Kézelvágásom története

2011.02.21. 09:25

Üdv!


Látom, hogy mostanában megint csak negatív történetek kerülnek ki a "fantasztikus" magyar egészségügyről, így megörvendeztetnélek titeket egy pozitív "élménnyel" is.Tavaly nyár elején történt késő este, költözés előtt nem sokkal. Az összes poharat szépen elöblítettem, stb: új lakás, kerüljön bele minden tökéletesen, közben (igen...) még skypeon beszélgettem is barátokkal.

 


Az egyik pohárba belenyúltam a szivaccsal, ahogy megfordítottam, egy vidám reccsenés kíséretében beleszaladt a jobb kezem mutatóujjának legfelső ujjpercébe, csontig...


Jött minden, ami kell, patakvér, szerencsétlenkedés az érintőképernyős telefonnal (itt megjegyezném, hogy bajban nem feltétlenül jön jól, az ember nem biztos, hogy olyan simán használja, mint a hagyományos telefonokat), mentőhívás, sebelkötés.Egyetlen szerencse, hogy elég sokáig orvosnak készültem, néha még most is megfordul a fejemben, hogy jó lenne, így a percek alatt átázó törölköző sem rémisztett meg kellően.


Szépen lesétáltam, rágyújtottam, jött a mentő - és el is ment mellettem. Az utca közepén aztán satufék és visszajött... Pedig Miskolc közepén nem lehet olyan nehéz tájékozódni.Ennek ellenére ez is pozitív élménynek számít, mert a hívástól a megérkezésig talán 3-4 perc telt el.


A mentőorvos egy fiatal srác volt, nagyon jófej, látszott rajta, hogy könnyen meg tudna nyugtatni, ha kéne. Mondtam neki, hogy mi van, pár perc alatt ellátott, még a csontot is megmutatta, ha már orvosnak készülök, lássak ilyet is.


A sebészeten sem kellett várnom 1 percnél többet, soron kívül bemehettem (valószínűleg ez mondjuk azért volt így, mert elég rendesen véreztem). Az orvos itt sem volt túl idős, ő is nagyon rendesen bánt velem, beszélgettünk, viccelődtünk, közben varrogatott, elmondta, hogy ha orvos leszek, csak ide ne jöjjek, mert ez a legszarabb része az egész kórháznak.


Elküldött a gipszelőbe, kaptam egy könyékig érő gipszsínt (nagy örömömre...), megkaptam a zárót és jöhettem is el.


Pontosan 1 óra telt el a mentők hívása és a kórház elhagyása között, gyorsan, kedvesen és tökéletesen elláttak. (Az már a magyar oktatás egyik példája, hogy másnap azért kaptam egyest a fizikadolgozatra, mert nem írtam meg...).


Igaz, hogy pár nap múlva ide kellett visszajönnöm, mert a másik kórházban már 5 perce lejárt a rendelési idő és a portás be sem engedett... (Ez mondjuk meglehetősen negatív, az a pár perc nem lett volna olyan nagy teher senkinek sem, amíg áttekernek.)


Érdekességképpen azért megjegyezném, hogy 1 évvel ezelőtt az eset előtt is megfordultam ezen a sebészeten, akkor egy biciklis borulás után, majdnem 3 órát vártam és bár az orvos (rezidens) szintén nagyon jófej ember volt, a nővérke úgy bánt velem, mintha valami drogos hülye lennék, a röntgenes doktornő (vagy ápolónő, nem tudom pontosan) meg leszidott, hogy mi a fenét csinálok én itt éjfél után :)


Hogy a helyzet változott-e meg ennyi idő alatt, vagy pusztán szerencsém volt az utóbbi esetnél, nem tudom.


Üdv:
nervus

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsoltibacsi · http://skypesuli.hu/ 2011.02.21. 12:22:29

hmm,hát igen nem minden éppen zökkenőmentes hazánkban..

Irise 2011.02.21. 16:54:56

Legyél nyugodtan orvos :) Ez egyébként a megyei kórház volt?

Leroi 2011.02.21. 17:25:31

Milyen érdekes, hogy az orvost fikázó trollok nem nagyon járnak ilyen posztok közelében sem.

Nervus 2011.03.04. 14:58:25

Én pl most vettem észre, hogy egyáltalán kikerült a poszt... :D
Lehet a trollok is ezért kerülik :P
Irise: igen, a megyei volt.

Nervus 2011.03.04. 14:59:43

@Irise: igen, a megyei volt.
Egyébként most tűnt fel, hogy egyáltalán vannak szép és jó történetek, azokból is kikerülhetne pár a főoldalra.
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása