Én nagyon egyet értek a levéliróval.Nem a helyesirási hibáit nézem hanem a tartalmát.85-éves Édeesanyám több mint egy hónapja van kórházba.Igen idős ezért ha van plusz juttatás akkor megcsinálnak dolgokat.Sajnos nem azért osztogattam a pénz mert olyan jól állok anyagilag hanem ha akartam hogy ellássák kénytelen voltam megtenni.A kezelö Dr-nö még akkor is eltette a pénzt mikor tudta,hogy 5-percen belül már más osztályra küldi.Erre mondom nagyfoku pofátlanság!!!Az uj helyen még rosszabb volt a helyzet telenyomjuk nyugtatoval és majd nyugodtan fekszik a beteg.Én ezt meguntam és elvitettem egy másik kórházba ahol csak jót tudunk mondani a növérekröl az Orvosrol.Minden ellenszolgáltatás nélkül közlik ez nekik a munkahelyük.Van ilyen is.

Én meg azt mondom, egyszer kerül be a kórházba egy hozzád tartozód valami komolyabb bajjal, itt fogsz te is (aki ócsárolod a posztolót) hörögni...

... és nem kell ehhez idősnek lenni a betegnek. A legtöbb helyen még emberségesek is az orvosok is, meg az ápolók is. Hanem az intézményt súlytó pénzhiány az, ami miatt mocsok szarságokat fogsz tapasztalni!

Alapvetően az a nagy helyzet, hogy 700 milliárd Ft- ból- amit ma Magyarországban éves ráfordításként egészségügyre költenek- még a 40 éves korosztályig bezárólag sem lehetne mindenkit XXI. századi európai szinten ellátni...
Így marad az "eskü"re hivatkozás, mind az illetékesek, mind a hozzátartozók részéről.
Az eskü és a felesküdés még nem automatikusan biztosítja hipp- hopp a gyógyszereket, munkaerőt, eszközöket és nem utolsósorban a minőségi infrastruktúrát.
Minden országnak olyan egészségügye van, amennyit ráfordít.
Egy ideig ezt még valamennyire ellensúlyozta a komoly elméleti felkészültség, de ma már nem. Egyszerűen a finanszírozást és a modern eszközöket, gyógyszereket nem lehet 100%- ban a szellemi tőkével helyettesíteni.

a Dr. (Dr. med. vagy Dr. med. univ.) egy cím és nem elnevezés.
továbbá nem is fokozat mert az megint más.
a szöveg többi része pedig sajna arra utal, hogy a kedves levélíró még a gondolatait sem tudja összeszedni, feltételezem, hogy a zajló kezelésből is ennyit értett meg.
klasszikus anekdota sebészi körökben az eset amikor a politraumatizált beteget fél napot műtötték és amikor kijött a sebész a család első kérdése az volt "varrták vagy kapcsozták?" - na a levélírót is ebbe a kategóriába képzelem

@Meridian74: valami nagyon gonosz dolog lehet az a "súlytó" pénzhiány...

@csak néha benézek ha marhaságot látok: de hülye vagy! A poszter tudja milyen egy poli? :-) De jó a sztori!

@Márta Ballai: Biztosan megtanulta gyerekkorában, hogy ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el.

@platelet: hogyne, ha saját bőrödön is megtapasztalod... még nem láttál elírást egyébként? Newbie-e vagy-e te-e?

Ugye értesítették a poszt íróját hogy megjelent az akárkijének a története? Ha ezt kérte, nyilván hozzá akar szólni. Vagy már megtette? :-)

@Meridian74:
Nem ócsárolja senki, de a szavaknak súlya van, és aki ide az intézmény nevét leírva kritikát ír, az értelemszerűen vádolja az ott dolgozókat.
Van itt egy pár ember, nem olyan sok, "mindkét oldalról" aki szívesen elemzi az eseményeket, próbál objektív ítéletet alkotni a leírtak ismeretében.
Ennek feltétele, hogy legyen valami leírva.
Ez a poszt viszont egyáltalán nem felel meg a fenti kritériumnak: egy ember elmondja, hogy neki egy másik ember elmondta, hogy a harmadikkal ez esett meg. Ez még akkor is nehezíteni a dolog megítélését, ha szerepelne bármilyen adat a történetben. De nem szerepel, sőt, történet sincs, csak egy névtelen valakinek a ködös, nem körvonalazott véleménye; ellenben viszont egy megnevezett intézmény ellen.
Ugye nem bánod, ha ez nem vált ki azonnali együttérzést és egyetértést az olvasókban?

Bocsánat, közben láttam, hogy a Facebook-ról kommentel a poszt írója, így a "névtelenség" része természetesen nem állja meg a helyét, a többit tartom.

A postot miért kell helyesírási hibával kitenni? Különösen, hogy semmiről nem szól, miért kellett egyáltalán kitenni?

A kórházban valóban nem törődnek az öregekkel, ezért én csak akkor vittem oda az anyámat, ha feltétlenül, nagyon-nagyon szükséges volt, s akkor is naponta legalább egyszer bementem hozzá.

Egyébként hat évig ápoltam itthon, etettem, fürdettem, pelenkázta, tornáztattam, masszíroztam és végül itt halt meg a saját ágyán. (Ha nagyon szenvedett, akkor kihívtam az ügyeletet, ezért mindig jól leb@xtak, de nem érdekelt, egyik fülemen be, a másikon ki.)

A kórházban azért utálják az öregeket, mert sokan beviszik a mamát, vagy a papát, aztán elfelejtik hazavinni. Sajnos a házi ápolás rendszere nincs rendesen kiépítve, ami van, ott az alkalmazottak nem egészségügyi, hanem háztartási segítséget tudnak nyújtani, a szakképzett betegápoló pedig napi néhány órára is egy vagyonba kerül (adómentesen, zsebbe a nővérkének ugye...), az elfekvőosztály is napi 2-3000 Ft.

Az idős-gondozás a jövő nagy problémája, hatalmas biznisz lesz hamarosan.

@Braincelle: ebben az esetben viszont ül a megállapításom. Neked _még_ nem volt testközeli megtapasztalásod, milyen helyzetben vannak a "magyar egészségügy". Addig örülj, amíg el nem jön ez az alkalom. Utána nem fogsz hosszas körítésbe kezdeni azzal kapcsolatban, hogy milyen keveset, konkrétumok nélkül, és nem elsődleges megtapasztalásból írta a osztoló a posztját. Akinek _már_ van tapasztalata, annak bőven elég a fenti poszt is, hogy ráismerjen: ez magyarországon történt. És kétség sem merül fel, hogy bizony úgy történt ahogyan történt, sőt finoman volt fogalmazva. Nagyon finoman.

8 oldalas posztot tudnék írni anyám esetéből. Amiben az is kiderülne, hogy a spórolásra kényszerített kórházak a nagy spórolási kényszerszabályok miatt végül 2x-3 annyit költenek a teljes kezelésre, mint abban az esetben, amikor rögtön azzal a vizsgálattal kezdenék a diagnózis felállítását, amivel szerintük kellene, de az előbbi megszorítások okán előbb sorra végig járnak (feleslegesen) minden egyéb vizsgálatot, hogy az esetek többségében - ha addigra nem murdel meg a pánciens (mert az idő közben telik ám...) végül csak meg kelljen azt a vizsgálatot csinálni, amivel eleve kezdték volna (legtöbb esetben már sürgősségivel - nem várólistába téve a delikvenst). Így aztán feleslegesen le vannak kötve és terhelve az erősforrások, és ebbe az orvosok is beletartoznak, mint humán erősforrások.

@Meridian74: erősforrások = erőforrások.

@Meridian74:
Légy szíves vedd le a weboldalad hivatkozását. Reklámnak minősül.

praxis.blog.hu/2010/06/23/blogszabalyzat_7

- A blogon más weboldalak reklámozására van lehetőség. Részletes ajánlatunkat a Médiaajánlat menüpont tartalmazza. Reklámhelyet igényelni a praxisblog@yahoo.com címen lehet.

@vitalis06: Mivel te vagy a huszadik hülye, aki reklamál, hogy a nagyi betegségéről nincs a posztban semmi és "ezt így mégis hogy", ezért nálad érkezett el a pillanat, hogy jelezzem: A poszt nem egy konkrét műveletről szól, tehát irreleváns, hogy a nagyi cukros-e vagy a bal farpofája keléses-e. A poszt a tahó hozzáállásról szól. Az pedig betegségfüggetlen. Nem csak szegeden. Ez a blog is mosdatja a szerecsent, de az csak fekete akar maradni.

Sokszor és sokan leírták, hogy a másik emberrel emberként bánni nem orvosi eskü, nem pénz kérdése. Egyszerűen az ember minőségének mutatója. Az EÜ manapság a szar ember kategóriából halmozott fel nagyobb készleteket. Ez a poszt lényege, akkor is, ha egy három éves szintjén van megfogalmazva a magyar nyelv szabályainak teljes mellőzésével. A lényegen a csomagolás soha nem képes változtatni, mert előbb-utóbb minden csomagolást eldobnak, hogy megnézzék azt, amit rejt.

No, most lehet tovább indignálódni, hogy nem derült ki, mi is a nagyi baja...de most már annak tudatában, hogy tulajdonképpen kiderült.

@Meridian74: Végre egy értékelhető hozzászólás.

Egyébként az itt kommentelő törzsközönség stílusán pontosan tetten lehet érni a kórházi állapotokat. Olyan türhő módon tudnak hozzászólni, annyira érzéketlenül, a bloggazda cenzorcicával egyetemben, hogy néha az az érzésem, hogy ez a banda egy a kórházi főnővérekből verbuválódott komment gyártó sereg. Ismeritek a típust, elhízott, alulról veri a 200 kg-ot, de ő a diétás nővér, nagyhangú, erőszakos, buta, de hatalma van, mint a portásnak, hát él vele. Ilyeneket régen a TSZ-ekben is lehetett látni bajuszos férfi formájában, permanensen berúgva, zsíros hajjal, bajusszal.

@BKV reszelő: ejnye :D Szerintem te innen hamarosan ki leszel tiltva :D
Ez az oldal arra jó, hogy azokat a posztolókat, akik valami rosszat mernek írni az egészségügyi dolgozókról, jó alaposan földbe lehessen döngölni.

@batgirl: Már többször ki voltam tiltva. A cenzor tűri a legkevésbé a kritikát, a névválasztása is mutatja. Ő ugyanis a "fogd be a pofás" eszközével formálja a véleményt. A másét. Vagy azt mondod, ami neki tetszik vagy kicsinál. :) Legalább olyan nevetséges a szerencsétlenkedése, mint a kormányok internet ellenőrzésére tett kísérletei. Nem érti, nem értik, hogy a világ megváltozott.

@BKV reszelő: ismerem a helyzetet. :D

@batgirl: Most egyébként azon filózok, hogy létrehozom az antipraxis blogot, ahová átemelem az itteni posztokat ügyesen, és a kommenteknek teljesen szabad teret adok. :)

@BKV reszelő: mindjárt kapsz akkorát, hogy meglepődsz:))) Várj csak míg felébred cenzorilla kisasszony:D

@batgirl: Ugyan. A reggeli kávéhoz néztem be, nagyon jót derültem a sok funkcionális analfabétán, most már jöhet a diktátorina is....a szabályzatba is beleolvastam és jót derültem. Például ezen: "- A Praxis blog nevet (és ezek változatait) engedély nélkül felhasználni, más weboldalra beregisztrálni, azzal visszaélni tilos!" Na ja, levédette szerintem is. :D Az összes változatot, aha.

@batgirl: A vicc az, hogy semmi trágárság és semmi sértő nem volt abban, amit írtam, hacsak a tükörtől nem sértődnek meg day by day az itt bégetők....mégis, eltér a mainstream-től amit írtam, hát akutyafájátezsértőticcsákki skandálás lesz a vége. :D

Az egész problémának valszeg ez a mondat a kulcsa: " már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a hely" Szóval: az orvosoknak nem az a problémája, h nem akarják meggyógyítani, mert beteg. A néni a kórházba kisebb rosszulléttel került be a posztoló szerint is, tehát nem egy krónikus valamivel. Rosszullét valószínűleg elmúlt, nagyi meg mégis maradt a kórházban. Holott a kórház nem idősek otthon kevés megmaradt ágyat/kapacitást a valóban beteg emberekre kellene fordítani. Aztán meg megy a másik posztban majd a sírás, hogy anyámat nem tudták csak a folyosón elhelyezni. Mert a kórteremben egy idős asszonyt parkoltatnak a rokonok, akit az enyhe rosszulléte múltával csesztek hazavinni.
Ilyen tekintetben tényleg irreleváns, hogy mi a baja a nagyinak. Vélhetőleg semmi komoly, ami kezelést igényelne. Ezért is nem esik szó róla. A probléma az, hogy a kórház az kórház, nem gondozó otthon.

@VaTi: Ez vélelmezés. Kár volt leírni. Nem erről volt szó még mindig. Akkor is igaz az előző három mondatom, ha te valami helyi celebnek képzeled magadat. :)

@VaTi: Az külön szép és jellemző, hogy miután valószínűsítettél valamit, a végén már konkrét ítéletet is hozol. Erősen emlékeztet ez a koncepciós perek korára, az inkvizícióra.

@BKV reszelő: "valószínűsítettél valamit"
Idéztem a posztolót. Az valószínűsítés. Nyilván mert nem azt írtam, amit te hallani szerettél volna. A probléma tudod az, hogy ez _tényleg_ benne van a posztban.
Azt tudjuk, hogy az orvosok szerint az idős embernek (pusztán öregsége okán) még nem a kórházban a helye. A betegségéről valóban nem tudunk semmit. Vagy azért, mert az még a posztolót sem érdekli, vagy mert hogy nincs is. Ismét a posztolót idézném: "bekerült a kórházban kisebb rosszul lét miatt" Ezt követően a betegségről szó sem esik.
És ezt akkor is a posztoló írta, ha te másképpen szeretnéd összerakni.

@VaTi: " már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a hely"

Ezt idézted. Ez a mondat nem hordozza azt a jelentést, hogy a néninek nincs baja. Mivel a bekerülésének nem ez volt az oka, így az írásod dőreség. Finoman fogalmazva. A kisebb rosszullét nem attól van, hogy az ember öreg. Tudtad ezt? Tehát itt csak te raktál össze valamit. Nem kellett volna.

@BKV reszelő: Ha a posztolónak valami konkrét krónikus problémája lett volna, ami továbbra is fennáll, kezelést igényel, akkor az valahogyan megjelent volna a posztban. Az a tény, hogy a posztoló enyhe rosszulléttel került be, és a továbbiakban szó sincs a betegségről, számomra azt jelenti, hogy az az enyhe rosszullét átmeneti volt és már nincs. Az orvosok pedig azért mondták azt, amit ("már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a hely"), mert betegség már nem igazolja a kórházi tartózkodást. Pusztán a rokonok próbálják ottparkoltatni az idős nagyit, akit nem tudnak ellátni. Ezért nem a betegségről beszél a posztoló, hanem az öregségről.

@VaTi: A rövid eszed okán TÉGED IDÉZLEK:

"A néni a kórházba kisebb rosszulléttel került be a posztoló szerint is, tehát nem egy krónikus valamivel. Rosszullét valószínűleg elmúlt, nagyi meg mégis maradt a kórházban. Holott a kórház nem idősek otthon kevés megmaradt ágyat/kapacitást a valóban beteg emberekre kellene fordítani. "

Vegyük észre a következő mondatot: "Rosszullét valószínűleg elmúlt, nagyi meg mégis maradt a kórházban."

A valószínű szó ilyen gyakori használata arra utal, hogy nem tényekről írsz, így a végén elkönyvelni tényként azt, amit a valószínű szó gyakori használatával "logikáztál" össze, nem más, mint butaság.

És ezt a szöveget tőled idéztem.

@VaTi: Végig valószínűsítesz és a témát ez nem is érinti. Celebkém! Vagy maradjunk a tárgynál vagy kezdjünk el színes történeteket valószínűsíteni a levélből. Ki tud nagyobb sztorit kreálni a levélből? :D Idézem a jellemző szóhasználatodat: "valószínű", "volna", "számomra az jelenti"....

és ezek után már tényeket közölsz: "Az orvosok pedig azért mondták azt, amit ("már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a hely"), mert betegség már nem igazolja a kórházi tartózkodást. Pusztán a rokonok próbálják ottparkoltatni az idős nagyit, akit nem tudnak ellátni. Ezért nem a betegségről beszél a posztoló, hanem az öregségről."

Ráadásul elég rosszindulatúan nyilatkozol a már elítélt rokonságról. Mész befelé a csőbe rendesen! :)

@BKV reszelő: hogy a fenébe ne logikáznék, ha egyszer semmiről nem szól a poszt... Számomra a leírt semmiből ez állt össze, mint leglogikusabb variáció.
A személyeskedő minősítgetéseidet légy szíves nyeld le. Nem vagyok kíváncsi rá. A posztról beszélgetünk. Az, hogy te egy netre feltett semmi kis sztoriról beszélgetve nem tudsz higgadtan beszélgetni, nem engem minősít.

@BKV reszelő: Az általad említett problémának egyik oka, hogy az orvostudomány távol került a hétköznapi ember életétől. Már nem az út szélén összeszedett gyógynövényekkel próbáljuk kezelni az ilyen-olyan bajokat, hanem a hétköznapi életben nem megtalálható dolgokkal, mint a tabletták, injekciók és sebészeti beavatkozások. Amióta a szulfonamidokat elkezdték használni az állatgyógyászatban (lsd James Heriott művei az angol vidéki állatorvoslásról), egy hétköznapi ember számára ezek már elvonatkoztatott dolgok. Ha nem érdeklődik a téma iránt igencsak alaposan, már nem látja, mi váltja ki a hatást, és így számára a gyógyszerek a csodaszerek kategóriái lesznek. Mert beveszem a pirulát (ami ugyanúgy néz ki, mint az ezer másik), és elmúlik a bármiféle fájdalmam, a lázam, a rosszkedvem... Egy ilyen elvárásnak lehetetlen az orvos oldaláról megfelelni. Nekünk, betegeknek és hozzátartozóknak, meg kell értenünk, hogy az élet velejárója a fájdalom, az öregedés és a halál.

Külön bekezdésbe írom, mert ez tényleg már csak az én saját filozófiám, és nem tartozik hozzá az előbb mondottakhoz. Ma mindenki fiatal szeretne lenni. Ahelyett, hogy azt az életkort élvezné, amelyben éppen van. Tényleg nagyon jó tizenévesnek lenni, és először megtapasztalni, hogy nincsenek felettünk korlátok. Valóban nagyon jó huszonévesen teljesen átélni ugyanezt. De vajon ha huszonévesek maradnánk, hogyan élhetnénk át gyermekeink felnevelésének gyönyörűségét és bonyodalmait? Ha fiatal szülők maradnánk, hogyan láthatnánk amint saját gyermekünk lesz tizen-, majd huszonéves? És hogyan tapasztalhatnánk meg, milyen unokát tartani a karunkban? Én fát ültetek.

@VaTi: Vedd észre, hogy a bánásmódról, a kommunikáció mikéntjéről szól a poszt a maga egyszerű módján. Nem kell továbbgondolnod és amatőr diagnózist sem kell a néniről felállítanod. Egyszerűen arról szól a poszt, hogy hogyan bánunk azzal, aki kiszolgáltatottnak érzi magát velünk szemben. Az ember minőségéről szól a poszt, nem a reumáról vagy a magas vérnyomásról.

Vedd észre azt is, hogy a higgadtságom nem szenvedett csorbát, egyszerűen mulattat, ahogy az előítéletes véleményeddel kacskaringózol, miközben a lényegről egy bötűt nem vetettél monitorra. Nem minősítettelek még, a "celebke" nem minősítés. A butaság szót is egyszer használtam még, de azt sem a te minősítéseddel kapcsolatban. Próbálj arra gondolni, amit a bötűk közölnek. Nem kell továbbgondolni. Elég megérteni. :)

Csak kérdem, hogy tehetetlen dühöt miért csak magasan képzett irodalmárok érezhetnek? Hová van ez kiírva?

@Irkutszk: Nem tudok és nem is akarok vitatkozni azzal, amit írtál, mert jó és szerintem igaz.

Csak annyit tennék hozzá, hogy akkor is emberként kell a másik emberrel bánni, ha én ismerem a gyógyszerekkel kapcsolatban ismerhető dolgokat és akkor is ha nem. Ezért mindegy számomra is, hogy mi volt a néni baja. Ezen semmit nem változtat az, amit leírtál. Inkább ráerősít, mert minden tudományág olyan szerteágazó manapság, annyi tudás van felhalmozva, hogy egy orvos is lehet pillanatok alatt "beteg", amint ügyfélként megjelenik más tudományágak által kiszolgált területen. Ha ott azt kapná, amit a betegei a kórházakban, akkor kerekedne a kis szája rendesen. :D

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, valamint törzsgárda! Részemről itt temporary off esete forog fent, mivel dologidő van. Sok szeretettel üdvözlök mindenkit, empátiát és klimatizált szobákat valamint sok folyadékot kívánok mindenkinek a továbbiakban! Viszonthallásra! :)

@BKV reszelő: a kommunikáció mikéntjéről? Nem tudom mi hangzott el. Illetve amit tudunk:
"már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a helye." Ezt a posztoló úgy közli, mint amit az orvosok mondtak. Kvázi idézetként. Ez az egyetlen idézetnek vehető mondat, ez pedig arra utal, amit én leírtam. A többi inkább az ő (család, ismerősök) benyomását közli: "lekezelő módon beszélnek a családtagokkal" "az embert annyira sem veszik tiszteletbe mint egy vágóhídi állatot" "a hozzá állási stílusuk is egyre jobban nem emberre méltók."
Ezek benyomások. Ami fontos ugyan, de kezeljem tényként? Mi van, ha az orvosok egyre türelmetlenebb hangnemben éppen azt magyarázták a családnak, amit korábban maga a posztoló idézett, hogy a kórház nem idősek otthona, csókolom, tessék a mamát hazavinni. Aztán ez nekik bunkóság, meg embertelenség.
Ki tudja? Én nem. Te sem.
De ha azt kéred, hogy nézzem a posztot, azt teszem. Megnéztem, mi az ami konkrétan elhangzott, és mi az, amit a posztoló, mint harmadkézből informálódó ismerős benyomásként közöl.
Nézd, annyi van, hogy kikerült egy abszolút semmitmondó, általános frázisokat puffogtató poszt. Ebből te olvastál, értelmeztél valamit, meg én is. Éppen azért, mert annyira semmitmondó a leírás, hogy teret ad a kérdéseknek és a továbbgondolásnak.
Aztán te ezért megjegyzéseket teszel az én rövid eszemre, meg celebségemre (???). Nos, mit is mondhatnék? Legyen szép napod. Szebb annál, mint hogy egy ilyen posztocskán kell igazságot szerezned a véleményednek.
Megadom neked: igazad van. legyen.
Üdv!

@BKV reszelő: Ez valóban nagyon szomorú része a mai egészségügynek. Sajnos csak @jágör68: szavait tudom idézni. Mostohaként bánik a vezetés az egészségüggyel, politikai párttól, iránytól és felekezettől függetlenül. Mint korábban volt is egy ilyesmit pendítő poszt, nem az igyekezettel van a legnagyobb gond, hanem az idővel. Szimplán nem jut elég idő egy betegre, mert ott tolong a többi beteg is. Ha belegondolsz, hogy milyen bérért mennyi munkát végeznek akár az orvosok, akár a nővérek egy kórházi osztályon, akkor látnod kell, hogy fanatikusnak kell lenni ahhoz, hogy ezt hosszútávon bárki csinálja. Szerintem nem az igyekezettel van a gond...

@El Visco Stello: Sőt, amennyire én tudom, több frusztrációt élnek meg az alacsonyabban képzett emberek, mint a magasan képzettek. (Ettől még a magyar nyelv ápolása a mi kötelességünk. A magyar nyelvet és kultúrát soha senki más nem fogja ápolni, ha mi nem tesszük.)

@Irkutszk: Fürdés után, fél lábbal a kocsiban még idenéztem. Nem kellett volna, mert megszólítattam. :)

" Mostohaként bánik a vezetés az egészségüggyel, politikai párttól, iránytól és felekezettől függetlenül. Mint korábban volt is egy ilyesmit pendítő poszt, nem az igyekezettel van a legnagyobb gond, hanem az idővel. Szimplán nem jut elég idő egy betegre, mert ott tolong a többi beteg is. Ha belegondolsz, hogy milyen bérért mennyi munkát végeznek akár az orvosok, akár a nővérek egy kórházi osztályon, akkor látnod kell, hogy fanatikusnak kell lenni ahhoz, hogy ezt hosszútávon bárki csinálja."

Aham. Ez nem érdekel. Nem érdekel, mert az egészségügy helyére bármilyen más szakma vagy hivatás neve beírható. Mégis, a legtöbb helyen emberi a hangnem, és segítőkészen, pozitívan viszonyulnak az ügyfélhez. Egyedül az egészségügy és a közigazgatás ilyen. Ha boncolgatnám, akkor nagyvonalakban az jönne ki, hogy a közigazgatás azért ilyen, mert megteheti, mert nem tudsz vele szembe menni, nincs alternatíva. Az egészségügyre ez úgy igaz, hogy van alternatíva, de kevesek tudják megfizetni, ráadásul ott nem egy okmány elkészülte a tét, nem egy ügy elintézése, hanem maga az élet, annak minősége. Ezért az egészségügy ilyen volta számomra, hangsúlyozom: SZÁMOMRA ijesztőbb és elítélendőbb. Visszaélni azzal, hogy valaki nem mer visszaszólni, reklamálni, mert félti az egészségét, az életét, szerintem BTK-ba való cselekedet. De ez másik sztori.

Újra megragadom a lehetőséget, hogy tisztázzuk: A beteg egyben ügyfél is. Igen, az egészségügyiek szolgáltatást nyújtanak és az ügyfeleikből élnek. Így kellene hozzáállni és megváltozna ám a betegek=ügyfelek hozzáállása is.

@VaTi: "a kommunikáció mikéntjéről? Nem tudom mi hangzott el. Illetve amit tudunk:
"már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a helye." Ezt a posztoló úgy közli, mint amit az orvosok mondtak. Kvázi idézetként. Ez az egyetlen idézetnek vehető mondat, ez pedig arra utal, amit én leírtam"

Nem, nem utal semmire önmagában. Az előzmények ismeretében ez így semmire nem utal, pusztán némi elutasítást tükröz. ...és ilyet nem mondunk semmiképpen sem.

Egyébként érdemes lenne elővenni az itteni leveleket egyszer és kivonatolni. Tetszik neked vagy másnak avagy sem, a kommunikáció minősége nem mérhető az egészségügyben. Annyira alacsony a nívója. Erről mi TB befizetők nem tehetünk, mi befizettük azt, amit a törvény előír. És igen, igazam van. Ha majd nem lesz, figyeld majd meg ügyesen, el fogom ismerni mindenféle trükközés nélkül. Le fogom írni, hogy "Vati mama! Én tévedtem, neked van igazad, ma sem éltem hiába, mert újat tanultam, több lettem! Köszönöm!".

De ennek nem most van az ideje és a praxis blog-ban szerintem soká jön el ennek az ideje egy ilyen vitában. :) A herpeszről vitázhatunk, ott úgy kezdem majd, hogy bocsátassék meg minden hibám, de nem vagyok orvos, tehát....ahogy az a minap is megtörtént egy fogászati kezelésről szóló levél esetében.

Neked is szép napot, empátiát, hűvös szobát, sok folyadékot és emberséget! :) Az utóbbi egyébként drog, függőséget okoz! :)

@Irkutszk: Amennyire én látom, jelen esetben rendesen osztva van a posztoló a jóságos népművelők részéről kizárólag építő jelleggel. Az alacsony képzettségből pedig a fenemagas képzettségű orvosok egyéb következtetést is le tudnak vonni. Hogy csak párat említsek, a gyenge érdekérvényesítő képesség és ami a lényeg, az alacsony jövedelem. Hát kérdem én és joggal: Érdemes ezekkel foglalkozni? Minek élnek az ilyenek? Csak a probléma van velük...
Feltétlen tisztelem a kultúra ápolása iránt érzett elkötelezettséged, de ez egy egészségügyi blog volt valamikor és az emberek megszokásból itt panaszkodnak az egészségügyre.

@Meridian74: Én is hosszan tudnék írni anyám cca. 20 éves agylágyulása során szerzett tapasztalataimról, de szerintem a felét el sem hinnétek. (Én sem hinném el, ha nem éltem volna át.)
A fölösleges vizsgálatok mellett én még adminisztrációs csalásokat is tapasztaltam.
Pl. egyik alkalommal nem értettem, hogy miért volt 10 napig kórházban, ha nem csináltak semmit, csak az utolsó napon egy végbéltükrözést, akkor viszont AZONNAL!!!! hozzam haza. Furcsálltam, a kórházi szíveslátást, egyáltalán nem akarták, hogy hazavigyem, pedig naponta hullottak mellette a betegek, szinte minden éjjel egy halottal aludt. A háziorvos utóbb vigyorogva mesélte, hogy miket számoltak el a nevére.

A volt BM kórház reumatológiára jártam (minden hónapban, munkaidőben, amit aztán le is kellett dolgoznom, órákig várakozva!!!!) csontritkulásra korallkálciumot felíratni. Amikor már harmadszor kérdezte meg az orvos, hogy "miért nem döntöm már el, hogy kihez járok" megkérdeztem tőle, hogy mit ért ezalatt? Válasz: ő már nem írhat fel gyógyszert, mert a mamám nevére gyógyszerhegyeket írt fel a kollégája (akit nem is ismertem).

@El Visco Stello: Szerintem éppen ezért kellene a bloggernek szerkeszteni a postokat.

@kisQtya: Nem kell ezen a poszton semmit szerkeszteni, ez így jó, ahogy van. Lehet értetlenkedni, de a mondanivalója akkor is a napnál világosabb: Nem törődnek a beteggel, lekezelően viselkednek, a harmadik pedig, hogy a posztoló úgy hallotta, hogy Szegeden magas szintű orvosképzés folyik, ott vannak a leghíresebb, legképzettebb, legjobb orvosok és hogy ez mennyire nem így van. Említette továbbá , hogy kora miatt hajlamosak lemondani a beteg gyógyításáról, ápolásáról. Ennyi. Erről kell beszélni! Ehelyett szó van a posztoló helysírásáról, fogalmazásáról, alacsony képzettségéből fakadó frusztrációjáról és mindezek alapján a szavahihetősége megkérdőjelezéséről.

Eddig csak passzívan olvasgattam a blogot, de ezen a levélen kiakadtam, és nem a formai, helyesírási gondok miatt. Az egész történetben NINCS SEMMI KONKRÉTUM, CSAK SÁRDOBÁLÁS!

Az én meglátásom, hogy itt is "szociális felvételre" akarták a hozzátartozók lepasszolni a nagyit, mert ők már unták a gondozását. Ezt erősíti a "KISEBB ROSSZULLÉT" megfogalmazás is. Ha kisebb a rosszullét, akkor minek kellene befektetni és miért kellene elvenni az ágyat azok elől, akiknek nagy rosszulléte van? Nagyon szűkösek a kórházi kapacitások, sokszor kell sakkozni a betegekkel az osztályok között, hogy mindenki elférjen. Ha az összes "öreg, és most kicsit rosszul is van" esetet felvennék, akkor fél óra alatt telt ház lenne.

Nem akarok feltételezni semmit, de én is láttam már olyat, hogy a kánikulában a tisztelt hozzátartozó nem adott 3 napig inni a nagyinak, aki emiatt rosszul is lett. Majd amikor megtudta, hogy 2 nap múlva már viheti is haza az öreglányt kiakadt, hogy még biztosan bent kellene lennie stb., míg végül kiderült, hogy nyaralni menne és így nem lenne, aki a nagyira vigyázzon. Érthető probléma, de ez NEM a kórház feladata.

A másik gyakori eset, hogy a 90+ éves idős ember bekerül egy komolyabb rosszulléttel. A kórházban a lehetőségekhez képest rendbe hozzák, beállítják a kezelését. Ez nem azt jelenti, hogy innentől a 95 éves Kovács néni ismét önellátó lesz, mint 60 éves korában, hanem azt, hogy orvosi szempontból minden meg lett csinálva, ergo több kórházi teendő nincs. De a hozzátartozó nem akarja elvinni, mert nem akarja otthon gondozni és kezdődik is a konfliktus.

Sokan összekeverik a kórházat és a szociális otthont. Jó eséllyel a fenti levélben is ennek esete áll fent...

Úgy látom mindenki vérmérséklet szerint mondja a magáét.Én is hozzátenném a magam verzióját.:-)

Értem a posztolót -magam is vagyok a legjobb barátnőmért aggódó barinő.mondjuk neki már meghalt a mamája, de azért én a barinőmet szeretem nagyon.Az én anyám még él, de sok baja van, főleg a megvastagodott szívizmával.

A szegedi orvostudományi komplexum sem nem más, sem nem jobb mint az átlag -ellátás szempontjából.Orvostudományilag különb.Ahogy minden orvost oktató város orvosi egyetemén.Több az újítás, több az új medicina, több az új eljárás. A kaja, a nővérek száma,meg a szobák festése azonban nem.

Nagyon jó lenne, ha az aktív emberállomány tudna releváns különbséget tenni az aktív -valóban beavatkozásokat,gyógyító folyamatokat végző és az un.elfekvő, felügyeletet és megfigyelést igénylő osztályok között. Az idősek nagyon nagy százaléka kerül az utóbbi részlegekre.(amennyiben tényleg műtét,beavatkozás vagy egyéb történik ott is egy rövid idő után "átkerülnek" a betegek más osztály más ágyaira.)
Kevesebb lenne a harag és a félreértés.
Pl. a Kecskeméti "bel" osztályt(az is a szegedi fennhatóság ám) áttették egy másik városba (ca.26 km) és ott napidíj ellenében gondoskodnak az idősek orvosi és nővéri felügyeletéről amíg szükséges.De még ott is elérkezik az idő, hogy azt mondják: tessék hazavinni, nem kórbán van már a helye az idős családtagnak. Na ekkortól szokott következni, hogy milyen bunkók, kidobják, nem figyelnek rá, nem foglalkoznak vele. Egy idős egyre romló állapotú családtagot az orvostudomány soha nem fog tudni 30 éves eü státuszba "javítani.
Ekkor a családtagok vagy hazaviszik és gondoskodnak, vagy fizetnek egy spec. idős-otthont ahol havi 100-200 ezerért mosolyognak a nővérek, van orvosi felügyelet, és lehet ülni a kertben nagy elégedetten.
Az a baj, hogy a kettő külön dolog.Nincs a világon olyan kórház ami orvoskutatás és képzés mellett fenn tudna tartani egy idős felügyelő, és gondozó otthont. Ezt a funkciót tőlünk nyugatabbra már évtizedek óta elválasztották egymástól,keletebbre meg soha nem is jutott eszükbe, hogy számon kérjék máson.
Amennyiben segít - az aggódó barinő segítsen a barátnőnek - felügyeletben vagy találni egy jó idős otthont, orvosi ellátással.Sok ilyen van Csongrád megyében is. Pénzért minden van. Tudom, benne vagyok.

@El Visco Stello: Változatlanul fenntartom a véleményemet, miszerint ha a postot szerkesztik, akkor (túl azon, hogy nem lesz örök memento a helyesírás a neten) nem tudja elvinni a kommentelőket abba a kényelmes irányba, hogy szembenézés helyett neki álljanak feljebb és a postolót izélgessék, ahogyan tették azt legutóbb a halott gyereket szült nőcivel, felháborodtak a gyermekes csúfneveken, majd mellékesen kioktatták, hogy ez így tök normális, orvosilag teljesen rendben volt minden, mit van úgy oda, még bele sem rúgtak, egyébként pedig őfelsége az egészségügy nem tehet arról, hogy selejt gyereket csinált.

@kisQtya: Ebben van ráció....

@IrishOak:

"Nagyon jó lenne, ha az aktív emberállomány tudna releváns különbséget tenni az aktív -valóban beavatkozásokat,gyógyító folyamatokat végző és az un.elfekvő, felügyeletet és megfigyelést igénylő osztályok között. Az idősek nagyon nagy százaléka kerül az utóbbi részlegekre.(amennyiben tényleg műtét,beavatkozás vagy egyéb történik ott is egy rövid idő után "átkerülnek" a betegek más osztály más ágyaira.)
Kevesebb lenne a harag és a félreértés."

Nos, erre vannak a szakemberek. Egy laikus ilyen határozottan ezt soha nem fogja tudni eldönteni, mert akkor otthon gyógyítana. Az egészségügy viszont pontosan definiálhatná a határvonalakat, mert lehet, és publikálhatná azokat, ha már elvárás, hogy én tudjam, hogy mikor mi a helyes. Persze egyszerűbb, ha kétszavas böffenések helyett az orvosnak lenne ideje arra, hogy egy kemény 10 perces beszélgetésben ellásson információval, értékelhetővel és nam olyannal, amit a postban olvashattunk. Jó lenne azt is tudomásul venni, hogy amennyiben nem 100%-osan bocsájtanak el, ami ugye lehetetlen, akkor magyarul egy két bekezdéses lábadozási tanácsadás szerepelne a zárójelentésen, mondjuk olyan, hogy a nagyi még feküdjön és ne menjen focizni az unokával vagy valami. Ugye.

"Pl. a Kecskeméti "bel" osztályt(az is a szegedi fennhatóság ám) áttették egy másik városba (ca.26 km) és ott napidíj ellenében gondoskodnak az idősek orvosi és nővéri felügyeletéről amíg szükséges.De még ott is elérkezik az idő, hogy azt mondják: tessék hazavinni, nem kórbán van már a helye az idős családtagnak. Na ekkortól szokott következni, hogy milyen bunkók, kidobják, nem figyelnek rá, nem foglalkoznak vele. Egy idős egyre romló állapotú családtagot az orvostudomány soha nem fog tudni 30 éves eü státuszba "javítani. Ekkor a családtagok vagy hazaviszik és gondoskodnak, vagy fizetnek egy spec. idős-otthont ahol havi 100-200 ezerért mosolyognak a nővérek, van orvosi felügyelet, és lehet ülni a kertben nagy elégedetten."

Senki nem is várta, hogy a temetésig gondozzák a nagyit...de még mindig az ember minőségét mutatja, mit hogy közöl...és a tahó stílusra nem mentség a kis fizetés, mert akkor a teszkóban is elküldhetne a pénztáros a legcifrább káromkodásokkal megfűszerezve téged és a jó doktorokat is melegebb éghajlatra. 10 órákat dolgoznak fele pénzért, mint a szegény egészségügyisek.

"Az a baj, hogy a kettő külön dolog.Nincs a világon olyan kórház ami orvoskutatás és képzés mellett fenn tudna tartani egy idős felügyelő, és gondozó otthont. Ezt a funkciót tőlünk nyugatabbra már évtizedek óta elválasztották egymástól,keletebbre meg soha nem is jutott eszükbe, hogy számon kérjék máson.
Amennyiben segít - az aggódó barinő segítsen a barátnőnek - felügyeletben vagy találni egy jó idős otthont, orvosi ellátással.Sok ilyen van Csongrád megyében is. Pénzért minden van. Tudom, benne vagyok."

A szétválasztás nem a rokon dolga. Ha olyan rehab lesz előírva a nagyinak, ami ilyesmit igényel, kéretik emberi hangon közölni. Az idézet, amivel a post nyit, egy elég fasisztoid duma...Idézem:

"Azt mondták minek foglalkozzanak vele, hisz már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a helye. "

Ebből a mondatból - ha már egy mondatba kapaszkodik mindenki, te is, vati is - nem az "jön át", hogy a nénit le akarta dobni a család, mint a rakoncátlan ló a lovászfiút, hanem inkább olyan a feelingje, hogy: "Ennek már a temetőben a helye!". Tudod, ha nekem az anyámra így nyilatkozik egy orvos, akkor beteg lesz a saját kórházában. :)

Kedves Posztoló!
Nem csoda ha nem olyan a hangnem amit, szeretne. Talán ha nem arrogánsan közelítene a kórházban a dokikhoz/személyzethez hanem ugyanolyan hangnemet ütne meg, mint amit elvár és empatikus illedelmes lenne, akkor önnel is empatikusak kedvesek lennének.

A legfontosabb: a kórház nem öregek otthona. Ha az idős ember jó volt gyereket nevelni dolgozni, most is legyen jó mikor már nem hajt hasznot. Most vissza lehet adni azt a sok ápolást gondoskodást ,amit ő adott. Vagy ha diszkomfort tessék berakni 1 idősek otthonába. A kórház nem egyenlő ápoló és gondozó otthonnal. Tisztességtelen aktív méregdrága ágyakt elfekvőnek használni. Nem ezért fizetem az egészségügyi járulékot:).

@BKV reszelő:
Értelek.

A poszt -nyers fordításban arról szólt, hogy az igen idős nagyi az orvosok szerint nem igényel kórházi!!!! felügyeletet.

Na most akkor a fasisztoid dumáról az jut eszembe: az apám lábát (súlyos érszűkület miatt) levágták. Az egyik városban megcsinálták a nagy műtétet, aztán átvitték egy másik városba.Majd 2,5 hónap (elfekvő)rehab után elbocsátható státuszba került.Úgyhogy a kórház, csak és addig foglakozott vele, míg valóban orvosi feladatot jelentett. Az már más kérdés, hogy az eü. keretein belül "képzeli el az átlag ember az idősek ellátását, és orvosi felügyelettel kombinált ellenőrzésen alapuló ellátását.

Az osztályvezető orvossal beszélgetve megtudtam sok érdekes dolgot: pl az apám öreg,makacs,gonoszkodó,demens, de nem beszámíthatatlan;és mivel több évtizedig "xart az orvosi javaslatokra, csak és kizárólag magának köszönheti, hogy levágták a lábát -életmentés céljából.(mind a kettőt le szándékozták, de az egyiket mégis sikerült megmenteni - ez az orvos felelőssége, és erről korrekten be is számolt, mert elbeszélgettünk róla)Sokkal rosszabb eü állapotban van mint egy átlag 70 éves, és bár öreg semmi keresnivalója nincs a kórházban. A többi elfekvő néni-bácsi is hasonló állapotban -és nem tud semmit tenni értük. Vagy hazaviszi mindenki magához,vagy kerít neki ellátást.
Teljesen korrekten és normálisan beszélgettünk.Mindent elmondanak és minden kérdésre válaszolnak.Feltéve persze, hogy normális ember módjára kér konzultációt a hozzátartozó. A nővérek kevesen voltak -gondolom azóta is kevesen vannak.De mindenki tisztába volt téve,meg volt etetve, és a gyomorszondás táplálás is be volt időre kötve.
Én mint rokon - nem tudom elválasztani,hogy mi orvosi, és mi nem. De nem vagyok totál bolond, így egészen világos volt számomra, hogy amikor azt mondták, hogy az apámnak semmi keresnivalója nincs a kórházban, azt akként értelmeztem, hogy akkor én -mit cselekedjek tovább. Mivel gyakorlatilag nem ismerem az apámat -így kerestem neki otthont -a megadott paraméterekkel.Manapság olyan jól van hogy csajozik is már. :-) Az egész dolognak az eü-höz annyi köze volt, hogy a sebész levágta a lábát,az elfekvő felgyógyította. Ez az eü. dolga volt, el is végezték hibátlanul; a többi a saját sorsom -nem kis feladata.
Nekem a posztból az jön le -és nem érdekel a nyelvtannácizmus, mert ki van írva, hogy minden úgy fog megjelenni ahogy azt a levélíró elküldi Despotának - hogy valahol a világban egy barátnő hőbörög egy szegedi idős ellátó osztály terheltsége miatt,(ahová kb óránként kerülnek be idősek kiszáradás, szívbajok, elhanyagoltság, vagy zavartság meg egyéb "kis rosszullétek" miatt, de nem tudja,hogy mi van az idős emberrel, és nincs is tisztában azzal, hogy mi is történt vagy történik valójában. Szval. én csak azt javasolnám -magamnak is- hogy gondoljuk át ezt, hogy kinek milyen feladata van, és miben és hogyan ismeri, vagy nem ismeri el a saját felelősségét,és hogyan bírálja felül pl a kívülálló az orvosi javaslatokat,hogyan minősíti a nővéreket -akik nem 'kedvesnővérek amúgy.. Nincs semmi baj, mindent meg lehet oldani.Mindent a megfelelő időben és helyen.

@IrishOak: Eleve ott tér el a gondolatmenetetek, hogy BKV r. szerint a poszt nem arról szól, hogy egy embernél ha az eü állapota nem indokolja a kórházi tartózkodást, akkor pusztán a kora miatt ne tartsák bent. Szerintem, szerinted és még jónéhány kommentelő szerint erről van szó (kisebb rosszulléttel bekerült, maradjon is bent, a rohadék orvosok szerint meg az idősgondozás nem eü feladat), szerinte nem. Eleve a kiindulópontotok más. Szerinte a poszt nem arról szól, hogy egy nagymamát az orvosok haza akartak küldeni, mert a kor nem indok a bentfekvésre.

@IrishOak: "A poszt -nyers fordításban arról szólt, hogy az igen idős nagyi az orvosok szerint nem igényel kórházi!!!! felügyeletet."

Nem, nem erről szól! Mondjad ki hangosan: Túl öreg ahhoz, hogy itt legyen....nekem ez sehol nem hordozza, hogy elláttuk, elbocsájtható. Mondjuk én tudok magyarul és jó nevelést kaptam, tehát ilyen rosszízű mondatokkal nem operálok...elsőként. :)

"Én mint rokon - nem tudom elválasztani,hogy mi orvosi, és mi nem. De nem vagyok totál bolond, így egészen világos volt számomra, hogy amikor azt mondták, hogy az apámnak semmi keresnivalója nincs a kórházban, azt akként értelmeztem, hogy akkor én -mit cselekedjek tovább."

Ha a poszttal párhuzamba állítanánk apukád esetét, akkor amint nem volt már kórházi ápolásra szüksége, kellett volna egy orvos, aki ezt mondja: "Mit keres itt, hiszen már féllábú!" ... és akkor te is kiakadtál volna, nem?

@VaTi: A poszt nem erről szól, hanem a közlés módjáról. Végig azt panaszolja az írója. Az ellátással semmi baja, egy szó nem esik róla. ÉS az a mondat igenis predesztinálja a gondolataimat, hogy valóban erős tahósági faktor uralkodik ott.

Most pedig az egészség jegyében az ebéd utáni alvás szertartását kell foganatosítanom.

@BKV reszelő: Nyugalom, én értem, hogy szerinted a poszt nem arról szól, amiről szerintünk, így a mi álláspontunk szerinti beszélgetés és a te álláspontod szerinti beszélgetés elmegy egymás mellett. Nincs közös pont. Az "idős de nem beteg ember ne feküdjön kórházban" témakör a te gondolatmenetedet nem érinti. Ok, értem elfogadtam, ezért is írtam IrishOaknak, hogy ezt a gondolatmenetet hiába viszi neked, mert szerinted ez eleve nem témája a posztnak.
Egyébként hangnem és bánásmód témában: van itt egy nagyon kedves, kulturált orvosnő. Élmény olvasni az értelmesen, mindkét oldalt figyelembe vevő hozzászólásait. Egyik poszt alatt több példát hozott arra, hogy a hozzátartozókkal beszélgetve nem egyszer belefutott abba, hogy ha nem azt mondja, amit hallani szeretnének, akkor beszélhet bármilyen kedvesen, együttérzően, empatikusan, bunkónak és nem hozzáértőnek, rosszakaratúnak fogják tartani, egyszerűen azért, mert nem azt mondta, amit elvártak. Pl: Nem, ez a vizsgálat és kezelés, ami önök szerint helyes lenne, ezért és ezért nem célszerű, jelen esetben ez és ez a vizsgálat és kezelés kellene, ilyen és ilyen okok miatt (rohadt orvos, nem vizsgálja meg rendesen a papát. Peidg én a gugliban meg a fészbukon olvastam).
Érdekes kérdéskör ez a mit és hogyan mondott az orvos vs. mit és hogyan hallott a hozzátartozó. Pláne, ha nem azt mondták, amit hallani akart (Nem, a mamának nincs komoly szervi problémája, az a kis vérnyomásprobléma rendeződött, a továbbiakban így és így kellene gyógyszerezni, gondozni. De persze ha gondolják, tessék csak nyugodtan bent hagyni a mamát, majd mi vigyázunk rá. Nem, nem kell otthon figyelni rá, majd megoldjuk mi. Persze, tudjuk, sokba kerül az gondozó otthon. Nem, ne tessék aggódni, esti puszit is fogunk adni önök helyett. Rendben lesz minden...)

@BKV reszelő:

poszter ezt írta:"Sajnos a nagyi már nem a legfiatalabb, így bekerült a kórházban kisebb rosszul lét miatt. Már akkor a szegedi kettes klinika, amit Szegeden találhatunk, az ott dolgozók bunkó stílussal lekezelően bántak szegény nénivel. Azt mondták minek foglalkozzanak vele, hisz már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a helye."

Ezt hogyan lehet még értelmezni?Valami sorok közti titkos jelentéstartalom is van biztosan.

Amúgy De!konkrétan elhangzott: A "bácsi" rossz állapotban van és most már csak az a baja, hogy nincs meg a jobb lába combtól. Ezen nem lehet segíteni, de kellő gondos ápolással még sok évig eléldegélhet,feltéve ha rendszeresen látja orvos-mert akkor a másik lábát is le fogják vágni.

Nem,nem akadtam ki.Egyáltalán nem.A tények cudar dolgok.De a mondatot jól meg is jegyeztem!mert élete során nem sokszor hall ilyet az ember.Illik olykor odafigyelni az orvosra:-) nem azért beszélnek, hogy hűljön a fejük.Nem az orvosok hibájának tulajdonítom,hogy ez megtörtént.Amit kellett megtettek.A többi az én dolgom. De nem keverem össze a kórházat az elfekvővel,és a szociális ellátó öregotthonnal. Én ilyen radikális valóságban élő vagyok:-)

@VaTi: "... hogy ha nem azt mondja, amit hallani szeretnének, akkor beszélhet bármilyen kedvesen, együttérzően, empatikusan, bunkónak és nem hozzáértőnek, rosszakaratúnak fogják tartani..."

Igen vannak ilyen emberek, de ez nem változtat azon, hogy meg kell adni a tiszteletet. ...és utána adjon isten, fogadj isten. Mivel ügyfelekkel foglalkozom én is eleget, ismerem ezt a jelenséget, tudom, hogy baromi fárasztó ez az elbutult, talpig lusta - még a gondolkodáshoz is - társadalom. Mégis...

Nem mellesleg sokkal érdekesebb lenne, igaz, munkával járna, ha ilyen levelek esetében egy e-mail útján megkeresnék a másik felet is. Kerekebb sztorik jönnének ki.

@IrishOak: Lovagolhatunk a szavakon, de ez " minek foglalkozzanak vele, hisz már öreg, és egy öregnek nem itt lenne a helye" egyértelműen előre lemondást mutat...ezért is írtam az elébb, hogy jó lenne ilyenkor a másik félnek is dobni egy levelet, hogy meséljen azokon a kereteken belül, amit a jog megenged neki.

@VaTi:
bocs; neked akartam hamarabb:-))

Igen én is érzékelem az egymás mellett való elbeszélés tényét:-)

Sokszor merül fel hogy mi az eü. dolga,és mi a társadalmi "feladat. A kettőt mindenki egyénien értékeli.
Én pont azért írtam a saját példámat -kendőzetlen őszinteséggel, mert saját bőrömön tapasztaltam,hogy hogyan rendeződik át a nagy egészségügyi elvárás, egy társadalmi problémává.

Az aktív lakosokat is mindig megosztja maga az eü is. Mert van aki egy napos sebészetet akar,van aki meg 2 hetet szeretne egy epeműtét után a kórházban.
Az idős ellátás meg az átlagéletkor növekedésével természetesen kitermeli a maga problémáit.Talán mi is eljutunk egyszer oda, hogy ezt a dolgot teljesen természetesen úgy fogjuk kezelni hogy: a nagyit bevitte a mentő, megvizsgálták,adtak gyógyszert, aztán behívják a hozzátartozót, és elmondják: no 48 órán belül tessék válaszolni, hogy hol és miként lesz elhelyezve a páciens, mert szoros orvosi felügyelet nem kell.De kell ellátás, rendszeres orvosi látogatás, és megfelelő személyi higiénia, és érzelmi táplálék. Na az lesz még nagy törés a jelenlegi hazai viszonyokat nézve.

@BKV reszelő:

Előre lemondás; azt én mint szubjektív érvelést-szívesen elfogadom.

Csak az mondd le a családja tagjáról aki másra kívánja hárítani a felelősséget.Az orvos nem családtag -bár vannak akiknek igen.:)Az orvos a maga szempontjából értékeli a helyzetet, és ha nem tud mit tenni, akkor azt el is mondja.Ő nem mondd le semmiről... azt a családtag tudja csak megtenni.

Én még soha nem találkoztam olyan orvossal aki csak úgy lemondott volna a páciensről.Még akkor sem, ha én már lemondtam a családtagomról.(más történet)De sokszor láttam olyat akiről lemondtak a családtagok, és kényszerből elpakolták valami 'istenhátamögé,valami önkoris szoc. otthonba, ahol brutális körülmények közé kerültek, mert a kórház orvosa nem tudta már tovább tartani az aktív rehab ágyon,és nem kellett a gyerekeinek.:-(( na az a tragédia.

@IrishOak: Igazából azt gondolom, hogy ezt a problémát az termelte ki, hogy a lakosság nagy része képtelen anyagilag megoldani egy gondozásra szoruló idős ember megfelelő elhelyezését. A hely kevés, hosszú várólisták vannak, fizetni pedig sokat kell érte. Egy olyan helyzetben, mikor egy család a saját mindennapi megélhetését alig tudja biztosítani. Nyilván ilyen helyzetben olcsóbb és "kézenfekvő" a kórházban felejteni az idős embert.
Nagyon sok ezzel kapcsolatos problémát látok a környezetemben. Egy nem túl régi eset: a szomszédasszonyunk férje agyvérzés miatt teljesen lebénult. A fia maradt otthon ápolásin (megalázóan minimális összeg), anyuka 4 műszakban gyárban dolgozott. A nagytestű magatehetetlen apukát wc-ztetni, fürdetni, gondozni, megérteni az artikulálatlan beszédét...rettenetes munka lehetett. És ezt 12 évig! Nemrég halt meg az apuka. A család szegénységben élt, eleve ugye 1 kereső (haha, 4 műszakos gyári meló 100-ért)+ egy ápolási segély (talán 23 körül lehet) A fia közben 18 évesből 30 éves lett. Ez idő alatt végig az apukája közelében kellett maradnia, mert folyamatos felügyeletet igényelt. Csupaszív, érzékeny, de visszahúzódó, nehezen ismerkedő ember lett. Azok az évei, amikor más fiatal srác csajozik, ismerkedik, elmentek. És ma sem tennék másként, mert nincs olyan gondozó otthon, ami egy vidéki kisváros közelében elérhető összegért megfelelő ellátást biztosított volna a teljesen mozgásképtelen beteg családtagnak. Szóval: valaki vagy vállalja ezt az irtózatos terhet, vagy más lehetőség nem lévén az eü-re próbál terhelni egy szociális problémát. Mi a jó megoldás?

@VaTi:
Gyakorlatilag ugyan azt gondoljuk a dologról.A jó megoldást én konkrétan nem tudom, mert ha szakmám szerint gondolkodom, akkor gyakorlatilag azonnal leválasztanám az eü-ről az összes II.bel. osztályt. Ahogy azt már két éve pont a saját történetemből tapasztaltam.(nem véletlen, hogy anyagilag is rendeződött-akkor a kórház helyzete.
Tényleg nagyon észen kell lenni, ha az ember azt mérlegeli, hogy mi az orvoslás dolga, és mi a szociális ellátóé.Minden betegség következmény, vagy a normál öregséggel összefüggő állapotok majdhogynem egyéni megoldásokat követelnek.
Az semmiképpen nem várható el a kórházi osztályoktól, hogy ott hónapokat,éveket töltsenek el emberek.Semmiképpen. Ez -szerintem -nem csak a testi egészségüket veszélyezteti, hanem mentálisan nagy tragédiákhoz is vezet.
Az viszont nagyon nagy falat, hogy az ember hazavigyen egy nagypapát, mamit aki nem hogy nem megy el az unokákért, de plusz gondoskodást igényel.
Az anyagiakról meg ne is beszéljünk.Az alaptörvényben ugye az van, hogy a gyerek köteles gondoskodni a szülőről.No ezt mostanában pár önkoris szoc intézmény arra használta, hogy beperelte a gyereket, hogy a gondozott nyugdíja és az ellátás közti összeget kiperelje a gyerekből- aki maga sem biztos, hogy önmagát normálisan fenn tudja tartani.(ezek a dolgok úgy keletkeztek, hogy a kórház kényszer elhelyezést eszközölt, mivel a végtelenségig nem tud egy időset sem aktív ágyon tartani) Most azt figyelem, azokból a perekből mi lesz. Szóval azt hiszem nagyon nagy baj van itt küszöbön. :-((
Az viszont nem megoldás, hogy a kisebb bajokkal küszködő dédit, vagy nagyit bennfelejtjük, de rikoltozunk, hogy nincs nővér,az orvos meg közli,hogy semmi keresnivalója az idősnek a kórházban.:-( jaj, de nehéz ez...és ebben a legkevesebb dolga a kórháznak,meg az orvosnak van.

@VaTi: Nincs jó megoldás.Egyik sem emberséges a felsoroltak közül, mondom úgy,hogy egyik nagyapám 12 évig gondoztuk, a másikat csak 1,5 évig de az volt a brutálisabb. Megértem én sokan nem vállalják az öregjeiket , főleg ilyen áron,de akkor nem kellene a kórházi dolgozókra köpködni. Amúgy azért szerencsére az ilyen hosszú gondozás a ritka általában elég 1-2 év, és ezt vállalhatnák a családok, csak sokaknak diszkomfort és könnyebb az eü nyakába varrni mindent..

@IrishOak: Hol lehet ezeket a pereket nyomon követni?

@IrishOak: "Az alaptörvényben ugye az van, hogy a gyerek köteles gondoskodni a szülőről." Most nem tudok utánaolvasni, de nincs benne olyan kitétel, hogy amennyiben az a saját (ill családja, gyerekei) megélhetését nem veszélyezteti? Mintha rémlene ilyesmi

@IrishOak: Én találkoztam. Nem hallotta a kitartásra okot adó mondatokat.

@VaTi: Szerintem nincs benne. Ebből volt is vita annó, elég sok.

@karamellcukorka:
Én konkrétan annak az idős otthonnak a vezetőjével szoktam beszélni(ahol apám éldegél) aki mint "belső levelezés megkapja a híreket... nagyon ki vannak hegyezve, hogy mi lesz. Még első fokon van, de ott azt döntötték, hogy a gyereket nem kényszeríthetik,hogy a különbözetet fizesse.De fellebbeztek, és most pertársaságot készülnek alapítani az otthonok, hogy akkor mindenki meg tudja sarcolni a bentlakók hozzátartozóit.Meg pertársaságban olcsóbb az eljárás -mint egyenként.
Szoktam néha origón olvasni róla, meg a rádióban hallani, akkor gyorsan utánakérdezek.

@BKV reszelő: na, olvastam. Ahogy látom, a szülőtartásnak 3 feltétele van:
1: a szülő rászoruló legyen
2: az érdemtelenség kizáró ok (tehát ha pl elvált apuka nem fizette a gyerektartást, akkor később érdemtelen a gyerekétől a szülőtartásra)
3: a kiskorú eltartása előbbre való, tehát ha a szülőtartás veszélyezteti a család, a gyerekek megélhetését, nem ítélik meg, ez esetben a következő családtagra száll a kötelezettség

@IrishOak: Köszi. Amúgy ez borzasztó, mert az otthonok baromi kevés fejkvótát kapnak és abból + a kevés nyugdíjból emberien ellátni az öregeket nem lehet, nem tudom mi lesz így.

@VaTi: Nekem is ezt mondták, 1 ismerős miatt kérdeztem bíró rokont.

@VaTi: rátapintottál:-)

Az első fok azzal végződött, hogy a gyerek megélhetése kerül veszélybe.
A fellebezés pedig azért, mert ez nem egyértelmű az alaptörvényben... ööööö.... mondjuk más dolgok is nyitottak az új alkotmányban; vagymi alaptörvényben:-(

@VaTi:
Most meg is vigasztaltál, mert nálam korrekten a 2.pont a nyertes szám, de még ez sem indok arra, hogy a jegyző ne engem zargasson,hogy mi van az ellátással.:-(

@VaTi: (3) Ez csak a gyermeket védi, de ha én gyermektelen vagyok és mondjunk nyomorgunk a nejemmel, akkor a kötelezettség fennáll.

@BKV reszelő: Teljesen igazad van. Pl. az üzleti életben, boltokban, vendéglátásban se jut sok idő egy vendégre, mégis emberi hangnemben megy a kiszolgálás. Ha nem, ugyanis gyorsan repülhet az állásából az illető. Az egészségügyben dolgozók hajlamosak "elereszteni" magukat, mert többnyire nincs következménye.

@BKV reszelő:
Igen, pontosan ez (is)az fellebezés aduásza!

@IrishOak: Ez tuti.Mármint a 2. pont. Az ismerős srácnál is erre hivatkoztak. Elhagyta 1 évesen az apja.Mikor megszerezte a fiú a diplomát, akkor jött a "papa" rokkantnyugdíjas lett és az a minimum ( no persze azután ahogy lelépett csak ivott és nem dolgozott) s fizessen a fiú szülőtartást,mert jól keres, de méltatlan, mert soha nem fizetett gyerektartást és felé sem nézett.

@IrishOak: Ráadásul nem is életszerűtlen. Az egy másik kérdés, hogy az idős szüleimet semmiképpen nem hagynám magukra. Az enyémek 70+ korban vannak, elég sok idő és energia törődni velük és ez csak egyre nagyobb teher lesz, de nekik ez jár, mert ők sokkal nagyobb áldozatokat hoztak értem. Ez a kérdés nem kérdés számomra, ha olyan ellátás kell, amit én nem tudok megcsinálni szakértelem híján, akkor arról gondoskodni fogok, de például ez a lepasszolód idősotthonos dolog csak akkor játszik, ha 24 órás felügyelet kell és sehogy máshogy nem tudom megoldani. Meg fogom oldani.

@Almandin: Hát azért erre én nem vennék ciánt,ne általánosítsunk. S az üzleti életben kőkeményen megfizetünk mindenért,de az eü-ért senki nem akarja kifizetni a valós árt. A legtöbben meg semmit. S azt se felejtsük el míg 1 ápolónőért orvosért bárhol másutt a világon 2 kézzel kapnak addig a bolti eladókból nagy a túlkínálat.

@karamellcukorka:
Manapság három féle dolog van.
Az önkormányzati,a magán,és a magán+egyházi fenntartású.
Ebből az önkoris az legrosszabb, mert ott aztán tényleg az van, hogy el kell dönteni, hogy az öregotthonra kell-e a pénz, vagy gyógyszersegélyre,vagy egyéb segélyekre.A bekerülő nyugdíjának 75% lehet az a max amit elkérhetnek.A többit "valakinek" ki kell pótolni.
A magán az ugye horror- az több milliós beugróval és hatszámjegyű havi díjjal bír.
Az egyházak + magán volt eddig a leghumánusabb, de ugye nem titok; az egyházi törvény változásával bekövetkező hatások beláthatósága.
Tényleg nem tudom mi lesz.

Most azon dolgozom, hogy apám hazamehessen és a saját kis otthonában -napi szociális ellátással és ebédhordással eléldegéljen.Ő is szeretné,mindenkinek jó lenne,de ezt kb 200km-es távolságra elég nehézkes jól megszervezni.Na mindegy, kórházba nem adom,még akkor sem,ha nem is találkoztam vele 2 éves koromtól. Mégiscsak az apám,miatta születtem,ha más dolgom nincs is,legalább biztosítani a hátralévő időben a kívánsága szerinti életet.Bár nem fogja beengedni az orvost a borzalmasan kinéző lábához-de az nem én felelősségem már.(na nem is a dokié -előrebocsátom)

@BKV reszelő:
"Hááá anyámat én se ereszteném, az már biztos,még ha földön kéne aludnom -se!

@IrishOak: Napi szociális ellátás is van sok helyen egyházi , vannak alapítványok érdemes utána nézni.

eez a poßt jelentoesen aláshatja a jogos panaszok komolyan. véte lét!

Na, most komolyan:

1. tájékozódás az egészségügyről, legalább a helyi orvosokat, ellátási egységeket, változásokat tessék követni

2. személyes részvétel, önkéntes munkától az adományokon át az érdekegyeztetésekig

3. tessék olyan hatalmi képviselőket választani, akik eltökéltek és szakmailag hitelesek az egészségügy megoldásának kérdésében (szerintem ilyen perpill nincs a palettán), HA pedig nincs ilyen, akkor tessék senkit sem megbízni ezzel a feladattal, és akkor addig nem alakul törvényes irányítás Magyarországon, amíg valaki el nem kezd ezzel mélységében foglalkozni

Nagyon fontos megérteni, hogy ez az ország csodálatos hely lehetne, és kilencmillió ember hibája és kudarca, hogy nem az!

"HA pedig nincs ilyen, akkor tessék senkit sem megbízni ezzel a feladattal,"

Ugye érvénytelenre gondolsz? ...csak mert a nem szavazás egyenlő a győztesre szavazással.

@karamellcukorka: Pontosan ez a baj. Pénz beszél, kutya ugat. Magánpraxisban érdekes, nemigen van panasz az orvosok modorára.
Szerintem az kiállít magáról egy erkölcsi bizonyítványt, aki csak akkor képes nem megalázni az embertársát, ha az eleget fizet.
A szegény öregeknek meg az a sors jut, hogy az életük utolsó napjait megalázó bánásmódot viselve kell tölteniük. Nem elég, hogy haldokolniuk kell, még meg is keserítik az utolsó időszakukat. Kívánok hasonló "jókat" az ilyen egészségügyi személyzetnek, ha esetleg megérik azt a kort.

@BKV reszelő: Csak akkor, ha azt hiszed, hogy a többiek nagyrészt hülyék.

Akkor meg minek segíteni a magyar egészségügyön?

Más államok szívesen várnak tisztességes, okos adófizetőket.

Egész addig egyébként semmi sem lesz más, amíg nem sikerül valamit találni, amely legitim, emberi érdek mentén ember és ember között kialakul az együttműködés, partneri viszony. Sőt, esetleg elfogadás. Az egészségügy pont lehetne egy ilyen, mert mindenkit érint.

Pontosan azoknak az érdekeivel szemben kellene ezt megvalósítani, akiket nem érint, és akik egyben közvetlenül felelősek a helyzet kialakulásáért, és ugye azoknak kéne megbékélniük, akik közvetve, az említett kör rendszeres megválasztásával mindannyian felelősek úgyszintén.

Az én világomban egy becsületes ember sem támogat olyan vezetőt, passzívan sem, aki buta és romlott. Mert abból lesz (lett) a szegénység és a diktatúra. A passzív támogatásból lett pl. a holokauszt meg a rendszerváltás, a passzív rezisztenciából meg pl. a kiegyezés.

Most olvastam újra a Híd a Drinánt. A szörnyűségek előtti sorsok és események megelevenítése ijesztően hasonlít arra, amit itt néhány naponta lehet olvasni. Az emberek elkezdenek egymástól félni, és elemi rettegésükben borzasztó dolgokat mondanak a másikra - majd meg is teszik őket.

Pár perccel azelőtt, hogy megütünk egy orvost, még lehetetlennek tűnik a dolog. Aztán, mindenki számára váratlanul, megtörténik. És akkor mintha egy álomból ébredne a világ, és az orvosokat már lehet verni. Ezután nem sokkal később egy orvos elkezd flegmán beszélni a beteggel, mert rossz napja van. Nem is igazán akarja, de a házastársával is így beszél, és kicsúszott a száján. Nem egészen érzi úgy, hogy elnézést kéne kérnie, mert az évfolyamtársának a barátját ütötték meg. Másnap már magabiztosabban küldi el a kurva anyjába a beteget a faszfej kérdéseivel. Harmadnap őt ütik meg.

A negyedik nap elfogy a pénz az egészségügyből.

Szinte senkinek sem jut eszébe összekapcsolni a dolgokat. (Nekem sem, elég sokáig.)

És lehet olvasni ezeket a kommenteket, hogy "a kommunikáció". Már elnézést, de milyen kommunikáció valósítható meg egy buta és rettegő, dacosan elszánt Ellenséggel? Mert az orvosok/betegek jó harmada, ha ugyan nem több, ilyen, és mélyében így tekint magára és a másikra is.

Ha az átlag orvosnak és az átlag betegnek is érdeke, márpedig az, hogy a magyar egészségügy jobb legyen, miért nem tud tenni érte közösen, ha egyszer minden tisztességes, erőszakmentes eszköz a kezében van?

@IrishOak: @BKV reszelő: na, leírtam hosszan de nem ment ki a kommentem. Szóval:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95200004.TV

VII. fejezet a rokontartásról.

BKV reszelő, téged szerintem a 64 § 2. bek. érintene a tartási kötelezettség sorrendjéről

@IrishOak: azt hiszem, megtaláltam a cikket, amiről írtál, ahol a gyerekeket perli az idősek otthona:
index.hu/belfold/2013/02/11/uj_torvenyt_szulhet_a_vasarhelyi_szulotartasper_kudarca/

@VaTi: Elolvastam a belinkelt cikket. Szerintem igaza van a bíróságnak az elutasításban, hiszen nem lehet behajtani valamit szerződés nélkül. Esetleg a szülő indíthatna pert ilyen jogcímen, de nem az ellátó otthon.

@VaTi: Igen ismerem a hódmezővásárhelyi építész és anyukája történetét.:-) is. Az különösen kedves momentum a történetben, hogy a gyerek úgy nyilatkozik az anyagiakról; anyukája rész nyugdíja megy ellátási díjra,a maradékból meg ő vesz dolgokat amiket a feleségével bevisz a mamának.Aha, ez konkrétan azt jelenti, hogy a mamát elcipelték egy bankba,közös rendelkezést írattak alá a mamával(ezt csak személyesen 2 banki tanúval lehet!!), ő kapott egy társkártyát, és beosztja a mama nyugdíját. tudom nekem is ez a forma megy, de én a teljes nyugdíjhoz hozzácsapok még 40.és a magam pénzéből vásárolom a gyümölcsöt, kv.t meg a körömvirágteát.:-D
Értem én, hogy a gyerek mindenáron kibúvót keres, de akkor adja át a számlarendelkezést az otthonnak,és ne a karbantartási munkákhoz ajánljon fel segítséget, mert mindenhol van gondnok.Az fest, szerel, fúr-farag és vezeti az intézmény buszát amivel vagy szakorvoshoz mennek csapatban, vagy kirándulni.

A cikk nem részletez dolgokat:

A jogszabály egész pontosan úgy fogalmaz, hogy az a felnőtt gyerek kötelezhető fizetésre, „akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét”.

A nyugdíjminimum most 28 500 forint, tehát a limit 71 250 forint. Egy egyedül élő, 98 ezer forint minimálbért kereső felnőtt gyerektől tehát például legfeljebb 26 749 forintot lehet elkérni az anyja idősotthoni térítési díjára.

Az érdemtelenség nem áll fent, ha -akármikor -törvényes ítélet született gyermektartásról és az akár egyszer de küldte a tartásra kötelezett:-(( na ezen is vitatkoznak a jogászok(mármint az életszerűségről, meg a jogosságról)

Az idősotthoni ellátás feltétele:
Egy nyilatkozat ingatlanról,és egyes helyeken bankszámla tulajdonlásról!
Ellátási szerződés -mindkét fél plusz 2 tanú.
Befogadói nyilatkozat : ami nem azt jelenti, hogy gyámság alá kerül a bentlakó, csak azt, hogy jogát képviselni -megbízza az idősotthont! Na ezért perelt -joggal az öregotthon és nem a néni.
A befogadói nyilatkozatot, és a szerződést is a beköltőző írja alá, hiszen semmi baja, csak idős és szoros felügyeletre van szüksége.Nagyon részletes egyébként, és még házirend is van hozzá.(ezek a kötelező elemek) Nálunk még van külön papíros az otthonban rendelő háziorvosról,az ellátási díjba tartozó gyógyszerlista, a rendelhető tv csatornák,fodrászról, a konyha nyitva tartásáról, meg a kirándulások tervezett programjáról is, meg azon feltételekről, hogy ki mehet.(Mármint eü. szempontból, nem úgy hogy aki rossz az sarokba!)

Szval nem egyszerű. Az a baj, hogy mindenkinek igaza is van, meg nincs is. Jogos a gyerek -nem akarata - de jogos a díj pótlásának igénye is.
Azt viszont tartom, az idős de ekkor-akkor gyengélkedő idősek nem az eü-be valók!!!...már hogy így teljesen szét offoltuk a bejegyzést:-))

@karamellcukorka:
Igen találtam már tündéri embereket, csak az a nagy baj, hogy pontosan ismerik azt akit majd el kéne látniuk, és közölték, hogy feltételekkel tudják látogatni: nem támadhatja meg őket, nem uszíthatja rájuk a kutyát.(na az szegény pont kimúlt amúgy -állítólag a szomszédok mérgezték meg, de nem firtatom; minek)

Amúgy nagyon vakarjuk a fejünket, mert az apám megütött egy bácsit az otthonban, akinek eltört az orra,és a kórház-hivatalból- fel is jelentette.Csakhogy a bácsi azóta elhunyt- az alapbetegsége miatt.Úgyhogy most ha hazakerül, még a rendőrök is kell, hogy rendszeresen ránézzenek. (öööö; nem nem lehet gyámság alá rendelni, mert elmeorvosi vizsgálatok alakalmával tökéletes ép elmével bír,és racionális világlátását csillogtatja,na jó egy ki bolondériával,de az "normális" az orvos szerint.Amint megkapja a papírosát csak azután válik azonnal sátánná.)

Dr. elnevezést kapott emberek egy Szeged nevű város szegedi kettes klinikáján kisebb rosszul lét miatt már nem a legfiatalabb nagyikkal és mással bunkó módon, nem emberre méltó stílusuk miatt, a rokonok egyre többet veszekszenek az orvosokkal, ezért tanulnak, istenként megtehetnek akárkivel akármit, különösen a kálvárián a vágóhídi állattal, kortól, nemtől függetlenül, az interbnet hatalma bunkóval és stílussal sújtson le rájuk és érje őket utól, emberek gyógyítására felesküdvén, lekezelő módon beszélnek, ezért tanulnak, miért van orvoslás, mért kell kezelni, játszanak emberi élettel, jelentessék meg, ha felkerült, jelezzenek vissza (mert én ezt a blogot az istennek sem tudom megnyitni), akkor kérdezem én, barátnőm kálváriája, immáron két hónapja, azt mondták, minek...

Aha...

Kafka, Örkény, Rejtő és Cormack McCarthy változó arányú keveréke...

@Tempus-Anh: Remélem, kialszod magad valamikor a közeljövőben ;)