Örömmel jelenthetem, hogy ismét kaptunk pozitív történeteket, délután jön az első.

Ez nagyon összecseng a tegnapi történettel, most már én is kíváncsi lennék arra, hogy "gyógyítanak e" szedálással???

Sajnálom édesapádat.
A jelen helyzetet bentfekvőként nem, csak szakrendelői szinten tapasztaltam.
Nekem Mirapexint írtak fel, ami egy igen erős szer(xar).Bocs.
De én inkább lemondtam a szedéséről, mert annyira erősen álmosító hatású, bárhol hirtelen bealudhat tőle az ember, én viszont ilyesmit nem engedhetek meg magamnak, mert dolgoznom kell.
Ezt közöltem is az orvosnővel, mire vállvonogatás volt a válasz.
Nem értem ha 100%-os mértékben nem tudta megállapítani a parkinson kórt, mert még túl fiatal vagyok hozzá, akkor inkább remegést választom, az erős hatású csak tüneti kezeléssel ellentétben.

A MIRAPEXIN tabletta fokozott elővigyázatossággal alkalmazható
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát korábbi vagy jelenlegi betegségeiről vagy tüneteiről, különösen a következő esetekben:
- ha vesebetegségben szenved.
- ha hallucinációi vannak (Olyan dolog látása, hallása, bármilyen módon történő észlelése, ami ténylegesen nincs jelen). A hallucinációk többsége látási jelenség.
- ha kényszermozgásai vannak (pl. a végtagok kóros, irányíthatatlan mozgása) Ha Önnek előrehaladott Parkinson-betegsége van és levodopát is szed, kényszermozgásokat tapasztalhat a MIRAPEXIN adagjának emelése idején.
- ha Ön aluszékonyságot tapasztal vagy előfordul, hogy hirtelen elalszik
- ha viselkedésbeli változások (pl. kóros szerencsejáték-szenvedély, vásárlási kényszer), a nemi vágy megváltozása (pl.fokozott szexuális vágy), falási kényszer jelentkezik.
- ha pszichózisban szenved (pl. amennyiben a skizofrénia tüneteihez hasonló tüneteket észlel)
- ha látászavara van. A MIRAPEXIN kezelés alatt időközönként szemészeti vizsgálat szükséges.
- ha Ön súlyos szív- vagy érrendszeri betegségben szenved. A vérnyomását rendszeresen ellenőrizni kell, legfőképpen a kezelés kezdetén. Mindez a hirtelen helyzetváltoztatás (felállás) miatt fellépő vérnyomásesést hivatott kiszűrni.
- ha a tünetek romlanak. Előfordulhat, hogy a tünetek hamarabb kezdődnek, hevesebbek és más végtagra is kiterjedhetnek.

4. LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK
Mint minden gyógyszer, így a MIRAPEXIN is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
A mellékhatásokat az alábbi gyakorisági kategóriák alapján értékelték:
Nagyon gyakori: 10 betegből több, mint 1-et érint
Gyakori: 100 betegből 1-10-et érint
Nem gyakori: 1000 betegből 1-10-et érint
Ritka: 10000 betegből 1-10-et érint
Nagyon ritka: 10 000 betegből kevesebb, mint 1-et érint
Nem ismert: A rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg
Parkinson-kórban szenvedők az alábbi mellékhatásokat észlelhetik:
Nagyon gyakori:
- Diszkinézia (pl. kóros, akaratlan végtagmozgások)
- Álmosság
- Szédülés
- Hányinger
- Alacsony vérnyomás (hipotenzió)
Gyakori:
- Késztetés szokatlan viselkedésre
- Hallucinációk (Olyan dolog látása, hallása, bármilyen módon történő észlelése, ami ténylegesen nincs jelen)
- Zavartság
- Fáradtság
- Álmatlanság, inszomnia
- Folyadék-visszatartás, általában a lábakban (perifériás ödéma)
- Fejfájás
- Szokatlan álmok
- Székrekedés
- Nyugtalanság
- Amnézia (memóriazavar)
- Látászavar
- Hányás
- Fogyás
Nem gyakori:
- Paranoia (pl. az egyén önmagáért való aggódásának túlzásba vitele)
- Érzékcsalódás
- Túlzott nappali álmosság és hirtelen elalvás
- Hiperkinézia (túlzott kényszermozgás és mozdulatlanságra való képtelenség)
- Hízás
- Megnövekedett nemi vágy (fokozott libidó)
- Allergiás reakciók (pl. bőrkiütés, viszketés, túlérzékenység)
- Ájulásérzés
- Kóros szerencsejáték-szenvedély, különösen nagy dózisú MIRAPEXIN szedése estén
- Kényszeres szexuális viselkedés(hiperszexualitás)
- Vásárlási kényszer
- Diszpnoé (nehézlégzés)
- Pneumónia (tüdőgyulladás)
Ismeretlen gyakorisággal:
- Fokozott étvágy (evéskényszer, túlevés)
Nyugtalan láb szindrómától szenvedők az alábbi mellékhatásokat észlelhetik: Nagyon gyakori:
- Hányinger
Gyakori:
- Az alvásminta megváltozása, pl. álmatlanság (inszomnia) és álmosság
- Fáradtság
- Fejfájás
- Szokatlan álmok
- Székrekedés
- Szédülés
- Hányás
Nem gyakori:
- Hallucinációk (olyan dolog látása, hallása, bármilyen módon történő észlelése, ami ténylegesen nincs jelen)
- Zavartság
- Túlzott nappali álmosság és hirtelen elalvás
- Hízás
- Megnövekedett nemi vágy (pl. fokozott libidó)
- Alacsony vérnyomás (hipotenzió)
- Folyadék-visszatartás, általában a lábakban (perifériás ödéma)
- Allergiás reakciók (pl. bőrkiütés, viszketés, túlérzékenység)
- Ájulásérzés
- Nyugtalanság
- Látászavarok
- Fogyás
- Diszpnoé (nehézlégzés)
Ismeretlen gyakorisággal:
- Kóros játékszenvedély, különösen a MIRAPEXIN nagy adagokban történő szedése esetén
- Fokozott szexualitás
- Késztetés szokatlan viselkedésre
- Fokozott étvágy (evéskényszer, túlevés)
- Diszkinézia (pl. akaratlan kóros végtagmozgások)
- Hiperkinézia (túlzott kényszermozgás és mozdulatlanságra való képtelenség)
- Paranoia (pl. az egyén önmagáért való aggódásának túlzásba vitele)
- Érzékcsalódás
- Amnézia (memóriazavar)
- Vásárlási kényszer
- Pneumónia (tüdőgyulladás)

Most olvasom a neten, beharangozó szalagcím: " Halálos beteg volt az X-factor sztárja"
Kérdéseim: 1. van olyan kifejezés hogy halálos beteg volt?????
2. Ha meggyógyult, akkor mért használja a halálos kifejezést??
3. Hülye vagyok?

@fehérzaj:

Nem tudsz máshová menni legalább egy konzíliumért?

Ismerős - nem fiatal - gyógyszerbeállítását addig javították amíg az életminősége nem az alvás és a ébrenlét között mozgott.
A remegés is eltűnt, a hangulata is jobb lett.
Ne hagyd annyiban!
Leroi biztos tud valami okosat mondani.

A gyógyszerek mellékhatásait - ha arra szükség van - nem érdemes nézni. Sokszor inkább az évek után kialakuló mellékhatás, mint az alapbetegség kínja.

Hát, nem tudom, hogy van ez, de úgy néz ki, mindig sikerül a kedvenceimet kifogni... :) Volt szerencsém ki is húzni neurológia szigorlaton, már dörzsöltem is a tenyerem, mikor a vizsgáztató közölte, hogy ma már annyit beszéltünk a mozgászavarokról, úgyhogy őt inkább a Parkinson pszichiátriai tünetei érdeklik... :) Bumm... Heves szívdobogás... Majd azért megoldottam a dolgot... Mások mondták a vizsga után, hogy ők akkor vissza is adták volna a tételt... :)

De persze ezzel az írással, most el fogom venni Leroi kenyerét... :) Mea culpa...

Érdekességképpen: Parkinson-kórban szenvedett II. János Pál pápa, Jasszer Arafat, Brezsnyev elvtárs...
De az idős korban kezdődő Parkinson mellett létezik az un. juvenilis forma is, ami fiatal korban indul (20-as évek), ez Michael J. Fox betegsége...

Ennyit a bulvárról... :)

A Parkinson kórról azt érdemes tudni, hogy az agy egy adott területe (bazális ganglionok vagy bazális magok), ami a mozgások összerendezéséért felel, és kapcsolatot tart a gerincvelő, a kisagy és a kérgi mozgató területekkel egy specifikus részen károsodik. Ez a substantia nigra. A nevében is benne van, hogy fekete, mert makroszkóposan eltéveszthetetlen. Na, vajon miért? Mert a színe fekete. Ebben a magban (magnak hívjuk azokat a központi idegrendszeri struktúrákat, ahol az idegsejtek sejttestjei tobzódnak) speciális sejtek vannak, un. dopamint termelnek. Ha a substantia nigra, illetve a belőle kiinduló pálya (nigrostriatalis pálya) (pályának az idegsejtek hosszú nyúlványaiból felépülő kötegeket hívjuk) sérül, elpusztul, akkor dopamin hiány keletkezik az agyban, és a betegség kifejlődik.

Tünetei:
- Nyugalmi, egyoldali remegés, ami mozgás indítás után marad.
- Meglassultság. Az ilyen beteg lassan tud csak mozgást elindítani, több lépésben tud megfordulni.
- Rigiditás, aminek hátterében a mozgások összerendezésének zavara áll. A mozgás az ízületeket mozgató izmok merevsége miatt nehezített; ahhoz, hogy behajlítsuk pl: a könyökünk, a hajlító izmokat össze kell húzni, míg a feszítő oldali izmokat el kell ernyeszteni. Na, ez az összerendezettség esik ki. Mindegyik izomcsoport merev marad. Na, ezért hajlítja be az ilyen beteg a könyökét több lépésben, mint a kattogó fogaskerék (fogaskerék tünet).
- Mimika szegénység, kifejezéstelen arc.
- A betegség hosszas előrehaladása után jelentkezik csak a tartási instabilitás illetve pszichiátriai tünetek is kialakulhatnak (pl: dementia).

A Parkinson-kórt azonban el kell különíteni más hasonló Parkinson-szerű betegségektől, ezért beszélnek ma már inkább Parkinson-szindrómáról.

Ezek a Parkinson-szerű betegségek más tüneteket is mutatnak, de lényegében abban térnek el a típusos Parkinson-kórtól, hogy a gyógyszerelésre nem reagálnak.

A gyógykezelésben a dopamin agyi szintjének helyreállítása a kulcs. Olyan anyagot kell szedni, ami bejut az agyba és ott átalakul dopaminná, ez a levodopa, vagy L-Dopa, vannak más szerek is (dopamin agonisták, dopamin lebomlást gátló szerek, idegsejt pusztulás védő szerek...), ezek kombinációban is alkalmazhatóak.

A gyógyszer bevétele után az eredeti funkció visszatér. A beteg szinte újra a régi. Idővel azonban csökkenhet a gyógyszerek hatékonysága, megjelenhet az on-off jelenség, ami azt jelenti, hogy amikor magas koncentrációban van jelen a gyógyszer a beteg bekapcsolt állapotban leledzik, mozog, dolgozik, de amikor kiürül a gyógyszer, a beteg is kikapcsol, és leáll... Mint az elemes nyuszi... :) Nem tudom, láttátok-e az Ébredések című filmet (Robert de Niro), abban ezt kiválóan mutatják be...
A gyógyszer beállítása egyébként tényleg nem könnyű, aluldozirozás esetén a szer hatástalan, túldozirozás esetén túlmozgások, végtag végi csavaró mozdulatok jelennek meg (logikus, nem?), sőt hallucinációk is!... Ez utóbbinak a megértéséhez egy másik betegségbe is bele kell kapni, ez pedig a skizofrénia. Ugyanis ennek hátterében pontosan a substantia nigra és a nigrostriatális pálya fokozott izgalmát gyanítják. Tehát az sem jó, ha dopamin hiány (Parkinson-kór) van, illetve az sem, ha a dopamin túltengése (skizofrénia) dominál... De ez nem azt jelenti, hogy akinél túladagolják a levodopát, az skizofrén lesz, oké? Csak olyan tünetei lesznek, mint a skizofréneknek, behaluzzák a dolgokat... :) Aztán ha kiürül a gyógyszer a haluzás is abbamarad...

Tehát a típusos Parkinson-kórban a gyógyszerek hatnak, és hatásuk sokáig megmarad. Míg a többi Parkinson-szerű kórképben kicsit hatnak csak, vagy később egyáltalán nem hatnak. Az egyik leggyakoribb ilyen kórkép az un. multiszisztémás atrophia. Általában középkorban indul (míg a Parkinson-kór idős korban), és egyik jellemző tünete a tartási instabilitás. Erről már írtam fenn, mint a Parkinson-kór késői (kb. 10 évvel a remegés kezdete után) tünete. Viszont multiszisztémás atrophiában a betegség kezdete után korán (1-2 év) jelentkezik!
A tartási instabilitás vizsgálata érdekes: a beteg háta mögé áll az orvos majd meghúzza hátra a beteg vállait. Ilyenkor egy egészséges ember hátralépve megőrzi az egyensúlyát. A tartási instabilitásban szenvedő viszont hátrazuhan, mint egy zsák krumpli, vagy kukorica, vagy épp répa... Persze az orvos elkapja... huh... :)

És akkor a végére egy izgalmas dolog: a betegség kezelésének új területe az un. mély agyi stimulátor beültetése, indikációja pl: a terápiarezisztens remegés. Ez egy kis kütyü, a Kossuth rádiót ugyan nem lehet vele fogni, viszont ahova beültetik az idegsebészek, ott az adott régiót képes ingerelni. A műtét éber állapotban történik, mert fontos a folyamatos kontakt a beteggel, hisz a sebész a fej köré felrakott keret segítségével ugyan tudja, hogy hova kell mennie, de az útban egyáltalán nem biztos, így amikor a felszíntől halad lefele, folyamatosan ingerli az elektródával az agy különböző területeit, a beteg meg mondja, hogy mit érez, hol lesz csikis, vagy épp milyen mennyei ízű az eper fagyi... stb... Meg persze az is rögtön kiderül, ha valami sérülne, mert a beteg hirtelen nem érzi a bal lábát, vagy lebénul az arca... stb... Ilyenkor vissza kell húzni az elektródát és más irányba kell próbálkozni... Amikor viszont az adott helyre ér az orvos, és a beteg is jól érzi magát, akkor szépen lassan fokozzák az ingerlést, olyan mintha hangolnák a rádiót, aztán egyszer csak galamb száll át a téren, és a remegő végtag varázsütésre megnyugszik...

Mik vagytok ti, Istenek?... Nem egészen, de majdnem... :)

@fehérzaj:
Pont erről írtam: Parkinson-szindróma van, aminek egyik része csak a Parkinson-kór.
A diagnózist megerősíti a gyógyszeres kezelésre adott válasz (megszűnnek a tünetek), de évek múltával látszik csak igazán a betegség lefolyásából, hogy mi is az valójában.
A Mirapexin egyébként dopamin agonista.
De ha nem tolerálható ez a szer, akkor is van számodra megfelelő, ami javítja az életminőséget és nem altat el.
Ha ez az orvos nem tud segíteni, akkor menj másikhoz!

@miklos.rabai:
"Mik vagytok ti, Istenek?... Nem egészen, de majdnem... :)"

Amikor így írsz, még el is hiszem. :-)))

@miklos.rabai:

Reggelente én is várlak már.

Szorítok, keresztbe rakom az ujjam, de a világért sem szeretném, ha kötelezőnek éreznéd.

Érdemes lenne ezeket a kis előadásokat összegyűjteni mindenki okulására, kis bibliának felnőttek részére.

@miklos.rabai: lehet, hogy más már kérdezte, s te megválaszoltad, de ha elkerülte a figyelmemet, elárulnád nekem: milyen szakterületen dolgozol? nem emlékszem olyan területre, amihez itt ne tudtál volna hozzátenni, és ennek itt sokan nagyon örülünk...
és el ne ne veszítsd e blogra való indíttatásod, kedved, bizalmad mi-laikusok-iránt:):):)

@miklos.rabai: Szerintem is ki kellene adni gyűjteményes munkáidat. :) Előre felveheted itt a rendeléseket. :)

@womanestomen:

jelenetekla.blog.hu/

@Dr.laikus PhD: úúú, nagyon köszi. asszem, ma olvasok sokat:)

@womanestomen:
Nem dolgozom orvosként... :)

@sárga nyúl: @Dr.laikus PhD: @womanestomen:
Hölgyeim, álljanak le, kérem!... :)
Én egy senki vagyok, akik orvosként itt kommentelnek a saját szakterületük mesterei. Ők szakemberek. Én nem vagyok az. Vannak határaim, sőt, egyelőre csak azok vannak.
Az írásaim nem kerülnek ki gyűjteménybe, csak szórakozásból írom őket! Ahogy a blogomat is!

@miklos.rabai:
Köszi a választ!

Az orvosom két diagnózist írt a papírra:
-kezdődő parkinson v. tremor familiáris.
Az aluszékonyság, fáradékonyság a gyógyszer nélkül is megvan, ezért nem hiányzik, hogy még ráerősítsen.
Ha jól tudom, mire felfedezik ezt a betegséget ezek az ingerületátvivő idegsejtek már 80%-ban elpusztulnak. Akkor a mirapexin nem csak tüneti szer?
Ha parkinson lenne 4 év alatt, sokat romlott volna az állapotom, mert a gyógyszert csak 1 hétig szedtem.
Nekem nem a végtagjaim remegnek.

2 éve voltam utoljára szakrendelésen, jól fenékbe billentenének, ha egy ajtóval arrébb kopogtatnék, ugyanis két orvos látja el a szakrendelést.

@fehérzaj:
Abban igazad van, hogy a Parkinson akkor ad tünetet, ha a sejtek 80-90% elpusztult. Ez teljesen így van.
Viszont a dopamin antagonista a dopamint helyettesíti. Vagyis arra a receptorra köt be, ahova a dopamin is bekötne. A receptorok ott vannak, csak dopamin nincs, mert a dopamin termelő sejt elpusztult. Ez így érthető?
De majd Leroi elmondja a véleményét a lehetséges progresszióról.
Egyébként más városban is van neurológus.

@miklos.rabai:
Na, hölgyeim, megint hibáztam!
Mert skizofréniában nem a nigrostriatalis pálya működése fokozódik, hanem a mesolimbikus pályáé, ami ugyan szintén a substantia nigraból indul, de nem a striatumban végződik, hanem máshol, egyéb limbikus rendszerbeli helyeken. Hát hiába, ekkor már fáradt vagyok...

@miklos.rabai:
Brrr... dopamin agonista...
Mindegy, hulla vagyok... :)

Na ezzel megnyugtattál:))))
Inkább az a probléma, megpróbálok úgy tenni, mintha nem lenne problémám.

@miklos.rabai: jó, bocs, hirtelen nagyon rádugrottunk:) már örülni sem szabad?:):) én vérgőzös humanista vagyok, amellett eümániás, és ha a (bármilyen) szakmai tudás kontra (érző)emberi kommunikáció ötvöződését lelem meg, akkor nekem nagyon jó...

lányok, el ne ijesszük:P

Egyébként ilyen válltartásos vizsgálat nem volt, már eleve megvolt egy egyensúlyzavarom,amely forgó jellegű szádüléssel jelentkezett.

Az orromat fél kézzel, csukott szemmel nem találtam.

@fehérzaj:
Tudsz olyan testhelyzetet (mondjuk ágyból felülés), fejállást mondani, aminél ez jelentkezett? Azóta ez egyébként magától elmúlott?
Mert belső fül, vagy kisagyi probléma lehet főleg az ilyesmi...
De majd Leroi ezt is elmondja... :)

@fehérzaj:
Szóval, a dopamin agonista igazából tényleg tüneti szer, mert a tünetet csökkenti, de a betegséget nem gyógyítja meg... Szóval még nem vagyunk Istenek, elpusztult idegsejtet sajnos nem tudunk újranöveszteni... :)

@miklos.rabai:
Lehajoltam és úgy lehúzott a szédülés, hogy úgy kellett összeszedni.
Reggel meg ágyban fejfordítás közben jelentkezett, forgó jellegű szédülés.
Erre kb. 4 évig szedtem betaserc tablettát, de legutoljára amikor vizsgálaton voltam közölték, hogy az eredmény rosszabb az előző évinél(nem küldtek további vizsgálatra, csak infúziót ajánlottak), ezért a háziorvossal egyeztetve abbahagytam a betaserc szedését, mondván minek szedjem ha nem javult a dolog.
Időnként előjön néha, aztán magától elmúlik a szédülés.

Ja még Nootropilt is szedtem valameddig.

Nyilván nehéz lehetett a posztolónak, de azért voltak az ő oldalán is túlzások..
ha az orvos elmegy szabadságra, nem fog mindenkinek búcsúlevelet írni. És az orvos is ember, lehet,hogy beteg lett a gyerkőce, azért vett ki hirtelen szabit, lehet,hogy baleset érte őt magát.

Egy hét alatt nem gyógyult meg a bácsi - azért egy Parkinsonos fejsérülttel én nem szívesen babáznék. Nagyon nem lehet egyszerű. Cáfoljon meg engem a Leroi kolléga, de úgy gondolom, igen bonyodalmas és hosszú hetekbe telik haladást elérni,mint ahogy történt itt is.

Nagyon nem szeretem azt olvasni,hogy "a személyzet – a doktornővel egyetemben- a naponta zsebekbe dugdosott ezresek ellenére is csak akkor mutatott némi aktivitást ha jelen volt valamelyik családtag."
Technikailag lehetetlen ugyanis.
A vizitek, etetés, ágytálazás, vizsgálatok nagy része nem akkor szokott zajlani,mikor a hozzátartozó is jelen van. Vagy talán bekamerázta a területet az illető?

"osztály főorvosával illetve más orvosokkal „kivertük a balhét” hisztériák közepette azt a választ kaptuk hogy talán nem a legjobb helyen vagyunk és nem a legmegfelelőbb kezelést kapja. A kollégák azt javasolták: legjobban tesszük ha elvisszük máshová, saját felelősségre."

Ez egyáltalán nem azt jelenti,amit a poszt írója gondolt. Ilyent akkor szoktunk mondani , mikor már nagyon unjuk az indokolatlanul balhézó családot, a hisztérikus rokonokat és a hattyú halálát napi szinten. És biztos vagyok benne,hogy miután elmentek az osztályról, csendben ünnepeltek a kollégák. Nem a betegtől való megszabadulás miatt,hanem a rokonságtól való megszabadulás miatt.

Szerintem a neurológia a türelmes játszadozás tudománya.

A szakterületemen belül tapicskolunk és annak is egyik legnehezebb fejezetében, az extrapyramidalis betegségekében...
A hyperton-hypokinetikus e.p. betegségekhez tartozó Parkonson-kór és Parkinson-syndroma időskorban az egyik legnehezebben kézbentartható kórkép, ami kőkemény gyógyszerbeállítási problémát jelent, a gyógyszerkombinációk megválasztása, a dózisok kititrálása vérbeli neurológust kíván és még a legtapasztaltabbak sem tudják a kellő, elvárt életmindőséget biztosítani a betegnek.
Parkinsonos beteget mozgásszervi rehabilitációs osztályra betenni, hát, mit mondjak, előfordultak sikeres rehabilitációs kísérletek is, de (mint miklos.rabai nagyon helyesen, az élettanban és pathofiziológiában megmerítkezve leírta), a lényeg az nagyon is a mediátorok mindenkori koncentrációján alapszik a középagy és striatum megfelelő idegsejtjeiben, úgyhogy beállítatlan vagy hibásan megválasztott gyógyszerelésű beteget "rehabilitálni" eleve igen nehéz és nagyon kudarcesélyes...
A sustantia nigra sejtjeinek pusztulása olyan dopaminhiányt hoz létre a szervezetbe, amely ezt a kört akár irreverzibilisen is megbonthatja...
A manapság alkalmazott szerek (carbidopa-levodopa-készítmények, COMT-gátlók, dopaminagonisták, amantadin stb.) a betegség PROGRESSZIÓJÁT állítják meg vagy késleltetik, a betegség amúgy gyógyíthatatlan és végsősoron halálos.
Idős betegeknél a zavartság nem ritka, ugyancsak gyakoriak a túldozírozás okozta hypoton-hyperkinetikus mellékhatások (chorea, haemiballismus-ballismus, stb.), amelyek a beteg és hozzátartozó életét pokollá teszik.
Előrehaladott stádiumú, nehezen titrálható gyógyszerszintű betegeket szigorúan NEUROLÓGIÁN kezeljék...addig rehabilitációs kezelést nem szabad elkezdeni, amíg gyógyszerszintjei nincsenek beállítva.
Van még egy öreg hiba,amit idős zavart Parkinsonos betegnél elkövetnek, nevezetesen az, hogy (amúgy idős, psychoticus betegek esetén nyugtatásra kiválóan alkalmas) tiapride- tartalmú szert alkalmaznak, ami Parkinsonban ellenjavallt...
Nem kizárt, hogy a papa megadózisokban kapta ezt a szert.
De, ismétlem, összességében nem könnyű egy ilyen beteg kezelése.

a szervezetbe = a szervezetben

Ami a gyógyszerprospektusokat illeti, hát az a lista rémisztő, amit a gyártó fel szokott sorolni lehetséges mellékhatásként, de ezek a tünetek az esetek csekély százalékában jelentkeznek. Az egésznek puszta defenzív jellege van, szóval a gyógyszercég saját magát védi azáltal, hogy minél több olyan symptomát sorol fel, amely előfordulhat az adagolás során. Ilymódon nagyon leszűkül annak az esélye, hogy a beteg bármilyen nemkívánt hatás jelentkezése esetén perelhesse a céget.
Nemhiába szól minden gyógyszerreklám végén felgyorsított ütemben az, hogy "Zum Risiken und Nebenwirkungen, lesen Sie die Packungsbeilage oder fragen Sie Ihren Arzt oder Apotheker!...":)

@Leroi: szép jó napot. Kaphatok -e a tegnap háromszor nekikezdett és igazán szakszerűtlen kérdéseimre, vagy hagyjuk?
A történetet nem ismétlem meg, a kérdést röviden: Az előzmények alapján várható-e epilepszia a gyógyultnak nevezhető betegnél és ha igen, hová érdemes menni kezelés ügyében?

[Nagyon nem szeretem azt olvasni,hogy "a személyzet – a doktornővel egyetemben- a naponta zsebekbe dugdosott ezresek ellenére is csak akkor mutatott némi aktivitást ha jelen volt valamelyik családtag."]

Bizonybizony! Nem szereti. Kéretik mindenki ehhez tartani magát. A posztoló ismét hazudik. Biztosan elitta azokat az ezereseket és utána ment a kórházba részegen garázdálkodni.

"Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre"

Minek? Hogy úgy legyen lekezelve, lehazugozva, lenézve, ahogy még soha?
És utána doktorok és doktornők egymással versenyezve méltathatják saját és egymás nagyságát kommentek százain keresztül, elalásig?

@tbjárulékfizető:
Igen, potenciálisan bármilyen koponyaűri esemény lehet epileptogén jellegű. LEHET...ismétlem, nem kötelezően.
He bekövetkezik, neurológushoz kell fordulni.
Preventiven szedjen 2x200 mg carbamazepine-t a beteg (controlled release)...

@tbjárulékfizető:
Az erre való esélyt súlyossági sorrendben a tegnap felsoroltam.
Tehát: trauma okozta vérömleny(ek), műtét, daganat, roncsoló vérzés, pókhálóhártya alatti vérzés (esetleg lágyulás)...

@El Visco Stello: Megint bal lábbal keltél?

Érdekes, hogy annak a pesti kórházkomplexumnak, amelyhez a Szt.-Margit is tartozik, egy volt nyíregyházi főorvosnő a főigazgatója.
Aki neurológus...

@Irise:

"Ilyent akkor szoktunk mondani , mikor már nagyon unjuk az indokolatlanul balhézó családot, a hisztérikus rokonokat és a hattyú halálát napi szinten. És biztos vagyok benne,hogy miután elmentek az osztályról, csendben ünnepeltek a kollégák. Nem a betegtől való megszabadulás miatt,hanem a rokonságtól való megszabadulás miatt."
Leroi
"Előrehaladott stádiumú, nehezen titrálható gyógyszerszintű betegeket szigorúan NEUROLÓGIÁN kezeljék...addig rehabilitációs kezelést nem szabad elkezdeni, amíg gyógyszerszintjei nincsenek beállítva."

Lehet szeretni, imádni a kollégákat.
De azért ne légy már ennyire kritikátlan.
Ami disznóság, ami hiba az akkor is az, ha neked tetsző esetleg.
Merem remélni, hogy talán azért még sem.

@Leroi: köszönöm a segítséget.
Amit nem értettünk tisztán és világosan, azt majd segítséggel kielemezzük, megoldjuk.
És tényleg vannak érdekes dolgok, még egyszer köszönöm a válaszát.

@Dr.laikus PhD: Ha a saját rokonod hisztériázik, örülsz neki? Nem. Annak örülsz,ha én itt kritikátlanul viselkedek? Nem. Akkor miért lepődsz meg azon,ha a kórházban sem örülnek az ilyen viselkedésnek?

@Irise: "bekamerázták"

Ez nem rossz ötlet. Nekem a mobil jutott eszembe, vannak furmányos emberek, akik megteszik, vagy meg fogják tenni, aztán irány a jútúb.

@Irise:

Nem örülök a hisztinek, de nem kéne eljutni odáig.
Itt bizony hibáztak, nem kicsit nagyot.
A többi ennek a folyománya.
Láthatóan a család figyelt a hozzátartozóra, pontosan tudták, hogy valami nem jó.
A lekezelő, hányaveti viselkedés (holott tudnia kellett, hogy rossz helyen van) nem megoldás.
Ahogy olvasom őt, talán partnernek lehetett vóna tekinteni.

Nagyon laikus vagyok ebben, de az első blikkem nekem is ez volt, hogy talán nem rehabra kell ezt a beteget megpróbálni elrakni.

@Dr.laikus PhD: Ó,értem. Szóval akkor a hiba Leroi szerint az volt,hogy rehabilitációs osztályon volt a beteg és nem neurológián?...
pici kacifánt,hogy sürgősségiről rehabilitációs osztályra koponyatöréssel beteg nem fog kerülni,mert nem fogják elfogadni...
Már régen dolgoztam Magyarországon, de elképzelem ezt a referálót.
-Jónapotkívánok, X.Y. dr vagyok a Bp.-i Rakamaz kórház sürgősségi osztályáról,és a 24 órás maximális sürgősségi osztályos tartózkodás után szeretném koponyatöréses, zavart, Parkinsonos betegünket a rehabilitációs osztályra beutalni.
*és a vonal másik felén ekkor kacagás kíséretében leteszik a kagylót.*
Teccik-e érteni,miért?
Mármost persze lehet,hogy tévedek és kérem a T. Kollégákat,mondják meg,miért.

@ondol:

Teljesen mindegy.
Van nekem is fényképem kikötözött idős beteg fekélyes kezéről.
Csak éhes volt és enni kért, nővérnek meg nem tetszett, hát kikötötte.
Semmi nem lett belőle akkor....

10 év telt el azóta. Most már lett, de nem kellett volna ennyi időnek eltelni, ha nincs a kritikátlan mi kutyánk kölyke hozzáállás.

@Dr.laikus PhD: Más szóval nem vagyok biztos benne,hogy esetleg nem értett-e félre a posztoló valamit.
Volt már betegem, aki a monitorozást "libasipogó"-nak hívta,mert olyan,mintha kislibák sipognának benne.
Volt betegem, akinek szívizületgyulladása volt. Volt betegem, akinek fejgerincrönygenye volt. Volt egy betegem,aki panaszkodott,hogy neki szérum van a vérében...
sok mindent félre tudnak érteni.

De minden lehet, lehet,hogy a posztoló apukáját simán elfogadták rehabilitációra 24 órával a koponyatörése után...

@Irise:

Irise én elhiszem, hogy fáradt vagy.
A végső megoldás mégis egy másik osztály, egy másik kórház ahol rendbe rakták, jól gyógyszerelték.
Ehhez hiszti kellett.
Miért?

@Dr.laikus PhD: Meg 8 hét.

@Dr.laikus PhD: Mennem kell, egyébként imádnék vitatkozni Veled.

@Irise:

Nézd a posztoló stílusát.
Nem akart okosabb lenni senkinél, várt, mert bízott.

Leroi írja, hogy neurológián van a helye.
Ott is nehéz a dolguk.
Elfecsérelt 8 hét.

@Irise:

Jó munkát! :-)

@Dr.laikus PhD:
Szia, üdvözöllek, én arra céloztam, hogy a parkinsonos beteg ne legyen egy rehabilitációs szakorvos gondjaira bízva beállítatlan dopaminszinttel...
Van ugyan neurológus is rehabilitációs másodszakvizsgával, aki rehabilitációs osztályon dolgozik, de nem biztos, hogy azon az osztályon épp a parkinsonos betegek therapiajában kellő jártasságot szerzett orvos volt a papa kezelője.
Az, hogy nem kritizálom (az egyébként rám jellemző) vehemenciával az esetet, nem azt jelenti, hogy egyetértek a papával való bánásmóddal.
A szénnészedálással semmiképpen.

De...ismétlem: félelmetesen nehéz egy idős Parkinsonos beteget permanens on-fázisban tartani...Szakember legyen a talpán, aki ezt nehézségek nélkül eléri...

@Leroi:

Én is így értettelek. :))

@Leroi: szeretném megtudni, hogy eü. szakmai körökben van-e valamilyen ismeret, sorrend, bármi, ami a szakmai megfelelőségre vonatkozik? nem feltétlen publikus sorrend, csakhogy van-e valami?
Magyarán, ezek itt jól csinálják, kevés a melléfogás, ezeket meg inkább be kéne zárni, annyian jönnek át félre kezelve, ilyesmire gondolok.
Most intézmények közöttire gondolok, nem a főorvosi mgbeszélésen elhangzottakra.

Nekem csak az az egy kérdésem lenne a poszt írója felé, hogy hol volt a 8 hét alatt a bácsi saját neurológusa, aki az eddigi gyógszerelését intézte.

@tbjárulékfizető:
Nyilván, hogy van betyárbecsület és szakmai szolidaritás, másszóval a gyengébbet, elesettebbet nem kinyírom, hanem támogatom.
Nem dobáljuk egymást sárral, nem áskálódunk, nem vamzerkedünk, nem nyomunk fel senkit.
Nem fölényeskedünk, nem kivagyiskodunk, nem szenvedünk rangkórságban.
Elméletben.
Hogy a gyakorlat valójában mit hoz, mi az igazi álláspont jelenleg, ahhoz nekem magasabbrendű klinikai vagy kórházi körökben kellene mozognom,
de mivel sajnos vagy szerencsére
ilyen nem adatott meg nekem, a kérdésre csak ennyire tudok válaszolni.
Mindenesetre, a kórház, ahol dolgozom, az ország első 10 kórháza közt van úgy 10-12 éve megszakítás nélkül.

@tbjárulékfizető: Amely intézmények itt nincsenek megposztolva. Van néhány ilyen. És láss csodát, vannak olyan intézmények, amelyek az összevonások révén egy másik intézmény alá kerültek, de őrzik jó hírnevüket.

@El Visco Stello:
Ezt megköszönöm Neked és méltatásnak veszem.
Nem a mi nagyszerűségünk, hanem nagyfőnökünk érdeme, aki úgy menedzseli ezt a kórházat, hogy a Wall Street tőzsdecápái megirigyelhetnék...:)

@Leroi: szóval van ilyen sorrend. Nem a szépemlékű Horváth Ágnes kísérletére gondoltam, hanem szakmai berkeken belülire.
Meg nem is kértem felsorolást, én is úgy gondolom, hogy ez nem publikus.
És mivel nem igazán kaptam választ a legutolsó félmondatomra ( 13:47), gondolom, nem is fogok, látom, hogy butaság volt megkérdeznem. Elnézést.
De más úton azért próbálkozni fogok.
a saját dolgomban elég jó tanácsokat kaptam szakorvosoktól, ha megfogadtam, jól jártam.
További jó munkát, most, hogy esik a hó, gondolom, nemsokára telt ház lesz. Nekem meg hétfői határidőm van, most már dolgoznom is kell.

@El Visco Stello: ez még mindig virágnyelven van. Keresek egy jó neurológust, ennyi!

@tbjárulékfizető: és lehetőleg Budapest közelében, ez lemaradt.

@tbjárulékfizető: Gyermek esetében tudom, merre indulj.

@El Visco Stello: GPS?

@tbjárulékfizető: Én csak azt a módszert tudom, hogy ha nem ismersz olyat, amelyikben megbízol, kérdezz meg hármat. A háromból már könnyebben választ az emberfia (vagy lánya). Egyrészt három különböző véleményt hallasz ugyanarról a dologról, tehát jobban meg tudod ítélni, hogy miről is van szó, másrészt a háromból a legszimpatikusabb hozzáállásút kell választani, amelyikben legjobban meg tudsz bízni.

@tbjárulékfizető: nem gyerek, csak néha infantilis. A hugom.

@Irkutszk: hét sajnos ez a téma az , amiben nem nekem kell az irányt megválasztani, hanem szakmabelinek. A szakmai referenciák nem ismeretek számomra, csak annyit vagyok képes felmérni, hogy ez most nem jött össze, valami nem jó. De gondolj bele, egy tanár, aki órán rohamot kap, mert van gyógyszere, de nem a legjobb.
Mi lenne a gyerekekkel?

@tbjárulékfizető: Elnézést, azt hiszem, félreértettél. Kérdezzen meg a beteg három orvost, hogy szerinte mit kellene tenni, miért, meddig, hogyan. A három elbeszélgetés alapján már könnyebben tud választani, ismerni fog három neurológust, akikhez szaladni tud, így kevésbé is lesz összezavarodva egy olyan helyzetben, mint amiben most lehet.

@tbjárulékfizető:
"Az előzmények alapján várható-e epilepszia a gyógyultnak nevezhető betegnél és ha igen, hová érdemes menni kezelés ügyében?"
Ez volt a félmondat.
Előfordul(hat) epilepsziás roham, és ha előfordul, neurológushoz kell fordulni.
Ezt írtam le fentebb is.
Neurológust pedig ismerek jó félszázat, Debrecentől Pest érintésével Szegedig.

Kedves Kommentelők, én írtam a posztot, igyekszem mindenki kérdésére válaszolni, addig is köszönöm hogy elmondtátok a véleményetek!

@tbjárulékfizető: Elnézést, azt hiszem, félreértettél. Kérdezzen meg a beteg három orvost, hogy szerinte mit kellene tenni, miért, meddig, hogyan. A három elbeszélgetés alapján már könnyebben tud választani, ismerni fog három neurológust, akikhez szaladni tud, így kevésbé is lesz összezavarodva egy olyan helyzetben, mint amiben most lehet. Éppen arról szól a nem paternalisztikus orvoslás, hogy a beteg választ a végén. Nem az orvos dönt mindenben, hanem a betegnek saját döntési joga van, hiszen az ő egészsége, az ő élete.

@El Visco Stello: Like.

@tbjárulékfizető: kugli: 47.517983,19.030423

@tbjárulékfizető: kugli: 47.517983,19.030423

@Leroi: bocsi, a félmondatok közül a második félmondatot kellett volna írnom. Kielégítő választ kaptam, mert amire nem, azt nem volt etikus megkérdeznem, így nyilvánosan bizonyosan nem . Mégegyszer köszönöm a segítséget, tényleg az volt.

@Irise
értem a kritikádat, de sajnos igaz amit írtam, azért nem olyan nehéz leeellenőrizni azt hogy valaki alatt kicserélték-e a pelenkát, evett, ivott-e és hogy megfürdették-e. Nem várta senki hogy egy hát alatt meggyógyul, de ahogy írtam, "mindössze" betört a feje és kicsit szédült, de evett, ivott, újságot olvasott, élte az életét. ez egy hét alatt totális káosszá alakult, ahogy bekerültünk, fel sem tudott állni és nem ismert meg minket. Nem azt vártam a doktornőtől hogy bejelentse hogy elmegy, de azért azt se vegyük normálisnak hogy a kezelőorvos azt sem mondja hogy ki veszi át, vagy kihez fordulhatunk.. (ez egyébként már a 2-ik hét végén volt). A kollégák a javaslatukhoz azért azt is hozzátették: nem értenek egyet a doktornő kezelési módszerével és jobban tenném ha nem hagynám itt sokáig. Összefogalva : igenis elvárható egy kezelőorvostól hogy hetente egyszer normális felvilágosítást kapjak és a nővérektől is elvárható hogy ne hagyják ott naphosszat a pisis ágyneműben étlen-szomjan a beteget. Az elmúlt években sajnos igen sok orvosnál megfordultunk és láttunk jót - rosszat, de ez tényleg alulmúlta az egészségügyről alkotott össznépi negatív képet. Tisztelem és becsülöm az orvosok és a nővérek munkáját, a jelenlegi helyzetükben még a hálapénzzel is egyet kell hogy értsek, de ebben a kórházban és ebben a helyzetben egy doktornőt kivéve (aki a végső lökést adta, hogy vigyem innen de gyorsan) gyalázatos volt mind az emberi mind a szakmai hozzáállás.

Végigolvasva az összes kommentet, szeretnék még néhány további félreértést eloszlatni:

Az "idős Papa" 60 éves, aki 4 évvel ezelőtt még autóval járt, extrém sportokat űzött, sportolt, szellemi munkát végzett. Ezzel csak arra akarok utalni hogy ne egy bácsikát képzeljetek el aki már amúgy megroggyanva magatehetetlenül összetörte magát és család - nem akarja látni hogy milyen állapotban van- ezért az orvosokkal hisztériázik, minden lehetséges alkalommal és csodát vár addig is a szakembereken tölti ki a keserűségét. Nem, nem erről van szó.

Elesett, nem volt koponyatörés (ilyet egyébként nem is írtam), csak egy felületi sérülés szédüléssel. Ebből sikerült egy hét alatt öntudatlan állapotot varázsolni.

Nem hisztériáztunk, nem volt hattyú halála sem az évek során sajnos volt alkalmunk már hozzászokni az efféle helyzekhez. Ahhoz azonban nem szoktunk hozzá és nem is voltunk hajlandóak hogy a pisiben fekve ne ismerjen meg az apám és a orvos elhajt a picsába hogy én nem értek ehhez. Én úgy tudom hogy a betegség kezelésében igen nagy szerepe van az orvos-beteg és családi környezete szoros együttműködésében, ehhez kértünk tanácsot, iránymutatást. azt nem tartom iránymutatásnak hogy a doktornő csak a borítékot fogadja el, a kérdésekkel meg már elküld. nem kell ahhoz szakembernek lenni hogy az ilyen tempójú hanyatlást és a rossz irányt valaki észrevegye.

A történet befejezése:
Protekciósként átjutottunk az AEK Neurólógiájára, ahol szintén elképesztőnek titulálták apukám állapotát. 1 hét után azt is hozzátették hogy nem biztos hogy ők a legmegfelelőbb osztály,(stroke specialisták) így - már orvosi támogatással - tovább keresgéltünk. A megoldás a Neurológiai Klinikán született meg ahol Dr. Takács Annamária és kollégái segítőkészségének és szakmaiságának hála napokkal az odakerülése után már javult az állapota és 2 hét múlva hazajöhettünk. Takács doktornő betege azóta is, teljesen átállította a gyógyszerezést, havonta járunk ellenőrzése és lekopogom, jól van.

Hogy miért kezdődött az egész kálvária: mert a betegség súlyosbodásával sajnos a korábbi kezelőorvos már nem vállalta apukám ellátását és a baleset idején épp az új (margit kórházi) orvoshoz kerültünk.

és külön:
@irise:

nem kívánom hogy bármikor is át kelljen élned a szüleid/gyermeked mellett hogy ennyire semmmibe veszik a szeretteid méltóságát, majd utána ezt valaki egy hisztinek minősítse. Ahogy sokan indokolatlanul támadják az orvosokat, úgy te is lehetnél több tisztelettel a másik oldal megpróbáltatásai iránt.

@borkaboo:
A megnevezett professzornő, Dr.T.A. Parkinson-therapiaban a Number One ma Magyarországon, a választás a lehető legjobb volt...
Volt szerencsém pár továbbképző előadását meghallgatni, brilliáns szakember...

@borkaboo:
Az ötödik ill. hatodik évtizedben (40-es és 50-es korosztály) kezdődő Parkinson kór fulminánsabb lefolyású és rosszabb prognózisú, mint a késő öregkorban kezdődő.
Közülük kerülnek a ki a korábban lerokkanó, egészen zavarttá váló, therapiaresistenssé váló esetek...de ez nem utolsósorban a rosszul megválasztott / időben el nem kezdett kezelésnek is köszönhető.
Ugyancsak gyakori az említett korosztályokban a kezelt betegeknél az általam fentebb említett choreiform túlmozgások megjelenése.
Nem statisztika, hanem személyes tapasztalat...

@tbjárulékfizető:
www.sote.hu/intezetek/betegellatas/?inst_id=47&page_id=1
rákattintva kiadja a szakrendelések specialistáit.
Mi epilepsziás beteggel a családból Dr. A.Zs. doktornőnél jártunk, minden rendben most, a 2. gyógyszer bevált.
Háziorvosi beutalóval, előzetes időpont egyeztetéssel szerintem elérhető a rendelés.
Már ha jól értettem, hogy neurológust keresel, és pesten.

@nida /az ÉLET egy nagy g..i mágus: köszönöm a segítséget,jól értetted.
Meg én is az előző kommenteket, a rendelési idő pdf már el is ment az érintetthez.
És most már tényleg elkezdek dolgozni, különben ülhetek itt egész éjjel. Mindenkinek további szép estét.

@tbjárulékfizető:
Igazán nincs mit.

@Dr.laikus PhD:
Miket tudsz :O
Kedvencek közé besorolva:)

@borkaboo:
Nagyon jó, hogy jó a vége, és igen, ki kell állnunk magunkért, és a hozzátartozóinkért, ha nem ezt tettétek volna még belegondolni is rossz, ez a kommented pedig még jobb mint a poszt, teljesen érthető, és belekötni sem lehet szerintem, igaz én már a posztot olvasva is értettem.

Vajon mi vár a harmincas parkinsonosra?
Első szakrendeléskor tőlem csak 30-40 évvel idősebbeket láttam, az egyik nénikének fennakadt a szeme, úgy rohant a kísérője segítségért, a második látogatásomkor éppen tanúja voltam az orvos telefonbeszélgetésének, amelyben azt ecsetelte egy hozzátartozónak, hogy a beteg vizionálása teljesen normális, nos ezek után miért ne hinnék a gyógyszer mellékhatásaiban?
Megijedtem ettől a betegségtől.

@fehérzaj:
Egy dolgot tudok mondani: el kellene menj egy neurologushoz, masik varos, egyetemi kozpont!
Nem fognak kidobni... :)
Ott elmondhatod a panaszaid (a forgo szedulest is, akar teljesen mas problema is lehet), a gyogyszerekkel valo fenntartasaid, a felelmeid!
Csak batoritani tudlak erre: nem befosni!

@womanestomen:

@miklos.rabai: lehet, hogy más már kérdezte, s te megválaszoltad, de ha elkerülte a figyelmemet, elárulnád nekem: milyen szakterületen dolgozol?

kereso.eekh.hu/index.php?tipus=1

@fehérzaj: Szerintem nem biztos, hogy Parkinsonod van, lehet esszenciális tremor és még sok más is. Ne dugd a fejed a homokba, menj el valami jó helyre. fetebb többen dicsérték a SOTE Neurológiai Klinikáját, érdemes megpróbálnod.

@Dr. Morcz: Ja forgó szédülés meg lehet fül-orr-gégészeti baj, lehet BPPV szindróma stb.

@borkaboo: Ebben az esetben töredelmesen bocsánatot kérek. Viszont még mindig nem értem,hogy kerülhetett sürgősségi osztályról egyenesen rehabilitációs osztályra. Biztos nem hagytál ki semmit?

Hát, nekem sem áll össze a történet.
A beteg egy elvileg banális sérüléssel a sürgősségiről hazamegy, nem rakják át más osztályra. Ha a fejsérülés elér egy bizonyos szintet, akkor viszont traumatológiai osztályra kerül megfigyelésre, esetleg idegsebészetre, ha netán műtét kerül szóba. Az általam ismert rehab osztályokra mindenhol hetekben vagy inkább hónapokban mérik a várakozási időt, nem vesznek fel senkit a sürgősségiről.
Azt minden probléma nélkül elhiszem, hogy valaki nem ért tökéletesen a Parkinson gyógyszereléséhez, az viszont kétséges, hogy minden indok nélkül leszedálják a beteget - ez senkinek sem jó, sehová sem vezet.
Kétségeim vannak.

"Azt minden probléma nélkül elhiszem, hogy valaki nem ért tökéletesen a Parkinson gyógyszereléséhez, az viszont kétséges, hogy minden indok nélkül leszedálják a beteget - ez senkinek sem jó, sehová sem vezet."

Nem vezetett sehová. Mi több Leroi leírta, hogy határozottan ellenjavallt.

Keresitek azt a pontot, ahol vagy a hozzátartozó, vagy a beteg felelőssé tehető, mert egyéb iránt teljesen mindegy hogyan került a számára nem megfelelő helyre. :((((

@fehérzaj: Essenciális tremor és Parkinson kór létezhet együtt is,habár 2 különböző betegség.

@miklos.rabai:
Elfelejtettem mondani, hogy a nagy szédüléses roham előtt már volt más jellegű egyensúlyzavarom, úgy megyek olyankor, mintha be lennék rúgva.

Egyébként jó lenne egy másik egyetemi központba elmenni, csak nem tudom, hogy kaphatnék én a SOTE szakrendelésére beutalót.
Egyébként hónapokig vizsgáltak, még az immunológián is jártam, idegsebéssel igaz csak már a műtőben volt szerencsém találkozni a biopszia során, mert még a sclerosis gyanúja is felmerült.
Keringettek a pajzsmirigy szakvizsgálat, az egyensúlyvizsgálat, az immunológia, a neurológia között.
Esszenciális tremorral ugye nem jár végtagzsibbadás, ügyetlenkedés, fejremegés.
A gyógyszert meg azért nem szedem, mert azért mégiscsak fura lenne munka közben fehéregereket vízionálni, aztán máris vinnének a pszichóra.
Ha lenne egy olyan orvosság amely megszünteti a remegést, de nem hoz más pszichés betegségeket elő, akkor szedném.

Egyébként köszönöm a válaszokat.

@miklos.rabai: Köszönöm az ajánlót, megnéztem a filmet. Megrendítő! Micsoda mázlisták a mai betegek, és mily sokat kell még kutatnunk, hogy lehetőség szerint még mázlistábbak lehessenek!

@Irkutszk:
Orulok, ha tetszett... :)
Tenyleg remek film!
Az utolso mondatod, meg 100%-ban igaz, osszehasonlithatatlan a helyzet a 100 evvel ezelottivel. Felelmetes mekkora volt a fejlodes. Es meg nincs vege... :) De adott pillanatban sajnos, szinte semmi sem eleg, semmi sem jo! Mashogy kellene hozzaallni!

@batgirl: Hülye hát. Többen felgyógyultak már rákból és infarktusból is, pedig azok halálosak. Halálosnak nem az "okvetlenül halállal végződő" betegségeket nevezzük (akkor az életet kéne ide sorolni), hanem azokat, amelyek nagy valószínűséggel végződnek úgy. Egyébként kivégzést is éltek túl már többen, pedig az eléggé halálosnak van szánva.