A méhlepény egy darabját bennem hagyta

25 hozzászólás

2013.06.05. 09:26

Azóta számtalan műtéten vagyok túl, mára 60 évesen rokkant vagyok, amit a "kedves" és "gondos" szülés orvosnak köszönhetek.

Nem most történt, de az egész életemet, az "egészségemet" meghatározta. 1976-ban egy teljesen normális terhesség utolsó napján (július 10-re voltam kiírva és ez július 11-én történt), szokásos rendben megindultak a fájásaim, igaz este 7 óra volt és vasárnap. Férjemmel bementünk a 2-es Nőgyógyászati Klinikára, hiszen ott dolgozott a már 9 hónapja fogadott orvosom. Az ügyeletes orvos - aki felvett - közölte, hogy szépen tágulok, majd telefonált a fogadott orvosomnak.

Ő este - meg kell jegyeznem, vasárnap este - 1/2 9-kor meg is érkezett és magából kikelve - ordibálva - közölte velem, hogy neki vendégei vannak és nem ér rá velem kivárni, míg a babám megszületik, úgy hogy császározni fog. Itt kell megjegyeznem, hogy én egy végtelenül naiv teremtményként, első terhességemmel, első babámat vártam, tehát nem is tudtam tiltakozni. Szóval császármetszés lett a normálisnak indult szülésből.

Igen ám, de Ő nagyon sietett és elkövetett egy-két hibát. Többek között, a méhlepény egy darabját bennem hagyta, ami a szülést követően - természetesen - elfertőződött. Közbevetem, hogy életem gyönyörűsége, hogy szép és egészséges kislányom született. A szülést követő 6. napon kiderült, hogy a placenta bennhagyott darabkája vérmérgezést okozott. Ezt követően még 3 napig mindenféle antibiotikus kezeléssel, vérátömlesztéssel próbálkoztak, végül életmentő műtétet kellett végrehajtani rajtam.

Túléltem és gyönyörű babám szépen fejlődött. Én egy szép, nagy családról álmodoztam. Ez az álmom szertefoszlott, miután a műtét során a méhemet eltávolították. Aztán kiderült, hogy az életmentő műtét során sem túl gondosan járt el a főorvos úr, számtalan hibát vétet. Azóta számtalan műtéten vagyok túl, mára 60 évesen rokkant vagyok, amit a "kedves" és "gondos" szülés orvosnak köszönhetek.

Akkor a területileg illetékes nőgyógyász doktor bácsi (tényleg az volt, egy végtelenül kedves és empatikus orvos) noszogatott, hogy pereljük be, de én beteg és fáradt voltam, és csak a babámra akartam koncentrálni, nem vállaltam a pereskedést. Ma már bánom.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Farkasokkal táncoló 2013.06.05. 09:38:42

Azért ez nem semmi, egy 1976-ban megesett történetre most írni a panaszlevelet....

Válasz erre 

Irkutszk 2013.06.05. 10:21:06

@Farkasokkal táncoló: És mindegyik ahhoz az esethez kapcsolódik!

Válasz erre 

Anna Tenner 2013.06.05. 11:01:52

Egy méheltávolítás során milyen számtalan hibát lehet elkövetni, aminek következményeként további számtalan műtét szükséges és ezektől (?) 60 évesen rokkant (nak érzi magát) valaki? Tényleg kérdem, mint laikus.

Válasz erre 

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 11:50:56

@Anna Tenner:

A császármetszés során követett el hibákat a poszter szerint.
Minden egyéb ennek a következménye.

Válasz erre 

Anna Tenner 2013.06.05. 12:30:19

@Dr.laikus PhD: én azt véltem érteni, hogy 1. a császármetszsnél vétett hiba után 2. "életmentő műtét"re került sor, ezt írja méheltávolításnak a posztoló, 3. "Aztán kiderült, hogy az életmentő műtét során sem túl gondosan járt el a főorvos úr, számtalan hibát vétet".

Válasz erre 

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 13:05:32

@Anna Tenner:

Elolvastam megint. Igazad van.

Válasz erre 

kispotzak 2013.06.05. 15:19:09

@Anna Tenner: Gondolom, bármilyen műtétnél nagyon sok hibát lehet véteni... De a posztoló valószínűleg a szülés - császármetszés - méheltávolítás dolgot érezte a katasztrófa kiindulási pontjának, és azt írta le részletesebben.

Válasz erre 

kispotzak 2013.06.05. 15:21:40

@Farkasokkal táncoló: 76-ban nem volt net és ilyen blog :) De komolyra fordítva a szót: hát, talán most talált rá erre az oldalra, olvasta a történeteket, és úgy érezte, kicsit megkönnyebbül, ha kiírja magából. Vagy az is lehet, hogy tényleg olyan szövődmények vannak/voltak, amelyek visszatérő problémákat okoznak (totálisan és rettenetesen nem értek hozzá, de pl inkontinencia, egyéb nőgyógyászati problémák nem lehetnek?), és most vmi miatt számára újra aktuális a téma...

Válasz erre 

kispotzak 2013.06.05. 15:24:42

Előbb-utóbb leírom ide a szülésem történetét, hogy legyen vmi pozitív is... Nem, nem cukorhab és rózsaszín köd, de mindenki rendes volt, korrekt, de persze emberből voltak, találkoztam fáradtabb-míszebb csecsemősnővérrel is stb., de rosszindulat, letolás, kioktatás, műhiba nem volt. Olyan szomorú ezeket a történeteket olvasni itt.

Válasz erre 

nusica 2013.06.05. 16:13:13

Hiába, a magyar egészségügy az magyar egészségügy . A mai időkből ugyanerre százával lehetne pl-kat találni.

Válasz erre 

336 2013.06.05. 18:52:12

Gyermekem anyjával majdnem ugyanez történt. Nem '76-ban, hanem tíz éve. Nem a II. Nőin, hanem a MÁV-ban. Megúsztuk császár és méh eltávolítás nélkül. Nekünk vasárnap este helyett december 26. jutott... A placenta egy darabja bent, így a szülés után egy héttel erős vérzés, majd este kórházba be, ahol egy rezidens(!) felírt valami gyógyszert, és hazaküldött minket. Két órával, és egy a vérveszteség miatti ájulás után metővel vissza egy remek érzéstelenítés nélküli egészségügyi kaparásra...

Válasz erre 

jágör68 2013.06.05. 19:03:27

'76- ban sokkal jobb volt a helyzet, mint ma- legalábbis emberi erőforrás szempontjából.
Bár belegondolni is rossz, hogy az aneszteziológusok gyakorlatilag a 3 hónapos gyorstalpalót végzett nőgyógyászok meg sebészek is voltak egyben...

Válasz erre 

jágör68 2013.06.05. 19:06:40

Sajnos legálisan, szabályozottan az egészségügybe juttatott százmilliárdok- de még az ezermilliárdot is megkockáztatom- nélkül marad ez a
"a romokon én vagyok a király" bűvészkedés
a derék zsebbelóvés elvtársak részéről.
XXI. századi egészségügyhöz XXI. századi hozzáállás (is) kellene.
Meg XXI. századi finanszírozás.

Válasz erre 

kisQtya 2013.06.08. 12:21:54

Ne bánd, hogy nem pereltél. Én jogász vagyok. A perben - erre idomított, jól fizetett ügyvédek indítványai alapján ezeregy orvosszakértői vizsgálatnak kellett volna alávetni magad -, ha egyáltalán megnyerted volna a pert (ugye, a szakértő is csak orvos), addigra azt is megbántad volna, hogy megszülettél.

Kolléganőm 22 éves lánya 1980 környékén (pontosan nem emlékszem már) problémamentes terhességet követően egészséges kisfiút szült. A szülőszobából bekerült a betegszobába, ahol éppen szunyókált, amikor felébresztették, hogy mennie kell a műtőbe. Mivel ez volt az első baba, meg éjjel volt, álmos és fáradt is volt, meg hallott olyat, hogy szülés után "plasztikáznak", nem kérdezett semmit, felfeküdt a tolóágyra és már vitték is a műtőbe, ahol elaltatták.
Altatásból felébredve tudta meg, hogy felvágták a hasát és eltávolították a méhét. Utóbb - nem túl meggyőzően - azt bizonygatták, hogy ez feltétlenül szükséges volt, ilyen-olyan problémák miatt. Soha nem értették meg, hogy miért távolították el a méhét. Alul/felül vágva-varrva hazament a babával. néhány hét múlva hascsikarások kezdték gyötörni, amelyek elviselhetetlen hasi görcsökké erősödtek, sorozatos kivizsgálások sem tudtak fényt deríteni ezek okára.
Végül aztán a szülés után 5-6 hónappal a WC-n ülve, rettenetes görcsök közepette sikerült életet adnia egy kb. húsz cm hosszú gumicsőnek.
Pert indítottak. A perben védekezése során 9 db orvosszakértői vizsgálatot indítványozott az alperesi kórház. Az utolsó, a 9. vizsgálat annak bizonyítására irányult, hogy NEM A VÉGBÉLBŐL távozott-e a cső (mert pl. legyelte), ezért végbéltükrözés elvégzését kérték.
Itt adták fel, nem bírták tovább, visszavonták a keresetet és buktak egy kisebb vagyont a költségekkel. De legalább azt sikerült megtudni a perben, hogy összekeverték egy másik beteggel, azért távolították el a méhét.

Válasz erre 

kisQtya 2013.06.08. 12:49:10

Szerintem nem lenne szabad tovább fenntartani ezt a "fogadott orvos" mizériát a szülészeten. Nem várható el egy orvostól, hogy éjjel-nappal topon legyen és berohangáljon a munkahelyére.
Hallottam olyan esetről, hogy a fogadott orvos lakodalomból jött be éjjel kissé spiccesen, mert szült a pénzes betege. Hála istennek csak a szülésznőre volt szükség, de a várakozó apuka nagyon kétségbe volt esve.

Válasz erre 

zsírmalac 2013.06.08. 17:22:13

@kisQtya: Ettől rendesen összeszorult a gyomrom.

Válasz erre 

Rotoxis 2013.06.08. 20:41:04

@kisQtya: Sztem ön nem jogász, hanem szimplán hülye. Normális ember ilyen orbitális baromságot nem terjeszt.

Válasz erre 

bes3 2013.06.10. 22:56:05

@kisQtya: így van, valójában be kellene tiltani. A leendô anyukáknak egy csapásra jobb lenne, a szülészek keressenek az ambuláns magánpraxisban felôlem. Más országban is túlélik a nôk a szülést fogadott orvos nélkül, sôt általában orvos nélkül - amíg nincs gond, a szülésznôvel szülögetnek.

Válasz erre 

agiagiagi 2013.06.11. 12:39:04

@Rotoxis: Nem annyira orbitális baromság ez, mint aminek Te kikiáltod: szülésem másnapján jött értem a betegvezető, hogy mennem kell a műtőbe egészségügyi kaparásra.
Elég hevesen tiltakoztam, de azért elmentem vele a lifttel az orvoshoz, aki küldte értem. Közöltem az orvossal, hogy nem hiszem, hogy jó ötlet lenne a művelet és neki sem voltam ismerős, ezért tisztázta a betegvezetővel, hogy honnan hozta a beteget. 6-os szoba, 1-es ágy. Ez stimmelt, csak nem a nőgyógyászati osztályról, hanem a gyerekágyról.
Egy kis egyeztetéssel, megúsztam a kaparást.
De egy frissen szült, kába, fáradt kismamával simán meg lehetett ezt tenni.

Válasz erre 

karcsibácsi 2013.06.11. 13:34:14

@agiagiagi: Betegcserének sem szabadna előfordulni, de ilyesmiről már én is hallottam. Na de a gumicső sztori, az tényleg orbitális baromság!
Nem szoktak slagot hagyni a hasüregben, de ha mégis, az soha a büdös életben nem távozik per vias naturales.

Válasz erre 

kisQtya 2013.06.11. 16:30:32

@karcsibácsi: A slag-témához nem értek, nyilván nem véletlenül bonyolódott ilyen módon a szakértői bizonyítás, nem véletlenül volt kétséges, hogy a cső belőle távozott-e.
A lényeg az, hogy a csajszit kipakolták, a pert pedig nem tudta végigvinni. Ezért írtam, hogy ne sajnálja, hogy nem perelt.

Megjegyzem, ma már sokat fejlődött a betegjog az 1976-os állapotokhoz képest és sokkal több esély van egészségügyi műhibapert nyerni, mint anno, amikor az orvosszakma összezárt, üzleti verseny pedig még nem volt. (Szerintem nekik is inkább a betegcserére kellett volna hivatkozni, nem a csőre, de eleinte fel sem merült bennük, hogy csere történt.)

Persze a perrel csak pénzt lehet szerezni, egészséget nem.

Válasz erre 

kisQtya 2013.06.11. 16:42:50

@bes3: Én sem értem, miért alakult ez ki, miért nem jó az az orvos, aki éppen bent van?
Ha eltöröm a lábamat, akkor sem a "fogadott" orvosom gipszeli be.

Anyámnak perforált a gyomra, éjjel vitték be a BM Kórházba. Nagyon a pap erszényébe nézett szegény, rettenetesen meg voltam ijedve. Na, akkor azért azt mondta az ügyeletes orvos, hogy piszok szerencsénk van, mert a legjobb sebészük van bent éjszaka. Össze is rakta az anyut a jó kedélyű, vigyorgós doki (egész éjjel dolgozott rajta), s amikor megláttam, hogy vágta fel (hosszában középen és keresztben még háromszor) mondtam is neki, hogy szégyellje magát, egy egész spulni cérnát elhasználni ebben a szegény világban.... :)))
De azért nagyon hálás vagyok neki, ezután még húsz évet élt az anyukám.

Válasz erre 

kisQtya 2013.06.11. 16:47:51

@zsírmalac: Nem kell összeszorulni, de észnél kell lenni és mindig tisztázni kell, hogy mit és miért csinálnak. Amíg kába a beteg, jobb, ha van körülötte egy családtag, aki észnél van és kérdez.

Válasz erre 

kisQtya 2013.06.11. 16:48:42

@Rotoxis: Erre inkább nem válaszolok. :)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: