Tisztelt Praxis!

Amennyire néztem, eddig nem nagyon érintették a többiek ezt a témát, amelyekről én szeretnék pár gondolatot megosztani. Mindig csak az orvosok, nővérek vannak terítéken, legyen szó negatív, vagy pozitív aspektusról, a patikákról, gyógyszertárakról én eddig semmit nem olvastam itt. Az elmúlt héten háromszor is volt szerencsém gyógyszertárban járni, három különböző helyen. Első alkalommal fájdalomcsillapítót vettem, a másik kettőnél egy barátom édesanyjának receptjeit váltottam ki. Mindhárom alkalommal igen rossz hangulatban és rossz szájízzel távoztam a patikákból.

A két fő negatívum, amit tapasztaltam, az az udvariasság legalapvetőbb formáinak – lásd köszönés például – be nem tartása, illetve a munkavégzés hatékonyságának mértéke volt. Nem tudom, lehet, én vagyok a maradi, de nekem még azt tanították, ha belépek valahova, akkor jól hallható módon, udvariasan, napszaknak megfelelően köszönjek. Így is volt, de amíg erre általában szintén a napszaknak megfelelő és udvarias köszönés szokott a válasz lenni, háromból kétszer egyáltalán nem jött felelet, egy ízben pedig valami morgás féle reakciót váltott ki a patikus hölgyből ez a szituáció. Ez valahogy megalapozta mindhárom esetben a kedvemet.

Kétszer is sorban állásra került sor és jó hosszú várakozásra, ami azért volt különösen furcsa, hiszen nem nagy sorról volt szó, 2-3 ember állt csak előttem és nem receptes vásárlók voltak, mindannyian vény nélküli gyógyszereket kértek. A patikus hölgyek szinte sportot űztek abból, hogyan lehet minél lassabban előkeríteni a kért készítményeket, majd miután nagy nehezen „megtalálták”, flegmán ledobták a vásárlók elé. Ha nem töltöttem el így alkalmanként jó 20 percet, egyet sem. A fizetésnél sem egy köszönöm, sem egy szívesen, semmi sem hangzott el. Amikor nem kellett várnom, ugyanez játszódott le, szóval háromból három a pontos arány, ez pedig több mint érdekes. Mindannyiszor nem sokkal nyitás után érkeztem, szóval még csak az sem merülhet fel, hogy az egész napos fáradtság és huzavona miatt voltak pokrócok a hölgyek.

Összességében azt szűrtem le, hogy sajnos az általam látogatott patikában dolgozók stílusa és munkamorálja egy piaci kofa, vagy Tesco pénztárosok szintjét sem éri el és ezzel nem szeretném sem a kofákat, sem a pénztárosokat megsérteni. Az a helyzet, hogy egy gyógyszertárban gyógyszert vásárolni pont olyan, mintha az ember kenyeret venne. A gyógyszerre is szüksége van, és egy szolgáltatást vesz igénybe. Úgy gondolom, az ember joggal várhatná el, hogy emberként kezeljék és a lehetőségekhez képest gyorsan kiszolgálják. Ehhez képest arra sem méltatják, hogy köszönjenek neki. Nem tudom, ezt az ágazatot mennyire érinti az alulfizetettség, nincs patikus ismerősöm, de az én szakmámban is igen keveset keresnek az emberek. Ennek ellenére, ha mi viselkednénk hasonlóan egy-egy ügyféllel, pillanatok alatt elveszítenénk a munkahelyünket.

Üdvözlettel:

T

Együttműködő partnerünk a Gránátalma Szépség- és Egészség Központ