Az orvos nem Isten!
24 hozzászólás
2010.10.24. 06:00Tisztelt Praxisblog!
Végzős orvostanhallgatóként lassan már-már napi szintű olvasója vagyok a blognak, jó hallani a betegek panaszait, sőt alsóbb évesektől hallottam, hogy kommunikáció órán már volt hogy épp az egyik blogposzt volt a téma, ami mindenféleképp üdvözlendő lehet. A történet amit most le szeretnék írni nem fog dühöngő orvosról vagy NDK-s nővérkéről szólni, mindazonáltal talán egy kis betekintést is enged a másik oldal nézőpontjába.
Történt a héten ugyanis, hogy az egyetemi focibajnokság során Informatikus csapattal hozott minket össze a sors. Kemény meccs volt, a második félidőben egy durva helyzetből a kapusuk vállficamot szenvedett. Nem volt szándékos, nem is szabadultak el az indulatok. Persze az infósok egyből szóltak, hogy orvosisokként rakjuk helyre azt a felkarcsontot. A kapus még mondta is hogy mindig ez szokott vele történni, már számtalanszor átélte, csináljuk nyugodtan. Mégsem tettük.
Egyrészt a szokásos elővigyázatosság miatt (bármennyire is szokásos számára az eset, fogalmunk sincs hogy az ízületi tok sérülhetett-e ... stb.) másrészt abból a megfontolásból, még hogyha elmondása szerint simán reponálható akkor is számtalan szövődménye lehet az egésznek, utána meg kié a felelősség? Igen, a miénk.
Az egyetem vége felé, sokunk az OMSZ-nél teljesít szolgálatot. 3-an közülünk már most folyamatosan járnak bíróságra műhiba-per miatt. Ez nekünk nem hiányzik. Életet mentesz többedmagaddal, aztán pedig várod, hogy melyik betegnek durran el az agya és fog feljelenteni, mert nem mentetted meg - szerinte - normálisan. Lehetne erről is sokat mesélni, én csak annyit szeretnék mondani és tudom nehéz ezt tenni, hogy a betegek is legyenek akkora türelemmel az orvosuk/ápolóik iránt mint amekkora törődést elvárnak.
Mi sem vagyunk Istenek, hibázhatunk, nekünk is lehetnek rossz napjaink, mint ahogy bárki másnak. A pereknek is megvan a maga szerepük, nem is ellenzem őket. De amit naponta tapasztalunk, tapasztalok a klinikákon... az a megvetés, az a csodavárás, a bűnbakkeresés... az az élettől teljesen elrugaszkodott, egyszerűen szánalmas viselkedés.
F. Géza - végzős orvostanhallgató
Van egy sztorid a magyar egészségügy helyzetéről? Megvárattak, félrekezeltek, megaláztak? Küldd a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használd Kórházértékelőnket!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
apolka11 2010.10.24. 08:48:14
Jó volt olvasni a higgadt, nyugodt sorokat. Noha konkrétunok nincsenek a szövegben, talán azért némi betekintést enged abba, hogy az orvosok milyen nehézségekkel kell, hogy megküzdjenek.
Én továbbra is elismeréssel adózom a sok tanulás,nagy felelősség előtt.
És az igaz, hogy egész más valamit belülről megélni, mint csinálni, benne lenni, szembesülni vele nap mint nap.
(kívülről nézve egy tanárnak is olyan de olyan könnyű dolga van. fegyelmezés? hja, mi az? csak a többség, aki okoskodik, elvéreznek a harmadik órán. szerintem, ha másképp is, ugyanez áll az orvosokra is. Ítélkezni mindenki tud.)
További jókat, sikert a pályádon!
Rotoxis 2010.10.24. 09:15:28
A posztból számomra három dolog vált nyilvánvalóvá:
- Ön nem mentőzik
- Ön nem tud helyesen írni
- Ön képes öt bekezdést írni a semmiről.
Kíváncsi vagyok, milyen kommentek születnek majd?!
Bikli néni 2010.10.24. 10:23:32
De azt fejtsd már ki légy szíves, honnan jött, hogy Géza nem mentőzik?
Dr.laikus PhD 2010.10.24. 10:28:18
Jött mentő hozzánk, orvos+hallgató, ápolók és azok tanoncai.
Tele volt velük a lakás,
Anyámon tanulták, hogy kell EKG-t feltenni, szívó tappancsot rakni, hogy fennmaradjon, idős anyám genitáliáját eltakarni. (ezt én mutattam)
Orvos fotelból adminisztrált, aztán megunta a próbálkozást megmutatta hogyan kell. Gyors értékelés, személyi elvétel és bocsánat kérés, hogy nem kérdezte meg anyám bele egyezik-e.
Mama mosolyogva mondta, valaha ő is tanult, nincs baj, de tartást is tanultak és illemet.
Egy baj volt csak, hogy előrebocsájtottam, hogy enyhén demens, nem biztos, hogy mindenre tud válaszolni. Lehet, hogy nem vették komolyan. :((
Leroi 2010.10.24. 10:58:41
Egyébként hippokratészi műfogás.
Támlásszék is megteszi.
Leroi 2010.10.24. 11:02:11
végre egy normális iromány.
Bikli néni 2010.10.24. 11:32:58
Leroi 2010.10.24. 11:57:02
És mint székely, még hozzátenném:
"A ser nem ital,
az asszony nem ember,
a medve pedig nem játék..."
apolka11 2010.10.24. 14:21:04
Stílus alapján : csak nem csíki?:)
Hatodéves 2010.10.24. 21:01:12
Igen, persze, az ideális az lenne, ha mindenkinek lenne annyi gyakorlati ismerete, hogy a vállhelyretétel banális rutinfeladat legyen.
pakesz (törölt) 2010.10.24. 22:59:51
mi van a patologus hallgatokkal pl? azoknak is helyre kellett volna rakni :)))
ja igen Hatodéves is ezt irta :)
pakesz (törölt) 2010.10.24. 23:51:00
EBBEN tokeletesen egyetertek!!!
csak sajnos vannak orvosok akik rajatszanak, es ELHITETIK a beteggel hogy ok meg tudjak oldani...
tipikus sebeszi dolog hogy osszerakja a beteget oszt jo napot, de tipikusan nagy paraszoliert...
szerintem is szanalmasan elrugaszkodott, hogy behulyitik a betegeket es a betegek a paraszolit/korrupcios penzt csak nagyon szuk retegnek adjak!!! undorito!!!
aztan ugyanaz a beteg megy a masik orvoshoz hogy ingyer lassa el, ha az egyik helyen hajlando kicsengetni penzt akkor adjon a masikon is legalabb 3ad annyit!!!
Farkasokkal táncoló 2010.10.25. 00:40:54
Régóta olvasom ezt a praxis blogot, és néha eliszonyodom, néha meg feldühödöm.
Igaz ,én már 62 éves vagyok és a múlt rendszerben szocializálódtam orvosok terén, no meg szerencsés vagyok, mert Budán születtem és ott élek azóta is, nem vidékbazdmegen.
Emberi bánásmód szinten lenne (lett volna) időnként (és nem mindig!!!) kifogásolnivalóm, de engem még soha félre nem kezeltek, és én bizony még ma is tisztelettel tekintek az orvosokra, TISZTELEM bennük azt a sok sok év tanulást és tudást, aminek én soha nem leszek már birtokában.
Igaz, nem isteneknek tekintem őket, még soha nem hagyta el a szájamat ilyesmi, hogy "az a drága (aranykezű) főorvosúr" és hasonlók, nekem az a tisztelet, ha azt mondom, "doktor úr".
Nem tudom mi a baj, de hogy VALAMI nagyon el van baszva, az hétszentség.
Itt van ez a Geréb Ágnes ügy is. Csak kapkodom a fejem. Mert bár igenis jogosnak érzem pl. a letartóztatását, mert partizán módon csinált mindent és nyilvánvaló (súlyos) hibákat elkövetett, de hogy lábbilincsben meg hasonlók...
Na mindegy, én már csak félek. Mert bár ezidáiig még nem szorultam kórházi ápolásra, de ez ugye a korom miatt bármelyik napon bekövetkezhet, nem számítok már semi jóra, mert mi van, ha nem esek bele pontosan a kórházi protokolba???
Kedves orvosok és hallgatók, ha hozzátok kerülök, legalább annyit tegyetek meg, hogy adjatok valamit amitől ne fájjon vagy ne legyek magamnál! Ha sokkal többet az se baj, nekem éppen elég egyszer meghalni, ujraéleszteni nem kell.
petya.bacsi 2010.10.25. 09:41:28
Nyilván az ember - legyen szó orvosról, tanárról, vagy bárki másról - nem az egyetem/főiskola alatt fogja megtanulni a hivatását. Így nem csodálkozom, hogy nem kezdtek ott rögtön rápattanni a sérült emberre, és jól megrángatni. A suliban csak szigorúan az (elméleti) alapokat kapja meg, a többit pedig majd "élesben" szedi össze, "éles" alatt az orvosok egyetem utáni éveit értem.
"tapasztalok a klinikákon... az a megvetés, az a csodavárás, a bűnbakkeresés... az az élettől teljesen elrugaszkodott, egyszerűen szánalmas viselkedés."
Igen, ez valóban így van. De csupán azon néhány orvos miatt, akik tényleg istennek hiszik magukat, és úgy is járnak-kelnek, beszélnek a gyarló betegek között. Így nem csoda, ha aztán nem úgy sül el a kezelés, ahogy várható, akkor berág a beteg.
@Dr.laikus PhD: na igen, az tényleg gáz mikor csak úgy otthagynak beteget pl. a folyosón vagy épp a szobában, hogy nem takarják le intimebb testrészeit, vagy hogy nem foglalkoznak azzal, hogy esetleg szégyenlős a beteg, és van szeméremérzete...
Borcsika 2010.10.25. 10:21:37
Az élet az kicsit más, mint a Szomszédok!
Irtó strapás mentőzni, de nagyon sokat lehet belőle tanulni. Nagy a felelősség, hiszen másodpercek alatt kell kitalálni, hogy mi lehet a baj a panaszok alapján, majd cselekedni az adott helyzetben, a legjobb tudásuknak megfelelően. Sok a zavaró körülmény (ideges rokonok), vagy egy karambolnál még másik x sérült, és mérlegelni kell folyamatosan, nem kórházi körülmények között.
Néhány hete az egyik ismerősünk kisfia leforrázta a lábát. A gyermekmentő percek alatt ott volt, addig az anyuka hideg viz alatt hűtötte az égett lábacskát, és tartotta magát, de amikor megjöttek a mentősök, és megkönnyebbült, hogy mostmár jó kezekben van a gyerkőc, sirni kezdett. A mentőben szolgálatot teljesitő orvos megnyugtatta őt, majd irány a kórház, ahol a portás néni éppen elment valahová, és hosszú percekig kellett rá várni a huzatos kapuban, majd mikor előkerült, és fel kellett volna szólni az égési osztályra, akkor az mondta, minek, úgyis vizit van, senki nem fogja felvenni a telefont. Igy a mentőorvos a saját telefonjáról hivta fel a központi számot, és ismerve a melléket, kért bebocsátást a gyereknek.
Scala 2010.10.25. 13:06:31
És ezt magánrendelésen kívüli használatra is átadják? :-)))
Hatástanulmány készült mennyi marad meg a gyakorlatban? Pl. észak-magyaro-i kiskórház ambuláns szakremdelés, ügyelet vagy a belgyógyászaton?
formed 2010.10.25. 13:36:22
TamásD 2010.10.25. 18:36:54
Hasonlóképpen, ha műhibaper van, akkor is a kórházat pereli be a beteg, nem a konkrét orvost (ha közalkalmazott), aztán az orvos meg az igazgató majd egymás között lejátssza.
adamantium 2010.10.29. 18:31:03
Irise 2010.10.29. 19:26:31
tettem már helyre nitrogénoxidul mellett vállat. Igaz, ott centális fájd.csill. (v.ö. alkohol intox.) segített a relaxálódásban :))
adamantium 2010.10.29. 20:17:37
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
