Nagyon úgy tűnik, a szülőszobán meg akartak leckéztetni, amiért a nagy hírű Istvánban merészelsz szülni fogadott orvos nélkül.
Amit Veled csináltak (burokrepesztés, kézzel tágítás), ellenkezik a WHO összes ajánlásával és kvázi predesztinálja a császárt. Nagyon sajnálom, mert a leírásodból úgy tűnik, nem egy gyertyafényes szülésre vágytál, amit tönkretettek a fájások, hanem egy sima egyszerű szülést akartál, amit tönkretettek azzal, hogy addig gyorsítgatták, amíg császár lett belőle. Viszont így a doki simán végzett még ügyeleti időben.

Mondom, hogy nem érdemes horrofrilmet nézni.
Némely anyuka hatásvadász sztorija elvinné a pálmát.
Ezt elolvasva minden magyar nő visítva menekülne a szüléstől és a magyarországi szülészetektől...
Alig lehet kideríteni, komolyan, hogy Pesten szült-e a nő vagy Birkenauban, Mengelénél.
A sztoriból egészen ez sötétlik ki...
Csak azt nem írja le konkrétan, hogy lelőtték-e a családot az őrtoronyból menekülés közben, vagy nem...

Hát, a szülés az már csak ilyen ijesztő (férfiszemmel meg pláne).

A nővér "na mi van, hős akar lenni?" beszólása azért sem sértő - legalább is szerintem -, mivel nem egy kismamát látott, aki mindenféle gyógyszer nélkül akarta világra hozni gyermekét. Aztán persze, mikor elindult a folyamat, és megérkezett az elviselhetetlen fájdalom könyörgött fájdalomcsillapítóért.

Ami engem ebben a történetben zavar az az, hogy megint tojtak a beteg szeméremérzetére (méhszájtágítás a kórteremben című történet). Ezt kifejezetten felháborítónak tartom. Emberségből nulla.

A műtőben lehet nyitva ablak? Nem kell sterilnek lennie a műtőnek?

@Leroi:

Nincs igazad most!

Két gyerek született ügyeleti időben, fogadott orvos nélkül. Ugyanabban a kórházban.
Az első sérülten született, 4! napi felesleges szenvedés és a figyelmetlenség miatt. Egyszerűen nem figyeltek rá, embertelen módon viselkedtek, hisztisnek titulálták, mindenki fontosabb volt, rá sem hederítettek.

Egy másik orvos ugyanott a második gyermeknél tudott figyelni, tájékoztatni, kérdezni - tudván az első kálváriáját, anamnézis felvételnél gondosan kikérdezte, nem foglalkozott annak érzelmi részével, CSAK meghallgatta - csodás egészséges kislány, kellemes élmény.
Feledtetett mindent, a dühöt, a fájdalmat.

Ha lehet így, akkor miért nincs mindig így?

Hangsúlyozom, mindkettő ügyelet, fogadott orvos nélkül. (hogy a kérdést megelőzzem, nem volt pénzük orvost fogadni).

@Leroi:

Ha tudatlan a szülő nő arról ő tehet?

Nincs megfelelő tájékoztatás, azért sincs, mert ahány orvos, annyiféle vélemény a szülésről - depláne ha férfi az orvos.

Tele a net, ha hagyják az anyát a maga ütemében vajúdni, nem piszkálni, csak FIGYELNI rá, akkor azért természetes módon az esetek nagy részében jól működik a dolog.

Miért gondolod, ha nem mondták el mi a baj, nem készülhetett előre fel, akkor honnan kéne tudni ami Te megtanultál?

nem is értem, hogyan maradt fenn az ember...

Jó reggelt Mindenkinek :)

Én itt megint azt látom fő problémának, hogy a kismamának szinte senki semmit nem magyarázott el. Megint az a helyzet, hogy a szakemberek természetesnek gondolják, hogy mindenki tisztában van azzal, amit ők hosszú évek alatt tanultak meg... A másik problémám, hogy nem figyeltek a kismama emberi méltóságára, pl. a méhszájtágítást olyan körülmények között végezték, hogy egy fél hadsereg betekintést kapott az intim testtájainak rejtelmeibe... Meg kell érteni, hogy ez bizony kínos.
A másik oldal viszont az, hogy én érzek némi teátrális túlzást is a történetben. Pl. az a rész számomra hihetetlen, hogy nyitott ablak a műtőben... Én olyan műtőben még nem jártam, ahol egyáltalán ablak volt. Elég bonyodalmas lenne megoldani a sterilitást ilyen esetekben. Szóval itt azért érzek némi túlzást a történetben.

Remélem, a következő baba szülésekor már jóval kellemesebbek lesznek a tapasztalatok, és jó egészséget kívánok mamának, babának :)

Esetleg úgy is fogalmazhatnánk, hogy...szott terhestanácsadásra járni...

@Leroi: ezt így nem jelentheted ki. Amúgy én terhesgondozásról sok jót még nem hallottam... Többletinfóval onnan még egyetlen ismerősöm nem jött el. Néha a szükségessel sem. Általában orvos ott nem látta őket, a védőnő is hamar pontot tett az ügy végére. Ez is csak egy rajtunk ragadt, ebben a formájában felesleges formalitás. Nem mondanám ezt, ha valóban úgy működne, ahogy kellene, és azt a célt szolgálná, amire kitalálták. De én ilyenről még sajnos nem hallottam.

.

Fene essék a blogmotorba :S

@Leroi:

Ne tételezd fel ezt.

Kötelező járni.
Azért ha kismama kéri, hogy ne tágítsanak, ami valljuk be piszok nagy fájdalom, akkor az azért van, mert nem járt terhes tanácsadásra?
Ha mégis kell, akkor nem lehet mondani, hogy az ő érdeke?

Én azt látom, hogy aminek tudott utána nézett (nyilván gondosan járt terhes gondozásra is, ahol semmit nem mondanak, vagy keveset), viszont nem a nagykönyv szerint alakult a szülés.

Hallgattak, mint a csuka, tették a dolgukat /van gyerek :-)/.
Ha haza tudott menni és két hét után jött a gyerek, itt megint a normális beteget megillető kommunikáció hiányzik.

Ami kommunikáció volt, az a TB-t fizető beteg utálata.
Szülészeten szokott ilyen lenni. :(

@Leroi: Szóval, az előző véleményemet kiszedte a cenzor, most megpróbálom elmondani kulturált módon, sokkal kulturáltabban, mint ami a te írásodból lejön a betegek felé.Elmondanám, hogy a stílusod, bicskanyitogató, sértő és a normális kommunikációs szintet sem éri el. Sajnálom, hogy az orvosi egyetem nincs szűrő, és ilyen alakokat is engednem tanulni ott, mint te. Főleg azt sajnálom, hogy orvos lett belőled. De az is lehet, hogy nem vagy orvos, csak annak mondod magadat. A cenzor meg azt üzenem: hogy kissé részre hajló vagy. Egyes emberek bármit mondhatnak, főleg ha a dr. társadalomból vannak.

Azért az abszurdum, hogy a terhességmegszakításokra érkezőket egy szobában helyezik el a frissen szült kismamával és a szülni készülővel, ezt nehéz bármiféle racionális érvvel megmagyarázni.

@batgirl:

Ezt is ki fogom :)

Témához szóljál hozzá.

A témához szóltam hozzá.

@Dr.laikus PhD, gld:
Én normális terhességgondozásra gondoltam...

Még szólt másvalaki is hozzám? Nem látom...

@Dr.laikus PhD:
Bocs, a legjobb szülész-nőgyógyászok férfiak.
Ahogy a legjobb sebészek is.

Jobb, ha tőlem tudod, ezret ismerek...

@Leroi: ne haragudj, de kategorikusan kijelentetted, hogy a poszt írója nem járt terhesgondozásra. Szó sem volt arról, hogy normálisra, vagy kevésbé normálisra... Szerintem nem igazán jó dolog ilyen szélsőségesen véleményt nyilvánítani egy olyan kérdésben, aminek nem ismered a hátterét... Ezek generálják a (jogos) felháborodáson alapuló anyázásokat, amik szerintem nem nevezhetők egyenlőnek egy kulturált vitával...

No meg azt sem értem, miért nem lehet a szülőszobában burkot repeszteni, miért a férjnek kell rohangálni azért, hogy ne csurgasson össze mindent a szülő nő. Ez rettenetesen megalázó helyzet, tovább mélyíti a kiszolgáltatottság érzését.

No és szegény anyukával akkor beszéltek egyetlenegyszer érdemben, amikor épp a frászt hozták rá. Arra, hogy ijesztgessék, volt idő, arra nem, hogy megbeszéljék vele, mit miért csinálnak.

Nekem négy szülésem volt. Az első kettőnél, nem volt fogadott orvosom, mert hogy az minek. Gondoltam én. Harmincév távlatából is azt mondom, hogy ideges leszek, ha rágondolok. Nem ecsetelem, hogy mik történtek, nincs kedvem hozzá. Az utolsó két szülésnél, választott orvosom volt, A tétényi uti kórházban egy főorvost fogadtam meg, és azt mondom, hogy megérte felfogadni.Még hozzátartozik hogy a negyedik kölyöknél nem fogadott el egy fillért sem.

@Leroi:

Félre érthető voltam.

Szülész-nőgyógyász viszonylatban és sebészben egyetértek.

Kibic férfiakra gondoltam.:-)

@batgirl:

:-)))

Azért egy szösszenet belőle: Második szülés, Uzsoki kórház 1983. (ezt lehet?)Négykor mentünk be a kórházba, 2 perces fájdalmakkal. Szülőszoba, vizsgálat, még nem jön a baba. Félhétkor szóltam a növérnek, hogy jön a baba. Ne hisztizzek, nem jön az még. (vizsgálat nélkül) De én tovább hisztiztem, mert éreztem hogy jön kifelé a baba, erre kelletlenül oda jött a nővér, és 5 másodperc múlva, elkezd kiabálni, hogy ne nyomjak, tartsam vissza, és rohan a doktornőért, hogy jön a gyerek. Szülés után varrás, érzéstelenítés nélkül, mert az orosz származású doktornő, kioktatott, hogy a SZU-ban sem érzéstelenítenek. Délután 4-től, másnap reggel 8ig feküdtem a szülőágyon. Reggeli vizit alkalmával a főorvos megkérdezte az egyik orvost, hogy "EZ MIT KERES ITT?" "EZ" én voltam.
Akkor kerültem be a gyerekágyasok közé, ahol a legkisebb problémám az volt, hogy a nővér elkezdett üvölteni velem, hogy mi az hogy kibontom a gyereket az angol pólyából, mert ő így lehet hogy elfogja ejteni. Szóval kellemes emlékeim vannak abból az időből.

@batgirl:

Orvos nevét nem lehet, de az intézményét leírhatod.

@batgirl: pff... azóta eltelt 27 év és a szemlélet ezek szerint nem változott semmit. Sok esetben. :(

Ne általánosítsunk és ne dőljünk be borotvaélesre kifent tendenciáknak.
Sokezer jó orvos létezik.
Nem önreklám, mert öndícséret gyalázat, de akad emberséges is köztü(n)k...

@huncut:
Én pedig azt nem értem, hogy burokrepesztés után hogy parancsolták le (azonnal) az ágyról a hölgyet...
A magzatvíz pedig hacsak nem túlhordott a terhesség és nem meconiumos, akkor tiszta...Mi volt ez a "vér" a nő lábán.
Mindegy, nem a szakterületem, de ha nem sántít, akkor biceg a sztori...

@cenzorilla:
nem értem, miért kifogásolható batgirl véleménye Leroi-ról, amikor az ráadásul nagyrészt tényszerű, és igaz?
Valóban helyenként a bicskanyitogatást súrolja a kioktató stílusa, és ezt mint orvos mondom.

Bizonyára kevés helyen fordult meg, én már 6 magyarországi kórházban dolgoztam, egyik jobb, másik rosszabb, de maradjunk annyiban, láttam sok mindent...
sokszor meglepődök azon, hogy egyes orvosok a kritikákról kategorikusan kijelentik, hogy olyan márpedig nem létezhet, tehát nincs is. Hogyne lenne, lehetne, vannak különbek is. Nyitott ablak a a műtőben? Van olyan műtő ahol elszívás sincs...
Javaslom az 50 év feletti orvosok, nővérek, asszisztensek társaságának keresését, nagyon sok érdekeset tudnak mesélni esetekről, kórházi viszonyokról.

Egyébként az általam ismert egyik legjobb nőgyógyász nő, csak nem nagyon talál magának munkahelyet, mert általában rövid időn belül átszoknak hozzá a betegek, és az nem tetszik a "konkurenciának".

Sebészből is ismerek egy kiváló nőt, és tekintve hogy hány nő van azon a területen, ez nagyon nagy szó (rajta kívül egyetlen másik, fiatal sebész női kollégát ismerek, szintén kiváló).

@rikitiki:

"Nyitott ablak a a műtőben? Van olyan műtő ahol elszívás sincs..."

Köszi, ezzel el is oszlattad a kétkedésemet ezen a vonalon. Én tényleg nem voltam még olyan műtőben, ahol ablak van, de ezek szerint van ilyen.

@_tracky: Remélem fog változni, mikorra jön az unokám.

@Leroi: Igen, némi kétségeim azért nekem is vannak a helyzet dramatizálását illetően... De alapjában véve eléggé átjön a visszaélés a kiszolgáltatottsággal és a normális kommunikáció hiánya, és sajnos ezek a súlyosabbak.

@rikitiki:
Köszi, kollegina, a szolidarítást...:)
Nos, ha az illető nagyon menő nő-nőgyógyász (a ho-ho-horgász jutott eszembe hirtelen) ha nem talál magának helyet, akkor talán nem a többiekben keresendő a hiba.
Ha engem 10 munkahelyről kiutálnak, akkor nem az összesen 50 kollegában keresem a dolog nyitját, hanem talán magamban.
Ez önkritika kérdése is.
Már akiben lakozik ilyesmi.
De maradjunk annyiban, hogy "nagyon jó" nőgyógyász és nem talál magának munkát :)...(már nem emlékszem,hogy hívták azt a neves filozófust,aki a paradoxonokról írt disszertációt,de majd eszembejut...)
A bicskanyitáshoz jó szórakozást...
Van egy Victoriox-om, a svájci hadseregben használatos, kölcsönadhatom...

Különben Rudyard Kipling mongúza volt a Riki-Tiki-Tévi, ha jól emlékszem...
Honnan ez a szép nicknév?:)))

Victorinox, bocs, de ez itt nem a reklám helye...:)

@Leroi: jópofa, hogy csípőből megkérdőjelezed azt is amit én állítok, holott igazán ki sem fejtettem, sem részleteket, sem okokat, tehát lényegében 0 információd van a témáról. De biztos te tudod jobban.
Azért egy kicsit vegyél vissza szerintem, a felettes énből kiszabadult, önbizalomban hiányt nem szenvedő, ám nettó parasztot tessék visszapakolni a helyére.

@Leroi: A táguló méhszáj vérzik/vérezhet, amit a magzatvíz "kimos", ezért csuroghatott a vér a lábán.

@Leroi: Bizony, csípőből tüzelsz mindarra, ami egy kicsit is ellentmond az általad látott (hitt) világképre. :-)
Pedig rikitiki leírása tökéletesen hihető, legalábbis számomra.

@rikitiki:
Tkp. a cáfolatodat próbáltam megcáfolni és a személyeskedésedre kaptál egy backhand-et, nem kell megharagudni...
Jobb egy őszinte paraszt, mint egy kétszínű nemes, ezt elhiheted...:)

De komolyra fordítva a szót, el kell oszlatnom azt az óriási tévhitet a fenti beírásaimmal kapcs., hogy én EGYETÉRTEK mindazzal a sérelemáradattal ami a kismamát érte.
Szó nincs erről.
Ha való lenne az állítása, ki kellene hajítani azt a vadállat-empátiaficamos-pancser bandát, akit ő felsorolt mindenestől a francba birkát őrizni...
Engem a sok helyen kilógó lóláb irritál és a bulvársajtóízű dramatizálása a dolgoknak...

P75
Igaz, valóban így lehetett, ha vért látott lecsorogni a lábán.

@huncut:
Jól van, női egyetértés és "entente cordiale" minden vonalon, OK.
A "központi hatalmak" fegyverszünetet kér...:D

@Leroi:

Értsd meg őt kérlek.

Nem tudok csak a saját szülésemre gondolni.

Mi a fogadott orvosommal döntöttünk úgy, hogy 9 havi otthon fekvés után egy várhatóan nagy magzatot közös erővel hozunk a világra, mert ő elmegy szabadságra.
Az egész gyermek életét, az első perctől kezdve neki köszönhettem, a szakértelmének a szimatának, a gyakorlatának.

De. Az első rebbenő mozdulata a kölöknek egy alapos rúgás volt a lepénybe. (akkor még nem volt általános az UH, így azért jóval később derült ki, hogy mélyen fekvő lepényről, életveszélyes lehetőségről van szó).

Kórházba rohant velem a férjem, ahol senki nem foglalkozott velem, az ügyeletes orvos varrt éppen, a másik otthon munka híján (így pihentek egymás közt megállapodva).

Azt a páni rémületet, az én kokas uram rohangálását - ma már nevetve - soha nem felejtem el. A rémület emlékére ma is kiver a frász, pedig jó a vége.

Mély nyomokat hagy az emberben ez.
A csorgó magzatvíz amivel a borotváló helyről a szülőágyra kell feküdni, közben az ember csúszkál, mintha jégen járna. Ha nincs utána pozitív eufória, akkor ezek beégnek, mint megalázó, kiszolgáltatott szituációk.

Nem szabad ezt így csinálni senkivel.
A saját tudatlanságánál az ember semmit nem szégyell jobban. Ez kiszolgáltat és még más is fáj.

@Leroi: valóban, jobb őszintén mellbe, mint hátulról :)
Igen, rikitiki Kiplingnél olvasható. Meg itt...

Attól, hogy valamit még nem láttál, vagy számodra nem hihető (elképzelhetetlen abban a körben, amiben te mozogsz) még létezhet.

A drámázás nekem sem tetszik, de hát ez van, aki veszi a fáradtságot, hogy ide beír, annak valami nagy sérelme volt, tehát drámázik. Aki nem drámaként fogja fel, az nem is fog ide írni, mert lerendezi amúgy a dologot és kész.
Ettől még a magyar eü-ben történnek vállalhatatlan dolgok. Műhiba pl. szerintem vállalható, mert mind emberből vagyunk, hibázunk, nagyokat is. Némely emberi viselkedés semmilyen körülmények között nem vállalható.

Szerencsésebb hrlyeken elő sem fordulhat, és aki ott létezik, annak számára elképzelhetetlen. Ez így jó és helyes, de sajnos az élet meg produkál mást is.

@Leroi: Nem mindenki Moldova, hogy úgy tudjon írni, ahogy számodra elfogadható lenne. Ha valakit valami rossz ér, akkor hajlamos úgy meg írni a dolgokat, ahogy azt ő átélte. Ez nem bulvároskodás. Valaki okos ember mondta, hogy soha nincs olyan, hogy két ember ugyanúgy lássa a dolgokat. Nekem átjött amit a hölgy átélt, elhiszem, hogy így történtek a dolgok. Arról nem is beszélve, hogy én nő vagyok, születésemtől fogva érzékenyebb mások problémáira. A történetben nem látok lólábat. Ha valaki megakarja osztani történetét, csak abból a szempontból tudja megosztani, amit átélt. És akkor az a legkevesebb, hogyha hihetetlennek találjuk, akkor csak annyit mondunk esetleg, hogy "hihetetlen", esetleg, "sajnálom, hogy így jártál". Ha orvos az illető, akkor a szakmájából kifolyólag esetleg úgy is hozzá tud szólni, hogy mi, miért történt. Megköszönjük. De ha valaki csak fikázni tudja a posztolót, akkor nem orvosként, hanem emberként teszi, akkor viszont ne csodálkozzon, és ne bújjon a fehér köppeny mögé, viselje el hogyha valaki le bunkózza.

Reggel óta akartam írni, hogy ez a kép csodálatos:)

A posztokra azért nehéz írni, mert nehéz megtalálni azt a bizonyos arany középutat. Én magamon is tapasztalom, hogy ide-oda szédelgek a reális énem, és az érző énem sugallta "vélemény" között :) És bizony én is beleesem abba a hibába, hogy amit magam nem tapasztaltam, nem láttam, kétségbe vonom. No, mondjuk azért 100%ban soha nem vetem el :) Szóval tényleg nem könnyű, de ebből is tanul az ember.

@batgirl:

"Reggel óta akartam írni, hogy ez a kép csodálatos:)"

Hát, fotós szemmel nézve nem annyira, de ez más lapra tartozik :)

@Leroi: Tkp tök jó fej vagy, csak egy kicsit rövidlátó. :P
:DDD
Elnézést a személyeskedésért. :-)

@gld: Fotós szemmel mért nem jó?

@batgirl: nem szeretem a szelektíven színtelenített, szétretusált, irreális szemszínekkel "megáldott" babafotókat :) A babák szépek a maguk egyszerűségükben is :)

@gld:

Képzelj el egy ilyen sugárzóan kék szemű 97 évest.

A szeme nem öregszik. :)))

@Dr.laikus PhD: igen, és ha Photoshop-pal eltünteted a ráncait, pont úgy fog kinézni, mint 1 évesen :D

@gld: Igazad lehet, de szerintem szép. Dolgoztam egyszer egy fotóművésznél, és a plafonra tudott kergetni, ha 6 ugyanolyan fényképből, nem azt választottam ki, amit ő jónak itélt. Ti fotósok másképp látjátok ezeket a dolgokat.)

@Dr.laikus PhD: Ha kilencven éves leszek, é n is szeretnék olyan képet, amin nem látszik a ráncos fejem és testem. Majd elküldöm különböző újságoknak, hogy milyen szép vagyok, pedig már milyen öreg:))))

Minden hölgy:

Igazatok van, bocsánat, túlbicskáztam magam...

rikitiki

"valóban, jobb őszintén mellbe, mint hátulról :)"

Hrrrmrrr...:P

Szép kép. Bár nekem kicsit zavaró ez a túl kék szem :)

@Leroi: Köszönöm:) Fegyvernyugvás.

@Bikli néni:

:DDDD

Átmentünk fotóelemző blogba :D

@Leroi: :) van ilyen :)

Oh, sokan nem hiszik el a leírást! Mosolyognék, ha nem lenne nekem is hasonló emlékem a szülésről. Sőt. Ez a kézzel tágítás úgy látyzik bevett dolog, mert nálam is alkalmazták. Aztán nem volt szívhang, és símán kipaszírozta belőlem a gyereket az orvos.
A varráskor a tű tompaságáról folyt némi csevely, aztán egész éjjel a szülőszobán ragadtam, mert nem volt ágy. reggel szépen fellifteztem a szülészeti osztályra. A gyerekem meg nem szopott, mert teleitatták minden nap. Bőgtem, elment a tejem. Így kidobtak, mondván, hogy a gyerek marad megfigyelésre.
Össze-vissza járkáltam könyörögtem. Pedig nekem volt fizetett orvosom.

má megin a kommunikációs hiba, amúgy borítékkal vagy anélkül,tökmindegy.....

"Mindenesetre így lesz egy mintaszerű, problémamentes terhességből császármetszés"

Télleg nem értem, hogyan került 2x is a kórházba ha olyan problémamentesnek ítélte magát. Aztán itt a fájdalomcsillapító, amiből nem akart, utána meg hosszan panaszkodik hogy mennyire fájt. Szóval lehet hogy a kórház eleve rémes, de a poszt írója is mindent megtett azért hogy még rémesebb legyen. Így keletkeznek azok a rámtörténetek, amitől érzékeny idegzetű XX-eknek elmegy a kedvük az egésztől

@Szélmalomharcos: Jóslófájásokkal került be először. Első gyereknél én is bedőltem a rendszeresen érkező jóslófájásoknak, szerencsére engem hamar hazaküldtek. A fájdalomcsillapítónak vannak előnyei és hátrányai, a posztíró nyilván ennek tudatában döntött a fájdalom mellett. A kézzel tágítás fájdalma nagyon durva, nem hasonlítható a normál fájásokhoz, pedig azok sem gyengék.

Milyen érdekes, hogy azok a nők hiszik el szóról szóra a sztorit, akik már szültek. Esetleg sok ismerősük születéstörténetét hallgatták végig. Sajnos sok ilyen történet születik pedig ez az a terület, ahol ingyen lehetne sokat javítani.

Felháborító ez az egész! Az egész Mo-i szülészeti intézmény.
Nem véletlenül szülünk mi otthon.
Hál'Istennek, hogy vannak olyan fantasztikus szakemberek, akiknek ez fontos, és segítik a családokat, hogy természetes, emberséges módon hozzák világra gyermeküket!
Jó pap is holtig tanul - reméljük az orvosok is hajlandóak leszállni a magas lóról...

Mi is az István kórházban szültünk tavasszal, mondjuk fogadott külsős orvossal, csecsemős nővért nem "fogadtunk", mégis sok segítséget kaptunk tőlük amíg ott voltunk. Nővére válogatja, van akitől lehett kérdezni és menni hozzá segítségért, van aki tapló volt, így nem is próbálkoztunk. Szülés után a feleségemtől elvitték a gyereket inkubátorba pár órára, csak én tudtam lemenni hozzá a gyerekosztályra, de teljesen normálisak voltak, behívtak, és a gyerekhez engedtek. A szülészeten levő nővér is teljesen normális volt, pedig neki sem fizettünk.

Én sokáig azt hittem, hogy az orvosok és a nővérek azért menek ilyen pályára, mert hivatást akarnak. Pedig csak munkát.

Kétszer is átéltem , tehát tudom, hogy azok a "szuper" szülészorvosok mennyire figyelnek oda a szülő nőre.
Volt részem kézzel tágításban, magzatburok repesztésben, tőlem sem kérdezték meg, hogy hozzájárulok-e, viszont nem volt részem császárban, ami adott ponton már szükséges léett volna, csak akkor már késő volt.
Az első volt a legszörnyűbb, mert ott majdnem mindeketten ráfáztunk, főleg a baba, bár ez nem most volt, és nem járt fájdalomcsillapítás, de egy életre meghatározta a hozzáállásomat a szülészekhez.
Csak tárgyként kezelik a kismamát, akiről sok pénzt lehet lefejni, ennyi.

Nekünk mindkettő gyermekünk az Istvánban született, fizettünk a választott orvosnak, aki nagyon rendes vol, szülés után naponta meglátogatta feleségemet a kórteremben.Az újszülött osztályon pedig kedves, segítőkész nővérkék voltak.
A poszthoz: szerintem a nyitott ablak a szülőszobában volt, ami nem azonos a műtővel :-p

@batgirl: hát, ha rólam valaki 90 évesen ilyen képet csinál, azon a képen tuti, hogy csak a koporsó fog látszani, máshogy aligha úszható meg a dolog :-))

Azt szeretném kérdezni a posztolótól, hogy nagyon félt-e a szüléstől eleve?
Vagy a kórháztól?
Tehát milyen érzésekkel ment szülni?
Tudván, hogy nincs boríték, nem projektálta-e előre, hogy rossz bánásmódban lesz része?
Ezek fontos momentumok az események tükrében.

@bugyifiu: Vannak kivételek, szerencsére.

Én csak köszönetet tudok mondani a SOTE I-nek, ahol a 850 g-mos gyerekemet világra segítették. Aki ott volt, mindenkinek örökké hálás leszek, s azoknak is, akik utána két és fél hónapig gondozták, hogy mára 2 évesen makkegészséges legyen.
Nemcsak szakmailag, hanem emberileg is nagyon OTT voltak.
Tudom,hogy vannak borzalmas példák, elfogadom, a fenti eset is ilyen, s sajnálom, hogy így történt. De én pl. azért fáztam, mert állítólag sokkot kaptam.
Megfogadtam, hogy kiderítem a segítő EMBEREK nevét, de aztán elgondolkodtam, hogy vajon, hogy is lehet ezt megköszönni kb. 5 embernek, hogy az valóban kifejezze a nemes értelemben vett hálát.
Lehet mondani, hogy ez volt a dolguk, de a mi történetünkben több volt, mint csak dologvégzés.
Kívánom, hogy minden szülő nő hasonló (szak)emberek kezébe kerüljön.

@Szélmalomharcos:

Hát ha valakinek elmegy a kedve emiatt a gyerekvállalástól, akkor annak nem is kell annyira az a gyerek.:)

@Leroi: az alapvető baj az, hogy nem elég, hogy a posztolónak ilyen szülés jutott, megírja ide, hogy könnyítsen a lelkén, és itt kétségbe vonják minden szavát... na kik? Az orvosok. Pedig a tények is elgondolkodtatóak, bulvár nélkül: miért repesztettek burkot? Semmi nem indokolta. Miért tágították a méhszájat? Semmi nem indokolta. Viszont a szívhang leeshetett akár ettől a kétféle kíméletlen gyorsítástól is. Komolyan kíváncsi vagyok rá, hogy orvosi szempontból ezek hogyan állnak meg.

Még szülés előtt állok és nem is szervesen a téma része , de miért nevezi a kommentekben minden szülő a gyermekét"KÖLÖKNEK"?
vAGY POCAKLAKÓNAK a méhünkben van nem a hasunkban...

-

Három éve az Istvánban szültem, és mintha nem is ugyanarról a kórházról lenne itt szó. Persze, lehet, hogy orvosa válogatja, de azért érzek némi túlzást a beszámolóban.

Pl. az Istvánban külön vizsgálóban végzik a vizsgálatokat, még akkor is, ha valaki egy ágyas szülőszobán van. Közös vajúdóba csak akkor kerül valaki, ha telt ház van, és már minden szülőszoba foglalt, de azt nagyon nehezen tudom elhinni, hogy mások előtt végeznek bármilyen vizsgálatot.

A nyitott ablak is fura: mi ki szerettük volna nyitni az ablakot, és nem engedték (májusban, nem márciusban). Viszont egyetlen szóra hozták a paplant, mikor mondtam, hogy fázom.

Nekem is volt burokrepesztésem (nagyon nagy volt a babám, és az orvos javaslatára igyekeztünk gyorsítani a vajúdást, hogy maradjon erőm a kitoláshoz), de utána automatikusan adták, kérés nélkül a betétet. Sőt, a teljes négy nap alatt, amíg bent voltam, kaptam betétet, igaz, kérni kellett az osztályos nővértől, mert elmondásuk szerint az interneten több fórumon olvasták vissza, hogy "az Istvánban de jó, hogy adnak betétet, haza is vittem két csomaggal...", és erre ugye nincs pénz.

Végig mindenki rendes, emberséges volt velem. A csecsemős nővéreket ugyan kellett kicsit noszogatni, de ha kértem, mindig kaptam segítséget.

Azt sem hiszem, hogy hat óra után rászáradt hányással adták volna vissza a babát - ugyanis az Istvánban úgy működik a rendszer, hogy a baba az anyja mellett marad, vele egy szobában. A csecsemőosztályra csak rövid időre veszik be a babát, ha az anya ezt kéri, de nem viszik el az anyjától szoptatás után, és főleg nem hat órára, mikor 2-3 óránként etetni kell a gyereket...

Fájdalomcsillapításról: az Istvánban statisztikailag magas a fájdalomcsillapítás nélkül szülő nők aránya. Meglep, hogy erőltették volna a dolgot, vagy gúnyolódtak volna, hogy nem kér fájdalomcsillapítást...

Egyébként, ha tényleg így történt minden, ahogyan leírta, panaszt kell tenni a betegjogi képviselőnél (akár távozás után is, ha fél attól, hogy a panasz miatt kitolnak vele).

Ja, és mi sem fizettünk, nem volt hálapénz, csak a végén, távozáskor adtunk egy kis csokit vagy epret azoknak a nővéreknek, akiktől sok segítséget kaptunk. Volt, aki csak pusziért cserébe fogadta el.

dráma, dráma,dáma

Első gondolatom a történtekről: egyszerűen vérlázító

@tikk: az én kisbabám/ lányom sosem volt kölök, sem pocaklakó, sem babóca. A pocaklakó szerintem az az űrlény, aki kitör az alien filmekben a szereplők hasából... brrr...

Persze nekem is volt választott orvosom, aki látva a borzalmas ultrahang eredményt, mindent félredobott, s ott maradt munkaidő végezte után. Nem tudtunk neki sok pénzt adni, s mégis mind a mai napig emberséges, mert alapból az. De a többieket s a NIC-en dolgozókat 'csak' a szakmai elhivatottság motiválta. Van ilyen is szerencsére jószerivel.

@tikk: szerintem a pocaklakó aranyos. A kölök..az nem annyira, de én néha szoktam a kölyköknek nevezni őket. Te nevezd úgy ahogy te szeretnéd:) Halottam már extrém nevezéseket.

@Sesut:
A kedvencem még a 3 hónapos terhesen már az anyakönyvvezteni kívánt nevén "szólított" magzat.:))

@Lotyó Bridzsida: Amikor már oda érsz, hogy szülési fájdalmaid vannak, akkor már nem félsz a szüléstől, csak minél hamarább túl legyél rajta. Persze, terhesség alatt mindenkinél néha előjön, hogy fél a szüléstől, de ilyenkor is inkább attól félünk, hogy a babának valami baja lesz.

Sziasztok!

Mindkét fiam az István kórházban született, az egyik holnap öt éve, a másik 8 hete. Mindkét alkalommal szabin volt a válsztott orvosunk, tehát teljesen "idegen" orvosnál szültünk. Első alkalommal komplikáció mentesen, másik alkalommal császárral, az után, hogy a külső átfordítás nem sikerült, de a szülés már megindult.

Egyik gyerekkel 5 napig, másik gyerekkel 7 napig feküdtünk bent, tehát van tapasztalat.

Mindkét alkalommal tökéletesen meg voltunk elégedve mind a szülőszoba, mind a kórtermek színvonalával, mind a szülőszobai, mind az osztályos dolgozókkal, mind a csecsemős nővérekkel. Kedvesek voltak, segítettek, válaszoltak a kérdésekre, jöttek, ha szükség volt rájuk. Mindkét alkalommal TÖKÉLETESEN meg voltunk elégedve a munkájukkal, soha nem tapasztaltunk semmilyen problémát a hozzánk való viszonyukkal.

Ezzel nem azt szeretném megkérdőjelezni, hogy a poszt írójával ne történtek volna meg a leírtak, sőt nagyon sajnálom a vele történteket, de szeretném leszögezni, hogy mind öt éve, mind 8 hete nagyon-nagyon rendes emberek dolgoztak a kórházban a szülészet nőgyógyászaton, és nagyon tudom ajánlani mindenkinek, hogy itt szülje meg a babáját, ha már van lehetősége választani.

A családban és ismeretségben van tapasztalat több más kórházzal is (SOTE I., Dél-Pesti), hoggyétek el, hogy ég és föld...

@batgirl:
Te vagy a posztoló? (bocs nem olvastam vissza minden kommentet)

@Lotyó Bridzsida: Nem én vagyok a posztoló, az én legkisebb fiam már 19 éves:)

@batgirl:
akkor nem értem, hogy hogyan válaszolhatsz arra a kérdésre, hogy hogyan érzte magát a posztoló...

PS:

A posztban leírtak között egyébként én is olvasok olyan momentumokat, amiket egyébként egészen egyzerűen nem tudok összefüggésbe hozni az István kórházzal (a hányásba száradt gyerek visszahozása pl. ilyen). És most visszaemlékezve a nyitott ablak problémája a szülőszobán is egy ilyen momentum...

Kicsit hihetetlen a saját tapasztalataink szerint! Ez tényleg a Nagyvárad téri Szt. István kórházban történt volna???

Csak a dolgok tisztázása végett: senkim nem dolgozik ott, nincs üzleti részesedésem a kórházban, még csak nem is fizetett nekem senki a reklámért, vagy az ügyvédi munkáért...

Húsz évig jártam egy nőgyógyászhoz, nála is szültem és minden egyéb bajommal hozzá fordultam. Addig nem is volt probléma amíg nem kaptam egy állítólag ritka betegséget-endometriózis- amit vagy nem ismert fel vagy nem tudom miért de egy évig kezelt mindenfée nemi fertőzés gyanujával. Mire a pesti Shöpf Mérei kórházba kerültem egy gyermekfejnyi bevérzett ciszta volt a bal petefészkemen, az állandó fájdalomtól létezni nem tudtam. Pánikrohamaim lettek és tizenöt kilót fogytam. Pesten az összes vizsgálattal együtt egy hét alatt megműtöttek. Az életemet köszönhetem annak az orvosnak.

Mi is az Istvánban szültünk a párommal nyáron, és hát a következő gyerek biztos nem ott fog kibújni...
Mikor bementünk miután elfolyt a magzatvíz a szülőszobán a nővér miközben az adatainkat vette fel divatbemutató nézett a számítógépen... Vizsgálat közben beszólt a páromnak, hogy ne folyassa rá a magzatvizet... aztán, amíg a váltás este 7kor nem jött le se szart minket azon kívül, hogy rákötötte páromat a ctgre...
a váltás már normális volt, mondjuk ott is voltak érdekes dolgok, mikor az orvos beszól, hogy nyomjon anyuka, ha úgy érzi, majd 5 perc múlva megkérdezi, hogy miért nyom... no comment...
majd "A" szülésznő: nyomjon anyuka
"B" szülésznő 5 perc múlva, még ne nyomjon....
ők is a helyzet magaslatán voltak.
a higiéniáról nem beszélek, mert ami nincs arról nem lehet.
szerencsére egészséges kislányunk lett.:)
és még orvost sem fogadtunk, sőt szülésznőt se, mert le lettünk beszélve róla, mondván, hogy nyári szabik stb....
de ismerősöm, aki fogadott 80pénzé, ugyanilyen, sőt rosszabb élményekkel távozott az Istvánból

@Thor81: te is szültél???:))

Embertelenség és érdektelenség a köbön.

Nekünk szerencsénk volt, Székesfehérváron volt a szülés, pozitív tapasztalatokkal. Az csecsemős osztály már problémásabb volt, köszönhetően néhány frusztrált vén picsának, de határozott fellépéssel megoldottam a dolgokat.

OFF:

praxis.blog.hu/2010/09/22/egeszseg_dij_az_egeszseged_ertekes

@Lotyó Bridzsida: ja, megpróbáltam, hátha a hely varázsa kihozza belőlem, de menthetetlen vagyok:) csak zsírégetéses módszer segítene:P

@Thor81:

aszittem végre egy együttszülő leszbi pár sztoriját olvashatom végre...:D

@Thor81:

-1 végre..:D

@Lotyó Bridzsida: hehehe:) ja, ollóztunk is közbe nem?:P

Hát nem tudom, a testvérem augusztus 23-án szült ott. De ennél emberségesebb kórházat, ellátást ritkán látni, ja én egészségügyi dolgozó vagyok. És ők ezt nem tudták, de bent voltam a szülésnél, és utána amig le nem került az osztályra. És nem volt fogadott orvos, sem szülésznő. És mondjuk nem is hisztizett. Pedig túlhordásos volt, természetes hüvelyi szülés, gátmetszés nélkül. Kedves orvossal, burokrepesztéssel, kedves szülésznővel, aki tudja mi az a gátvédelem. Uh nagyon fontos volt, amit irt a posztoló, hogy 4 éve volt az eset. Azóta nyilván változott a helyzet. Azt tudni kell, az István kórházban napi 10-20 szülés van. A saját szememmel láttam, illetve Luca születésével egy időben 3 gyerek született még. Nagyüzem van. Nekem van egy olyan érzésem, hogy nem véletlenül szeretnek ott szülni az anyukák és Budapest egyetlen egy bababarát kórháza. Nyílván amig lesz negativ vélemény, addig lesz majd pozitiv is. De nem értek egyet azokkal, akik azt támogatják, hogy fogadott orvos plusz pénnz és akkor jobb lesz. Nem, nem lesz jobb, viszont pont ők hozzák ilyen helyzetbe a többi orvost és kismamát. Azt elfeljtettem írni, hogy egy műszakban összesen 2-3 szülésznő van. A rendszer hibájáról többet nem mondanék, de jártam már pár kórházban, sőt dolgoztam is benne, de az Istvánban a szülészeten az ellátás a magyar viszonyokhoz képest profi és kiemelkedő.

@tilla77: holló a hollónak........

@tilla77: holló a hollónak....

@tilla77:

Az a gyanúm, hogy tudatállapot függő, hogy ki milyen ellátásban részesül. Aki pozitívan áll a dologhoz, azt pozitív élények fogják érni, és a negatívja ugyanígy igaz.

A napokban végighallgattam egy szüléstörténetet egy másik pesti kórházból, és annak ellenére, hogy semmi negatív sem történt, sőt kifejezetten klassz volt a sztori, 10 percig hallgattam, hogy micsoda szar volt minden, és mindenki egy hülye volt. 4x állítottam le az embert, hogy szerintem tök oké volt ez, és hurrá, hogy mindenki egészséges. De akkor is, és az anyját annak a...na ezen a ponton bontottam vonalat, mert meguntam a vernyogást.:)

@Thor81: két kérdésem lenne: miért volt több szülésznő (A és B) bent a szülésnél? Nekem az volt a tapasztalatom ugyanott, hogy egy szüléshez mindig ugyanaz a szülésznő járt be.

Másik: konkrétan mi volt a gond a higiéniával? Én is az Istvánban szültem, igaz, lassan 3 éve, de a tisztasággal nem volt semmi problémám. 3 ágyas kórteremben voltam, ami ugyan szűkös volt, de naponta takarították a szobához tartozó fürdőszobát is. Szerencsére normális szobatársaim voltak, vigyáztak a tisztaságra.

@Sesut: nem tudom, miért volt több... de lehet, hogy az egyik nővér volt, a lényeg, hogy 2 különböző dolgot mondtak.

lent az osztályon miniszteri aláírásos kérvényt kellett benyújtani, hogy cseréljék le a véres lepedőt.... a tusolóban a párom végig papucsban tusolt, mégis hazahozott gombát, pedig nem az erdőben volt:)

és amúgy tényleg az a baj, hogy a kismamákat nem világosítják fel csomó dologról.
sőt, mikor kérdeztük, hogy mikor van a kórházban a kismamákat felvilágosító "tanfolyam" mindig azt az időpontot mondták mikor már pont vége volt, 2x futottunk lukra....

@Lotyó Bridzsida: alapvetően egyetértek veled, bár azért biztosan vannak bőven gáz dolgok a magyar egészségügyben.

Nekem volt burokrepesztésem, kaptam infúzióban oxitocint, és a gátvédelem sem sikerült (extra nagy babát szültem), és tényleg úgy fájt, hogy egy évig nem is akartam újabb szülésre gondolni - viszont a szülést levezető doktornővel és a szülésznővel maximálisan meg voltam elégedve. Szerintem kihoztak mindent, amit lehet egy ilyen iszonyúan fájdalmas dologból, segítettek, támogattak, igazi csapatmunkában folyt a szülés, bevonták a férjemet is, tájékoztattak, megbeszéltük a beavatkozásokat... szóval szerintem jórészt nekik köszönhető, hogy komplikáció nélkül, rendben zajlott minden.

@Thor81: a lepedőcsere tényleg nem ment magától értetődően, bár nekem szerencsém volt, mikor kértem a cserét, jöttek.

A gomba... hát szerintem kivédhetetlen. Elég, ha az, aki előzőleg zuhanyzott, beviszi a gombát, és hiába takarítanak naponta akárhányszor, máris ott a fertőzés (bár nem vagyok gombaszakértő)). Nekem mázlim volt, a papucs nem jött rá a lábamra szülés után, így mezítláb zuhanyoztam, mégsem lett semmi. Igaz, tényleg kulturált, tiszta szobatársaim voltak.

Tanfolyamra jártam, én az egyik vizsgálaton kérdeztem meg, hogy mikor lesz, és szerencsére jó időpontot mondtak. Akkor én kifejezetten jónak, informatívnak tartottam a tanfolyamot. Még a szülőszobát is meg lehetett látogatni szervezetten, nekem ez is segített, hogy nem ismeretlen helyre csöppentem, amikor eljött az idő.

Szép Szerdát:-)

No megint szülünk?
Egy jó kis szaftos sztori az mindig megkavarja a népet.

Mindenki másképp éli meg az már biztos.
Legfőképp az első szülők beszámolói a borzalmak magasiskolái.Most is szép írást olvashatunk erről.

Vannak kicsit necces részek benne -amik igazából arról szólnak, hogy nem kérdezek, és így nem válaszolnak ettől nem tudom mi történik, ezért azt sem tudom hol vagyok és a nővér nem egyenlő a szülésznővel stb.
Egyet biztosan nem hiszek el - hogy a babákat 6-8 méterről szemlélik, meg hogy negyed napig hányásos ruhában tartják.
Még akkor sem, ha az (első) szülő anyuka - a csecsemősökre haragszik.(mert azt is ők tudják a világon a legjobban).

Gyerek 4 éves ovis, hajrá!!!Egészséges, rendben van...reméljük nem kell kivenni sem a vakbelét, sem a manduláját.Jó egészséget, és tessék még szülni párat:-))

"ismerősöm, aki fogadott 80pénzé, ugyanilyen, sőt rosszabb élményekkel távozott az Istvánból"

- azt sosem értettem, hogy miért fizet valaki a választott orvosnak, ha nem kap a pénzéért megfelelő színvonalú szolgáltatást. Előre kéri az orvos a pénzt? Nekem ez eleve nem lenne szimpatikus, biztosan inkább mást választanék. Utólag meg mit tud csinálni, ha nem fizetnek? Szerződés nincs, és a hálapénz ugye nem "jár", nem tud reklamálni, feljelenteni...

@IrishOak: ha megmaradsz ebben a hitedben, lehet hogy egy következö szülésnél nagyon kellemetlen dolgokat tapasztalsz majd, és ami még rosszabb: mivel ök vannak bent, te meg kint, semmit, de semmit nem fogsz tudni tenni ellene.

A szülés a szélesebb ismeretségi körben az elmúlt 4-5 évben szerzett tapasztalatok alapján csak akkor zökkenömentes, ha:
1.) fogadott orvosod van (pénz)
2.) az nem valami No. 345, hanem No. 1-2, hogy tudja utasítani szükség esetén a No. 3-345. szintü orvosokat
3.) lehetöleg a magánrendelésére megy a várandós asszonyka, kifizetve minden szükséges "extra" vizsgálatot (pénz, pénz, pénz)
4.) fogadott szülésznöd van (pénz)
5.) szülésre bemenetelkor fönövér és 2-3 növérke "megfogadása" (pénz)

No, ekkor megy a szülés úgy, mint a karikacsapás, ekkor nincs meglepi, hányásos kisgyerek és hadd ne soroljam.

Ha hirtelen indul be a szülés, akkor apuka a fenti dolgokat még több pénzzel akár gyorsan is lerendezheti, a lényeg hogy meglegyen mert így részesítenek elönyben mindenki mással szemben.

Alapból ellene vagyok a hálapénznek, de - és itt üdvözlet Mikola dr. úrnak, aki valamilyen okból nem akarja tudomásul venni a magyar valóságot, valszeg fentröl ezt mondták neki, annyira nem nézem hülyének hogy ez a saját véleménye legyen.... - amíg egy kezdö orvos 100-110 nettóért másfélszer annyit nyom le munkaidöben mint egy sori dolgozó normál munkaidöben, addig ez van. És a jelenlegi körülmények között mindenki csak addig hálapénz-ellenes, amíg öt magát vagy a szereteit nem rakják a kés alá. Onnantól ugyanis fél és tejel mint a tehénke.

@Bélabácsi:
Azt el kell fogadni, hogy az "egészség" nagyon sok pénzbe kerül. Olyan mind a gázszámla. Fizetni KELL.
Ezen lehet reggelig hőzöngeni, csak felesleges.
Szemérmetlenül meg kell kérdezni minden érintettet (doki, nővér, anyámkinnya), hogy mennyiért fogja kinyalni a kis fenekemet, és kitejelni nekik, ha úgy is volt.
Annak ellenére mondom ezt, hogy igencsak sok pénzt fizetek TB és EÜ hozzájárulás és egyéb címén havi szinten, úgy, hogy a kórházak közelébe sem meggyek, ellenben a sok minimálbéres-mégis érdékes módon millionaire vállalkozóval.

@Lotyó Bridzsida:
sorry a helyesírási hibákért, most nézem, dzsízász...:D

@Lotyó Bridzsida:

Négy gyereket szültem két különböző kórházban, a legkisebb 10 éves.

Alapvetően egyetértek veled, DE!
Pl én nem mondom, hogy rémes élményeim vannak a szüléseimről, valószínűleg pont azért, mert nagyon jó hozzáállással mentem be mindegyikre. Mindegyik komplikációmentesen és viszonylag gyorsan lezajlott, és azt gondolom, kb ennyit tud az ember maga befolyásolni, már amennyire.
Ettől függetlenül a posztoló történetét teljesen életszerűnek találom.
Én is feküdtem nyitott ablaknál szinte semmiben vacogva, engem is hagytak egész éjjelre szülőágyon, hogy kéznél legyek, feküdtem együtt terhesen a terhespatológián abortuszosokkal (teljesen elterjedt gyakorlat, három kórházban is tapasztaltam), velem is beszéltek durván, vonták kétségbe, hogy igazat mondok a tüneteimről, gúnyolódtak velem, feküdtem én is napokig véres lepedőn, mert nem volt elég tiszta lepedő a szülészeten, engem is tágítottak kézzel -- pedig a WHO ajánlásaival már akkor is régen ellenkezett és igazából SEMMI nem indokolta, hacsak az nem, hogy az orvos szeretett volna még hamarabb hazamenni.

Ezektől a részletektől eltekintve, amelyeket még egyszer elmondom, négy szülés alatt két kórházból (az egyik akkoriban kiemelten jónak számított, a másik viszont ellenkezőleg, ennek ellenére mindkét helyen alapvetően elégedett voltam), három különböző fogadott orvos és nem fogadott bába által levezetett szülés alatt éltem meg (de miért ne jöhetett volna össze egyetlen szülés alatt alatt?) -- szóval ezektől a részletektől eltekintve mégis pozitív képem maradt a szüléseimről, mert a dokik mind korrektek voltak, és a kisebb inkorrektségeik bocsánatosan emberiek voltak, a szülésznők közül kettő szuper volt, és a harmadik is rendes volt, az első szülésnél csak sikerült találkoznom az egyetlen normális nővérrel, aki pillanatok alatt megtanított fejni, jó fejek voltak a szobatársaim, stb.

De azt teljesen más kérdés, hogy én most rinyálok-e, és belelovalom-e magam a hisztibe, vagy éppen konstruktív kritikával próbálok hozzájárulni a magyar egészségügyben uralkodó állapotok javításához!

Lehet persze, hogy a posztoló belelovalja magát, de ez az ő magánproblémája, amivel, tegyük hozzá, csak magának árt. ABBAN AMIT ÍR, SEMMI HIHETETLEN NINCS. Ez a lényeg. Akik azt hiszik, hogy kamuzik, azoknak nagyon kevés tapasztalatuk lehet a hazai kórházi állapotokról, vagy nagyon egyoldalúak.

És mégvalami: abban sincsen semmi hihetetlen, ha ez tényleg az Istvánban történt, ami valóban az EGYIK (nem az egyetlen!) nagyon jóhírű szülészet Budapesten. Bárhol történhetnek ilyenek. Az ilyesmi egész egyszerűen mindennapos a magyar szülészeti és kórházi gyakorlatban.

@Bélabácsi:
Az úgy van, hogy az első gyermekemet a hazánkban állomásozó Orosz csapatok idejében szültem az utolsót meg tavaly karácsonykor.(tehát most 9 hónapos)

Sajnálatosan a több ponton tudnám cáfolni a pontokba szedett érvelést:-))
Sőt mi több a különbségeket is részletesen tudnám ecsetelni az őskor-jelenkor viszonylatában
de inkább nem:-D

@Lotyó Bridzsida: Bingo. Aki gyereket tervez és nem keres többszázezer nettót és nem a testvére/anyja/apja/mittudomén a szülészorvos, az plazmatévé vagy blúréjlejáccóu helyett erre tegyen félre. Megéri, mert kiveszi a "rendszerböl" az idegesség nagy részét. Mert tudja az ember, hogyha a felesége megnyomja a növér-gombot bármikor, akkor egy percen belül ott a növérke. Mert így ha becsinál a baba, azt tiz percen belül tisztába teszi a növérke gyöngéden, mintha a sajátja lenne.

@Bélabácsi: én sem értek veled egyet

tiszta mázlisták vagytok, ha minden simán ment, de tévesen tulajdonítod ennek azt a magyarázatot, hogy a pénz volt az oka

lehetett volna úgy is probléma, hogy adtatok pénzt (ismerek ilyet, saját tapasztalataim is vannak jócskán)

és mehetett volna úgy is simán, hogy nem adtok (erre is tudok több példát is)

szerencse kérdése is ugyanis

@IrishOak: neked akkor mások a tapasztalataid és ez tök jó, szerencsés vagy. Én is találkoztam nem egy pozitív kivétellel. Amiröl én írtam, az az hogy az ember hogyan menjen BIZTOSRA. Hogy ne legyenek véletlenek, a "ha" és a "bár" még a szótárból is tünjenek el a szülés környékéröl.

@oraculum_dixit: nemcsak a pénz a fontos, hanem az is, hogy mindenkivel leülj és beszélj, orvostól a fönövéren át a növérkékig, bemutatva neki az asszonykát, és elmondva hogy mit vársz el. Ha ezt is megteszed, a szerencse mint fogalom eltünik, mennek a dolgok a maguk módján.

De kézséggel elhiszem, ha neked más tapasztalataid vannak, én a fenti eljárásmódban hiszek. Drága, de müködik. Biztosan nem az egyetlen üdvözítö út, perszehogy.

@Bélabácsi:
Hát ez nagyjából így igaz. De sajnos nincs mindenkinek annyi pénze, amit el ne bírna nyelni az ingyenes magyar egészségügyi hiénafalka.

Ha pedig nincs pénz, akkor mit lehet tenni?

Nos, a pénz hiányát erélyes fellépéssel is lehet pótolni. Szerencsémre elég őrmesteres stílust tudok produkálni, ha akarok, ezért még sosem volt komoly problémám, ha volt, gyorsan "megoldottam".
Tehát olyan nincs, hogy kézzel tágít faszkalap, ha én nem akarom. Olyan végképp nincs, hogy érzéstelenítés nélkül varr a doktornő, mert úgy rúgom pofán (fájdalmamban), hogy a Szovjetunió adja neki a másikat. Durva nővért egy oktávval és 50 decibellel feljebb küldöm el a tetves q... anyjába. Ilyenkor meglepődnek, mert a hierarchia emlőjén nevelkedett droidok ilyenkor azt gondolják, hogy VALAKI vagyok. És jól gondolják.
Tessék tanulmányozni az egészségügyi törvényt, netán a büntető törvénykönyvet is és élni a betegjogokkal.
Magad uram, ha szolgád nincsen. Mindenki bátran védje meg magát.

@Bélabácsi: na, ez egy tipikus probléma, hogy fizetek a nővérnek/orvosnak, az meg cserébe ugráljon körül. Miért is kéne például a nővérkének akár pénzért, akár a munkabéréért tisztába tennie az ÉN gyerekemet, ha egyébként én is képes vagyok rá? Annyi segítséget kaptam, hogy első alkalommal megmutatták, mit kell csinálni, utána - pár órával a szülés után - igenis fel tudtam kelni, hogy megcsináljam én magam, és nem érzem magam hősnek ettől. Más kérdés, hogy egy császármetszés után ez nem megy ilyen könnyen (sőt, egy darabig sehogy). Viszont a császáros szobatársaimnak az elején segítettek a nővérek, pedig ők sem fizettek előre senkinek.

@prolee: Ja, simán elhiszem hogy jól müxik a dolog, csak akkor legközelebb máshol kell majd szülni :)

Fiatal orvosok közül nem eggyel volt már nekem is enyhe összetüzésem, amikor pl. a föorvossal három héttel azelött megbeszélt idöpontunkat akarta egyoldalúan módosítani miszerint közbejött valami, én meg annyit mondtam hogy miszerint te majd a közbejövéses müsorszámodat majd szépen máshogy megoldod, mi ekkorra utaztunk fel 100+ kilométerröl, szabadságot kivéve mindkét oldalon, szóval te vigyázzállásban csinálod szépen amit a fönököd kiadott neked az alapján amit velünk megbeszélt és slusszkulcs.

@Sesut: Namostakkor képzeljel egy nagyobb klinikát, ahol 6-7 császáros anyuka fekszik bent, és egyidejüleg nincs 2-3 növérnél több az osztályon jelen. Itt meg is állt a tudomány, vagy jóindulatúak a növérkék és önfeláldozva szénné dolgozzák magukat (nagyon sokan csinálják, a maximális tiszteletem mindannyiuknak), vagy belesz*rnak az egészbe és csak azokkal a babákkal-mamákkal foglalkoznak, akik tejelnek.

Tudod mi a bökkenö ? Az, hogy - hacsak nincs a hely elöre leinformálva - ezt te, mint beteg nem tudod elöre, ergo nem tudod mire számíts.

@Lotyó Bridzsida:

NEM NEM NEM!

pont az ilyen hozzállás tartja fent ezt a rohadt hlapénzes rendszert! már miért kellene tejelni azért, hogy ne állat módjára bánjanak az emberrel? azért álljon már meg a nagyf@szú menet, kérem szépen.....

@Lotyó Bridzsida: "és kitejelni nekik, ha úgy is volt"

azt tudod, hogy előre várják a pénzt???
amúgy a munkahelyeden, a főnök nap végén a fizu mellett még ad zsebpénzt, mert jól dolgoztál??

@Sesut: hát persze, hogy előre kéri....
míg bent volt a párom egy 6. hétben lévő kismama megkérdezte ott az egyik helyi dokit, hogy mennyi az annyi, és kapta, hogy 100.
szerinted, majd ha nem kapja meg a orvos előre, bármit is fog +ba csinálni???

@Sesut:
Az az "egy darabig" = 6 óra.régen még egy napi hagyták a mamákat, de ma már tempó van:-)Utána ébresztő fel, irány a zuhany.
Aztán meg indul a tesz-vesz város:-)
de császárosnak 'lenni azért jó, mert 2 óránként kérhető a fájdalomcsillapító.

egyébként én pont olyan helyen feküdtem, hogy aznap 11 császáros baba született -egy nővérrel az osztályon.no meg 7 természetes úton- de hát jött a nagy havazás:-DD

senki nem fizetett semmit- senkinek. De több volt hisztis,mint az aki tényleg elájult, pedig a felkelés előtt fél órával hozta a nővérke mindenkinek a csillapítót lóadagban.

@Bélabácsi: Dehogy kell! Pofátlanul vissza kell menni és közölni, hogy kuss legyen, mert jogom van a szakszerű és gondos ellátáshoz, jogom van a fájdalomcsillapításhoz, továbbá az első hibánál megy a feljelentés.

A porontyon kommentel egy egészségügyis díszpinty, aki olyanokat szokott böfögni, hogy "a szüléssel járó természetes fájdalom"!!! B+! Épp olyan, mint a foghúzással járó természetes fájdalom.
Ész megáll, hogy milyen hülye emberek vannak. Ezeket nem szabad hagyni elszabadulni. Azonnal, az elején kell tisztázni az erőviszonyokat. (Megjegyzem a cigányok is azért járnak csapatban a kórházba, mert rájöttek, hogy a magára hagyott, kiszolgáltatott cigánnyal kicsesznek a "fehérköpenyesek", de a közösség erejétől megrettennek.)

@Thor81: de nem szabad adni, elmagyarázva hogy a desszertet csak akkor ha majd szépen megette az ebédet. Ha ezek után is szórakozik, az az orvos túl mohó és váltani kell. Elöre pénzt nem adunk, pont. A hálapénz sikerdíj és nem más.

@Bélabácsi: az Istvánban szültem, szerintem az elég nagy klinika. Egyetlen háromágyas szobában volt két császáros, gyanítom, más kórteremben is feküdtek még, szóval az általad vázolt 6-7 tuti összejött az osztályon. Viszont a császárosnak is az első kb. fél nap az, amikor nem kelhet fel, utána már fel is kell kelnie az ágyból. És a császármetszéseket sem mind egy időben végzik, akármilyen nagy is a kórház. És a újszülötteket sem kell pelusozni félóránként. És abba sem hal bele, ha tíz percet várni kell a peluscserére. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb császáros (és frissen szült) anyukával bent marad a párja a műtét után, szóval helyből nem szorul mindenki segítségre.

Röviden: szerintem nővérkék részben azért is túlterheltek, mert egyes kedves betegek ugráltatják őket, kihasználva, hogy elfogadják a hálapénzt.

@Bélabácsi: nem értelek. eddig amellett érveltél, hogy mindenkit előre meg kell kenni, most meg, hogy dehogy, csak utólag?

@Bélabácsi: én nem adtam, és nem is fogok... ismerősök adtak előre, azt utána már mondta mind, hogy ha tudták volna, hogy így viselkednek nem adnak semmit...

@Jim Raynor: A hálapénzes rendszert úgy lehet megszüntetni, hogy feljelentjük azt az orvost, aki kikövetelte. (Ennek a módszere jól ismert, a rendőrség is tud segíteni.)
Néhány lebukás és meghurcolás, börtön, stb. után majd visszaszorul ez is. De nem mástól kell várni, hanem magunknak kell kézbe venni a dolgot.
Az más kérdés, hogy utólag, ha elégedett voltam és magamtól akarok adni valamit, az tényleg a hála jele és ajándék, azt elfogadhatja az orvos, szülésznő, ápoló, takarító.

@Sesut: "Röviden: szerintem nővérkék részben azért is túlterheltek, mert egyes kedves betegek ugráltatják őket, kihasználva, hogy elfogadják a hálapénzt." ebben lehet valami:)

@Thor81: de miért szül annál az orvosnál? mi fizettünk az orvosnak (nővéreknek nem), de csak mikor a zárójelentés már a kezemben volt. Eddig három Istvános szülészorvosról hallottam vissza, hogy választott orvosként nincs tarifája a szülésre, mondván, majd annyit ad a kismama, amennyit gondol. Az István óriási, rengeteg az orvos. Miért kell félelemből fizetni, nehogy aztán szemétkedjen? Ha már fizet valaki, miért nem olyannak, akivel meg van elégedve? (Ez nem annyira Neked szól, inkább csak értetlenkedem).

@Bélabácsi: Szívemből szóltál. A hálapénz sikerdíj. Amit előre adunk, az a vesztegetés. (A beteg részéről is.)

Ja, azt meg, aki előre kér pénzt, aztán minősíthetetlenül viselkedik szülésnél, azt szerintem simán fel kell jelenteni. Legalább panaszt tenni a kórházban, annak nincs ügyvédi költsége sem. Sőt, ahogy fentebb írtam, akár távozás után panaszkodni, ha attól fél, hogy még jobban lealázzák a kórházban, hogy panaszkodni mert. És legközelebb keresni másik kórházat / orvost. (Ez sajnos, csak azokra vonatkozik, akiknek elérhető közelségben több kórház is van)

@Sesut: hát gondolom nem nála fog szülni, miután megtudta, hogy annyi. értem én.:) ha meg van elégedve az ember, akkor fizet utána, csak azok a pofátlan g*cik, akik előre elkérik... a másik, mikor a nőgyinek van magánrendelője is, és a rendes SZTKs rendelésen baszik az emberre, inkább áthívja a fizetősre...

@prolee: abban teljesen igazad van hogy aki nem áll ki a maga igazáért az valakinek a talpa alatt végzi. A legtöbb ember viszont a mai napig "szentként" tekint az orvosokra - ez az oka az hogy hagyjuk magunkat "vezetni" általuk.

@Bélabácsi: Nekem valahogy nem is a konkrét orvosok személyével van a legnagyobb problémám, hanem a magyar egészségügy rothadó, személytelen és szervezetlen rendszerével. Nem az a baj, hogy durva az orvos, vagy paraszt a nővér, hanem az, hogy a rendszer nem tisztíja meg magát tőlük.
Pl. olyat el tudsz képzelni, hogy egy szállodában lebasz a recepciós, ordít veled a szobapincér, vagy beszól a szobalány?

@prolee:

Nem kéne e nickednek megfelelni. Ajánlom az alábbi cikket.

Cigány családok nem azért járnak sokan a kórházba amiért Te gondolod, hanem a hagyományaik miatt.
Nagyon másért, de nagyon!

Jótékony hatású
a szülési fájdalom

Dr. Denis Walsh, a Nottinghami Egyetem szülészprofesszora szerint a szüléssel járó fájdalomnak pozitív élettani hatásai vannak. Segít kialakítani a szülés ritmusát, és beindítja az agyban az endorfin termelést, amely természetes fájdalomcsillapítóként hat.

Erősíti az anya és a baba közötti kötődést, és felkészít az anyasággal járó felelősségre is. – olvasható a BBC hírportálján. Dr. Walsh szerint aggasztó, hogy az epidurális érzéstelenítés aránya jelentősen megemelkedett az elmúlt húsz évben, annak ellenére, hogy a fájdalomcsillapítás természetes módszerei is rendelkezésre állnak.

Az epidurális érzéstelenítés során a gerincvelőből kilépő és a szülési fájdalom vezetésében szerepet játszó idegek közelébe juttatnak érzéstelenítőt. Így a gerincvelőhöz befutó fájdalomingerek átmenetileg nem vezetődnek tovább az agyba, ezért nem érzékeli azokat a vajúdó. Az érzéstelenítő a méh összehúzódásaira nem hat, azok a fájdalomérzet megszüntetésével is megmaradnak. Egy adag érzéstelenítő kb. 1,5-2 óráig csillapítja a szülési fájdalmat.

A epidurális fájdalomcsillapítás tehát csökkenti vagy teljesen megszünteti az összehúzódások alatt érzett fájdalmat, ám így azok pozitív hatásai sem tudnak érvényesülni. A szülészprofesszor szerint az epidurális érzéstelenítés növelheti annak kockázatát, hogy hormon adása szükséges az összehúzódások fokozására, és hogy a szülés befejezéséhez fogóra vagy vákuumra lesz szükség. A hosszú távú következményeket pedig nem is ismerjük.

“Nem szabad alábecsülnünk a szüléskor érzett fájdalmat. – reagált Dr. Maggie Blott szülészorvos. – A szülés egy nagyon fájdalmas és intenzív élmény. Egy elhúzódó vajúdás nagyon kimerítő, kifáraszthatja az anyát, és ilyen esetekben nagyon hasznos lehet az epidurális érzéstelenítés.”

Noha Dr. Denis Walsh is egyetért azzal, hogy bizonyos esetekben hasznos az epidurális érzéstelenítés, szerinte a fájdalomcsillapítás alternatív, természetes eljárásait is elérhetővé kellene tenni, mint a jóga, hipnózis, masszázs vagy a vízben történő vajúdás.

@Thor81: Ezt a rendszert engedni sem lett volna szabad. Döntse el, hogy magánorvos lesz-e, vagy állami.

@Dr.laikus PhD: Hát, cigánycsaládok szokásait illetően éppen nem szorulok okításra, szakmámból eredően eléggé képben vagyok. :)))))
Ami pedig a szülési fájdalmat illeti, arról annyit mondhatok, hogy tökéletesen fájdalommentesen szültem két gyönyörű gyereket, akik még nem panaszkodtak, hogy rossz anyjuk lennék. Aki akar szenvedjen nyugodtan, én nem tűröm el a szenvedést és a kiszolgáltatott állapotot. Tény, hogy így örök életemre lemaradtam arról az élményről, hogy milyen a szülési fájdalom. Nem is tudom, mihez kezdek enélkül....

@prolee:

Itt a világos beszéd ideje
Szilvási István ma is aktuális cikke

2009. december 21.

A magyar egészségügy egyre rogyadozóbb épületét a világgazdasági válság vihara megroppantotta. Össze nem omlik, mert betegellátás mindig lesz. Éhenkórisztánban is van. Olyan, amilyen.

Akik gyógyítanak, régóta tudják, a bőrükön érzik, hogy betegellátásunk a rendelkezésre álló forrásokból a jelenlegi módon fenntarthatatlan. Bár mindenki tudja, hogy a király meztelen, de mindkét oldali pártpolitikusaink arról dumálnak, hogy "reformokkal" biztosítható a magas színvonalú betegellátás. Ahelyett, hogy világosan beszélnének.

Számháború

A betegellátás - tetszik, nem tetszik - pénzbe kerül. A jó betegellátás még többe. Ha mindenkinek nyújtani szeretnénk, az rengeteg pénzbe. Pénz meg manapság nemigen akad. A szakmailag jogos igények kielégítésére sehol a világon nincs elég közpénz. Ez nem vigasz, hanem evidencia. Ez az orvosilag lehetséges, de gazdaságilag nem megengedhető dilemmája. Közhely. De a nyilvánvaló következtetést: nincs elegendő pénz arra, hogy mindenki mindig magas színvonalú betegellátásban részesüljön, no ezt egyetlen politikus sem mondja ki. Mert az ellenpárt letámadja. Mert pártja szavazatokat - akár választást is - veszít.

Számháborúzhatunk a hazai egészségügyi ráfordításokról. De - klasszikusunkkal szólva - a tények makacs dolgok. Az Országos Egészségügyi Pénztár betegellátásra és gyógyszertámogatásra együttesen évente ezer-ezerszázmilliárd forintot költ. Közpénzekből lakosonként évente maximum hatszáz dollárt. A fejlett uniós államokban ez három-ötezer dollár. Vásárlóerő-paritáson számolva is a sokszorosa.

Nos, elvtársaim és uraim, ebből nem lehet "mindenkit magas színvonalon" meggyógyítani. Még akkor sem, ha betegellátásunk robotosai nyugat-európai kollégáik jövedelmének ötödéért-tizedéért dolgoznak. Még egy "optimális struktúrájú" betegellátó rendszerben sem. Aki mást mond, az ütődött vagy hazudik.

Két megoldás

A pénzhiány okát nem részletezem. Maradok a kaptafánál. De tény, hogy országunk a felvett hitelei után többet fizet kamattörlesztésre, mint a teljes magyar betegellátásra! A multik még többet szivattyúznak kifele. A bankok profitrátája európai csúcstartó. No meg a korrupció, a feketegazdaság, a nyilvánvaló rablás. De az egészségbiztosítási járulék csökkentése is csökkenti a betegekre jutó pénztömeget.

Mit lehet tenni? Ismét klasszikusunkkal szólva: sto gyéláty?

Két megoldás van. Vagy jelentősen növeljük a betegellátásra szánt közpénzt, vagy csökkentjük a betegellátás szintjét. Lássuk az első, a kívánatos megoldást!

A hazai járulékkulcsok magasak, mindenki csökkentésükről beszél. Az állami adóbevételekből is juthatna több gyógyításra, de államunk kifosztva, nyakig eladósodott. Segíthetne a járulékfizetési fegyelem erősödése is. Mondják évek óta.

Aztán. Jön a varázsszó: a "szerkezetátalakítás". Kell? Kell! A kórházi ágyak számának csökkentése, az alap- és járóbeteg-szakellátás egyidejű megerősítése. De hiszen ahhoz is pénz kell! (A kórházbezárások legfőbb akadálya ma az, hogy önkormányzati tulajdonban vannak. Ideje lenne - az országosan egységes színvonal, az arányos fejlesztés érdekében is - központi kézbe adni őket.) De ne legyenek illúzióink! A szerkezetátalakítás után sem lenne elegendő közpénz a "mindenkinek járó magas színvonalú" betegellátásra. A hatszáz dollár az hatszáz dollár! Nyugat-Euró­pában jó szerkezet mellett költenek többször annyi pénzt. És az sem elég.

Hát akkor? Most mondom a lényeget: korlátozni kell a közpénzekből járó szolgáltatások mértékét. Mennyiségét és minőségét. Ezt kellene a politikának kimondania végre.

Mielőtt "népirtással" vádolnának, kijelentem: a szolidaritáselven alapuló társadalombiztosítás nem adható fel! A kérdés "csak" az: mi a szolidaritás szintje? Mi jut a közpénzekből mindenkinek egyformán? Nem az a kérdés, hogy mi jár, hanem az, hogy mi jut! A biztosítási csomagot meg kell határozni. Szűkíteni kell. Fáradságos szakmai egyeztetés után el kell fogadtatni a társadalommal. Nem könnyű. De meg kell tenni.

A fejlett országokban is - igaz, más szinten - régóta így van ez! Sőt a posztszocialista országokban is így van ma már. Értelmesebb politikusaink ezt tudják, de elvadult közéletünkben illúzió közmegegyezésre várni. Talán egy jelentős fölénnyel hatalomra jutó kormány majd kimondhatja a közpénzekből fizetett szolgáltatások korlátozását. Rá lesz kényszerítve. De - a választás utáni csalódást megelőzendő - talán ideje lenne erről világosan beszélni.

Nehéz feladat

Mit jelent a "korlátozás"? Sok mindent. Csak néhány példa azokból az országokból, ahol jó szerkezetben, nálunk jóval több pénzt költenek a betegellátásra.

Várólista. A "miért vannak várólisták?" kérdés demagóg. A fejlett európai országokban is vannak. Nálunk is vannak, egyre hosszabbak.

A "co-payment" (társfinanszírozás) sem ördögtől való. Az önrész kifizetésére lehet kötni kiegészítő biztosítást. Sok országban van ez így. Természetesen ahelyett, aki szociális okból valóban nem tudja megfizetni, az államnak kell megfizetnie.

A "szabad orvosválasztás" a közfinanszírozott rendszerben korlátozandó. A "választott orvost" meg kell fizetni. Például kiegészítő biztosítás révén. Legálisan, nem hálapénzzel.

Bizonyos szolgáltatásokért fizetni kell. Nem gonoszságból, hanem mert a bámulatosan fejlődő orvosi technológia drága. Nagyon drága. Van, amire már nem jut.

A drága gyógyszerek helyett az azonos hatóanyagú, de olcsóbb generikumokat kell adni. Ahogy a brit háziorvosok csinálják. Hogy több pénz jusson az ápolónők bérére.

A gyógyszerek ártámogatása a közfinanszírozott betegellátásban csökkentendő. Abszolút értékben nem magas! És a beteg sem fizet keveset! De aránya a betegellátásra költött közpénzekből Magyarországon messze az európai átlag feletti. Európa-csúcs. A "vicc" az, hogy a felsorolt korlátozások elemei léteznek nálunk. Van várólista. A betegek egy része hálapénzt ad a jobb színvonalú ellátás reményében vagy a választott orvosért. Ezt kellene legális mederbe terelni. A valódi szolidaritás érdekében! Hogy ne csúszópénz, társadalmi kapcsolat, egyes betegek "rámenőssége" döntse el, hogy kinek mi jut. A biztosítási alapcsomagnak természetesen tartalmaznia kell a betegségek meggyógyításának alapvető elemeit.

Az eddigiekből logikusan következik a kiegészítő betegbiztosítási rendszer kiépítése. Azokra az ellátásokra, amelyek kimaradnak a szolidaritáselvű biztosítási csomagból, kiegészítő biztosítást lehessen kötni. Ebbe nemcsak az egyágyas szoba, a televízió stb. tartozik, hanem némely drága - itt és most -, nem költséghatékony diagnosztikai és terápiás eljárás is. A kiegészítő biztosítás jelenthet igazi forrásbevonást. Többet, mint a hálapénz. Mert nem a forráskivonással járó "tőkebevonásra", hanem forrásra van szükség. A magyar betegellátást is megrengető világgazdasági válságnak van - lehet - egy haszna. Nyilvánvaló lett: a betegellátás jelenlegi rendszere tarthatatlan. A "békeidőkben" is az volt. De ma már mindenki látja.

Ezért talán lesz tiszta, világos beszéd a társadalom egyik pilléréről, a betegellátásról is. Itt az ideje.

dr. Szilvási István

@prolee:

Bocsánat senki nem mondta, hogy aki fájdalommal szült az több lenne nálad, sőt ettől Te rosszabb anya lennél.

Ez egy tanulmány. Egy esetleges igazságtartalommal.

Ha van mód fájdalom nélkül szülni akkor nosza, de nem evvel a stílussal, mert ha én lennék ott ahol Te, talán belőlem is ősembert faragnál. :)))

Valamit szakmádból kifolyólag nagyon máshogyan tudsz. :))))

@Dr.laikus PhD: Ez az a Szilvási, aki a Fasori BM kórházat vezette?

ez nem újdonság sajnos: pest megyei járási kórházban szültem egy éve doki nélkül, mert időközbe megváltunk egymástól: 1 hét bent, 3*-os prepidilzselés indítás után, tágítgatással-én is üvöltöttem, hogy hagyja már abba, fájd. csill. nincs, doki csak az utolsó 10 percbe, és csendesebben vajúdjon, különben magára csukjuk az ajtót.
nincs pénz, nincs hála a szolgáltatásért:(

@prolee:

Nem tudom.
A cikket olvastam, máshonnan átemeltem.

Szerintem ha ír ide orvos - fog ha szelídül és tárgyilagos lesz a stílus - akkor megírja.

@pocokpocok:

Ez így nem igaz.

Két szülés ügyeletes orvossal, egyiknél beteg gyermek az elhanyagoltság miatt, ugyanott később másnál egészséges baba, szuper figyelemmel.

Kétféle hozzá állás, ember függő csak.

@Dr.laikus PhD:
nézd. azt hiszem, abban kiegyezhetünk, hogy a pénz jó irányba fordítja el a dokik figyelmét.
de nálam az éjszakás doki röhögve mondta az éjszakás nővérnek az ágyam mellett, mikor a nő mondta, hogy még egy óra, és meglesz, hogy haha-nála már nem:):S
és valóban. a 10 órás vajúdás alatt 3szor látott doki és nővér, és az uccsó 20 percben jött végre be valaki,mikor jöttek a tolófájások, úgy kellett ordítani az orvos után, jött a nővér, meglátta a gyerek fejét, kiabált, hogy ne nyomjak, mert doki kell, elszaladt, visszajött 15 óra múlva, mert "kisműtéstes " nap volt(abortusz), és még le.asztak, hogy miért nem tudok már tolni, mikor a gyerek feje negyed órán át tágította az utat, kiszívva az erőmet, végül egy kedves rutinos róka kitenyerelte belőlem a bébit: na neki hálás vagyok, meg a kis doktornőnek, aki összevart, a többi meg....hát inkább nem írom le, hova mehet el.
a szülés alapvetően valóban lefolyik magában: de azért ne legyen már egyedül az a szerencsétlen ember...

János kórház, de így 19 év távlatából nekem is a legkellemetlenebb emlékem, hogy halálra fagytam a szülőszobán, és nem voltak hajlandóak takarót hozni. Gondolom, nehogy plusz mosnivaló keletkezzen. Vagy netán plusz feladatot jelentsen a nagyságos főorvos úrnak - választott orvosom - vizsgálatkor felhajtani a takarót.

@Dr.laikus PhD: Ajjaj! A stílus nem véletlen szüleménye, hanem az egészségügyből vettem át. Pl. az olyan szülésznőtől, aki a mellettem vajúdó kismamát azzal vigasztalta RÖHÖGVE, hogy még jobban is fog fájni. S az orvos is jókat mosolygott rajta. Érdekes módon velem nem mertek így viselkedni.
Az olyan bunkó paraszt ortopédorvostól, aki az úriasszony nagymamám lábára azt mondta, hogy MAMA (sic!) ezt már csak a sárgaföld gyógyítja meg. Sorolhatnék hasonlókat.
Tehát, valóban NE EZZEL A STÍLUSSAL JÖJJÖN AZ EGÉSZSÉGÜGY, mert kihozza belőlem az állatot!!!
Remélem, megértettél!

@Dr.laikus PhD: Stílus ügyben egészségügyistől nem fogadok el kritikát. Kérlek, mellőzd a jövőben az ilyen tárgyú kioktatásaidat, mert nincs rá jogalapod. BORZALMAS stílus megy az egészségügyben. Ami azért hihetetlen, mert ezek elvileg diplomás emberek, nem is értem, hogyan érzik jól magukat ilyen otromba miliőben.

@prolee:

Nem vagyok orvos, sem egészségügyis.

@pocokpocok: Ez már nem tudom hanyadik sztori itt, hogy "á, nincs itt semmi", aztán meg "ne nyomjon, mert szaladunk az orvosért".
Jó lenne tudni, hogy kinek mi a kötelessége a szülés egyes szakaszaiban.
Gondolom, olyat nem ír elő a protokoll, hogy a kiabáló kismamára rá kell zárni az ajtót. Meg olyat se, hogy jaj ne nyomjon, mert szaladni kell az orvosért.

@Dr.laikus PhD: Akkor miért tálalsz ide szakcikkeket?

@prolee:

Gyere gyere ki a hegyoldalba? :)))
Játszol velem?

Elég orvoshoz járó vagyok és szültem is még akkor amikor fájdalomcsillapításról szó sem volt.

Nem volt ilyen élményem. Ha a vajúdónak azt mondták, hogy nyugi fog ez még jobban is fájni, ez nem gúny és rosszindulat.
A fájdalmat van aki tűri és van aki nem.
Te nem, én szerencsére jól tűröm.

Valahogy azt látom van kalap, nincs kalap.
Orvos is van ilyen.

Azért nem haragszol meg ugye, ha nem állok haptákba, hátha orrba nyomsz. :)))

@prolee:

Nem engeded meg nekem?

Kritizáltok valamit amiről semmit nem tudtok?
Olvasni kell és tájékozódni.
Tenni az ellen valamit ami nem esik jól.
Ha tudunk. Ha nem akkor marad a zsebbe dugott pénz.
Beteget is orvost is megaláz.

Ez egy megoldás lehet.
Ha nagyon szakmai ne olvasd, találj ki valami egyszerűbbet.

Itt rinyálunk betegek a kiszolgáltatottságról, tenni meg semmit nem akarunk, mert túl szakmai?

Szakma az orvoslás, a vele járó pénzelosztás egy másik szakma.

Nem baj, ha ismerünk belőle egy kicsit.
Neked nem muszáj. :)))

@prolee:

Erről van szó.

Egy protokoll kell amit betart mindenki ott és úgy ahogy azt kell.

Mama mindegy hogy szül, fegyelmezetten, vagy más fülének rikoltva.
Mondjuk a fegyelem, azért nem árt senkinek.

@Dr.laikus PhD:
megnézem az egyperces fájásokat ki tűri zokszó nélkül.
bocs, tényleg, vannak, akiknek néma fájásaik vannak 10000-ből egy szerencsés:
az olvasottságról: nálam többet senki nem olvasott, nézett a szülésről, azt kaptam, amire számítottam:)
jah, és szerintem jól bírom a fájdalmat, hisz túléltem csillapítás nélkül:)

@pocokpocok:

??? Ilyet én neked nem írtam, hogy jól vagy rosszul tűröd-e.

Nem értékmérő egyáltalán.

A szülő nőt segíteni kell és nem kritizálni, fenyegetni.

Csak ezt nem csak pénzzel lehet elérni.

a nagyváradtéri st.sztyepán nevű kórház nőgyógyászati részlege nem embereknek hanem állatoknak való - saját tapasztalatból mondom.

engem *egyszerűen* ottfelejtettek a folyosón, altatást írtunk alá, és csak a műtét előtt szóltak, hogy nincsen altató orvos - protekciósoknak volt - nagy-műtétből kiemelt aneszteziológus,nem megírt zárójelentés, a brutális doktornő, aki agyba főbe alázott mindenkit akit aznapra, művi vetélésre írtak ki - (engem önhibámon kívül - mint ahogy az aznapi 4 lányból-anyából ... mindegyiket-sajnos).

bunkón viselkedő nővérek, akik nem tudnak értelmes magyar mondatot összerakni - nyúlkálós ápolók - akikre ötvenszer kell üvölteni,hogy hagyjanak már békén, ne fogdossanak,aaaaaaaaa.

nekem örök rémálom marad az ott-töltött 24 óra.

@Lotyó Bridzsida: Hozzászólásaid alapján te vagy nővér, vagy igazi lotyó vagy.

@Lotyó Bridzsida:
"Szemérmetlenül meg kell kérdezni minden érintettet (doki, nővér, anyámkinnya), hogy mennyiért fogja kinyalni a kis fenekemet, és kitejelni nekik, ha úgy is volt...."

Te kis perverz...:)))
Amúgy Lollobrigida nagyon ott volt a filmvásznon...Teljes mellszélességgel...:D

Kepzeljetek el egy vemhes ozet, aki eppen szulne, mikor megjelenik a jaguar. Fut az ozcsapat, fut a vemhes oz is, mert a stresszhormonoktol lealltak a mehosszehuzodasai. Amikor nyugodt helyre ertek, akkor meg beindul ujra. (Bocsanat, hogy ilyen primitiven fogalmazok, meg terheskoromban olvastam.)
Ugyan mi nem ozek vagyunk, de hasonlokeppen egy normalisan indulo vajudas lelassulhat, mert az anyat nem hagyjak nyugton.

@Dr.laikus PhD: Hát énnekem 8 óra alatt sem indult be az endorfin termelés, de nem is ismerek olyat, akinek elmúlt volna a fájdalom. Viszont a baba-mama kötődésben tényleg van valami, én egyfolytában magyaráztam a babának, hogy ez max 1 nap, azt féllábon is kibírjuk, együtt túl leszünk rajta. Azóta is közös erőfeszítésnek tartom a születését.

A dolognak van egy olyan oldala is, hogy a sebészeti szakmák művelői belefásultak a sok szenvedésbe,vérbe,faecesbe és urinába,
egészen szenvtelenek,kevés bennük az érzelgősség...volt az elején,de ezt az évtizedek kiszikkasztották.
Már annyi szülő nőt láttak,hogy kisujjukban van, mikor mi fog következni és ki, hogyan reagálja le a kitolás különböző szakaszainak a kínjait...ők már csak egyszerű eseteket látnak, a nő már nem nő, hanem egy eset, a kipottyanó babuci egy másik eset, nyersek, durvák és katonásak. A nejem az általam ismert egyik legjobb szülész főorvosnál szült, egy hatalmas szőke óriás, olyan, mint egy német triatlonbajnok, a hangja egy huszárezredesé /ha ráordított a nővérre, annak a bugyija felhúzódott a
gyomráig/...egyáltalán nem esett rosszul, hogy ő, a kollega a feleségemet (a kolleganőt) utasítgatta...Nem aljasul,nem cinikusan, hanem objektíven, határozottan...

Hitchcock revival...
Győrben a kórház alagsorában megfúrtak egy csajszit.
Főhír a csatornákon...
Apám, ez Dracula országa lesz hamarosan...

@Dr.laikus PhD: Ó, nincs ezzel gond, most is betart mindenki, ahol tud :-))

@Dr.laikus PhD: Még sosem nyomtam orrba senkit. Te kezdtél kioktatni stílusból. Ez egyébként nem zavar, csak magyarázatot adtam rá. Részemről nincs gond, neked nem tetszik ez a stílus - feltéve, hogy nem egészségügyis adja elő, mert akkor lehet, mert tőlük ezt szoktuk meg. Én nem fogadom el és erre visszavágok. Pusztán ezt akartam érzékeltetni. A személyedet érintően semmit nem mondtam. Tehát a stílusom ebben a témakörben marad. OK?

@Dr.laikus PhD: Légy nyugodt, én is tájékozódom, talán többet is, mint kellene. Csak éppen nem fogadok el kritika nélkül minden cikket, nézetet, stb. Igazságügyi orvosszakértői véleményekkel is foglalkozom és van némi tapasztalatom arról, hogyan lehet orvosszakmai kérdésben ugyanarról a tényállásról két teljesen ellentétes szakmai véleményt kialakítani.
Miért gondolod, hogy csak te vagy tájékozott? Ismersz engem? Tudod, hogy ki vagyok? Mit csinálok?

@Dr.laikus PhD: Van protokoll, csak nem teszik közismertté, ezért a beteg nem tudja számon kérni.
Nem tudja, hogy ha vajúdás közben magára hagyták, akkor nyugodtan besétálhat a rendőrségre és feljelentést tehet foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. S majd ha pár félistent lesitteltek már, akkor elgondolkodnak, hogy mit engedhetnek meg maguknak.
Hiába vannak betegjogok, ha azokat nem ismerik a betegek. Pl. nem tudja, hogy mi a tartalma annak, hogy joga van a fájdalomcsillapításhoz, az emberi méltósághoz, a tájékoztatáshoz, stb.
Tehát, ha kérdez valamit és nem válaszolnak neki, akkor nyugodtan elküldheti a bús francba a "fehérköpenyest" és nem, hogy boríték, de akár bele is köphet a markába.

@Leroi: Na igen. A vádlott ügye nekem is csak egy eset, a sértett pedig egyszerűen csak bizonyítási eszköz, de azért mégis emberségesen és tisztelettel bánok velük.

@Leroi: Értelmi fogyatékos nőt egy "közmunkás"....

@prolee:
1)Nem, az ipszilonnal írja.
2)Nem túl rövid pályafutásomra visszagondolva, -hát- egy-két ilyen prosztooo van kies Madzseri honba' aki i'lyetten összehugyozza magát álmában, amikor arról álmodik, hogy mekkpróbált prosztooo lenni velem az én térfelemen.

@prolee:

Belinkelnéd hol van ilyen protokoll?

@kerecsen2010:
csak mert nem egyezik esetleg a véleményünk?:))) bámulatos a logikai képességed, gratulálok!:))) ja és szövegértésből 1-es. leülhetsz.:D

@Lotyó Bridzsida: _vagy_ az van, hogy kifogod a jófej stábot vagy éppen az egymás fáradtságát/bunkóságát csak erősítő zombibrigádot. Tilla rokonságának mázlija volt, jó nekik, gratulálok hozzá, de egy kelletlen, zombi stáb a legfaszábban felszerelt osztályból is képes soha-többé-helyet csinálni.
@Dr.laikus PhD: és mi van azzal, aki nem 'más fülének' kiabál, hanem fáj neki? Ez egy mekkora okosság már, hogy ha hang van, akkor biztos produkálja magát. Teljesen off, nyilván köze nincs szüléshez, de marhára fáj, ha gyulladt fogat húznak ki. Na, mikor a felső hetesemet húzták, nyögtem (ordítani ugye bajos, mert csak orron lélegzünk, meg annyira nem fájt, csak pont eléggé). Erre a drnő felhördült, hogy kint ül egy csapat kisiskolás, mutassak jó példát. Jóvicc bammeg... és gondolom, hogy ez bakfitty volt egy méhösszehúzódáshoz képest:)(bár sokat dobhatott a rettegésfaktoron, hogy a számban matatott a nő).