Kellemes lehetett...Hasonlót már én is tapasztaltam, de ott konkrét fizikai atrocitás nem volt, csak verbális.

.

Hát ez előfordul...van akinek nincs türelme.

Viszont egyvalamiben - na nem a módszerrel, ahogy csinálta a bunkó uraság, de a koncepció, ami miatt elveszthette a fejét - én is furcsállom, hogy hogyan működik ez az időpontosdi???

Amikor vissza kell menni felülvizsgálatra, az ember kezében papírok vannak meg ilyenek, vagy táppénzes papírért, akkor OK. De én rengetegszer találkoztam már olyannal, aki első vizsgálatra ment időpontra, amit ugye általában előre kell leegyeztetni egy nappal.

Az ilyenekről azt szoktam mondani, hogy az az ember, aki tudja magáról, és előre kijelenti, hogy márpedig ő holnap keresőképtelen beteg lesz, az nem beteg, hanem táppénzcsaló.

@Void Bunkoid: Az időpontosdi úgy működik, hogy az emberek előjegyeztetik magukat az orvosnál, ez főleg szakrendelésnél fordul elő. Néha heteket várnak, csak nem a váróban.

@Void Bunkoid:
Helló !
mert az orvoshoz nem csak betegek "táppénzcsalók " :) járnak , pl. jogosítvány beutaló a szakrendelésre ilyesmi , de különben is ha nem lesz az országban egyetlenegy táppénzcsaló akkor itt lesz a kánaán meg kolbászból lesz a kerítés , persze én is elítélem a táppénzcsalókat !

Feszült az ország mert az emberek nagyrésze az elszegényedéssel néz szembe. És ez a feszültség bármikor felrobbanhat...

Én megfigyeltem már,hogy a nyugdíjasok mindig rohannak és ezer a dolguk.Nem érnek rá soha sehol sem várni,5 percet sem.Nyilván éhesek a kisgyerekek vagy rohanni kell az oviba a gyerekért.

@Void Bunkoid: és ha nem táppénzre akar menni, csak vizsgálatot és gyógyszert szeretne, majd másnap melózni? Én is mentem már úgy orvoshoz, hogy éreztem, h beteg vagyok, bejelentkeztem orvoshoz, időpontra bejutottam, vizsgálat, gyógyszer, másnap munka.
Az időpontosdi a mi dokinknál nagyon jó szervezett, félóránként időpont kiadva, azok pontosan behívva. A közben lévő időben pedig a "beesők", sorrendben. Persze így is van, aki hőbörög...Egyszerűen elkerülhetetlen, szerintem, idióták mindenütt vannak. Ez igazából nem is eü kérdés, mert az ilyen ugyanúgy fog vekengeni bárhol máshol is.
Én is kaptam már meg a váróban, hogy "assziszi mer' terhes, befurakodhat hamarabb?" Egy mondatban közöltem a kedves úrral, hogy azt hiszem, hogy időpontom van 4-re, az asszisztens a 4 órás beteget szólította, így a körülmények végtelenül érdekes összejátszása okán most bemegyek.

@Void Bunkoid:
Egyebekben, ha mondjuk 39 fokos lázad van, hörögsz levegővételkor és fáj is, akkor azért nem kell nagy táppénzcsalónak lenni, hogy megjósold; valószínűleg holnap sem leszel olyan állapotban, hogy dolgozni menj. Ha meg igen, akkor még egy telefon, és lemondod az időpontot a dokinál.

Én a körzeti orvosomnál tapasztaltam először ezt a bahívogatós módszert, amikor felköltöztem Budapestre. Nem káromkodtam, nem öklöztem, de furcsa volt hogy órákat ültem, mire sorra kerültem. Aztán rájöttem! Előre kell tudni mindíg hogy beteg leszek, és akkor nincs gond. Be kell jelentkezni előre, hogy "Csókolom holnap beteg leszek, és nem tudok majd menni dolgozni, ezért legyen szíves fogadni. Igen, még jól vagyok, de éjjel be fogok lázasodni". Szerintem teljesen logikus. Sajnos már nem élek a fővárosban, azóta teljesen logikátlanok a hétköznapjaim. :)

@ügyfélszolgálatos:Pontosan. Ilyenek is maradunk, és még meg is magyarázzuk hogy ez miért van így, vagy épp miért van igazunk. Szerettem még a "V" alakot képező embertömeget ( sor ) a távolsági buszok előtt. Persze már ez sem része az életemnek, mert autóm van. Kizárni mindent sajnos nem lehet, részben ezért is megyünk sokan külföldre, nem csupán a pénz miatt.

"normális emberek ilyen apróságok miatt képesek egymás torkának ugrani"
pl.: ha lekurvázzák az asszonyt???

@büdipeti: Ja a legyező alakú egymás elé tolakodós buszravárás? Az nekem is nagy kedvencem :)

nálunk a bőrgyógyászat működik úgy, hogy két hétre előre kapsz időpontot. Addig pont el is múlik.

Képtelen vagyok megérteni, hogy miért nem lehet bejelentkezni, időpontot kérni a háziorvosok túlnyomó többségénél. Kinek az érdeke az, hogy az ország nem tudom hány ezer rendelőjében nap, mint nap ehhez hasonló jelenetek játszódjanak le? Miért kell egy beutalóért, egy havonta újra felírandó receptért órákat várni? Miért nincs külön időpont azoknak, akik dolgoznak?

kellemes kis kamu történet volt ez így ebéd utánra:)

@ügyfélszolgálatos:
tegyük hozzá gyorsan: erről bizony az emberek maguk tehetnek! Kik is néznek szembe az elszegényedéssel? Azok, akik nyakra-főre vették fel a hiteleket.
Hiába, ma is nagyon üt a magyarokról az egykori vezér mondata:
"Nem a kenyér kicsi, a magyarok pofája nagy."

@büdipeti: mondjuk a mi körzeti orvosunk ha reggel telefonálok, legkésőbb délutánra tud adni időpontot. Vagy ha nem a sajátomhoz, akkor a másik ügyeleteshez. És így otthon fogok betegen várakozni, nem a többi beteg között. Legrosszabb esetben is másnapra (bár ilyen még sosem volt). És igen, ha annyira rosszul lennék, hogy ezt nem tudnám kivárni, egyébként is mentőt hívnék...
Nem is értem, hol nem lehet ebben látni a logikát.

@Megmondó1: Mitől kamu a sztori szerinted? Nem láttál még büdös tahót, aki mindenkibe beleköt? Szerinted egy ilyennek számít, hogy orvosi rendelő, vagy bármi más?

Én gyerekorvoshoz járok a hideg évszakban, elég gyakran. Ott sehogy sem jó a rendszer.

Amikor lebetegszik a gyerek, láza fent, nyűgös, fáj mindene, viszem dokihoz. Előtte már napokig megy a házikezelés, de amikor átbukik rajta, akkor azért csak elviszem. Hallgassa meg a tüdejét, nézzen bele a fülébe, hogy ráment-e már... tudom, hogy csak valami vírusos felsőlégúti, de mi van, ha nem.

Ilyenkor ugyebár nincs időpontom, a legbetegebb gyerekkel várom ki a sort.

Amikor már jól van, menni kell megint, hogy megkapják az igazolást, hogy mehetnek közösségbe. Az igazolatlan hiányzások, meg a gyerek közösségbe engedése miatt ezt nem lehet elkerülni.

Ekkor a gyerek már jól van, de nem kéne megint bent ülni a túlfűtött váróban két órát beteg kölkök közt - de ha időpontot kérek (és kér mindenki más, aki gyógyult gyerekkel jön), akkor a tényleg betegek idejét lopom.

Azzal együtt volt, hogy kértem időpontot (akkor mentem a sráccal mandulaműtétre, oda is kell vinni papírt a gyerekorvostól, hogy nem beteg), úgy néztek rám az anyukák, mint piromániás a vizes szalmára. Végül is megértem őket - ők meg nem tudták, hogy azért vagyok időpontra, hogy két nap múlva műthető legyen a gyerek.

Szóval ez az időpontosdi nem jól van sehogyse.

@VaTi: "azt hiszem, hogy időpontom van 4-re, az asszisztens a 4 órás beteget szólította, így a körülmények végtelenül érdekes összejátszása okán most bemegyek. "

XDXD

Ezt nem is értem. Mi az, hogy előző nap tudom??? Ha beteg vagyok, megnézem mikor rendel a dokim. Rendelés előtt 15 perccel felhívom az aszisztensét, kérek időpontot, lemegyek, várok max 10 percet, szólítanak, végzek, haza. Max fél óra. Persze rám is úgy néznek, mint a véres rongyra, hogy én ezt hogyan képzelem. Én meg kb. egy félmosollyal lesz*rom az irígy várakozókat. Egyszer egy idős nő megkérdezte, hogy miért megyek be előtte. MOndtam, hogy időpontra jöttem és engem szólítottak. "ilyet is lehet?" Hát kérem... :DDD

Amikor 20 éves voltam, el kellett mennem az orthopédiára. Akkor úgy ment a rendelés, hogy sorbanállás az ajtónál, kijött az asszisztens beszedte a személyiket/TB kártyákat, aztán szép sorban behívták az embereket. Akinek bekerült a személyije, az leült. Az újonnan érkezők meg álltak sorba, amíg bent el nem fogyott az összes személyi és újra nem jöttek ki beszedni....

Na én voltam az utolsó akinek beszedték a személyijét, leültem, közben elkezdtek gyűlni az emberek az ajtónál. Aztán amikor láttam, hogy bement az előttem lévő, akkor egy oszlop mögül ahol eddig ültem, szépen odaálltam az ajtóba, hogy akkor következőnek bemegyek...

Na a közben érkezett és sorban álló nyugdíjaskommandó majdnem keresztrefeszített egy járókereten. Hogy ők engem eddig nem láttak, hol voltam, stb...

És te miért csak nézted, miért nem léptél közbe, kedves posztoló?

"nem hittem, hogy normális emberek ilyen apróságok miatt képesek egymás torkának ugrani"

Ez így is van. Csakhogy az egyik nem volt normális.

Burkolt cigányozás _is_ és a személyeskedés ezen a blogon tilos.

Törlöm, vagy adott esetben kitiltom aki ezt nem tartja be.

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:

Régen volt egészséges rendelés.
Valahogy elhalt, megszűnt.
Mumpszos gyerekkel kellett az egészséges gyerekek között várni, akik között csecsemők is voltak. :(((

"Mindenesetre örülök, hogy voltak néhányan, akik odaálltak a kismama férje mellé, amikor gond volt"

Ennek amúgy én is örülök, de itt a legnagyobb kockázatot az apuka vállalta, mivel nem tudhatta, lesznek-e mellé álló emberek. Mindenesetre jó hallani, hogy a társadalom még képes megvédeni magát valamennyire.

@ember100: Vagy vállalkozó, aki hiába fizeti ugyanazt a tb-t, nem tud elmenni táppénzre. Mint a férjem, aki most is fekvőbeteg és közben! dolgozik! Kedden még alig látott a láztól, most próbálja behozni, ami akkor kimaradt. Ja és múlt héten sem volt már jól, azzal a diagnózissal is simán kiírták volna és ha már akkor lepihen, nem lenne a mostani szövődmény.
Ennyit a "táppénzcsalókról".

@Megmondó1: Trollkodj máshol, mer különben megütlek:)

szerintem ez egy pozitív kicsengésű történet volt, le a kalappal azok előtt akik szépen kivezették a rendbontót.Mindenhol vannak pszichopaták, a kérdés inkább az , hogy többség képes-e határozottan kiállni velük szemben, miközben egy normális határt sem lépnek át.
Itt úgy tűnik ez történt.

@büdipeti: Hülyeség. Éjjel belázasodsz, betelefonálsz időpontért reggel. Megmondják h mehetsz délután 2-re. Másik lehetőség: adott napra már nincs szabad hely, de mehetsz holnap reggel 8-ra. Addig feküdj , kúráld magad.Ha meg vakbél gyanú,vagy egyéb sürgős, hívd az ügyletete. Ilyen egyszerű, mit nem lehet ezen érteni.

Szerencsém van, mindig elkerültem az ilyen várakozást. A háziorvoshoz ritkán megyek, de nála valahogy igen gyorsan fogynak a betegek. Ami feltűnt, hogy az asszisztense időnként kijön, összeszedi a taj kártyákat, megkérdi mi a baj, szól pár kedves szót. Ez utóbbi nagyon feltűnő, mert ritkaság, de a doktornő is barátságos. Tuti ők sincsenek elárasztva pénzzel. Mindegy, örülök, hogy ilyenek. Az asszisztens egyébként rendesen lerövidíti a várakozást, mert aki egyszerűen táppénzre akarja vetetni magát, azt nem hívják be, hanem megmondja, hogy ettől eddig ok, ezt írják a papírra. Szóval vannak táppénzcsalók lesznek is, sajnos.

Ami meglepett a posztban, hogy valaki felállt és kidobta a hőbörgőt. Egyre ritkább, hogy az emberek segítsenek, beavatkozzanak ilyen helyzetben. Gondolom, már nekik is televolt a törpük az illetővel.

jó, hogy összefogtak a férfiak.. a minap volt egy sztory, amikor a kizsebelt öreg nénit nem védték meg a buszon.. segítsétek a gyengéket és a bátrakat az agresszív, primitívekkel szemben. ámen..

1. Az, hogy valaki bunkó, vagy nem, az nem pénz kérdése. Ez veleszületett jellem és neveltetés kérdése. Ha a orvos bunkó, akkor az annak született, vagy nevelték. Nem kell mentséget keresni a bunkóságra.
2. A hőbörgés a mai világban sajnos a feszültség, a stressz, a kilátástalanság okán bizonyos fokig érthető. Ezért kellene az orvos-nővér párosnak valamilyen rendszert kialakítani, vagy legalább tájékoztatni a betegeket a behívás módjáról. Igen, mindig. Igen, folyamatosan. Persze ha ők maguk nem lennének ehhez bunkók.
3. De bunkónak lenni és ilyesmire magasról tenni, az a legkönnyebb. A bunkóknak.
4. Nem megoldás persze bunkónak lenni várakozó betegként sem, de megelőzhető lenne sokszor az ilyen helyzet. Mert nem kellene elfelejteni, hogy alapesetben az orvos nem szívességet tesz, hogy ellát tisztességesen egy beteget és korrekt rendelést folytat, továbbá a beteg sem jókedvében és unalmában keresi fel.
5. Azt pedig, aki tettlegességhez folyamodik, sőt neki áll feljebb, miközben ő sértett meg mást, azt valóban el kellene ásni jó mélyre. Élve.

nálunk 3 éve vezettük be az előjegyzéses rendszert. Délelőtt 8-tól 12-ig rendelés, előjegyzés 8 (!) perces időközökre. (De 11-ig be kell lépni az ajtón. Utána már csak kifelé. Nix 11.55-kor beesés 16-odiknak.) Az előjegyzett max 10 percet vár, annyi lehet a csúszás. (negyedévente 1x előfordul, hogy valami miatt borul). Aki nem előjegyzett, az bizony vár, hogy legyen egy luk (nem jött el az előjegyzett, vagy hamarabb elfogynak), akkor érkezési sorrend dominál. Ez időnként igénybe vehet egy órát is. (Ha valóban friss és rosszul van, szól a nővérnek, bejön soron kivül. Ha sumákol, ki lesz küldve, hogy várja meg a receptet. Sokáig fog.) Ha valaki olyan beteg, hogy nem tud elmenni dolgozni, de nem is sürgős annyira, hogy az első napon lássam, az jön előjegyzésre másnapra. (5 azaz 5 naptári napra visszamenőleg lehet felvenni bárkit "táppénzre" különösebb indoklás nélkül a TB felé. Attól többre csak főorvosi bizottság engedélyével. ) Nyilván 9 után már aznapra hiába kér az ember előjegyzést, tele vagyunk, ha rosszul van, bejön, és vár, ha nagyon roszul van, akkor bejön soron kivül, ha nem annyira, jön másnap.
Működik. Nincs odakint morgás. (Kint van a váróban a rendelés rendje, el lehet olvasni.) Általában nincs tömeg sem. 9 után mindig 2-3 ember ül a váróban.
Ja, odabent persze dolgozni kell. (1 aszisztens van mindössze!) Természetesen nem müködik a dolog, ha a doktor bácsi a számitógépet pl arra használja, hogy azon tartja a tízórait, vagy a "g" betű megtalálása másfél perc, vagy egy diagnózis kikeresése a listából kettő. (Nem önfényezésként mondom, de amig az egyik beteg kimegy az ajtón és bejön a másik, én közben elolvasok egy Praxisblog posztot, a következőnél meg 10 kommentet :). Öreg és lassú a beteg, én meg gyorsan tudok olvasni.)

Aki nem tudja megszervezni a gördülékeny munkát, az nem tudom, hogy tud egy élesebb esetben jól dönteni. (Felhivom a figyelmet, hogy a háziorvosok 20 %-a nyugdijas, a másik 25 %-a pedig 5 éven belül lesz nyugdijas. )

A szakrendelők esetében a helyzet katasztrófa, a lustaság, a hozzá nem értés és a nemtörődömség kusza elegye az egész - mármint szervezésileg. Szakmailag lehet más. Tapasztaltam a másik oldalról. (Mármint a betegéről)

(Egyébként egy 70-es létszámú rendelésen járványos időszakot leszámítva kb 6-8 az akut panaszokkal jelentkező beteg. A többi mind "várandós". )

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Mi ezt a helyzetet-gyógyult gyerek a betegek közé-úgy oldottuk meg,hogy időpontra mentünk,és kint vártunk az udvaron,bármilyen idő is volt,és csak akkor mentünk be,amikor mi következtünk...a bemenőknek,utánunk jövőknek elmondtam,hogy előttük vagyunk,de nem akarunk bent újra fertőződni!
Különben lehetne erre megoldás,a rendelés elején vagy végén.

@AtiFeri: Nem, hanem hogy várakozni kell az orvosnál. Akit kitessékeltek, ő ugrott a másik torkának, a nő férje csak megvédte a feleségét.

@Parajpuding: Egy ember sem születik bunkónak.

@DarthVader: Mi a "g" a programban, hogy pont a "g" megtalálása? :)

Szerintem sok háziorvos kipróbálta az előjegyzést, de pont azért bukott meg, mert odakint naponta egymásnak mentek a betegek.
Háziorvosnál azért jön ki furcsán, mert a köztudat szerint oda csak úgy el lehet menni, nem kell bejelentkezni, ezért az számít furcsának, hogy valaki "soron kívül" bemegy. Szakrendelésen, főleg speciális helyen sokkal egyértelműbb, hogy nem beesős alapon műküdik.

De teljesen mindegy, hogy milyen rendszer van, az a baj, hogy egyrészt nem toleránsak egymással az emberek, másrészt az emberek többsége azt képzeli, hogy mindent megítélhet, mindenről abszolút érvényű véleménye lehet. Azért egy orvosi rendelő vagy egy hivatal mégis csak egy hatóság, ha nem is a szó konkrét értelmében; jó, nem kell a küszöbön hason csúszva bemenni, de szerintem az sem normális, ha mindenki nekiáll úgy tenni, mintha jogába lenne pampogni, mintha az ő problémája lenne a legfontosabb.

Ha bemegyek egy helyre, akkor az a normális, hogy én alkalmazkodom a rendszerhez; és nem rögtön kiskirálykodom, hogy itt mért nem ilyen rendszer van, vagy mért nem olyan? Csomó ember azonnal kihasználja, hogyha lehetősége nyílik egy kis fölényes pattogásra.

Mai bolti történet: egy néni párizsit vagy mit akart venni, és szerinte 222 forint volt akciósan adott kiszerelés, de aztán amikor már fizetett, megnézte a blokkon, hogy 305 (kb). Félig visszafordulva az ajtóból nekiállt veszekedni az eladóval, aki éppen a másik vevő áruinak a vonalkódját olvasta be. A nő reklamációjára azonnal azt mondta, hogy hívja a boltvezetőt és megbeszélik vele (és ezt azonnal meg is tette), majd folytatta a vevő kiszolgálását. Na most addig a kb 3 percig, amíg odaért az illetékes ember, megállás nélkül kiabált ugyanezzel az eladóval, hogy hogy képzeli, hogy őt becsapják, és most mi van, nem is érdekli, hogy ővele mi történt, és mindenhol ez van, ilyen ez a rohadt világ (a történeti hűség kedvéért: ezt a szót nem használta). A boltvezető vagy ki (ő sem a nagy főnök volt, hanem valamilyen magasabb rangú ember az eladók között, szintén egy alkalmazott) odaért, és még ki sem nyithatta a száját, hogy köszönjön, a nő folytatta a veszekedést vele. Közben amúgy már hárman szóltak neki, hogy de hát ne a kasszánál ülő beosztottal tessék veszekedni, mi köze neki az egészhez. Én is ezek között voltam, egyszerűen azért mert lelépős voltam, és emiatt lecsökkent az ingerküszöböm, általában is, és azokkal a szemben is, akik így viselkednek. Egy alkalmazottal ok nélkül tiszteletlenül, támadóan viselkedni, nyilvánosan kiabálni az a "megkötözött kutyát rugdosni" kategória... Egyébként sajnáltam azt a nénit, mert vagy annyira szegény, hogy kb 80 forintért képes így kétségbeesni, vagy nem ennyire szegény, de ennyire kicsinyes. De akkor is, felnőtt ember hogy viselkedhet így?

@berczy04: "Egyszer egy idős nő megkérdezte, hogy miért megyek be előtte. MOndtam, hogy időpontra jöttem és engem szólítottak. "ilyet is lehet?" Hát kérem... :DDD"

Nem lehet, hogy az az oka a várótermi idegeskedésnek, mert az emberek ÚGY TUDJÁK, hogy a sorban állás a bejutáshoz szükséges elsődleges meghatározó cucc? Ha az lenne a fejekben, hogy a dokihoz ELSŐSORBAN bejelentkezve lehet bejutni, másodsorban pedig sorban állva, akkor nem lenne idegeskedés. Szerintem. Így, hogy azt hiszik, hogy ők a szabályoknak megfelelő sorban állók, mint a pénztárnál, és ezt a szabályt az időpontra jövők törik meg, így az ő szempontjukból jogos, erkölcsös a felháborodás.

A kérdés - számomra -, hogy tényleg az elsődleges jogos bejutási módszer az időpontkérés, és tényleg csak másodlagos a sorban állás? A sorban állás tényleg csak az ingyenkonyha? Már úgy értem, nem a gyakorlatban, hanem szabály szerint. Alapvetően időpontra jönnek a betegek, és ha közben van idő, akkor a sorban állók is esetleg bejuthatnak - ez a szabály szerinti menetrend?

Amúgy azon vitatkoztok, hogy XY táppénzcsaló-e, amiért előző nap tudja, hogy beteg lesz, de az nem jut eszetekbe, hogy nem csak akut, maximális intenzitással kitört, táppénzigényes betegségek vannak, hanem elmehet az ember hosszabb ideje fennálló panaszok miatt is, mondjuk mert mostanában sokat fáj a gyomra, és szeretné megbeszélni az orvossal, hogy ki kell-e ezt vizsgáltatni. Krónikus problémája van, amit már régen szeretne megbeszélni. De lehet az is, hogy már ma is lázas vagyok és takonytengerben úszom, csak tegyük fel, éppen ügyelek; így evidens, hogy csak holnapra foogk tudni időpontot kérni. Tegyük fel, hogy nem is táppénzre menni szeretnék, csak megvizsgáltatni magam, hogy mondjuk van-e tüdőgyulladásom. Vagy elmegy valaki megbeszélni az idős anyjának igényelhető ápolási segítséget, tanácsot kér. Millió ilyen helyzet van, és olyan jó, hogy megint valaki úgy képzelte, hogy ő a világ közepe, és táppénz-csalónak titulálhat akárkit, mert mért ne, mert az fontos, hogy az embernek véleménye legyen, mindegy, mit mond, csak hadd szóljon.

@renevol:
Hát szerintem az ellátást az időpontos rendszer annyiban javítja, hogy akkor lehet tervezni. Lehet, hogy a rendelési idő első öt percében szól oda tizenöt ember, hogy jönnék akutan, mert szarul vagyok, de akkor a családorvos már úgy kezdené a munkát, hogy tudja, hogy X ember elő van jegyezve, ennyi és ennyi idő van egyre, Y ember jelezte, hogy jön. És az X és Y számától függően osztaná be a napot. Pl a havonta bejáró betegét lehet, hogy pont nem aznap kezdené rábeszélni egy fontos de nem sürgős szűrővizsgálatra, vagy aznap kevésbé/jobban ápolgatná a betegei lelkét.

Szerintem nem lenne baj, ha az lenne a köztudatban, hogy nem illik csak úgy beállítani valahová. Ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy attól még, hogy öt perccel rendelés előtt odaszól, nem biztos, hogy fog tudni várakozásmentes időpontot kapni.

Az a baj ezzel a sorbanállóssal, hogy jönnek a betegek, sokan egy csomó időt igényelnének, de folyamatosan pörgetni kell őket, mert nem tudni, hányan fognak becsúszni az utolsó egy órában. Lehet, hogy az egyik nap sietek, sietek, mindenki azzal az érzéssel megy el, hogy azért még tudott volna tőlem mit kérdezni, és aztán az utolsó órában ott ülök az üres rendelőben. Másnap meg próbálok mindenkivel két mondattal többet beszélni, és az utolsó órában beesnek egy csomóan, és aznap meg azért utálnak, mert mért kell várni. És persze biztos, hogy az utolsó órában jön a "reggel óta fáj a mellkasom", a "most derült ki, hogy cukorbeteg vagyok, egy hónap múlva van időpontom a diabetológiára, most akkor hogyan kell étkeznem?" és a "jajj, hetek óta nagyon fáj a fejem, és időnként zsibbad a bal halántékom, ami aztán átmegy a jobb kulcscsontomra és nagyon félek; egyébként két hete adta be a férjem a válókeresetet, és azóta nem alszom és nem eszem, és most itt van még ez a dolog, szerintem agydaganatom van"; stb.

Teljesen rend úgysem lesz, mert ez nem az a szakma, ahol a véletlenszerű és hirtelen események teljesen kiküszöbölhetőek.

@berczy04:
Nálunk az asszisztens kijelentette, hogy időpontot egy nappal előre kell kérni
aznap már nincs időpont.

@Braincelle: Jelenleg mi az elsődleges, mivel lehet bejutni pl. egy háziorvoshoz jogszerűen: sorban állva kivárni, vagy időpontra bemenni? Azért kérdezem, mert ez a cikkben írt eset szerintem CSAK amiatt történt meg, mert az emberek nem tudják a szabályt. Miután nem tudják a szabályt, ezért a sorban álló ideges, ha "betolakszik elé" egy időpontra bejelentkezett ember; az ő szemében az időpontra bejelentkezett ember jogtalanul jut előnyhöz, ténylegesen betolakszik elé. A sorban álló ember pontosan ugyanúgy éli meg az időpontra jövő megjelenését, mintha a közért kasszájához álló sorba egyszer csak valaki betolakodna a kasszához.

Tehát szerintem - vagy legalábbis számomra - ezt a kérdést kell tisztázni: a (pl. háziorvosos) bejutás alapvetően időpontra való bejelentkezés alapján történik, ez az elsődleges bejutási mód, és csak ha ESETLEG van két bejelentkezett között valamennyi idő, akkor azt felhasználhatják a sorban állók?

Ha ez a kérdés tisztázva van és a szabály ki van függesztve a várótermekbe, az ajtókra, akkor szerintem soha nem fordulhatnak elő ilyen esetek, mint amiről a cikk szól. Szerintem csak ennek a kérdésnek a tisztázatlansága okozza a váróteremben várakozó betegekben a feszültséget - nincs egyértelmű szabály, nem tudják, hol a helyük, nem tudják, ki viselkedik jogszerűen és ki nem.

@Irkutszk:

Hát ja, a G-pont megtalálása is időt vehet igénybe, de azt legalább élvezi mind a két fél. :) De mondhattam volna "r" betűt is. Aki a "g"-t nem találja, az az "r"-t se fogja.

Amúgy meg érdekes módon sem a nők, sem a férjeik nem akadnak fenn azon, hogy a fodrászhoz (!) napokkal előre időpontot kell kérni. Mert az fontos munka. Nme lehet elkapkodni. Orvoshoz pedig elég beugrani. (80 % tervezhető ellátás miatt jön). Hát pedig nem.

Másrészt. Ugyan off, de e pillanatban olvastam:

"És egy kitérő: ha az egészségügyi dolgozó (köz)alkalmazott, akkor az általa az egészségügyi tevékenysége közben okozott károkért a munkáltatója áll helyt a beteg felé, de csak a munkakörében okozottakért. A munkaidőn kívül, az utcán vagy szabadságon okozott kárért (pl. elsősegélynyújtás kapcsán) nem. Ezekben az esetekben például egy orvosnak magának kell helytállnia teljes magánvagyonával (valamint a házassági közös vagyon rá eső részével) az esetlegesen magánemberként okozott kárért. Ennek ellenére nem jó kártérítési felelősségcsökkentő taktika az, ha valaki erre tekintettel tudatosan elhárítja a segítségnyújtást, mert egészségügyi dolgozóként ezzel – akár külföldön is! – a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményének minősített esetét követi el."

Ezúton üzenem mindenkinek, később nehogy szemrehányás érjen, hogy a munkaidőn kivül, a magánéletben jogászdoktor vagyok. Csak annyi segitséget nyujtok, amennyit egy átlagos állampolgárnak kell. (Gy.k. elemi elsősegély, mentőhívás). lehet anyázni, de amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

(A régi vicc: "baleset esetén miből lehet tudni, hogy ki az orvos? Az, aki nem oda, hanem elfelé fut." mára véres valósággá válik. De ez pl Ámerikában is igy van. )

Baromira nem hiányzik, hogy egy kiélezett helyzetben, amikor adott esetben egy haldoklóval kell valamit elkövetni, sikertelenül, akkor éhes ügyvédek hada bebizonyitja, az orvosellenes hangulattól feltüzelt társadalom buzgó bólogatása közepette, hogy miattam halt meg, és elviszik a fejem fölül a 30 évig épitett házamat. Ezt ni. (Gesztus.)

@renevol:
Szerintem ilyet nem lehet leszögezni, mert meg kell adnod a lehetőséget annak, aki nem tudott telefonálni. Pl mert nincs pénze telefonálni, vagy mert utál telefonálni (mint például én) vagy mert nem tudja pontosan mikor ér oda, vagy mert akut beteg.

Nem tudom, van-e erre jogi szabályozás, vsz a háziorvostól függ, hogy hol milyen a rendszer. Az, hogy fél óránként van egy kiadott időpont, közben meg a várakozókat nézi meg, az egy köztes megoldás, amivel mindenkinek próbálnak jót tenni, de látod, hogy ez sem jó senkinek.

@Braincelle: Hogy lehetne akkor ezt a helyzetet megoldani? Szerintem úgy, hogy leszögezzük: a betelefonálós rendszer az alap, a sorban állós pedig az esetleges, kiegészítő jellegű. Valószínűleg ezután betelik pl. a 4 órás háziorvosi ügyelet 8 db. időpontja (fél óránkénti időponttal számolva), ennél több változás nem lesz, a többiek ez után is sorba állnak, csak nem lesz hőzöngés az időpontosok miatt.

Mert így, hogy nem egyértelműek a szabályok, így nagyon gáz a helyzet. Ne kelljen már szégyellni magam, vagy ne kelljen már harcolnom, ha időpontra jöttem. Ne hárítsa az egészségügy a betegekre ezt a problémát, ne a betegeket ugrassza egymásnak egy le nem tisztázott helyzettel.

@renevol:
Részben egyetértek. Mármint az első bekezdéssel.
A másodikkal azért nem, mert számomra kissé demagóg. Mi az, hogy ne hárítsa az egészségügy? Az egészségügy nem egy ember, akinek szándékai és elképzelési vannak. A rendszer körzetenként más, és nem mond azt nekem, hogy ha valaki meg akarja az adott rendszert ismerni, az kivitelezhetetlen, á, nem, nem lehet megkérdezni az orvost vagy az asszisztenst, hogy itt hogyan működnek a dolgok. Esetleg, ha nem egy kisebb falura gondolunk, ahol egy darab orvos van (de ott meg szerintem úgyis mások a szokások), még ki is lehet választani olyan orvost, aki számomra elfogadhatóan csinálja a dolgokat.

A "betegek" szó általánosságban szintén kevéssé értelmezhető. A magyar nyelvben sajnos minden orvoshoz fordulót ezzel illetnek, már alapból megelőlegezve ezzel a betegség létét, annak minden hátrányával és előnyével együtt. De maga a "betegség" egy egészen tág spektrum. Főleg egy háziorvosi praxisban (és nem mondjuk az Alzheimer-szakrendelésen vagy az onkológiai gondozóban) olyan emberek vannak, akik vagy egészségesek és időnként megbetegednek, vagy a krónikus betegségük mellett élnek, időnként eljárnak háziorvoshoz (és a speciális betegséggel a speciális rendelésükre), de többségében azért önálló gondolkodásra képesek, és a többiek iránti tolerancia és a viselkedési normák betartása igenis elvárható tőlük. Az emberek döntő többségének 30 év felett van valamilyen betegsége, a boltban, a postán, a járműveken, a munkahelyeken senki nincsen tekintettel senkinek a titkos testi és lelki fájdalmaira. De amint elmegy az orvosi rendelőbe, már rögtön mindent szabad, és az "egészségügy" általi egymásnak ugrasztásnak minősítesz valamit, amit akárhol máshol simán bunkóságnak minősítenél.

Nem kell túldimenzionálni általánosságban a "betegség"-et, ugyanolyan, mint bármi más probléma, a szegénység, a lelki bajok, az, hogy mondjuk elhagyott a férjem, vagy tiszteletlen a gyerekem, vagy munkanélküli vagyok, vagy állandó fenyegetettségben élek, vagy gyászolok valakit stb. Ez is csak egyike a bajoknak, amivel az ember szembe kerül az élete során, nehézség, amivel ugyanúgy meg lehet tanulni megbirkózni. Csak éppen a társadalom ezt legalizálja, az összes többi nehézséget nem. Nyilván nem a rákos gyerekekre, a fél-oldala béna agyvérzettekre gondolok, vannak olyan egyértelmű és elviselhetetlen tragédiák, amik az élet többi területén vagy nincsenek, vagy korántsem ennyire feltűnően, feldolgozhatatlanul fájdalmasak; és egy beteg ember nagyobb toleranciát igényel, minél betegebb, annál inkább (de érdekes módon, gyakran a súlyosan beteg emberek azok, akik a többiek felé a legempatikusabbak, legtürelmesebbek, és a leginkább megpróbálják önmagukat nem a betegséggel definiálni); de önmagában attól a ténytől, hogy valaki egy orvosi rendelőben várakozik, mért is legalizáljuk azt, hogy egy kismamával ordít egy teli váróterem közepén, és mért is gondoljuk, hogy őt az egészségügy ugrasztotta a többi ember ellen?

Ui.: ha mondjuk időpontra mennék valahová orvoshoz, és ott ülne valaki, és azt mondaná az orvos, hogy őt előreveszi, mert akut; vagy az illető odafordulna, hogy nagyon rosszul van, nem lehetne-e, hogy ő megy előre, vagy látnám, hogy mindjárt leesik a székről, szó nélkül előreengedném. De az, aki órákig képes a váró közepén ugrálni és mindenkinek beszólni, az bennem nem kelti a halál szélén álló szenvedő ember benyomását (amennyiben feltesszük, hogy nem valamilyen betegség, hypoglikaemia miatt agitált).

@Braincelle: Szerintem félreértesz, vagy én nem fogalmaztam pontosan. Nem akartam semmiféle demagóg dolgot írni, távol álljon tőlem az ilyesmi.

Arra gondolok, hogy ha van egy szabály, de az emberek nem ismerik azt - márpedig szerintem ebben a mi esetünkben tényleg nem ismerik -, akkor különböző előfeltételezésekből indul ki a sorban álló és az időpontra jövő. Mindkettő azt gondolja, hogy neki van elsőbbsége. Ez szüli a konfliktust. Ekkor ez a betegek felelőssége. (Betegek: itt = egy időben ugyanarra a háziorvosra váró emberek.)

Ha viszont nincs is semmiféle egyértelmű szabály, ami alapján az emberek tudhatnák, hogy "kinek van elsőbbsége", akkor nem az emberek a hibásak, hanem az eü rendszerben van a hiba, hogy nem alkot szabályt. (Ugyanígy, ha van szabály, csak nem tartják be.)

Nem lehet az emberekre bízni egy több órás sorban állással járó dolognál, hogy majd békésen elosztják egymás között az elsőbbségeket. Még egy postai 10 perces várakozásnál sincs keverve egymással a sorszámhúzás és a sorban állás. Vagy-vagy. Ha ott is keveredne egymással a két rendszer, párhuzamosan működve, tisztázatlanul, akkor ott is folyamatos konfliktusok lennének. Így viszont nincsenek. Ezt kéne az eü rendszernek is bevezetnie: minden háziorvosnak tisztáznia kéne a betegekkel, pl. egy, az ajtójára kitett táblával, hogy ő milyen rendszerben várja a hozzá fordulókat. Ha a postán bevált, itt is beválik.

@renevol:
Először is köszönöm a választ, jó Veled beszélgetni.

Szeretném a posztból erre felhívni a figyelmedet: "a várakozókat nem abban a sorrendben hívták be, amelyet előzetesen kialakítottak."

Vagyis volt valaki, aki a rendezőelvet képviselte, csak éppen nem kapta meg azt a tiszteletet, ami járt volna neki, mint hivatali alkalmazottnak.

Vegyük úgy, hogy itt van nekünk X, aki elmegy orvoshoz, mert köhög és hőemelkedése van, azt tapasztalja a váróban, hogy nem logikus sorrendben hívják be az embereket. Mit tehet?
- Semmit, mert amikor beiratkozott ehhez az orvoshoz, megkérdezte, hogyan működik a rendszer / telefonált, hogy mikor van rendelési idő, és lehet/kell-e időpontot kérni.
- Amikor legközelebb kijön az asszisztens, megkérdezi, hogy elnézést, de kell-e sorszámot húzni, vagy kell-e jelentkezni valahogy.
- Megkérdezi a várakozók közül valamelyik nyugodt és szimpatikus embert.

Ettől még persze jó, ha ki van írva. Csak arról nem vagyok meggyőzve, hogy itt az információk abszolút hiánya okozta a konfliktust. Minden ott lévő embernek meg volt a lehetősége, hogy megértse a rendszert, legfeljebb az volt a baj, hogy volt, aki vagy nem élt ezzel a lehetőséggel, vagy nem értett egyet a behívási rendszerrel. Utóbbi eset szíve joga, de akkor nem az információhiány volt a baj, továbbá akkor sem megoldás, hogy a többi várakozó szerencsétlent szapulja órákon át, és fokozza a feszültséget.

Egyébként az időpontra érkezést azért csinálja sok háziorvos, mert az "én vagyok a fizető ügyfél, a dolgozó ember, a társadalom motorja, ugye nem fogok arra várni, hogy a nyugdíjasok elmondják a napi nyomorukat, nekem dolgom van" típusú embereknek szerettek volna valamilyen elfogadható megoldást kínálni. És nem jogtalan elvárás, persze, én is utálok várni ...

(két éve nem vittem vissza a háziorvosomnak egy leletet, mert annyira elviselhetetlen, megalázó, szar dolog azokban a várókban órákat ücsörögni, szerintem a vágóhídon is jobb lenne; és egyébként ebben van szerepe pont az ilyen veszekedő alakoknak, annak, hogy mindenki azt nézi, ki mennyit van bent, annak, hogy mindig van valaki, aki úgy gondolja, hogy ha már itt ülök mellette, biztos arra vágyom, hogy elmesélje az összes kórházas sztoriját; továbbá nyilván alapból megalázó és félelmet keltő, hogy be kell menni, és ott ül majd egy fehér köpenyes ridegszívű Hatalom, és lehet, hogy gonosz lesz velem, és akkor én összehúzom magam kicsire, és majd biztos minden válaszom rossz lesz, és ellenszenves leszek neki, és azt gondolja, hogy kövér vagyok és hisztérika - ami amúgy igaz, és mire kilépek a rendelőből, elfelejtek mindent, amit abban a pánikállapotomban magyarázott nekem az orvos, és már akkor sem értettem, és ezen a saját orvos-voltom semmit nem javít - ezt csak azért írom le, hogy megértem én, hogy feszültek a betegek)

... de ha mégis kell, akkor nem fogok másokat zaklatni és bántani. Valószínűleg minél jobb a tájékoztatás, valóban annál inkább csökkent a feszültség, illetve elvesszük az emberek esélyét arra, hogy a tájékozottság hiányára hivatkozva legyenek másokkal tiszteletlenek. Ugyanakkor az a tény, hogy egy zsúfolt szobában sok idegen ember jelenlétét kell huzamosabban elviselni, önmagmában agressziót kelt, és ezen csak az segítene, ha háromszor annyian rendelnének és gyorsabban menne a sor. Vagy ha időpontra jönnek, abból is következik, hogy egyszerre kevesebben vannak a váróban.

És nehéz ám jót tenni, valamikor volt itt egy olyan poszt, amikor valaki beküldött egy kiírást, ahol egy háziorvos beosztotta, hogy a rendelési idejében mikor jöjjenek a receptesek, a beutalósok, mikor a sürgős esetek (úgy értette, hogy aki akutan rosszul van, az a rendelés elejére jöjjön lehetőség szerint). Jó, nem volt elég jól eladva, szépen megfogalmazva az a papír. De azért az túlzás volt, hogy aki beküldte, kb azzal a szöveggel tette, hogy az ilyen unempatikus diktátor az minek ment orvosnak.

@DarthVader:

Hú de régen voltál itt! :)))

Szívemből beszélsz, mert láthatóan a háziorvos munkája az adott területen elsősorban a szervezés, aztán van módja gyógyítani akit kell. Azt már úgyis ismered akait kell.

A saját háziorvosom is ezt teszi, mégis én is a nyuggerezés miatt nem jelentkezem be csak akkor ha már haldoklom, de van sorszám, sorsot húzok és várok és nézek, hallgatózom. (na jó, olvasok...)

Érdekes, ha van új hús, mindenki elmagyarázza, hogy vegye elő a szemüvegét, olvassa el a kitapétázott ajtót, aztán tegyen belátása szerint, de még nem volt alkalmam megtapasztalni hasonló viselkedést szerencsére, penig nagyon lecsúszik nálunk is a népesség, egyre több a csak italra telik magányos férfi és nő.:(((

Az időpontos dolgot nem értem. Olyan nincsen, hogy mondjuk 8:20-ra kap valaki időpontot, olyan van, hogy 8-ra, ahová kap még 5 ember, aztán jó esetben 9-ig mind az 5 bekerül, de van hogy csúszik. Kivétel, ha ismerős az orvos...

A kedvencem az, ahol sorszámos rendszer van, de az öregasszonyokat nem szokta ez érdekelni, odaállnak az ajtóhoz, és egyből berontanak, amint kijön egy beteg.

Persze ettől még atomparaszt volt a csávó, de el tudom azt is képzelni, hogy mi hozhatta ki ezt.

@renevol:
Ahol a többség ismeri, ott a bejelnetkezés + sorbanállás rendszer megy, mert akkor nyilván terheltek az időpontok, tehát ha 9-re kapsz, lehet hogy csak fél 11-re jutsz be, ez persze szélsőséges eset, mert általában egész órára adnak időpontot, és következő óráig be lehet jutni.

@renevol: 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 2. § (1) A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A háziorvos rendelési időben a betegeket – sürgős ellátást igénylő eset kivételével – az érkezés igazolt sorrendjében fogadja. A háziorvos _legalább_a_rendelési_ideje_egy_részében_, illetve a tanácsadás során előre programozható betegellátás keretében előjegyzés alapján végzi a betegek szűrését, gondozását és ellátását.

@DarthVader: Értem, random kiválasztott betű volt :P

A munkaidőn kívüli biztosításhoz: Hát ez valóban gáz :/ Tudtommal egyébként elsősegélynyújtásnál a "tőlünk telhető" módon kell nyújtani az elsősegélyt, ami egy orvostól több, mint egy akárki más járókelőtől. Megint 22-es csapdája az egész.

Ja, Budapesten volt. Nem kell csodálkozni ha a buta pesti parasztok ütik egymást. Arrafelé csak így megy...