Pécs - én így nem szeretlek
37 hozzászólás
2011.09.19. 06:00
Néha úgy érzem, hogy a háziorvosom meg akar ölni. Általában felír valamilyen antibiotikumot (mindig éppen a legújabbat, amiről életemben nem hallottam), azután jobbulást kíván. Én pedig egy hét elteltével ismét telefonálok, hogy rosszabbul vagyok – nyugi, van még antibiotikum a tarsolyban – s hazaküld.Mindent beszedek, lévén jó kislány vagyok, s 1 hét múlva ismét telefonálnom kell a dokimnak (megj.: szóval két hét semmire sem jó antibiotikum-kúra után). A „kedves” telefonos hölgy pedig megkérdi tőlem, hogy tényleg annyira rossz, nem bírom ki jövő hét keddig (az időérzék helyretétele érdekében, nem pénteken telefonáltam, hanem egy csodás keddi napon – a mádám úgy gondolta, hogy még 7 napig simán elfetrengek otthon iszonyatos gyomorgörcsök, láz és hasmenés közepette) –„NEEEEM, nem bírom ki!”
Nagy nehezen megesett eme egészségügytől megkeményedett kőszív az én beteg, gyenge testemen. Mondanom sem kell, hogy mikor odaértem, nem hívtak be, hanem a többi beteg tolt be a rendelőbe, mondván: „A hölgy nagyon rosszul van” – pedig tudva levő, hogy milyen élet-halál harc folyik a háziorvosi rendelőkben, hogy minél előbb sorra kerüljön az ember lánya, ezek az áldott jó lelkek mégis megszánták görcsbe rándult testemet.
Doki rám tekint:- „Akkor én most írok egy beutalót a fertőző osztályra, ott majd helyreteszik” – amit én tönkre tettem - (legalábbis reméltem, hogy gondolatban ezzel a mondatfoszlánnyal egészítette ki a mondandóját, de valószínűleg eszébe sem jutott a saját felelősségét firtatni az ügyben).
A fertőző osztályon (Pécs)
Haza se mentem összepakolni, annyira rosszul voltam, hogy a férjem egyből bevitt. Odaértünk – sötét szűk folyosó, fehér székek a bal oldalon, a jobb oldalon pedig az ajtók. Sehol senki… mégis úrrá lesz az emberen valamiféle szorongás, hiszen „már megint kórházba kerültem, és a fertőző osztályra”, azaz „fertőző-FERTőző-FERTŐZŐ”, nyilván meg fogok halni, itt bármit elkaphatok (persze ez nem valószínű, de az ember hajlamos túlragozni a dolgokat két heti hasmenés, nem alvás és görcsrohamok közepette).
Apropó, pisilnem kell. Hol a wc? Folyosó vége, remek!
Bemegyek… Iszonyatosan lepusztult szó szerint KLOTYÓ és most nem túlzok, LEGYEK KÖRÖZTEK BENNE és jellegzetes sötétsárgásbarnás színű volt! Persze, hogy nem helyeztem fölé meztelen hátsómat, inkább visszatartom. Előtér, gondoltam kezet mosok… se szappan, se kéztörlő, se egy normális csap, amiből rendesen folyna a víz… én meg összefogdostam a kilincset, egy fertőző osztályon! Éreztem, hogy itt az idő, döntenem kell leendő sírkövem kinézetéről…
Odaadtam a papíromat valamilyen nővérnek, lassan vánszorgott az idő… 10 perc, aztán 20, aztán 60… Akkor még dohányoztam (már leszoktam) és láttam, hogy eü-s dolgozók kint bagóznak és már milyen régóta várunk, szóval kimentünk a férjemmel és mi is elszívtunk egy cigit. Megyünk vissza, hallom, hogy a nevemet üvöltik és ott áll egy kb. 28 év körüli, barna hajú nő. No kiderült, hogy ő az orvosom és azt hazudja a szemembe, hogy már 1 órája engem keres Na gondoltam magamban, hogy 1 óráig itt ültem és rohadtul nem keresett senki!
A rendelőben
Hozzám se ért, csak azt próbálta kideríteni, hogy ettem-e nyers tojást, hátha szalmonella. Utána pedig kiosztott, miszerint egészségügyi területen tilos a dohányzás és ne merjek még egyszer ilyen helyen rágyújtani, mert súlyos harmincezreket fogok érte fizetni (plusz lenéző tekintet). Kérdem tisztelettel, a kollégáknak szabad a betegnek meg nem?
Második kör: folyosó végén vérvétel, aztán kapok egy dobozt és rakjam bele a „mintát” a wc-ben. A vérvételen túlestem, s megkérdeztem a nővérkét, hogy mikor lesz meg az eredmény? Kb. 1 óra. S megkérdeztem, hogy addig hazamehetek-é, s majd otthon telerakom a dobozt, merthogy ebben a „wc”-ben nem fog menni. Válasz:”Kérdezze meg a doktornőt” – OKKéé.
Addigra már gyülekeztek a betegek, kioktató nem dohányzó doktornő száguld a folyosón és én (én, Én, ÉNNNN), a szánalmas kis beteg, vettem a bátorságot, hogy hozzászóljak, hát ez felháborító és meg mertem kérdezni, hogy mi lenne, ha otthon produkálnám a várva várt mintát, hát HIHETETLEN! Szóval szépen udvariasan megkérdeztem tőle, hogy mi lenne, ha hazamennék és visszajövök a „mintával” – Erre ő a többi beteg előtt úgy beszélt velem, mint egy kisiskolással:”Nem, megmondtam, hogy nem megy sehova és kész. Fogja magát, leül ide és megvárja a vérvétel eredményét, erről nem nyitok vitát!” – ezzel a lendülettel hátat fordított és köpni-nyelni nem tudtam.
Utána kiabáltam, hogy:”Tényleg?! Akkor ezt nézze meg: a viszon’látás’!” – én pedig azzal a lendülettel indultam el haza, amivel ő hátat fordított a „betegének”! Úgy volt, ahogy sejtettem, nem állított meg senki. A férjem teljesen kiborult, hogy emberileg hogyan viselkedhet valaki ekkora „szarként”, arról nem is beszélve, hogy az ott várakozó többi beteg előtt beszélt így velem, akik persze tágra nyílt szemekkel nézték az esetet. Ennyit a jogaimról.
Elemző természetem nem bírt magával. Egyrészt mi az, hogy „megmondtam, hogy nem megy sehová” – hiszen „csak” azt mondta meg, hogy ne gyújtsak rá. Másrészt mi az, hogy „nem nyit vitát” – ő beszélgetést nem kívánt nyitni, nem pedig vitát.
Még 2 napig fetrengtem a görcsöktől, harmadnapra semmi bajom nem volt… Lehet, hogy az antibiotikumok már annyira tönkre vágták a bélrendszeremet, hogy emiatt nem múltak a görcsök…
Van még bőven sztorim az egészségügyről, de fáj az emlékezés… Viszont, hogy egy pozitív dolgot is említsek, a gégészeti ambulancián hihetetlenül kedves-emberszerető nővérkék dolgoznak! De egyvalami nem hagy nyugodni: szerdán feküdtem be, pénteken engedtek ki saját felelősségre, vasárnap visszamentem kontrollra és azt mondták, hogy papíron vasárnapig leszek bent és jövő hét közepén jöjjek vissza a zárójelentésért. Visszamentem jövő hét pénteken, a záró szerint csütörtökig feküdtem bent… tehát 9 napi ellátást számoltak el, holott 3 napot töltöttem bent… Lehet, hogy ezért nem emelik a bérüket, mert tudva levő, hogy csak papíron tartják bent a betegeket? Nyilván mindenhol így megy… ez itt Magyarország…
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
VaTi 2011.09.19. 06:28:30
batgirl · http://enbatgirl.blog.hu 2011.09.19. 06:51:41
El Visco Stello (törölt) 2011.09.19. 07:27:11
Napról-napra erősödik bennem a meggyőződés, hogy jól választottam feleséget.
tódór piroska 2011.09.19. 08:33:05
Ez meg a grafomán - őzikeszemű posztoló, aki már a gyógyszertári eposzával is kiborított, de most rátett még egy lapáttal.
Visconak igaza van, a posztoló férje meg Nobel-béke díjat érdemel!
batgirl · http://enbatgirl.blog.hu 2011.09.19. 08:56:56
SusanneF 2011.09.19. 10:02:13
SusanneF 2011.09.19. 10:03:05
Bizony,bizony-aki évtizedekig jól szolgál,érdemes megtartani egy életre!!:)D
SusanneF 2011.09.19. 10:04:53
Folyamatosan fertőtlenítsen mindent,mert egy Calici támadásban el is patkolna,....
tódór piroska 2011.09.19. 10:30:07
Bármilyen nagyösszegű fogadást tartok ez ügyben!
Más: ha én lennék a pécsi fertőzőosztály 28 éves, barnahajú orvosnője, nem hagynám szó nélkül, hogy ország-világ (=internet nyílvánossága) előtt "szar"-nak nyilvánítsanak.
VaTi 2011.09.19. 10:33:38
qbr 2011.09.19. 10:42:24
Hasonló a stílus, és ugyanaz a régió, de a patikás levélíró nem pécsi (mert azon problémázott, hogy lekési a siklósi buszt hazafelé), míg ez a levélíró pécsi, mert a Klinika és az otthona közötti távolságot (+wc-zés) 1 óra alatt tervezte megjárni.
A posztra már nem is nagyon merek írni semmit, mert még megkapom, hogy legorombítom a levélírót.
De azért néhány apróság, mert nem bírom ki :)
- A háziorvosi nővérek egyik feladata, hogy megpróbálja 40-50 alatt tartani az egy napra jutó betegek számát. Neki a FELADATA, hogy rákérdezzen, hogy olyan rosszul van-e a beteg, hogy azonnal kell jönnie, vagy ráér-e 1 hét múlva.
- A háziorvos most akkor mégsem akarta megölni a beteget? (Hiszen minden további ellátás nélkül meggyógyult. Csak segített az az antibiotikum)
- Dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. Ha a levélíró nem a (kijelölt helyet valószínűleg ismerő) EÜ dolgozók 10 méteres körzetében dohányzott a férjével, hanem mondjuk 30m-rel arrébb, akkor jogos a bírság emlegetése.
- A levélíró még nem mondott olyat, hogy "már egy órája várok", miközben 5-10 perce vár? Ezt azért ne nevezzük már úgy, hogy a "szemembe hazudott" - főleg úgy, hogy a cigizéssel feltartotta a rendelést, és a többi beteget szivatta.
- "Erre ő a többi beteg előtt úgy beszélt velem, mint egy kisiskolással" Biztos le kellett volna ülnie egy padra vele, megfognia a kicsi kacsóját, és mélyen a szemébe nézve mondania, hogy "Kedves hölgyem, az a szakmai véleményem, hogy ha valóban komoly betegsége van, akkor megfelelőbb az Ön biztonsága szempontjából, ha intézményünk területén marad". Biztos így lett volna jó a levélíró kicsi kis lelkének, de az orvos épp ideges volt / nem ért rá / egész éjjel ügyelt / alapból pronyó / menstruált / meghalt a cicája (megfelelő aláhúzandó).
Ha erre a levélíró reakciója az, hogy akkor nem is kell az ellátás (AMI AZ Ő ÉLETÉNEK VÉDELMÉBEN LENNE BASZKI!), akkor úgy gondolom, hogy
a) vagy nem volt annyira rosszul, és csak nyavajgott / kellett a táppénzre az indok
b) jár egy Darwin-díj a kedves levélírónak
qbr 2011.09.19. 10:46:01
tódór piroska 2011.09.19. 11:04:21
Siklós Pécstől max. 30 km-re van, egy óra alatt kényelmesen megjárható, mintavétellel együtt (a "férjem bevitt" minden bizonnyal azt jelenti, hogy autóval voltak).
Légy nyugodt, ugyanaz a nő...
macska69 2011.09.19. 11:24:08
Az az áldott jó lelkem... :)
Irkutszk 2011.09.19. 12:31:46
Arra, hogy az enterális fertőzések három napig tartanak, és legjobb kezelési módszer rájuk a háztartási keksz sóval, a sós perec, ropi, és a tiszta víz, már számomra is túl magasröptű beszélgetés lenne, ezért ezt meghagyom az orvosoknak.
Örülök annak, hogy a kedves beteg most már sokkal jobban érzi magát, és türelmem minden szeretetével várom a következő posztot.
gld 2011.09.19. 12:54:02
Bocsánat a kifejezésért, de ez szófosás... Humorosnak akarta beállítani a posztoló, de a végeredmény (szerintem) szánalmas lett.
Nem szeretem, ha valaki a nagy nyilvánosság előtt egy védekezni nem tudó embert szarnak titulál. Lásd fertőző osztály orvosa.
Röviden ennyit tudnák hozzátenni, és remélem, hogy azóta a poszt írója semmiféle egészségi problémával nem kényszerült szembenézni.
Igen, én meg egy érzéketlen tuskó vagyok, aki nem tud egy ilyen súlyosan beteg emberrel együtt érezni. Ez esetben vállalom ;)
2011.09.19. 13:50:23
Én még nem olvastam ilyet, de biztos van. 3 nap augmentin után mentem vissza, nem javultam, sőt betegebb lettem, közölte, 5 nap alatt fog hatni! :-) Elmentem másikhoz, lecserélte a gyógyszert.
serfecs (törölt) 2011.09.19. 15:32:56
Biga néni 2011.09.19. 15:46:05
Háát, ezzel igencsak vitatkoznék. Sokadik körön vagyunk túl ilyesmikből, oviból is, bölcsiből is kaptunk már. Valóban, volt olyan, ami 3 nap alatt helyrejött, de _nem_egyszer_ előfordult már, hogy 2 hétig (!!!) szívtunk, mint a torkos borz. Szegény fiam 2 éve nem hízott semmit. Mindig, mikor véletlenül felszed 10-20 dekát, benyal vmi ilyesmit, s kezdheti megint elölről...:-/
És hát pont a fenti tapasztalataink miatt: szerintem a posztoló baromira nem volt rosszul, ha
- kibírta a várakozást wc-látogatás nélkül
- cigizéssel bírta szórakoztatni magát
Lehet, hogy órabérben írogat?:D
2011.09.19. 15:46:06
Tempus-Anh 2011.09.19. 16:44:55
Hochachtungsvoll!
Két Goya-kép, a Tres de Mayo és a La Maya desnuda ötvöződött bizonyára, mein Herr...
:)
Amúgy nagyon jó a barcelonai beszámoló!
Frankeistein 2011.09.19. 16:47:24
na, hogy valamit a "sztorihoz" is fűzzek: 1.)igen, az antibiotikum csinálta ki a bélrendszert- ez eléggé valószínű a tünetek alapján
2.)hiányzik a rózsaszín betűszín és a kisvirág, maci és kiskutya a posztból:)
3.)aki hülye, az is marad
(bocsánat, szerkesztők, de ez kiváltotta belőlem az állatot)
Mária 2011.09.19. 17:01:24
Grafomán őzikeszemű?
Szerintem simán csak alkesz, az turbózta fel a stílusát és arra ment rá a gyomra.
tódór piroska 2011.09.19. 17:53:54
Tempus-Anh 2011.09.19. 19:19:30
A Prado-ban egymás mellett vannak.
Kiábrándítóan szürke válaszfalak közt, mindig rengeteg látogatóval.
Golyának felrótták, hogy elég sápadtakra festette a mamillákat!:P
tódór piroska 2011.09.19. 19:36:46
Évekkel ezelőtt jártam a Pradoban. Nem emlékszem már mindenre az idegenvezetésből, de a lényeg, hogy a modell Goya szeretője volt, ezért is lett olyan szép az akt. Sajnos, a férj, valami herceg, megelégelte a gyakori modell-állást (fekvést), ezért üzent Goya-nak, hogy szeretné látni a készülő képet, erre ő a nagy ijedelemben gyorsan festett egy ruhás Mayát. Tényleg, szemmel láthatóan elnagyolt.
Tempus-Anh 2011.09.19. 19:53:23
Alba hercegnő volt, úgy emlékszem, de nem biztos.
Mindenesetre Goya nem nagyon mutogatta az aktképet, valóban...:)
2011.09.19. 20:16:09
@tódór piroska: Itt reagálnék a másik témánál írt válaszodra is. Ha nem vagyok tolakodó, esetleg nézd meg a blogomat: tetszik ám nekem ez a hely :-) Csak még fura - biztos azért, mert nem tudok spanyolul - de egyre jobban szeretem.
jogos 2011.09.22. 19:30:16
Én írtam ezt az undorító, hisztérikus, szörnyű förmedvényt (nem-nem a siklósi nő vagyok, nyugodj meg drága Piroska, Pécs elég nagy város és igen,többnyire autóval járunk, mint sokan mások, mármint itt, Pécsett). Először is nem vagyok újságíró, mégsem értem ezt a felháborodást a stílussal kapcsolatban (humoros? - hát nem annak szántam), ami azért olyan-amilyen, hogy részletesen szemléltesse a körülményeket (ha nem kíváncsiak rá, akkor nem kell elolvasni).
Gyerekes dolognak gondolom, hogy nem a poszt tartalmával, hanem írójának személyével kezdenek el foglalkozni, ugyanis nem ismernek sem engem, sem egymást.
Tudniillik, hogy a dohányzás szenvedélybetegség - a legkevésbé sem szórakozás! Továbbá nem tehetek róla, hogy nem tudom idegen helyen elvégezni a "dolgomat" (főleg akkor,ha még koszos is). Rajtam kívül bizonyára vannak még ilyen emberek, ismerek is egyet-kettőt (mi vagyunk a társadalom torzszülöttei és csak otthon megy, még hasmenés idején is, sajnáljuk).
Amikor alkoholistának tituláltak, ott már szívből nevettem :) Sajnálom, hogy az őszinteséget az alkoholhoz kötik (én nem iszom, csak ünnepnapokon). Ha nem lennének ilyen orvosok, akkor ilyen történetek sem lennének. Az ismerőseim a világ legtürelmesebb és legbékésebb emberének ismernek, soha nem vagyok tiszteletlen és mindig barátságosan közelítek mindenki felé (sajnos még akkor is, ha kioktatnak a dohányzásról-amiről egyedül szoktam le /tapsvihar!/). Szóval engedtessék már meg nekem, hogy elmondjam mi történt! Felháborító a stílus? Meglehet! Ugyanis így történt minden, ahogy leírtam és nyugodtan lehet "hisztinek" nevezni (bár még sose neveztek hisztisnek /a többi posztnál megbúvó kommenteket olvasgatva megállapítható, hogy ezen a blogon a legmagasabb a "lehisztizett" posztolók száma/, lehet, hogy írásban tombolom ki magam? - sajnálom, legközelebb csak a tényekre szorítkozom, mert lesz LEGKÖZELEBB - ironikus "haha").
A másik: ha az orvos bemutatkozott volna, akkor a nevét is ideírnám, nagyban teszek a személyiségi jogaira ("amilyen az adjon Isten"), őt kötelezi a titoktartás, nem engem (vagy én tettem le a nagy esküt?). Mellesleg tanúm is van a viselkedésére, úgyhogy ez nem rágalmazás, hanem tényleg megtörtént.
Mindenesetre nagyon szépen köszönöm a feltételezéseket (betegségem meglétéről-nem létéről- hogy létéről - mértékéről-egyéb nem létező szenvedélybetegségekről-férjem sanyarú sorsáról)! Kicsit abszurd, nem? :) Hát de! Amit leírtam, az igaz, amit itt egy-két ember összehordott RÓLAM, az spekuláció és sajnálom, hogy ilyesmivel foglalkoznak a lényeg helyett. Ez nem egy "ki írja a legjobb posztot" blog, hanem az egészségügyben szerzett tapasztalatokat kell pellengére állítani.
Nagyjából ugyanannyi pozitív és negatív tapasztalatom van, de ez volt az egyik legmegalázóbb. Csakazértis írok még egy történetet az érem másik oldaláról (merthogy az is van). Maradok aláss Hisztikirálynőjük! :D
u.i.: "Olyat ne tégy mással, amit magadnak nem kívánsz!"
zsoci 2011.09.26. 10:29:32
tódór piroska 2011.09.26. 13:08:10
Ennek oka részben a betegek határozott elvárása ("Lázas betegnek még csak egy nyavalyás antibiotikumot sem írt fel! Milyen orvos az ilyen??!!), részben defenzió, kisebb részben szakmai megfontolás (mi van, ha mégsem vírus, hanem baktérium, vagy felülfertőződik, stb.) Helytelen gyakorlat, nagyon megterheli a gyógyszerkasszát, elősegíti a rezisztencia kialakulását, de nehéz tenni ellene.
tódór piroska 2011.09.26. 13:18:43
Mindenesetre várjuk az újabb történetet!
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
