Segítettek, tisztességgel, becsülettel!
6 hozzászólás
2010.12.17. 15:49Kedves Praxis,
az egészségügyi ellátással kapcsolatban voltak rossz tapasztalataim, volt, hogy meg is osztottam veletek ezek közül egyet, de most szeretném, ha tudnátok, hogy bennünket a kislányommal valóságos csoda ért a Heim Pál Gyermekkórházban.
15 hónapos kislányommal november közepén erős vírusfertőzéssel kerültünk a kórházba. Először neurológiai tüneteket produkált, furcsán járt, többször összeesett, törzsi ataxiát vélelmeztek nála, azonban mivel vírusfertőzése is volt a pulmonológiára kerültünk. Pár nap elteltével a gyermek állapota szépen javult, hazaengedtek bennünket. Öt nappal később a gyermeknél 40 C fokos láz jelentkezett, valamit légzési tünetek, ezért ismét felvettek bennünket bent fekvő betegnek. Vénásan kapott antibiotikumos kezelést. Ismét eltelt egy hét, a kicsi állapota javulást mutatott. Az utolsó estén gyermekem félrenyelt, hiába szívták le rendesen az orrából a váladékot, ő a száján vett egy óriási levegőt, amikor három nap elteltével végre bele lehetett imátkozni egy falatot. Az ügyeletes orvosnak elmondtam mi történt, mivel a kislányom ugatásszerűen kezdett köhögni. Kérdés nélkül küldetek bennünket röntgenre, majd a gégészetre, ahol mélyaltatták a kicsit és tükrözték a hörgőit, tüdejét. Idegentest ugyan nem találtak, azonban rengeteg gennyes váladékot igen, amiből mintát vettek, leszívták, majd visszakerültünk a pulmonológiára. Másnapra beszűkültek a kicsi hörgői, ezért hörgőtágítót kapott. Pár nap elteltével ismét jobban lett, így hazamentünk. Az otthon töltött napok során ismét furcsa tünetek jelentkeztek, az ötödik napon megint magas lázzal vittem vissza a gyermeket, amikor is kiderült ismét tüdőgyulladása van, felülfertőződött, bal oldali, kiterjedt. Közben megérkezett a tenyésztés eredménye, így már célzott antibiotikumos kezelést kapott hét napon át, naponta háromszor, vénásan, plusz hörgőtágítót, ezen kívül kitartóan inhaláltunk. Lényegében kisebb-nagyobb megszakításokkal egy hónapot töltöttünk a Heim Pál Gyermekkórház pulmológiai részlegén.
Mielőtt megkaptuk az utolsó zárójelentést, végeztek egy kontrollvizsgálatot, mellkasröntgent, ami sajnos nem lett negatív, de a gyermek ennek dacára tünetmentes volt. Most tovább kivizsgálások elé nézünk.
Amit nagyon fontosnak tartok és szeretném, ha mások is tudnának róla. A kezelőorvosunk, Dr. Stéger Gabriella pulmonológus doktornő – egyetemben az osztályon dolgozó összes többi orvossal és ápolóval – olyan mérhetetlen kedvességről, odafigyelésről tett tanúbizonyságot, ami nagy részben visszaadta az orvosokba vetett már-már elveszett hitem. Bármilyen újabb probléma merült fel, azonnali segítségre számíthattunk. Amikor a kicsi félrenyelt egy percig sem merült fel senkiben, hogy az anyuka túlreagálja a dolgot, egy pillanatig nem vártak, azonnal léptek. És milyen jól tették! Ugyanis aznap a labor és a mellkasröntgen is negatív lett, semmilyen jele nem volt annak a furcsa köhögést leszámítva, hogy a gyermeknek azonnal ellátandó, komoly problémája volna. És mégis tele volt a tüdeje és hörgöi váladékkal.
A nővérek lényegében éhbérért, finoman szólva is túlterhelten ugráltak az osztályon szobáról-szobára tisztelettel és becsülettel segítve a kétségbeesett anyukáknak, apukáknak, vígasztalták a gyerekeket, kitartóan segítettek mindenben, amiben csak tudtak. Azt hiszem ezt nevezik elhivatottságnak.
Ezúton is nagyon köszönjünk a kitartást és a gyógyítást, mert ha csak egyszer nem veszik komolyan kislányom tüneteit, jó eséllyel landultunk volna az intenzív osztályon. Jól látszik az összetartásuk, elhivatottságuk, gyógyítani akarásuk. Senkinek nem esett nehezére a munka, én még ilyet nem láttam. Tényleg csoda. Bár minden egészségügyi intézményben így állnának a megoldandó problémákhoz.
Üdv,
umaapuma
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Leroi 2010.12.17. 15:52:59
SusanneF 2010.12.17. 17:45:20
Hogy örülök,hogy újra hallok Róla!
Ő a Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézetben gyógyította szívvel-lélekkel a gyermekeket,amíg az intézmény létezhetett.....már megszüntették.
Azóta felnőtté vált asztmás kislányom 15 alkalommal feküdt az osztályon,ahol Ő is dolgozott,szinte csupa pozitívum maradt meg az ottani időkről,pedig 15 éve még keményebb dolog volt egy kisgyermek kórházba kerülése,a szülők nem maradhattak vele,mellette,csak legfeljebb a pici babákkal,akik szopiztak!
Köszönjük a pozitív történetet!
Horizont 2010.12.17. 19:26:50
Hála az égnek, hogy ilyen is van!
huncut 2010.12.17. 21:28:28
A pici lánynak és a doktornőnek is jó egészséget kívánok! (Persze a kisbeteg anyukájának is.)
Dr. Morcz · http://drmorcz.blog.hu 2010.12.17. 22:31:22
Ha belefér az idődbe, ezt meséld el az ismerőseidnek, és kérd meg őket, hogy az 1%-ukat az adóból ide adják, ne mondjuk valami állatmenhelyre (ami szintén nemes cél, csak talán kevésbé fontos). És akkor egy kicsivel még többet tudnak segíteni a HP-ban.
umaapuma 2010.12.18. 07:59:25
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
