Felügyelet nélkül hagyták a kislányt a pszichiátrián

2013.08.06. 09:08

cute_little_baby_girl-wide.jpg Nagy megdöbbenésemre a 22 hónapos kislányom ott kószált egyedül, felügyelet nélkül. Épp a lefelé vezető lépcső előtt kaptam el, simán leeshetett volna.

Gyermekünk másfél éves volt, mikor feltűnt, hogy a viselkedése valamiért furcsa, valahogy nem olyan, mint a többi gyerek. Abból sajnos már régebben megjöttem, hogy a védőnőre és a gyerekorvosra hallgassak (miattuk több hónap késéssel kapta csak meg a megfelelő mozgásterápiát a kislányom, pedig időben jeleztem, de hát jöttek mindig a szokásos, "lusta, kövér baba, majd fogja csinálni" szöveggel, aztán sajnos nem lett igazuk, csak az értékes időből pazaroltunk a várakozással...) Voltunk hallásvizsgálaton, ami megállapította, hogy tökéletes a hallása. Majd ezután magán úton elvittük állapotfelmérésre egy fejlesztő központba.

Itt alaposan megvizsgálták, megfigyelték, bennünket részletesen kikérdeztek. Azt a javaslatot kaptuk, hogy vigyük el a területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, (a továbbiakban Szakértői Bizottsághoz), mivel szerintük szükséges a gyermek korai fejlesztésben való részvétele. Így is tettünk, és ők is ugyanarra jutottak, sajnos erőteljes elmaradásai voltak a kislányomnak több területen, felmerült az autizmus spektrumzavar is. A Szakértői Bizottság kérte, hogy a diagnózis megerősítése vagy elvetése, pontosítása érdekében vigyük el gyermekpszichiátriai kivizsgálásra. Erre azért volt szükség, mert nem mindegy, hogy a fejlesztéseket hogyan állítják össze, milyen irányban indulnak el.   Először ambuláns rendelésre mentünk, ahol már finoman jelezték, hogy mi a búbánatot keresünk itt egy ekkora gyerekkel, nem biztos, hogy tudnak diagnózist adni.

Ekkor 22 hónapos volt. Közöltem, hogy a Szakértői Bizottság kérte.  Pár héttel később feküdtünk be. Az előzetes megbeszélésekben arról volt szó, hogy naponta több órás, kortársak közti, játék közbeni megfigyelés lesz, és én nem mehetek be. Ehhez képest a foglalkozásokat tartó hölgy azt mondta, hogy ő nem fog egy ilyen picire vigyázni. Örültem is egyébként, hogy bemehettem, és jobb is így, mert legalább láthattam, hogy mik zajlanak az ajtó mögött. Egyébként kortársakról nem lehetett beszélni, a kislányomon kívül nem volt a teremben 4 évnél fiatalabb gyermek. Ezzel az volt a fő gondom, hogy ugye a nagyoknak voltak foglalkozások, amikben ő nem vehetett részt. Apró gyöngyöt fűztek, gipszet festettek, ragasztgattak. A gyermekem viszont csak céltalanul bolyongott, szerencsére nem borult ki attól, hogy ő nem vehetett részt ezekben. A csoportszobában sem volt túl sok, a korának megfelelő játék.   A harmadik nap bejött egy gyógypedagógus hölgy, aki nem tudta, hogy az anyuka, vagyis én is bent vagyok a teremben, ránézett a kislányomra, majd a foglalkozást vezető hölgynek elkezdte mondani, hogy értelmi fogyatékos, hisz nem tud játszani, és hogy mi  a fenét keres itt ilyen fiatalon.

Ekkor azért szóltam, hogy legyen szíves ezt kifejteni. Szíven ütött, hogy ezt állapította meg ennyiből, és ez látszódott is az arckifejezésemen. Erre lazán közölte, hogy örüljek, hogy csak értelmi fogyatékos, mert ha autista lenne, akkor nem lehetne fejleszteni. Köpni nyelni nem tudtam, hisz tudom, hogy ez nem ennyire fekete és fehér, és hogy képes egy szakember olyat mondani, hogy az autisták nem fejleszthetők?! Később, miután felmentünk a gyógypedagógus hölgy irodájába, a lépcsőket megszámolta a kislányom 10-ig, és ekkor azért már nem állította olyan határozottan, hogy értelmi fogyatékos, de persze nem is vonta vissza. Még olyan okosságokat is "megtudtam" tőle, hogy mivel a gyerekem megörült egy játéknak, és megosztotta ezt a boldogságot velünk, és mert nem húzza segítségkérés gyanánt mások kezét, így nem autista. Aki jártas a témában, az tudhatja, hogy nincs egyetlen olyan viselkedés sem, amely mindig, minden érintettnél jelen van. Sem olyan, amely kizárná az autizmus diagnózisát.  

 Egyébként persze, hogy nem tud játszani nem neki való játékokkal... Másnap vittem magunkkal fa kirakóst, építő kockát, lapozókat, mert már nem bírtam nézni, hogy csak fel-alá járkál 3 órán keresztül. Ezt meglátta a foglalkozást tartó hölgy, és érdekes mód ezután kinyitott egy szekrényt maga mellett, és előpakolt egy csomó megfelelő játékot...  Majd elérkezett az a pont, ami arra ösztönzött, hogy menjünk innen. Az történt ugyanis, hogy ki kellett mennem a mosdóba (egészségügyi okokból kifolyólag muszáj volt), és jeleztem a 2 fő személyzetnek, hogy rögtön jövök, csak kiszaladok az illemhelyre. Siettem, ahogy tudtam, de mire visszaértem a folyosóra, nagy megdöbbenésemre a 22 hónapos kislányom ott kószált egyedül, felügyelet nélkül. Épp a lefelé vezető lépcső előtt kaptam el, simán leeshetett volna. És ha nem erre indul el, akkor nem lett volna nehéz kijutnia az utcára, ugyanis nem olyan messze volt tőle a kijárati ajtó. Eléggé felháborodtam, nem örültem neki, le voltam fagyva, majd miután észhez tértem, illedelmesen megérdeklődtem a gondozóktól, hogy tudnak -e róla, hogy a gyerekem kint lófrált. Választ nem kaptam.

Ezután kissé határozottabban, de még mindig kulturáltan próbáltam megtudni legalább annyit, hogy mennyi időt volt felügyelet nélkül egyedül, mire annyit kinyögtek, hogy nem sokat. Nagyon nem érdekelt, hogy pont akkor hozták az ebédet (mielőtt lehurrognak itt egyesek, jelezném, hogy összevissza hozták, nem lehetett kikalkulálni, hogy mikor). Az étel tudott volna várni pár percet, míg visszajövök; de gondolom nem mondok újdonságot azzal, hogy pár pillanat is elég ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj. Bele sem merek gondolni, hogy mi lett volna, ha legurul a lépcsőn, vagy kiszalad a forgalmas utcára... Fontosnak tartom kiemelni, hogy ezen a napon 4 gyerekre volt 2 gondozó, mégsem tudtak figyelni!  Ezután közöltem a doktornővel, hogy mi innen megyünk.

Ő nagyon kedves és megértő volt egész végig, és mondta, hogy sajnálja, hogy előbb elmegyünk, és azt is, hogy nincsenek kellőképp felkészülve ilyen pici gyerekre. Azt azért nem értem, hogy miért nem közölték ezt előbb, hisz akkor vittem volna olyan helyre, ahol igen; és nekik sem okoztunk volna ennyi kellemetlenséget.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kisQtya 2013.08.06. 10:35:07

Igyekszem kulturált lenni, mert erről a blogról kitiltják azokat, akik ilyen esetek olvastán normális reakciót mutatnak. Tehát kedves posterina, most nem azért leszek higgadt és távolságtartó, mert én is hülye vagyok, hanem azért, mert csak így jelenhet meg a mondanivalóm.
Valahol ott látom a problémát laikusként, hogy a gyerek életkora miatt nem tud mit kezdeni az egészségügyi szakszemélyzet a helyzettel (orvos, védőnő hárít, a Bizottság pedig olyan helyre küld és onnan olyan szakvéleményt kér, aminek prezentálására alkalmatlan a rendszer).
Jó lenne tudni, hogy jelezted-e a Bizottságnak, hogy ez az út nem járható, vagy megvárjuk, míg másokat is elindítanak rajta?
Az már más kérdés, hogy az egészségügyi szakszemélyzetnek kellene jelezni a Bizottság felé, hogy "drága bizottság, ne küldj ide ilyen kisgyereket, mert nem tudunk vele mit kezdeni, ennek a diagnózisnak a felállításához se humánerőforrásunk, se tárgyi feltételeink nem adottak". Ezek vajon miért nem kommunikálnak egymással sem, nem még a beteggel????

Elgondolkodom azon is, hogy mi lesz, ha majd már nem lehetsz otthon a "problémás" gyerekeddel, hanem dolgoznod kell? Akkor hogyan fogod megoldani, hogy munkanapokon felügyeld a gyerekedet, amikor ő hivatalosan kórházban van? (Nagyon remélem, hogy ki vagytok bélelve lével és nem szorultok rá, hogy dolgozz.)

Az én gyerekemnek csak egy kis veseproblémája volt, amivel havonta rendeltek vissza a Heim Pál kórház nefrológiai szakrendelésére, ami alkalmanként egy nap szabadságot igényelt, mert hiába mentem oda reggel 7-re, délután 2-ig nem kerültünk orvos elé. (Aki volt már ott az ablaktalan, levegőtlen váróban és látta azt a mocskos WC-t, az tudja, milyen kínszenvedés lehetett. Pl. saját bilit vittem, próbáltam lekötni a mozgékony gyerekemet és elhallgattatni, amikor megkérdezte, hogy "ezek a felnőttek miért ilyen büdösek anyuci?".)A munkahelyemen meg húzogatták a pofájukat egy év után már ugye....

Hope Farhadi 2013.08.06. 12:00:24

:( Igen, igen, és úgy tűnik, egyre rosszabb lesz. Szavakban megvan az ellátórendszer, a gyakorlat meg... A magyar rendszer pontosan úgy működik, ahogyan a magyar közgondolkodás: a pszichiátria úri huncutság, a pszichológus luxus, a gyerek és a szülő meg oldja meg. Nemigen tehet mást, jól-rosszul megoldja - az eredményt látjuk a hétköznapi helyzetekben.

karamellcukorka (törölt) 2013.08.06. 13:48:44

Sajnálom a posztírót,de leginkább a kislányt. Nem tudom hol él. De ha a fővárosban azért van 1-2 hely ahol meg tudják nézni valóban fenn áll-e az autizmus spektrum zavar,kórház nélkül. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (a továbbiakban Szakértői Bizottság) nem javasolt más helyeket? Kevés ennyire tahó gyógypedagógussal találkoztam. Valóban az volt??? Ilyeneket nem lehet mondani alapos megfigyelés nélkül, és leginkább nem ilyen formában!

Edömér 2013.08.06. 14:10:47

Az Autizmus Alapítványhoz lenne érdemes fordulni. www.autizmus.hu/index.shtml Nagyon sajnálatos, hogy azok az emberek és különböző szervezetek, amelyeknek diagnosztizálni kellene, teljes hozzá nem értéssel kezelik ezeket a gyerekeket. Ilyenek a Szakértői Bizottságok, a gyógypedagógusok nagy része, és az egészségügyben dolgozók is. Megértem, hogy ez egy nagyon speciális tudást igényel és ezzel kevesen rendelkeznek Magyarországon, de akkor meg kellene mondani a szülőknek, hogy máshol keressenek segítséget, mert nem értenek hozzá. Még a gyógypedagógiai főiskolákon sem foglalkoztak az autizmussal pár óránál többet. Talán az utolsó egy-két évben van némi változás

karamellcukorka (törölt) 2013.08.06. 14:18:37

@Edömér: Ez nem így van, attól függ milyen szakos.
Azért így általánosítani elég durva és nem is igaz.

szekercelazac 2013.08.06. 14:26:31

@karamellcukorka: Igen, a legutolsó, 2012/2013-as tanévben már lehetett szakosodni erre is, előtte nem. Ezt írtam is, hogy megváltozott.

karamellcukorka (törölt) 2013.08.06. 14:36:19

@szekercelazac: Nem csak erre értettem. A logopédus szakos pl kevesebbet tanulja, mint az éak szakos. Erre , gondoltam, és aki, szakosodni akart erre az irányba eddig is tudott a fősuli elvégzése után.

szekercelazac 2013.08.06. 14:42:25

@karamellcukorka: Persze, sőt vannak nagyon kiváló szakemberek. Csak sajnos nagyon kevés és a legtöbb helyen olyanok (is)foglalkoznak az autizmussal élő gyerekekkel akiknek halvány gőzük sincs az autizmusról.

neduddki21 2013.08.06. 14:42:59

Teljesen laikusként: biztos, hogy másfél-két éves gyereknél nem koraiak az ilyen vizsgálatok? A gyerekek eltérő ütemben fejlődnek és tanulnak, sokféle gyerek van ilyen és más szempontból is, nem lehet őket mindig egy elképzelt etalonhoz mérni. Három-négy éves korig még az sem jelent semmit, ha nem beszél a gyerek. Nem lehetséges, hogy azért nem fordult meg még a gyermekpszichiátrián ilyen kicsi gyerek, mert ez az életkor túl korai az ilyenfajta vizsgálatokhoz és a diagnózis felállításához? Tulajdonképpen a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság elhárította magától a diagnózis felállítását azzal, hogy elküldték a gyereket a pszichiátriára, ahol viszont túl korainak találták a vizsgálatot. Nem lehetséges, hogy igazuk van? Azért merülnek fel bennem a kérdések, mert a posztoló maga is leírta, hogy a gyerek szépen játszik, tökéletes a hallása, a gyógypedagógus szerint nem produkál autistákra jellemző tüneteket, a védőnő és a gyerekorvos szerint nincs ok aggodalomra. Akkor mi a baj tulajdonképpen? Mert erről - azon kívül, hogy a gyerek viselkedése "furcsa" -, nem tudtunk meg semmit. A posztoló nem írja le, hogy miben áll a furcsaság, ami miatt ilyen korai életkorban mindenképpen szakembertől, szakemberig, bizottságtól bizottságig kell hurcolni a gyereket.

karamellcukorka (törölt) 2013.08.06. 14:52:40

@neduddki21: Vannak erről viták általában 3 éves kor körül érdemes.DE minden eset más. Nem értem miért küldték őket kórházba erre a Delej utca és más helyek is alkalmasabbak. Azért a szakértői bizottság sem volt a csúcson, hogy csak ezt az 1 lehetőséget ajánlotta fel.Ha korai fejlesztést igényel, mint ahogy megállapították inkább abba az irányba kellett volna menni és 1 év után újra megnézni alaposan megfigyelni.Azért időpontot kérni nem árt már most is kérni(igen már most, rengeteg a munkájuk van hogy 1 évet vagy még többet kell várni, kevés a szakember a fizu ott is alacsony nem igazán vonzó pálya.). A védőnő nem ezt tanulja csak a kirívó eseteket ismeri fel,a gyerekorvos sem.2 különböző terület.

karamellcukorka (törölt) 2013.08.06. 14:53:41

@szekercelazac: Hogy kevés a szakember, arról ki tehet?

sárga nyúl 2013.08.06. 14:54:54

Jól tippelhető, hogy melyik ez a kórház... Ha ez az a kórház, amire gondolok, akkor nem kellene mindent kapcsolatot felszámolni velük. Jó lesz az még később - ha autizmusról van szó.
Egyetértek Edömérrel, irány a Delej u. (vagy a Budapesti Korai Fejlesztő, de akkor a jelentkezési kérdőívre rá kell írni az autizmus gyanút).

Kedves Posztoló, nagyon jó, hogy ennyire korán már intézed ezt a dolgot, mert nagyon fontos a korai fejlesztés!

J_Kati_ · http://lassandebiztosan.blogspot.hu/ 2013.08.06. 16:01:13

@kisQtya: Én is nagy problémának tartom, hogy senki nem kommunikál senkivel hatékonyan, és ezekből adódnak ilyen dolgok. Értem én, hogy az egyik egészségügy, a másik meg oktatásügy (asszem), de a cél érdekében nem ártana összedolgozni. Nem, sajnos nem vagyunk kibélelve pénzzel, de a férjemnek viszonylag rugalmas a munkája, ketten valahogy majd megoldjuk, de értem, hogy miről írtál. :(
@karamellcukorka: Egy vidéki és egy fővárosi intézményt javasolt a bizottság, és mivel a főváros tőlünk nagyon messze van, ezért döntöttünk inkább a közelebbi, vidéki kórház mellett, mint utóbb kiderült, rosszul, de ezekből tanul az ember. Vissza kellene vinni kontrollra, de nem oda fogom, hanem Budapestre, már tippem is van, hogy hová. A Delej utcával az a problémám, hogy nem tudom előteremteni a vizsgálat árát sajnos. :(
@neduddki21: Azért nem korai, mert nagyon sokat számít, hogy mikor kezdődik a fejlesztés. És ha olyan szerencsénk lenne, hogy csak én, és pár gyógypedagógus benéznénk, és csak lassabban fejlődik, akkor sem ártunk a fejlesztésekkel annyit, mintha húznánk az időt, és várnánk a csodát. Nála több területen (kommunikáció, ami alatt nem csak a verbálist értem, szociális dolgok, rugalmatlanság, sztereotíp/repetitív tevékenységek) áthatóan voltak/vannak lemaradások, de már sokat fejlődött bizonyos területeken (tud vagy 40 mondókát, verset, de egy egyszerű kérdésre csak visszamondja a kérdést). Az autizmus diagnózis felállításához szerintem is fiatal volt, de ezt nem nekem kellene tudnom, és nem is az volt a célom, hogy mindenképp akasszanak rá valamit, hanem hogy a fejlesztéseket be tudják lőni. Egyébként kevert specifikus fejlődési zavar kódot kapott, és bár a gyógypedagógus nagyon tiltakozott az autizmus ellen, azért ki van emelve, hogy sok tünete van.
@sárga nyúl: Nem tudom, egyről beszélünk -e, de elképzelhető. A rossz tapasztalat után elég sok negatív véleményt hallottam a helyről, jobban jártam volna, ha előre kutattam volna... Az az érdekes, hogy mindenhol azt hallani, amit te is írtál, és egyet is értek vele, hogy mennyire fontos a mielőbbi beavatkozás, a korai fejlesztés, a megelőzés, de ne tudd meg, hogy mennyien néztek/néznek a mai napig őröltnek, hogy nem hagytam annyiban, és vittük, de nem érdekelnek, látom, hogy már mennyit változott, és eddig egy szakember sem mondott olyat, hogy csak mi reagáljuk túl, vagy hogy nincs semmi gond, vagy esetleg nevelési probléma. Bár ezt mondták volna!

Béka53 2013.08.07. 01:30:09

Ami mi még kipróbáltunk a kranio-szakrális kezelés, érdemes utánanézni, nekünk bevált

soymilk (törölt) 2013.08.07. 05:26:06

Kedves Poszter! Történt-e gyermekneurológiai vizsgálat? A megkésett fejlődésnek rengeteg oka lehet: idegrendszeri, anyagcsere betegségek, számos szindróma lehet a háttérben, de az is lehet, hogy normál variációról van szó. Ezek felismerése igen bonyolult, nagy tapasztalatot, speciális szaktudást igényel. Ha nem látta a gyermeket gyermekideggyógyász, feltétlenül ezzel kezdeném a gyermekpszichiátria előtt/helyett.

VT Man 2013.08.07. 08:27:46

A posztolónak: részvétem, és remélem, hogy minél előbb javul a helyzet.

Azt látom, hogy a posztoló nagyon sokat képes és akar tenni a gyerekért, ez már fél siker.
A másik fele akkor lesz, szerintem, ha a merev, papír alapú orvosi rendszer helyett esetleg más módszereknek is utánanéz. Sok sikert!

fumerin 2013.08.07. 09:13:02

Azt hiszem, hogy pontosabb állapotfelméréseket lehet elvégezni, ha kicsivel nagyobb a kölök. Jelek mutatkoznak már korábban is, viszont a fejlődés-érés-tanulás-részképességek és még sorolhatnám, nem egyformán alakulnak/fejlődnek az azonos életkorú kölköknél sem. Tehát, talán ezért is mondták többször, hogy "ráér" a kicsi.
Vizsgálatokat is megértem, szülő vagy, aggódsz, de hidd el, óvodás életkorában 3-4 év között, már teljesen pontosan(olyan soha nincs) kiderülhet minden "zavar". Azt is tudom, hogy korai felismerések mennyivel segítik a fejlesztést, de azt is tudom, ha életkora miatt félrediagnosztizálják, megbélyegezik a kölköt ennyire kicsinek, és úgy, hogy nem is biztos "baj" van, csak más ütemben fejlődik egy-egy területen, mint társai.

SarahConnor 2013.08.07. 10:04:05

Nekem csak egy kérdésem van, és hátha itt tud rá valaki válaszolni. Miért hónapokban fejezik ki a gyerekek életkorát? A 22 hónapos az két éves gyakorlatilag, de mondják hogy 18 hónapos, holott az pont másfél éves... Egészen hároméves korig hónapozzák a gyereket, harminc hónapos, ennyi-annyi... Ha megkérdezem valakitől, hogy milyen idős a gyerkőc, akkor kész matekfeladványt kapok néha válaszként. Gondolom, van magyarázat rá. Vagy csak megszokás?

meow? 2013.08.07. 10:50:31

@JéKá: Annyi mindent akartam irni, de a vegen ertelmetlennek tunt az egesz. Inkabb csak annyit, hogy kitartas, lesz fejlodes idovel.

Dr.laikus PhD 2013.08.07. 11:42:39

@meow?:

A korai fejlesztés még nem ártott meg egyetlen egészséges gyermeknek. Az elmaradása annál inkább.

Nincs és nem lehet megbélyegzés a foglalkozások nem nyilvánosak, ráadásul ennyire pici korban nagyon is elfogadóak a gyerekek.

Arra meg igazán gondolni kell, hogy az anyja nem véletlenül keres segítséget, támogatást.
Ha esetleg nem lenne igaza akkor nem a gyerek, hanem az anya szorul támogatásra.

A családi tapasztalat az, hogy évekig tologatják a diagnózist, nem mondják ki pontosan mi a probléma. Ennyire kicsi gyermeknél külsőleg sem látható még, ha baj van. Utána meg már késő. Kilóg a dobozból, ellentétes foglalkozásra jár, nincs neve, így marad amit mi csináltunk. Az édesanyja elvégezte a Gyógypedagógiai Főiskolát. Még így is sok vitája van, de legalább tudja mit tehet szakemberként és szülőként. :(((

lpt1 2013.08.07. 11:42:58

@Fenimore: Gondolom, három éves kor alatt havonta fejlődik, változik annyit, mint késöbb évente.

cenzorilla 2013.08.07. 11:45:46

@vladimir964:

Értem én a keserű humort, de itt és most ez nem vicces.

fumerin 2013.08.07. 13:14:31

@Dr.laikus PhD: A korai fejlesztéseknek nem látom értelmét, ha nincs teljesen erősen megalapozott probléma, ami egyértelmű. Nézd, ha valami testi, szervi, bármi(születési rendellenesség, születési agyvérzés, nem akarok itt felsorolni egyértelmű dolgokat), ami korrekcióra, fejlesztésre szorul...hibát észlel egy szülő, gyermekorvos, természetesen azonnali segítség, terápia sokat jelenthet kicsi életkorban.
A 22 hónapos kölök nagyon kicsi még ahhoz, hogy bárki és akárki korrekt és pontos diagnózis állítson fel rá, ráadásul nem a testi, hanem értelmi képességeit illetően. Bár, nem tudom, láttál e hallás és látás vizsgálatot ekkora kölköknél, de tudnod kell, a kölkök értelmi színvonala, látása...sorolhatnám a 2 éves kölök jellemző jegyeit, nem megfelelő, hogy pontos képet adjon.
Mi alapján gondolta a gyógypedagógus azt, hogy nem stimmel a kölökkel valami? Semmi konkrétum nincs a történetben, ennyivel én is mondhatom a kölökre, nincs rendbe vele valami, mert nem képes kottáról furulyázni 22 hónaposan, ehh, de gáz már!...
Mikor derül ki pl. legtisztábban az autizmus? Nem a második szocializációs színtéren(gyerekek közt)?
Szóval ha foglalkoznál gyerekekkel, akkor tudnád, hogy rengeteg lemaradással mennek oviba, de nem magukhoz képest, egymáshoz képest. Mi is az ekkora(óvodaköteles 3-4 éves) gyerkőc jellemzője? Utánoz. Gyakorlatilag sokat fog közösség lendíteni a szülők pici csemetéjén úgy, hogy indirekt is, de érintkeznek egymással.
Melyik pszichológus tud bármilyen és akármilyen tesztet, eljárást, bármi fajta és féle vizsgálatot biztosan elvégezni egy 22 hónapos kölkön? Melyik mer az irka korszak előtt-közben akár egy rajzból pontos diagnózist felállítani(rajzok, miután teszteket nem értik a kicsik)? Esetleg a konstrukciós játékból, miután a szerepjáték későbbi folyamat?
Én nem merném. Rengeteg mindenben különböznek a kölkök azonos életkorban is, gyakorlatilag nem lehet rájuk se sablont, se hasonlításokat összehozni.
22 hónapos gyerekre senki, de senki nem fog biztosan mondani semmit, mert hazudna. A kölköket nem csak anatómiailag kell ismerni, hanem lélektanilag, fejlődési korszakokra bontva, egész születésüktől kezdve.
Anyuka lehet gyógypedes, de kíváncsi vagyok, mihez, kihez viszonyítva rángatja kölkét minden fele. Én nem tenném, pedig nekem is van hozzá jogosítványom...

MagánEmber 2013.08.07. 13:19:37

" Erre lazán közölte, hogy örüljek, hogy csak értelmi fogyatékos, mert ha autista lenne, akkor nem lehetne fejleszteni."
Ez egy orbitális baromság. Éppen fordítva igaz. Egy autista nagyon jól fejleszthető, ha megvan a megfelelő intelligenciája.
Ilyen kis korban nem szokás (Magyarországon) diagnosztizálni az autizmust. De mondhatnak pl. olyat, hogy a gyerek autisztikus viselkedési formákat mutat.
Ebben a korban, és autisták esetén később is a legjobb fejlesztő a szülő lehet, ha megvan hozzá a megfelelő értelmi és érzelmi intelligenciája. Szóval azt ajánlom a posztolónak, hogy foglalkozzon sokat a gyerekkel, tanítgassa, és használjon ki melléje minden adódó szaksegítséget, ha azt megfelelőnek és hozzáértőnek tartja. Ha azonban valami kontár kerül a gyerek közelébe, azt ne hagyja!

MagánEmber 2013.08.07. 13:21:32

@Fenimore: Ebben a korban még olyan gyors a fejlődés mind fizikailag, mind szellemileg, hogy egy-két hónap is számít.

fumerin 2013.08.07. 13:50:41

@Dr.laikus PhD: De most azt is sorolhatnám, hogy anyuka ismeri e az aktometriát, életkori sajátosságokat...miután a kölök a gyakorlójátékkal nem fog együttműködni, nem fog talán még együtt mozogni sem senkivel, miután minden figyelmével, képességével, szervével az explorációs szakasznak szenteli magát. Nem tud sok fele figyelni, még a teljesen egészséges kölök sem, képtelen rá. Gyakorol, játszik, önmagáért a játékért és fedezi fel az abban rejlő lehetőségeket. Néha kancsalít is, nem kommunikál...sorolhatom...most erre mondja rá valaki, hogy autista, mikor csak annyi, hogy életkori lépcsőket és mérföldköveket tesz meg, akkor is, ha kívülről az jön le, hogy nem akar külvilággal foglalkozni...beszél, csak annyit, amennyi neki jó, nem lehet erőltetni a 40 mondókát, nem lehet elvárni és követelni, mert 22 hónapos!!!!!!
És még annyi, de annyi lehetőség....ráadásul sok szakember keze alatt is elveszik az egyén. Nem tudom, én nem tartom jó ötletnek, mármint a poszt alapján. Lehetséges, hogy részletesebb és pontosabb "problémaleírással" már nem így látnám, de jelen tartalom(leszámítva eü. állapotát), nem fog bennem más véleményt kialakítani.

SarahConnor 2013.08.07. 14:59:36

@lpt1: @MagánEmber: köszi. Gondoltam erre, de még így is olyan fura. :)

J_Kati_ · http://lassandebiztosan.blogspot.hu/ 2013.08.07. 16:04:16

@Béka53: Én is sok jót hallottam róla, amint anyagilag lehetőségünk lesz rá, kipróbáljuk.
@soymilk: Igen, járunk gyermekneurológushoz, aki nem tartja valószínűnek, hogy szindrómás. Vérvételre is elküldött, volt pár eltérés, de azt mondta, nem jelent gondot. A hónap végén kell vinni kontrollra.
@VT Man: Az elején nagyon megviselt, hogy nem olyan, mint a többi gyerek, de már máshogy állok hozzá, nem élem meg tragédiaként. Alternatív módszerekről is sokat olvasok, szívesen kipróbálnám a GAPS-diétát, de nem tudom elképzelni, hogy a bölcsiben hagynák... Pár hónapért meg nem kezdtünk bele.
@meow?: Köszönöm! :) Már sokat fejlődött (pl. néha már hallgat a nevére), csináljuk a tsmt-t becsülettel. Az biztos, hogy türelemre tanít az állapota.
@Dr.laikus PhD: Nekem egy érintett anyuka mondta a következőt, aminek hatására nem húztam tovább a vizsgálatokat: nem bélyegként, hanem mankóként gondoljak a különféle kódokra, amik segítenek a szakembereknek, gondozóknak, hogy hogy tudnak a legtöbbet segíteni. Nekem is megfordult a fejemben, hogy gyógypedagógusnak tanuljak, mert tényleg sokszor elvesz az ember a sok információban, de végül letettem erről a tervemről.
@mésange: A hallását BERA-vizsgálattal nézték, ami ekkora gyereknél is elég reális és pontos eredményt ad. Írtad, hogy te nem biztos, hogy rángatnál egy gyereket mindenhova. Pár embertől megkaptam, hogy miért nem hagyom, még olyan véleményt is hallottam, hogy a fejlesztések kínnzások. Pedig egyáltalán nem azok, sőt, a tsmt-t imádja, a gyógypedagógiai foglalkozások pedig teljesen játékos formában történtek. A vizsgálatok is, szóval szerintem megéri "rángatni", mert csak így deríthetjük ki, hogy mi van vele. Én, ha ölbetett kézzel várnám a csodát, és később kiderülne, hogy csak az időt fecséreltem, bűntudatom lenne. És én hiszem, ha semmi nem lenne vele, akkor közölnék, hogy ne vigyem többet, és inkább magamat kezeltessem. Nem hiszem, hogy ha egy teljesen átlagosan fejlődő gyereket visznek a bizottsághoz, pszichiátriára, stb., akkor rá is ráhúznak valamit, csak mert annyira imádnak kódokkal dobálózni. A közösség húzó ereje a kislányomnál szerintem azért nem lesz annyira látványos, mert nem érdeklik a gyerekek. A játszótéren is csomószor játszanának vele, ő rájuk se néz, hanem inkább elvonul homokot szórni és azt bámulja fél óráig. Vittem családi napközibe is, ahol egy kislány rámenősebben barátkozott volna vele, és ettől ő annyira kiborult, hogy hamarabb kellett érte menni. :( Szóval biztos vannak, akikre nagyon jó hatással van a közösség, de egy olyan gyerekre, akit inkább zavarnak a többiek, nem hinném, de ne legyen igazam.
@MagánEmber: Ezt a mondatát nem tudtam hová tenni. Főleg, hogy értelmetlen, hisz ugye sok esetben előfordul, hogy egy autista értelmi fogyatékos is. És annyira meggondolatlanul dobálózott a szavakkal. Jó, én olvastam sokat a témában, de tegyük fel, hogy nem. Benyög egy ilyet, hogy az autisták nem fejleszthetőek, én elhiszem ezt, pár év múlva meg mégis ez lenne a diagnózis, biztos, hogy összetörnék, hisz az ugrana be, hogy ó, jaj, hát rajtuk nem lehet segíteni... Még jó, hogy minden ostobaságot nem hiszek el.

Bear Man: Igazából a Vadaskert és a SOTE közt vacillálok, de valószínűleg a Vadaskertbe fogunk menni. Mindkét helyről egyébként jókat hallottam. Legalább ott abban biztos lehetek, hogy nem fogom egy nap hatszor hallani 6 különböző dolgozótól, hogy miért hoztam ilyen piciként... Kár, hogy elsőre nem a megfelelő helyre vittük, de tanulópénznek jó volt.

fumerin 2013.08.07. 17:37:24

@JéKá: Nem írtam, hogy ne tedd, csak én sem vakvilágból kaptam a hasamhoz és írtam le ezeket. Sok kölök már csak mentalitást tekintve sem biztos, hogy akar együtt tevékenykedni 2 éves életkorban. Teljesen normális, ha játszótéren sem nyit még a társai, korcsoportja felé, miután a társas kapcsolatok 4-5-6 éves korban kerülnek előtérbe...de mondom, találgatni nem szeretne gondolom senki, én sem, és hidd el, rosszat sem akarok.
A kölkök mindent elbírnak, nem az a baj, hogy sok helyre jár, hanem azt írtam volna le, hogy senki nem fog, mer, ebben az életkorban pontosat és 100%biztosat mondani. :)Aztán a sok kéz közt, sok féle és fajta fejlesztés, emberek, (ezek mind új ingerek és nem is kicsik és nem is könnyen érthetőek a kölöknek) közt, nem bizti, hogy azt az eredményt éred el, amit szeretnél.
Amúgy volt ilyen kölköm is, aki nem nagyon tudott a korosztályával kapcsolatot teremteni, volt olyan is, aki állandóan cserfesen tobzódta le a kicsi közönségét, társait, idegeneket, mindenkit...szóval talán én ezért nem siettetném a 2 éves kölköt. Pláne leírtam, tudod, most még annak van az ideje, hogy felfedezzen. Ilyenkor nem mindegyik kölök beszél,teremt kapcsolatokat, azt hinné az ember süket is, annyira koncentrál a hatalmas "munkája" előtt. DE, azt sem mondtam, hagyd annyiban, csak leírtam a véleményem, tapasztalatom. :)

Dr.laikus PhD 2013.08.07. 18:43:51

@mésange:

Ó drágám! Én nem vagyok szakember, dehogy. Van a családban viszont érintett.
Pont az ilyen sokat látott pajdagojgosz (gondolom az vagy) nem tudja eldönteni a kevert reakciók alapján hová is sorolják a 22 hónapos gyereket és nem _kölköt_
A sajátod és a sajátom kölök a másé gyerek.

Senki nem tudja jobban az anyánál, hogy a gyerek reakciója, képessége a többséghez képest milyen.
Jelen esetben nem a lassú fejlődésű gyerekről van szó. Amiket leírt jellemző tünet lehet.

Szakemberért kiált! Amíg nincs, senkinek nem árt a fejlesztés. Elutasítani ránézésre a legkönnyebb, megvizsgálni, _rajzoltatni_ igen 22 hónapos korban, türelmesen megfigyelni munka. Később a családnak kell helytállni, tűrni és harcolni. Sok pénz az államnak és még több pénz a családnak.

Dr.laikus PhD 2013.08.07. 18:47:00

@mésange:

"Anyuka lehet gyógypedes, de kíváncsi vagyok, mihez, kihez viszonyítva rángatja kölkét minden fele. Én nem tenném, pedig nekem is van hozzá jogosítványom..."

Tanulj akkor még egy kicsit és ezt a stílust hagyd abba. Nem a tiéd a bölcsek köve, de nem is a te gyereked.

Szóval én elhiszem, hogy zseniális gyógypedes vagy, más meg eredményeket ér el.

Dr.laikus PhD 2013.08.07. 18:53:25

@mésange:

Befejeztem veled, de még válaszolok.
Nem kell engem vizsgáztatni, nem vagyok szakember csak nagynéni aki nagyon nagyra tartja a húga elért eredményeit. Tisztelem az angol tanári egyetemi diploma mellé megszerzett szakirányú végzettséget, mert az ilyen nagy arcú szakember mindent rendben talált.

Dr.laikus PhD 2013.08.07. 18:58:24

@JéKá:

Vedd fel a kapcsolatot sárga nyúllal. Tapasztalt szülő, sokat tud segíteni lelkileg is.
A többi valóban diagnózis kérdése merre menjetek.

Ezek a tesztek is dobozolnak. Te vagy az anya, te tudod mennyire tér el a statisztikai átlagtól, ami nem jelenti, hogy nincsen baj.

fumerin 2013.08.07. 18:58:34

@Dr.laikus PhD: Gratulálok, ez viszont nagyon is megfelelt a stilisztikai szabályoknak! :D
És nem is vagyok gyógypedes, más fajta a szakom. És nekem a világ összes aprónépe kölök. Én nem válogatok enyém, másé, mindet szeretem, és mindegyikért megteszem, ami tőlem telik. :)
Mondjuk szerintem is fejezzük be a kommunikációt, nem hinném, hogy értetted a tartalmat, ha ez volt a reakciód, mármint a tehetetlen düh. :D
Üdv és nyugi, igyál egy pohár hideget! :D

sárga nyúl 2013.08.07. 19:33:48

@mésange: Még csak gyp. sem vagy, de osztod az észt arról, amihez totálisan nem nem értesz. Ebben az a leginkább sajnálatos, hogy milyen lazán "költenéd el" másnak a fejlesztésre leginkább alkalmas éveit.

fumerin 2013.08.07. 20:02:45

@sárga nyúl:Nem, semmihez nem értek. Igazad van.
További jó dagonyázást!

sárga nyúl 2013.08.07. 20:08:14

@mésange: De legalább van önkritikád. Az is valami.

2013.08.08. 01:03:18

Mivel a tünetekről semmit sem tudtunk meg, így nem tudunk semmit, mi ez, kellet-e, jó helyen volt-e kompetensek-e? Enélkül vagdalkozni botorság.
Ezek hiányában még egy sárga nyúl sem lehet okos.
Mondom én, a korai és későbbi fejlesztés híve.

sárga nyúl 2013.08.08. 10:23:06

@pizzaszeletvágó: Nem a posztoló kislányának konkrét problémáját elemeztük. Mésange szerint azelőtt ne diagnosztizáltassunk gyereket, mielőtt közösségbe kerül. Ebből pedig az látszik,hogy totálisan nem ért ehhez a területhez. Ha viszont hozzá akar szólni (tanácsadás jelleggel) egy ilyen témához, akkor olvasson előbb utána, vagy nézzen meg pár riportot Czeizel Barbarával a korai fejlesztés fontosságáról. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy mi a gyerek problémája. Elég annyi, hogy van valami.

Szerencsére a posztoló tudja, mit kell tennie és teszi is.

MagánEmber 2013.08.08. 22:12:00

Sokan próbálják sokfelé megértetni, hogy mért fontos a korai fejlesztés.
Egy egy hátrányt, gyengeséget ledolgozni, eltüntetni egészen fiatal korban hamar lehet. Néha csak hetek kellenek hozzá. Ha ez elmarad, és a gyerek a hátrányos/gyenge/hiányzó képessége alapján kezd el fejlődni, és erre építkezik (minél idősebb, annál többet), akkor a későbbi javítások már sokkal több időbe, energiába és fáradtságba kerülnek.

Vegyünk egy másik példát. Valaki még soha nem zongorázott, elkezdi, és rossz ujjrendet és kéztartást tanul meg. Utána már sokkalta nehezebb megtanítani neki a helyes technikát, mint rögtön az elején pár rászólással és bemutatással korrigálni.

A csecsemőket mindenki kis buta, tehetetlen, a világból semmit nem értő lényeknek tartja. Pedig egy frászt. Egy ember soha nem fejlődik és tanul olyan gyorsan, mint csecsemő korában. Soha.

Ha ez első pár hónapot elvesztegetik, akkor azzal a legértékesebb idő vész kárba.

Az én fiamat is vittük korán vizsgálatokra, kellet is, mi sem lőttünk mellé a sejtésünkkel. Míg kicsi volt, soha nem tudta, hogy az egy orvosi vizsgálat, egyszerűen egy fura játszóháznak gondolta. Ha egy unalmas, szűk helyen kell sokat várni, az pl. lehet kellemetlen egy kicsinek (sajnos magyar eü-ben ebbe könnyen bele lehet futni), de nem hinném, hogy egy olyan vizsgálat, ahol neki való játékokkal játszik, az bármilyen módon ártana neki.

magam adom 2013.08.13. 07:46:11

@mésange:
Már a második hozzászólásod hemzseg a kölök és gyerkőc szavaktól. Miféle szakember vagy, ha kérdezhetem. Tudom én, mi a szakzsargon, de ez több, mint túlzás.

karcsibácsi 2013.08.13. 09:06:45

@magam adom:
Szerintem sem helyes kölöknek, gyerkőcnek nevezni a kisgyermekeket. Nota bene, ettől még szeretheti őket, sőt jó szakember is lehet...
Egyébként a korai fejlesztés elsősorban neuromotoros problémáknál pótolhatatlan, autizmus esetében számomra ilyen korban még a dg. kimondása is korainak tűnik, bár ezt csak laikusként gondolom. Ebben a kérdésben @sárga nyúl: véleményét tekintsük mérvadónak.

sárga nyúl 2013.08.13. 09:51:19

@karcsibácsi: Az autizmus sokszor együtt jár motoros problémákkal. (Nálunk is kisebb korrekcióra szorul a mozgás, de nem ez a fő gond természetesen.) A pszichiáterek nagyon óvatosan kezelik a korai diagnózist, a teljesen egyértelmű esetek kivételével általában csak valamilyen körülírást alkalmaznak. Viszont azt le szokták írni, hogy fejlesztés szükséges és milyen irányban. Az ilyen kicsiknél általában tornát (TSMT, Ayres, stb.) szoktak javasolni, ami nem autizmus-specifikus, de mindenképpen jó hatású.
További előnye a korai diagnózisnak, hogy megelőzhető számos viselkedésprobléma, pl. ha a szülő a hiányos, vagy teljesen hiányzó kommunikációt vizuális eszközökkel segíti, ill. megtanítja olyan játékokra a kicsit, ami önállóbbá teszi a játékát (ez esetben nem fog folyamatosan anya után ordítani). Ezek nagyon egyszerű technikák, kicsiknél is jól alkalmazhatók és sok hisztit megelőznek.
Viszont ehhez kell a szülő. Önmagában a papír az semmi. Ha a szülő nem megy el szülőképzésre, nem olvas utána, akkor sok értelme nincs a diagnózisnak.

magam adom 2013.08.13. 11:39:22

@karcsibácsi:
Bízzunk benne. Bár, remélem a szakdolgozatában nem szerepelt ennyiszer a kölök szó. (8 mondatban 6x) :-)

kispotzak 2013.10.09. 10:46:42

Minden vita ellenére, sőt miatta :) nagyon örülök annak, hogy végre egy olyan poszt, ahol 1) jelen van a posztoló, reagál, értelmesen, sértettség nélkül stb 2) igazi vita folyik, az igazi témához kapcsolódóan, nem azon megy a kötözködés, hogy a, "milyenhülyékazorvosok" b, "de hát te vagy a hülye mi az, hogy kimész pisilni???"
És ennek én annyira örülök, mert ez így hasznos und tanulságos :)))
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat