Tökéletes joghurt házilag – recept

szólj hozzá

2011.05.06. 11:09

A reklámok alapján úgy tűnhet, hogy nem lehet egyszerű előállítani otthon joghurtot. Honnan is juthatnánk hozzávalókhoz, "barátságos baktériumokhoz” és a bifidus essensishez? Hogy ezek tulajdonképpen micsodák? Ugyan, már a gyerekek is tudják, hogy azok az apró kis sárga pöttyök a hasunk tájékán, amelyeknek áldásos hatása az élet szinte minden gondját megoldja.

Az igazság az, hogy a tökéletes házi joghurthoz nem szükségeltetik vajákolás. Elég a kedvenc, élőflórás natúr joghurtunkból pár evőkanál és hozzá magas zsírtartalmú tej. Az ízekkel kedvünkre kísérletezhetünk, az állaga pedig selymes, krémes lesz. S ami a legfontosabb, garantáltan nincs benne engedélyezett, ám ki tudja, valójában milyen ízfokozó, színesítő s egyéb adalékanyag.

Gyanítjuk, hogy joghurtot egyébként már azóta fogyaszt az emberiség, amióta tejet is – úgy közel hat-hétezer éve. A tejből – hűtőszekrény híján – spontán alakultak ki a savanyú tejtermékek, csak nem volt jó a marketingjük, és a színes dobozokra is várni kellett néhány emberöltönyit. Természetesen annyi máshoz hasonlóan, a joghurt eredete körül is több legenda kering. Egyesek szerint a kaukázusi Elbrusz-hegységben készült az első joghurt, de olvashatunk arról is, hogy titkos receptjét maga Isten küldte el Ábrahámnak. S állítólag a rettegett mongol Dzsingisz kán is ludas a dologban, már amennyire éppen vele akart kitolni az egyik követe bosszúból, és víz helyett tejet öntött a kulacsába, hogy aztán rákenje a dolgot az éppen meghódított falu népére. A tej megsavanyodott, joghurttá vált, és valószínűleg ízlett a hadúrnak, mert nem jegyeztek fel különösebb vérengzést az incidens kapcsán.

A joghurt szó minden bizonnyal török eredetű, a savanyú tejtermékeket yogurutnak hívták. A törökök anno rengeteg joghurtot fogyasztottak – manapság is kedvelik –, és már a hódító hadjáratok idején biztosan ismerték az egészségre gyakorolt több tucatnyi jótékony hatását is. I. Ferenc, miután orvosai komoly gyomorproblémáin nem tudtak segíteni, a török szultán orvosától kért segítséget, aki a joghurt titkos receptjével és egy birkacsordával érkezett az udvarba. Birkatejből készített joghurttal gyógyította meg az uralkodót. Ez idő tájt gyorsan el is terjedt a joghurt fogyasztása, majd sajnálatos módon pár száz évre feledésbe merült. A 20. század elején egy orosz biológus, Ilja Metchnikoff kutatásai – amelyekért Nobel-díjat is kapott – bebizonyították, hogy a joghurtban található élő kultúrák és az úgynevezett jó baktériumok megakadályozzák a bélben a toxikus anyagok elszaporodását. A felfedezés után a joghurtfogyasztás Európa-szerte ismét nagyon népszerű lett. S hogy manapság hogyan áll a helyzet, azt nem kell ragoznunk.

Lassan a vízcsapból is joghurt folyik, pedig éppen a nagyipari gyártás az, amely sajnos a joghurt legfontosabb és legegészségesebb alkotóelemeit gyilkolássza. Ha egy boltban kapható joghurt dobozán feltűnően hosszú eltarthatósági időt tüntetnek fel, joggal gyanakodhatunk. Ha hűtés nélkül nem púposodik fel a doboz, nem készülődik felrobbanni, akkor bizony több benne a tartósítószer és a káros adalékanyag, mint az élő kultúra. Az ilyen joghurtban magas hőkezeléssel elpusztították az élő joghurtkultúrát, és vele együtt minden áldásos hatását is.

Bár mostanában se szeri, se száma a reklámokban a hangzatos és barátságos, intelligens joghurtbaktériumoknak, nem árt tudni, hogy minden tejből az Acidophilus nevű baktérium varázsol joghurtot. Ez a baktérium tejsavat képez, megsavanyítja a tejet, másfelől pedig megakadályozza a tejben a káros baktériumok elszaporodását. Az így kialakult joghurtkultúra 1 grammjában 10 millió élő baktériumot, többféle és jótékony hatású mikroorganizmust tartalmaz. A joghurtban minden olyan tápanyag megtalálható, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van. Elsősorban segít egyensúlyban tartani a bélflórát, az emésztést, csökkenti a májban a zsírlerakódást, gátolja a rákkeltő anyagok képződését, erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterint, jó hatással van a vérnyomásra, erősíti az érfalat, meggátolja az érelmeszesedést, így hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Nemhiába, hogy Kaukázusban kiugróan magas életkort megélt emberek matuzsálemi korát a gyakori joghurtfogyasztással magyarázzák.

Házi joghurtkészítés lépésről lépésre

A házi joghurtkészítés igencsak egyszerű, és nem mellékesen a bolti ár töredékéért juthatunk egy szép nagy csupornyi joghurthoz.Két alapvetően fontos dolgot kell betartanunk. Teljes tejből – sok piacon kapható –, házi tejből, vagy a lehető legmagasabb zsírtartalmú, de minimum 3,5 százalékos, és ne magasan hőkezelt tejből készítsük. Ha nem tudunk teljes, házi tejhez jutni, akkor a boltban vásároltak közül a legegyszerűbb, pár napig eltartható, zacskós tejek a legalkalmasabbak erre. Továbbá a natúr joghurtok közül oltóanyagnak olyat válasszunk, amely élőflórás, élő joghurtkultúrát tartalmazó felirattal van ellátva, és eltarthatósága rövid idejű.

1 liter tejhez oltóanyagként 2-3 evőkanál joghurtra lesz szükségünk. A tejet lassú, 20-25 perces főzés után forraljuk fel. Ha felforrt, azonnal vegyük le a tűzről és hűtsük vissza 40-50 fokra. Nem árt, ha van hőmérőnk, de ha nincs, akkor ez gyakorlatilag a már nem forró, hanem kézmeleg tejet jelenti. Ezután a tejet töltsük egy üveg vagy nem mázas kerámia edénybe, és adjunk hozzá 2-3 evőkanál joghurtot ,jól keverjük el. A joghurtbaktériumok 30-40 fok között szaporodnak a legjobban, így ezt a hőmérsékletet próbáljuk meg hosszabb ideig megtartani. Ezt többféle módon is elérhetjük, joghurtkészítő gép – ilyen is van – megvásárlása nélkül is.

Állítsuk az edényt pár órán át egy pereméig forró vízzel töltött tálba. A másik módszer, hogy 5-6 órára, 35-40 fokra programozva, a sütőbe tesszük. Szintén jó megoldás, ha az edényt lefedjük, és száraz dunsztba tesszük, azaz pokrócba, paplanba bugyoláljuk. Meleg nyári napokon még erre sincs szükség, az ablakpárkányon, erkélyen is kitűnő helye lesz. 5-6 óra után már kissé sűrűsödnie kell a tejnek, és ha belekóstolunk, éreznünk kell a savanykás ízt. Ha 18-20 óra után sem sűrűsödik be és savanyodik, akkor vagy a tej vagy a joghurt nem élő – de legalább tudni fogjuk, milyet nem szabad a jövőben vásárolni. Ha elkészült a joghurt, akkor 3-4 napig hűtőben tárolhatjuk. Ez idő alatt még tovább érik. Természetesen ez a joghurt használható oltóanyagnak is a következő adag házi joghurt elkészítéséhez. Ha szeretnék kicsit ínyencebb változatot készíteni, akkor a tejhez adhatunk tejszínt.

Igazi gyümölcsjoghurtot pedig, hogyan is készíthetnénk másképp, mint házi joghurtból és valódi gyümölcsből. Érdemes a gyümölcsöt villával összetörni és úgy a joghurthoz adni, majd összekeverve pár órát állni hagyni, hogy a gyümölcsös íz átjárja. De ha a sűrű, görög joghurtra vágyunk, akkor nincs más dolgunk, mint egy tiszta, sűrű szövésű gézdarabba vagy fehér konyharuhába önteni a joghurtot. Kössük össze a négy sarkát, akasszuk egy fakanál nyelére, fektessük keresztbe egy lábasra a fakanalat, és várjuk meg, amíg a bugyorból szép lassan kicsöpög a savó, és sűrű, krémes joghurtot kapunk. Ha még türelmesebbek vagyunk, akkor akár egy éjszakán át is hagyhatjuk a joghurtot kicsöpögni, akkor savanykás krémtúrót kapunk. A joghurt nemcsak magában finom, de készíthetünk belőle üdítőitalt, salátaöntetet, hűsítő leveseket, szószos ételeket, desszerteket.

Az eredeti cikk a hvg.hu oldalon olvasható

Fotó: Aréna 2000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.