Mindenem vérben úszott

2011.09.24. 08:58

Tisztelt Cím!

 

Elmesélném az én történetemet...Nos, az én történetem 2010 tavaszán esett meg. Teherbe estem és a férjemmel nagyon boldogok voltunk. 4 hetes lehettem a mikor észre vetem és elmentem a nőgyógyászomhoz. Ott ultrahanggal megvizsgált és azt mondta gratulál 4 hetes terhes vagyok majd 3 hét múlva menjek vissza, mert akkorra várható szívhang! Mivel a Nőgyógyászom előre közölte, hogy ő már szülést nem vállal így keresni kezdtem egy orvost, aki az egész terhességet végig kíséri majd. A férjem egy ismerőse, aki asszisztensként dolgozott a FMSZGYK.-ban ajánlaotta azt az orvost, aki mellett dolgozott! Azt mondta, hogy ő „XY” nagyon megbízható kedves és jó orvos. Ő régóta dolgozik mellette és teljes mellszélességig bízik benne. Hát mondom, legyen mivel egy épként sem ismertem más orvosokat így azt gondoltam, hogy ismerős biztos minden rendben lesz. Elmentünk hozzá elmondtam ki vagyok ki ajánlotta a Dr. úr-at és hogy szeretnék innentől hozzá járni, hogy legyen ő a fogadott orvosom. Rendben mondta semmi akadálya elvette a papírjaim megnézte és mondta, hogy akkor 1 hét múlva menjek vissza a szívhang vizsgálata miatt. Ekkor 5. hétben voltam.

 


Egy hét múlva visszamentünk férjemmel ultrahangra és hossza nézegetés után mondta Dr. XY, hogy még nincs szívhang, de izguljak, ez normális még van ideje a babának. Rendben egy hét múlva ismét menjek vissza! Hát jó gondoltam ő az orvos. Egy hét elteltével ismét visszamentünk és újra ultrahang stb… Megint nézegeti a géppel és most még tovább tartott, mint előző alkalommal és nem szólt semmit a férjem ott állt mellettem és ő sem értette miért nem mondd már valamit! Aztán nagy nehezen az asszisztensének elkezdett valamit latinul diktálni majd hozzánk fordult és elég furán azt mondta, hogy nem találja és szívhang sincs, még de nincs semmi gond egy hét múlva már biztos lesz, nyugodjunk meg ez normális! Ekkor a 7. hétben voltam.

 

Jó ismét hazamentünk. Következő héten hétfőn a munkában vettem észre, hogy enyhén véres folyásom van. Felhívtam a bizonyos asszisztensnőt, mivel nagyon kedvesen és segítőkészen mondta bármi probléma van, vagy kérdésem lenne nyugodtan hívjam bármikor. Felhívtam és mondtam neki hogy ezt tapasztaltam. Azt mondta nyugodjak meg ez egyes nőknél normális is lehet mert van aki a terhessége alatt végig vérzik. De mindenesetre vegyek a gyógyszertárban MagneB6 tablettát és 3x2-t kezdjek el szedni. Valamint ő beszél a dokival és kér időpontot, hogy menjek be egy vizsgálatra. Még az nap este nagyon erősen elkezdtem vérezni és hívtam a férjem, hogy szerintem baj van és azonnal mentünk a korházba. Ez kb. este 9 és 10 között lehetett.


Beértünk a recepciónál elmondtuk, hogy mi a baj, majd közölték velünk, hogy türelmesen várjunk még az ügyeletes orvos nincs bent! Én zokogva vártam az orvost a férjemmel és mivel már fél órája senki arra sem nézett. Közben egy ismerős baráti házaspár is bejött hozzánk, mivel a férjemtől hallották, hogy mi történt. És ők is ott vártak velünk. Megint teltek a percek mire nagykegyesen egy nővér és egy flegma orvos megjelent. Zsebre tett kézzel, a másikkal telefonálva. Azt sem mondta egyik sem, hogy jó estét elnézést, hogy várni kellett, semmi ilyesmi. Az asszisztens nevetve közölte menjek be a vizsgálóba. Bementem a „ZK” Dr. úr karbafont kézzel flegma hangnemben megkérdezte: Na mi a baja? Majdnem csak én kérhettem volna elnézést, hogy bemertem menni és megzavartam a telefonálásban stb… Mondtam, hogy mi erre ő megvizsgált kézzel majd ultrahanggal, majd belső ultrahanggal is! Erre azt mondta:


- nem érti, hogy lehettem én 7 hetes terhes, mikor a petezsák teljesen üres! Tehát ha volt is ott valami az már rég nincs ott. Ezt már egy héttel ezelőtt is az előző ultrahangon látni kellett volna az illető orvosnak. Szóval ezt viszont ki kell tisztítani, így holnap jöjjek vissza éhgyomorra és feküdjek be!


Mondanom sem kell, hogy mennyire ideges voltam. Másnap visszamentünk befeküdtem és jött a kedves ismerős asszisztensünk mivel hallotta mi történt. Én mondtam neki, hogy hallani sem akarok Dr. XY-ról a történtek után. Mivel ezek után összeállt a fejemben a kép, hogy ő már ezt hetekkel ezelőtt látta és nagyon jól tudta, hogy mi van csak valami oknál fogva nem szólt inkább hitegetett, hogy minden rendben van. Még ő volt megsértődve, hogy mondhatok ilyet az XY Dr. úrra, mikor ő ismeri és mellszélességig bízik benne! Hát mondom én viszont látni sem akarom! Egy másik a „KV”osztályos főorvos jött be hozzám és nyugtatgatott, hogy ő fogja feltenni a tágítót mivel én még nem szültem és csak egyébként is tisztítani kell, nem fog fájni. Így is lett utána bejött hozzám és mondta, hogy nem ő fog műteni más nap mert konferencián lesz, de egy keze alatt dolgozó fiatal „HG” Dr.-ra biz engem aki nagyon rendes és érti dolgát, olyan mintha ő műtene!


Aztán kicsit előbb tágultam, mint az várható volt, így az éjszaka közepén elkezdtem iszonyatosan görcsölni és a falat kapartam volna fájdalmamban, ha lett volna mellettem. Csengettem a nővérnek és mondtam mi a baj mivel én nem tudtam, hogy ez normális-e vagy sem. Azt mondta ez ilyen ki kell bírni. És akkor szóljak, ha vérzek és kiment. Egy óra múlva megint szóltam neki nem jöttbe senki, ekkor már a fájdalomtól remegtem, fáztam, és úgy döntöttem kimegy a nővérpulthoz. Ki botorkáltam ők bájosan alukáltak. Felkelt nagy nehezen az egyik, mondom neki, hogy már 1 órája görcsölök, hogy mondjon valamit vagy hívjon egy orvost. Erre felháborodva közölte, hogy mit képzelek magamról menjek vissza és hagyjam őt békén, ha teherbe tudtam esni, akkor ezt is bírjam ki! Kb. ez volt a lényleg a mondanivalójának. Jó mondom kísérjen vissza mert alig bírok menni. Ekkor három lépés után elájultam és magam alá vizeltem. Mire felpofoztak a nővérek, mert persze ekkora már mind megijedt, hogy tényleg baj van. Visszatettek az ágyba lefektettek és adtak egy fájdalomcsillapító injekciót. Hozzá tette úgysem fog hatni!


Egy óra elteltével már mindenem úszott a vérben és nagykegyesen bejött, hogy már megint mi van. Meg néz és azt mondja jó akkor szól az ügyeletes orvosnak. Hát ki volt az ügyeletes a kedves „XY” Dr. akihez jártam. Szegény nagyon beteg volt meg volt fázva mondták a nővérek, de mindjárt jön. Bejött az XY Dr. és majdnem elájult a látványtól és közölte, hogy nem biztos, hogy meg tud műteni, mert nagyon rosszul lett. Én meg gondoltam magamban alá sem írtam volna a papírt, hogy ő műtsön meg. Ekkora már a szervezetem elvégezte a piszkos munkát. És meg könnyebbültem. Az egyik nővér közölte velem, hogy most már legalább tudja milyen egy szülés! Majdnem mondtam neki, hogy kívánom, hogy maga is ilyen helyzetben tudja meg, hogy milyen. Úgyszólván. Én meg mondtam RD XY-nak,, hogy a DR. „HG” fog műteni azt monda az osztályos főorvos. Jó, mondta a nővérnek, hogy szóljanak Dr. HG.-nek mert most kell engem megműteni, de ő nem fog. Addig mosakodjak le mert jönnek éretem visznek a műtőbe! Fél óra múlva bevittek a műtőbe és meg műtöttek. Hál istennek innentől már jó kezekben voltam, mert az beteghordó fiúktól elkezdve, az altató orvosnőig, Dr. HG is aki műtött nagyon kedvesek, megértőek voltak és mindent elmagyaráztak. Kb. 15-20 perc múlva arra ébredtem, hogy a beteghordó fiú lerakott az ágyba. Nekik és a mellettem fekvő hölgynek (aki szintén segített az éjszaka közepén) is köszönöm segítséget és az emberi bánásmódot. Nem úgy mint a korház többi dolgozójának akiktől az ember fel is fordulhat. Senkinek nem kívánom amin átmentem így az első terhességnél.

Üdv: AIDA

 

 

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tódór piroska 2011.09.24. 10:23:51

Szomorú dolog egy korai spontán vetélés. Magam is átéltem, nemegyszer, úgy éltük meg, mint akinek kisgyermeke halt meg. Hogy XY, KV, HG stb doktorok mint mondtak, mit csináltak, teljesen lényegtelen, a tragédia mindenképpen a szülőké. Nem könnyű megtalálni a helyes kifejezés módot ilyen esetben az orvosnak sem, és nem is szabad azonnal biztosat mondani (egy missed AB esetén kötelező 2 külön vizsgálónak is megállapítani, hogy megszakadt a terhesség).
Maximálisan együttérzek a poszt írójával, de én nem látok hibát vagy mulasztást orvosai részéről.

Mária 2011.09.24. 11:29:56

"Az egyik nővér közölte velem, hogy most már legalább tudja milyen egy szülés! "

A hét hetes magzat legfeljebb akkora, mint egy babszem. Valóban olyan lett volna a posztoló kürete, mint egy szülés?

Nem az a szabály, hogy a 12. hét végéig az ember nem is éli bele magát, hogy terhes?

@tódór piroska:

Miféle tragédia? Úgy tudom, azok a magtzatok halnak el a korai időszakban, amelyek súlyos rendellenességgel fejlődnek. Az nem tragédia, ha a természet végzi a dolgát. A tragédia az lenne, ha ezek a magzatok megszületnének.

Circus 2011.09.24. 11:56:53

@tódór piroska:
A tragédia a szülőké, egyetértünk. Elsősorban természetesen a majdnem-anyáé, de kétszeres majdnem-apaként mondom, a miénk is, bőven, de azért ezt kifejtenéd, hogy mit értettél az alatt, hogy "a ... doktorok mint mondtak, mit csináltak, teljesen lényegtelen..."?

A tragédia szempontjából valóban tökmindegy, hiszen valószínűleg visszacsinálni sem tudtak volna semmit, de mondjuk, szigorúan kiszűrve a szubjektivitást (azaz, hogy hogyan tette és mondta, amit mondott akármelyik orvos), nekem úgy tűnik, két ellentétes szakvélemény is elhangzott, és igen csúnya szenvedést/'élményeket' élt át a hölgy, feleslegesen és felkészítetlenül. Valószínűleg, Te mint sorstárs, ugyanakkor hozzáértő, más szemmel tudod látni ezeket a dolgokat, de mi, kezdő laikusok jobban megijedünk, ha szokatlan dolgokat produkál a szervezetünk. Egyszóval én az ilyen esetekben némi felelősséget azért érzek az orvosok részéről...

Lenne viszont pár kérdésem, fentiekkel kapcsolatban is:

Azt, hogy elhalt magzat esetén jobb, ha a természet elvégzi a dolgát, mint a bármilyen műtéti/egyéb beavatkozás, ezt minden leendő kismama tudja, fel vannak világosítva?

Vajon mi a jobb, ha ezt elmondjuk nekik a lehetőséget és az esetleges várható folyamatokat, kvázi rájuk ijesztünk (remélhetőeg feleslegesen, de azért ugye repülőn felszállás előtt is mindig van némi tréning...), vagy inkább nem stresszeljük ilyesmivel?

----
Ez utóbbit úgy általánosságban kérdezem, mert van egy hasonló történetem (elnézést, a történet off, de valahol analóg). Nemrég elhunyt a nagymamám, mint kiderült menthetetlenül szanaszét-áttétes, mellette majdnem 80 éves volt. Nyár eleji teljes kivizsgálás után (amelyet a kezdődő intenzív panaszok miatt végeztek el) a vizsgáló orvos csak annyit mondott, a korának megfelelő 'elhasználtságú' az állapota, daganatokról szó sem esett, hazaküldték. Egy hónapja bekerült, majd két héttel később, végén már folymatos altatásban, szép lassan leállt a szervezete. Miután az intenzíven halt meg, a kötelező boncolás eredménye volt a szétburjánzott áttét, mint fő halálok. A család megosztott a tekintetben, a 'miért nem szóltak már korábban, mert ezt látni kellett volna', illetve a 'jobb volt ez így, mert segíteni nem tudtak volna rajta, így volt pár plusz hónap, amit némi szenvedéssel, de még együtt tölthettünk' vonalak mentén, tehát nem haragszunk az orvosokra, sőt (én ez utóbbit erősítem).
-------

Ilyen helyzetekben milyen mérlegelési lehetősége van az orvosnak? Emberi, vagy szakmai? Nem akarom elvinni a témát, de szerintem ez a posztnak is a magva. Teljes, korrekt tájékoztatás pofába bele á la DrHouse (máramikor pont nem), vagy az inkább nem izgatom fel (nem mellesleg nem vállalva fel az ezzel járó felelősséget sem...)?

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.09.24. 12:07:20

@tódór piroska:

Én egyáltalán nem hiszem, hogy teljesen lényegtelen lenne, hogy mit (nem) csinálnak az orvosok, ez egy kórházban meg főleg nem lényegtelen.

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 12:39:23

@Mária:

7 hetes magzat (embrió):

Mérete 10 mm.
A köldökzsinór is fejlődik, ezen keresztül fog a magzat táplálkozni, illetve ez fogja az anyagcsere végterméket is elszállítani. Tovább fejlődik a fülközép rész, a szemlencse. Kialakul a száj és orrlyuk nyílás, megkezdődik a szem-szivárványhártya pigmentálódás.

Minden leendő mamának tudnia kell, hogy bármi történhet az első trimeszterben, a természet általában ilyenkor szelektál.

Bármennyire elcsépelt, de ezt is el kell tudnia viselni egy nőnek a leendő egészséges gyermeke érdekében.

A fájdalomküszöb pedig egyéni.
Itt alig-alig volt.

[c] 2011.09.24. 12:50:07

@Mária: Szabály, ja, persze, mintha bármi is szabályszerűen működne az érzelmek terén.
Ha valaki nagyon szeretne már gyereket, annak hiába mondod, hogy ne élje bele magát.

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 12:57:17

@tea fan:

Az ember lányát - ha jó nevelést kapott - felvértezik önuralommal.
Az érzelmek terén is.

Nagyobb tragédia és feladat, beteg gyermeket nevelni és aztán elveszíteni.

Az első trimeszterben jobb erre gondolni és könnyebb feldolgozni és elfogadni a fájdalmat.
Ha különösebb oka nincs a vetélésnek akkor felesleges tragédiát csinálni.
A következő már egészséges lesz és időben megszületik.

Ugyan ott céllal történik a fájdalom és azonnal el fogja felejteni, ha felsír a baba, de jobb ha készül egy kis munkára és fájdalomra, vagy erős csillapításra. :))

nyuszómuszó · http://benedekblog.hu 2011.09.24. 13:02:47

kicsit fura azért nekem a leírás (már, hogy a történet összes szereplője minden alkalmat megragad, hogy direkt szemétkedjen), mindemellett tudom, hogy ilyenkor az ember nem nagyon tud bármit pozitívan látni;

azt mindenépp le kell azért szögezni, hogy a terhességek nagy részében a hatodik héten nincs még szívhang - illetve, ha van, az sem jelent akkor még semmi biztosat; az orvos pedig ilyenkor em is mondhat mást, mint hogy nincs _még_ szívhang, de ez még nem feltétlenül jelent rosszat

azt meg azért még hozzáteném, hogy ha a szikhólyag üres lett volna, azt látta volna, tehát nyilván nem volt az; illetőleg akkor nehezen hizem, hogy úgy hetekig hordta volna a hölgy - szóval nem kell rögtön őt utálni és okolni, azt gondolom

két olyan elhalt terhességem volt, ahol gyönyörűen volt szívhang a hatodik héten, a kisfiammal viszont akkor még nem volt és eleve már csak a nyolcadik hétre hívtak vissza; azóta eleve nem is mentem előbb

a posztolónak őszinte részvétem, remélem, minél hamarabb örülhet egy egészséges terhességne; addig is, eressen egy olyan orvost, akiben megbízik és lehetőleg ismerjék meg egymást addigra, mire újra állapotos lesz

kutykuruty 2011.09.24. 13:19:48

@Dr.laikus PhD:

Irtam is egy választ a levélre, aztán nem küldtem el.

Amellet, hogy őszintén sajnálom a posztírót, mert minden szenvedés megviseli az embert, azt is írtam, hogy talán még nem elég érett az anyaságra.
Nyilván majd eljön az ideje annak is, hogy lelkileg-testileg felkészült legyen.
Ez egy lépés volt abba az irányba.

2011.09.24. 13:25:47

@Mária: Ha valaki már átélt ilyet, akkor hiába tudja, hogy ez előfordulhat, azért bizony nagy veszteség. Jó lenne ilyenkor csak a józan észre hagyatkozni, de a terhes nő agya ezt nem tudja csak szabályok szerint elfogadni.

2011.09.24. 13:27:02

@nyuszómuszó: Igen, én is azt látom, hogy a posztoló szerint majdnem mindenki "szemétkedett", ami számomra egy kicsit hihetelen.

Ugyandehogy (törölt) 2011.09.24. 13:27:39

@Mária: nem a küretre mondta, hanem a spontán ab-re.

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 13:27:41

@kutykuruty:

Az ember szeretné megúszni az életet, de sajnos nem megy. :)

Én is sajnálom őt, de túlzott számomra is, hogy mindenki csak érte és miatta szemét.
Sőt vércsapot nyit a természet és tőle tanul szülni a nővér és vérben úszni az ágy.
Több sebből vérzik a poszt, de kapok a pofámra ha ezt is észre veszem.

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 13:33:42

Off

Tud valaki Káinról?

2011.09.24. 13:35:32

Saját tapasztalat: 6.-7. hét körül üres petezsák, szívhang sehol. 2 naponta ultrahang, az orvos nagyon tisztességesen felkészített a várható következményekre, amik nem lesznek túl kedvezők számomra. Elfogadtam, előre megbékéltem a leendő sikertelen terhességgel, majd a műtét előtt 2 nappal újra ellenőrzés, petezsákban határozottan van valami, és szívhang is ok. És igen, volt időhúzás, de az maximálisan a javamat szolgálta, hiszen a terhesség pontos idejének meghatározása nem mindig sikerül. És persze minden jó, ha a vége jó. Ez a kis üres petezsákos témából már 9 éves kölök lett. És egészséges, kisebb dolgokat leszámítva.

[c] 2011.09.24. 13:37:54

@Dr.laikus PhD: Az önuralom ott jön a képbe, amikor az ember vesz egy nagy levegőt és eldönti, hogy nem adja át magát a fájdalomnak. De az érzés (ebben az esetben a kötődés a magzathoz) létrejötte nem beszabályozható.
Én is úgy gondolom, hogy a korai spontán vetéléssel kapcsolatban józan paraszti ésszel átgondolván a dolgokat el kell fogadni, hogy van ilyen, sőt, valószínűleg jól van úgy, ahogy van, mert nem ok nélkül megy el az a baba - és továbblépni. Csak arra akartam kilyukadni, hogy maga az érzés (kötődés és egyéb ébredező anyai érzések) nem parancsra jönne-mennek.

2011.09.24. 13:40:05

És természetesen sajnálom a posztolót a vele történtekért, mert akárhogy is volt, ez szép emlék már nem lesz. Azért lassan felejthető szerencsére.

Pgn 2011.09.24. 13:45:48

Annak nem fura ez a leírás, aki hasonlót átélt, és az biztosan nem ír olyat, hogy alig-alig volt fájdalomküszöb...
Én egy budapesti intézményben ezt így szintén átéltem, és el tudom mondani, hogy éjjel a falat kapartam volna legszívesebben a görcsöktől, éjféltől reggel 6-ig !!! Hányással és hasmenéssel megspékelve és csak az erős természetemnek, valamint a kedves nővéreknek köszönhető, hogy nem hagytam el magam, kb. 10 x tusoltam éjjel ...stb. Nekem a nővérek elmondták, hogy ez normális, reggelre elmúlik, kitisztulok és megyek a műtőbe... Át tudom érezni a bejegyzés íróját, mert ha ilyan állapotban az ember még köcsög/nem segítőkész kórházi dolgozókkal találja szembe magát, az nagyon gáz.
És egyéni a vetélés is, mert sajnos volt nekem egy 2. is és tized annyira sem görcsöltem, plussz tudtam, hogy mire számíthatok, mig ha ez emberrel először történik meg ilyen, akkor még jobban a tudatlanságából fakadóan is ki van szolgáltatva az éppen ügyeletes orvosnak, nővérnek és a jóindulatuknak/ hozzáállásuknak.

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 13:47:43

@tea fan:

Ha így érted egyet értek. :)

kutykuruty 2011.09.24. 13:50:26

@tea fan:
Elolvastam még egyszer a történetet.
Én azért írtam, hogy szerintem még nem érett az anyaság, mert a poszt leginkább magáról a posztíróról szól, az ő testi szenvedéséről.
Persze lehet, hogy csak a sut fogalmazás miatt nem derült ki számomra, hogy lelkileg mennyire érintette meg sőt az is lehet, hogy van aki így dolgozza fel a veszteséget.
De! Ez a történet közel másfél éves!

nyuszómuszó · http://benedekblog.hu 2011.09.24. 13:54:50

@Pgn: Én ugyan a fájdalomküszöbére az illetőnek nem tettem megjegyzést, sőt azt írtam, hogy nyilván, ez egy borzasztó dolog, nem nagyon tudom elképzelni, mitől lehetne akár elviselhető, hiszen szörnyű lelki teher, de azt igenis látom (bár még erre is írtam, hogy lrthető), hogy a posztoló kicsit szélsőségesen érzékenyen "dekódolta" a felé történő megnyilvánulásokat;

csomó mindent felró, aminek, ha utánanéz/gondol, akkor rájön, hogy az tényleg úgy van;

gondolok itt a már említett késői szívhangra, ami igenis soszor csak a nyolcadik hét környékén indul be, de akár arra is hogy neki nem adtakfájdalomcsillapítót, meg azt mondták, úgysem hat!

Ilyenkor, ami hatna, az a görcsoldó, amit még jó, hogy nem adhatnak, hiszen épp az a lényeg, hogy kitisztuljon a méh, a tágulás meg piszkosul fájhat, igen, de ugye annak is célja van, ilyenkor, ha az ember a peches típus akkor fogakat össze, aztán kibírni valahogy;

és igen, így van ez a szüléssel is, van, aki alig érzi, van, aki nagyon megszenvedi, de ezen kattogni kár, mert akkor aztán csak az arad meg, hogy neki jaj, de szar volt, még tíz év múlva is, nem az, hogy amúgy született egy gyereke (ismerek ilyet)

mondom ezt úgy, hogy három gyermeket veszítettem el, volt, akit már a második trimeszterben és az egy szem fiam is koraszülött;

ez egy szar helyzet, túlélésre kocentrálni és nézni előre

egerészölyv 2011.09.24. 14:25:31

Mélyen együttérzek a kedves posztolóval, annál is inkább hogy története a mai magyar egészségügyben és az adott orvosi morál mellett sajnos tipikusnak mondható :(

penelope garcia 2011.09.24. 14:45:28

Nyilván szörnyű élmény volt, nagyon sajnálatos.
De ezt a posztot olvasni is az.

kutykuruty 2011.09.24. 14:59:45

Ami azt illeti én is jól elküldtem a hozzászólásomat elolvasás nélkül:)

Azt remélem, hogy ettől még értelmezhető. :-)

amorall 2011.09.24. 15:01:29

Várjon még a posztoló az anyasággal, mert nem biztos, hogy 9 hónapig körülötte bír forogni a világ, egyedi és megismételhetetlen szülését túlélné ő meg a környezete.

2011.09.24. 15:26:27

@Dr.laikus PhD: Igen, ez a kérdés bennem is felmerült.

Irkutszk 2011.09.24. 15:50:36

Olvashatóbb lenne az iromány az elváló és nem elváló igekötők helyes használatával. (A csatamezőre menni megmaradni, vagy A csatamezőre menni, meg maradni.) De majd egy-egy szipogást képzelek a szünet helyére, vagy nem tudom.

Számomra is inkább a magzat elvesztése ebben a történetben a szomorú, de valóban fontos tudni, hogy az első három hónap bizonytalanságokkal teli. Nem véletlen, hogy az ismerősi kört is csak e három hónap elteltével szokás értesíteni.

ecilammin 2011.09.24. 16:07:50

Nem érdemes orvost fogadni.Jobb,ha mindig az foglalkozik a beteggel,aki épp szolgálatban van.A kapzsiság és az irigység nem enged következetes magatartást.

serfecs (törölt) 2011.09.24. 16:35:57

@nyuszómuszó: a szikhólyag aligha volt üres, inkább a petezsák (a szikhólyag a petezsákon belül van és a baba táplálását látja el a méhlepény kifejlődéséig.

serfecs (törölt) 2011.09.24. 16:40:23

@Dr.laikus PhD: szerintem nem a nővér tanult tőle szülni, hanem a posztírónak szólt be. Szerintem is túlérzékeny, ráadásul tájékozatlan (sajnos ez a normál protokol) és tudatlan (borzasztó, ahogy ír, nem bántás, de tényleg, hogy lehet így írni???).

FuBu 2011.09.24. 16:55:33

Lehet, hogy nem volt igaz a történet, de kísértetiesen hasonlított sok vonás arra, amit én is átéltem. Én is belefutottam, hogy egy ab okán szarrá aláztak. Kezdte az orvos, aki felhelyezte a tágítót, és így ment tovább. Én feldolgoztam, mert ez van alapon, de tényleg nagyon durva élmény volt. És tényleg durva megjegyzéseket tettek, nem csak rám, ez ott úgy tűnt magtartásforma.
Szóval nem biztos, hogy a posztoló túloz, vagy kamuzik. :-(
Ja, és a fájdalomküszöböm magas, de akkor is rohadtul görcsöltem, de sosem kértem volna semmit azoktól az emberektől, inkább megdögöltem volna, egyszerűen máshonnan kértem segítséget.

Rubicon 2011.09.24. 17:26:21

Ja és már felvetődött itt, hogy mi a szarért kell hetente uh-ra járni?
Miért nem elég egy mondjuk a 7. hét körül és aztán csak a 10. héten. Ez a nő tipikusan az az eset, aki a terhességtől elveszíti a józan eszét.
(Ez alatt azt értem, hogy vannak akik azt hiszik, hogy gyereket várnak, akkor azzal szentté változnak.)

Rubicon 2011.09.24. 17:28:55

Bocsánat:
10 helyett 12. hét

csakezértregeltem 2011.09.24. 17:41:12

nagyon sajnálom ami veled történt de tényleg és én vagyok a utolsó aki emiatt szól de néhány már engem is zavart..HELYESÍRÁS

Ittott 2011.09.24. 18:28:40

@Pgn: engem is bánt a fájdalomküszöbre tett megjegyzés. Nemrég volt vetélésem az 2. hónapban és nagyon fájt. Még nem szültem, így ahhoz nem tudom viszonyítani, de fájt.
Egy ismerősöm, akit vetéléskor tágítottak, azt mondta, a tágítás rosszabb volt, mint később, az újabb terhességénél a szülés, tehát egy vetélés igenis lehet nagyon fájdalmas.
@Mária: lehetnek egyéb okai is egy korai vetélésnek, pl. immunológiai. Ilyen esetekben megfelelő segítséggel egészséges gyerek születik, tehát nem igaz, amit írsz.

Mária 2011.09.24. 18:37:48

@Ittott:

Neked az élet fáj, kicsi szívem?

Miért nem írod mindjárt azt, hogy hazudok, vagy azt, hogy szándékosan tévesztem meg az olvasókat?

Azt írtam, hogy úgy tudom. Szövegértelmezz, drága, vagy tekints el a kommentezéstől, ha ez neked problémát okoz.

Utána is nézhettem volna, ha úgy tartja a kedvem, és bemásolhattam volna pár oldalt, lenne honnan, de azt gondolom, hogy aki alapdolgokkal sincs tisztában, annak elég kezdetben pár alapdolog, nem mindjárt azzal kell terhelni, amit voltál kedves hiányolni, okoska.

Javíts a stílusodon, mert velem jóval szórakozol!

Ittott 2011.09.24. 18:40:18

@Mária: hú, de felhúztad magad! Nyugi, drága:-)!

juliska1960 2011.09.24. 18:41:47

Nem értelek benneteket!!!! Nagyon ritka az empatikus,emberséges, toleráns orvos nővér szakápoló. Megmerem kockáztatni hogy olyan mint a fehér holló!!!Nekem a kislányom vérmérgezés miatt halt meg, és a vizsgálat" kiderítette" hogy elterelte az orvosok, nővérek nem létező figyelmét az hogy a kislányom fiatal 25 éves volt,mobilis, mert halála ellőtt 4 órával még mozgás képes volt,és én csak túlreagáltam a helyzetet, mert nincs ott baj csak én alapból hisztizek. Mondanom sem kell hogy péntek reggeli vizittől, vasárnap estig orvos nem jött be a kórterembe hiába sírtam kértem a nővért, hogy küldje be az orvost, nem jöttek. A nővérek viselkedése is egy külön történet az orvosok,és az ott dolgozó mellett. Az egész család a kórházba volt egy katasztrófa után. Én azóta az ideggondozótó járom, mert ebbe bele nyugodni nem lehet

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2011.09.24. 18:48:54

@Dr.laikus PhD: Kivanom , neked is rakjanak fel tagitot, utana mar beszelunk, mennyure tud fajni. Nekem volt alkalmam atelni, pedig magas a fajdalomkuszobom, ha nemhogy csak nagyon fajt , de el is ajultam... A noverek be sem jottek, ott hordta ram a tobbi beteg a vizes borogatast, merthogy lazam is lett tole. Kurvara faj a tagito, maradjunk ennyiben.

FuBu 2011.09.24. 18:56:29

@Rubicon: nekem nem úgy tűnt, hogy a posztoló kérte a hetenkénti UH-t.
Miért ne élhetné meg bárki a terhességet vagy bármit úgy, hogy mittomén minek képzeli magát? Őszintén szólva a költészet, a művészetek jelentős részben foglalkoznak ezzel a témával és piedesztálra emelik az anyát.
Nekem nem volt még alkalmam megélni ezt, de ha teljesen meghülyítenek a hormonok, mint kamaszkoromban is, had legyek majd hülye. :)

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 19:00:47

@tildy:):

Ez verseny, hogy kinek fájt jobban és kivel bántak itthon penetráns módon?

Ha valaki a magyar egészségügyet védi, vagy netán azt meri mondani egy kommentelőre, hogy - az írás alapján - valami hibádzik, te jelentkezel.

Veled itthon csak rossz, fájdalmas - mindenkinél fájdalmasabb - esemény történt.

Nem ez a véleményem, mint neked.
Azért élhetek még ezen a világon? Szabad?
A lelki sérülését senki nem kérdőjelezte meg.
Kinek, mi fáj és mennyire egyéni.
Én nem kaparom a falat, nem ájulok ha valami fáj, vagy nagyon fáj.

Azért ugye nem te leszel a fájdalom mértékegysége?

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 19:03:31

@FuBu:

Amikor másállapotba kerül az ember. az tényleg más állapot.

Akkor bizony ő a világ közepe, a teremtés, az ANYA.
Ezt bizony lehet így is érezni.
Le kell szállni a földre. Bizony! :))

rikitiki 2011.09.24. 19:29:27

@Dr.laikus PhD:
Ezt elképzeltem, de bár ne tettem volna :)

Elég egyedi mértékegység név a zárójellel és kettősponttal...

1 tildy:)
3 decitildy:)
2 kilotildy:)
rövid alakban 2 kt:)

A központozás áttekintését kissé megnehezítené. Pl. a teljes tartományt tekintve (10-20tildy:)), a medián 14 tildy:), ahol SD:3,2tildy:).

jájj, elnézést, a hülyeség nálam a fáradtságtól van.

Tempus-Anh 2011.09.24. 19:38:36

Áldott állapotban minden az Új Élet lehető legéletképesebb kihordására, szerencsés világrahozatalára van centrálva, ezt az Anyatermészet annyira precízen beprogramozta, hogy csak hagyni kell szépen a maga útján, megoldódik végtére.
Normális esetben.
A fenti poszt tragikuma épp ennek a megbomlásából adódik, a születendő utód elvesztése olyan törést idézett elő a leendő (de sajnos nem azzá vált) anya lelkében, ami felér akár egy psyches decompensatioval is.
Innen tovább bármilyen minősítés vagy akár előítélet is elfogadható Tőle az orvosok iránt, hisz ő vesztes, őt pótolhatatlan kár érte, és az egész történet ebben az egy végső konzekvenciában fogalmazódik meg, csapódik le Benne...:(
Köztudottan nem vagyok a betegpártiak gyöngyszeme, de mélységesen megértem Őt, együttérzek Vele...

FuBu 2011.09.24. 20:15:24

@Dr.laikus PhD: :))

Szerintem ebben a történetben is középen van az igazság. Nyilvánvaló, hogy amikor valaki ide megír egy történetet, akkor erős érzelmek dolgoznak benne. Ehhez képest itt legkésőbb az ötödik kommentben megjelenik a posztoló hazudik, elvette az eszit a gyász, és egyébként is a vetélés pl, jó dolog.

Azt gondolom, hogy ebben az esetben a posztoló ott furcsa volt, hogy az orvosával, akiben csalódott nem beszélt. Miért nem próbálta meg tisztázni a dolgot? Azt többen is leírták, hogy egy nőnek fel kell készülni arra, hogy a 12-dik hétig nem szabad beleélni magát a terhességbe. Ezek érzelmek, nem feltétlenül lehet befolyásolni, főleg, ha az ember nagyon hinni akarja, régóta próbálkozik stb.

De én biztos megbeszéltem volna az orvossal ami történt, mert talán ezért emlékezik a hölgy úgy, mintha maga a patás lett volna. De hát ő tudja.

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 20:49:42

@FuBu:

Miklós (akit az Isten éltessen sokáig születésnapjának az alkalmából) szokta mondani, hogy mi is kell az élethez.

Ez vonatkozik sokat próbálkozó szülőre, első alkalommal nagyon örülőre és aztán csalódóra is.

Nem minden írás rosszindulatú, esetleg mérges, hogy a tudatlanság miatt valami olyan fájdalmat dédelget valaki aminek nincs értelme.

Van olyan, hogy érted haragszom és nem ellened.
Ha posztoló és nem használ helyesírás ellenőrző programot akkor is.

Dr.laikus PhD 2011.09.24. 20:51:30

@rikitiki:

Jó a fáradtságod is!:DDD
Nagyon jó! :))

FuBu 2011.09.24. 21:11:07

@Dr.laikus PhD: :) Van, aki nehezebben lép túl dolgokon, és a környezete még buzgón bólogat is hozzá. Lehet, hogy neked van igazad és kell a szigor, de sokszor nekem a szigor csak öncélú okoskodásnak, lekezelésnek tűnik. Hangsúlyozom ; nekem, szóval korántsem biztos, hogy nem csak vádaskodom én is. :(

Nem is azt szorgalmazom, hogy itt együtt kellene ápolni a sértettséget, vagy a fájdalmakat.

nesoka 2011.09.24. 22:03:53

Dr.laikus PhD
"Én nem kaparom a falat, nem ájulok ha valami fáj, vagy nagyon fáj."
Saját tapasztalat: 6-8 órán át tartó nagyon erős görcsök már nem " fáj, vagy nagyon fáj" A 2.-3. óra után már nincs józan gondolkodás, mérlegelés, csak FÁJDALOM. Hidd el, Te is kaparnád a falat...Utána, persze megnyugodva, már máshogy látja az ember lánya, de közben?..Aki nem esett át ezen csak azt látja, hogy hisztizik..
Egy pici rosszindulat részemről, bocsásd meg, gondolom fiúnak születtél...

qbr 2011.09.24. 22:28:34

Úgy láttam, eddig senki nem írta le, de más posztok kapcsán erről már szó volt: még ha gyanakodott is XY dr. a korábbi ultrahangokon, hogy esetleg vetélés veszélye áll fenn, azért nem szólt, mert megelőzni nem tudta volna, viszont ha mégis jól alakult volna a terhesség, feleslegesen tette volna ki heteken át óriási szorongásnak a kismamát.
Az XY dr-ban való csalódáshoz szerintem a teljes esettel kapcsolatban átélt negatív érzések vezettek, és kevésbé az, amit XY orvos tett vagy mondott.

Nem én vagyok, hanem én 2011.09.24. 23:33:36

@rikitiki:
Lájk... :)
Akkor már csak 2 lépés van, és bekerülhetünk a történelem könyvekbe.
1. hivatalosan is el kell ismertetni a tildy:)-t SI mértékegységként...
2. meg kell találni a kapcsolatot a fájdalom mérésére eddig használt vizuális analóg skálával (ez lesz a nehezebb), amit innentől majd ki fog váltani...
És természetesen ragaszkodom a Nobel díj 1/3-ához (sajnos csak megosztott díj lehet, mert az ötlet Laikusé, tied az ötlet felkarolása, de enyém a továbbfejlesztése)... :)

Dr.laikus PhD 2011.09.25. 06:48:57

@FuBu:

Egy félmondatból, ami a lényeget egyáltalán nem érintette és egy másik szintén félre értett hozzászólásból a posztoló fájdalmának tildy 10:)-ben mért mértékegységéig jutottunk.

Érdemes?
Mindaz amit leírt a türelem hiánya és a saját tudatlansága.
Hosszú idő távlatából sem volt képes szavakra keresni és elolvasni, értelmezni, hogy a fogantatás után mi történik és egy UH képen mikor mi jelenik meg, mi látható, NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL mi történik.

Igen, lassan kezdem megérteni, hogy mantraként kell elmondani szinte minden betegnek a születés történetét (képes könyvek szólnak erről már 3 éveseknek is).
Kezdem megérteni, hogy tök mindegy mekkora terjedelemben szól értekezés, hogy amit mondtak az nem rossz diagnózis, az teljesen mindegy.
A lényeg, hogy ő úgy érezte, hogy az orvos egy szemét dög, a másik egy tudatlan sarlatán, a nővérek a purgatóriumot őrzik, de nem ülnek a beteg ágya mellett és nézik, hogy véres ladikká válik az ágy és a tudatlanság tengerében a beteg vérben úszik.
Ugyan vérezve, a vetélés tudatában ment be, de mégis csak ez és így a lényeg.

Nem abból indulunk ki amit írt, hanem mit kellett volna írnia, mit gondolhatott VOLNA, a sok ha az már hahaha.

Az élet nem habos torta.
Nőként, anyaként, élő emberként sok-sok örömöt és sok-sok bánatot, kellemetlenséget, fájdalmat él meg az ember.
Küzd és tapasztal,összegez és felejt.

Szóval az élet erről a jól, vagy rosszul összerakott sorrendről szól.

A kórházban nem az anyukánk ül mellettünk, mint amikor kisgyerekek voltunk.
Létszám sincs erre és szükség sincsen rá.
Ha lenne, akkor sem történne így.
Gyermekkorban kell megtanulni, vagy így felnőttként, hogy a fájdalmat ha nagy is el kell tudni viselni.
Akár fizikai, akár lelki.
Nem felnagyítani és rosszul megírt horrorként előadni.

Túl van rajta, él és képzeleg, vélt sebet kapargat.

DitavonTeese 2011.09.25. 09:43:35

Kedves levélíró, remélem azóta már sikerült újra teherbe esnie. Nagyon sajnálom ami történt, én is átéltem szinte minden lépést, amit itt leírt.
Két dolog az, amiről el kéne gondolkodni: másfél év után is ennyire fájóak az emlékek? Jobban emlékezik a fájdalomra mint a baba elvesztésére?
A másik az alvó nővér, ez egy kicsit bajosabb. Néha-néha azért rá kellene nézni a betegekre. Az első gyerekemmel a császár után az őrzőben több más anyukával nem tudtunk aludni a nővér horkolásától... Egyszerűen befeküdt közénk az egyik üres ágyra.

FuBu 2011.09.25. 10:34:35

@Dr.laikus PhD: Anyaság ügyben a nők végletekbe szeretnek esni, van ,a ki mindennek utánaolvas és van, aki teljesen az orvosára hagyatkozik.
Megváltozott a világ, régen amit az orvos mondott szent volt, nem látták be az emberek, hogy az orvosok is emberek. Most pedig jórészt csak emberek lettek az orvosok, és hivatalos bűnbakká váltak. A gond ott van, hogy az emberek kicsit tájékozottabbak lettek, de értelmesebbek nem. Innentől kezdve lehet, hogy kár volt...

Valami igazságot azért sejtek ebben a sztoriban, mert valóban én is hasonlóan jártam. És nem az volt a bajom, hogy nem kedveskedtek velem, hanem, hogy kimondottan úgy viselkedtek velem mint egy szemét gyilkos kurvával. Nézd, leszarom, mert nem vadidegen emberekből akartam töltekezni, de azért megdöbbentő volt.

Persze nem hibátlan a posztoló, de ha az lenne, nem született volna meg az írás.

Irkutszk 2011.09.25. 14:12:37

@Dr.laikus PhD:
"A lényeg, hogy ő úgy érezte, hogy az orvos egy szemét dög, a másik egy tudatlan sarlatán, a nővérek a purgatóriumot őrzik"

Nekem a helyében az fájt volna leginkább, hogy ez után a purgatórium után nem volt sehol a mennyország (azaz az ép egészséges baba megérkezése).

Elnézést, ha valakit megbántok vele, de ez még állatoknál is megfigyelhető. Az utód megérkezése adrenalin lökettel jár, az anyának feladatai lesznek, amelyeket hiába fáradt és elgyötört, teljesítenie kell, így követeli a természet. A vetélés 'csak' egy betegség, szenvedés, amelynek egyszercsak vége lesz, de utána üresség tátong, a történetnek végeszakad, nincs folytatás, nincs ami cselekvésre serkentené az anyát.

Ezért írtam én azt, hogy az első 12 héten nem szabad 100%-ig bízni, csak reménykedni.

Dr.laikus PhD 2011.09.25. 17:23:12

@Irkutszk:

A lélek törése miatt láthat sok mindent akkor és ott másként.
Kijózanodva, lélekben a következőre készülve látnia és tudnia kell, hogy nem hagyták vérbe fagyva fetrengeni, ha azt mondták nem használ a standard fájdalomcsillapító akkor az tényleg nem használ.
Elég idő eltelt és kellene legyen lelete is, hogy nem találtak különösebb okot a vetélésre.
Ilyenkor az ember kérdez, elolvas, de nem ír ennyire eltúlzott, általánosító posztot.

Nekem ezzel van bajom. A többi az elvakult, - de igenis mindenki ilyen - a posztolót mentegető, magyarázó, hogy az írás jelentésének ellenében igazán mit is akart mondani.

De én biztosan burokban születtem, mert velem nem bántak és bánnak így soha.

Nem könnyű senkinek átlépni vetélésen és nem is tudja más átélni amit átélt (az elvesztés fájdalmát), de itt nem erről írt.

Jim Raynor 2011.09.25. 19:51:48

@Mária:

"Utána is nézhettem volna, ha úgy tartja a kedvem,...."

ha viszont nem nézel utána, ne is oszd azt észt. értem én, hogy feltétlenül szükségét érzed VÉLT szellemi felsőbbrendűséged fitogtatásának, de talán nem kellene, mert korántsem vagy az a géniusz, akinek képzeled magad.

Mária 2011.09.25. 19:54:07

@Jim Raynor:

Elég legyen! Nem vitatkozom.

Nehogy már te akard megmondani, hogy milyen mélységben menjek bele egy témába, ha írni akarok egy kétsoros kommentet.

Jim Raynor 2011.09.25. 22:15:46

@Mária:

ja, csak te oltogathatsz kommentelőt/posztolót, hogy mit hogyan kellene. LOL

adren 2011.09.26. 12:10:28

Pár elöttem szólóval egyetértve én sem tudom mit keres itt ez a poszt. Ismét egy olyan kismama akinek fogalma sincs róla hogy alapszinten hogyan működik egy terhesség. Hogyan megy végbe egy vetélés. Mit várt? Görcsmentes, vérzésmentes hawaii-i nyaralást? Ha már most egy ekkora mondjuk magzatnál nem képes fájdalomtűrésre, akkor valóban mit fog csinálni egy 3-4 kilóssal mikor ki akar jönni? Miért nem is olvas az ilyen utána? Azt már félve merem csak leírni hogy miért nem oktatják ezt minimum általánosban... Az orvosok leírt hozzáállása manapság sajnos átlagos, ezért akár bárki nyithatna sztorit aki sztkra betéved. Sőt külön kiemelném hogy végül tervezett volt a műszeres befejezés, pedig nem látom különösebben azt sem indokoltnak. Ha jól sejtem általában csak már a vetélés után szokták utógondozásban ellenőrizni hogy szükséges-e egyáltalán. Lassan tényleg nem értem ezeket az embereket. Élnek mint a vakló, majdcsak lesz valami alapon? Valaki majdcsak fogni fogja a kicsi kezüket és simogatni a buksijukat? És ha nem, akkor fúj de gonoszak az emberek?

Chegs 2011.09.26. 13:16:46

@adren:
Már ne is haragudj, de megnézném azt kismamát, aki a 6. hétben arról olvasgat, hogy mivel jár 7 hetesen elvetélni ... Az iskolában való oktatás, az igen, nem ártana sok egyéb mellett ez sem.
Ami a fájdalomtűrést illeti, addig úgysem tudja elképzelni az ember, amíg nem esik át rajta. Én viszonylag jól bírom a fájdalmat - a tetoválásomat 3 órán át varrták, de a tetováló kérte, hogy tartsunk szünetet, mert fáradt, én meg se moccantam; a fogtöméshez soha nem kérek fájdalomcsillapítót, felesleges, stb. - de a szülés, na az piszkosul fájt, pedig én aztán olvastam, készültem, de ez minden képzeletet túlszárnyalt (azt beszéltük meg, hogy majd az adott helyzetben eldöntjük, hogy mit kapjak, ha egyáltalán kell, és mivel ott és akkor azt mondta a dokim, hogy fájdalomcsillapító nélkül gyorsabb lesz, ha bírom, így nem kértem és kaptam semmit, 3 és fél óra alatt pikk-pakk meg is voltunk :) ) és az ellenségemnek sem kívánnék akkora fájdalmat. Úgyhogy óvatosan azzal az ítélkezéssel szerintem...

csutkababa 2011.09.26. 16:39:28

A posztoló által leírt ájulás a görcs miatti vagotónia miatt lehetett. A vágusz ideg ingerlődik, és ettől a vérnyomás és a pulzusszám is csökken, kollapszust okozhat.
Nem jó átélni, kissé más, mint a sima, egyszerű görcs. Itt hideg verejtékezés, szemkáprázás, fekve elájulásérzés lehet, és mellette az erős hasi görcsök.
Ilyenkor a görcsoldó nem a legjobb választás, mert simaizomernyesztő, az erek falát is ernyesztve még inkább ejti a vérnyomást.
A teendő: orvosnak szólni, kedves nővérkék, infúzió, salsol vagy ringer oldattal, és atropin, szsz. mennyiségben, ált. fél ampulla szokott kelleni. Vénásan.
A kiszolgáltatott helyzet mindig nagyon rossz, a posztoló valószínűleg ezen a lalki szűrőn át élt meg mindent.
A korai vetélés pedig sajnos benne van a pakliban, és legtöbbször a zigóta-magzat életképtelenségét jelzi.

adren 2011.09.27. 15:02:20

@Chegs:
Igen akkor en kiveteles kismama vagyok? Mindenki tudhatja aki kicsit is tervezi a terhesseget ES felkeszul ra, hogy 12 hetig altalanos a genetikai okok miatti veteles, a 12. heten pedig azert mert atall a sargatest. Azert is adnak indok, kockazat eseten progeszteront, utrogestant. Csak ezutan csokken a vetelesek kockazata. Mar a tervezesi idoszakban kell vitamint szedni hogy kizarjuk a nyitott gerinc kockazatat - ezt sulykolja reklam is. Akkor hogy mar tudom orvosnak is szamitok? Ne hulyits mar azzal hogy ezt doktorandusznak szamit megnezni. Szerinted mi az alapja hogy teszt utan meg ne vegyel babakelengyet szokasnak?

A fajdalomrol pedig csak annyit hogy en nagyhasi laparotomia 22centis heggel nem kaptam hetvegen fajdalomcsillapitot mert elfogyott! Es nem vagtam ki hisztit, jé. Nem volt ra eleg penz az osztalyon. Ennyi. Masra sem volt. Akkor en is csapjak huhot, hogy szar-az-egeszsegugy, meghogy nekem mekkora-de-mekkora-fajdalmam-volt-azt-senki-meg-nem-ertheti stb? Komolyan? Lesullyedunk ilyen szintre? A beutottem-a-labam-bibi is kikerul posztra? A naivitasnak is van hatara, konyorgom. Mas dolog hogy sajnalom hogy fajdalmai voltak, es igy jart, de ilyen az elet. Fel kellett volna keszulni ra. Masnak is vannak es massal is megtortent, nem a vilagvege. Es en nem vagyok kifejetten orvosparti de korrekten jartak el vele. Felnott ember, nem kell hogy simogassak a kezet az agya mellett a noverkek lelkitamaszt nyujtva, mert nem az a feladatuk, elvarhato bizonyos felkeszultseg, foleg mikor tudjuk milyen helyzetek vannak sztkn. Akkor panaszkodjon ha 30 hetes magzatot veszit el. En ismerek olyasvalakit is, meg kellett szulnie, megsem vagott belole vilagfajdalmat.

Braincelle 2011.09.27. 22:08:57

@adren:
Ebből a szempontból mindegy, hogy tudja-e valaki, hogy létezik olyan, hogy vetélés. Én tudom, és bár nem történt velem ilyesmi, ha megtörténne, még ha csak hat hét után is, biztos, hogy hónapokig nem akarnék egyetlen emberi arcot sem látni, egyetlen szót sem kimondani és egy másodperccel többet sem akarnék élni.

bauchi 2011.09.28. 08:59:05

@tódór piroska: Jó,nem lácc hibát.Kérdezz meg engem.Én meg csak asztatat látok.
1.Minek csinál UH-t,aki nem ért hozzá.
2.mér csak a méhészeket baszogattyák fojton?

sárga nyúl 2011.09.28. 11:15:59

@csutkababa: Nahát, nekem mindig ez van! A legkisebb hasi görcstől képes vagyok elájulni (úgy félig-meddig, mert csak az összeesés-mozgásképtelenség van, de hallok). Lehet ezzel csinálni valamit, hogy ne történjen meg? Mindig a frászt hozom a családomra, pedig elég gyorsan magamhoz szoktam térni...

csutkababa 2011.10.01. 19:14:13

@sárga nyúl:
Szia. Nem nagyon lehet erre megelőzést kitalálni. Legjobb tudomásom szerint talán segít a bő folyadékfogyasztás, és ha érzed, hogy szédülsz, mindegy, hol vagy, azonnal ülj/feküdj le.
Kávé, a koffein is segíthet talán, de ez egyéni.

sárga nyúl 2011.10.01. 19:26:50

@csutkababa: Köszi a tippet! Az utóbbi időben azt csináltam, hogy leültem, és lehajoltam a földig, ez azért nem annyira feltűnő, még idegenek közt sem. Mindenesetre nagyon hasznos infó, hogy nem jó ilyenkor a görcsoldó, mert én éreztem, hogy attól rosszabb, de mégis mindig azt akarnak belémerőltetni.
Nagyon érdekes egyébként, hogy pont szüléskor viszont nem jött rám ez az elájulásérzés, pedig biztos voltam benne, hogy lesz, szóltam is mindenkinek, aztán mégse.
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása