Nem jött ki az ügyelet
26 hozzászólás
2011.10.29. 06:00Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
A nevem annyira nem érdekes, inkább a történet, amit leírok. Az egész 2009. december közepén kezdődött. Viszonylag magas lázzal mentem dolgozni 14én hétfőn egy délelőtti tárgyalás miatt, akkor még nem tudva, hogy döntésem az egész életemre kihatással lesz, de sajnos soha nem voltam nagy orvoshoz járó.
A tárgyalás során már éreztem, hogy nagyon rosszul vagyok, ezért a munkahelyi orvosnál megjelentem, aki a tünetek meghallgatását követően közölte, hogy influenzás vagyok és kiírt a hétre. Az állapotom nem igazán javult, sőt egyre rosszabbul lettem. Szerdán december 16án felhívtam a feleségem, hogy hívja ki az ügyeletet, mert én még soha nem voltam ilyen rosszul és a fejem annyira fáj, hogy nehezen viselem. Az Újpesti orvosi ügyelet kereken megtagadta a beteghez történő kijövetelt és közölték a feleségemmel, hogy influenzajárvány van minden második emberhez kimehetnének. Természetesen én ezt csak a felépülésem után tudtam meg, mivel ezt követően pénteken december 18án hajnalban önkívületi állapotban szállított el a mentő az AEK-be.
Itt szeretném megköszönni a mentőszolgálat dolgozóinak azt a szakszerű és gyors ellátást, ami valószínűleg sokat jelentett abban, hogy most le tudom írni a velem történteket és nem zombiként "élem" az életem. A betegség diagnosztizálása az AEK orvosaira várt, akik nagyon rövid idő alatt megállapították, hogy az önkívületi állapotot agyhártyagyulladás okozta nálam, de mivel a cukorszint a levett gerincfolyadékban 0% volt nem tudták megmondani az esetleges agykárosodás mértékét és azt sem, hogy az ébredést követően milyen állapotban leszek. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező időszakban és ez már december közepétől datálódik életemben komoly kihagyásaim vannak ezért nagyon sok részét a gyógyulásomnak elmondásból tudom csak megírni.
Az ébredést követően az intenzívosztályról felkerültem a belgyógyászatra és összesen 63 napot töltöttem az AEK-ben, ahol azt hiszem írhatom azt, hogy megmentették az életemet. A kezelés során átestem egy arcüregműtéten, a jobboldali felső fogaimat kihúzták mint lehetséges gócpont megszüntetése, hat alkalommal vettek gerincfolyadékot és hosszasan sorolhatnám a kellemes beavatkozásokat. Ezt követően még egy háromhetes rehabilitációs kezelés várt rám, de ez már sétagalopp volt az előző kezelésekhez. Azt hiszem a hihetetlen élni akarás mellett feltétlenül meg kell köszönnöm az AEK intenzív osztályon dolgozók és a gyógyulásomat a beérkezéstől fogva irányító Dr. Rókusz László Főorvos úr és munkatársai odaadó munkáját.
A leírtakon túl régóta gondolkodom azon mennyivel került volna kevesebbe és mennyivel lett volna rövidebb a kezelésem, ha az ügyelet nem tagadja meg a kijövetelt a beteghez kettő nappal az önkívületi állapot bekövetkezése előtt. Nagyon messziről kellett visszatérnem, de van olyan amikor ez sikerül és nagyon szeretnék találkozni azokkal, akik akkor nem tettek eleget feladatuknak és a szemükbe nézni elmondani a történetemet és megnyugodva eljönni. Egyébként ennek a betegségnek köszönhetően kellett nyugdíjba vonulnom amit nem egészen így, sőt egészen biztosan nem így terveztem.
Egy túlélő.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ugyandehogy (törölt) 2011.10.29. 06:21:00
csuda jó érzés lehet túlélni
de kétlem, hogy az ügyelet meg tudta volna állapítani az agyhártyagyulladást...
de kétlem, hogy az ügyelet meg tudta volna állapítani az agyhártyagyulladást...
Dr.laikus PhD 2011.10.29. 06:47:19
hu.wikipedia.org/wiki/Agyh%C3%A1rtyagyullad%C3%A1s
Sajnos, ha tarkómerevségről nem számol be a beteg, csak - nagyon fáj a fejem - influenza járvány esetén biztosan nem mennek ki.
Pláne ebben a kerületben... :((
Persze diagnosztizálni is nehéz, ahhoz valóban látni kéne a beteget.
Sajnos, ha tarkómerevségről nem számol be a beteg, csak - nagyon fáj a fejem - influenza járvány esetén biztosan nem mennek ki.
Pláne ebben a kerületben... :((
Persze diagnosztizálni is nehéz, ahhoz valóban látni kéne a beteget.
2011.10.29. 11:09:38
Nem szeretnék kötözködni, de ha szerdán hívták az ügyeletet, ami nem jött, pénteken vitték mentővel kórházba, akkor mi történt a közte levő időszakban? Nem ment el szakrendelésre? Netán még elment dolgozni is? Vagy otthon várta, hogy jobban legyen?
Irkutszk 2011.10.29. 12:04:20
Turchihoz csatlakozva hiányolom a posztból a háziorvos - mint a beteg bajainak legfőbb tudója - szálat. Nagyon.
irutavé 2011.10.29. 12:18:04
"felhívtam a feleségem"Otthonról? Munkahelyről? Ez nem egészen világos!Miért nem fordultál háziorvosodhoz,aki ha megvizsgál és az elmondott tünetek alapján beutal kórházba?Egyet értek az előttem hozzászólókhoz!Örülök meggyógyulásodhoz, további jó egészséget kívánok, de legközelebb időben fordulj orvoshoz!
tódór piroska 2011.10.29. 13:33:42
Influenzajárvány idején azt gondolom, valóban nem mehet ki minden lázas beteghez az ügyelet.
Utólag mindenki okos, én is. Már hétfőn sem kellett volna magas lázzal dolgozni menni, hanem háziorvoshoz fordulni.
Meningitisbe még manapság is bele lehet halni, örülök, hogy a posztoló felépült belőle.
Utólag mindenki okos, én is. Már hétfőn sem kellett volna magas lázzal dolgozni menni, hanem háziorvoshoz fordulni.
Meningitisbe még manapság is bele lehet halni, örülök, hogy a posztoló felépült belőle.
Braincelle 2011.10.29. 14:02:35
Szerencsétlen történet ez, és nem hiszem, hogy fel tudjuk oldani az ellentéteket. Nem lehet minden beteghez kimenni, de ha nem mennek ki mindenkihez, akkor lesz olyan, akihez mégis csak ki kellett volna...
Az az egy biztos, hogy nem szerencsés, ha egy hozzátartozó telefonál, aki ráadásul maga is csak telefonon beszélt a beteggel. "Jöjjenek ki, a férjem influenzás és rosszul érzi magát és fáj a feje..." "De hogyan és mióta?" "Hát fáj. De nagyon."...
Telefonban úgyis olyan kevés az információ, hogy abból még azt is elvenni, amit a beteg hangja, légzést stb hozzátesz. A tünetek alapján érthető, hogy nem mentek ki.
Igen gyakorlatlan diagnoszta vagyok, SAV-at (subarachnoideális vérzést) sosem láttam, ellenben telefonon diagnosztizáltam egyet és mentőt hívattam az illetővel a fejfájásához. (nem mintha sokat ért volna azzal a mentőhívással, de ez nem ide tartozik). Ennek legnagyobb oka az illető hangja volt. Nem tudom megindokolni, nem volt afáziás, dysarthriás vagy ilyesmi, csak volt valami a hangjában, amiből azt a következtetést vontam le, hogy nagy baj van. Ha valaki más telefonál és azt mondja, hogy a "férjemnek úúúgy fáj a feje", akkor nem tudom, mi lett volna.
Az az egy biztos, hogy nem szerencsés, ha egy hozzátartozó telefonál, aki ráadásul maga is csak telefonon beszélt a beteggel. "Jöjjenek ki, a férjem influenzás és rosszul érzi magát és fáj a feje..." "De hogyan és mióta?" "Hát fáj. De nagyon."...
Telefonban úgyis olyan kevés az információ, hogy abból még azt is elvenni, amit a beteg hangja, légzést stb hozzátesz. A tünetek alapján érthető, hogy nem mentek ki.
Igen gyakorlatlan diagnoszta vagyok, SAV-at (subarachnoideális vérzést) sosem láttam, ellenben telefonon diagnosztizáltam egyet és mentőt hívattam az illetővel a fejfájásához. (nem mintha sokat ért volna azzal a mentőhívással, de ez nem ide tartozik). Ennek legnagyobb oka az illető hangja volt. Nem tudom megindokolni, nem volt afáziás, dysarthriás vagy ilyesmi, csak volt valami a hangjában, amiből azt a következtetést vontam le, hogy nagy baj van. Ha valaki más telefonál és azt mondja, hogy a "férjemnek úúúgy fáj a feje", akkor nem tudom, mi lett volna.
Dr.laikus PhD 2011.10.29. 15:34:56
Az orvos válaszol
Magyarország nem tudja és nem akarja megfizetni az orvosait. Tök természetes, hogy akkor Magyarországnak nem lesz ennyi orvosa. Ahol az egészség nem üzlet, ott az egészségügy nem pálya.
Fojtott indulatokkal terhelt, elkeseredett vitában áll a kormány a magyar orvosokkal, és bár a rezidensek vannak az első vonalban, mögöttük ugyanúgy érez és cselekszik a többi doktor. Egyike ez a ritka eseteknek, ahol a buldózerpolitika meghátrálásra kényszerült.
Szócska Miklós államtitkár tragikus hős ebben a csatában. Eszközei igen korlátozottak, jelentős fizetésemelést nem ígérhet, viszont fideszesként sem fejlődött akkora tahóvá, hogy egy harsány hazaárulózással próbálja rendezni a kérdést. Tudja, hogy az itt nem működne, sőt rontana a helyzeten. Hiszen miért is ne lépne le, akit nemcsak éhbéren tartanak, de még hazafiatlansággal is megvádolják?
A csatornákban lent élünk,a patkányok között
Nem értem hogy miért vagyok hazámban üldözött!*
A magyar haza iránti kötelességtudat azért előkerült. Sokkal egyszerűbb lenne, ha az orvost úgy lehetne a halál ellen küldeni, ahogy a katonát a halálba. De nem lehet. És amíg azon a képleten dolgozunk, hogy mekkora magyarságteljesítmény mennyi jövedelmet vált ki, addig fel se fogjuk, mi a gond.
A gond az, hogy az orvos pontosan olyan jószág, mint a kőolaj. Arról már szerencsére mindenki megtanulta, hogy van neki egy világpiaci ára, és ha mi azt nem fizetjük ki, akkor nálunk nem lesz benzin. Ezért ma már csak a leghülyébbek szerveznek tüntetést az olcsó benzinért, sőt valójában nem is azért (hanem a zsidók ellen), míg húsz éve maga a szürkeállomány állt ennek az élére.
Szóval a kőolaj, az olyan, hogy ha a világon mindenütt száz dollár az ára, akkor mi ötvenért sehol se kapunk. Ha egy kezdő orvos vagy nővér a fizetésének többszörösét keresheti meg külföldön, akkor el fog menni, és ha mi azért a pénzért nem tudunk indiai vagy kongói orvost keríteni a helyére, akkor nekünk kevesebb orvosunk marad. Igen, az orvos az olajjal szemben érző emberi lény, akinek ugyanúgy nehezére esik emigrálni, mint bármelyikünknek, de előbb-utóbb rájön, hogy százezer forintból élni folyamatos kellemetlenség, költözni meg egyszeri. A hazaszeretet meg a hivatástudat ezt nem fogja ellensúlyozni, részéről ez pont olyan racionális döntés, mint a Tescóban vásárolni a kézműves bolt helyett.
Nem segítenek, csak még jobban felidegesítik őket a röghöz kötési kísérletek. Az aknazár és a tűzparancs, az működne, de amíg Európában a munkaerő szabadon mozoghat, addig az orvos menni fog. Egyedül az tartaná itthon, ha a külföldön biztosan megkapható jövedelem és a hazai ajánlat között nem volna égbekiáltó a különbség. Húsz százalék pluszért még vidékre se megy az ember, nem éri meg. Öt-hatszoros szorzókért viszont kitántorog az óceánon túlra is. Lesz pénze hazalátogatni, ha marad hozzá kedve.
A FESZÜLTSÉGTŐL SZÉTROBBAN AZ AGY!*
Jaj, de mi szegény, kicsi ország vagyunk, hát hogyan fizethetnénk ugyanannyit, mint a gazdag Nyugat? Nos, a szegény kicsi országoknak az a sorsuk, hogy nem lesz nekik mindenből annyi, mint a gazdag nagyhatalmaknak. Szlovéniának vagy a baltiaknak például egy árva vadászgépük sincs, nem engedhetik meg maguknak. Nekünk is voltak ám bombázóink. Aztán rá kellett ébrednünk, hogy nem bírunk eltartani ekkora hadsereget, és vissza kellett vennünk az igényekből.
Magyarország orvosilag kifejezetten túlbútorozott volt eddig. A mostanáig fenntartott ellátási színvonalat nem tudjuk, illetve nem akarjuk megfizetni. Ennek kiegyenlítődése folyik.
Csoda, hogy húsz évig működött. Az utolsó időkben már az is felmerült, hogy fizessen a páciens legalább valami aprópénzt a szolgáltatásért – de erről egyszer s mindenkorra kimondatott, hogy eretnekség. A végső ítélet így hangzott: az egészség nem üzlet. Bűnösnek minősült minden javaslat, amely az országon belül teremtett volna versenyt az orvosokért. De az országok közötti verseny megmaradt, és nem ijedt meg a mi privát népszavazásunktól. Gyurcsányt sikerült jól megszopatni, és végül is az a lényeg, nem?
A türelmi időnek vége, legfőképp azért, mert megjelent egy sokkal mozgékonyabb, a latinon kívül angolul is értő orvosgeneráció. És ők már felteszik azt a kérdést maguknak meg a családjuknak, hogy ha élhetnek Németországban vagy Svájcban, akkor miért is maradjanak itt.
Magyarországnak erre nincs válasza. Arról a folytonos gügyögéssel építgetett nemzettudatról, amit a magát eleve nemzeti oldalnak valló társaság eddig létrehozott, most derül ki, mennyit ér. Terepen meghal. Az utolsó, amit tehetünk azért, hogy maradjon bennük némi honvágy, az az, hogy jó utat és sok boldogságot kívánunk nekik. Akik mégis itt maradnak, azokkal pedig legyünk nagyon kedvesek. Viselkedésük érthetetlen, minden munkanapjuk ajándék a nemzetnek.
* © ETA, szöveg: Szócska Miklós
hvg.hu/w/20111028_rezidens
Magyarország nem tudja és nem akarja megfizetni az orvosait. Tök természetes, hogy akkor Magyarországnak nem lesz ennyi orvosa. Ahol az egészség nem üzlet, ott az egészségügy nem pálya.
Fojtott indulatokkal terhelt, elkeseredett vitában áll a kormány a magyar orvosokkal, és bár a rezidensek vannak az első vonalban, mögöttük ugyanúgy érez és cselekszik a többi doktor. Egyike ez a ritka eseteknek, ahol a buldózerpolitika meghátrálásra kényszerült.
Szócska Miklós államtitkár tragikus hős ebben a csatában. Eszközei igen korlátozottak, jelentős fizetésemelést nem ígérhet, viszont fideszesként sem fejlődött akkora tahóvá, hogy egy harsány hazaárulózással próbálja rendezni a kérdést. Tudja, hogy az itt nem működne, sőt rontana a helyzeten. Hiszen miért is ne lépne le, akit nemcsak éhbéren tartanak, de még hazafiatlansággal is megvádolják?
A csatornákban lent élünk,a patkányok között
Nem értem hogy miért vagyok hazámban üldözött!*
A magyar haza iránti kötelességtudat azért előkerült. Sokkal egyszerűbb lenne, ha az orvost úgy lehetne a halál ellen küldeni, ahogy a katonát a halálba. De nem lehet. És amíg azon a képleten dolgozunk, hogy mekkora magyarságteljesítmény mennyi jövedelmet vált ki, addig fel se fogjuk, mi a gond.
A gond az, hogy az orvos pontosan olyan jószág, mint a kőolaj. Arról már szerencsére mindenki megtanulta, hogy van neki egy világpiaci ára, és ha mi azt nem fizetjük ki, akkor nálunk nem lesz benzin. Ezért ma már csak a leghülyébbek szerveznek tüntetést az olcsó benzinért, sőt valójában nem is azért (hanem a zsidók ellen), míg húsz éve maga a szürkeállomány állt ennek az élére.
Szóval a kőolaj, az olyan, hogy ha a világon mindenütt száz dollár az ára, akkor mi ötvenért sehol se kapunk. Ha egy kezdő orvos vagy nővér a fizetésének többszörösét keresheti meg külföldön, akkor el fog menni, és ha mi azért a pénzért nem tudunk indiai vagy kongói orvost keríteni a helyére, akkor nekünk kevesebb orvosunk marad. Igen, az orvos az olajjal szemben érző emberi lény, akinek ugyanúgy nehezére esik emigrálni, mint bármelyikünknek, de előbb-utóbb rájön, hogy százezer forintból élni folyamatos kellemetlenség, költözni meg egyszeri. A hazaszeretet meg a hivatástudat ezt nem fogja ellensúlyozni, részéről ez pont olyan racionális döntés, mint a Tescóban vásárolni a kézműves bolt helyett.
Nem segítenek, csak még jobban felidegesítik őket a röghöz kötési kísérletek. Az aknazár és a tűzparancs, az működne, de amíg Európában a munkaerő szabadon mozoghat, addig az orvos menni fog. Egyedül az tartaná itthon, ha a külföldön biztosan megkapható jövedelem és a hazai ajánlat között nem volna égbekiáltó a különbség. Húsz százalék pluszért még vidékre se megy az ember, nem éri meg. Öt-hatszoros szorzókért viszont kitántorog az óceánon túlra is. Lesz pénze hazalátogatni, ha marad hozzá kedve.
A FESZÜLTSÉGTŐL SZÉTROBBAN AZ AGY!*
Jaj, de mi szegény, kicsi ország vagyunk, hát hogyan fizethetnénk ugyanannyit, mint a gazdag Nyugat? Nos, a szegény kicsi országoknak az a sorsuk, hogy nem lesz nekik mindenből annyi, mint a gazdag nagyhatalmaknak. Szlovéniának vagy a baltiaknak például egy árva vadászgépük sincs, nem engedhetik meg maguknak. Nekünk is voltak ám bombázóink. Aztán rá kellett ébrednünk, hogy nem bírunk eltartani ekkora hadsereget, és vissza kellett vennünk az igényekből.
Magyarország orvosilag kifejezetten túlbútorozott volt eddig. A mostanáig fenntartott ellátási színvonalat nem tudjuk, illetve nem akarjuk megfizetni. Ennek kiegyenlítődése folyik.
Csoda, hogy húsz évig működött. Az utolsó időkben már az is felmerült, hogy fizessen a páciens legalább valami aprópénzt a szolgáltatásért – de erről egyszer s mindenkorra kimondatott, hogy eretnekség. A végső ítélet így hangzott: az egészség nem üzlet. Bűnösnek minősült minden javaslat, amely az országon belül teremtett volna versenyt az orvosokért. De az országok közötti verseny megmaradt, és nem ijedt meg a mi privát népszavazásunktól. Gyurcsányt sikerült jól megszopatni, és végül is az a lényeg, nem?
A türelmi időnek vége, legfőképp azért, mert megjelent egy sokkal mozgékonyabb, a latinon kívül angolul is értő orvosgeneráció. És ők már felteszik azt a kérdést maguknak meg a családjuknak, hogy ha élhetnek Németországban vagy Svájcban, akkor miért is maradjanak itt.
Magyarországnak erre nincs válasza. Arról a folytonos gügyögéssel építgetett nemzettudatról, amit a magát eleve nemzeti oldalnak valló társaság eddig létrehozott, most derül ki, mennyit ér. Terepen meghal. Az utolsó, amit tehetünk azért, hogy maradjon bennük némi honvágy, az az, hogy jó utat és sok boldogságot kívánunk nekik. Akik mégis itt maradnak, azokkal pedig legyünk nagyon kedvesek. Viselkedésük érthetetlen, minden munkanapjuk ajándék a nemzetnek.
* © ETA, szöveg: Szócska Miklós
hvg.hu/w/20111028_rezidens
2011.10.29. 15:43:22
@Dr.laikus PhD: Én még azt sem tudom, milyen érzés pontosan a tarkómerevség. Ha mozgatom a nyakam, akkor fáj? Vagy nem is tudom mozgatni? A gyerekorvos mindig megmozgatja a gyerekem nyakát, ha lázas.
Dr.laikus PhD 2011.10.29. 16:15:54
@Turchi:
Fáj is, de inkább merev.
Nehéz és fájdalmas biccenteni, húzódik még a gerinc is, kőkemények a biccentő izmok is, de hátul a tarkó izmai deszka kemények.
Magas láz és kibírhatatlan fejfájás.
Közte félre beszél amit hajlamos az ember a magas láznak tulajdonítani.
Koordinálatlanok a végtagok is, a pupilla szűk és nagyon szédül, "vibrál", ide-oda mozog.
Erre emlékszem, pedig ez egy enyhe szövődményes (mumpsz szövődménye volt) agyhártyagyulladás volt.
Laikusként tudtam megnézni a nővér utasításai alapján.
Fáj is, de inkább merev.
Nehéz és fájdalmas biccenteni, húzódik még a gerinc is, kőkemények a biccentő izmok is, de hátul a tarkó izmai deszka kemények.
Magas láz és kibírhatatlan fejfájás.
Közte félre beszél amit hajlamos az ember a magas láznak tulajdonítani.
Koordinálatlanok a végtagok is, a pupilla szűk és nagyon szédül, "vibrál", ide-oda mozog.
Erre emlékszem, pedig ez egy enyhe szövődményes (mumpsz szövődménye volt) agyhártyagyulladás volt.
Laikusként tudtam megnézni a nővér utasításai alapján.
2011.10.29. 16:25:45
@Dr.laikus PhD: Köszönöm az infót!
tódór piroska 2011.10.29. 18:32:13
Az agyhártyagyulladáshoz társuló tarkókötöttség teljesen más jellegű, mint az izomgörcs vagy spondylogen eredetű. Szakember viszonylag könnyen el tudja különíteni, annál is inkább, mert a meningeális izgalomnak egyéb tünetei is vannak.
2011.10.29. 20:15:46
Értjük, hogy beteg. De akkor miért ügyeletet akar? Menjen kórházba.
Az ügyelet nem arra való, hogy minden lázas emberhez kimenjen. Teljesen korrektnek érzem a posztot egy nagy adag önsajnálattal. (Szerintem kicsit inkorrekt dolog volt megtapsolni magát az élni akarásért.)
Az ügyelet nem arra való, hogy minden lázas emberhez kimenjen. Teljesen korrektnek érzem a posztot egy nagy adag önsajnálattal. (Szerintem kicsit inkorrekt dolog volt megtapsolni magát az élni akarásért.)
2011.10.29. 21:40:05
Láz nélkül létezik agyhártyagyulladás?
JanDar 2011.10.30. 06:30:09
Így is szerencséje volt, hogy jó orvoshoz került, mert hallottunk már ugye olyat, hogy Heim Pálos gyerekorvos bolhacsípésnek titulálta az ilyenkor jellemző kis piros pöttyöket egy gyereknél, hazaküldte és már késő volt később.
Dr.laikus PhD 2011.10.30. 07:17:03
@JanDar:
2008-ban történt.
Az agyhártyagyulladás tünetei.
szimptómák közé tartozik a rettenetes fejfájás és nyakmegmerevedés, valamint hirtelen magas láz és megváltozott elmeállapot. Mindezen tünetek azonban egy analízis [1] szerint a fertőzés okozta meningitisz eseteknek csak kb. 44%-ában jelennek meg együttvéve.
Egyéb tünetek: fotofóbia (fényiszony), fonofóbia (hangiszony), idegesség, delírium, kisgyerekek esetében görcsök, néhány hónapos (0–6) csecsemőknél azok kutacsainak (a koponya puha varratainak) megduzzadása.
A nyakmerevségre két vizsgálat van, a Kernig-jel (Kernig’s sign) és a Brudzinszki-jel, de egyik sem teljesen megbízható.
A Neisseria meningitidis kokkusz által okozott betegségre jellegzetesen egy gyorsan terjedő kék és lila színű pontokból álló kiütés, a bőrvérzéses kiütés (angol: petechial rash) előzi meg a többi szimptómát. Ez rendszertelenül terjed a csípőn, a lábszárakon, a kötőhártyán, és olykor a beteg talpán és tenyerén. Erre a fertőzésre a tünetek hasonlítanak a száj- és körömfájás és a genitális herpesz tüneteire is.[2]
Egy post mortem vizsgálat alkalmával az agy pia-arachnoid rétegének nagymértékű gyulladása jelzi, hogy a halál oka meningitisz volt. Ezenkívül a halott agy-gerincvelői folyadékában a megnőtt neutrofil granulociták (semleges festékkel festhető, finom szemcséket tartalmazó falósejtek) koncentrációja, valamint az agyalap, az idegek, a gerincvelő, valamint az agy környezetének elgennyesedése az, ami a meningitisz gyanúját megerősíti.
"A Neisseria meningitidis kokkusz által okozott betegségre jellegzetesen egy _gyorsan terjedő kék és lila színű_Á pontokból álló kiütés, a bőrvérzéses kiütés (angol: petechial rash) előzi meg a többi szimptómát."
Azért nem olyan könnyű diagnosztizálni, főleg a kezdő tünetek alapján.
2008-ban történt.
Az agyhártyagyulladás tünetei.
szimptómák közé tartozik a rettenetes fejfájás és nyakmegmerevedés, valamint hirtelen magas láz és megváltozott elmeállapot. Mindezen tünetek azonban egy analízis [1] szerint a fertőzés okozta meningitisz eseteknek csak kb. 44%-ában jelennek meg együttvéve.
Egyéb tünetek: fotofóbia (fényiszony), fonofóbia (hangiszony), idegesség, delírium, kisgyerekek esetében görcsök, néhány hónapos (0–6) csecsemőknél azok kutacsainak (a koponya puha varratainak) megduzzadása.
A nyakmerevségre két vizsgálat van, a Kernig-jel (Kernig’s sign) és a Brudzinszki-jel, de egyik sem teljesen megbízható.
A Neisseria meningitidis kokkusz által okozott betegségre jellegzetesen egy gyorsan terjedő kék és lila színű pontokból álló kiütés, a bőrvérzéses kiütés (angol: petechial rash) előzi meg a többi szimptómát. Ez rendszertelenül terjed a csípőn, a lábszárakon, a kötőhártyán, és olykor a beteg talpán és tenyerén. Erre a fertőzésre a tünetek hasonlítanak a száj- és körömfájás és a genitális herpesz tüneteire is.[2]
Egy post mortem vizsgálat alkalmával az agy pia-arachnoid rétegének nagymértékű gyulladása jelzi, hogy a halál oka meningitisz volt. Ezenkívül a halott agy-gerincvelői folyadékában a megnőtt neutrofil granulociták (semleges festékkel festhető, finom szemcséket tartalmazó falósejtek) koncentrációja, valamint az agyalap, az idegek, a gerincvelő, valamint az agy környezetének elgennyesedése az, ami a meningitisz gyanúját megerősíti.
"A Neisseria meningitidis kokkusz által okozott betegségre jellegzetesen egy _gyorsan terjedő kék és lila színű_Á pontokból álló kiütés, a bőrvérzéses kiütés (angol: petechial rash) előzi meg a többi szimptómát."
Azért nem olyan könnyű diagnosztizálni, főleg a kezdő tünetek alapján.
Braincelle 2011.10.30. 07:39:41
@JanDar:
Nekünk meg volt most egy előadás, amin az egyik kedves Kolléganőnk mesélt egy anekdotát.
Angliában hatalmas kampány volt valamelyik évben, a meningitis lakossági ismerete érdekében (ezt most nem sikerült szépen mondani). Amit egyébként leírsz, a foltok a bőrön, azok a meningococcus-meningitisre jellemzőek. Na, mindenesetre ezeket tanították az angolok is az embereknek, láz, fejfájás, fényérzékenység, nyakmerevség, foltos vöröses kiütések, amelyeket ha benyomunk, nem fehérednek ki (ez annak a jele, hogy ott bevérzés van, egy sima szúnyogcsípés vagy majdnem bármi, ha nyomvatartod, ugyanúgy elhalványodik pár másodpercre, mint a bőr).
Na mindegy, volt egy postás, aki kézbesített egy levelet. A rácsos ajtón át kinyúlt a néni keze a borítékért. A postát megismerte a bőrelváltozást, elrobogott, és pár perc múlva a mentőkkel együtt tért vissza.
:)
Nekünk meg volt most egy előadás, amin az egyik kedves Kolléganőnk mesélt egy anekdotát.
Angliában hatalmas kampány volt valamelyik évben, a meningitis lakossági ismerete érdekében (ezt most nem sikerült szépen mondani). Amit egyébként leírsz, a foltok a bőrön, azok a meningococcus-meningitisre jellemzőek. Na, mindenesetre ezeket tanították az angolok is az embereknek, láz, fejfájás, fényérzékenység, nyakmerevség, foltos vöröses kiütések, amelyeket ha benyomunk, nem fehérednek ki (ez annak a jele, hogy ott bevérzés van, egy sima szúnyogcsípés vagy majdnem bármi, ha nyomvatartod, ugyanúgy elhalványodik pár másodpercre, mint a bőr).
Na mindegy, volt egy postás, aki kézbesített egy levelet. A rácsos ajtón át kinyúlt a néni keze a borítékért. A postát megismerte a bőrelváltozást, elrobogott, és pár perc múlva a mentőkkel együtt tért vissza.
:)
Braincelle 2011.10.30. 07:49:45
@JanDar:
Azért utólag és elméletben mindig könnyebb azt mondani, hogy jé, erre kellett volna gondolni. A valóságban egy csomó körülmény van, és a betegségek a legritkábban jelentkeznek úgy, hogy minden tünet pont úgy megvan, mint a nagykönyvben.
Ezzel a meningitis-dologgal (én mondjuk sose láttam meningitises beteget) szerintem az a feneség, hogy a láz, fejfájás, elesettség nagyon általános tünetek, tarkómerevség vagy van vagy nincs (illetve az elején sokszor nincs), mire nyilvánvaló, hogy mi a baj, addigra elég késő tud lenni. Gyereknél meg pláne nem tipikusak a tünetek.
Hogy az a konkrét orvos mennyire volt idióta vagy mennyire nem, azt nem fogjuk tudni eldönteni, mert nem láttuk azt a beteget. Lehet, hogy nyilvánvaló dolgot nézett el. És az is, hogy teljesen nem típusos formában jelent meg az a betegség.
Azt gondolom, hogy egy, a tünettárát nagyjából felvonultató meningococcus-meningitist fel kellene ismerni.
Nem tudom, mennyire hátráltatja ezt, hogy az orvosok jelentős része nemigen látott ilyet az életben. Budapesten pl. a László Kórházban kezelnek minden ilyen beteget, aki még találkozhat vele a kezdeti szakaszban, az kb. a háziorvos/gyerekorvos/neurológus. Persze a Heim Pál-os sztori elmondásod alapján nem hangzik szépen.
Azért utólag és elméletben mindig könnyebb azt mondani, hogy jé, erre kellett volna gondolni. A valóságban egy csomó körülmény van, és a betegségek a legritkábban jelentkeznek úgy, hogy minden tünet pont úgy megvan, mint a nagykönyvben.
Ezzel a meningitis-dologgal (én mondjuk sose láttam meningitises beteget) szerintem az a feneség, hogy a láz, fejfájás, elesettség nagyon általános tünetek, tarkómerevség vagy van vagy nincs (illetve az elején sokszor nincs), mire nyilvánvaló, hogy mi a baj, addigra elég késő tud lenni. Gyereknél meg pláne nem tipikusak a tünetek.
Hogy az a konkrét orvos mennyire volt idióta vagy mennyire nem, azt nem fogjuk tudni eldönteni, mert nem láttuk azt a beteget. Lehet, hogy nyilvánvaló dolgot nézett el. És az is, hogy teljesen nem típusos formában jelent meg az a betegség.
Azt gondolom, hogy egy, a tünettárát nagyjából felvonultató meningococcus-meningitist fel kellene ismerni.
Nem tudom, mennyire hátráltatja ezt, hogy az orvosok jelentős része nemigen látott ilyet az életben. Budapesten pl. a László Kórházban kezelnek minden ilyen beteget, aki még találkozhat vele a kezdeti szakaszban, az kb. a háziorvos/gyerekorvos/neurológus. Persze a Heim Pál-os sztori elmondásod alapján nem hangzik szépen.
2011.10.30. 08:57:15
@tódór piroska: Köszönöm a választ, akkor most ezt a szót is megtanultam mit jelent, mert eddig nem ismertem. Volt "hasonló" esetünk, természetesen hétvégén, telefonáltam az ügyeletre, mi a teendő, ha a gyerek nem tudja megmozdítani a fejét, reggel az ágyból nem tudott kikelni, sérülés, láz nem volt, és bár megnyugtattak, ez nem valószínű, hogy agyhártyagyulladás, de amilyen gyorsan csak lehet, menjünk be, ha kell, mentőt is küldenek.(nem kellett) Szerencsére minden súlyosabb dolgot kizártak, kapott egy csinos nyakmerevítőt 1 hétig, de 2 naponta be kellett menni ellenőrzésre. Nagyon alaposak voltak mindkét gyermekkórházban.
tódór piroska 2011.10.30. 09:32:08
@Turchi: Elnézést, szóval az anergiás állapot leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a beteg olyannyira leromlott állapotban van (immunhiány, előrehaladott daganatos- vagy vérképzőszervi betegség, súlyos alultápláltság, időskor, egyéb nem gyógyítható betegség végstádiuma, stb. miatt), hogy nem képes már lázat sem létrehozni.
2011.10.30. 09:36:32
@tódór piroska: Köszönöm, elolvastam a netről, amit lehet :-))
Circus 2011.10.31. 10:54:43
Olvasva a fenti történetet és a hozzászólásokat, az ötlött fel bennem, mennyire jó az, ha boldog-boldogtalan hozzáfér egy csomó információhoz a net segítségével, és ami még 'jobb', fel is használja azokat - rosszul... Szóval a klasszikus 'Internet átka'.
Egyrészről jó, mert alapdolgokat tud meg, amit az eü-től nem feltétlenül (mert ugye ott azt gondolják, ezt mindenki tudja*), tehát felkészültebben tudja a saját maga diagnosztizálását illetve gyógyítását segíteni.
Másrészt meg nem jó, mert ugye adott tünetek más, komolyabb bajra is utalhatnak, amire emberünk nem gondol, ezzel komolyabb bajba sodorhatja magát és jelentősen megnehezíti az eü dolgát.
Harmadrészt az így 'házilag' félrediagnosztizált betegek által keltett vakriasztások elvonják a figyelmet, eszközöket és energiát a tényleg fontos esetekről.
Negyedrészt valahogy csökken az egészségügy misztikussága, és könnyen kialakul az emberben, hogy ezt a semmi információt magamtól is meg tudtam volna kapni, francnak kellett a mufurc, rosszkedvű, 'leszaromazegészet és húzzámáinnen' hozzáállású orvos/nővér/stb. Ezt ugye okozza/tetézi az egészségügy helyzete (amiről az ember annyira nem tehet), valamint az, hogy általában a munkahelyen és az életben is megvan a kettősség: tőlem mindent gyorsan és azonnal elvárnak (munkahely, hivatalok, stb.), de egyébként egy utolsó senkinek néznek, aki ráér (egészségügy, hivatalok, stb.).
(félmondat erejéig: az itt publikált, általom olvasott posztok túlnyomó része pont erről szól...)
Ötödrészt sokkal könnyebb mindenféle áltudományos szemét terjesztése... eleve vicces, amikor nagy szájjal leszólják a modern technológiát az _interneten_ olvasott (ál)népi vagy (ál)technológiai okosságokkal, de mindegy is.
* pl. nem feltétlenül tudja kapásból mindenki, hogyan kell készülni bizonyos vizsgálatokhoz, mi mivel jár, stb... ezt valahogy természetesenk érzik az eü-ben.
Egyrészről jó, mert alapdolgokat tud meg, amit az eü-től nem feltétlenül (mert ugye ott azt gondolják, ezt mindenki tudja*), tehát felkészültebben tudja a saját maga diagnosztizálását illetve gyógyítását segíteni.
Másrészt meg nem jó, mert ugye adott tünetek más, komolyabb bajra is utalhatnak, amire emberünk nem gondol, ezzel komolyabb bajba sodorhatja magát és jelentősen megnehezíti az eü dolgát.
Harmadrészt az így 'házilag' félrediagnosztizált betegek által keltett vakriasztások elvonják a figyelmet, eszközöket és energiát a tényleg fontos esetekről.
Negyedrészt valahogy csökken az egészségügy misztikussága, és könnyen kialakul az emberben, hogy ezt a semmi információt magamtól is meg tudtam volna kapni, francnak kellett a mufurc, rosszkedvű, 'leszaromazegészet és húzzámáinnen' hozzáállású orvos/nővér/stb. Ezt ugye okozza/tetézi az egészségügy helyzete (amiről az ember annyira nem tehet), valamint az, hogy általában a munkahelyen és az életben is megvan a kettősség: tőlem mindent gyorsan és azonnal elvárnak (munkahely, hivatalok, stb.), de egyébként egy utolsó senkinek néznek, aki ráér (egészségügy, hivatalok, stb.).
(félmondat erejéig: az itt publikált, általom olvasott posztok túlnyomó része pont erről szól...)
Ötödrészt sokkal könnyebb mindenféle áltudományos szemét terjesztése... eleve vicces, amikor nagy szájjal leszólják a modern technológiát az _interneten_ olvasott (ál)népi vagy (ál)technológiai okosságokkal, de mindegy is.
* pl. nem feltétlenül tudja kapásból mindenki, hogyan kell készülni bizonyos vizsgálatokhoz, mi mivel jár, stb... ezt valahogy természetesenk érzik az eü-ben.
bélabácsi2 2011.11.09. 20:23:20
@Babette_: Jobb helyeken, nyugaton, van erre protokoll, az ügyeletes a telefon tulsó végén felvesz egy kérdéssort, az arra adott válaszokat, ezek között szerepel olyan is, amiről eldönthető, hogy ki kell-e menni. a protokoll szakmai, véd a műhibáktól a beteget és védi az orvost a későbbi következményektől is. Tiszta helyzet, na az itt nincs.
2011.11.10. 08:48:45
@bélabácsi2: Magyarországon keresztrejtvényt fejtenek közben a diszpécserek. A nők Cosmo horoszkópot olvasnak. Ebben biztos vagyok, mert a barátom anutája hallotta a szomszédtól, hogy egyszer ott volt, ahol erről beszéltek. Tiszta helyzet akkor lenne, ha a kedves beteg a vízszintes hatost tudná benyögni a telefonba, ahelyett, hogy lázas.
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
