A szentesi kórház csak egy hullaház

2013.06.04. 09:12

nagyzoltan090222_3.jpgAz nem pénzkérdés, hogy akár a beteg telefonjáról is, de értesítsék a hozzátartozókat, ha egy olyan betegnek, akit pár nap múlva kiengednének, megáll a szíve, és bármikor meghalhat.

Tárgy: Mamám halálában felmerülő kérdések, hibák

 

 

2011. szeptember 1-jén csütörtökön a mindig életvidám 77 éves nagymamám panaszkodni kezdett, hogy fáj, szúr a hasa, de kifejezetten semmi komoly. Máskor is volt olyan, hogy 1-2 napig panaszkodott valamire, de nem volt baja, így nem gondoltuk, hogy nagyobb baja lehet. Aztán nem múlt el pénteken sem, és szombaton sem. A hasfájásán felül pedig az aggasztott minket a legjobban, hogy csütörtöktől kezdve nem volt széklete.

 

Így 2011. szeptember 4-én vasárnap felhívtuk az ügyeletet, ahol azt tanácsolták, hogy ne mi magunk vigyük be a kórházba, hanem, hívjunk mentőt, mivel hogy a hasa fáj. Ez így is történt, így vasárnap délután kihívtuk a mentőt, de ekkor a mamának a hasfájásán kívül semmi baja nem volt, ugyanúgy viccelődött, nem nyöszörgött, járt-kelt. Azt gondoltuk, hogy kap egy beöntést, 1-2 napig, megfigyelik, aztán megy minden úgy, ahogy eddig. A mentővel mentem én is, és vittem a mamám személyes holmijait: a személyi iratait, a pénztárcáját, amibe akkor tettünk 14.000 forintot neki a biztonság kedvéért, a mobil telefonját a töltővel, 2 hálóinget, 3 bugyit, egy bögrét, amin a neve szerepelt, egy kis tányért és a gyógyszereit. Mind a 13-at, amit rendszeresen szedett. Igazából „csak” a szívével volt gond, a többi gyógyszer a mellékhatásokra kellett.

A gyógyszerek a következők voltak:

1.)    Rangin retard tabletta (40 mg izoszorbid-mononitrát)

2.)    Tabletta analgetica (metamizol-nátrium, koffein)

3.)    Mydeton (150 mg filmtabletta, tolperizon-hidroklorid)

4.)    Furoszemid-ratiopharm (40 mg)

5.)    Nebilet tabletta

6.)    Terialon (100 mg lozartán-kálium)

7.)    Amilorid (amilorid-hidroxiklorid, hidroklorotiazid)

8.)    Onbrez – breezhaler (150 mikrogramm inhaláló)

9.)    Spiriva inhalációs por készítmény (tiotropium)

10.)  Marfarin (3 mg tabletta, warfarin-nátrium)

11.)  Torvacard (20 mg filmtabletta, atorvasztin-kálcium)

12.) Isoptin (120 mg retard filmtabletta, verapamil-hydrochloride)

13.) Kálium-R tabletta (1000 mg kálium-klorid)

 

2011. szeptember 4-én vasárnap a mentő a Szentesen lévő Bugyi István Kórház sürgősségi osztályára vitte. Végig vele voltunk. A sürgősségin csináltak vér- és vizeletvizsgálatot, röntgent és ultrahangot, és megvizsgálták. Kb. 1,5-2 órával azután, hogy bevittük, a vizsgálatok alapján az orvos azt mondta, hogy epeköve biztos, hogy nincs, viszont epehólyag gyulladása van. Azt mondta, hogy bent tartják, és kikezelik, pár nap és itthon lehet. A sürgősségiről átmentünk vele a belgyógyászatra, ahol aznap este felvették a 15-ös szoba első ágyára. Mi még vele maradtunk egy kicsit, aztán hagytuk pihenni.

 

2011. szeptember 5-én hétfőn reggel a Szentesen élő lánya és menye bementek hozzá a belgyógyászatra, hogy meglátogassák. Mi a párommal 13.45-re értünk be. Mikor bementünk a szobájába, láttuk, hogy üres az ágya és a lepedője véres. Furcsállottuk, de vártunk 10 percet, hátha csak a mosdóba ment ki. Majd 10 percre rá megkérdeztük a nővéreket, hogy hol van XY néni. Ők azt mondták, hogy már reggel óta vizsgálatokon van, mert elvitték röntgenre, ultrahangra és a sebészetre is. Mi leültünk és vártunk. Több mint ¾ órát vártunk, és néztük végig a folyosón, hogy a nővérek hogy viháncolnak, röhögcsélnek, de reggel óta még nem voltak képesek lecserélni a mamám ágyán a véres ágyneműt. Ekkor megelégeltük a dolgot, és elkezdtük bejárni a párommal az útvonalat, amit a nővérek mondtak. Ultrahang, röntgen, sebészet. A sebészeten megkérdeztük, hogy nem tudnak-e róla valamit, erre az ottani nővér azt mondta, hogy de tudja, mert már órákkal azelőtt felvették fekvőbetegnek a sebészetre.

Mi tátott szájjal kérdeztük, hogy miért nem értesítették a belgyógyászatot erről, mert mi már régóta ott várjuk. Ekkor azt mondta, hogy ő próbálta hívni őket, de nem vették fel. Bementünk az utolsó szobába, ahol a mamám egy tolókocsiban ült az ágy mellett, és látszott rajta, hogy már nagyon ki van merülve. Még mindig nem volt számára megágyazva, nem tudott lefeküdni, a fájó hasával órákig hagyták ott ülni a tolókocsiban. Végre sikerült lefektetni, és megkérdeztük tőle, hogy mit csinált eddig. Mint kiderült, nem reggel óta volt vizsgálatokon, hanem délben mondták neki, hogy csak egy gyors kivizsgálásra elviszik, így a telefonját és a pénztárcáját is a belgyógyászati ágyán hagyta. Ezért nem tudott minket értesíteni arról, hogy hol van. Mi teljes joggal felháborodva visszamentünk a belgyógyászatra, hogy áthozzuk a cuccait. Mikor kezdtük volna összeszedni a holmiját, látom, hogy a lepedő ugyan le van már cserélve, viszont a lecserélt véres ágyneműt belegyűrték a mamám hálóingét tartalmazó saját táskánkba. Nem csak rá lett dobva, hanem bele lett gyűrve. Ekkor már nagyon dühösek lettünk. Bementünk a nővér szobára és számon kértük a dolgot. A kérdésre, hogy ki cserélte le az ágyneműt, az egyik ott vihorászó nővér nagyképűen, és arrogánsan odavetette, hogy ő, majd mikor megkérdeztem, hogy ugyan miért gyűrte be a cuccaink közé, arra már nem tudott válaszolni. Összeszedtünk mindent, amit ott találtunk, és távozásunkkor még elmondtam nekik, hogy a mamát átvették a sebészetre órákkal ezelőtt. Arra a sebészetre, ami gyalog 1 percnyire van a belgyógyászattól.

 

A sebészetre érve végre tudtunk beszélni Mamámmal, és ő elmondta, hogy órákig ott hagyták a székben az egyik vizsgálat után, rá sem néztek, és ha nála lett volna a telefon, már rég felhívott volna minket, hogy vigyük haza. Mikor ezt elmondta, kérte, hogy adjunk neki vizet, mert szomjas. Ekkor vettük észre, hogy a bögréjét nem hoztuk át. Pedig mindent áthoztunk, ami ott volt, nagyon nem tudott elkeveredni, de nem láttam már a pakolásnál sem. A párom visszament a belgyógyászatra, hogy megkeresse. Megkérdezte a nővéreket, hogy nem-e találtak ott egy ilyen bögrét. A válasz az volt, hogy nem. Mint kiderült a bögrével együtt a kistányérnak is lába kélt. Mamám kicsit elszontyolodott, így újra visszamentem a belgyógyászatra. Ott bementem a nővér szobába, és akkor láttam meg az egyik polcon, már el is volt mosva, és fel volt téve. Miközben a nővérek mondták, hogy oda nem mehetek be, én bementem, és szépen levettem azt a bögrét, amit lenyúltak egy beteg nénitől. Az eset nagyon felháborított minket, a kistányér azóta sem került elő.

 

Már órák óta bent voltunk és ideje volt hazamennünk. Mikor indultunk volna, Mamám mondta, hogy vigyük haza az összes gyógyszerét, mert az orvos azt mondta. Mi ellenkeztünk vele, mondtuk neki, hogy a biztonság kedvéért maradjon ott, de azt mondta, hogy az orvos mondta, hogy egyáltalán nem kell majd. Jelzem, hogy ez az orvos a belgyógyászaton mondta neki. Mikor a hercehurca volt Mamám holmijáért, az asztalon ki is volt készítve egy kis gyógyszeres tégely, amiben 3 vagy 4 gyógyszer volt kitéve számára, de időközben átvették a sebészetre. Ott a kartonján szerepelt az összes gyógyszer, amit szedett, de nem szóltak semmit. Így mi hazavittük a gyógyszereket.

 

Másnap, 2011. szeptember 6-án kedden délelőtt mentünk be hozzá. Mikor beértünk kapta az infúziót, széklete még mindig nem volt, nem ehetett és nem ihatott. Elkaptuk a vizitet, így az orvosával is tudtunk találkozni. P. doktor tájékoztatott minket arról, hogy két lehetőség van. Az egyik az, hogy azonnal megműtik, de mivel súlyos epehólyag gyulladása van, ezért ezt nem ajánlja. A másik lehetőség az, hogy egy hétig gyógyszeres kezelést kap, aztán pár hónap diéta és utána műti meg. Mivel nagyon szimpatikus és készséges volt a doktor, ráadásul mi sem vagyunk a szike hívei, így az utóbbiban egyeztünk meg. Mamám ekkor kapta az infúziót, és csak az ellen volt ellenvetése, hogy feküdni kell. Ő egész életében ment, még 77 évesen is maga látta el a jószágot, ő kapálta az egész kertet, és nem bírta a tétlenséget. Ezért elégedetlenkedett a már 2. napja tartó fekvés ellen. Beszélgettünk vele kb. egy órát, poénkodott, hogy milyen fitt lesz majd, ha hazajön, mert nem ehet most semmit. Aztán nekünk is dolgunk volt, így hazajöttünk.

 

 

2011. szeptember 7-én szerdán kora reggel felhívott minket Mamám, de alig értettük, nem tudott beszélni. Mondta, hogy vigyük be neki az inhalátorát, mert megfullad. Mi korán be is mentünk hozzá, és láttuk, ahogy fuldoklik az ágyon, alig kap levegőt. Gyorsan összeszereltem neki mind a 2 inhalátorát, beszippantotta, majd pár perc múlva már tudott is beszélni. Mindemellett nagyon fel is volt vizesedve. Visszavittem az összes gyógyszerét, mert még mindig nem értettem, hogy egy tasak infúzió hogyan tudja kiváltani a szívgyógyszerét, az asztma pipáját, a véralvadás gátlóját, a koleszterint csökkentőjét, a vízhajtóját. Mivel Mamám ilyen rosszul lett, azért csak megkérdeztem a nővért, hogy mi legyen a gyógyszerekkel, és azt mondta, hogy az infúzióban kap véralvadás gátlót. Erre mondtam neki, hogy azt értem, de mi van a többi gyógyszerrel? Mondtam neki, hogy túl sok infúziót kap ahhoz képest, hogy nem kapja meg a vízhajtóit. Ekkor rákérdezett, hogy milyen gyakran szedi a vízhajtót, mi meg mondtuk neki, hogy naponta, sőt hetente 2-szer egy másikat is vesz be hozzá. Ekkor megrántotta a vállát és azt mondta, hogy jó, akkor ad be neki, és adott is az infúzióba. Emiatt ismét megkérdeztük az orvosát, hogy mi legyen a gyógyszerekkel, és azt mondta, hogy hát szedheti a néni. 3 nap telt el, hogy nem kapta meg a gyógyszereit, benne volt a kartonjában, hogy mit szedett, és halvány lilájuk sem volt arról, hogy most szedi-e vagy nem a gyógyszereit. Rá sem kérdeztek, vagy nem érdekelte őket?

 

2011. szeptember 8-án csütörtökön ismét délelőtt mentünk be. Mamám mellé tettem a pipáját, hogyha bármikor fulladna, akkor tudja használni. De mikor bementünk, kiderült, hogy reggel megint fulladozott, és a másik unokája adta neki az asztma pipát, a nővér nem. Ez volt az a nap, amikor végre, egy hét után lett széklete. Lett, viszont korom fekete volt. Többen voltunk akkor ott hozzátartozók, egyikünk sem orvos, mégis mindannyian tudtuk, hogy ez csak egyet jelenthet. Valahol gyomor tájékon belső vérzése van. A nővérnek, aki elvitte a székletet, finoman jeleztük is, hogy ugye ez belső vérzésre utal, de nem akartuk kioktatni, vagy túlságosan belemerülni a témába, hiszen ők csak jobban tudják. Gondoltuk mi. Ez után Mamám nagyon kimerült, nem is csodáltuk, így hagytuk pihenni. Megkerestük P. doktort, hogy mondja meg, hogy hogy is van most Mamám. Ő ismét elmondta, hogy a kezelés lassan véget ér, kedden hazajöhet. Megkérdeztük, hogy van-e esetleg valami rizikó, vagy olyan, amit a betegnek nem mondana el, csak a hozzátartozóknak. De ő megnyugtatott minket, hogy ugyanazt tudja mondani, mint pár napja. Amint vége a gyógyszeres kezelésnek, hazajöhet, és utána diétáznia kell. Mi nyugodtan terjesztettük a szeretteinek, barátainak a hírt, hogy Mama kedden már itthon lesz.

 

2011. szeptember 9-én pénteken reggel mentünk be hozzá a sebészetre. Már kivették a katétert és nem kapott infúziót. Megint sikerült neki a széklet, de ismét fekete volt. Ez már kissé nyugtalanított minket. Viszont az a tény, hogy már nem kell, hogy infúziót kapjon és már ihat, és ezt az orvos rendelte így, megnyugtatott minket. Mikor beértünk, az ágyon feküdt, nagyon ki volt merülve. Nem olyan volt, mint tegnap. Már nem lógott semmi a kezéből, elvileg már jobban volt, mint mikor behoztuk, ő mégis fuldoklott. Kérdeztem, hogy adjam-e a pipáját, azt mondta, hogy már szívott, de mégis fullad. Nem tudott beszélni, csak suttogott, és annak ellenére, hogy tudjuk mennyire szeret minket, pár perc után el kellett jönnünk, mert nagyon fáradt volt. Mi annak tulajdonítottuk, hogy pont előtte székelt, így nagyon kimerült. Mivel tudtuk, hogy hétvége után hazavihetjük, így nem izgultunk különösebben. Meg is beszéltük a párommal, hogy mivel szombaton sok a tennivalónk, ezért csak délután megyünk majd be. Hisz délelőtt a többi rokon úgyis mindig bent van. Főleg, hogy a menyének a másik osztályon volt egy rutin műtétje, amiről ő rögtön kijöhetett, így tudtuk, hogy még este is benéz Mamához.

 

2011. szeptember 10. szombat. Éppen dolgoztunk, mikor reggel 7 órakor kaptuk a telefont. „ Az orvos azt mondta, hogy ha valaki még élve akarja látni Mamát, az azonnal menjen be hozzá. Az intenzíven van, az éjjel 4-szer élesztették újra.”

 

 

Nem akartuk elhinni, nem tudtuk felfogni. Mindent ott hagytunk, és még 8 óra előtt beértünk az intenzívre. Ekkor derült ki, hogy hiába volt feltüntetve a legközelebbi hozzátartozó neve és telefonszáma, senkit sem értesítettek, arról, hogy mi történt az éjjel. Ha a menye nincs ott a rutin műtét miatt, és nem veszi észre, hogy üres az ágya, akkor mi már nem is láthattuk volna. Míg mi otthon aludtunk abban a nyugalomban, hogy kedden majd hazahozzuk, és ismét szövi a vicces sztorijait, mint mindig, addig ő 4 alkalommal meghalt, és folyamatosan haldoklott. Mikor bementünk hozzá, az egyik rokon megkérdezte az orvost, hogy tudatánál van-e, az orvos azt mondta igen. Ismétlem, nem vagyok orvos, de nyilvánvaló volt, hogy kómás állapotban van, hiszen semmire sem reagált. Ott feküdt rengeteg cső lógott ki belőle. Ott volt mellette a tasak, amibe a vér ment, amit leszívtak a gyomorból. Lélegeztető gépen volt, folyamatosan nyomták belé a gyógyszereket. De már nem pislogott, mikor beszéltünk hozzá, mikor megfogtuk a kezét, nem szorította meg. Hideg volt és merev. Órákig voltunk bent nála, és még nem eszméltünk fel, csak telefonálgattunk a családtagoknak, hogy siessenek, mert az orvos 15 % esélyt adott neki a túlélésre. Mikor beértünk, nem sokkal utána P. doktor berontott, majd fellökve minket, mi pedig megkérdeztük tőle, hogy mi is történt? Ő széttárta a kezeit és azt mondta „a szívével volt a baj”. Ezzel lerázott magáról minden felelősséget. Mikor kérdeztük a véres tasakról, ami Mamám belsejéből jött, és mondtuk neki, hogy már 2 nappal ezelőtt is látszódott a székletén, ő azt kérdezte, hogy miért nem mondtuk a nővéreknek. Felháborodásunkat már nem várta meg. Mi többször szóltunk a nővéreknek, azoknak, akik kivitték a székletét tartalmazó edényt, azoknak, akiknek Mama ezreket csúsztatott a zsebébe azért, mert ilyen kellemetlen munkát kell csinálniuk, azoknak, akiknek ez a végzettségük, és észre kellett volna, hogy vegyék, és tenniük kellett volna valamit ellene. Nem tudtuk mit tegyünk, nem mertünk eljönni onnan, viszont délben kiraktak minket az intenzívről, mondván, hogy nincs látogatási idő. 15-től kezdődik újra. Mi tépelődtünk, de végül is 14 óra körül hazajöttünk, rendbe tettük magunkat, és 15 órakor már ültünk volna a kocsiba, hogy visszamenjünk, mikor jött telefon. „ Már ne gyertek, nem engednek be hozzá. Meghalt.”

 

Nem akartuk elhinni, nem tudtuk elhinni, ezt nem lehet elhinni. Olyan gyorsan történt az egész. Annyi megválaszolatlan kérdés. Annyi hiba, amik mind hozzásegítették Mamámat ahhoz, hogy a dédunokáit már ne láthassa meg. Mindenki kiveti a nyakából a felelősséget, mikor az igazság az, hogy igazából senki sem törődött vele. Senkit sem érdekelt a kórházban az, hogy mi is van ezzel a nénivel. Mama sosem volt az, aki a kórházakat járta, és aki állandóan bent volt. Nem volt kórházfüggő, nem volt ripacs, önkiszolgáltató öregasszony. Ő mindenkinek az anyja és nagymamája volt. Szégyellte, ha gondoskodni kell róla, nemhogy ő nyaggasson másokat. Feleslegesen nem rángatta a nővéreket, akiket ha mégis hívott, rendesen megjutalmazott. Mikor a holmiját elhoztuk, a pénztárcájában már csak 4.000 forint volt. 10.000 forintot adogatott oda a nővéreknek az 5 nap alatt azért, mert „ellátják” őt.

 

Egy darabig nem tudtunk észhez térni, mi hazavártuk, és még csak említés szintjén sem volt szó arról, hogy meghalhat. És rengeteg kérdést vet fel az eset. Rengeteg hiba történt, kommunikáció hiány, nemtörődömség, ami ahhoz vezetett, hogy egy normális fizikumú 77 éves asszony, aki a mai napig egyedül látja el az állatait, aki saját maga kapálja a krumpliját, a borsóját, metszi a szőlőjét, mindennap eljár a boltba és a postára biciklivel, hogyan halhatott meg egy hét alatt a szentesi kórházban, elvileg állandó orvosi és nővéri felügyelet alatt? Hogy van az, hogy mi hiába szóltunk, nem vették észre a gyomorvérzést (amit a boncolás során ki is mutattak)? Hogy lehet az, hogy egy szívbetegtől elveszik az egyik osztályon a gyógyszereit, és mikor átviszik a másik osztályra, akkor ezt észre sem veszik? Hogy lehet az, hogy olyan erkölcstelen nővérek dolgoznak az osztályokon, hogy annak ellenére, hogy a beteg ezreseket nyom a zsebükbe, ők még a személyes holmiját is ellopják?

 

Mindenki azt mondja, hogy a szentesi kórház egy temető. Ha valaki bemegy egy rutin műtéttel, hullazsákban jön ki. Rengeteg embert ismerek. Nagyon sokat, akiket a szentesiek tettek el láb alól. A figyelmetlenségükkel a hozzá nem értésükkel. Épp egy héttel Gulyi halála előtt temettünk el egy asszonyt, aki szintén Szentesen volt hasfájással. Személy szerint engem is kezdtek már vágni ott mikor még nem hatott az érzéstelenítő sem. Felháborító, hogy a mondás igaz! Felháborító, hogy azért, mert a mentősnek nem lehet más úti célt megadni, csak a hentesek közé lehet vitetni bárkit is a környékről!

A legfelháborítóbb viszont az, hogy még mindig nem tesznek komolyabb lépéseket az ügyben, hogy ez ne így legyen. Börtönviselt orvosokat vesznek vissza praktizálni. Azon felül, hogy a tv tele van a szentesi műhibákkal, nem tesznek semmit. Nem javítanak a munkamorálon. Az nem pénz kérdés, hogy valaki hivatásából adódóan észrevegye azt, amire a rokonok fel is hívják a figyelmet. Az nem pénz kérdés, hogyha átveszik a szemben lévő osztályra, akkor valaki átmenjen és megmondja az ottaniaknak. Az nem pénzkérdés, hogy akár a beteg telefonjáról is, de értesítsék a hozzátartozókat, ha egy olyan betegnek, akit pár nap múlva kiengednének, megáll a szíve, és bármikor meghalhat.

 

Ez mind hozzáállás kérdése. És amíg ezt a főnökség engedi, és nem foglalkozik vele, addig a szentesi kórház csak egy hullaház lesz.

 

 A fenti esetet Mamám halála után elküldtem a Szentesi Bugyi István Kórház Főigazgatójának, a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének és a Csongrád Megyei Szakdolgozói Kamarának. Ez utóbbi azonnal adott választ, mondván, hogy a fent leírtakkal semmilyen módon nem sértették meg a nővérek az etikai szabályzatot. Az orvosi kamara pedig éppen múlt héten küldte a levelet, másfél évvel azután, hogy Mamám meghalt, hogy eddig nem volt szakemberük kivizsgálni az ügyet, ha még mindig azt akarom, hogy kivizsgálják az ügyet, jelezzek vissza...

 

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rotoxis 2013.06.04. 20:07:49

@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Nem tudom eldönteni, hogy ennyire ostoba vagy, vagy csak politizálsz. Azt itt ne tedd, ezen a blogon nem illik.

@reccs: Konkrétan?

@csak néha benézek ha marhaságot látok: Nem kapta a Marfarint, szerepel a posztban valahol.

fátum 2013.06.04. 20:08:40

@csak néha benézek ha marhaságot látok: Akkor a nővér hibázott, hogy erről nem szólt az orvosnak? Már, ha hiszünk az orvosnak... Mert az, ugye, fel sem merül, hogy ez a hozzátartozók, vagy a beteg néni dolga lett volna!
Te pedig nem akarsz ötleteket adni, nehogy a "kedves" kolléga/kórház megszívja?

supefly 2013.06.04. 20:12:02

@Tempus-Anh: kifejezetten szeretném kérni hogy megtedd. és különösen édes hogy ellenérved nincs, csak némi igen gyenge fenyegetéssel próbálnál "visszavágni". ezek szerint egyetértünk abban hogy azt érdemelnéd amit leírtam.

vackorazelsőbében 2013.06.04. 20:12:24

Részvétem. Sajnos nem egyedi eset. Én a szombathelyi Markusovszkyba nem szeretnék bekerülni ... :(

micsoda? 2013.06.04. 20:15:10

Ha poszt írója nem ilyen részletesen írja a történteket, mivel szórakozna egynémely hozzászóló. Ez van, ilyen az egészségügy. Attól, hogy itt páran védik a mundér becsületét, nem lesz jobb. Olyan ez is mint a trafik mutyi, söprés az ágy alá, "nem volt visszaélés".

csak néha benézek ha marhaságot látok 2013.06.04. 20:17:07

@Gera: de épp, hogy óriási köze van hozzá. ugyanis a biztosítás adott esetben pl életjáradékot is kell fizessen meg különböző más, nem csak anyagi károkat is ki kell egyenlítsen. pont az a lényege, hogy ezáltal a gondatlanságból elkövetett ügyek elsimíthatók legyenek.
avval meg, hogy durvább, nem értek egyet, de ez privát vélemény.
@Rotoxis: akkor biztos kapott clexanet.
@fátum: nem tudhatjuk és nem is tisztünk eldönteni, vannak erre kompetens személyek. egyébként az lenne a legjobb ha perelne és nem csak a szája járna.

fátum 2013.06.04. 20:21:55

@csak néha benézek ha marhaságot látok: Igazságügyi értelemben nem tisztünk, de magánemberként dönthetünk. Jogunk van hozzá! És ezt egy posztban meg is írhatjuk. Jus murmurandi.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2013.06.04. 20:23:45

@Tempus-Anh: Igen, és olyat se tesz senki, h egészségügyi kaparás során kilyukasztja a méhet és a vastagbelet, majd utána eltitkolja a vizsgálati eredményeket.
Aki járt már kórházban, tudja h minden előfordulhat.

Rotoxis 2013.06.04. 20:23:45

@micsoda?: Ilyen gyenge hozzászólással már ciki jelentkezni.

dr. saint555 2013.06.04. 20:32:17

Részvétem a posztolónak. Ha nem írta volna a kórház nevét, 1 az 1-ben rá tudtam volna húzni az általa leírtakat a Békéscsabai kórházra. Megyeiek csak úgy ismerik: A vágóhíd.

Apeiron (törölt) 2013.06.04. 20:46:11

@dr. saint555: Ott történt egy olyan dolog medikus koromban, ami később az egyik meghatározó ok volt az orvosegyetem elhagyásában.

butus, a Magyar Köztársaság állampolgára 2013.06.04. 20:46:57

@Rotoxis: 1/ Eszem ágában sem volt politizálni. 2/Csak az általad felvetett gondolatra válaszoltam. Ostoba felvetésre, ostoba a válasz.

Rotoxis 2013.06.04. 21:00:38

@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Még mindig nem értem. Te tényleg nem tudod, hogy olyan nem létezik, hogy Magyar Köztársaság? :-O

Gera 2013.06.04. 21:27:31

@csak néha benézek ha marhaságot látok: Egy büntetőügyet nem lehet elsimítani kártérítéssel, csak egy polgári peres eljárást. Nem igazán értem, hogy gondolod. Ha személyi sérüléses autóbalesetet okozol, büntetőeljárás indul ellened és annak semmi köze a biztosító által fizetett kártérítésekhez. Ugyanez van foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnél.

butus, a Magyar Köztársaság állampolgára 2013.06.04. 21:33:21

@Rotoxis:1989 óta az ország nem hivatalos neve harmadik Magyar Köztársaság. A határokon lévő táblákon is ez szerepelt 2010-ig.

R.-né Kerrigan Sára 2013.06.04. 21:45:10

ez a poszt jó példája annak, hogy az elvtelen - mondjuk ki bátran: orvosbérenc - moderációnak köszönhetően hová züllött ez a blog. Immáron nem több, mint egy kloáka, melyen keresztül az egészségügy embernek se nevezhető elemei kiokádhatják magukból bélsárjellegű "véleményüket". Nekik mindent lehet: személyeskedni, a posztolót nyíltan lehazugozni, gúnyos megjegyzésekkel illetni, stb. Bezzeg ha valaki az ő érzékeny lelkivilágukba mer gázolni egy-egy, pl. az orvos felelősségét firtató véleménnyel, annak rögtön bannolás a jutalma. Így marad a részeges hullamosó és csapata, akik önnön felsőbbrendűségük tudatában jót röhögnek az emberi tragédiákon, és büszkék magukra, hogy újfent hogy kiosztottak egy újabb szeméthazugparasztahozzátartozójávalnemtörődőtébétsefizetődeazértminőségiellátástkövetelő posztolóval.

további sok sikert.

micsoda? 2013.06.04. 21:47:04

@Rotoxis: Az ilyenre válaszolni is ciki!

csak néha benézek ha marhaságot látok 2013.06.04. 21:47:32

@Gera: hát azért mondjuk óriási különbség van aközt, hogy az áldozat kártérítve lett vagy sem. elvileg ez a büntetőjogi eljárást nem kellene befolyásolja de mégis teszi, nemhiába végződik magyarországon a malpraxis perek nagy része peren kívüli megegyezéssel. szerinted vajon a a kórházigazgató két szép szeméért változik hirtelen a beteg véleménye vagy mert valaki meggyőzte? ugyanígy bámulatos gyógyulások láthatók balesetek után is. hát persze van elmélet meg gyakorlat, de ugye te is belátod, hogy másképp dönt a bíró amikor egy a halálát eljátszó károsult áll előtte, mint egy aki azt mondja, hogy ugyan már semmiség az egész, le van tudva már, nincs is neki semmi komoly baja.

karcsibácsi 2013.06.04. 22:17:35

@Apeiron: Anat. szigorlat? Biokémia? Hát igen, a másodév valódi vízválasztó...
@R.-né Kerrigan Sára: "jót röhögnek" Tévedsz. Inkább csak szörnyülködünk és szomorkodunk azon, hogy hova süllyedt az emberiség. Ahogy elnézem a képedet... bár kivül még mindig sokkal szebb vagy, mint belül.
Amiben egyetértünk: a moderátor önuralma, és az elmebetegekkel szembeni toleranciája valóban határtalannak tűnik, különben a hozzád hasonlók nem rinyálhatnának itt.

Tempus-Anh 2013.06.04. 22:49:11

Akkor most elmondom, hogy szeptember 1.-étől 4.-éig toporogtak a mama készülődő tüdőembóliáján, amit aztán a szokványos salbutamolos pipa sem védett ki, a fulladozást, légszomjat ugyanis a mikroembólusok okozhatták, amelyek aztán megölték a végén. Az amúgyis elégtelen szívműködés nem tudta ellensúlyozni a növekvő kisvérköri pangást és ellenállást, eredmény: decompensatio és gyűjtőeres rendszeri stasis, oedemával. A többi csak hab volt a tortán.
"Megkérdeztük, hogy van-e esetleg valami rizikó, vagy olyan, amit a betegnek nem mondana el, csak a hozzátartozóknak..."
Jaja, hogy volt-e "valami rizikó"...Hát magam sem tudom.
A posztoló szerint volt?

Apeiron (törölt) 2013.06.04. 23:18:02

@karcsibácsi: Nézd, én az első évben az évfolyam legjobb háromjában voltam benne. Volt olyan demo-m anat-ból, ami 1 percig tartott: miután elmondtam a cervicalis csigolyák ízfelszínei által alkotott síkok egymással bezárt szögét, az oktató azt mondta, nem tudnak mit kérdezni tőlem.
A harmadik félév után már tudtam, hogy az életben nem fogok orvos lenni. Harmadik félévben karácsony előtt befejeztem volna a vizsgaidőszakot, de egy seggarc azt mondta, hogy ezt nem engedheti, megbuktat. Január 6-án mentem vissza vizsgázni, ötöst kaptam és leadtam az indexemet ugyanazon a napon, ezzel is rekordot állítottam fel.
A negyedik félévben aztán már egy vizsgát sem csináltam meg. Ott kibukott a szar véglegesen - mindaz amit láttam mind az egyetemen, mind a kórházakban. Egy évre rá már nem voltam ott és azóta lassan a doktorim lesz egy olyan területen, ami valódi, nagybetűs tudomány, ahol a hallgatók fele egy zh-n megbukik, annak ellenére, hogy minden szakirodalmat lehet használni.

Én rosszul döntöttem 18-évesen. Ez van. Azóta az értelmes gyermekeket próbálom lebeszélni az orvosi pályáról.

bajkal 2013.06.04. 23:27:22

Tisztelt Posztíró!
Mélységesen sajnálom, szörnyű. A nagymamájának nem volt szerencséje ott és akkor.
De ne adja föl az igazság keresését, bár már szerintem megtalálta "Senkit sem érdekelt a kórházban az, hogy mi is van ezzel a nénivel?".

Valaszoljon a Kamarának, hogy igen még mindig szeretné, hohy foglalkozzanak az ügyével és a levél végén vagy már a tárgyban tüntesse föl, hogy másolatban kapja a ....(megfelelő) ombudsmani hivatal.
És írjon az ombudsmannak.
Felkeresheti még a betegjogi képviselőt is, bár lehet egyből az OBDK-hoz forduljon, hogy tanacsot kerjen ilyen esetben mit érdemes tenni.
Budapesten elég sok, de máshol is van olyan ügyvédi iroda, ahol első körben talán ingyen is megmondják mennyire érdemes ezzel perelni (nyilvan ha konzultaciora behivjak, akkor az alhangon 25 ezerrel kezdodhet). De legalabb tobb iranybol tájékozott lesz a témát illetően.
Az ombudsmani hivatal nem fog igazságot tenni, de nagyon érdekesnek fogják találni, hogy másfél evvel kesobb kapott valaszt az orvosi Kamarától és főleg azt, hogy ilyet.

Legfontosabb, bár utoljára írtam, a nagymama egészségügyi dokumentációját kérjék ki (ha eddig nem tették volna), mert ez a legfontosabb (abból ugyanis sokminden kiderül). Szerintem érdemes a betegjogi képviselő segítségével kikérni (hogy biztosan jól és a megfelelő fokú rokon/hozzátartozó kérje ki).

Ezek valóban nem keltenek életre semmit, de ha szemet huny mindenki, akkor valtozas se lesz. Attól, hogy nincs pénz, vagy kevés a szakmailag jól képzett és emberileg is az egészségügybe valóban "való" ápoló vagy más szakember, még senkit nem ment föl az alól, hogy egy 13 féle gyógyszert szedő ember gyógyszerezésére ne figyeljenek oda vagy hogy senki ne vegye észre és kommunikálja megfelelő irányba a nyilvánvalóan "fekete székletet" (de lehetne bármi más is).

Kommentelőknek: Azoknak, akik írták, hogy túl hosszú és biztos nem.olvassák végig a levelét. Hivatalos levelekre hivatalból kell válaszolni, hivatalokban, a nem.olvassák végig az nem opció, ha bizonyos részekre nem válaszolnak az egyszerűen annyit tesz, hohy egy az ügyintéző trehány, kettő a levelet aláíró vezető nem látta fontosnak, hogy bizonyos részekre választ kapjon a panaszos, ugyfel, akarki.
Nem.tudom, hogy pl. kórházaknak a hivatalos megkeresésre vagy a Kamarának milyen határidőn belül kell és kell-e válaszolnia, de az én személyes mércém szerint valószínűleg nem másfél év a toleralható. Kórháznak, önkormányzatnak 30 napon belül kell válaszolnia. Sokan ezt 30 munkanapnak ertelmezik, de ez ugytipustol fugg(het).

Levélirónak: egy honapig ha valahonnan nem.erkezik valasz, akkor telefonalni kell es erdeklodni, hogy mire is számitson. Ilyenkor kicsit osszekapjak magukat (tapasztalatból tudom).

Önnek sok sikert akármerre is megy tovább es akarmikor is farad el!

Nem vagyok szakértő, amiket leírtam azokat pontositani utanaolvasással tudja.

Tempus-Anh 2013.06.05. 00:00:32

Igen, egy kórházat beperelni általában széllel szembeni...-lés.
Ahhoz nagyon összeszedett dokumentációk, tanúk egész sora kell, hogy ezt megnyerje. Igazolni kell a műhibát, mulasztást, az egyéni vagy kollektív felelősöket szigorúan megnevezve. A kórház, ha ilyemire készül, jól felvértezi magát, hajszálpontos dokumentációkkal, azonnal bevethető tanúk egész sorával, jól megfizetett, műhibapereket nyert ügyvéddel.
Ha elbukja a pert, kártérítést fizet a sértettnek.
Ha a sértett kiemel egy orvost a kórháziak közül, akit személyesen felelőssé tesz a mam halála miatt, az egészen más dolog, bár akkor talán még nehezebb helyzete van. Mindenesetre aki ilyesmibe belevág, jól készüljön fel. Ha elbukja, a kórház ügyvédje lenyúzza a bőrét is, annyit behajt rajta.
A bajkal nevű kibicnek pedig azt üzenem, hogy az ilyen okos tanácsokkal ne egy gyászolót terheljen és lehetőség szerint a sajátjával verje a csalánt, ne a máséval. Azt hiszem, mindent elmondtam.

bajkal 2013.06.05. 01:41:06

@Tempus-Anh:
Nem kibic. Amiket te írsz az csak végkifejlet és valamifajta félrement értelmezés. De semmiféle jóhiszemű megoldást, tanácsot nem írsz a posztolónak ezzel.
Attól nem kibic valaki, hogy leírja, hogy mik a lehetőségek ilyen esetben, ha valaki úgy érzi, hogy van miért reklamálnia (akárcsak, hogy beszólt neki az orvosa ...).
Vannak ún. betegjogok, betegjogi képviselők és jelenleg az OBDK. Az elsőt az eü. tv. ismerteti, a másodikról és harmadikról kormanyrendelet rendelkezik (részletszabályokat illetően). A betegjogi képviselők elvileg arra vannak, hogy közvetítsenek felháborodott beteg/hozzátartozó és eü. intézmény között. Nemcsak a beteg jogairol tajekoztatjak a panaszost, de a kotelezettsegirol is es vegighallgatva atortenetet elmondjak, hogy szerintuk mi az, ami valoban torvenyserto vagy felhaborito volt. Mikozben vegiggondoljak es tesznek is azert, hogyan lehet ezeket a legegyszerubb, emberi es nem "perelj vazze igen rohanj" modon megoldani.
Sokan ennel a lepesnel meg is allnak, mert egyreszt valaki meghallgatja oket es elmond egy harmadik (paciens es eü kozotti) meglatast is, masreszt ujra tudjak gondolni, hogy az altaluk hibakent megelt dolgok tenyleg hibak-e vagy akar egy szemelyes bocsanatkeres vagy kedves level megnyugtatja oket.
Az eü. dokumentacio a betegé. Persze masolati dijat elkerhet az intezmeny, de max. ennyit. Halott eseteben is kikerheto, de nem megy fejbol, hogy ott mi ra a pontos szabaly. Ha kikeri valaki maganak, akkor mindent oda kell adni es azt anak mutogatja, akinek csak akarja, elteheti fiokba, ha orvos ismeros elolvassa es azt mondja über gáz, meg mindig mehet ugyvedhez es itt kezdődik kb. az, amit te irsz.
Persze lehet egyből ugyvedhez menni, de annak is szuksege lesz az eu dokra, csak meg penzt is legombol a panaszosrol.
Se nem a paciensnek, se az ugyvednek, jogasznak a kompetenciaja megitelni, hogy ki-hol hibazott es orvosi szakertelmet tanusitani, hanem az mar orvosszakertoi feladat.
Ebben az esetben en nem latom, hogy a hanyagsagon, kommunikaciohianyon felül mi lehetett meg a hatterben, amiert valakit is felelosse lehet vagy kell tenni, de ha a posztiro ugy erzi, akkor az erzeseire kell hallgatnia es utanajarnia mindennek.
Ombudsman? Hat csak, ha valaki nem tudna, miert van font ma hazank összes szuleszettel rendelkező intezmenyenek honlapjan a szileslevezetes vagy akarmilyen mas neven illetett betegtajekoztato? Azert, mert egy kismama nem allt meg az orvosigazgato, neked ahhoz semmi kozod-stilusu valaszlevelenel, hanem ombudsmanhoz fordult, aki helyrerakta a korhazat es akkor mindenki szepegve gyors folnyomta a honlapjara.

Szoval nem ertem még miért vagyok kibic?
A hivatalos ugyintezesi jotanacs is jó tanács. Letelt 30 nap tessek udvariasan telefonon erdeklodni. Lehet csak Belus vagy Marcsi csucsul a valaszon, lehet veletlen a tobb szaz kozott elveszett es igenis ekkor utananeznek es lehet meg ket het vagy egy honap, de jon a valasz. Vagy elmondjak miert nem valaszolnak vagy hogy varhatoan mikor.
Amugy azt se ertem, hogy ezen a blogon az miert sikk, hogyha betegjogi kepviselot vagy utanajarast mer valaki irni, akkor egyből szegeny gyaszolo...jaj te vered a ....
Ha a gyaszolo tul lenne mar az egeszen, akkor.nem.irta volna ide, amit irt. Es nem hiszem, hogy a gyaszan nincs tul, hanem szimplan abból is elege lehet, hogy milyen az a korhaz, ahova majd rossz esetben o is be vagy ujra be fog kerulni. Amit leirok az legalabb nem a posztolot lefikazo es sertegeto, vagy hazugnak nevezo, hanem valami, amit ha akar tehet. Egyebkent lehet reg megtette (leveleben nem irta, hogy a betegjogi kepviselot is megkereste).De az is lehet, hogy soha nem hallott ilyenekrol es most legalabb tajekozottabb lett. (orvosi szakmai velemenyt es olyat, mint a te elso.hozzaszólasod volt en sajnos nem.tudok irni)

bajkal 2013.06.05. 01:46:45

off Bocsánat az ékezetnélküliségért és nyilvánvaló helyesírási hibákért.

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 05:38:35

@csak néha benézek ha marhaságot látok:

Én is arra gondolok, hogy miután nem hangolták össze az otthon szedett gyógyszereit a kórházban kapottakkal, nővér is adott gyógyszert infúzióba, de nem úgy értem abból amit írt, hogy az orvos rendelte el.

Leírta a gyógyszerek jegyzékét nektek orvosoknak. Az egyik osztályon hazavitették, a másikon behozatták. Kis kavar van ott a belgyógyászat és a sebészeti kezelés között.

cenzorilla 2013.06.05. 05:56:40

Nyugalom!

Kérek minden posztolót laikusokat mindenképp, hogy a durvaságot kerüljék, mert törölni fogok.

Lehet háborogni kulturáltan is.

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 06:10:17

@Tempus-Anh:

Nyugalom! Tüdőembólia? Egy asztmás - ennek ellenében - 77 éves korához képest jó erőben lévő asszony hal meg úgy, hogy egy nővér nem tájékoztatja az orvost a fekete székletről.
Falusi asszonyok szíve szok rendetlenkedni, ettől még a napi teendőit ellátja. Ebben a szerető családban biztosan.

Gyomorbántalmak nélkül gyomorvérzést kapni művészet. Műtétre készítették elő. Hol az ellenőrzés?

hazank fia 2013.06.05. 06:43:15

Udv az ismerosoknek! Regen irtam, de ha idom engedi, olvasom a posztokat.

Annak ellenere, hogy talan tulsagosan is reszletes az iras, megis hianyoznak lenyegi reszletek. Ha esetleg a posztolo olvassa, kiegeszithetne az irast. Pl, hogy milyen diagnozissal vette at a belgyogyaszatrol es kezelte 5 napig a sebeszet a holgyet, miutan a vegen ugy tunik, hogy a melenarol nem tudtak. Jo lenne reszletesebben ismerni a boncolasi jegyzokonyvet is.

Tempus-Anh 2013.06.05. 07:45:55

Ha a mami melénával jelzett gyomorvérzése áll a halálhoz vezető okok főhelyén, az is súlyosan visszaszáll a posztolóra. Ezesetben még sürgősebb lett volna három nappal korábban bevinni a kórházba.Ezesetben is fel kellett volna tűnnie a családnak (mert így UTÓLAG roppant aggódónak tűnik - megjegyzem: nem egyedi eset, jellemző módon) a mama fokozódó sápadtsága, az, hogy napról napra egyre gyengébb, étvágytalanabb, szomjas, szárad a szája, stb. Nyilván, hogy abban a periódusban, ameddig a család felelősségre vonható a késlekedés miatt, minden, de minden rendben volt, és nem, egyáltalán nem utalt semmi arra, hogy be kellene vinni (nem, nem, persze), mihelyst viszont a kórházat lehet hibáztatni, rögtön felsorolnak ezer tünetet, amit iodabent észleltek.

Morrancs 2013.06.05. 07:49:46

@nusica: Ó, nem+ Ez a betegségek "TERMÉSZETES LEFOLYÁSA" az itt kommentelő és a kórházakban dolgozó orvosok szerint.

Morrancs 2013.06.05. 07:53:17

@Tempus-Anh: Te most ezt komolyan gondolod, hogy egészségügyi végzettséggel nem rendelkező családtagokat vétkesnek mondasz ki, amiért egy székrekedésből nem gyanakodtak azonnal belső vérzésre, míg a nővérek és az egész eü, vétlen, amikor a teljesen nyilvánvaló véres székletet figyelmen kívül hagyták?
A hozzátartozóknak a kevesebb jelből (melyek az eü. dolgozóknak szintén mind a rendelkezésére álltak) kellett volna tudni mi történik a nénivel, de a kórházban a plusz jelek és fejlett diagnosztikai berendezések mellett meg nem?
Röhej!

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 08:35:30

@Tempus-Anh:

Túlzol.
Nem voltak gyomorvérzésre utaló tünetei otthon. Az igazán nem laikus kórháznak ugyan mikor van felelőssége, hisz epehólyag gyulladással vették fel?
Fekete széklet is csak 3 nap múlva lett, amiről a nővér nem szólt az orvosnak.

Ugyandehogy (törölt) 2013.06.05. 08:59:47

"Ő ismét elmondta, hogy a kezelés lassan véget ér"

milyen kezelés? az infúzió? amiben ki tudja, mi volt...?

karcsibácsi 2013.06.05. 09:07:09

Érdemben akkor lehetne értékelni a történteket, ha a posztoló ismertetné a boncolás eredményét, vagy, ha az nem történt (bár előre nem látható letális kimenetelnél kötelező), legalább a halotti epikrizist és a kiíró diagnózisokat. Ezek hiányában az egész csak üres vádaskodásnak, rágalmazásnak minősül. Jól mutatja a mai magyar társadalom (egyes rétegeinek) színvonalát, hogy milyen alantas indulatokkal reagált és állt be a szidalmazók, "feszítsd meg"-et kiáltók sorába.

Ugyandehogy (törölt) 2013.06.05. 09:09:26

@Dr.laikus PhD: jaja, epére kezelték, miközben gyomorvérzése volt és végül a szíve vitte el...

nem érzem a profizmust a gyógyítók részéről...

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 09:13:16

@Babette_:

" A sürgősségin csináltak vér- és vizeletvizsgálatot, röntgent és ultrahangot, és megvizsgálták. Kb. 1,5-2 órával azután, hogy bevittük, a vizsgálatok alapján az orvos azt mondta, hogy epeköve biztos, hogy nincs, viszont epehólyag gyulladása van. Azt mondta, hogy bent tartják, és kikezelik, pár nap és itthon lehet"

Se

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 09:23:36

@karcsibácsi:

Dejszen mindég gyűlik a vérszagra néhány troll. Azért itt egy hiba nagyon súlyossá vált.
A bánásmód, hozzáállást sem védi semmi.

Kivételesen a poszter (szerintem) azért írt ennyire hosszan, mert igyekezett az érzelmi részét kiküszöbölni. Ennyire sikerült, de talán nem hibáztatható ezért. Nem volt durva csak nagyon szomorú.

karcsibácsi 2013.06.05. 09:34:02

@Dr.laikus PhD: Azért ez nem a "Falusi asszonyok szíve szok rendetlenkedni" kategória: a szedett gyógyszerekből annyi kiderül, hogy súlyos, hosszabb ideje fennálló szív-érrendszeri betegségekben, szívelégtelenségben, érerlmeszesedésben, ritmuszavarban, idült obstruktív tüdőbetegségben, cor pulmonáléban szenvedett. Valószínűleg igazat mondott a kezelőorvos, hogy a szíve mondta fel a szolgálatot (bocs, nem szó szerint idézem). Egy hetes obstipáció után jelentkező formáűlt fekete széklet nem gyomorvérzés tünete, inkább valami organikus passzázszavarra, szükületre utal. Massziv gyomorvérzésnél folyik a betegből a híg, kenőcsős, bűzös bordós-feketés széklet, napjában több alkalommal is.
Na pá, megyek gyilkolni...

Morrancs 2013.06.05. 10:00:07

@Babette_: De ők érzik. Nekik ez a gyógyítás csúcsa, és ez a lényeg. Hogy a beteg meghal, az csak egy mellékes szál, és akkor lehet odanyomni a posztíró orra alá, hogy emiatt hisztizik.

Mondeoman 2013.06.05. 10:11:01

@garathna: Ne haragudj, de az, hogy hány bugyit vitt magával a nagymama szerintem már a vicc kategória. Meg az, hogy melyik szoba hányas ágyán feküdt... Mondom, ez egy bírósági tárgyaláson fontos részlet lehet, de ezen a blogon totál fölösleges billentyűkoptatás. De nyilván már megint én vagyok antiszociális.

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 10:50:45

@karcsibácsi:

Ha az elején így összefoglalod könnyebb lett volna. Az unoka a gyógyszerekre azt írta, hogy egy része a gyógyszermellékhatások kivédése miatt van.

Laikusok vagyunk, ti meg a tudósok. A trollok meg trollok.

Gyomorvérzésről az operáló orvos beszélt.

Jó sikerélményt a gyilokhoz. :DDDD

Irkutszk 2013.06.05. 11:22:11

@csak néha benézek ha marhaságot látok:
Én ott félek a történettől, hogy ha a kórházba kerüléstől kezdve kapott Clexane-t, majd a hozzátartozó ügybuzgóságból bevitte a nagymama gyógyszereit, akkor előfordulhat-e, hogy a nagymama önszorgalomból bevette a Syncumar-ját is.

karcsibácsi 2013.06.05. 11:57:47

@Dr.laikus PhD:
" Az unoka a gyógyszerekre azt írta, hogy egy része a gyógyszermellékhatások kivédése miatt van."
Nem jól tudta, a felsorolt 13 gyógyszert mind direkt valamilyen betegség ellen szedte a mama, lásd az unoka által írt listát, kiegészítve (általam), hogy mire valók az egyes gyógyszerek.

Pedig, legalább egy protonpumpagátló szert valóban kellett volna szednie a gyomor védelmére, figyelembe véve a véralvadás gátlást és a fájdalomcsillapítót. Mindenesetre az teljes bizonyossággal állítható, hogy akinek ennyi (és ilyen) gyógyszerre van szüksége, az nagyon súlyos szívbeteg.

A meglehetősen bő lére eresztett poszt minden lényegtelen adatot tartalmaz (hány bugyit vitt be a mama, stb.), kizárólag a boncolás eredményét és a zárójelentés kivonatát nem. Mi lehet ennek az oka? Csak nem az, hogy ezekből az derülne ki, hogy a nénit nem meggyilkolták a hullagyárnak nevezett kórházban (ahol mellesleg 4x élesztették újra), hanem befolyásolhatatlan betegségei okozták halálát???

No, akkor a lista. Nincs benne olyan, amit az unoka említett.

1.) Rangin retard tabletta (40 mg izoszorbid-mononitrát) Értágító, preload csökkentő, angina ellenes szer, ischaremiás szívbetegségre

2.) Tabletta analgetica (metamizol-nátrium, koffein) Fájdalomcsillapító

3.) Mydeton (150 mg filmtabletta, tolperizon-hidroklorid) izomlazító
4.) Furoszemid-ratiopharm (40 mg)
vízhajtó
5.) Nebilet tabletta ritmuszavar elleni szer

6.) Terialon (100 mg lozartán-kálium)
vérnyomáscsökkentő
7.) Amilorid (amilorid-hidroxiklorid, hidroklorotiazid)
vízhajtó
8.) Onbrez – breezhaler (150 mikrogramm inhaláló)
asztma ellen
9.) Spiriva inhalációs por készítmény (tiotropium)
asztma ellen, hörgtágító
10.) Marfarin (3 mg tabletta, warfarin-nátrium) véralvadásgátló

11.) Torvacard (20 mg filmtabletta, atorvasztin-kálcium)
koleszterincsökkentő
12.) Isoptin (120 mg retard filmtabletta, verapamil-hydrochloride)
ritmuszavar elleni szer
13.) Kálium-R tabletta (1000 mg kálium-klorid) kálium pótló

Tempus-Anh 2013.06.05. 12:06:10

Ha a mama otthonában hasi panaszokat említett, székrekedése volt, amit a kórházban meléna követett, akkor a mama gyomra már otthon vérzett. Egy igazságügyi orvosszakértő számára ez kőkemény támpont, a család számára pedig iszonyú jogi bukta, ha megbogarásszák az ok-okozati összefüggéseket. A kórházban történtek mindennek csak következményei. Az igazságügyi orvostant mint olyat, nem lehet kijátszani.

karcsibácsi 2013.06.05. 12:39:47

@Tempus-Anh: Ezt nem így látom, talán azért, mert fél életem vérző betegek körében (ellátásával) töltöttem...
Ha valakinek vérzik a gyomra (nem okkult, hanem hemodinamikailag szignifikáns vérzésnél), olyan nincs, hogy székrekedése lenne. A béltraktusba kerülő vér hiperperistaltica és osmotikus hatás révén obligát módon hasmenést okoz. Vérző beteg kezelése során akkor szoktunk megnyugodni, amikor már formált a széklete, jóllehet még fekete. Ez ti. arra utal, hogy az aktív vérzés már megszűnt. A vérzésnek egyébként több más jele is van, Hb csökkenés, keringési paraméterek változása, stb. És természetesen endoszkóppal szorosan kontrolláljuk az ügyet, ha kell, akár naponta, hogy szükség szerint vérzéscsillapítást tudjunk alkalmazni, vagy, ha endoszkóposan nem szüntethető, időben műtétet indikálhassunk.
A fekete széklet egyébként becsapós, főleg laikusoknak. Vaskészítmény szedése, bizonyos ételek megtévesztésig hasonló székletet tudnak produkálni, mint amit vérzés esetén is látunk. Figyelmesen átolvasva a posztot (nem volt könnyű), az a határozott véleményem alakult ki, hogy csak terminálisan lépett fel gyomor vérzés, amikor a hozzátartozók fekete székletet láttak (véltek látni), az még nem annak a jele volt.

Tempus-Anh 2013.06.05. 13:32:29

@karcsibácsi:
Igen, nálunk is ez a tapasztalat, hogy a melaenás széklet többnyire diarrhoeas, híg állagú. Itt az lehetett a helyzet, hogy egy obstipatios, skybala-szerű székletoszlop fölött kezdődött el a vérzés, ami aztán meggyűlt a vastagbélben, iszonyú kólikaszerű fájdalmakat okozva, majd miután megszabadult az inkriminált székletdarabtól, láthatóvá vált a meleaena is. Kérdés, hogy mi volt a halálhoz vezető fő betegség.

Fabled 2013.06.05. 13:44:13

A metamizol-Na fokozza a GI vérzés esélyét, amin nem sokat segíthetett a warfarin és a PPI hiánya sem :/

Irkutszk 2013.06.05. 13:49:34

@karcsibácsi: Nekem erről az jut eszembe, hogy a gyógyszerek szedése mennyire képes eltüntetni a nyomait a betegségnek. A történetet író unoka számára a nagymama egészséges volt, hiszen a gyógyszerekkel 13 oldalról megtámogatott szervezete jól működött. Az unoka láthatóan megdöbbenéssel vette tudomásul a nagymamája súlyos állapotát, illetve halálát. Véleményem szerint annak azért intő jelnek kellett volna (kellene mindenki számára) lennie, ha valaki ennyi gyógyszert szed, még akkor is, ha nem kérdez utána, hogy pontosan mi mire való.
Illetve, ha már tollat ragadott a posztíró, utánakérdezhetett volna a poszt megírása előtt, hogy a szép rendesen felsorolt gyógyszerek bizony nem mellékhatások kezelésére valók.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2013.06.05. 16:06:38

@karcsibácsi: szerintem valami stresszulcusa lett
@Fabled: a syncumar mellett a metamizol vérzésfokozó hatását olyan mint a hangya meg az elefánt súlyát összehasonlítani. metamizol inkább azért hirhedte mert nagyon ritkán agranulocitózist okoz, ami viszont jelentős hányadban halálos tud lenni

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 17:00:07

@Tempus-Anh:

Nem akarnak perelni. Panaszkodott a létező összes fórumon. Elutasítás kapott, majd valaki belenyúlt az elbocsájtott, vagy kényszernyugdíjazott hölgy, vagy ú fiókjába és rákérdezett, hogy fáj-e még ennyi idő elmúltával is a lelke. Ott van-e még az a nővér aki feledékeny, vagy ennél is rosszabb.

Rohadt toleráns vagyok és szerencsés, mert én soha nem találkoztam az elmúlt időszak alatt kekk és kivagyi nővérrel.

Végső soron megint ki lehet lyukadni oda, hogy nincs megfelelő tájékoztatás és marad a találgatás a nagyon laikus rossz következtetés.

Volt vérvétel, ha vérzik az látszik az eredményből. Persze ez is csak az én következtetésem.

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 17:07:43

@karcsibácsi:

Köszönöm! Mondjuk nekem bőven elég volt a megelőző kis esszéd is.

Úgy jártam most veled, mint az egyik orvossal itt a betegségem alatt.
Kértem, hogy mondja el milyen tünetekre készüljek, jó és legrosszabb mellékhatás mi lehet, egyáltalán mi történik majd.

Úgysem érti, volt a válasz. Kedvesen mondtam, hogy próbáljuk meg - még telve voltam önbizalommal amit itt kaptam tőletek.
Dühös lett és felmondta a nulkeáris medicinát (ki ne javíts!)latinul.
Néztem rá hülyén és dühösen.
Visszanézett avval az üres tekintettel amikor győzött az asszony felett, hogy -Na ugye? Megmondtam! :DDDD

Tempus-Anh 2013.06.05. 17:12:41

@Dr.laikus PhD:
Igen, tapasztalatból beszélsz és az egészségügyiek nevében köszönöm Neked. Akkor szoktam kissé keményebb tónusban és tárgyilagosságot erőltetve szőrszálhasogató módon elemezni egy ilyen történetet, amikor egy bizonyos irányban kiélezettnek érzem.
Mindent hárítsunk az egészségügyre, a mi hozzátartozónknek spontán baja nem lehet, ha a mi kezünk közt van, az pedig, amit kénytelen elszenvedni az egészsége, mind az egészségügy egészségrontó ténykedésének az eredménye.

Szentes nem az ország legrosszabb kórháza.

karcsibácsi 2013.06.05. 17:59:07

@Dr.laikus PhD: Azt gondolom, a régi barátság mindkettőnket feljogosít arra, hogy elmondjuk a másiknak, ha valamiben nem értünk egyet. Magam részéről ezt (ezt is) megköszönöm Neked. Ha úgy tűnik, hogy valamiben tévedtem, és erre felhívod (vagy akár más kommentelő felhívja) a figyelmemet, az mindenképpen hasznomra válik, és esetenként talán az "ügyfeleim" hasznára is tudom fordítani a tanultakat. Pl. kíméletesebben veszem be a kanyart. A nukleáris medicinával kapcsolatos analógiát nem teljesen értem: mindig igyekszem érthetően, nem latin- és szakszavakkal tüzdelt halandzsa szerűen elmondani a szakmai véleményemet.
A poszttal és a poszt írójával kapcsolatban nem gondolom, hogy tévednék. Bugyik száma, névvel ellátott bögre, kapálás, biciklizés, minden benne van, kizárólag néhány olyan adat hiányzik, ami nyilvánvalóan rendelkezésére áll, csak nem illik bele az általa kreált "megölték a nagymamát" képbe. A halotti epikrízis és a boncjegyzőkönyv kivonata segítené a tisztánlátást, ezt a poszt írója eltitkolta előlünk. Ennek hiányában az állapítható meg, hogy súlyos, többszervi elégtelenséghez vezető szív-, tüdő, és érrendszeri betegség, magas vérnyomás vezetett a keringés összeomlásához és a beteg halálához. Terminálisan valószínüleg, ahogy marhaságot (gyakran) látó kollégám is írja, stressz ulcusból (szívelégtelenség, oxygénhiány miatt fellépő heveny fekély) származó vérzés is fellépett. A kórházi felvételt megelőző hasi panaszok is a szívbetegséggel (mesenteriális ischaemia) lehettek összefüggésben.
Bögre eltűnése, véres hálóing, csúnyán beszélő orvos és nővér, otthoni gyógyszerekkel kapcsolatos zavar... bosszantó dolgok, de nem ezek okozták a beteg halálát.
A szeretett hozzátartozó halála nem jogosít fel arra senkit sem, hogy megalapozatlanul vádaskodjon, rágalmazzon, hangulatot keltsen, és (köszönet helyett) az elhunytat kezelő, életét megmenteni próbáló intézményt és dolgozóit mocskolja.

Post scriptum: semmi közöm a szentei kórházhoz, éppúgy, mint a Békés megyeihez vagy a Markosovszkyhoz (most csak ezt a kettőt nevesítették a szentesin kívül, mint halálgyárat, de tudjuk, hogy már minden magyarországi kórház megkapta ezt a kitüntető jelzőt).

rikitiki 2013.06.05. 18:06:07

@Tempus-Anh: Nem a legrosszabb.
Sokáig (jó régen volt, igaz) nagyon komoly minőséget képviselt, és iskolateremtő volt több területen (sebészet, traumatológia, urológia) is a szentesi kórház.
30-40 évvel ezelőtt...

Ma már nem az sajnos, és van osztálya ami kimagasló teljesítményt nyújt, és van ami nem - nyilván lenne min javítani...
bár nem tudom, lehet irreális az elvárás hogy mostoha körülmények között kiemelkedő legyen a teljesítmény, és az a csoda, ha néha mégis sikerül.

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 18:56:19

@karcsibácsi:

Én kérek elnézést ha nem összefüggő a mondandóm. :-)

Írtam másnak is, azt gondoltam olvastad és valahogy az egész szituáció az unoka fájdalma, rigorózus tételes napokra bontott meséje érthetővé teszi a kommunikáció hiányát, nagyobb lesz a nővér közönye, de legalább magyarázat a nagymama halálára.
Az összes fájdalmat elmesélő posztok között ez nekem megindító volt. Nem éreztem én, hogy rosszindulatú lenne.

Ki hogyan reagál rá az már természetesen lehet troll, fáradt sértett saját munkáját dehonesztálónak érző orvos persze.

Émmeg úgy jártam veled, hogy azt a pár szem gyógyszert sem tudom megjegyezni amit be kell kapni, főleg, hogy bekaptam-e vagy nem. Erre megírod nekem előzékenyen, hogy a gyógyszerei mire valók, milyen betegséget kéne kivédjenek egyenként és kombinációban. :DD

A nukleáris medicina úgy kerül ide, hogy olyan alaposan írtad le miért és mire kapja a gyógyszereket, hogy meglepődtem tudományos fokozattal rendelkező laikusként, annyira távol áll az érdeklődési körömtől.
Annyit értettem csak meg hátra lévő életemre, nehéz az orvosnak. Kinek mit és mennyit kell mondani, hogy kielégüljön. :-)

neduddki21 2013.06.05. 19:23:49

@Dr.laikus PhD: Egyetértek karcsibácsival: mindent el lehet úgy magyarázni, hogy a beteg is megértse, kinek-kinek a saját szintjén. A Te orvosodnak is el kellett volna tudni mondani laikus számára is érthetően. Túl kellene lépni azon, hogy a beteg úgysem érti, partnernek kell nézni, legalábbis megelőlegezni neki a bizalmat. Én is tapasztalom, hogy nehéz és fárasztó a szakmai tolvajnyelv mellőzésével szakmai dolgokról magyarázni, de aki emberekkel foglalkozik, annak ez is feladata.

karcsibácsi 2013.06.05. 19:33:04

@Dr.laikus PhD:
Így van. Nehéz az orvosnak, nehéz a betegnek, nehéz a hozzátartozónak.
Nehéz belenyugodni a nagymama halálába, akit addig egészségesnek hittünk.
A posztból valóban sugárzik a szeretet és a kétségbeesés, ezek mélyen emberi, tiszteletreméltó érzések.

"Ha valaki bemegy egy rutin műtéttel, hullazsákban jön ki. Rengeteg embert ismerek. Nagyon sokat, akiket a szentesiek tettek el láb alól.... Felháborító, hogy azért, mert a mentősnek nem lehet más úti célt megadni, csak a hentesek közé lehet vitetni bárkit is a környékről!"
Ha ilyesmik nem lennének benne, jelképesen átölelném a poszt íróját.

Dr.laikus PhD 2013.06.05. 19:42:23

@karcsibácsi:

Uhhh! Annyira hosszú a poszter, hogy azt hittem egy troll szövege ez valahol a hozzászólások között.

Sajnálom!

YinSu 2013.06.07. 11:28:06

Üdvözletem Mindenkinek!

Én írtam a posztot. Nem gondoltam, hogy az a lényeg, hogy szétcincálják, mindenesetre valóban van pár dolog, ami nélkül nem lehet érteni az esetet. Sajnálom, ha kihagytam valamit, sajnos már így is hosszúra sikeredett, megjegyzem ez a levél a hivataloknak készült, de mivel az ügyben nem tettek semmit, csak húzták az időt, az idő pedig eltelt, és nem hiszem, hogy egy másfél évvel ezelőtti esetet már ki tudnának érdemben vizsgálni, így úgy döntöttünk, hogy nem próbálkozunk tovább, csupán figyelmeztetjük az embereket.

Mi csupán egy egyszerűsített boncolási jegyzőkönyvet kaptunk, a tartalma a következő:

Közvetlen halálok: a) szívelégtelenség, a betegség kezdete és halál között eltelt idő: órák

Alapbetegség szövődményei, ha voltak: b.) Heveny vérző gyomor-erosiok, a bet. kezd. és halál közt eltelt idő: napok

c.) Heveny hashártyagyulladás, a bet. kezd. és halál közt: napok

Alapbetegség, vagy állapot: d.) Heveny epehólyag gyulladás (epekő nélkül), a bet. halál közt eltelt idő: 10 nap

Nem vagyok szakértő. Viszont a gyomorvérzés, amennyiben már itthon elkezdődött, a kórházban miért nem vették észre? Ha pedig a kórházban alakult ki? Én láttam őt szenvedni, láttam a csövet a gyomrából, ahogy szívták le az utolsó óráiban. Sosem éltem át, de képzelem, hogy hogy szenvedhetett, és ez már napok óta tartott. Ekkora fájdalomban valószínűleg az én szívem is feladná. Tudom, hogy sok gyógyszert szedett, de sosem volt semmi baj. Nem hibáztatok én senkit csupán azért, mert nem bírjuk elviselni a gyászt. De itt nem a haragról van szó. Egyszerűen... ennél még az is jobb lett volna, ha otthon marad, mert legalább gondoskodnak róla, és szeretik. És ismétlem, az orvosa a vizsgálatok ellenére azt mondta, hogy természetesen hazajön, szóba se jött, hogy meghalhat.

Nem vagyok orvos, de azt fel sem tudom fogni, hogy miként kezelhetik ennyire könnyen azt, ha valaki a várakozásokkal ellentétesen, meghal?

Én ebből az esetből semmiképp nem szeretnék, nem szerettem volna vitát kiváltani. Semmi olyat nem írtam itt le, amit névvel, és aláírással az orvosi kamarának le nem írtam volna. Csak azt szeretném, ha az emberek, a rokonok körültekintőbbek lennének. Sajnos olyan világban élünk, ahol nem lehet mindent elhinni. Utána kell járni, és a kórházban harcolnunk kell a szeretteinkért, a velük való bánásmódért, a kivizsgálásokért. Azért, hogy ne utána harcoljunk az emlékükért :(

csak néha benézek ha marhaságot látok 2013.06.07. 13:25:49

@YinSu:
ez biztos, hogy a boncolási jegyzőkönyv és nem a halotti bizonyítvány, mert arra szoktak ilyeneket írni?
itt a kritikus elem a hashártyagyulladás volt, ez egy igen komoly betegség, még egy fiatal egészséges szervezetet is igencsak megterhel, és nem jelentéktelen a halálozása (akár 10%). a hashártyagyulladás jellemzően hypovolémiás sokkot okoz (nagyon sok víz távozik az érpályákból a kötőszövetekbe) ez szívbetegeknél nagyon nagy megterhelés.
a gyomor-eróziók a szervezetet ért stressz, esetleg a gyógyszerek miatt alakultak ki, nem olyan ritka dolog súlyos betegeknél.
a hashártyagyulladás is átmehet vérzéses formába ennek a halálozása már 30% is lehet főleg ha el is fertőződik

YinSu 2013.06.07. 13:51:22

Elnézést, tényleg a halottvizsgálati bizonyítvány, viszont mi csupán ezt, és egy számlát kaptunk... Semmi mást. Annyit tudok még, hogy amikor bementünk az intenzívre, és megnéztük a kórlapját, 4*-osan több volt a kálium a vérében, mint a megengedett. Amint már mondtam, nem értek úgy ezekhez. De azt tudom, hogy ha ezek a kórházban előjövő betegségek nincsenek, a szívével nem lett volna baj.

Tempus-Anh 2013.06.07. 13:58:15

Igen, peritonitises kórkép is lehetett a halálok, ilyen, a fentebb leírt kezdettel és ugyanazzal a végkifejlettel, sajnos.

Tempus-Anh 2013.06.07. 13:59:41

"a hashártyagyulladás jellemzően hypovolémiás sokkot okoz (nagyon sok víz távozik az érpályákból a kötőszövetekbe) ez szívbetegeknél nagyon nagy megterhelés."
Ez megmagyarázhatja a megnövekedett K-szintet is.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2013.06.07. 14:08:13

@csak néha benézek ha marhaságot látok: na ezt az utolsó mondatot jól megmondtam :)
természetesen a hashártyagyulladás mindenképpen fertőzéses.
ebben a mondatomban éppen a hasnyálmirigy esetleges gyulladásáról elmélkedtem, ami gyakran kombinálódik epehólyag gyulladásokkal. ezt inkább tekintsétek tárgytalannal

YinSu 2013.06.07. 14:15:26

Nem tudtam végigolvasni az összes kommentet, de így is jó párat. Nem tudom mi az a melena, amit többen írnak, így nem tudom, hogy az volt-e neki. Ami biztos, hogy a kórházba vitele előtt 4 nappal megevett egy ujjnyi füstölt szalonnát. Állítólag ez váltotta ki az epehólyag gyulladást. Ettől a naptól fogva fájt a hasa, és nem volt széklete. A következő pár napban ugyanúgy járt boltba, biciklizett, dolgozott a kertben, csupán annyi tünet volt, hogy nem volt széklete, és néha fájlalta a hasát. Vasárnap, mikor ott voltunk nála, már mondta, hogy jobban fáj a hasa, mint eddig. Felhívtuk az ügyeletet, azt mondták, hogy mindenképp mentőt hívjunk, mert hasfájós embert nem lehet kocsiban szállítani, csak fekve. Így jutottunk be. Ekkor a közérzete, az ereje megvolt.

A belgyógyászaton hazaküldték a gyógyszereit, mondván, hogy kiváltják mással. Viszont mivel nem volt meg a kommunikáció a belgyó. és a sebészet közt, így a sebészet nem adott neki a kiváltó gyógyszerekből. A nővért már többször megkérdeztem, hogy nem kellene-e visszavinni a gyógyszereit, azt mondta, hogy nem szükséges, amikor viszont már konkrétan rákérdeztem, hogy az infuzióval mindent tudnak-e helyettesíteni, akkor mondta, hogy hát szedheti a néni a gyógyszereit. Mondtam neki, hogy a felvételkor leírták az összeset, a fentebb említetteket, ő ekkor annyit válaszolt, hogy nem bírta kiolvasni az írást. Ezután vittük be, és szedte tovább a gyógyszereket.

Én is ekkor döbbentem meg, hogy ennyi gyógyszert kell szednie, hisz amint mondtam, nagyon erős volt. Láttam olyan kommentet, amiben rosszindulatúan megjegyezték, hogy már épphogy csak élt a néni, mivel ennyi gyógyszert kellett szednie. Ez nem így van. De nem akarom túlmagyarázni.

Szerintem mi lett volna a tisztességes a kórház részéről?

Az, hogy ha felismerik a valódi problémát. Az, hogy ha nincsenek tisztában a diagnózissal, akkor nem kertelnek, hanem bevallják, hogy halvány lila gőzük sincs róla. Az, hogy ha egy kicsi esély is volt arra, hogy ez bármilyen módon, de bekövetkezhet, akkor felkészítenek rá minket. Az, hogy amikor megadjuk a hozzátartozók elérhetőségét, azonnal telefonálnak az első alkalommal, amikor leáll a szíve. Nekem ne mondja senki, hogy ezek nem emberségen és szaktudáson múlnak. Én nem azt kérem, hogy hozzák vissza, csupán azt, hogy ha már isteneknek hiszik magukat, akkor legalább mondjanak valamit, ami úgy is van.

Irkutszk 2013.06.07. 15:15:10

@YinSu: Biztosat csak a patológus tud mondani; addig csak a tünetek/beteg panaszai/vizsgálati eredmények alapján tudják kezelni a beteget.

Tempus-Anh 2013.06.07. 15:32:23

Melaena = felső tápcsatornai vérzésből származó, emésztett vért tartalmazó szurokfekete széklet.
Szerintem lehetett szegénynek egy kis epeköve, amit aztán a füstölt szalonna elfogyasztása az epehólyagból egy jó erős összehúzódással kilökött, megakadt az Oddi-sphincterben, kiváltott egy pancreasnecrosist, ami elindította a heveny hasnyálmirigy-gyulladás által kiváltható, biztosan halálhoz vezető öt mechanizmus egyikét. Iszonyat, hogy banálisnak tűnő dolgok mennyire tragikus végkifejlethez vezethetnek.

YinSu 2013.06.07. 17:20:10

Az ultrahang és a boncolás is azt mutatta ki, hogy nem volt epeköve...bár nem tudom, hogy egyáltalán mi az, ami még igaz...

karcsibácsi 2013.06.07. 21:26:10

Derék dolog, hogy jelentkezett a poszt írója. Már csak egy bocsánatkérés hiányzik a hullaház meg a hentesek miatt.

YinSu 2013.06.08. 09:07:10

Nem tudom miért kellene.

Engem Szentesen úgy kezdtek el vágni, hogy még nem hatott az érzéstelenítő, és az orvos ezen viccelődött. A Párom unokatestvérét összeverték bizonyos rétegek, a mentő Szentesre kellett, hogy vigye. Állkapocs törés, orrtörés, arccsont törés, az arcában egy ép csont nem maradt. Az állkapcsán a vágást összevarrták, de mivel nem volt plasztikai sebészük, ezért átirányították Szegedre. Ott avval kezdtek, hogy a szentesi röntgenfelvételeket kidobálták, kiszedték a varratokat az állkapcsából, azt mondták, még a disznósajtot is szebben varrják. Megmondták, hogy ha nem hozzák át, belehal, mert Szentesen még a biztonságos légzést sem biztosították neki 1 nap és 1 éjszaka alatt.

Nem egy eset miatt vontam le a következtetést, hanem 3 különböző osztály, saját tapasztalataiból. Nem azt mondtam, hogy mindenki az Szentesen, nem azt mondtam, hogy máshol nincsenek hibák, de ott nagyon durvák. Voltak rokonaim, barátaim, magam is műtéteken más kórházakban. Ahol figyeltek az emberre, pedig ott is kevés volt a létszám.

Az utóbbi 3 hónapban a közvetlen környezetemből 4 ember halt meg Szentesen úgy, hogy észre sem vették, hogy mi baja van. Az egyik barátunk férjének stroke-ja volt, Szentesen az ügyeleten órákig váratták kezelés nélkül, míg el nem kezdődtek a visszafordíthatatlan folyamatok. Ismétlem nem egy esetről beszélek. Nem akarom sorolni, mert tucatnyi van csupán a közvetlen környezetemben. Ha egy jó szándékú, felkészült természetgyógyász 1000-ből 1 pacienst elveszít, az kuruzsló, ha az orvos 1000-ből 500-at, az kiszámított kockázat, és lerendezik annyival, hogy jobb esetben aláírattak egy papírt, hogy ez bekövetkezhet.

Nekik kellett volna bocsánatot kérni, nekik kellett volna körültekintőbbnek lenni. Rengeteg ember indított már kivizsgálást ezek miatt a szentesieknél, de az időhúzás miatt sokan abbahagyják...

karcsibácsi 2013.06.08. 13:42:45

@YinSu: "Nem tudom miért kellene. "
Hát, elég lesújtó képet fest magáról, de nem magyarázom el, hogy miért kellene bocsánatot kérnie. Ez olyan meddő próbálkozás lenne részemről, mint vak embernek ecsetelni a színeket.
Egy ennyire öntelt, tudálékos, (saját rokonságán kívül) együttérzésre képtelen, rögeszméjében megingathatatlan hisztérika úgysem fogná fel, hogy az esetlegesen elkövetett hibák túlzó, sarkított dramatizálásáért, az alaptalan sértésekért, csúsztatásokért, rágalomáradatért bizony a legkevesebb, hogy elnézést kér és szégyenkezik...

Dr.laikus PhD 2013.06.08. 15:05:22

Könyörgöm jelentsük fel

2013. június 03.

Iparággá vált az egészségügyi dolgozók feljelentése. Jelentős ügyvédi csoportok specializálódtak az egészségügy területére. Kezd a dolog rémisztővé válni, mint minden olyan, amit túlhajtanak, vagy ahogy a magyar mondja, a lónak nincs háta, csak két oldala. Ha pedig ez így van, akkor biztos, hogy átesünk a ló valamelyik másik oldalára.
Már nincs feudalizmus
A jogi segítség igényét elfogadom. Ugyanis hosszú évtizedekig az egészségügyben a feudalizmus uralkodott. A kórházban a beteg kiszolgáltatott volt, joga egy szál se! A rendszerváltás után, szép lassan körvonalazódtak a betegjogok, komoly szervezetek alakultak meg, és dolgozták ki azt a kódexet, ami előírja, paragrafusokba foglalja a beteg valódi, érvényesíthető jogait.
Ugyanis lassan-lassan kiderül, bár még nagyon sok helyen nem is látszik, hogy az egészségügy, a gyógyítómunka szolgáltatás, és nem ajándék. A betegek biztosítottak, és ezért egész életükben fizettek és fizetnek. Az egészségügyben dolgozók legyenek akár nővérek vagy orvosok, a fizetésüket a betegek befizetett járulékaiból kapják, a társadalom adójából élnek. Ismerek olyan kórházakat, ahol ezt nagyon is komolyan veszik. Egyre több olyan klinika, gyógyító osztály működik, ahol ezeket a jogokat nemcsak betartják, hanem ismertetik is a betegekkel. Így mindenkinek jobb lesz a hangulata.
Jogászok iparága
Viszont, ahogy írtam, az a bizonyos ló, az megint lerázta a hátáról lovasát, aki csüng jobb- vagy baloldalán. Manapság gyakran, ha egy beteg, annak ellenére, hogy mindent megtettek érte az orvosok, meghal, számíthat a kórház, az orvos arra, hogy az elhunyt hozzátartozói feljelentik. Lehet, hogy ők nem is akarnák, de ha egyszer fölvilágosítja őket egy kedves jogász ismerősük, már csak próbából is elindítják a pert.
Az egészségügyben nem lehet "selejt"
Pedig nem kell nagy bölcsnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, a kórházakban a súlyos betegek olykor-olykor legnagyobb fájdalmunk ellenére is, meg szoktak halni. És innentől kezdve indul a kálvária. Miért a negyedik emeletre vitték, mikor a második emeleten már be volt fűtve a műtő. X. Y. főorvos miért nem sajátkezűleg operálta meg, miért jelölte ki Z. alorvost? Mert ha ez nem így lett volna, hanem úgy, ha fél órával korábban jön a mentő, ha, ha és ha? És ez elegendő arra, hogy a kórházak mást se csináljanak, mint védekezzenek, és megforduljon a helyzet, hogy lassan az orvosok kezdenek félni a gyógyítástól. Igaz, azt mondják, hogy míg a vasgyárban a selejt egy rossz csavar, addig az egészségügyben a hiba, a legsúlyosabb hiba, sajnos, kijavíthatatlan.
Ha per, hát hadd legyen per
Természetesen rendelkezem annyi együttérzéssel, hogy megértsem, ha valaki elveszti hozzátartozóját, nehezen törődik bele, és azt hiszi, könnyít a lelkén, ha bűnbakot keres. Ha pedig ehhez ügyvédi segítséget is kap, felborul a rend, meginog a bizalom, és a kórházakat perek tucatjai terhelik meg. Nem tudom, hogy mi a jó megoldás. Talán a magyar bíróságok, a joggyakorlat sincs felkészülve erre az új folyamatra. De azért tisztázni kell, az orvos, az egészségügyi személyzet jogait is. Mert az legalább annyira ártalmas, ha bárkit minden jogalap nélkül csupán fájdalomból vagy netán sértettségből bíróság elé citálnak. És sokéves jó hírnevüket tapossák a sárba.
Milyen jogon gyógyították meg a nagypapát?
Azt egy hozzám közelálló orvos barátomtól tudom, hogy manapság már olyan csodák is megesnek, amiről pár éve álmodni sem mert senki. A jóhírű kórház urológiai osztályára bevittek egy rettenetesen rossz állapotban lévő 80 éves urat. A hozzátartozók úgy hagyták az osztályon, mint egy bőröndöt a pályaudvari csomagmegőrzőben. És láss csodát, egy hét alatt az osztály orvosai, nővérei meggyógyították K. Dezső urat, és értesítették a családtagjait, hogy haza lehet vinni. Amikor megjelentek, ordított róluk a döbbenet, a felháborodás, a megrökönyödés, hogy a már letudott nagypapát kivihetik a kórházból, és újra az ő gondozásukra szorul. Tessék elhinni, följelentették a kórházat, hogy valami titkos műtétet végezhettek el a családtagjukon, mert különben biztosra vették, hogy meg kellett volna halnia. Ez az egyik olyan első per, amit egy klinika azért szenvedett el, mert meggyógyította a beteget.
Szólj igazat, betörik a fejed!

folyt.köv.

Dr.laikus PhD 2013.06.08. 15:06:12

Undok egy iparág. Azon kívül, hogy sokan a kórházakat pénznyerő automatának hiszik, azon kívül, minden ilyen fölösleges, indokolatlan aljaskodás a betegek gyógyításának is árt. Ma én jelentem föl azt az orvost, vagy nővért, aki holnap a mamámat fogja gyógyítani. Holnap ő jelenti föl azt a nővért, aki engem gyógyít. És hol van itt a bizalmi viszony? Gyanakodva, fenyegetőzve, a gyógyulási folyamat is lelassul. Az amúgy is agyonhajszolt, szinte kizsákmányolt egészségügyi dolgozók nem csak fizikailag, de lelkileg is kimerülnek, ráadásul vár rájuk oly sokszor ok nélkül valamilyen ügyvédi praktika. Elég, ha egy végletesen kimerült ápolónő türelmetlenül válaszol egy látogatónak. Ebből már lehet ügyet keverni, akkorát, hogy ahelyett, hogy a betegekkel foglalkozhatnának az ápolók, kihallgatásokra járnak a kórház jogászaihoz, vezetőihez. Nem is az érdekes, hogy ki nyer, ki veszít, hanem hogy legyen botrány. Még szerencse, hogy ezek az esküdt egészségügyiek erősebbek, szívósabbak és türelmesebbek, mint a feljelentők. Érdemes ezen elgondolkodni, hogy ne legyen több ok a feljelentésre, mint egy köszönőlevél megírására. Én a vízilovak pártján vagyok. És kíváncsian várom az ügyvédek újabb ötleteit.
(MixOnline)
steierhoffer.blogspot.hu/

YinSu 2013.06.08. 15:08:24

Pontosan az a rágalom, amit most Ön írt. Pontosan Ön képtelen az együttérzésre. Nem óhajtok vitázni ebben a témában. A fent említett esetek a közvetlen baráti körömben történtek a szentesi kórházban, viszont a környezetemből még többet tudnék sorolni. Megérteném az álláspontját, ha csupán egy esetről lenne szó.

A lényegen viszont a rosszindulata nem változtat. A mamámnak a kórházban napokig nem vették észre, hogy gyomorvérzése van. Annak ellenére, hogy elvileg kivizsgálták, és folyamatos orvosi felügyelet alatt állt. Egyetlen egyszer, még csak említés szintjén sem merült fel az orvosa részéről az, hogy ez bekövetkezhet, pedig külön rákérdeztünk. Mikor haldoklott még csak értesíteni sem voltak képesek a családtagokat. Csütörtökön délután az orvosa azt mondta, hogy kedden hazajöhet, mert olyan jól van, péntek éjjel már többször kellett újraéleszteni, szombat délután 14.50-kor meghalt.

Vagy magyarázza meg a dolgokat, vagy kérem, hogy hagyjon fel a rosszindulatú megjegyzéseivel.

YinSu 2013.06.08. 15:28:46

Annyit azért még hozzátennék, hogy sosem akartunk pert, sosem akartunk pénzt. Sosem fordultunk jogászhoz. Csupán azt szerettem volna elérni, hogy jobban odafigyeljenek a betegekre, legyen az idős, vagy fiatal. Azt szerettem volna, hogy ha legközelebb valamelyik ismerősömet beviszi a mentő, akkor ne kelljen keresztet vetnem rá. Azt szerettem volna, ha a rokonok még életében harcolnak a tisztességes bánásmódért, a tájékoztatásért, az életéért.

Tudom, hogy nem lehet elvárni, hogy az orvosok mindenkit megmentsenek. Nem is lehet mindenkit. De azt nem tudom felfogni, hogy hogyan lehet ezt már olyan nagyüzemben csinálni, hogy fel se veszik, hogy ha valaki úgy hal meg, hogy szó se volt róla. Egy ember. Igaz a fenti hozzászólás, ez nem egy gyár, itt a figyelmetlenségen, a szaktudás hiányán emberéletek forognak kockán.

Az emberek nagy része megbízik az orvosokban, mert hisznek bennük, hisznek abban, hogy a lehető legtöbbet megtesz a betegért. De sajnos ez már egyre inkább nem így van.

Geréb Ágnest meghurcolták. Holott az általános orvosi statisztika 1%-ét sem érte el a félresikerült esetek száma. Csupán azért, mert más volt. A kórházakban százak halnak meg, gyerekek és felnőttek egyaránt, és letudják annyival, hogy benne volt a pakliban, és mindenre ők sem képesek.

Akinek van füle az hallja, akinek van szeme, az látja, hogy mi volt az írás lényege. Aki meg kötözködni akar, az úgyis fog, csak tegye azt mással.

Csupán azt kérem az emberektől, hogy ne higgyenek el mindent, nézzenek utána a dolgoknak, hogy ne késő bánat legyen.

Úgy gondolom, hogy már minden lényeges adatot, információt leírtam. Innen már úgyis mindenki maga alkotja meg a véleményét.

Mindenkinek kívánok szebb napokat!

Ezennel kiléptem.

karcsibácsi 2013.06.08. 18:09:16

@YinSu: "Ezennel kiléptem."
Kicsit előbb kellett volna. Sokkal jobban jött volna ki ebből (a saját maga által kavart) ügyből, ha csak a posztot írja meg, és nem próbálja meg überelni.
Aki szelet vet...

karcsibácsi 2013.06.08. 18:35:38

Kivételesen összegezném a posztot, és a hozzá érkezett 150 kommentet.
77 éves, súlyos szívbeteg nagymama hasi panaszok miatt kórházba került, és ott a szakszerű kezelés ellenére, intenzív osztályos ápolás, többszöri újraélesztés után elhunyt. Sajnálatos dolog és együtt érzünk a hozzátartozókkal. A kórházi ápolás során eltűnt a mama bögréje, valami gond a véres hálóinggel is akadt, és nem mindig azt a gyógyszert kapta, amit a laikus hozzátartozók gondoltak (igazából nem tudjuk, hogy ez egyáltalán hiba volt-e, mivel nem voltak állandóan jelen, és injekciókat, infuziókat is kapott a beteg, nyilvánvalóan utóbbiban is lehettek gyógyszerek). Nem volt egyértelmű a tájékoztatás, és esetenként ingerülten, udvariatlanul beszéltek az aggódó hozzátartozókkal. A (laikus hozzátartozók számára)váratlan állapotrosszabbodásról csak megkésve értesítették a hozzátartozókat (bár ez nem biztos, mivel éjszaka, újraélesztés közben, nem szoktunk telefonálni).Szóval, apróbb, a sajnálatos letális kimenetel szempontjából irreleváns hibák történtek. Ezt joggal szóvá tehetik a hozzátartozók.
DE! A kórházat, ahol ápolták, gyógyították a mamát és próbálták életét megmenteni, hullaháznak, az ott dolgozókat hentesnek, gyilkosnak nevezni, felháborító és megengedhetetlen.
Valótlan állítás (magyarul: hazugság), hogy a szentesi kórház hullaház lenne. Valótlan állítás , hogy akit rutinműtétre visznek be, hullazsákban visznek ki. Valótlan állítás, hogy rengeteg embert "a szentesiek tettek el láb alól"
Jó lenne, ha nem ragadtatná magát senki hasonló valótlan állításokra. Ezt adott esetben egy szeretett hozzátartozó halála sem menti, és nem teszi elfogadhatóvá.

Rotoxis 2013.06.08. 20:31:37

@karcsibácsi:
telitalálat. A gond csak az, hogy a kórház nem perli be hypertroll poszterünket. Példaértékű üzenetet hordozna az ítélet.

Tempus-Anh 2013.06.11. 12:01:00

@karcsibácsi:
Igen, jó kérdés, hogy meddig mehet el egy beteg vagy a hozzátartozója a hitelrontásban vagy becsületsértésben, a szakmai tekintély lejáratásában.
Egy nyugati demokráciában az ilyenért már perel az intézmény és jó eséllyel meg is nyeri a pert, busás kártérítéssel.
Valahogy Magyarország ebből a szempontból kilóg a sorból, itt hosszú évtizedek jogfosztottsága után rázúdult az egyébként toleráns és tárgyilagosságban élen járó magyar populációra a rosszul értelmezett szabadság és ilyen-olyan-amolyan jogok, amit ő úgy értelmez, hogy bárkiről bármit büntetlenül el lehet mondani, bárkinek (legyen az közismert szakember, megnevezett intézmény vagy akár magánember) a jó hírnévhez való jogába bele lehet taposni...CSAK ÚGY, mert nekünk úgy esik jól...

kispotzak 2013.06.11. 13:01:34

Szomorú...
Végre egy olyan poszt, amelyet precízen, érthetően, kronológiát tartva, és (nem kicsit) részletesen ír le a posztoló. Hosszú, mert igyekszik minden részletre kitérni. Még a (nem laikus) hozzászólók sem tudnak olyan egyértelmű jelet találni, hogy valamit totálisan félreértett volna (pl egy megfelelő, helyes, szükséges kezelést szimpla gyilkolásnak tekint, pl "pedig nem is kellett volna levágni a lábát!" stb). Ehhez képest irgalmatlan gyalázkodást kap több, általában visszafogottan, kulturáltan kommentelő, a témában jártas embertől.

Igen, érteni vélem, a levél végén, legvégén volt néhány erősebb mondata. A szövegben végig kerülte az érzelmi kitöréseket, de mire eljutott addig, hogy a láthatóan nagyon szeretett nagymama haláláról írjon, előjöttek a többi emlékei, más, az adott kórházhoz kapcsolódó igencsak rossz - nem részletezett, de számára nyilvánvalóan fájdalmas - tapasztalata, és durván fejezte ki magát.

A kommentelők egy része pedig csak ezt hallotta és hallja azóta is.

Miután nagyon visszafogott, udvarias stílusban "megjelent" a blogon, és reagált a kérdésekre, felvetésekre, mi több, konkrét gyanusításokra (miszerint "nem véletlen", hogy a boncolási jegyzőkönyvről nem ír, milyen GYANÚS, hm, hm...), újra nekiesik aki nekiesik. Mert a negatív véleménye a szentesi kórházról változatlan, és nem átallja azt írni, hogy nem kér bocsánatot, ennek okaként most már egészen konkrét sztorikat is leír, _közeli hozzátartozókról_, saját magáról stb.

A konkrét válasza, a részletes leírás stb nem számít, ő hisztérika, egy hazudós alak stb.

A fenébe, hát értem én, hogyan és miért sérti mindaz, amit leírt, a szakmabeliek érzéseit! Persze hogy sérti, tényleg bántó :( De ha Ti _ezt_, ezeket a mondatokat ENNYIRE bántónak érzitek, ennyire felháborít, kiakaszt, ennyire arrogáns, intoleráns reakcióra késztet, akkor nem tudnátok egy pillanatra belegondolni, hogy azOK az esetek, amit a posztoló átélt, és konkrétan a nagymamája halála körüli események neki egy hangyányit még jobban fájnak, még keserűbbé tehetik...?

Azért írtam, hogy "szomorú", mert én magam vagyok az. És most egy kicsit csalódott is.

karamellcukorka (törölt) 2013.06.11. 15:36:19

@kispotzak: Az a szomorú,hogy nem érted meg nem ment fel idős nagyid halála, a mások rágalmazása alól. Kígyót békát kiabálsz és ezzel nem épp a részvétet kelted fel. Az amiket meg még más nicken írtál, az már írói fantázia. Hogyan mondajam..elmesélek pár évvel ezelőtti esetet: Hétköznapi történet, elmúlt a szerelem a feleség lelépett. El akart válni. A férj próbálkozott a visszacsábítással kevés sikerrel, hiszen mint kiderült az asszony már mást szeretett. Eddig mindenki a férjet sajnálta. Mindenki az elhagyott csalódott férfit vigasztalta az övé volt a részvét. A pasi ekkor úgy gondolta megtorol. Kileste a feleségét és lelőtte a kedvesével együtt 1 lottózónál.Innentől ő már nem részvétet érdemel igaz? 2x gyilkos. A dolog "szépséghibája" hogy még csak nem is a vélt csábítót hanem az asszony ismerősének a fiát lőtte le aki akkor jött haza külföldről és ott találkoztak össze véletlenül és örömmel üdvözölték egymást. Innentől fogva aljas gyilkos ,aki 1 teljesen ártatlan fiatal fiút is megölt és boldogtalanná tett 1 egész családot. Te is vmi ilyesmit művelsz,mint az a lövöldözős férfi.

kispotzak 2013.06.11. 15:44:17

@karamellcukorka: Édes.Jó.Istenem.
Milyen kígyót-békát kiabálok? Kiről beszélsz te? A posztot nem én írtam, most visszaolvastam a kommentet, amit viszont igen, egyszerűen nem értem, hol, hogyan lehetett ennyire félreérteni az általam írtakat... És hogy jön ide a gyilkosod?? Meg is öltem valakit? Ajajajajaj....
Sírnivalóan ostoba a kommented, ha a posztolo csak századennyi butaságot, következetlenséget és tévedést beleírt volna a sztorijába, még érthető is lenne némelyik csesztetős reakció.

karamellcukorka (törölt) 2013.06.11. 16:10:12

@kispotzak: Azt hitem te írtad a posztot az én magam vagyok az-ból.
A butaság és következetlenség pedig rád áll :))).

Tempus-Anh 2013.06.11. 21:42:20

NINCS JOGA egy intézményt így minősíteni.
Gondolja csak el bármelyik cégvezető vagy vállalkozó, ha róla fellőnének a netre a tízmilliós magyarországi populáció által egy kattintással elérhető módon egy olyan infót, hogy ő egy megbízhatatlan elem, sőt csaló gazember, a cége pedig nem egyéb egy fuserkompániánál, ahol pancserek dolgoznak, a termékük pedig nemhogy hasznos lenne és jó minőségű, hanem silány és egyenesen káros.
Másnap a cég az ügyvédje révén felkeresné az internetoldalt és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalom meg hitelrontás miatt jóvátételt követelne a cikk írójától, az a minimum, hogy feljelentés és per lenne a dologból.

Nem tudom, hogy egy kórház esetében mért gondolják, hogy ez megengedhető.

kispotzak 2013.06.12. 08:13:45

@karamellcukorka: Hát nem. Piszkosul nem szokásom egyes szám harmadik személyben fényezni magam, és elemezgetni az érzéseimet, a szuper fogalmazási készségem(? ;-) ) stb. Amit írtam: "Azért írtam, hogy "szomorú", mert én magam vagyok az", csak arra vonatkozott, hogy én magam vagyok az, mármint szomorú. És csalódott, ezt is írtam, és a két mondat együtt szerintem elég egyértelművé teszi, mire vonatkozik.
(Próbálom a legjobb indulattal - és abból kiindulva, hogy a másik fél nem tudhatja, nem vagyok olyan idióta, hogy E/3-ban dumálgassak magamról - elképzelni, hogy írnék ilyet, ha valaha is írnék ilyet. Hát, esetleg úgy, hogy "azért írtam, hogy szomorú, mert én magam vagyok az, akivel mindez történt." Mindegy, félreértés volt, elfogadom, a gyilkosos példa ugyan még mindig felháborít, de... evvan. Mindettől függetlenül egy szempontból hasznos volt a kommented.

kispotzak 2013.06.12. 08:25:32

@Tempus-Anh: Talán azért gondolják, mert valahogy a céggel, pl munkaadóval való kapcsolat más. Az vhogy benne van az emberek fejében, hogy egy szerződéses kapcsolat, tudjuk/tudják, hogy a cégnek vannak bizonyos jogai, van arculata stb amit szeretne minél jobb színben megőrizni (egyre gázabbul fogalmazok, bocs), és az, hogy egy cég perel (hitelrontásért stb), szinte "hétköznapi" dolog. Az sem kivételes éppen, hogy kórházat perelnek vélt vagy valós műhiba miatt.

De olyan perről nem tudok, amikor a kórház perelt volna vki rágalmazás, hitelrontás miatt. Az emberekben szerintem az van, hogy a (minden szempontból, szakmailag-emberileg) magas szintű eljárás egyszerűen jár, mert csak, mert befizetjük a tb-t, mert már 50 éve is így volt, mert ebbe születtünk-nőttünk bele, és ha az orvos, kórház (sorolhatnám: iskola, közhivatal stb) részéről vmi kár ér, akkor szidjuk, mint a bokrot.
Ha tehetetlennek érzi magát vki, mert hiába próbál válaszokat kapni (mint a posztoló, aki tucatnyi helyre elküldte a levelét), akkor úgy érzi, hogy ő a kisember, akit lenyomnak, félrelöknek, le se tojnak, akkor úgy tűnik, egyetlen eszköze maradt (nem is arra, h a kórház részéről választ kapjon, vagy a szerinte rossz működésben vmi változtatást elérjen, hanem arra, hogy legalább másokat tájékoztasson), az, hogy kiírja magából, elmondja, hol, ki miatt, mi történt. Most vissza nem megyek a szövegre, bocs, de asszem nevek nem hangzottak el. Persze a szentesi kórházat úgy en block szidta, de "ha mindenki hibás senki sem hibás", nem lehet beazonosítani kívülálló számára, nincs nevesített "hentes" stb.

(A fentiekkel nem azt akarom bizonygatni, hogy"de bizony van joga", csak az egésznek a hátterét szerettem volna végiggondolni).

karcsibácsi 2013.06.12. 09:57:06

@kispotzak:
"... az, hogy kiírja magából, elmondja, hol, ki miatt, mi történt..."

Ezzel nincs is semmi baj, bár nem lenne érdektelen dolog a másik fél interpretálásában is megismerni a történteket. De nem ez miatt háborgunk itt néhányan, hanem a poszt írójának tényként közölt véleménye, értékítélete miatt, nevezetesen:
A szentesi kórház hullaház. Rengeteg embert tettek el láb alól a szentesi kórházban a "hentesek" (orvosok, ápolók). Akit rutinműtétre visznek be, hullazsákban visznek ki. Ezek valótlan állítások, magyarul hazugságok. Hazudni nem illik, különösen nem az internet nagy nyilvánossága előtt. Hogy is énekelte Nagy Feró? "Aki hazudik az csal, aki hazudik az lop. Hazudni, csalni csúnya dolog..."

kispotzak 2013.06.12. 10:39:48

@karcsibácsi: tudom, én is olvastam... :( És bár nem olyan régen és nem olyan sokat kommenteltem, de beszélgettünk már itt, talán sejted, nem tetszik nekem sem. De nem is a jogszerűségét, valóságtartalmát próbáltam védeni, csak azt az érzelmi állapotot próbáltam elfogadtatni, amelyben ilyen leírható, megfogalmazható.

Karamellcukorka ébresztett rá, hogy mennyire erős is tud lenni az érzelmi hatás, mennyire elveszíti az objektivitását az ember... Egy félreértés miatt azt írta "Az a szomorú,hogy nem érted meg nem ment fel idős nagyid halála". Amikor elkezdtem olvasni a kommentjét, fel sem merült bennem, hogy vmi félrement, csak hirtelen iszonyat erővel pofonvágott az "idős nagyid halála"... Persze, elég gyorsan leesett, hogy valójában nem rólam és nem az én nagyimról van szó. Mégis, nagyon erős szívdobogás jött rám, szörnyen éreztem magam, és a szó szoros értelmében tönkrevágta a napomat ez a fél mondat. Pedig az én idős nagyim (az, aki közelebb állt hozzám, akivel szorosabb volt a kapcsolatom, akit nagyon szerettem) több, mint 15 éve halt meg, és tudtommal semmiféle orvosi műhiba szóba sem került. És mégis, bármilyen rég volt, egy fél mondat hazavágott.

Ezért tudom elképzelni, ezért _akarok_ együttérezni azzal, aki 1-2 éve vesztett el hozzá közel álló embert, olyan körülmények között, amit laikusként nagyon is joggal érezhet gyanúsnak, megalázónak, szakmailag kétségesnek. És írtam is: a levélből, a kommentjéből kiderül, hogy volt más is. Hát basszus, ha több közeli ismerősnél ilyet él meg, akkor nem csoda, hogy picinyt könnyebb általánosítani, megbélyegezni, mint ha csak az ismerős ismerősének a komaasszonyának a nátháját kezelték kicsit félre. Ettől még persze nem lesz igaza. Meg is lehet neki mondani, ki is kérheted magadnak stb. Csak szerintem ezt elég lett volna egyszer megtenni. De nekem úgy tűnt, hogy a szöveg végén szereplő kifakadást nem egyszer bélyegezte meg (több hozzászóló), hanem abból a pár mondatból levezették, hogy persze minden hazugság, mindent a posztoló talált ki, és egyébként is, hogy nem jött rá, hogy néhány hasfájás miatt (amivel a néni még kapált stb) azonnal sos kórházba kell vinni, szóval, ő a hibás és kész, meg hazudik és festi magát. Ez a ló másik oldala zavar engem, na.

kispotzak 2013.06.12. 10:47:19

@karcsibácsi:
"bár nem lenne érdektelen dolog a másik fél interpretálásában is megismerni a történteket."

Hát az engem is érdekelne, de az itt sosem jelenik meg...

(Off. Régebben nézegettem a Csajok-Pasik blogot, és jót szórakoztam azon, hogy miután elolvastam a posztoló sztoriját, a kommenteket, akik a történet alapján mondjuk egyöntetűen le... naszóval, mindennek elmondták a posztoló volt nőjét/pasiját, elképzeltem a másik oldal által írt-írható sztorit. Úgy, hogy a tényszerű adatokban _semmit_ nem változtattam, és mégis, mindig sikerült olyan történetet kitalálni, ami teljesen ellentétére fordította a sztorit, ami alapján a +ból - lett és fordítva. Könnyű volt: nem is olyan rég többször sikerült megélnem, hogy kedves ismerős, rokon, barát szívszaggató sztorit mesél el, láthatóan elkeseredve és tök őszintén, együttérzek vele, én hülye még megkockáztatok egy tanácsot is, majd hetekkel később meghallgatom a másik felet, és verem a fejem a falba, amikor látom, hogy tökugyanolyan tényekből két elvileg egymást szerető, ismerő ember mennyire más következtetéseket von le, és hogy rohasztja szét a kapcsolatát... méghozzá úgy, hogy nincs is igazán rosszindulat, szándékos meghamisítása a tényeknek stb. Ha ez van a hétköznapokban, mindennapi kapcsolatokban, mit várjunk az ilyen érzékeny témában, amihez az egyik fél biztosan nem ért, a másiknak meg biztos nem érdeke igazat mondani, ha netalántán tényleg hibázott...)
Bocs a hosszadalmas meséért.

karcsibácsi 2013.06.12. 12:47:18

@kispotzak:
Úgy illik, hogy válaszoljak. Sok mindenben egyetértek Veled, azt gondolom, igazán jelentős nézetkülönbség nincs is köztünk. Néhány kérdésben kicsit máshogy látjuk a világot, de hát ez így normális. Általában sem gondolom, hogy mindig, mindenben nekem van igazam, éppen ezért sokkal inkább a beszélgetés, véleménycsere motivál az ilyen blogokra írásban, semmint a "vitapartner" meggyőzésésének a szándéka.
Konkrétan fenti esetben is így vagyok vele. Azt gondolom, hogy a poszt írójával sem voltam rosszindulatú, ha az lettem volna, nem írom, hogy"... jelképesen átölelném a poszt íróját."
Nem kell azt gondolni, hogy érzéketlen vadállatok lennénk, mi is vesztettük el hozzátartozóinkat (személyesen én nagyszüleimet és szüleimet is), és minden egyes beteg halála, akit nem tudunk megmenteni, nemcsak szakmai kudarc, hanem szívünkbe markoló fájdalom is. Ez akkor is így van, ha nem zokogunk együtt a hozzátartozókkal.
Visszatérve a poszthoz: néhány tárgyi tévedését (pl. a gyógyszerekkel kapcsolatban írtakat) kiigazítottam, és próbáltam racionális szakmai magyarázatot adni a mama betegségének lefolyására, sajnálatos kimenetelére.
Abban is igazad van, hogy a poszt végi - túlzó, igaztalan - kirohanását
elég lett volna egyszer szóvá tenni. Normál körülmények között igen. Ha a posztoló csak egyszer annyit mond, hogy "valóban, elvetettem a sulykot, sajnálom", biztos vagyok abban, hogy sem én, sem kollégáim nem bántjuk ez miatt. De hát ezt nem tette meg, sőt.
Az igaz, hogy kapott hideget-meleget, de aki szemrebbenés nélkül an bloc legyilkosozza, hentesezi azokat az eü. dolgozókat, akik kezelték, ápolták és (meg)gyógyítani próbálták a nagymamáját, ne érzékenykedjen.
Ki mint vet, úgy arat.

kispotzak 2013.06.12. 13:39:14

@karcsibácsi: Tényleg nincs nagy nézetkülönbség (komolyan). Az első mondattól picit zavarba jöttem ugyan (mármint, "csak" azért válaszoltál, mert illik? :) ), de örülök, hogy válaszoltál.

Cony78 2013.06.12. 16:18:43

Nagyon sok dolog van,amit meg lehet kérdőjelezni,illetve amibe bele lehet kötni a levélbe!Én nem is kötekedni szeretnék,de leírnám a véleményem!!Kezdeném talán azzal,hogy a hosszadalmas levélben a hozzátartozó MINDEN apró részletet leírt,gondolom így semmi nem maradt ki!!?Talán joggal kérdezhetném,hogy amíg otthon pár napig fájdalomtól szenvedett a néni,miért nem kapott fájdalomcsillapítót??Aggasztották,hogy nincs széklete?Széklet lazítót,hashajtót lehet kapni vény nélkül a patikába...annyira mégsem volt nagy az aggodalom!??a gyógyszer lista alapján(amit a néni szedett)úgy vélem a hozzátartozó sem volt tisztában,hogy milyen betegsége van a mamájának,mert ahogy a posztoló fogalmazott"csak"a szívével volt gond....ez nem így van!!(de nem merülnék bele)
Viháncoló,röhögcsélő nővérek...inkább ilyenek legyenek,mint fa pofával egész nap!vagy nem lehet jó kedvük?A vizsgálatok felsorolása alapján,úgy gondolom nem 10 perces vizsgálatok,és az az állítás miszerint délben vitték el...ismét nem igaz,mert a következő mondatban kiderül a sebészetre órákkal azelőtt vitték-így ez csak egy kis matematika:órákig ott volt volt a vizsgálat után a tolókocsiba,meg már a sebészetre órákkal ezelőtt elvitték!!Szóval akárhogy is próbálom...valami itt ismét csak nem stimmel!Véres lepedő belegyűrve a táskába...Ha jól tudom(de nem 100%,csak 99%)a kórházakban(legyen az bárhol,bármelyik)az ágyneműk leltárba vannak,így nem gondolnám,hogy az ápolók maguk ellen lennének!Esetleg nem lehet szó véletlenről?odadobták,ott hagyták véletlen!???Itt már bele kellett kötni mindenbe!?Magamból kiindulva,ha dühös vagyok,nem úgy szólok az emberekhez ahogy azt kellene!Így történhetett ez a posztolóval is!Amikor dühösen odament a nővérekhez,és kérdőre vonta őket-hogy is várhatja el,hogy ők kedvesen,bájosan válaszolnak?Tányért,bögrét "nyúltak le" a betegtől-nem gondolnám,hogy a nővérek a beteg cuccára lennének rászorulva-ha már valamit "le akarnak nyúlni"(a posztoló szavaival élve)lett volna nagyobb érték,mint pl.:a pénz,mobil.tel.-de érdekes azok megvoltak!?Felhívnám a figyelmét ez bizony RÁGALMAZÁS!!!Ami miatt épp fel is jelenthetnék!!Minden osztályon más-más a szokás a gyógyszerekkel kapcsolatban,van ahol a saját szükséges,de van ahol tudják biztosítani!NAGYON NAGY kommunikációs hiba lépett fel a gyógyszerekkel kapcsolatban!A leírtak alapján a bel.osztályon küldték haza a gyógyszereket(de onnan elkerült)akkor a sebészeti osztályon MIÉRT NEM KÉRDEZTÉK MEG,hogy maradjon vagy sem!!????Így itt sem feltétlen csak a kórház dolgozói a hibásak!Vagy tévedek?A néninek volt fekete széklete,szóltak a nővérnek...ha úgy látják,hogy a nővér figyelmen kívül hagyta,akkor mikor megkeresték a doktort,hogy beszéljenek vele,MIÉRT NEM MONDTÁK EGYENESEN ÖNÖK AZ ORVOSNAK!???
Végül a levél végén az az iszonyatos,undorító kijelentések,rágalmazások,amit leír..erre nincsenek szavak!RÁGALMAZÁS!!Fel sem lehet fogni,hogy egy ember(posztoló)hogy lehet ennyire gerinctelen,hogy így mocskolja azokat a dolgozókat,akik már több életet MEGMENTETTEK!!!??Sajnos egyszer(előbb vagy utóbb)mindenki bekerül a kórházba!Biztosan jó szívvel látják majd el önt(posztolót)!!! :) Nem is tudok mást írni,mint egy véleményező NAGYON JÓL MEGFOGALMAZTA,így őt idézném!:,,Ahelyett , hogy a posztoló hálás lenne , hogy ennyi ideig élhetett a nagyija az orvosoknak köszönhetően, mert ilyen és ennyi betegséggel csoda hogy élt.( Kisebbíti a saját felelősségüket, mert csak későn vitték a nénit kórházba) Neki áll sárt dobálni
Valótlan állítás , hogy akit rutinműtétre visznek be, hullazsákban visznek ki. Valótlan állítás, hogy rengeteg embert "a szentesiek tettek el láb alól"
Jó lenne, ha nem ragadtatná magát senki hasonló valótlan állításokra. Ezt adott esetben egy szeretett hozzátartozó halála sem menti, és nem teszi elfogadhatóvá."
A posztolónak az a szerencséje, hogy a kórházak anyagi csődben vannak és nem perelik be. Nyugaton megtennénk és élete végéig fizethetne, azért mert ilyen érzelmi túlkapásra ragadtatta magát.
A szavahihetősége a poszternek kb .annyi lehet mint ennek a kijelentésnek a gyógyszerekről: 13-at, amit rendszeresen szedett. Igazából „csak” a szívével volt gond, a többi gyógyszer a mellékhatásokra kellett."
Ezt el lehet hitetni totál tudatlanokkal, de nem a mellékhatásokra kellett ez a 13 gyógyszer."
Teljes mértékben felháborító a posztoló levele!!

marand22 2013.06.30. 01:25:52

Kő nélküli epehólyaggyulladás nagyon gyakran más súlyos betegség kísérője.
www.uptodate.com/contents/acalculous-cholecystitis
Jelen esetben kiváncsi lennék, hogy történt-e gastroscopia (nyelőcső, gyomor, nyombél endoszkópos vizsgálata).
Az ismételt melena (emésztett vér ürítése) mellett hogyan alakult a vérképe?
Volt-e veseelégtelensége?
Szívelégtelensége volt, vagy légúti szűkület (COPD, asthma)? Spray-ket emleget (a használt aerosolok hörgtágítók), de szívelégtelenségben inkább ellenjavallt, a két betegség elkülönítése időnként nem egyszerű. Kardiológus nem látta?
A posztoló említette a magas Kálium-szintet. A normál 4x-ese, 16 mmol/l élettel összeegyeztethetetlen, a legmagasabb Kálium-szint, amit túlélt betegem, 10.5 mmol/l volt.

bauchi 2013.08.12. 06:19:43

Uraim,ez egy kibaszott nagy szemétség.Fizikálisan megnézte a mamát egy "sebész"?
Szentesen nagy arcok dolgoznak a sebészeten.

karcsibácsi 2013.08.12. 11:33:02

Ejnye már, ez az afrikai klíma...
Nagy arcok Szentesen? Hiába, közel van Field digs...
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása