A legbunkóbb gyermekorvos

2011.05.25. 17:43

Tisztelt Praxis!


Mostanában sokat olvashatunk arról, hogy az orvosok itt hagynák az országot egy jobb élet, jobb körülmények reményében. Természetesen érthető az álláspontjuk, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy azok fognak itt maradni, akik igazán nem hiányoznának egyikünknek sem. A napokban kénytelen voltam orvoshoz vinni a gyerkőcömet, mert elég magasra kúszott fel a láza és nagyon fájt a torka, a hangja is elment teljesen.

 


A kicsi 9 éves lesz június elején, ritkán beteg, de olyankor elég rosszul viseli Mivel hétvégén nem lett jobban, a tea és a hűtőfürdők ellenére sem, ezért két hete hétfőn délelőtt felhívtuk a körzeti orvost, hogy ha tud, akkor jöjjön ki és nézze meg a gyereket, mert jobb volna, ha nem kellene felkelnie. Sajnos a doktor úr, aki pólyás kora óta kezeli a gyereket nyugdíjba vonult és egy számunkra vad idegen orvos volt helyette. Már a telefonban éreztük, hogy nincs éppen jó passzban, ugyanis szó szerint elhajtott bennünket a fenébe. Közölte, hogy nem hajlandó kijönni, ha akarjuk bevisszük, ha nem, akkor csináljunk, amit akarunk, ő nem jön, nem ér erre rá.


Mi mást tehettünk volna, fogtuk a kicsit, kocsiba tettük és elvittük a rendelőbe, úgy, hogy majdnem 40 fokos láza volt és semmivel sem tudtuk lejjebb tornászni. Oda értünk, kivártuk a sorunkat és bementünk a doktor úrhoz. A kedves ember annyit nem mondott fapapucs, úgy látszik a köszönés nagy elvárás volt tőlünk, csak nézett ránk. Mi köszöntünk, bemutatkoztunk és elmondtam, hogy mi a helyzet a kicsivel. "Nem tud beszélni a gyerek? Majd elmondja, mi a baja"-volt a kedves reakciója a doktor úrnak. Ekkor elkezdtem neki elmagyarázni, hogy a gyereknek elment a hangja, így nem tud beszélni és amúgy is alig áll a lábán. Én nem tudom miért, de ez mintha olaj lett volna a tűzre.

A doktor "úr" elkezdett velem veszekedni, hogy én ne oktassam őt(?), ő jobban tudja, hogy mi a helyzet, a gyerek nyugodtan el tudja mondani, hogy mi van vele, én meg jobb lesz ha eltűnök a rendelőből és megvárom kint a gyereket, mert ameddig ott vagyok, ő nem hajlandó foglalkozni vele. Én itt padlót fogtam, azt sem tudtam, hogy mit mondjak nagy hirtelen. A gyerek elkezdett sírni, szóval elég kaotikus állapot kezdett kialakulni egyik pillanatról a másikra minden előzmény nélkül. Próbáltam még egyszer szépen és kedvesen elmondani, hogy a gyerek nagyon rosszul van, hangja egy szál sincs, és meg is van ijedve a kiabálástól, de csak azt értem el, hogy újra felcsattant a doktor "úr" és még egyszer nyomatékosította, hogy vagy elhúzok onnan, vagy fel is út, le is út.


Fogtam a kicsit, annyit mondtam, hogy jó napot és kimentünk a rendelőből. Haza vittem a gyereket és estefelé kihívtam az ügyeletet.Ki is jöttek első szóra, tényleg köszönöm nekik, mert azon túl, hogy a gyereket ellátták, kedvesek és teljesen segítőkészek voltak. A kicsi láza lement másnap reggelre, a torka is javult, de azért tökéletes közel sem volt. Vissza kellett menni a körzetihez, ez egyértelmű volt. Vissza is mentünk, de azt a férjemmel eldöntöttük, hogy másik orvoshoz visszük a gyereket, ennél akárki jobb lehet, ha más nem, legalább hajlandó megvizsgálni, megnézni a gyereket.

 

Vissza is mentünk és az őrültünkkel párhuzamosan rendelő doktor nőhöz bekopogtunk és megkérdeztük, hogy van-e mód rá, hogy átkérjük magunkat hozzá, majd elmeséltük, mi is történt előző nap.Pozitív választ kaptunk, nem volt semmi akadálya a váltásnak. Az új orvosunk egyébként egy nagyon fiatal és nagyon kedves hölgy, a kicsi is nagyon elégedett volt vele és ami még ennél is fontosabb, nem félt tőle. Kapott gyógyszert és pár nappal később újra teljesen egészséges volt végre.

 

Sajnos attól félek, hogy az ilyen doktornők fognak bennünket itt hagyni és maradnak azok, akik minden empátia és tolerancia nélkül viseltetnek a betegekkel szemben és nem érdekli őket sem Isten, sem ember. Remélem tévedek.

 

Zlatnik Erika

 

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Borcsika 2011.05.25. 17:52:28

Na.. Egy kilenc éves gyerek nem kicsi.. Ettől elborzadtam.
A doki viselkedésére nincs mentség, ha valóban így történt az eset, ugyanis nem hagy nyugodni a szkepticizmusom...
Olybá tűnik neke, mintha anyuka nem egészen ezen a földön járna. Nem állítom, hogy a doki nem volt modortalan, de azt azért nehezen tudom elképzelni, hogy "üvöltött volna a gyerekkel, és vele", csak azért, mert a gyerek nem tudta, vagy nem merte elmondani, mi baja.
Sztem a sztori telis-tele barokkos túlzásokkal. Aki a 9 éves gyerekét "kicsi"-nek nevezi, az más galád tettekre is képes.
Fél nyugtató a gyerekenek, egy egész az anyukának... És elvenni tőle a színes ceruzát, elég lesz feketén- fehéren a tényeket... máskor

ondol 2011.05.25. 18:05:35

"őrültünkkel"
Ez meg mi??

2011.05.25. 18:12:17

"Sajnos attól félek, hogy az ilyen doktornők fognak bennünket itt hagyni és maradnak azok, akik minden empátia és tolerancia nélkül viseltetnek a betegekkel szemben és nem érdekli őket sem Isten, sem ember."

A mai negyvenmilliós kérdés, az, hogy: miért? Honnan ez a sanda gyanú?

Amúgy az a rész jó volt, hogy kihívtuk, hogy nézze meg a gyereket, aztán baj nélkül berakják a kocsiba, és beviszik. Gondolom, ha adnak az orvosnak 2000 forintot, akkor az hálapénz és nem benzinpénz, ugyebár?

Az ügyelet már ugrott első szóra, ahogy kell :-D Persze most hagyjuk, hogy ténylegesen mi baja volt a gyereknek, mert itt nem ez a kérdés! Hogy mit kapott, az is lényegtelen, kb. 5 féle szer közül lehet tippelni. Lehetne írni, hogy ilyennel nem hívunk házhoz orvost, de már ezt is tizenötször kitárgyaltuk.

Persze tapló volt az orvos, nem menti fel semmi, szégyen így viselkedni, na.

El Visco Stello (törölt) 2011.05.25. 18:17:26

Posztolónk élt a számára törvény által biztosított szabad orvosválasztás lehetőségével. Orvost szempontok alapján választunk, vagy vetünk el. Ez ellen az orvos ellen a nyers személyisége szólt.
Hol itt a gond?

Zárójelben jegyzem meg, hogy a gyermek nem megnémult, hanem elment a hangja. Ettől még beszélni tud. Más szülőknél is megfigyeltem, ha kérdést intéznek a gyermekükhöz, ők válaszolnak. Na ez a legnagyobb hiba. Saját szülei nézik őt hülyének, hogy egy egyszerű kérdésre sem tud válaszolni.
"szó szerint elhajtott bennünket a fenébe. Közölte, hogy nem hajlandó kijönni, ha akarjuk bevisszük, ha nem, akkor csináljunk, amit akarunk"
A szó szerint azt jelenti, hogy szó szerint. Menjen a fenébe!

Bikli néni 2011.05.25. 18:18:34

OFF: bár ez keveseknek fogja megütni az ingerküszöbét, de most jövök egy vágás-varrás kombóról a sebészetről. És szuper jó fej volt a doktor bácsi, és az asszisztens nénik is tök kedvesek voltak, végigvigyorogtuk-beszéltük az egész "műtétet". Mindezt egy OEP-finanszírozott rendelőben, semmi zsebbe boríték. Mindenkinek csupa ilyen orvost és asszisztenst kívánok!
ON

SAM2 2011.05.25. 18:38:54

Az orvos stílusával is komoly gondok lehettek,meg a hozzáállásával.

De nekem is azt kell mondanom hogy egy 9 éves gyerek már nem olyan kicsi és nem szabad annyira agyon pátyolgatni,kis kedvenckét nevelni belőle,hogy egy hangos szó hallatán már bőgjön.Ez magánvélemény,de úgy tűnik,hogy egy eléggé elkényeztetett,majdnem ovodásként kényesztetett gyerekről lehet szó.

Az anyuka nem tudom melyik földön él,nem bántásból,de manapság igen ritka hogy az orvos házhoz menjen,ezt sajnos el kell felejteni.

Azzal viszont egyetértek,hogy 9 éves révén az anyuka mért is ne mondhatná el a gyerek panaszait,ő látta,ő ápolta.Szóval azért neki támadni nem kellett volna.Azért örülök,hogy talált egy másik orvost,de ezt a fajta babusgatást azért melőznie kellene,később még visszaüthet,mert végig úgy beszél a gyerekről mintha valami kisbaba lenne.

SAM2 2011.05.25. 18:42:09

Anyukát nem bántani akartam ezzel,de nem jó a túlzott babusgtás,pátyolgatás sem.De a dokinak meg nem kellett volna ekkora taplónak lennie.

phoboss 2011.05.25. 18:53:05

Egy kilencéves gyerek nem kicsi. Ezt az egyértelmű túlzást látva simán elképzelhető, hogy másban is túloz a posztoló, nem csak ebben.
Ettől függetlenül akkor sincs mentség az orvos viselkedésére, ha ennek a lehordásnak csak a fele igaz.

Nem feltétlenül tartozik a poszthoz, de nem helyes állandóan a szülőnek beszélni, cselekedni a gyerek helyett. Ő is megalázónak fogja érezni. Aztán majd később jönnek a szülő részéről a szemrehányások, hogy kisfiam, te még ezt sem tudod megcsinálni, azt sem tudod elmondani... persze, hogy nem, mivel eddig is a szülő csinálta/mondta helyette, mert ő "jobban tudta". A szülő egyszercsak megelégeli a gyerek tökéletlenségét, amiről ugyan ő tehet, de az ostor a gyereken csattan.

Egyébként azt is megjegyzem a kételkedőknek, hogy nekem is ment el már úgy a hangom két napig, hogy egyetlen hangot sem tudtam kiejteni, csak suttogni voltam képes, szóval ez nem lehetetlen.

serfecs (törölt) 2011.05.25. 19:05:32

Az én gyerekem is 9 múlt és kisfiamként emlegetem. Orvoshoz szerencsére ritkán járunk, de ha igen, olyankor mi beszélünk helyette, hacsak nem érezzük, hogy az orvos direkt hozzá intézi a kérdést, de ennek általában oka és célja szokott lenni.
Más: Igen, a gyerek nem megnémult, de próbáltatok ti már elment hanggal beszélni? Az rettentően tud fájni, azon túl, hogy nem is tesz jót az amúgyis begyulladt hangszálaknak.

És kérdezhetek is? Délelőtt óta nyom a mellkasom és olyan körülírhatatlan fájást érzek a bal karomban,, leginkább a gyengeség-érzéshez hasonlít, de fájdalmas, olyan, amit úgy megfognék és összegörnyednék. És a hideg is ráz. Nagyon fiatal vagyok bármiféle szív-dologhoz és egy veleszületett ritmuszavartól eltekintve nem is volt vele gond eddig.
Tudtok mondani vmi biztatót? Köszi!!

szabidoki 2011.05.25. 19:43:00

@rimapénteki.rimai.péntek: hajrá! :)
Amúgy meg ideje lenne mentőt hívni.
A poszthoz annyit, hogy a háziorvosi rendelőnek nem kötelező felszerelése az autó, a háziorvosi állásnak nem feltétele a jogosítvány, szóval a háziorvos nem kötelezhető arra, hogy kimenjen a beteghez. Szívás, ez van.

tódór piroska 2011.05.25. 19:53:33

Azt gondolom, hogy ez a poszt fikció és valójában írói szárnypróbálgatásról van szó. Sajnos, ez a sztori még nem alkalmas közlésre. Ha megengedi, irodalmat szerető (és ha nem veszi szerénytelenségnek, értő) műkedvelőként néhány segítő szándékú kritikai észrevételem lenne: sokkal jobban kell ügyelni a mondatszerkesztésre, az igeidők egyeztetésére, a helyesírásra. Még egy ilyen rövid "írásműben" is (novellának nem mondható, leginkáb karcolatra, vagy ún. krokira hasonlít) kerülni kell a logikai bukfenceket:
Ha "elment" hanggal sírni tud a gyermek, akkor beszélni is!
Ha magas lázzal délelőtt viszi az író a gyermekét orvoshoz, ahol nem kap ellátást, akkor miért este hívják ki az ügyeletet?? Ezt jobban át kell gondolni! Ha lement a láza másnapra és a torka is jobban lett, akkor nem azt írom, hogy "vissza kellett menni a körzetihez, ez egyértelmű volt", hanem azt, hogy "ennek ellenére, magunk sem tudjuk miért, visszamentünk ahhoz az orvoshoz, aki nem volt hajlandó ellátni". Értelme ennek sincs, de legalább érdekesen hangzik.
A teljesen ismeretlen emberre nem azt mondjuk, hogy "vad idegen", hanem azt, hogy vadidegen.
"Fogtam a kicsit, annyit mondtam, hogy jó napot és kimentünk a rendelőből"
Távozáskor nem jónapottal, hanem viszontlátással köszönünk!

Hemingway-nek van egy gyönyörű novellája a 9 éves, lázas kisgyerekéről, gondolom, ebből merítette történetet a szerző, de ez így inkább egy gyenge plágiumra hajaz! Node nem várhatjuk el egy kezdő írótól, hogy Hemingway stílusában írjon, bár tanulhatna Tőle legalább abban, hogy a nagy író minden mondatából a szeretet és nem az elfogult rosszindulat sugárzik, és abban is, hogy nem az orvost, hanem végül is saját magát hibáztatja a novellában (Egynapi várakozás a címe, eredetiben A Day's wait).

Egy szó, mint száz, ezt még gyakorolni kell, de azért ne adja fel!

Dr.laikus PhD 2011.05.25. 20:14:20

Ernest Hemingway: Egynapi várakozás

Bejött a szobánkba, becsukta az ablakot. Mi még ágyban voltunk. Rögtön láttam, hogy beteg. Borzongott, sápadt volt, és lassan járt, mint akinek még fáj a mozgás is.

- Mi van veled, kincsem?
- Fáj a fejem.
- Legokosabb, ha visszafekszel az ágyba.
- Nem fekszem, nincs semmi bajom.
- Feküdj le. Felöltözöm és bemegyek hozzád.

Csakhogy mire lementem már felöltözött. Ült a tűz mellett. Szánalmas látvány volt. Nagyon beteg az én kilencéves fiam. A homlokára tettem a kezem. Éreztem, hogy lázas.

- Felmégy és lefekszel! - mondtam.
- Beteg vagy.
- Nincs semmi bajom.

Jött a doktor, megmérte a lázát.

- Mennyi a láz? - kérdeztem.
- Százkettő.

Lent a nappaliban a doktor háromfajta orvosságot hagyott különböző színű kapszulákban, s előírta, hogy kell beadni. Az egyik lázcsillapító volt, a másik hashajtó, a harmadik az acidosis leküzdésére való.

- Az influenza kórokozói - magyarázta a doktor - csak az acidosis állapotában tenyésznek. - Láthatólag mindent tudott az influenzáról, és azt mondotta, nincs semmi aggodalomra ok, amíg a láz a száznégy fokot nem haladja meg. Könnyű influenzás fertőzés, nem veszélyes, ha elkerüljük a tüdőgyulladást.

Visszamentem a gyerekhez, felírtam a hőmérsékletét, és feljegyeztem, milyen időközönként kell beadni a különböző kapszulákat.

- Akarod, hogy felolvassak valamit?
- Jó, ha akarsz - felelt.

Nagyon sápadt volt, és sötét karikák húzódtak a szeme alatt. Nyugodtan feküdt az ágyban, szemmel láthatóan távol mindentől, ami körülötte történik.

Felolvastam neki Howard Pyle Kalózók könyvé-ből, de láttam, hogy nem követi, amit olvasok.

- Hogy vagy, kincsem? - kérdeztem.
- Egyformán - felelte.

Az ágy lábánál ültem, és tovább olvastam magamban, s vártam, hogy beadhassam a második kapszulát. Az lett volna természetes, hogy aludjék a gyerek, de valahányszor felpillantottam, mindig csak az ágy lábát nézte merően, igen furcsa tekintettel.

- Miért nem próbálsz elaludni? Majd felkeltelek, ha be kell venned az orvosságot.
- Inkább ébren szeretnék maradni.

Egy idő múlva újra megszólalt.

- Nem kell velem maradnod, papa, ha terhedre van.
- De nincs terhemre.
- Úgy gondolom, nem kell itt maradnod, ha majd terhedre lesz.

Gondoltam, kótyagos egy kicsit, és tizenegy órakor, miután előírás szerint beadtam a kapszulákat, kimentem egy kicsit a szabadba.

Derűs, hideg nap volt, a talajt dér borította, s annyira megfagyott, hogy szinte jeges mázzal vonta be a kopár fákat, bokrokat, a lenyírt bozótot, a füvet, még a csupasz földet is. Fogtam kölyökkutyámat, a vörös ír szettert, és egy kis sétára indultam vele a befagyott patak mentén vezető úton. De menni is, megállni is nehéz volt a jeges felületen, a kutya csúszkált botladozott, én pedig kétszer is elvágódtam, egyszer meg elejtettem a puskámat, s jó messzire siklott a jégen.

Felriasztottunk egy fürjrajt a meredek bozótos agyagparton. Kettőt lelőttem, a többi meg eltűnt a szemem elől a töltés tetején. Néhány madár a fák között rejtőzött el, de a legtöbb megbújt a bozótban. Valahányszor fel akartak röpülni, rá kellett szállni a jégruhás harasztdombocskára. Ha az ember bizonytalan, jeges talajon áll, elég nehéz célpont a madár a hajladozó bozóton. Kettőt elejtettem, ötöt elhibáztam, aztán elégedetten indultam hazafelé. Örültem, hogy fürjet találtam ennyire közel a házhoz, meg annak, hogy maradt belőle elég másnapra is.

Otthon azzal fogadtak, hogy a gyerek nem enged be magához senkit.

- Ne gyere be - mondta -, megkapod az én bajomat.

Felmentem a gyerekhez, és ugyanabban a helyzetben találtam, ahogy hagytam. Arca sápadt, de két orcáját, felül, áttüzesítette láz, s még mindig, mint az imént, mereven az ágy lábát bámulta.
Megmértem a lázát.

- Mennyi? - kérdezte.
- Száz körül - feleltem. Százkettő és négy tized volt.
- Százkettő volt - mondta a gyerek.
- Ki mondta?
- A doktor.
- A hőmérséklettel nincs baj - mondtam -, aggodalomra semmi ok.
- Nem is aggódom - felelt -, de gondolkoznom mégiscsak kell.
- Ne gondolj rá. Ne törődj vele.
- Nem törődöm vele - felelt és maga elé nézett. Szemmel láthatóan nagyon erősen foglalkoztatta valami.
- Vedd be ezt, vízzel.
- Gondolod, hogy használ?
- Már hogyne használna.

Leültem az ágy mellé, felnyitottam a Kalóz könyvet, és olvasni kezdtem, de észrevettem, hogy nem követ, abbahagytam.

- Mit gondolsz, meddig tart még, míg meghalok? - kérdezte.
- Mit beszélsz?
- Hogy meddig tart még, míg meghalok.
- De nem halsz meg. Mi van veled?
- De igen, meghalok. Jól hallottam, azt mondta, százkettő.
- Az ember százkét fokos lázba nem hal bele. Miféle ostoba beszéd ez!
- De én tudom, hogy belehalok. Franciaországban azt mondták a gyerekek az iskolában, hogy negyvennégy fokot nem lehet túlélni. És nekem százkettőt mért.

Egész nap várta a halált, reggel kilenc óra óta.

- Ó, szegény kis kincsem! Szegény kis öregem. Ez úgy van, tudod, mint a mérföld meg a kilométer. Nem fogsz meghalni. Az másfajta hőmérő. Azon a hőmérőn harminchét fok a normális hőmérséklet, a miénken kilencvennyolc.

- Hát persze - mondtam -, tökéletesen olyan, mint a mérföld meg a kilométer. Érted már? Tudod, hány kilométert teszünk meg, ha hetven mérföldet fut a kocsink?

- Ó! - mondta.

De már nem nézte olyan meredten az ágy lábát. Aztán végül az önfegyelme is fölengedett, és másnap már minduntalan sírva fakadt jelentéktelen apróságokon.

Fordította: Róna Ilona

Dr.laikus PhD 2011.05.25. 20:24:42

Szabó Lőrinc
Lóci óriás lesz

Veszekedtem a kisfiammal,
mint törpével egy óriás:
- Lóci, ne kalapáld a bútort!
Lóci, hova mégy, mit csinálsz?
Jössz le rögtön a gázrezsóról?
Ide az ollót! Nem szabad!
Rettenetes, megint ledobtad
az erkélyről a mozsarat!

Hiába szidtam, fenyegettem,
nem is hederített reám:
Lépcsőnek használta a könyves
polcokat egész délután,
a kaktusz bimbait lenyírta
és felkoncolta a babát.
Most nagyobb vagyok, mint te! - mondta
s az asztal tetejére állt.

Nem bírtam vele, tönkrenyúzott,
de azért tetszett a kicsi,
s végül, hogy megrakni ne kelljen,
leültem hozzá játszani.
Leguggoltam s az óriásból
negyedórára törpe lett.
(Mi lenne, gondoltam, ha mindig
lent volnál, ahol a gyerek?)

És ahogyan én lekuporodtam,
úgy kelt fel rögtön a világ:
tornyok jártak-keltek köröttem
és minden láb volt, csupa láb,
és megnőtt a magas, a messze,
és csak a padló volt enyém,
mint nyomorult kis rab mozogtam
a szoba börtönfenekén.

És ijesztő volt odalentről,
hogy olyan nagyok a nagyok,
hogy mindent tudnak és erősek
s én gyönge és kicsi vagyok.
Minden lenézett, megalázott,
és hórihorgas vágy emelt
- föl! föl! - mint az első hajóst, ki
az egek felé szárnyra kelt.

És lassan elfutott a méreg,
hogy mégse szállok, nem növök:
feszengtem, mint kis, észre sem vett
bomba a nagy falak között:
tenni akartam, bosszút állni,
megmutatni, hogy mit tudok.
Negyedóra - és már gyűlöltem
mindenkit, aki elnyomott.

Gyűlöltem, óh hogy meggyűlöltem!...
És ekkor , zsupsz, egy pillanat:
Lóci lerántotta az abroszt
s már iszkolt, tudva, hogy kikap.
Felugrottam: Te kölyök! - Aztán
No, ne félj! - mondtam csendesen.
S magasra emeltem szegénykét,
hogy nagy, hogy óriás legyen.

phoboss 2011.05.25. 20:27:19

Az a baj ezzel az iróniával, hogy több benne a rosszindulat, mint a humor.
Amúgy meg hogy a fenébe jutott erről eszetekbe Hemingway novellája? Én is olvastam, de eszembe nem jutott volna annyiról, hogy lázas kilencéves gyerek, márpedig ez az egyetlen közös elem. A novellában a szülő jó fej, a gyerek is érdekes, aranyos, itt meg a gyerek csupán tárgy, még beszélni sem tud.
Egyébként sírni lehet hangtalanul is.

serfecs (törölt) 2011.05.25. 20:30:41

@szabidoki: ugyanmár! :-)) Végigdolgoztam a napot, elláttam az itthoni műszakot, nem akarok orvost látni. Csak tudni szeretném, hogy ugye nem kell aggódnom, mert ez lehet megszorult levegő vagy hasonló banális dolog...

phoboss 2011.05.25. 20:37:58

@rimapénteki.rimai.péntek: szerintem is menj orvoshoz, így látatlanban senki sem fogja megmondani neked, hogy nem kell aggódnod, mert semmi komoly. Ha az ügyeleten ezt mondják, akkor megnyugodhatsz, de nem kell ilyenekkel szórakozni csak mert nincs kedved orvost látni.

mákonya 2011.05.25. 20:48:03

@rimapénteki.rimai.péntek:
Nincs kedved orvost látni, de azért tartasz tőle, hogy mégiscsak rá kellene magad szánni, így egy orvostól várod, hogy
megnyugtassa a lelkiismereted?
Ari, de inkább menj és nézesd meg magad. :-)

El Visco Stello (törölt) 2011.05.25. 20:49:59

Jó sok levegő lehet beszorulva, ha a mellkasodtól a karodig fáj. Még biztos darabos is. Rá se ránts, majdcsak lesz valami. Nagyszülei vannak a gyermekednek?

Bikli néni 2011.05.25. 21:12:50

@rimapénteki.rimai.péntek: Döntsd el, hogy most aggódsz (gondolom, mert megkérdezted a többieket), és akkor elmész orvoshoz, vagy nem mész el, csak sajnáltatod magad és viseled a következményeit.
(Nem, nem azért beszélek így, mert bunkó vagyok, hanem mert így akarlak rábeszélni, hogy menjél orvoshoz.) Ha már javasolják itt az ügyeletet, az nagyon nagy szó, tessék megfogadni :)
Vigyél egy jó könyvet. A "legrosszabb", ami történhet (úgy legyen!!), hogy azt mondják, nincs baj, de később elküldenek egy kivizsgálásra. A legjobb meg? Hátha megmentik az életedet :)
Hajrá!

tódór piroska 2011.05.25. 21:25:05

@rimapénteki.rimai.péntek:
Lehet, hogy tényleg csak banális ok húzódik a panaszaid mögött, de mindenképpen szükséges az alapos orvosi vizsgálat, őszintén szólva, én nem is a körzeti ügyeletet, hanem a legközelebbi kórház SBO-ját javasolnám, és még mindenképpen a mai napon! EKG, vérvétel és rtg is szükséges ilyen panaszok esetén, sajnos, fiatal korban is lehet komoly, klezelés nélkül akár életet veszélyeztető betegség (csak, hogy egy ijesztő dolgot mondjak, pl. tüdő embolia is hasonló panaszokat tud okozni, és fiatal nőben, különösen ha dohányzik és/vagy hormonális fogamzásgátlót szed, nem is annyira ritka).

Bikli néni 2011.05.25. 21:27:48

@tódór piroska: A tüdőembólia az hogy is van? Ha az egyszer kialakul, akkor pár óra és annyi volt, vagy az ellehet csöndben a szervezetben egy ideig? (Bocs a blőd kérdésért...)

tódór piroska 2011.05.25. 21:29:23

@phoboss:
"Hogy a fenébe jutott erről eszedbe" irónia meg rosszindulat?

" itt meg a gyerek csupán tárgy,"
Egy gyerek soha, sehol nem lehet csupán tárgy.

Sallalíz · http://globalicum.blog.hu/ 2011.05.25. 21:34:26

@rimapénteki.rimai.péntek: sipirc! lattam mar 18 evest szivrohamot kapni!:(
es mondok meg valamit. Az en Anyam pont 9 eves koromban halt meg, sokaig gyuloltem amiert, en ugy ereztem, nem tett meg mindent az eletben maradashoz. (kesobb felnottebb fejjel tudtam meg, ertettem meg, hogy menthetetlen volt). Es nem jo a Vilaggal szemben anya nelkul.
Menj es irj nekunk posztot!

tódór piroska 2011.05.25. 21:45:19

@Bikli néni: Ez attól függ, hogy az embolus (vérrög) hol akad meg. Az arteria pulmonális mindig egyre kisebb erekre ágazódik el. Ha a főtörzsben akad meg az embolus, az lényegében azonnali szívhalált okoz, másodlagos ág elzáródása is könnyen végzetes lehet, harmadlagos már (megfelelő kezelésre) gyógyul.
Persze, azért ennél kicsit bonyolultabb az ügy (Miklós!)

Borcsika 2011.05.25. 23:13:12

@Dr.laikus PhD: Lóci Óriás lesz... Imádom!!! Ha férjem nem ellenkezne olyan vadil, akkor Lóránt helyett Lőrinc lenne a fiunk. Bízom az Isteni gondviselésben, hogy tekintettel a koromra, és a vágyamra (3 gyerek), 2 fiút ad, és akkor az egyik lehet Lóri, a másik Lóci. Gyönyörű név:Lőrinc

szeneslapát 2011.05.25. 23:25:46

A "kicsi" megnevezés jelentheti azt is, hogy a gyerekek közül a kisebbik.
A szülő ijedt volt, az orvos meg durva. (Lázas) beteghez nem nagyon mennek ki rendelési időben háziorvosok, lehet, hogy nem is feladatuk? Ügyelet sem nagyon. Az én gyermekemhez 40 fokos láznál sem jöttek ki éjjel, elmondták, mi a teendő. Rendbejött.

Desiderata 2011.05.25. 23:39:31

Nyilván volt a posztban túlzás is, de ha az orvos tényleg ilyen majom volt, nyugodtan panaszt lehet tenni ellene.

Szondi két apró tesztje 2011.05.26. 03:00:51

@Dr.laikus PhD: ha már

Johann Wolfgang von Goethe: A villikirály
(fordította: Vass István)

Ki vágtat a szélben, az éjen át?
Egy apa az, ő viszi kisfiát.
Karjába szorítja gyermekét,
átadja teste melegét.

– Fiam, mért bújsz az ölembe, ki bánt?
– Apám, nem látod a villikirályt?
Koronája fehérlik, uszálya suhan.
– A köd gomolyog, csak a köd, fiam.

"Jöjj hát velem, édes gyermekem!
Játszhatsz gyönyörűen énvelem,
mutatok majd tarka virágokat,
anyám arany ruhákat ad."

– Apám, jaj, apám, mondd, hallod-e már,
mit igér suttogva a villikirály?
– Fiam, csak csitt, ne mozogj, ne beszélj:
a száraz avart zizzenti a szél.

"Most, szép fiú, jó fiú, jössz-e velem?
A lányaim ápolnak majd szeliden.
Már járják az éjben táncaikat,
s álomba táncolnak, dúdolnak."

– Apám, jaj, apám, nézd, ők azok,
a villi-királykisasszonyok!
– Látom, fiam, ott fehérlenek
a sűrű sötétben a vén füzek.

"Szeretlek, a szépséged ingerel:
eljössz, vagy erővel viszlek el."
– Apám, most bántott, jaj, de fáj!
Megfog, nem ereszt el a villikirály!

Borzongva az apa üget tovább,
karolja nyöszörgő kisfiát,
a ház kapuján bajjal bedobog:
karjában a gyermek már halott.

serfecs (törölt) 2011.05.26. 07:57:29

@szabidoki: @mákonya: @tódór piroska: @Aliz jelentkezik Csodaorszagbol: nagyon-nagyon köszönöm a tanácsokat és az aggódást, az a minimum, hogy leírom a "fejleményeket". Késő estére a fájás átment a két lapockám közé, aztán a gyomromba, onnan pedig gyomormagasságban jobb oldalra. Azóta lightosan megy a hasam és ugyanott, jobb oldalon fáj. Néha jobb, néha rosszabb, de nem akadályoz semmiben, igazából a hidegrázás, amit érzek, rosszabb ennél a fájdalomnál.
Szóval végül, mivel elkezdett vándorolni a fájdalom és lefelé vándorolt, otthon maradtam, pedig komolyan fontolgattam, hogy megmutatom egy orvosnak...

Dr.laikus PhD 2011.05.26. 08:15:39

@rimapénteki.rimai.péntek:

Az összes orvos elzavart szakemberhez és Te még mindig itt blogolsz.

Markáns tüneteid vannak!

MARS AZ ORVOSHOZ!!!

MOST!

serfecs (törölt) 2011.05.26. 08:27:59

Már beszéltem a belgyógyászommal, 12 körül kevesebb a betege, szóval ebédidőben átszaladok hozzá.

batgirl · http://enbatgirl.blog.hu 2011.05.26. 09:10:50

@Szondi két apró tesztje: Régebben sokat gondolkoztam azon, hogy miért nevezik villikirálynak, a halált. Még nem találtam választ.

mákonya 2011.05.26. 09:23:32

@rimapénteki.rimai.péntek:
Nem vagyok orvos csak ugyanolyan "elkerülő- menekülő", mint te......., örülök, hogy rászántad magad, majd írd meg, mi lett az eredmény. :-) Jobbulást!!

2007alex 2011.05.26. 09:42:14

Azért én kissé eltérően reagáltam volna erre a sintér viselkedésre. Mindenki fantáziájára bízom, hogy találja ki. Kamra, feljelentés, vagy egyszerűen szemrehányás ott, azonnal! (Ököllel)

2011.05.26. 10:09:57

@Szondi két apró tesztje: Tündérkirály.

@Dr.laikus PhD: 102F = 38.8 :) Nagyon bírom, mikor a fordító bölcsészek nem tudják, hogy mi az a Fahrenheit, mert nem figyeltek fizikaórán :-)))

2011.05.26. 10:11:01

@rimapénteki.rimai.péntek: Arra a chatelésre emlékeztetsz, amikor a pali jelen időben leírta az infarktusát egy chatszobában, míg mentőt nem hívott.

Sallalíz · http://globalicum.blog.hu/ 2011.05.26. 10:58:42

@rimapénteki.rimai.péntek: helyes, remelem egy semmiseg lesz es gyogyithato, drukkolok!:)

tódór piroska 2011.05.26. 11:08:22

@batgirl: Talán ez az ismertebb fordítás, itt tündérkirály szerepel.

Johann Wolfgang Goethe: A Tündérkirály

Ki vágtat éjen s viharon át?
Egy férfi, lován viszi kisfiát.
Úgy védi, takarja: ne vágja a szél,
átfogja a karját: ne érje veszély.

"Fiam, miért bújsz így hozzám? Mi bánt?"
,Nem látod, apám, a Tündérkirályt?
Fején korona, palástja leng ...'
"Fiam, ott csak egy ködfolt dereng."

"Szép gyermekem, gyere, indulj velem:
sok tarka virág nyílik a rétemen.
Tudok csudaszép játékokat ám
s ad rád aranyos ruhákat anyám."

,Nem hallod, apám, a halk szavakat?
A Tündérkirály hív, suttog, csalogat...'
"Fiacskám, csendbe maradj, - ne félj:
a száraz lomb közt zizzen a szél."

"Szép gyermekem, jöjj velem, azt akarom:
megládd: lányaim várnak nagyon,-
táncolnak is ők, ha a hold idesüt
s majd álomba ringat gyönge kezük."

,Hát nem látod ... ott - nem látod, apám:
a tündérlányok már várnak reám. -'
"Fiam, fiam, én jól látom: amott
a nedves fűzfák törzse ragyog."

"Úgy tetszel nékem, te drága gyerek!
Mondd: jössz-e velem, vagy elvigyelek?"
,Édesapám, ne hagyj ... ne - megállj:
megragad - elvisz a Tündérkirály ...'

Megborzad a férfi, hajszolja lovát.
Fel, felnyög a gyermek, s ő nyargal tovább,
megérkezik, teste-lelke sajog:
ölében a kisfiú már halott.

/Képes Géza fordítása

tódór piroska 2011.05.26. 11:19:08

A gyermek betegsége, ne adj Isten, halála "népszerű" irodalmi téma. Sok esetben az író megpróbálja magából kiírni a fájdalmat, máskor így szeretne kvázi emléket állítani gyermekének. Sok példát lehetne felhozni, de nem akarok mellékvágányra tévedni, egyszer már kaptam ezért. Egyetlen példát hoznék csak ide, azt is főként azért, mert az ún. rendszerváltás óta méltánytalanul mellőzött és elfeledett Zseniális kőltőnőre szeretném felhívni a figyelmet:

A többi osztály mind, mind elmaradt,
A csöpp diák, az első elemista
A minden titkok ajtaját kinyitta,
És messze szállott még vizsga előtt.

Itthagyta mind a képeskönyveit,
Színes krétáit, tollat és az irkát,
Pedig értette már az irka-firkát,
Le tudta írni tollal a nevét.

Kemény kis ujja már betűre állott,
Tudott olvasni és számolni szépen,
A vizsgáján nem érte volna szégyen,
Ő lett volna az első kis diák.

De elment ő, helye üres a padban,
Kis vállait többé nem túzza táska,
Pedig úgy vágyott felsőbb iskolákba,
S most mindig az lesz: első elemis.

A többi osztály mind, mind elmaradt...
Gimnázium, sok, szép diákos évek,
Kis játékok, szerelmek, dalok, élet,
Mind elfutottak őelőle, mind...

Én nem tudom, hogy Túlnan mi a rend,
De megnőnek talán a kisdiákok,
Kis húnyt csillagok, ellobbant világok
Tán, új életre gyúlnak ottan ők,

És talán vannak ott is iskolák...
Uram, te tudod, kinek mi a sorja.
Színed elé ültesd az első sorba,
S a kiskönyvébe írjál kitűnőt.

Dr.laikus PhD 2011.05.26. 11:32:29

@tódór piroska:

Várnai Zseni.
Látod fel sem tűnt, milyen hálátlan az ember. pedig Katona fiamnak című versét hányszor, de hányszor szavaltuk.

batgirl · http://enbatgirl.blog.hu 2011.05.26. 11:47:51

@Dr.laikus PhD: Tudtam, hogy te megfogod keresni helyettem:))) Köszi:))))))

phoboss 2011.05.26. 11:49:15

@tódór piroska: persze, hogy nem lehet tárgy egy gyerek, csak képletesen értettem, mivel a cikkben a gyerek helyett mindent a szülő intéz és mond.

@rimapénteki.rimai.péntek: hajrá, bár nem szabad egy ilyesmit ennyire könnyelműen venni.

Dr.laikus PhD 2011.05.26. 11:59:38

@batgirl:

Csak lusta voltam a saját szavaimmal leírni. :-)))

Irkutszk 2011.05.26. 15:44:33

Arany János: Leányomhoz

Kórágyon ott, nagybetegen,
Halálhoz is már tán közel,
Virágom édes gyermekem,
Mily messze föld különöz el!

Röpülnék, mint az érc-fonál
Villáma, mely hírt hoz, viszen:
De akaratom láncon áll,
Erős békón lábam, kezem.

Mit ér szünetlen, mint a rab,
Futkosni pányvám szűk körét!
Ha egy lépés sem hamarabb,
Egy lépés sem közelb feléd!

Mit ér e zúgó, rossz fejet
Széttörnöm a kalit vasán:
Ha gyötrő, távol fekhelyed
Nem enyhül e meddő tusán!

Szenvedsz: mióta? mennyi kínt?...
Régen! sokat! Óh Istenem!...
Röpűlök: látlak-é megint?
Vagy a pohár csurdulva vár,
S fenékig kell ürítenem!...

Irkutszk 2011.05.26. 15:50:34

Arany János: Juliska emlékezete

Mióta rombadőlt oltáridon, Hazám,
A honfi legszentebb könnyével áldozám,
Mint egy Jeremiás nyögdelve bánatom’,
Oly megtörött szívvel, de nem oly szabadon:
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - -Széljegyzet: Nagyon fáj! nem megy!

serfecs (törölt) 2011.05.26. 15:55:05

Mindenkinek köszi!!! Jelentem, epehomok keseríti az életemet. Ez azért is lep meg, mert most éppen a bal vesém környékén fàjok, ami ugye nem pont ott van. Mivel volt már gond a hasnyálmirigyemmel, néznek enzimeket is, de UH-on semmi nem látszik.
Remélem, ezután csak olvasni fogak Titeket :-)

mákonya 2011.05.26. 16:16:24

@rimapénteki.rimai.péntek:
Azért csak jobb, hogy rászántad magad. Még egyszer jobbulást!!

Bikli néni 2011.05.26. 19:34:44

@tódór piroska: Csak most jutottam ide, köszi így utólag is!

@rimapénteki.rimai.péntek: Örülök, hogy nincs nagyobb baj. Jobbulást!

Nem én vagyok, hanem én 2011.05.28. 07:50:31

@Bikli néni:
Ezt meg Piri neni leirta.
A kisverkor: jobb kamra - arteriak (amik szen-dioxid dus vert szallitanak) - tudo kapillarisok - tudo venak (amik oxigen dus vert szallitanak) - bal pirvar. Ennek reven jon letre a legcsere tudoben. A venas rendszerben elindulo rogok ezen rendszer arteriaiban akadnak el. Az elakadas helye a rog meretetol fugg.
Ez megtortenhet egyebkent a jobb szivfel szajadekainal (billentyuk) is. Az eredmeny ebben az esetben is ugyanaz, mintha fotorzsi arteriaban akad el a rog. Reflexesen megall a sziv. Gyors es jo halal.
Ha lejjebb akad el a rog (lobaris es szegmentalis arteriak), akkor jobb szivfel elegtelenseg alakul ki, sulyos esetben cardiogen shock, idoben elkezdett intenziv osztalyos ellatas esetleg megmentheti a beteg eletet.
Ha meg ennel is kisebb agakban akad el a rog, akkor tudo infarctus alakul ki, ami mindig allomanyi beverzessel jar. A beteg tuleleset ebben az esetben alapvetoen a kiesett tudoterulet merete es egyeb betegsegei hatarozzak meg. Ugyanis az infarceralodott, beverzett terulet felul fog fertozodni, plussz a keringesbol es a legcserebol kiesett terulet hatasara az oxigen szint a keringesben nem lesz megfelelo. Ha ehhez tarsul mas allapotot ronto tenyezo is, akkor a tuleles limitalt lehet. Egyebekben megfelelo kezelessel teljesen felepulhet belole az ember.

Leroi 2011.05.28. 14:07:53

@Irkutszk:
Nagyon szép versek.
Ugyanezt Mikszáth is megírta egy nagyon szívszorító novellájában, amelynek a címe: A ló, a bárányka meg a nyúl...

Leroi 2011.05.28. 14:10:01

@rimapénteki.rimai.péntek:
Egy zsigeri fájdalmat irtó nehéz pontosan lokalizálni, az alattomos puha epehomok pedig olykor annyira tapad a hólyagfalhoz, hogy esetleg falmegvastagodást lát az ultrahangozó, reflektogén árnyékot nem.

Irkutszk 2011.05.28. 17:01:13

@Leroi: Aranynak ugye a leánya halt meg, utána tíz évig nem írt verset Arany. Nekem ez a szülői szeretet legszebb példája. És ez csak a fájdalommal mérhető, amíg megszületett, nevelte, férjhez adta, örült az unokának, addig a normális élet része volt, nem írt róla verset.

Leroi 2011.05.28. 17:05:15

@Irkutszk:
Igen, Aranynak a Juliskája, Mikszáthnak pedig a Jánoskája halt meg, utóbbi diftériában (akkor torokgyíknak nevezték)...

Irkutszk 2011.05.28. 17:10:07

@Leroi: Éljen az orvostudomány, hogy én vagy a bátyám már nem halt meg ilyesmiben!

Leroi 2011.05.28. 18:24:50

@Irkutszk:
Erre való kiskorunkban a Di-Per-Te oltás...

Irkutszk 2011.05.29. 00:11:49

@Leroi: Aham :) Én mondjuk épp most januárban kaptam egy Di-Te oltást a tetanusz miatt, mert a Per-ből (pertussis) nem kértem :D Nem kombinációban meg nem volt nekik, fene vigye a jó dolgukat. Úgyhogy szerintem én most is abszolúte védett vagyok :D

Leroi 2011.05.29. 14:57:23

@Irkutszk:
Felnőtt korban már nem annyira fenyegető...
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása