességünk vért adni, akkor is, ha ez ellen kézzel-lábbal tiltakozik.
Más: " nem olyan könnyen feldolgozható dolog ez: egy idegen ember vére az én testemben" A jehova Tanúi nem ezért utasítják vissza a transfúziót, hiszen, ha ez lenne az igazi ok, akkor a transzplantációt sem fogadnák el. Holott erről szó sincs. A transfundált vér egyébként csak néhány hétig (egyes elemei kicsit tovább) marad a szervezetben, a transzplantált szerv pedig a recipiens élete végéig, az ellen mégsem tiltakoznak...
Braincelle 2013.09.05. 14:59:36
Így van, pont ezt írtam, hogy a törvény szabályait be kell tartani. Nem azt értem elfogadás alatt, hogy kötelességem engedelmeskedni nekik.
Ismerem a cikkelyt, amire hivatkozol, és nyilván, hogy én is aszerint járnék el. Hogy ez engem az adott helyzetben érzelmileg hogyan érint, az az én dolgom.
Amúgy mittudomén, melyik ideológia hamis és melyik nem? Te tudod?
Nekem csak az a gondom, hogy kell legyen erre egy világos szabályozás, mint ahogy van is. És akkor azt megszegni bűncselekmény, azt betartva viszont akármilyen döntést hozni: magánügy.
Chester Gillette (törölt) 2013.09.05. 15:03:14
Braincelle 2013.09.05. 15:14:46
hát az tényleg nem logikus, ha a transzplantációt viszont elfogadják. De ez mért van amúgy?
2013.09.05. 19:12:10
2013.09.05. 19:14:38
karcsibácsi 2013.09.05. 20:26:02
A transzfuzió tilalmának eredete:
"Tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtott állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől gondosan megtartjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek jó egészségben!" (Cselekedetek 15:6.20.28.29; 21:25).
Szerintem (mások szerint is) egyszerű félreértelmezésről (félremagyarázásról) van szó, ti. a tilalom egyértelműen a vér fogyasztására vonatkozik és nem az egészségügyi célra használt vérre, ugyanis amikor ez az ajánlás belekerült a bibliába (Kr.u. I. század) transzfuziós célra természetesen még nem használták a vért.
2013.09.05. 20:42:38
Chester Gillette (törölt) 2013.09.06. 08:55:18
karcsibácsi 2013.09.06. 10:07:32
" Arra viszont kapásból tudnék példákat sorolni, amikor semmi nem gátolta volna az orvost abban, hogy legjobb lelkiismerete szerint végezze a dolgát és mégse tette. Ezzel tele vannak a bíróságok, pedig nem is minden esetre derül fény, vagy elsikálják."
Nagy tisztelettel jelzem, hogy ez a megállapításod netto hülyeség. Hogy klasszikusokat idézzek, itteni megnyilvánulásaid alapján értelmesebbnek gondoltalak...
Chester Gillette (törölt) 2013.09.06. 10:32:30
karcsibácsi 2013.09.06. 10:47:40
" én a hülyeséggel jól elvagyok"
Ez látszik.
" készítek egy válaszgenerátort "
Látod, az nagyon jó lesz. Azzal a megszorítással, hogy csak magadnak küldözgessél üzeneteket, és magadnak is válaszold meg. Szerintem jól el leszel vele, minket meg (de engem különösen) hagyjál békén. Ígérem, én sem fogok neked írni (soha) többet.