Jung azt javasolta, minden orvosi rendelőben ki kellene függeszteni: amit a természet nem akar meggyógyítani, azzal az orvos hiába próbálkozik.

Ami pedig a "paternalisztikus" modellt illeti:eleve van ilyen attitűd a felnőttekben a szülői ház elhagyása után. A vér szerinti apa szerepét ezúttal a háziorvos, vagy az orvos kapja meg, de ez már pszichológia, és ehhez korán van.

Ez egy jó kis poszt volt. Valóban ez lenne az ideális és én beteg-oldalról azt látom, hogy néhány orvosban megvan az a képesség, hogy felmérjék, milyen szellemi és érzelmi állapotban van a beteg, akivel beszélnek és ennek megfelelő "modellt" alkalmaznak. Sajnos ez a képesség nem minden orvosban van meg, sokaknak az érzelmi intelligenciája annyira alacsony (vagy mindig alacsony volt, vagy kiégtek), hogy tényleg nem lenne szabad emberekkel foglalkozniuk.
Van olyan beteg, akire hiába próbál az orvos partnerként tekinteni, mert az nem ezt várja, hanem azt, hogy a jóságos fehérköpenyes nagytudású ember megmondja a tutit. Aztán vannak olyanok, akiknek a partnerként kezelés sem elég, nekik kiszolgálás kell.
Ez sem szól másról, minthogy mindannyian különbözőek vagyunk és aki emberekkel bánik, annak ismernie kell az embereket; aki kiszolgáltatott emberekkel bánik, annak ismernie kell az emberek minden rezdülését.

Tökéletesen egyetértek az első két kommenttel, ha felébredtem talán tudok valamit hozzátenni...

@Motorpenis: "amit a természet nem akar meggyógyítani, azzal az orvos hiába próbálkozik"
Én mégis szeretném, ha megpróbálnák. Hátha változott azóta valami.

Az én konszenzus-felfogásom szerint a konszenzus végeredmény. Addig el kell jutni. És itt ez a nagy kihívás. Utána már minden területen minden megy, mint az ágybakarikacsapás.
Ha már fundamentumok: el ne felejtsük a "hálapénz alapú" gyógyítást!

@P75: Ezt nagyon jól összefoglaltad. Én még egy tényezőre hívnám fel a figyelmet, ami két generációval feljebb fel sem merült, de ma már szépítgetni sem nagyon lehet: az orvostudomány gyógyítási statisztikái gyalázatosak és azok is főként a tünetelnyomáson alapulnak, szó sincs gyógyításról. Ahogy Hofi mondta: a sebész, az igen! levágta, tényleg. De a többi! Rák, autoimmun betegségek és sorolhatnám - fingunk nincs az okokról, és a valódi megszüntetésről. Tisztességesebb lenne ezt elismerni, a sok nagyképű duma, meg mellébeszélés helyett /már meghalni sem lehet, csak exitálni :-(((/. Nem véletlenül fordulnak az emberek más, alternatív megoldások felé, amiknek egy részéről kiderül, hogy ugyanolyan hatástalan, de legalább kárt nem okoz. Az orvosok viselkedésében meg sokszor érzem azt, hogy rettenetes lehet a tudat, hogy valódi segítséget nem tudok adni és állatira kimerítő lehet egy életen át a kompetenst játszani.

@orövoár: autoimmun betegség: a 4. csakra, ún. szívcsakra bezárása. :-)
"A beteg szimbolikusan és fizikailag is önmaga ellen harcol. Emögött, mártír viselkedés, a saját szükségletek megtagadása áll.
Az ilyen típusú betegségeknél különösen figyelni kell arra, hogy a beteg megélje szükségleteit."

"A szívcsakra az anyag és a szellem világa közötti híd. Hozzá kapcsolódik az együttérző és a feltétel nélküli szeretet, melynek jegyében elfogadunk másokat és feltételezzük róluk, hogy igyekeznek a tőlük telhető legjobbat adni.
Önmagunk teljes elfogadása is a szívcsakrával kezdődik."

Nagyjából benne van az is, miért kellene integrálni a módszereket.

/Hozzátenném, csak olyannal szabad foglalkozni, aki se az orvostudományt, se az alternatív megközelítést nem tekinti ellenségnek. Értsd kerek perec megmondja, hogy a vakbélgyulladás tünetekkel irány a sebészet, majd a műtét után harmonizálja a meridiánokat.../

@Scala:

Téged itt most szét fognak tépni, készülj lelkiekben.
Amit írtál, arra az a válaszom: De még mindig előremutatóbb Az én válaszom: vagy igen, vagy nem.
Ne jelentgessünk ki kategorikusan,

@Scala:

Bocs, az előbb elsült az ENTEREM.
Amit írtál, arra az a válaszom: vagy nem. De még mindig előremutatóbb "szívcsakrázni", mint 20 éves emberek szemébe vágni, hogy pár év és tolókocsi, gyereket nem szülhet, és lóadagban megy a szteroid.

@Scala:
"Emögött, mártír viselkedés, a saját szükségletek megtagadása áll."

A mártíromságot én nem érzem, inkább az adni akarást, akár a saját szükségleteim háttérbe tolása árán is.
Van amikor ezt meg kell tenni.
Ráadásul örömet okoz adni - nekem.

Akkor mi a megoldás?

De azért gondolkodom még rajta. :)

@orövoár:

Szívcsakra alatt én gondolkodást értek a belső lelki folyamataimon.

Szívcsakra, egy szó, egy hely, amit el lehet képzelni, színezni, megfoghatóvá tenni - gondolkodni az okokon.
Én így gondolom - lehet rosszul.

@Dr.laikus PhD:

A hívő Istent is elképzeli, hogy a misztikuma megfoghatóvá, érthetővé váljon.

Lásd Jézust Isten fiát....

@Dr.laikus PhD: az már a két felső csakra, más terület. :-)
A szentek feletti glória pl. azért volt egyértelmű korábban, mert jóval többen látták a csakrák színét (nem azonos az aurával és annak színével!). Fehér, fénylő koronacsakra.
Ez a látási képesség azért nem volt haszontalan. A civilizáció előtti nyersebb viszonyok közt messziről tudtad, hogy a közeledő milyen szándékkal, indulatokkal érkezik: a következő egy másodpercben döntöttél fuss/menekülj, vagy érdemes szóba állni vele.

@orövoár:
700 évvel ezelőtt (messzebbre azért nem mennék) a fekete halált Isten büntetésének gondolták az emberek.
Aztán őrültek úgy gondolták, hogy temetőkből lopott holtesteket felboncolhatnának, és leírhatnák, hogy mit találtak, így kezdődött az emberi szervezet felépítésének leírása.
Aztán arra is rájött az emberiség, hogy a franckór nemi úton terjed, míg a TBC meg levegőben.
Majd az is kiderült, ha lezárják egy területen az ivóvizet biztosító ám fertőzött kutakat, akkor a kolerában elhunytak száma a környéken lezuhan.
Aztán arra is fény derült, hogy a kéményseprők herezacskórákja (mivel ott is kormosak lettek) rendszeres mosakodással megelőzhető.
Valami idióta megalkotta a himlő ellen a védőoltást (kb. 200 éve).
Aztán egy másik megalakítja a mikrobiológiát és rájön hogy gömb meg pálcika alakjuk van (más alak is van, ma már ezt is tudjuk), aztán kitalálja a róla elnevezett pasztőrőzést.
Kiderült, hogy életben maradnak az anyák, ha az orvos kezet mos a boncolás és szülés között (kb. 150 éve).
Első baktériumok tenyésztése (kb. 130 éve).
Valami Röntgen nevű felfedezi a később róla elnevezett sugárzást. (kb. 115 éve)
A belső fül leírása, 2 magyar Nobel-díjat is ért.
Az alap biokémia folyamatok leírása kb. 90 éve folyamatosan zajlik.
A C vitamint is fel kellett valakinek fedeznie, ez is magyar Nobel-díjat eredményezett, de ez az ipse a citromsavciklus leírásában és az izomműködés leírásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Aztán a II. világháború előtt valami barom véletlenül rátalált a penicillinre.
Aztán gyakorlatilag az emberiség eradikálta a bolygóról a himlőt. Ugyanakkor a TBC kiirtása a mai napig nem sikerült (hiába határozta el az ENSZ)
Felbukkan a HIV (kb. 40 éve), majd kimutatják a vírust (kb. 30 éve).
Kitalálják az in vitro fertilizációt.
A technika fejlődésével megjelenik az ultrahang, mindenhol elérhető a röntgen, ma már a CT és az MR is.
Felfedezik a Helicobakter pylorit, amivel forradalmasítják a bélrendszeri fekélyek és rákok etiológiáját.
Robbanás zajlott le a sejtbiológiában, leírják az emberi genom szerkezetét, megdöbbennek a tudósok, hogy mindössze 30 000 génünk van, aztán megjelenik a klónozás, állatot is klónozunk, konspirátorok szerint már embert is.
A gyógyszeripar olyan szintre jut a fejlesztéssel, hogy gyakorlatilag az összes emberi létfontosságú molekula szintetizálható pl: inzulin, agyalapi mirigy hormonok... és nem kell őket halottakból vagy állatokból kivonni. Aztán felfedezik a Viagrat. És olyan molekulák után is kezdenek kutatni, amik molekuláris szinten képesek gyakorlatilag visszafejleszteni daganatokat pl: CML...
Afganisztánban az amerikai katonának a véralvadási folyamatban szerepet játszó aktivált VII-es faktort tartalmazó fecskendő lapul a zsebében, ami ha leszakad a lába megmenti az elvérzéstől.
A sebészetben újabb és újabb technikák kerülnek bevezetésre. Ma már túlélheti az is akit meglőttek. Traumatológusok és ortopédiusok összecsavarozzák, összelemezelik a legkisebb törést ill. szakadást is.
Az onkológiában ma már teammunkában vezetik a beteget a betegség leküzdésében.
A genetikai betegségek léte ma már jóval a születés előtt kideríthető.
A jövő a génterápiáé.

STB...

Emellett természetesen az orvostudománynak fingja sincs a betegségek okairól, illetve azok valódi megszüntetéséről.
Az orvostudomány gyógyítási statisztikái gyalázatosak, és a kezelés főként a tünetek elnyomásán alapul.

Ezek után pedig mindenki tegye fel a kérdést, hogy ma élne inkább, vagy 100 éve. És tegye fel mindenki azt a kérdést is, hogy hol élne, ott ahol van MR, vagy ahol nincs...
Az élethez szerencse kell. Ez ott kezdődik, hogy az embert nem veteti el az anyja...
Egyebekben pedig nagyon nagy százalékban az ember tehet arról, ha valami baja lesz...
Ha pedig baj van, akkor az orvos és az orvostudomány mai elmaradott színvonala akkor is egy lehetőség a korrekcióra... De nem kötelező vele élni...

@Scala:

Na innen nekem már sokk :DD

"De az is hozzájárul az egészhez, hogy régebben más volt az orvos-beteg viszony, ez volt a "paternalisztikus" kapcsolat, amikor az orvos megmondta a betegnek, hogy mi a teendő, és a beteg azt tette."

majd amikor a gyerekedet jol tarkonvagja a tanito, akkor be kell menni a tanito Ur / Urasszonyhoz es elbeszelgetni vele, majd otthon meg jol megruhazni a gyereket, hogy miert olyan tiszteletlen :)
ugyanis abban a regi vilagban ez is benne volt

A téma kezd összhangba kerülni az illusztrációval.
Véletlen-e hogy egy másik cikk illusztrációja itt is megjelenik?
zold.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=70863

@miklos.rabai:

Dr.Morcz Hatodévesre írta, hogy az utóbbi idők egyetlen jó dolga itt a blogon.

Köszönöm, ezt a visszatekintést, még ha nem is lehet teljes..

Jó dolog lettél Te is itt.

@miklos.rabai: A felsorolás igaz, a véleményeddel meg egyetértek.

@orövoár:

Sajnos eléggé nagy butaságot írtál.

Szerinted a mellrák 80 %-os gyógyulási aránya rossz?

@Dr.laikus PhD: annyi csak, hogy csak a két utolsó csakra elvont, az alsóbbak nagyon is a törzs-társadalom illetve egyénhez kötöttek. Isten, Felső Lény a csak vonal tetején.
chakrak.mindenkilapja.hu/html/18762185/render/csakrak

@Scala:

Igazán ebben az értelemben Jung azért közelebb áll hozzám.

Bocsánat.

@radiologus.hu: az a kérdés hol? mert van ország ahol 50 év felett a nők 1-2 évente felszólítást kapnak a biztosítótól, hogy irány mammográfiára. magyarországon meg .... én láttam egy nőt akinek a 4. stádiumú kifekélyesedett mellrákja sebalapján látszott a borda, de egy kongresszuson láttam egy videót ahol le volt fimezve, hogy a nagy kifekélyesedett kráter a mellüregbe vezet és látszott ahogy mozog a tüdő légzés során, és egyik esetben sem zavarta a pácienst sem a családját, csak véletlenül fedezték fel. amíg ilyen az egészségkultúra addig ne várjunk nyugati eredményeket

@Scala:

Belenéztem, érdekes....

egyébként már mellőzzük a csakrákat meg hasonló okkult tudományokat, van azoknak is megfelelő blogja. különben is pl a felfekvés megklompfolt káposztalapival gyógyítható a legjobban, de ezt tudományos fórumokon nem merném kijelenteni :)
az ecetes pakolás az viszont nagyon rossz, és az ecetes szalonnás sülthagymás az még rosszabb :D

@Dr.laikus PhD: a leírás nem az igazi, a kép miatt linkeltem.
Jungot szeretjük, igen.

@Scala:

Értelek, persze....

@Dr.laikus PhD: akkor jó. :-) Folyton pasztellszínekről (fél)álmodtam egy időben, idegesített, Max Lüschertől kezdve mindennek utánanéztem és ott kötöttem ki, h. csakra alapszíne; milyet vesz fel, ha alul, milyet ha túlműködik. És talált...

@radiologus.hu: sajnos sokan bedőlnek ennek a csúsztatott statisztikának. Ha egy mellrákos ember 5 év után tünetmentes, gyógyultnak mondják. Csak sajnos a 80% "gyógyultnak" úgy az 50%-a 15 éven belül visszaesik és rendszerint bele is hal.

@P75: mert a gondolkodási sémája ugyanolyan marad...

@P75:
Ugye abban azért egyetérthetünk, hogy az az 5+15 év, amit a beteg az 1. daganat diagnózisa utána agy kezelésnek köszönhetően élt, az emberi léptékünkkel nézve nagyon is sok.
A kérdés minden orvosi tevékenység esetén az, hogy a beavatkozás okozta rizikó vagy a lehetséges haszon-e a több (és itt mindent mérlegelni kell, a beteg korától kezdve a szociális helyzetéig is).
Egy emlőráknál ha elmarad a beavatkozás, akkor biztosan meghal a beteg. Beavatkozással kapott 20 évet, ez akkor is így van, ha az új tumor kialakulásában az első tumor kezelése szerepet játszhatott.
A kérdés innentől kezdve, hogy a meggyógyított beteg milyen hamar tud aktív részese lenni a társadalomnak, azzal, hogy újra pénzt termel. Másik variáció esetén viszont az állam pénzelné az árvákat.

@adamantium:

Egy-egy kongresszuson azért nevelnek titeket is az elhanyagolt beteg kultúrájára szépen.

Fájdalmat azért bírta szegény...

Jut eszembe a paradicsomos dunszt furunkulusra. Tesóm volt hajlamos rá, 56-ban bent ragadt a kórházban.

Mérnök apám talált egy nagy paradicsomot és megoldotta fájdalom nélkül, egész szépen kipucolta, alig kellett nyomkodni és nem is fájt.
Háborús tapasztalatának igen jó hasznát vette akkor. :DDDD

@radiologus.hu:
"Sajnos eléggé nagy butaságot írtál.
Szerinted a mellrák 80 %-os gyógyulási aránya rossz?"

A szomszédasszony szerint, aki két hete halt meg, igen.
Egyébként a PCP gyógyulási aránya meg 0%. Na, rögtön leestünk 40%-ra.
Vagy hogy szegény apámat idézzem, akit tavaly vesztettem el, hasnyálmirigyrák miatt:

"K.va nagyot csalódtam az orvostudományban."

@Dr.laikus PhD:
A legnagyobb emlőrák (maradjunk ennél), amit patológián említettek, 18 kg-os volt. A nőt az vitte el orvoshoz, hogy a melle zavarta a nadrág felhúzásában. Természetesen a rák jóindulatú volt, különben sosem lett volna akkora...

@adamantium:

"56-ban bent ragadt a kórházban."

Helyesen: mama 56-ban bent ragadt a kórházban.

@miklos.rabai:

Van jóindulatú rák?

@orövoár:
Látszik, nem olvastad a korábbi kommentem. Vagy ha olvastad is, nem értetted.

Speciel a hasnyálmirigyrák 5 éves túlélése kb. tényleg 0%.
Ennek anatómiai okai vannak. Még pedig az, hogy a hasnyálmirigy olyan helyen van, ami rosszul vizsgálható, és a rákos elváltozása későn ad tünetet.
Egyébként minden rák gyógyítható lenne ma is, ha az emberek időben mennének el vele orvoshoz... Bár ugye ha későn ad tünetet, akkor sajnos ez van... Ez pedig nem az orvostudomány hibája...

A 80%-os gyógyulás ellenben nem rossz arány. Persze, aki a 20%-ba esik azon ez nem segít. De sajnos abba a 20%-ba is kell valakinek tartoznia...

@miklos.rabai:

"az 5+15 év, amit a beteg az 1. daganat diagnózisa utána agy kezelésnek köszönhetően élt, az emberi léptékünkkel nézve nagyon is sok."

Ez igaz. Csak a gyógyítás szó itt nem állja meg a helyét. Adtunk neki haladékot a kezeléssel, oszt annyi. Ez az
"egész-séggel" köszönőviszonyban sincs.

@miklos.rabai:

Fene a gusztusom, én még mindig imádok ilyeneket nézni.... :)))

@Dr.laikus PhD:
A tumorok viselkedésüket tekintve lehetnek jó illetve rosszindulatúak.
A jóindulatú nem ad áttétet, általában tokja van, nem nő bele a környező szövetekbe, ezért eltávolítás után nem újul ki.
Bár ha rossz helyen alakul ki (pl: agy), akkor majdnem tök mindegy, mert elnyomja a normális szövetet.

@orövoár:
Ugye még mindig nem érted.
Az emberi szervezet nem csereszabatos. Nincs rá garancia, hogy ha valami elromlik, akkor neked kicserélik.
Az orvos mindig csak a hozott anyagból tud dolgozni.
Senki sem beszél egészségről egy olyan beteg esetén, aki túlélt egy rákot.
Erre írtam, hogy kezelés kockázata és haszna... Azt kell mérlegelni, hogy mi a több... Akármit is távolítanak el a szervezetből a tumor mellett, az mindig hiányozni fog...

@orövoár:

Szegény orvosok!
Most Istenek, vagy nem? :-D

@orövoár:

Tévedsz.

A második rák (már ha kialakul egyáltalán) akkor is benne van a pakliban, ha az illetőnek nincs első rákja.

@Dr.laikus PhD:
Nem Istenek, mert leszakadt kart még nem tudnak visszanöveszteni, csak visszavarrni. Éppen ezért pl: megkérik az embereket, hogy ne szorítsák ökölbe a kezüket, ha benne van egy égő petárda...

@miklos.rabai:

hihihihi

@miklos.rabai:

Blogod a kedvenceim között. :))

@miklos.rabai:

Abszolút nagyon jó az összefoglaló, ráadásul érdekes is, rengeteget tanultam belőle, őszintén köszi!

Ugyanakkor azt a tényt ne felejtsük el, hogy az élet és halál sokkal bonyolultabb jelenség, mint azt 700, 7000, vagy 700000 év tudományos kutatásai összesen le tudnák írni. A tudomány fejlődésével egyre részletesebb a tudásunk pl. az emberről. Ahogy írod, míg régen a tudomány méteres léptékben látott, ma már olyan kis dolgokat is képes meglátni, ami felfoghatatlan. Az egyre szegmentáltabb tudás viszont részben eltávolít az egésztől. Ma már olyan messze van az orvoslás és a közös gondolkodásunk attól, hogy az egység sérülését, az egész harmóniájának megtörését lássuk egy beteg emberben, hogy ihaj (miközben pl. a kínaiak még mindig emlékeznek erre. Érdemes elmenni egyszer egy kínai orvoshoz - nem kuruzslót mondtam, hanem orvost.) Hiszen azonnal megyünk mikroszkopikus szintre, az orvos és a kutató már a géneknél tart és név szerint ismer közülük milliót, csak közben mintha kimaradna ebből az a tény, hogy a beteg egy ember, egy végtelen összetett lény, akinek a bonyolultságát pl. az a tény adja, hogy van lelke. Lehet, hogy simán el lett volna még húsz évig az ilyen-olyan súlyos betegségével, de amikor a férje kitette az utcára, elfogyott a belső ereje, és azt mondta ki magában(nem szavakkal, hanem érzésekkel), hogy ezt így már nem bírom ki.

Mindezzel pusztán annyit akarok mondani, hogy az egyre fejlettebb tudással mintha elvesztenénk szem elől a lényeget.

@Droidfigyelő: Erről van szó, igen. :-)

/Tudtam én, hogy visszajutunk...
Ez a bizonyos lelkierő-életenergia - kínaiknál csi, hinduknál prahna - áramlik a csakrákon ker./

@miklos.rabai: rák... jóindulatú... gratulálok.

@orövoár: "az orvostudomány gyógyítási statisztikái gyalázatosak és azok is főként a tünetelnyomáson alapulnak, szó sincs gyógyításról."
Most csak így belegondoltam az utolsó 4 éjszakai ügyeletembe:
1, szeptikus sokkos (meningitiszes) 2 éves kisgyerek, GCS 3/15 (teljesen eszméletlen, magyarul) -> intenzíven van, de túlélte!
2, vérzéses sokkos (syst 48, 2.5 l fizsó, 1 l plazmaexpander, 4 U trafó után syst 87) -> túlélte.
3., disszekáló aorta aneurizma , kettő beteg, mindkettő túlélte.

Tudod,mi történt volna velük, ha a szívcsakrájukkal foglalkozunk, ahelyett,hogy tetettük volna a kompetenst?
Az első kis beteg élt volna még 15-20 percet. A másodiknak talán egy 40 perc még belefért volna. A két disszekálóra azt mondom, ha mázlisok, akkor 12 órát.

Úgyhogy elmehetsz te a b.p.-ba. Az összes csakráddal együtt.

@miklos.rabai: "Senki sem beszél egészségről egy olyan beteg esetén, aki túlélt egy rákot."
Ezt meg kikérem az összes olyan beteg nevében,aki túlélt egy rákot és igenis egészséges. Engem 12 éve operáltak, köszönöm szépen,élek és mások életét mentem meg.
"Never give up, never surrender!" :D

szerintem meg elsősorban a doktoroknak le kellene szállni a magas lóról, és tudomásul venni, hogy ők sem tévedhetetlenek. Némelyikük oly magasan hordja az orrát, hogy vislkedése a nagyszüleim korúakban alázatot, mig az én korosztályomban mérhetetlen dührohamot okoz.
Nagyon kevés az olyan orvos, aki a paciensére nem mint szükséges rosszra tekint, hanem megpróbál a panaszára gyógyirt találni. Ez utóbbiból sajnos nagyon kevés van. Életem során sokféle orvossal találkoztam, Van közöttük olyan, akit több, mint fél éve ismertem, amikor egyszer véletlenül kiderült, hogy ő is, és a férje is orvosok, de soha senkinek nem kérkedtek ezzel. Ők mindig azt mondják, hogy én is olyan ember vagyok, mint a többi, csak speciális esetben tudok segiteni neki, ha panasza van.
Innen kellene elindulni, és nem onnan, hogy másodévesen ugyan tudásuk nem sok van még a hallgatóknak, de hatalmas arcuk már megnőtt a doktorsághoz.
Nem állitom, hogy a betegek nem érnek meg egy misét, mert sokszor nagyon nehezen kezelhetők, de könyörgöm, ezért lett orvos, és nem magasnyomású távvezeték-szerelő, mert ő egyedül felmegy az oszlopra, de az orvosnak az a munkája, hogy emberekkel foglalkozik.

@miklos.rabai: de akkor gyógyulásról sem szabad beszélni. Tünetmentességről, remisszióról igen, de nem gyógyulásról.

@Borcsika: "vislkedése a nagyszüleim korúakban alázatot, mig az én korosztályomban mérhetetlen dührohamot okoz."

Igen és ez a reakció frusztrálja is rendesen az ilyen orvosokat. Nem tekint rájuk mindenki istenként :-(

@P75: ha ez bárkit is bánt, én sem tekintem őket sem Istennek, sem magamnál többnek. Ugyan úgy viselkedem az orvossal, mint bárki mással, mindaddig, amig nem él ezzel vissza. De onnantól kezdve, hogy elindul az fennkölt viselkedés, és a beszólogatás, sajnos én sem fogom vissza magam, hanem beolvasok. Nem káromkodva, nem durván, csak tudatom vele, hogy ő orvos, de én meg beteg vagyok, és marhára nem érdekel, hogy reggel jobb, vagy bal lábbal kelt, de viszonyuljon ő úgy énhozzám, ahogy én viszonyulok hozzá.
adja meg a tiszteletet, különben "amilyen az aggyonisten, olyan lesz a fogaggyisten".
fel kéne nőni végre a társadalomnak, és észre kéne venni, hogy az orvos nem több, mint mi, csak mást tanult. Nem a 30-as években vagyunk, faluhelyen, ahol az orvos ellátott 3 falut, és bármit is tett, mégiscsak ő volt a non plus ultra. ma már ez nem igy van.
aki pedig megcsömörlött, és nem tud uralkodni magán, az válasszon másik szakmát. nem kötelező orvosnak lenni, és az éjszakai meg hétvégi ügyeletet sem én kérem, hogy vállalja be, ergo ha odamegyek, akkor lásson el szájhúzogatás és beszólogatás nélkül.

@Scala:

Muszáj visszajutni ide, mert ez a lényeg:) Csakrákkal vagy anélkül (ez ugye meggyőződés, akár hit kérdése), az ember hihetetlen összetett jelenség, nem csak orvosi, hanem minden értelemben.

@miklos.rabai: "Egyébként minden rák gyógyítható lenne ma is"
ezen finomítsunk kicsit, a cholangiocarcinoma, glyoblastoma multiforme, kissejtes brochuscarcinoma és még sorolhatnám jelen tudásunk szerint nem gyógyítható

@Irise: azert vannak olyan orvosok akiknek nem ilyen egyszeru a haladast elerni valljuk be :)
amikor kronikus nyavajak jonnek es a beteg meg allandoan jartatja a bagolesojet

@Borcsika: Pont hogy a másodévesnek nagy az arca, ez teljesen érthető. Minden szakmának van egy íratlan elvárásrendszere, amihez azonosulva megkönnyíted a haladást (egyetem, nehéz elméleti vizsgák, általános fellépés, gyakorlati teljesítmény, klinikai osztályvezetővel állásinterjú stb.). Rengeteg intellektuális, érzelmi és pénzügyi kihíváson lendít át. Ha ezen túl vagy, visszavedlesz emberré, kb. 35 éves kor körül.
Emiatt kár berzenkedni.
A többiben amit leírtál, van igazság.
@Irise:
amikor gyorsan kell, a penge, rohadt agilis, bevallottan adrenalinfüggő traumatológusra van szükség. Semmi vita.

Az autoimmun betegségekről és a rákról írta, hogy valódi 'okok és valódi megszüntetés'.
Ááá.
Hagyjuk.

@pakesz: ja es hozzatennem hogy azert biztos ami biztos alapon korbelatogatja az orvosokat, marmint szakorvosokat
most akarjak ezt is megreformalni vegre csak betegut menedzselesnek fogjak hivni...
ja es lesz orszagos szintu ellatas is, ami azt jelenti, hogy bizony bizony nem lesz specko osztaly minden XI keruletnel kisebb kis pocs varoskaban...

@Droidfigyelő: Igen.
(van egy kis kavar a fejekben az istenhit és a tömör fizikai testen túli 'dolgok'-ban való hit között, de mindegy... egyetlen szó a nagyokosoknak: kvantummechanika)

@Scala:

Így van, de én a hitet sem becsülném le. Az erős istenhit segíthet pl. a betegségnél is. Mindenesetre az élet nem csak kémia, biológia és fizika.

@Scala: hát én is azt mondom, hogy a másodévben már szélesvásznúban nyomják.
az a baj, hogy 35 éves korukra már annyi beteggel találkoznak, akikben felmerül, mi a fenét képzel magáról ez az ember, hogy addigra már hiába vetkőzné le az effajta viselkedést, vagy nem sikerül neki, vagy már mindegy mert a betegek nagy része utálja

@miklos.rabai: Csak néhány tévedésedre (pontatlanság) hívnám fel a figyelmet:
- a rák (carcinoma, cancer) hám eredetű rosszindulatú daganat, vagyis soha nem lehet jóindulatú. Aminenek tokja van és nem ad áttétet, az benignoma (adenoma, fibroma, lipoma etc.), vagyis nem rák. Hozáteszem,hogy nem minden rosszindulató daganat rák, (pl.sarcoma, mesenchymális daganatok, GIST, stb),sőt, ezek viselkedésüket tekintve általában malignusabbak a ráknál.
- a hasnyálmirigyrák öt éves túlélése csak akkor o%,ha nem operálják meg időben. A prognózisa, sajnos, még így is rossz, de a 0 %-nál sokkal jobb. Vannak gyógyszeres kezelésre és besugárzásra is nagyon rosszul reagáló daganatféleségek, ilyen a hasnyálmirigy ráh, vagy az Adamantium által említett cholangiocarcinoma, de ezek is időben operálva (különösen a Klatskin tumor) eltávolíthatóak, tehát a beteg "meggyógyul" - vagy legalábbis daganatmentessé tehető).
PS : lám, én megtörtem a hallgatást (igaz, Orövoár-t idézve, megnyuszultam), ezért tisztelettel kérem Hatodévest, Ő is szólaljon meg. Hiányoznak értékes észrevételei, amelyekkel nagyrészt egytértek (hogy mivel nem, azt leírtam). Komoly felnőtt ember nem játszik sértődősdit. A világ sokszínű, a benne élő emberek különbözőek, a vélemények eltérőek. Ezért még nem kell egymásra haragudni. Az indulatos megjegyzést pedig sajnálom, nem akartam megbántani.
Tisztelettel: Tódor Piroska NÉNI.

@P75:

Javított! Daganat. A többi leírva. :-))

@Borcsika: Addigra már túl sok kárt tett, kivégezni a nagypofájút mind! 20 évesen! :-D
Ez az összes 'elit szakmára' igaz, akkor már...

@P75:

A tudást miért nem lehet tisztelni?
Ez kijár mindenkinek. Mérnöknek, közgazdásznak, orvosnak, tanárnak.
Mindenkinek aki munkát fektetett a magasabb szintű tudásba.

Ha én elmegyek hozzád, hogy tervezd meg a házamat, vagy annak fűtését, nem szólok bele, pedig megfizetlek nyilván jól, de tisztelek benned valamit amit én nem tudok.

Mi a frász irritál mindenkit csak az orvos? Sejtem, hogy ki kell bányászni a felismert, vagy meg nem figyelt tünetekből, hogy mi lehet a bajunk.
Ez egyfajta kérdezéstechnika.
Baromira idegesíti a beteget, hogy ő mond valamit és még van kérdés.
Neki minden tiszta. Fáj és nyom és dagadt és veres, és görcsöl és lázas.
Azonnal gyógyír.
Ja hogy ettől még ez sok minden lehet és még annak az ellenkezője is, még a felelősség is az orvosé?
Hát ezért utáljuk, hogy nem gondolatolvasó.

@Scala:

Mamma mia!

Belegondoltam a kvantummechanika átrendez minden mai tudásunk és hitté hiedelemmé válik.

És mégis betegek leszünk, mert a többség hite, hiedelme irányítja az életünk, mert a beilleszkedés képessége nélkül életképtelenek vagyunk.

Persze a hit tagadása is egy fajta hit.

Ohmmmmmmmmmmmm. :-)))

@aesculap:
Az utóirat békítési kísérlet akart lenni.

@Dr.laikus PhD:
Nem átrendez, kiegészít.
Többség-kisebbség: lehetetlenül hangzik- számomra is, de ha jól értem az egység a cél, csak arra már baromira nem emlékszünk.
"Mégis betegek leszünk": C. G. Jung: a félelem archetípusának hívja, le kell majd tenni.

@orövoár: "Csak a gyógyítás szó itt nem állja meg a helyét. Adtunk neki haladékot a kezeléssel, oszt annyi."

Ha neked 20 év csak haladék, akkor az egész élet is csak egy haladék a halál előtt.
Ma már mérik a betegek életminőségét, úgyhogy akár statisztikát lehet arról szerezni (talán), hogy az ötéves mellrák túléltek milyen életminőségben tengetik sorsukat, átlagosan. És eszerint lehet sajnálni őket, vagy megemelni a kalapot az orvostudomány és művelői előtt.

Leginkább Junggal értek egyet. Az orvostudomány (az ő korában) csak segíteni tudta/tudja az emberi szervezetet a gyógyulásban. KIVÉVE! az antibiotikumokat (antimikotikum/antivirális szerek, stb), amelyek az emberi szervezetet ért támadó felet elpusztítják.

Gyerekek, addig örüljetek, amíg a magyar egészségügy ilyen és a habzó pofákat jó keményen befogni.
Agyongyötört, szénnéegzercíroztatott és (mint ezen a blogon is tendenciózusan történik x-edszer) agyonszidott orvosokkal, minden tök ingyen és azonnal van, b@szd meg, rögvest, szempillantás alatt.
Van tőlünk keletre egy EU tagállam, ahol bennt ülsz a haldokló nagyapa ágya mellett a kórteremben, TE cseréled a pelenkát, TE mosod ki a fenekét, TE csinálsz mindent és végül TE fogod le a szemét, ha elhuny.
Nem a nővérekikel nyalatod a beteg seggét és sajátodat, nem az orvost b@sztatod napestig a legmarhább követelőző ötleteiddel.
Nem, b@szd meg, TE CSINÁLOD.
És tudod mit?
Miután mindez lezajlott és már a temetéshez készülődnél, jön egy számla, amely tételesen tartalmazza
az összes gyógyszer, kötszer, mosószer, étel, injekcióstű, fecskendő, infúziós szerelék, 0,9 % NaCl stb. kp.-ben kifejezett és nem is kis ÁRÁT, amelyet aztán qrvára kicsengettetnek veled.
Szóval FIZETSZ a végén, érted?
Érted, tükörsimára nyalt fenekű, Fenséges Magyar Beteg?

@Leroi: ideges vagy, beteg leszel, oda lesznek a csakráid meg vissza:-)

"habzó pofákat"...Te most itten nem habzol????:-DD

@ondol:
De de...:)
Azonban dühít a jóllakott újgazdag rinyálása, csak mert ez a habos sütemény nem az a habos sütemény.
Miközben máshol ilyen ellátásról még álmodni sem mernek.

@miklos.rabai:
A 100 évvel ezelőtti országhatáraink közt, mai technikai színvonalon...;)
Jó kérdés volt...:)

Magyar beteg egy kicsit figyeljen már!

giulio.freeblog.hu/

@Leroi:

Megértelek, de nyugi!

@cenzorilla:
Köszönöm...:)

@Irise:
"Úgyhogy elmehetsz te a b.p.-ba. Az összes csakráddal együtt."

Nem szívesen írom le, de te egy igazi paraszt vagy és ezen a diplomád sem segít. Nem én kezdtem a "szívcsakrázást" és nem is értettem vele egyet. Olvasd vissza, talán sikerül.

@Dr.laikus PhD:
Az orvosegyetemi drill az felér egy kőkemény K.u.K. katonasággal, hat évig...És még itt sem ért véget, innen csak "talppal előre" lehet leszerelni.
A világ legszigorúbb hadserege, kőkeményen kikövetelt rangtisztelettel, vasfegyelemmel és komoly következményekkel járó büntetéssel, ha nem menetelsz uniszonóban az anyaggal, a tudással...

@cenzorilla: A cenzorillától meg kérdezem, hogy ha Leroi kiverte a biztosítékot, hogyhogy a "b.p.-zás" meg nem?

@orövoár:
A b.p. az egy elhanyagolt női nemi szerv, a b...meg, az meg egy nemzési aktusra való felszólítás...:))
Differenciálni kell a fogalmakat...:)))

@Leroi: Ah!!!
Azt hiszem, elértük a mélypontot. Akar még valaki tovább fúrni?

@orövoár:
Ne bomolj már, tréfáltam...

@Leroi: Puszi!

@orövoár:
Chére Au Revoir, moi aussi..:*

@Leroi: C'est gentil. Mais avant de fixer un rendez-vous, je dois savoir si tu es un docteur, ou pas. Si c'est le cas, je passe... :-(((
:-)))

@orövoár:
Donc, je suis vraiment un docteur, malheureusement...:P

@Leroi: Bon, tant pis. Merci pour la conversation!

Hát gyerekek, ez a Leroi milyen egy édes ember! Én ünnepélyes kijelentem, hogy minden hozzászólásával hátrafelé és előrefelé is tökéletesen egyetértek.

@orövoár:
Hehe, jó a humorod...:)

@miklos.rabai:
Sokat látott belgyógyász apám erre azt mondja, hogy ha annyira jó a jádeköves ágy, miért nem ügyelnek ők?

Amúgy a konszenzusmodellhez: vegyük csak példának az antibiotikum témát. A "megfázást" vírus okozza mégis, számos beteg két nap nátha után megjelenik a rendelésen, és sokakon messziről látszik, hogy antibiotikumért jöttek. Elmondhatom én a kiselőadásomat a rezisztenciahelyzetről stb, de látszik a szkeptikus tekintet. Ekkor szabadkozom.
Máskor már eleve úgy vezetem fel a javaslatomat, hogy a saját gyerekemmel vagy anyámmal vagy magammal mit tennék, mit szedetnék, de ettől függetlenül ő úgy dönt ahogy akar.
Én megtanultam az anyagot, ő használhatja a tudásomat ha akarja, ha nem meg lelke rajta. Részemről mindent dokumentálok...

@doktrina:
Praxisom első öt-tíz évében az ördög pokolköve sem tudott ártani az egészségemnek, oltást sem vettem fel, minden fitt és flott volt, az utóbbi két évben viszont olyan influenzaszerű tüneteket produkálok, hogy komolyan terveztem a nekrológom megírását.
:)
A kezdet multivitaminos, sőt nullterápiás hév alábbhagyott és bizony mostanában gyakran nyúlok AB-hoz (ezalatt nem a szegény Alkotmánybíróság értendő:) és sokszor sikerrel.

@Borcsika: a kommunista agymosás megtette a hatását nálad. minden civilizált helyen az számít, hogy adott szakemberből mennyi van, ha kevés akkor nagy az értéke, ha te főzni tudsz, azt 5 millióan tudnak ebben az országban, orvos 40 ezer van innen egyszerűen következik, hogy 125 ször ritkább dolgot tud, tehát valószínüleg a társadalmi szerepe sokkal nagyobb. ismerek olyan kollégát aki egy olyan műtéttipust végez amit senki más az országban és van úgy évi 200 kliense, akkor most ő fonstos ember vagy olyan mint te, mert ha te lebetegszel akkor majd megfőzi a levest a szomszédasszony, de ha ő felbaszódik és elmegy akkor az az évi 200 beteg mehet bécsbe műttetni magát. enyit a társadalmi fontosságról

...hátszóval úgy is, mint Fenséges Magyar Beteg el vagyok szömpöntyörödve. Hogy merjek ezután orvoshoz menni?
Jól látom, hogy nem követikegymást az elhatárolódások?

@Borcsika: magasnyomású távvezeték-szerelő??? az mi? nem magas feszültségről akartál írni?

Egyébként meg semmi baj azokkal a csakrákkal, ha rendesen szedi az ember a gyógszert.

@doktrina: Újraolvastam amit írtam, az utolsó előtti mondat elég nagyképűen hangzik, de persze a beteg felé ez rendkívül udvariasan, mondjuk úgy, konszenzusosan van tálalva :)

@adamantium:
Bizosan a "fotonnyomás" az optikai kábelekben...:)))

Ez a társadalmi fontosság dolog elég vérlázító. Nem hinném, hogy komolyan gondolod.
Borcsika, nyugi, van olyan energetikai közmű, aminek az a neve, hogy nagynyomású(nem magasnyomású) távvezeték.

@El Visco Stello:
Gondolom, a Mexikói öbölben és olaj kering benne...

Nem, nem, az orvosnak nincs társadalmi fontossága.
Presze.
Tegyünk egy próbát.
Holnap, nov.6.-án, szombaton egyetlen orvos egyetlen kisujját se mozdítsa meg Magyarországon.
Mi, a 40 ezer jellegtelen, haszontalan tahó legyünk bár egyetlen egyszer olyanok, amilyennek leírnak bennünket egyesek.
Próbáljunk akár egy napig is naplopók lenni.
Vasárnap reggelre előre borítékolom a következményeket...

@aesculap:
Kedves Aesculap/Tódor Piroska, egyáltalán nem vagyok megsértődve, csak most jutottam a nap folyamán először nethez. Arra a kritikára meg tulajdonképp rászolgáltam, úgy és olyasmit írtam, amit nem kellett volna. Részemről nincs harag, és köszönöm az üzeneteket :)

@Dr.laikus PhD: dehát megkapják a tiszteletet! A többség nem jár részegen rendelőbe randalírozni és orvost verni. Persze hülye betegek vannak, ahogy hülye diákok, hülye vevők, hülye megbízók, stb is.
Én nem értem, honnan ez a tévhit, h az orvosokat nem tisztelik! Nem magasztalják őket az egekig, ahogy egy generációval korábban, ez igaz! De attól, hogy valakit nem bálványként tisztelnek, attól még tisztelik. Aki arra vágyik, hogy sámánként tiszteljék, az menjen el törzsi gyógyítónak, hát komolyan már.

@El Visco Stello: és oszlopokon helyezkednek el azok a vezetékek? mert az se mindegy :)

@Leroi: Okés! Holnap nem dolgozunk, hanem elmegyünk sörözni egyet:)))
Ha úgysem akarsz operálni, akkor nem kell energia sem. Én is lerántok minden kart amit érek, oszt jónapot! A többiek meg - már aki túléli - legalább kialussza magát:)))

@adamantium: egyszer egy ismerősöm mesélte, hogy az ő babája császárral fog megszületni, nincs különösebb oka a dolognak, csak annyi, hogy nagyon nehezen jött össze, és ezért szociálisan értékesebb mint a többi baba, úgyhogy nem kockáztathatnak egy sima szülést.
Nagyon kinevettem.

@adamantium: Hát igen, de nem szeretnék okostojáskodni. Az a domborzattól is függ, meg attől is, hogy mi van abban a fránya veztékben. A gőzcső pl előszeretettel tartózkodik oszlopokon.

@El Visco Stello: magyarországon soha nem fog összefogni semmilyen társadalmi csoport sem, gondolom ismerős vicc:
lekerül a mi emberünk a pokolba és az ördögök körbevezetik, odaérnek egy nagy üsthöz amiben fortyog a szurok és benne rengeteg ember, az üst körül egy csomó fegyveres őr:
-itt kik vannak?
-hát az oroszok
-és miért nem menekülnek el?
-nem látod? van egy csomó fegyvere őr, ha valaki menekülni próbál lelövik
mennek tovább, odaérnek egy másik üsthöz, abban is emberek főnek a szurokban, nincs őr csak egy tábla: "az üstöt tilos elhagyni"
-itt kik vannak
-a németek
-és miért nem menekülnek el
-mert azok rendes emberek, ha ki van írva, hogy tilos, akkor azt be is tartják
odaérnek egy hamadik üsthöz, se őrök se tábla
-itt kik vannak?
-a magyarok
-és miért nem menekülnek el
-fölösleges, ezek olyanok ha valaki menekülni akar a többi visszahúzza

@Dr.laikus PhD:
Jo olvasast!

@El Visco Stello: igen, a cső az vezeték is lehet, és ahogy van arritmológus úgy biztos van "magasnyomású távvezeték-szerelő", következő életemben arra szakosodok :)

@P75: ööö, és most ezért ki is a hibás? mert az egyik förum azért károg mert sok a császár, és az orvosoknak az kényelmes meg pénzes, a másik meg, hogy mennyire is jó dolog a császár

Igen, gyakran ismételt eszmefutattás, hogy mondjuk egy ezrelék halálozás egy súlyos betegségben mást jelent az orvosnak és más a betegnek. Az orvosnak azt, hogy ezer betegéből kilencszáz-kilencvenkilenc meggyógyult, az ezredik beteget viszont ez nem érdekli, csak az, hogy ő száz százalékig meghalt.

A rengeteg krónikus betegség léte valóban egyike azoknak a tényezőknek, amelyek (nemcsak Magyarországon) az o.tudomány tekintélyét megingatták...

Az orvosok nem istenek, nem is jó, ha valaki annak tartja magát, viszont szerep, ami nem lehet egyenlő a valódi személyiségünkkel. Például a daganatos betegség elfogadása során van olyan időszak, amikor a beteg csalódott az orvostudományban, dühös az orvosra stb, és ezt ki is mutatja. Vagy lehet, hogy a várakozástól, a fájdalomtól indulatos, amiről tegyük fel, hogy nem az adott orvos tehet, mégis neki tesznek szemrehányást. Vagy lehetnek olyan helyzetek, amikor az orvos fél, szomorú, haragos. De nem reagálhat csak úgy, mint ahogy emberként, spontán tenné.

Például ha előttem ül valaki, hozza a leletet, ami bizonyítja, hogy áttétei vannak, pedig korábbi eredményei biztatók voltak, akkor nem kezdhetek el hangosan sírni, hogy "az isten verje meg az összes hülye könyvet, meg engem, hogy nem tudok segíteni és maga halálra van ítélve." (Persze vannak kezelhető, sőt gyógyítható áttétes daganatok is, a példa egy nemilyen helyzetre vonatkozott.) A mentős sem mondhatja hangosan, hogy "szörnyű az ekg-je, fogalmam sincs, mit csináljak, magának mindjárt leáll a szíve." Szintúgy nem mondhatom azt, hogy "igen, a maga gyereke agyhalott, képzelje, olyan boldog vagyok, tegnap megkérték a kezem".

Ezek persze sarkos példák.

Az embernek meg kell tanulni ezt az orvos szerepet játszani. Ennek a sikeressége helyzettől függően változó, és az ember időnként mindkét irányba kileng, minél rutintalanabb és bizonytalanabb, annál jobban. Ezért lehet a másodéveseknek nagy pofájuk, ők túljátsszák a szerepet. Először megtanul az ember "maszkban" járni, különválasztani az orvos és a magán személyiségét. Utána ideális esetben megtanulja, mikor, milyen formában, mennyi érzelmet lehet, tilos, kell kimutatni, milyen szavakat használni.

De egy orvos viselkedése sosem lesz teljesen spontán, ahogy pl. a tanároké sem, sosem fog tudni teljesen úgy viselkedni a rábízott gyerekekkel, mintha csak összefutna velük a játszótéren. És más szakmákra is igaz ez, mindegyik egy szerep, aminek a megtanulása a képzés része.

Az orvosokkal kapcsolatban az egyik gond, hogy az emberek alapból kritikus, kiszolgáltatott, fájdalmas helyzetben találkoznak velük, és ezért érzékenyebbek. A másik, hogy az orvos nem feltétlenül érez rá arra, hogy épp abban a percben mi aggasztja a beteget, pl. mert ő húsz éve ultrahanggal dolgozik, szereti a gépét, tegyük fel érdekli a beteg is, szívesen megvizsgálja. De nem tud azzal a szemmel látni, mint ő, akinek a fehér fal és a köpenyes doktor szorongáskeltő, és még ott az ismeretlen gép, ami majd megmondja, hogy semmi baja, vagy halálra van ítélve. (A valóban beképzelt, felsőbbséges orvosokkal meg nyilván az a baj, hogy ilyenek, de szerintem nincsenek olyan sokan, mint az itt kommentelők gondolják).

Sajnos ezeket a dolgokat nem lehet ösztönösen tudni, nem is jó, hanem meg kellene tanulni (de ezt már írtam egyszer). Konkrétan, hogy mire mit kell válaszolni stb.

Régen voltak ezekre valamilyen módszerek, arccsipkedés, atyáskodás, paternalizmus, amiket ma nem szeretnek az emberek, mert megváltozott a világ.

Reméljük, hogy idővel ez ki fog alakulni, az egyetemen és a klinikumban is egyre nagyobb teret kap a kommunikáció, és az orvosok-betegek újra "hangot találnak egymással", és lesz annyira norma ezeknek a dolgoknak az ismerete, használata, hogy minden dolgozó rákényszerül, hogy ilyen irányba is fejlessze magát.

Hasonlóképp az egészségtudatos magatartásnak, a szűrésekre járásnak, a saját egészségünkért vállalt felelősségnek pedig a lakosság körében kellene normává válnia.

Na, most írtam egy optimista kommentet :)

@adamantium: vagy legyél bal oldali buszhegesztő. Az uram azt mondja tényleg van olyan :)

@adamantium: hátbizony a technológia kiköveteli magának, hogy legyen szakértője minden területen:))
Vissza a számarányokból levezetett társadalmi fontossághoz: Látom lelki szemeim előtt, hogy mennyire pöffeszkedik most egy hebrasztikus. Ő aztán ritka, mint afehér zorró.

@Hatodéves: nagyon jó gondolatok!
Épp ez van itt a blogon, hogy ha az orvosokból kijön az ami a spontán önmaguk, és itt nem a szerepükben vannak, akkor jönnek az olyan kommentek, hogy "úristen, te orvos vagy, csak soha ne kerüljek a kezeid közé", meg hogy "ezért tartunk itt, mert ilyen orvosok vannak, stb." deklarálni kéne akkor valahogy, hogy akkor most mi ide orvosszerepben jöjjünk, vagy jöhetünk emberként, szomorúan, félve vagy haragosan, ahogy te mondtad.

@Hatodéves:

Egyetértek.

Engem arra tanítottak:

"Kedves kollégák, nem a betegséget kell gyógyítani, hanem a beteget."

@El Visco Stello: a számításba azt is bele kell venni, hogy mekkora a felvevő piac, mert ugye kajálni 10 millióan kajálunk, megbetegedni is 10 millióan tudunk, de héberül hányan is akarnak tanulni? vagy mekkora annak a felvevőpiaca mert főleg 45 előtt de utána is igencsak megritkult az ismert okok miatt.
egyébként nekem a kedvenc érvem, hogy ha egy jó sebész életében kivesz 10 ezer vakbelet, akkor az a 10 ezer ember életben marad, adót termel, tehát az operáló orvos közvetve 10 ezer ember adóját termelte meg, az már igencsak kiemelkedő társadalmi hasznosság

@doktrina: Úgy jössz ide, ahogy akrsz. A blog - jellegéből adódóan - mindent elbír. Ha mégis úgy érzed, hogy buzog benned a feleősségtudat, a hivatástudat, esetleg érzékeny vagy a köz problémáira és a tetejében még jobbító szándékod is van, akkor bizony ennek megfelelően kell viselkedned.
Én ugyan nem orvos, hanem beteg vagyok, de ha már irogatok ide - és néhányan megtisztelnek azzal, hogy olvassák is - megpróbálok a kommentjeimmel úgy hatni, hogy az éppen aktuális probléma ne elmélyedjen, hanem kicsit veszítsen az éléből.

@El Visco Stello: én is erre igyekszem :)

@adamantium: én meg úgy számolok, ha ma nem iszom meg a sörömet, 8 nap múlva szomjan haltam volna. A buszvezető meg minden fékezéssel életeket ment. És csak ma úgy kerestem 100e forintot, hogy átmentem 3 piroson és nem büntettek meg.

@El Visco Stello: de azt magadnak kerested nem a társadalomnak, ugyanis azáltal, hogy téged nem büntettek meg a társadalom lényegében vesztett némi pénzt. egyébként azt nem lehet összehasonlítani, hogy: ha nem verem szét a házat akkor azzal spórolok 10 millát, vagy ha felépítem a házat, vagy megmentem a tűz elöl azzal termelek v. megmentek 10 millát. a rossz dolog meg nem tevését ne állítsuk már be jó cselekedetnek. ilyen alapon ha nézem, hogy megerőszakolnak meg megölnek egy gyermeket akkor jó csávó vagyok, bár nem tettem semmit a rossz megakadályozására, de legalább nem vettem részt benne

Jaroslav Hasek híres regénye a kedvenceim közé tartozott, töredékességében, befejezetlenségében is remekmű, többször végigolvastam az utolsó betűig.
Nos,a Svejkben van egy nagyon filozófikus gondolkodású, rendkívül eszes egyéves önkéntes, akit Hasek rengetegszer beszéltet és mindannyiszor
nagyon de nagyon igaza van, éleslátó, igazságérzete csúcsokat döntöget. Sokszor az az érzésem, hogy a szerző önmagát idézi, amikor az egyéves önkéntest megszólaltatja.
Nos, Hatodévest ilyennek képzelem.
Ő a mi hadseregünk "egyéves önkéntese", orvospalánta, már nem civil de még nem orvos :), "kadét", hozzászólásai hatalmas emberismeretre és ugyanakkor sztoicizmusra is vallanak.
Kell, nagyon kell egy Hozzá hasonló
hozzászóló erre a blogra.

@Leroi:
Hát, Löroá!
Sztem is a legnagyobb balfékség, amit a zember kitalált, az "általános és titkos választójog". Főleg az általános!

@Hatodéves:
"Régen voltak ezekre valamilyen módszerek, arccsipkedés, atyáskodás, paternalizmus, amiket ma nem szeretnek az emberek, mert megváltozott a világ..."

Semmi nem változott, minden a régi.
Hippokratész, Galénosz óta.
Minden, minden evonatkozásban, hidd el...

@adamantium: Szerintem érted te:)))
Azt te sem gondolod komolyan, hogy egy vakbélműtét után a páciens összes további érdeme az orvost illeti.

@bakela:
A nevedről mindig Bageera és Akela jut eszembe, így együtt...:)
Hogy a választójog?:)

@Hatodéves: teljesen igazad van ebben a szerep-dologban. És a komment külön értéke, hogy irtó összeszedetten meg is tudtad fogalmazni.
Egyszerűen összehasonlíthatatlanul más helyzetben van az ember, akivel közlik, hogy menthetetlen és az orvos, aki közli (hiszen hogyan is élhetné bele magát annyira, mint a beteg, akkor a harmadik halottja után mindenki öngyilkos lenne).
A halál minden vonatkozásában irreális, félelmetes, az emberek számára kezelhetetlen dolog, naná, hogy az orvos, akit ezzel kapcsolatban a legtöbbet látunk, hallunk sem tudjuk a helyén kezelni.
pedig - és ezt fenntartom továbbra is- a többség tisztelettel és az elvárható részvéttel tájékoztat.
nagymamám és nagypapám is rákban haltak meg, mindkét esetben eljött a pont, hogy nem volt tovább, és mindkétszer normálisan, szépen közölték.

Á, szokás szerint összevissza írok megint, lényeg: tetszett a kommented és sztem nagyon fontos problémára világított rá.

Egyébként az orvospártiságomat tegnap egy szonográfus-asszisztens (na jó, nem volt orvos)igencsak megrengette a megjegyzéseivel, gondoltam írok is eg jó kis gyalázkodó posztot...hihi

@El Visco Stello: azt írtam közvetve. ezt csak arrafel írtam, hogy egyesek azzal védekeznek, hogy állítólag az egészségügy csak viszi a pénzt de nem termel semmit

@adamantium: de igen, utólag jót vigyorogtam a marhaságomon, kivácsi voltam, mikor "emlékezik" meg róla valaki. Te vagy a Valaki, ezek szerint Te vagy az egyetlen, aki nem funkcionális analfabéta. :-D

@apolka11:
A Székelység teljes létszámban jelen...:)))

@Leroi: na de csíkiak-e mind?:)

@Leroi: ez nem derült ki múltkor, csak tippeltem:)

@apolka11:
Nem épp csíkszentkirályi és krasznahorkai, mint az Andrássyak...:)))
Csak marosszéki...:)

@Borcsika: jaj, köszönöm ;;)

@Leroi: hova való vagy pontosabban, ha nem vagyok indiszkrét?

@Leroi:
Most már tényleg zavarban vagyok ;)
Tudok én is kiábrándult és igazságtalan és hisztis is lenni...
Mindegy, amúgy az én Apám is nagy Svejk-rajongó :)

@apolka11:

Háromszéki is akad itt-ott.

@Leroi: Mi az hogy "csak"?:)
Én sem vagyok Andrássy:), simán csak Csíkszeredából kerültem ide.

Írta fent valaki, talán Borcsika, hogy az orvosok attól vannak kibukva, hogy nem tekintik őket istennek.
Én már annak is nagyon tudnék örülni, ha embernek tekintenének minket.

@adamantium:
Csaba királyfira mondom, egész Erdély itt blogol...:)))
Egyébként Marosvásárhely...

@radiologus.hu:

Nocsak, nekem a családom kisbaconi és árkosi eredetű...:)))

@Hatodéves:
Igazán örülök, hogy szereti Haseket...
Nagy volumenű könyv, érdemes végigolvasni...

@Hatodéves, @aesculap: Kösz

@Leroi: és marosvásárhelyen is dolgozol?

@adamantium: Nem, Magyarországon élek.

Mintha elkalandoztatok volna magán felségvizekre.

Kérdezném tanult hölgyektől és uraktól: mammográfián 10-12 mm-es rosszindulatú emlődaganatot diagnosztizálnak.
Mik a következő lépések?
Tiszteletem.

@kasbor:
Sebészet, onkológia...:(((

@Leroi: húha, ne ilyen nagy léptekkel légyszi, még kezdő vagyok.
Tehát szerinted előbb vágunk, aztán gondolkozunk? Mondjuk pld. labor? majd csak ha már elvérzett a beteg?

@kasbor:
Azt írtad, hogy ROSSZINDULATÚ daganatot kórisméztek (valakinél)...
A sebészeten történő megjelenés nem jelent okvetlenül "vágást". A sebész is előbb megvizsgál és utána (ha szükséges) beutal. És még akkor sem biztos, hogy "vág"...

Amúgy, ha ilyen mindentudó (és még kek is) vagy, mért kérdezel?!

@kasbor:
Messze nem vagyok szakértő, de amikor találtunk tapintható elváltozást a sürgin,(és úgy tűnt, h nem várható a betegtől, h magának lemenedzseli),
úgy csináltuk, h:
átment sebészetre és ott leírták miket szeretnének:
-komplex emlővizsgálat(mammographia, UH),
-cytologia (azt a pathologián intézték),
-staging(h van-e áttét): hasi UH, és mellkas CT.
Aztán ezzel a halom papírral ment vissza a sebészetre.
Egyébként ha jól tudom, ilyenkor hivatalosan a háziorvos dolga leszervezni ezeket.

@rikavagyok:
Q.E.D.
De itt már megvolt a mammográfia.
Ezt követné a sebészet, ahol a sebész inspectio és palpatio után, megnézve a mammaographias eredményt is, véleményt mond
A labort azt rutinból lekapják ilyenkor.
Ezután axilla-ultrahangvizsgálatra küldi...
Hogy végeztet-e cytologiát...
Azt opus után...
De ha a malignus folyamat egyértelmű, akkor operál.
Tehát az aduász ilyenkor a sebész.
Utána abszolút az onkológus...

Eddig köszönöm, rikanak is.

Mit jelent a Q.E.D.?
Mit jelent ITT az opus?
"Axillaris áttét nem kimutatható" , hogyan tovább?

Q.E.D. = Quod erat demonstrandum, ami kb. annyit jelent, hogy "ez szorult bizonyításra" vagy "ez az, amit bizonytanunk kellett"...
Az opus am. műtét.
Az, hogy a hónalji nyirokcsomókban nincs még áttét, kezdeti stádiumra is utalhat.
De:
Sebészet, sebészet, sebészet...

Légyszi...