3 hónap alatt egyszer jött ki az orvos

2010.08.26. 06:00

A blog olvasójaként elképeszt, és egyre jobban felháborít az, hogy egyes – főként az egészségügyben dolgozó – hozzászólók kommentjeikben folyamatosan úgy állítják be a kórházba bekerülő betegek hozzátartozóit, mintha azok betegüktől csak meg akarnának szabadulni.


Édesapám betegsége miatt én is átéltem, milyen is az otthoni ápolás, szeretném a történetünket Önökkel megosztani.


Édesapám idén töltötte be a 80-ik életévét. Sajnos januárban rosszindulatú tüdődaganatot állapítottak meg nála, ami a tüdő nyirokcsomóiba és 4-5 csigolyába áttétet adott. A kórházban (Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet) az onkológiai bizottság úgy döntött, hogy életkora és állapota miatt csak tüneti kezelést kaphat.


Amikor megkaptuk a zárójelentést megkerestem a kezelőorvosát, aki kérésemre elmagyarázta, hogy mi az édesapám baja, a bizottság döntésének okait, és azt, hogy milyen gyógyszereket mire kap. Véleménye szerint a háziorvos szoros felügyelete alatt a tüneti kezelést otthon is megkaphatja (ezt a zárójelentés is tartalmazta). Azt is közölte, ha bármilyen probléma lenne, osztályuk minden további nélkül ismét felveszi édesapámat.


A kórházból kikerülve édesapám még önellátó volt. Egyedül fürdött, evett, öltözött. Sajnos állapota rohamosan romlott, alig egy hónap leforgása alatt fekvőbeteggé vált. Először csak támogatni kellett a fürdőig, később már az ágyban felüléshez is segítség kellett. Eközben a gyógyszerek mellékhatásaként súlyos székrekedés, illetve felfekvés alakult ki.


Édesanyám 78 éves. Napközben Ő volt édesapám mellett. Ha napközben kellett WC-re kimenni, vagy ágyneműt cserélni, Ő próbálta meg édesapámat mozgatni, aki lesoványodása ellenére is 50 kilónál nehezebb volt. Etette, itatta, készítette a speciális ételeket. Gyakorlatilag 24 órás szolgálatot látott el, mivel éjszaka is arra figyelt, hogy hallja-e édesapámat lélegezni, vagy nem kér-e valamit. A betegség végére teljesen kimerült, 10 kilót fogyott. Én minden reggel és délután, valamint hétvégén átmentem, és próbáltam azokban a dolgokban segíteni, amelyek valamilyen módon tervezhetők voltak (fürdetés, ágynemű áthúzás, átöltözés). A munkahelyemről szinte minden nap elkéstem, szerencsére a főnökeim nagyon toleránsak voltak.


Milyen segítséget kaptunk ehhez? Bár édesanyám folyamatosan kérte, a háziorvos a betegség 3 hónapja alatt csak egyszer jött ki, akkor is csak amiatt, mert nem tudtuk a 40 fokos lázat leszorítani. Működik védőnői szolgálat is. A védőnő egyszer volt kint. Mikor kértem, hogy legyen szíves többször kijönni, akkor közölte, hogy az egész kerület tüdőrákos betegeit egyedül látja el. Mikor már szinte könyörögtem neki, akkor elmondta, hogy 1 beteghez egy hónapban csak egyszer mehet ki.


Azt sem vállalta, hogy munkaidő után privátban látogassa édesapámat. A tüdőgondozó orvosa kerek-perec közölte, hogy a háziorvos az ellátó orvos, a problémáinkkal forduljunk hozzá, így a kör bezárult. Bár nagyon sok hospice szolgálat van, a területet ellátó hospice szolgálatot én nem találtam, végül két hónap után a háziorvosnak eszébe jutott, hogy egy hospice cég otthagyta nála a telefonszámát. A hospice cég nagyon korrekt volt, hetente kijött egy orvos és egy dietetikus, illetve megbeszélt időpontokban egy ápolónő is jött (a hospice cégről a védőnő sem tudott, édesanyám adta meg neki a számukat. A védőnő azóta ezt meg is köszönte, mivel már egy-egy betegénél segítenek azóta).


Szerintem maga a rendszer sem igazán támogatja a házi ápolást. Az önkormányzatnál lehet házi gondozást igényelni, a kérelem elbírálása 1 hónap. A kezeléshez szükséges gyógyszereket és eszközöket nem írhatja fel ugyanaz az orvos. A fájdalomcsillapító tapaszt (kétheti adag) a háziorvos, a csontáttét kezeléséhez szükséges gyógyszert (egy hónapnyi adag) a tüdőgondozó, orvosi segédeszközt (felfekvést megelőző matrac, WC magasító, stb.) pedig csak ortopéd orvos, vagy sebész írhat fel. A hospice orvos diagnózisát minden esetben láttamoztatni kellett a háziorvossal.


Ez azt jelentette, hogy rengeteg időt kellett különböző orvosi rendelőkben és gyógyszertárban eltölteni.


A betegség végére édesapám már fulladt és a gyógyszerek ellenére is erős fájdalmai voltak. Rájöttünk, hogy otthon már nem tudjuk a megfelelő módon ellátni. Ezt édesapámmal is megbeszéltük és beleegyezett abba, hogy egy olyan hospice osztályra kerüljön, ahol napközben végig vele lehet valaki a családból. A Korányi kórház hospice osztályáról jókat hallottunk, megnéztük, fel is vették volna édesapámat. Sajnos már nem jutottunk el odáig. Fulladásos roham, mentő, majd rohammentő, kórház, ahol két nap után, április végén meghalt.


Véleményem szerint a házi gondozáshoz a hozzátartozókat segíteni kell. Hiába van meg az akarat, ha nincs segítség, a hozzátartozó nem tudja megfelelő módon ápolni a szerettét. Erre csak egy példa, hogy az elején egyrészt majd megszakadtunk, másrészt nagy fájdalmat okoztunk édesapámnak a mozgatásoknál egyszerűen amiatt, hogy nem ismertük azokat a fogásokat, amelyeket bármelyik ápolónő megmutathatott volna. Folyamatosan változó állapot mellett a hozzátartozó nem tudja, hogy amit lát, amiatt szükséges-e valamilyen változtatás a kezelésben.
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Káin 2010.08.26. 07:46:04

Jó reggelt mindenkinek!

"A kórházban (Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet) az onkológiai bizottság úgy döntött, hogy életkora és állapota miatt csak tüneti kezelést kaphat."

Az én közeli ismerősöm édesapjánál is hasonló volt az eset, viszont ő csak 65 éves volt, sajnos már nincs az élők soraiban. Az volna a kérdésem a hozzáértőkhöz, hogy hány évesnek kell lenni, hogy ne csak tünteti kezelést kapjon a beteg?Biztos egy drága kezelésről beszélünk, de akkor is. Mi alapján döntik el, hogy kinek van joga az élethez (vagy annak lehetőségéhez) és kinek nincs?

Káin 2010.08.26. 07:49:35

" A kezeléshez szükséges gyógyszereket és eszközöket nem írhatja fel ugyanaz az orvos. A fájdalomcsillapító tapaszt (kétheti adag) a háziorvos, a csontáttét kezeléséhez szükséges gyógyszert (egy hónapnyi adag) a tüdőgondozó, orvosi segédeszközt (felfekvést megelőző matrac, WC magasító, stb.) pedig csak ortopéd orvos, vagy sebész írhat fel. A hospice orvos diagnózisát minden esetben láttamoztatni kellett a háziorvossal."

Elég kaotikus, az tuti. Nem lehetne mindezt valahogy egyszerűsíteni?Csak azért kérdezem, mert ugyebár ennyi helyre kell rohangálnia egy hozzátartozónak, miközben a beteg családtag is állandó ápolásra szorul.

gld 2010.08.26. 08:00:01

@Káin: "Mi alapján döntik el, hogy kinek van joga az élethez (vagy annak lehetőségéhez) és kinek nincs?"

Kicsit sarkítottnak érzem a kérdésed, de azt is érzem, hogy van némi alapja.

Szerintem nem csupán a kor alapján döntenek, amikor alávetnek valakit egy igen komoly, hosszadalmas felépüléssel járó operációnak. Általános állapot, kardiológiai státusz stb. Az ilyen műtét önmagában is megterhelő, de ehhez járul még az altatás is, ami ilyen idős korban már szintén nem veszélytelen. A legtöbb daganatos betegségnél a műtéttel még korán sincs minden megoldva... Ezt követi általában kemoterápia, sugárkezelés, amik szintén rontanak a betegek általános állapotán, mielőtt (ha egyáltalán lesz) a pozitív hatásai érzékelhetők lennének. A daganat stádiuma szintén nagyon fontos... Ha már áttéteket ad, az már nem egy alapeset. Csontba baromi fájdalmas, csigolyába talán azért is "kellemetlen", mert nem gondolnám, hogy ennek a műtéti megoldása annyira alapeset volna. De ezt majd az orvosok úgyis elmondják.

Szóval nagyon komplex dolog ez, sok mindent számításba kell venni, és nem hiszem, hogy ez annak az orvosnak, aki végül kimondja az "ítéletet" olyan könnyű lenne...

A poszthoz még annyit: hogy sajnos igazat kell adjak abban, hogy egyáltalán nem könnyíti meg ez a rendszer azt, hogy eü személyzet és beteg, illetve hozzátartozók együttműködve, egymást segítve könnyítsenek egymás helyzetét. itt is, mint sok területen érzem azt, hogy valóban a rendszer hibájáról van szó az esetek legtöbbjénél, és nem egyes emberekéről.

huncut 2010.08.26. 08:02:08

@Káin: Szerintem ez leginkább a beteg állapotától függ, legalábbis így kéne lennie.

huncut 2010.08.26. 08:07:21

@gld: Teljesen igazad van, elképesztő, hogy mennyire magukra tudnak maradni a beteg hozzátartozót ápolók. Sokkal több segítséget kellene kapniuk. És ez jórészt a rendszer hibájának következménye.

Káin 2010.08.26. 08:18:58

@gld: Nem gondolom, hogy sarkítottam volna. Értem én, hogy veszélyes és bonyolult az efféle műtét és utána sem egyszerű, de szerinted hányan választanák a biztos halál tudatában a csekély gyógyulás lehetőségét?Mert szerintem mindenki. Persze biztos van olyan stádium, ahol már nincs segítség,de szerintem ez az egész a pénzről szól. 80 éves emberekre minek annyit áldozni, amikor amúgy is lehet, hogy 1-2 éven belül meghalnak...Valahol meg is értem a dolgot, de azért van bennem egy elég erőteljesen rossz érzés is.

Despota 2010.08.26. 08:23:51

Édesapám 2008-ban halt meg tüdőrákban.Ő is csak tünteti kezelést kapott, 66 éves volt. Az utolsó pillanatig otthon volt velünk. Augusztusban diagnosztizálták nála a betegséget, előtte még dolgozott, minden úgy tűnt, mintha rendben lenne. Karácsony előtt ment el...

TamásD 2010.08.26. 08:24:22

@huncut: Az onkoteam döntésében mindig szerepet játszik az alapbetegség, a beteg állapota, az, hogy a kezeléstől várható-e javulás, stb. Nyilván előnyben részesítik azt, akinél a baromi drága kezelés sikerrel kecsegtet, mint egy olyan beteget, ahol tudja az ember, hogy már nem használ, de más elől elveszi a lehetőséget.
És igen, nagyon nehéz, de sokszor ki kell mondani, hogy nem tudunk mit tenni.

gld 2010.08.26. 08:24:42

@Káin: "Persze biztos van olyan stádium, ahol már nincs segítség,de szerintem ez az egész a pénzről szól. 80 éves emberekre minek annyit áldozni, amikor amúgy is lehet, hogy 1-2 éven belül meghalnak..."

Ezt meg tudom cáfolni Neked egy konkrét esettel.

Pár évvel ezelőtt az ortopédiai Klinikán feküdtem. Volt egy 80+ éves szobatársam, egy néni, akinek a csípője tájékán volt egy hatalmas daganata. Mondhatták volna rá, hogy ugyan Néni, mit akar még, megélt két világháborút, van x gyereke, y unokája, élt már eleget... De nem mondtak neki ilyet. Alaposan kivizsgálták, és végül a műtét mellett döntöttek.

De ehhez az kellett, hogy a Néni olyan állapotban legyen. És a Néni bizony fitt volt, fittebb, mint sok 40 éves, rendbe volt a többi szervrendszere is, megbizonyosodtak arról, hogy a műtéttel nem a kínjait szaporítják, hanem az életminőségét javítják. És senki fejében nem fordult meg, hogy az az élet mondjuk már csak 2-3 év, vagy ki tudja mennyi...

Amikor ilyesmiben döntést kell hozni, akkor nem arról döntenek, hogy kinek van joga élni, vagy kinek nincs, ezért írtam azt, hogy sarkítottnak éreztem a kérdésed. Mindannyian meghalunk, nyilván nem mindegy, hogy hogyan, és mikor, de ezt nem mi választjuk meg a legtöbb esetben.

Állítsuk meg a ......... 2010.08.26. 08:26:06

56 éves férfibetegről tudok, akinél nem kissejtes tüdőrákot diagnosztizáltak, közölték a hírt, hogy csak létfenntartó kezelésre számíthatnak, de a család valahogy kiharcolta a sugárkezelést, és kemoterápiát, a beteg rohamosan fogyott, fulladt, szó szerint kiköhögte a saját tüdejét, pár hónapig élt csak.Már az elején megmondták, hogy menthetetlen, és műthetetlen.
Tulajdonképpen, ha a családunkban ilyesmi előfordulna, akkor én a sok orvosokra, és egyéb táplálékkiegészítőkre elköltött pénz helyett, még az elején elvittem volna a beteget egy szép üdülésre, a hegyekbe, nem erőltetném a felesleges kezeléseket.

A levélírónak igaza van itt Magyarországon, nincsenek megoldva az otthoni ápolás feltételei, nincs segítség, még a háziorvos is csak a pénzt lesi.

Egy belgyógyászatra befeketett beteg esetében, akit szondázni kellett, a főorvos kijelentette, hogy ez nem elfekvő, meg kell oldani az otthoni ápolást, ő is megoldotta a szüleinél.
Gondolom a főorvos éjjel-nappal, odahagyva munkáját ápolta a hozzátartozóját, na ez egy akkora hazugság volt részéről......

gld 2010.08.26. 08:29:27

@Káin: ja még annyi: beszélgettél mostanában krónikus beteg idős emberekkel, akiknek a napja a fájdalomról szól? Mert én igen... És a legtöbbjük tudod mit mond? Hogy minden reggel csalódottak, amikor felébrednek... mert már nem nagyon látják az értelmét. Az a baj, hogy a mi kultúránkban a halál még mindig tabu, és amikor idős beteg hozzátartozóinkért bármit megtennénk, annak nagy része a mi kis önzésünk (bármilyen rohadt szemétnek tűnök is most), mert mi nem vagyunk képesek arra, hogy belegondoljunk, hogy ez nekik mennyi szenvedéssel jár, csak azért, hogy nekünk ne kelljen akkor megtapasztalni a veszteség érzését... Többek között ezt is mérlegelni kell. Tudom, nem minden esetben van ez így, de sokszor.

gld 2010.08.26. 08:33:54

@Despota: mármint mire gondolsz?

Despota 2010.08.26. 08:34:10

@gld: Én speciel nagyon örülök, hogy ilyen esetekkel is találkoztok, ez nagyon szép és dícséretes.

gld 2010.08.26. 08:35:19

Már megint időgépest játszom...

Káin 2010.08.26. 08:37:10

@gld: Na ez tényleg szép.De annyiban ellentmondanék, hogy az én krónikus beteg nagyszüleim (két nagymama) bizony a fájdalmak és gondok bajok ellenére igenis élni szeretnének még, amennyit csak lehet. Persze biztos van olyan is, amiről Te írtál. A halál pedig tényleg tabu nálunk sajnos és az is igaz, hogy önzőek vagyunk és a hiánytól félünk, ha szeretteink elvesztésére gondolunk. Kivéve, hogy mi magunk is félünk meghalni :).

gld 2010.08.26. 08:39:08

@Káin: persze :) Nem is úgy értettem, hogy ez mindenkire vonatkozik. Én is nagyon tisztelem az idősek, betegek élni akarását. Sokszor nagyon sokat számít...

Despota 2010.08.26. 08:39:58

@gld: Arra, hogy az idős nénit nem elzavarták, hogy már eleget élt, hanem megműtötték.

gld 2010.08.26. 08:40:30

@Despota: én rengeteg ilyen pozitív sztorit tudnék mesélni, szerencsére :)

Despota 2010.08.26. 08:45:42

@gld: Azokat is várjuk szeretettel :).

gld 2010.08.26. 08:46:36

@Despota: egyet már küldtem, de ha gondolod, összeszedek egy ilyen kis csokorra valót egy posztban :)) Hátha mások is meglátják, hogy nem olyan rossz nekünk :)

PointeDuLac (törölt) 2010.08.26. 08:52:58

Ha az én apámról egyesek csak úgy döntenek,hogy nem műthetik meg,biztos,hogy kivertem volna a parát.Nyilván 80 felett az ember már nem a legerősebb,de mi van,ha mégis segített volna?ha legalább 1-2 évvel meghosszítja az életét? és mindezt azért csinálják,hogy eldöntsék,"ki éri meg" a műtét árát,mert ez csak arról szól,nem a beteg érdekeiről.

gld 2010.08.26. 08:58:42

@PointeDuLac: én megértem, hogy így érzel. Csak egyetlen kérdés merült fel bennem: Akár Te, vagy akár a hozzátartozóid hogyan jártok orvoshoz, ha ennyire bizalmatlan vagy velük szemben? Miért kell minden mögé azt látni, hogy ártani akarnak vele? Ha valóban csak a pénz számítana, abból tuti, hogy nem annak az orvosnak lenne haszna, aki Veled, vagy a hozzátartozóddal foglalkozna, ő is csak egy apró fogaskerék lenne a gépezetben... Mielőtt döntenél mondjuk az Édesapád sorsa felöl, nem kérdeznéd meg tőle, hogy az orvosától hallottak alapján (akiben esetleg bízik) Ő hogyan döntene?

Költői kérdések voltak... Csak sajnálom, hogy sokan pusztán előítéletek, meg érzelmek alapján nyilvánítanak véleményt, ahelyett, hogy kicsit gondolkodnának.

Félreértés ne essék, én sem gondolom úgy, hogy kolbászból van a kerítés, de ennyire sosem sarkítanék.

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 09:01:09

@PointeDuLac:

Nem az áráról szól. gld írja helyesen.
A team a várható élet lehetőségéről, a kezelés sikeréről dönt.

Rossz a fogalmazás amikor orvos leírja, hogy kidobott pénz.

A kezelés nem fájdalom mentes, nagyon megviseli a szervezetet. Ezt ki kell bírni. Nem gondolom, hogy szeretetből ezt akarnád a hozzá tartozódnak, ha a túlélésnek nincs esélye,

Meghalni extra fájdalmak nélkül, sokkal jobb, mint felesleges fájdalmakkal.
Természetesen azokra az idős betegekre gondolok akik fizikailag ezt már nem bírnák. A döntésben ez is szerepet játszik.

Despota sajnálom édesapád. Korán és hamar volt. :-(

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.08.26. 09:06:43

@Káin:

Lehetne egyszerűsíteni, de akkor

1. nem lehetne a betarthatatlan szabályok miatt állandóan büntetéssel fenyegetni az orvosokat,

2. ki kellene rúgni néhány száz tintanyaló csinovnyikot az OEP-ből.

Igaz, a betegeknek jobb lenne, de az meg nem érdekli a politikusokat.

gld 2010.08.26. 09:08:29

@radiologus.hu: "Igaz, a betegeknek jobb lenne, de az meg nem érdekli a politikusokat."

Na, ez az, ami miatt nem fog változni a rendszer.

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.08.26. 09:09:38

@gld:

Ezért mondjuk, hogy "az embereknek" kell tenni, mert a szakmát egyszerűen nem veszik figyelembe. Átlag évente 2-3-szor kereste meg a kamara a különféle minisztereket a javaslataival és a tárgyalási ajánlatával.

Szerinted hányszor tárgyaltak?

Despota 2010.08.26. 09:11:24

@gld: En es meg paran biztos orulnenk,ha osszegyujtened es elkuldened. A masik leveled hamarosan kint lesz az oldalon.

@Dr.laikus PhD: Koszonom. Az volt a legszomorubb,hogy 4 honap alatt ment el ugy,hogy elotte jol volt.

gld 2010.08.26. 09:11:31

@radiologus.hu: hát ha tippelnem kellene, érdemben egyszer sem... De nem tudom :) Hányszor?

gld 2010.08.26. 09:13:12

@Despota: rendben, akkor összeszedek párat :)

ppppalika 2010.08.26. 09:15:09

Nem szóltam még hozzá. A posztot nagyon korrektnek érzem, fontos problémákat vet fel.

Nem vagyok szakmabeli, de...

Két oldalról lehet a kérdést megközelíteni. A kezelés nyilván nem olcsó, az egészségügyben kevés pénz van. Az újabb és újabb módszerek sokszor drágák, így hiába eredményesek, nem jut belőle mindenkinek. Tehát szelektálni kell. Sajnos nincs mit tenni. Az eszemmel felfogom, de nem tudom, hogyan viszonyulnék a kérdéshez, ha személyesen érintett lennék.

A kezelések sokszor nem fájdalommentesek. Egy vesekő, vagy aranyér miatti műtét is fájdalommal jár, nem csupán pillanatnyival, van, hogy jobban fáj, mint az eredeti probléma okozta fájdalom, de elég jól jósolható a beavatkozás sikere. A fenti betegség kezelése is nagyobb megpróbáltatást okozhat a betegnek, pedig statisztikailag nem sok remény van, az is gyakran csak a szenvedés idejének meghosszabbításáról szól.

Lehetséges, hogy egy életkor felett az emberibb elmúlást választanám...

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 09:16:58

@Despota:
Despota sajnálom édesapád. Korán és hamar volt. :-(

Bikli néni 2010.08.26. 09:19:14

@Despota: Részvétem az apukád miatt. És a posztírónak is.

pakesz (törölt) 2010.08.26. 09:26:12

nem ide kellene irogatni ilyen posztokat
ott az onkormanyzat azt kell csesztetni

nem az orvosi ellatas resze ez, ez sajnos jelenleg nincsen a fejekben letargyalva!!!
amugy 2 lehetoseg van:
1., adobol
2., mindenki sajat maga

mivel nagyon sok helyen megy itt a siras a blogon hogy nincsen penz, olyannyira, hogy menekulnek a jo orvosok kulfoldre es a 20-30 eves betegeket akik utana meg tudnanak adot fizetni azoknak is az ellatasa veszelyben van, haaat igy nagyon ugy tunik, hogy elobb (befektetesi szemlelettel nezve) inkabb az aktivoknak a normalis egeszsegugyi ellatasat kellene megoldani

pakesz (törölt) 2010.08.26. 09:27:39

@ppppalika: ehhez meg azt tennem hozza, hogy JELENLEG tobb hetet kell varni egy rakosnak mig kijon az eredmeny

szerintem ha van penz inkabb azt kellene nagyon felgyorsitani

nullnick 2010.08.26. 09:28:42

ha a tumoros beteg

stádiuma ill. általános állapota

nem teszi lehetővé a definitív kezelést, akor marad a palliatív ellátás

a terápiás tervet

szövettani lelet
stádium (méret, áttét jelenléte)
életkor
általános állapot
betegcompliance
esetenként szociális/családi környezet (pl. lakhatási körülmények, gondozási lehetőségek)

befolyásolják, melyet onkoteam (általában sebész, onkológus, és sugárterapeuta, szükség esetéen egyéb szakmák képviselői) hoz meg. ezt ráadásul még a TB részéről is külön jóvá kell hagyatni, főleg ha valamilyen speciális kemoterápiát igényel a betegség

egy inoperábilis tüdőtumoros idős, pláne rossz állapotú beteg palliatív kezelést kap

gld 2010.08.26. 09:34:13

@pakesz: sajnos ide kell írogatni az ilyen posztokat is, mivel nálunk az eü ellátást és a szociális hálót egy kalap alá veszik...

gld 2010.08.26. 09:35:16

@nullnick: ez korrekt és érthető. Köszi.

nullnick 2010.08.26. 09:43:39

@nullnick:
@gld:

az érthetőség kedvéért:

a betegcompliance azt jelenti, hogy a beteg menynire tud illetve hajlandóü együttműködni, hiszen a sugár- és kemoterápia mellékhatásai megterhelőek, ráadásul szigorú menetrendet kell tartani ha egyszer belekezdenek az orvosával

az hogy egy tumor inoperábilis-e, szakmai irányelvek alapján dől el, nem hasraütéssel, pl. távoli (más szervben, testtájékon jelentkező)áttétek esetén daganatok jellemzően inoperábilisnak minősülnek, de lehet inoperábilis egy tumor áttét nélkül is elhelyezkedése (pl. ha a hasi nagyverőeret körbefogja) vagy mérete alapján is

gld 2010.08.26. 09:44:51

@nullnick: értettem elsőre is, de köszi, hogy leírtad :)

Lutetia 2010.08.26. 09:45:32

A házi ápolás megszervezése, illetve a hozzátartozók tájékoztatása, címekkel segítése egyértelműen a háziorvos feladata. Súlyos mulasztást követett el a fenti beszámolóban szereplő háziorvos, ha nem adott időben segítséget a hozzátartozóknak. Én az Önök helyében sürgősen keresnék magamnak egy másik háziorvost.

nullnick 2010.08.26. 09:46:41

@gld:

volt egy ilyen sejtésem, de hátha más nem értette

TamásD 2010.08.26. 09:52:07

@PointeDuLac: Az asztalt borogathatod, de hülyeség lenne. POntosabban a hozzátartozóddal szembeni kitolás. Ha valakire kimondják, hogy inoperábilis (és tegyük fel, hogy kivételesen nem genyó pénzéhes orvosok döntöttek, hanem a betegnek jót akaró orvosok), az azért van, mert meg akarják kímélni az amúgy is ramaty állapotban lévő beteget egy fölösleges műtét kockázatától. Általában az onkológiai műtétek nagy műtétek, jelentős szövődményekkel járhatnak, sokszor a beteg hátralévő hónapjait-éveit teljesen megnyomorítják, mert pl. egy stomával fog élni vagy egy soha be nem gyógyuló sebbel.
Úgyhogy ha nem értesz hozzá jobban, mint az onkológusok, akkor inkább bízzál a döntésükben.

nullnick 2010.08.26. 09:56:02

@TamásD:

"tegyük fel, hogy kivételesen nem genyó pénzéhes orvosok döntöttek"

a pénzéhes AZ INOPERÁBILISAT IS MEGMŰTI,

és ezzel ha mást nem is, EGY KIS PÉNZT KIOPERÁL A HOZZÁTARTOZÓKBÓL

Hátezmármi (törölt) 2010.08.26. 09:56:12

@Káin: Sajnos egy nyolcvan éves ember már nem bír ki egy hat órás műtétet, így a műtétbe halna bele.

Nem (annyira) arról van szó, hogy mennyit ér még az élete.

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 09:56:57

@pakesz:

De de ide kell írogatni.

Vedd észre hirtelen kezdenek beszélni az orvosok áldatlan helyzetéről a fizetésük méltatlanul alacsony voltáról.

Érdekes, hogy a témánk másnap legalább egy riport valamelyik adón.

rókuci 2010.08.26. 09:56:58

A háziorvos látogatása csak pénz kérdés. Én úgy gondolom a háziorvos a rendelőben rendel, mindenféle látogtás csak plusz munka neki...ha rendelsz egy pizzát akkor is adsz borravalót, ha orvost rendelsz az egy kicsit drágább, mint a pizzarendelés pizzával és borravalóval együtt és szerintem ez így normális. A vízvezetékszerelő sem jön ki ingyen, a háziorvosnak pedig megvan a rendelési ideje, rendelési időben oda lehet menni és beállni a sorrba a sok beszélgetésre vágyó nénike közé.
Az élet már csak ilyen, szar...remélem engem inkább egy tégla csap agyon vagy elüt egy kamion, minthogy a magyar egészségügy kezei által haljak meg...

gpetersz 2010.08.26. 09:57:28

Először is, részvétem és tiszteletem!
Minden amit leírtál ül és igaz.

Megdöbbentő, hogy bármely ember esetén a "csak tüneti kezelés" jön szóba. Érthető abból a szempontból, hogy biztosan nagyon drága, nade akkor itt lenne szükség (ha a közös, szolidáris OEP alapból nem megy), hogy mindenki maga köthessen biztosítást erre (ez el lett kaszálva).
Ennek ellenére a kijelentés maga nagyon embertelen.

Irise 2010.08.26. 09:57:42

Ha egy tumor nem operálható, mert már késő, akkor nem kínozzuk feleslegesen a beteget. Miután világossá válik,hogy a beteg menthetetlen,az életminőség javítása a cél.

gld 2010.08.26. 09:57:46

@nullnick: igen, bocsi, kicsit önző voltam :)

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.08.26. 10:01:31

@Irise:

Viszont nagyon sokan nem hajlandók elfogadni a "nincs tovább" diagnózist, és ez a normális emberi reakció.

Itt kellene a megfelelő kommunikáció az orvos részéről, hogy megértesse a lehetőségeket.

gld 2010.08.26. 10:04:14

@radiologus.hu: "Itt kellene a megfelelő kommunikáció az orvos részéről, hogy megértesse a lehetőségeket."

Én azt tapasztaltam, hogy általában csak az első reakció, ami közvetlenül a sokkhatást követi, szokott elutasító lenni. Legalábbis az értelmesebb embereknél (én meg naiv vagyok, és eleve azt feltételezem, hogy mindenki az :) ). ha itt nem akad meg a kommunikáció, akkor nincs baj. De ezt sajnos az orvosnak kellene észrevennie, és második próbát tennie. Azt hiszem :)

phoenix102 2010.08.26. 10:07:11

A posztban leírt esetben nyilvánvaló volt, hogy csak palliatív ellátás jön szöba, mint a legtöbb tüdődaganatos betegnél (2 éves túlélés a 0-hoz közelít). Még nagyobb baj, hogy egyre fiatalabb és egyre nagyobb arányban nem dohányzó betegek vannak közöttük.
A kemonál nem is igazán azt érzem problémának, hogy az onkoteam tagjai mennyire tudják/akarják megítélni abeteg valós túlélési egélyeit, hanem azt, hogy az OEP ebbe beleszólhat. Tisztán szakmai döntés esetén az OEP-nak nem lehetne szava, anyagi ellenérdekeltség miatt, de mégis van sajnos.

Az otthon ápolásról, mert a posztban ez volt az igazi probléma. Neuros betegeim jó része ágybanfekvő volt vagy lett az agyi infractusától, és a házi ápolás megszervezése mindig nehéz volt. De óriási területi különbségek vannak. Pl. faluból, ahonnan származom a háziorvos nem gyűjtött be extrém számú beteget a praxisába, így több ideje van a beteglátogatásra, mint más kollégáiknak, akik túlvállalták magukat. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a nővérre/védőnőre is vonatkozik. Persze sok háziorvos nem anyagi érdekből, hanem kényszerből vállalja túl magát. Több száz háziorvos fog hiányzni, illetve hiányzik már most a rendszerből. Ez így össze fog dőlni előbb utóbb. Nyilván az önkormányzatoknak kellene elgondolkodniuk, ugyanis ha a hozzátartozó nem tudja ellátni a beteget, azt hivatalból az önkormányzatnak kell megoldania. Csak ezt szeretik elfelejteni.

Bikli néni 2010.08.26. 10:08:08

@Lutetia: Ez nem így működik, hogy sürgősen keressen magának másik háziorvost. Amikor én elköltöztem a mostani lakóhelyemre, elmentem "felmérni a terepet", hogy ne akkor kelljen orvost keresnem, amikor már beteg vagyok. 5 orvos rendelt a rendelőben, beszélgettem a betegekkel, és mindenki egyhangúan mondta, hogy az X doktor a legkirályabb, hozzá érdemes menni, az egekig magasztalták. Bejelentkeztem hát X doktorhoz, de nagyjából az ajtóról le is pattantam, mert közölték, hogy itt utcára van lebontva, és ez alapján én csakis Y doktornő betege vagyok. Meg különben is, X doktornak olyan sok a betege, hogy különben sem vállalna el. És gondolom, ez más helyeken is így működik.

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.08.26. 10:10:18

@gld:

Igen, az ember úgy működik, hogy egyből elutasítja a rossz hírt.

Érdemes elolvasni Elisabeth Kübler-Ross alapművét (A halál és a hozzá vezető út), nagyon érdekes és hasznos könyv.

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 10:13:50

@phoenix102:

"OEP ebbe beleszólhat"

Biztos?

Irise 2010.08.26. 10:15:19

@radiologus.hu: Megfelelő kommunikáció? :( Vannak dolgok amiket még mindig nem tudok anélkül végigmondani a hozzátartozóknak,hogy ne szipogjak közben.

Nagyon fontos nekik időt adni,hogy megemésszék a "lehetetlent".

Bár ebben a negatív példám az egyik UH-os kolléga,még sok évvel ezelőttről ,aki hasi UH után azt mondta a betegnek,hogy rákja van és már nem sok ideje van hátra. Szörnyű érzés,mikor egy nálad 30 évvel idősebb felnőtt zokog a karjaidban,hogy nem akar meghalni.
Tényleg,mit szoktál mondani a betegnek,ha látsz egy egyértelműen malignusnak látszó elváltozást?

gld 2010.08.26. 10:19:51

@Irise: "Megfelelő kommunikáció? :( Vannak dolgok amiket még mindig nem tudok anélkül végigmondani a hozzátartozóknak,hogy ne szipogjak közben."

"Szörnyű érzés,mikor egy nálad 30 évvel idősebb felnőtt zokog a karjaidban,hogy nem akar meghalni."

Lehet, hogy furán fog hangzani, amit most írni fogok, de... Jó volt ezt olvasni.

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 10:22:19

@nullnick:

Azt értem, hogy a kassza felülről zárt.

Máshogyan hogy?

TamásD 2010.08.26. 10:26:45

@gpetersz: Azért az onkológiában elég vicces pénzekbe kerülnek a kezelések. Pl. az emlőrákosoknak van egy Herceptin nevű gyógyszere, az havi 1 millió forint. Veserákban egy Sutent nevű havi 2-3 millió. Egy átlagos vastagbeles FOLFIRI kemo protokoll néhány százezer forint havonta, és abból van 4-6 ciklus.
Ha te ezt magánbiztosítóval akarod rendezni, azért megnézném a havi biztosítási díjadat. Nem véletlen, hogy ahol magánbiztosítók működnek, a daganatos betegektől ótzkodnak, mint a tűztől, vagy olyan prémiumot számítanak fel, hogy belegebedsz.

phoenix102 2010.08.26. 10:28:30

@Dr.laikus PhD: már hogyne szólna bele. Ő adja a pénzt. Ha kezdik sokallni a kiadást, akkor elkezdik cseszegetni az ellátó orvosokat.

Legegyszerűbb példa, év végére elkezdik túllépni a költségvetési tervezetben szereplő keretösszegeket. Pl az én esetben a gyógyászati segédeszköz érdekes, szakrendelésen tömegével kell felírni, és akkor december elején telefon az OEPből, vagy valaki átsétál tőlük és jön a kérdés "miért tetszett idén ilyen sok járóbotot/járókeretet....felírni". Aztán ha nem érted a célzást, akkor tuti kihúznak a kupacodból egy vényt, ami nincs tökéletesen dokumentálva, vagy mondjuk az előző kerekesszéket nem 3 éve (ilyen gyakran lehet csak), hanem 2 éve 11 hónapja és 29 napja írták fel, és már kapod is a bünticsekket karácsonyra

gld 2010.08.26. 10:33:36

@phoenix102: ezzel kapcs lenne egy kérdésem, lehet, baromság.

Ez úgy van, hogy van egy bizonyos keretetek, amire felírhattok OEP által támogatott cuccokat, gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, és ha ezt túllépitek, akkor jön a seggberúgás?

Bikli néni 2010.08.26. 10:36:40

@gpetersz: Szerintem az lenne a hasznos (bár abszolúte nem értek a pénzügyi dolgokhoz), hogy a rendes TB-n felül mindenki köthetne egy magán biztosítást.
Az nem járható út, hogy mindenkinek a minden baját csak a saját maga által befizetett összegből kezeljék, mert vannak nagyon drága kezelések, gyógyszerek, műtétek is.

És ilyenkor nagyon szomorú, hogy néhányan nekiállnak hőbörögni, hogy azénadómból a másét ne fizessék. Ezt azért vagyok képtelen megérteni, mert ma már szinte mindenkinek az ismerősei, ne adj' isten rokonai között is vannak rákbeteg emberek, és mindenkit utolérhet a betegség egyszer. Van, akit sajnos már 1-2 évesen. Van, akit csak 80 évesen. Nem lehet tudni, kit és mikor. És ezért nem értem, hogyan képes sajnálni valaki a kezelést (ez persze most nem rád, hanem általában az emberekre vonatkozik) egy betegtől? Ki tudja, mikor kerül ő maga is hasonló helyzetbe, és mit fog érezni, ha a társadalom mondja ugyanezt neki.

Bikli néni 2010.08.26. 10:37:12

@TamásD: Ezt sosem értettem. Mi a túró kerül egy gyógyszeren milliókba? Most tök komolyan.

nullnick 2010.08.26. 10:42:55

@Bikli néni:

"Az nem járható út, hogy mindenkinek a minden baját csak a saját maga által befizetett összegből kezeljék"

épp erről szól a TB, a közös kockázatvállalásról

kiegészítő biztosítás meg kössenek az extrém sportolók, dohányosok, alkoholisták, drogfogyasztók, a hormonzavar nélkül elhízottak

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 10:43:56

@nullnick:

A beleszólás az én értelmezésemben azt jelenti, hogy xy-nak nem engedélyezi a kezelést akkor sem ha a team ezt javasolja.

Voltam én is beteg, akkor a mód az volt, hogy a minisztérium egyedileg engedélyezett gyógyszert, módszert.
Nyilván a team javaslatára.
Ezért mászkálni kellett, de én ezt az engedélyt megkaptam.
Nyilván lehetett volna nem is..
A kérdésem erre irányult amit írtál azt azért tökéletesen értem.

Scala 2010.08.26. 10:46:30

@Despota: rák az én apukámnál is, nem tüdő, nem tudom szabatosan a nevét, régen is volt már, epevezeték összeköti a májat és az epét, onnan indult, de már áttét a májon és mindenhol. Tudott-tudatos előzmények nélküli dolog volt, csak annyi tűnt fel, hogy nem gyógyul ki az influenzából. A háziorvos nem nagyon vett észre semmit, amire végre el méltóztatott menni hozzá, egy rakat gyógyszert felírt. Aztán noszogatásra egy fül-orr-gégészt is felkeresett, és megindult a lavina, továbbküldte a belgyógyászatra... Négy hónapig húzta. Asszem négy hetet jósoltak volna a tankönyv alapján. Túl korán történt, Szt. János kórház, de nem rajtuk múlott. Csak az ostoba adjunktus picsát tudnám kiölni az emlékezetemből, aki a lehető legfelszínesebben a szigorlati eredményemről kérdezget, pedig tudom a diagnózist. Szerinte egy elsőéves kislányt kímélni kell, szerintem meg felkészíteni, segíteni, pláne ha látszik, hoyg az anya labilis, a gyerekek komoylak. Hagyjuk. Már megint eljutottunk az empátiához. :-(

gld 2010.08.26. 10:51:57

@nullnick: "kiegészítő biztosítás meg kössenek az extrém sportolók, dohányosok, alkoholisták, drogfogyasztók, a hormonzavar nélkül elhízottak"

Ez lenne a jó, csak van egy apró gond... Ezeknek az embereknek a nagy része pont abba a körbe tartozik, akik semmit nem fizetnek... Munkanélküliek, az utcán élnek (ne firtassuk, hogy ki hibás ebben, vagy ki nem). Ezért is kellene többek között szétválasztani az eü-t meg az egyéb szociális izéket. Szerintem.

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 10:55:29

@Bikli néni:

Többek közt a kutatás ára és ideje.

nullnick 2010.08.26. 11:10:57

@Bikli néni:

monopolhelyzetben sokat lehet kaszálni

az olaj, legális fegyver, legális szerencsejáték/sportfogadá mellett a gyógyszer a legnagyobb biznisz

@Dr.laikus PhD:

de leginkább a marketing

TamásD 2010.08.26. 11:12:16

@Dr.laikus PhD: Meg a gyógyszergyártók haszna, meg az a két fehér toll repiajándék, amit most kaptam az egyik képviselőtől:)

2010.08.26. 11:13:52

Az írások alapján városonként is eltérhet az otthon ápolási rendszer. Egy általam ismert vidéki kisvárosban a szociális házi ápolás nagyon jól működik, minden nap kijárnak a betegekhez, amennyiben a háziorvos erre javaslatot tesz, az ügyintézés max. 3 nap. És mindezt teljesen ingyen. A probléma akkor kezdődik, ha a beteg egész napos felügyeletet igényel, és innen már a család és a beteg anyagi helyzetén múlik, mit tudnak tenni.

nullnick 2010.08.26. 11:23:49

@Dr.laikus PhD:

ez egyszeri költség - sőt egy szerencsésen megtalált alapmolekulát néhány funkcióscsoporttal feldobva ugyanaból a kutatásból több gyógyszert is ki lehet hozni

azután százmilliószámra gyártják le egy automata gépsoron a tablettákat

a legnagyobb költség a PROFIT

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 11:37:17

@nullnick:

:DDD

Még én is hozzá tudok tenni, de minek.
Amíg jogvédett, addig brutális ára van.

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 11:39:41

@nullnick:

Bocsánat szabadalmi oltalom.

Lutetia 2010.08.26. 13:19:48

@Bikli néni: Hozzászólásod alapján sajnos tényleg nem ilyen egyszerű a dolog! Azért az sem mindenütt jellemző, amiről Te írsz. Én egy vidéki nagyvárosban lakom, és itt minden gond nélkül válthattam háziorvost.
Mindenesetre azt gondolom, hogy az otthoni ápolás helyi lehetőségeiről a háziorvosnak kutya kötelessége megfelelő ismeretekkel rendelkeznie és tájékoztatnia a beteget és hozzátartozóit, és nem nekik kell összevissza nyomozgatniuk ezzel kapcsolatban.
Még mindig nagyon fel vagyok háborodva ezen a háziorvoson!

Zzoorroo 2010.08.26. 13:21:09

Nem olvastam el az összes kommentet, de az, hogy egy beteghez csak egyszer mehet ki egy hónbapban, az ordas nagy hazugság. Ilyen szabály nincs.

korallka 2010.08.26. 13:25:22

Bocsánat,ha már előttem írtak hasonlót, nem tudtam minden hsz-t végiolvasni:)
Édesapámnak csak a háta fájt, de nagyon. Egy csütörtöki nap beküldte a háziorvos a kórházba,vizsgálják ki.Megállapították,hogy gyomorrák,annak is a rosszabb verziója,de még készültek műtétre és egyéb kezelésekre.Szombaton értünk haza,másnap mentünk a kórházba már az intenzíven volt.A dokinő korrekt módon elmondta a lehetőségeket,én annyit kértem hogy ne érezzen fájdalmat és feleslegesen ne szenvedjen.
Minden egyes alkalommal arra gondolok,hogy ha esetleg túléli a műtétet és kezelés kombót milyen élet várt volna rá?!Épp elég volt ez az 1-2 hét szenvedés és fájdalom,nem hinném hogy megérte volna a reménykedést.Csodák ritkán történnek,teljesen felépülni úgysem lehet egy ilyen súlyos betegség után.Sztem igenis van létjogosultsága annak,ha az orvos úgy dönt,hogy nem műthető egy beteg.Nem lehet az összes orvos annyira fásult és rosszindulatú,hogy 'csakazértse' műt meg egy idős embert.

szabidoki 2010.08.26. 13:45:58

Tegyük kicsit egyenesbe a dolgokat.
Ha valakinél akármilyen tumort diagnosztizálnak, három lehetőség van.
1. Gyógyító beavatkozások
2. Palliatív (életminőség-javító) beavatkozások
3. Nincs beavatkozás, max. fájdalomcsillapítás.
A beavatkozások is háromfélék lehetnek,
1. Műtét - ha a tumort egyben ki lehet vágni
2. Sugárkezelés - sebészileg nehezen megközelíthető helyen lévő, vagy életfontos szerveket (nagyereket) elérő tumorok, vagy különösen sugárérzékeny tumor
3. Kemoterápia - egész testet érintő daganat, pl. leukémia, ill. kemoterépiára érzékeny tumor.
Manapság terjednek a kombinált módszerek, pl. amikor egy alapjáraton operálhatatlan tumort besugárzással operálható méretűre csökkentenek, aztán megműtik, műtét után esetleg kap még némi sugarat a tumor visszatérésének megakadályozására.
A beteg sorsát nem az dönti el, hogy mennyit fizet, illetve mennyibe kerül a kezelés (bár egyes nagyon drága, kísérleti szerekre egyéni engedély kell, de az a ritkább), hanem hogy mire alkalmas, mit bír el a szervezete, illetve milyenek a kilátások. Sajnos van sok olyan eset, amikor nyilvánvaló, hogy bármi történik, a beteg nem fog meggyógyulni, vagy már annyira gyenge, hogy a műtétbe halna bele, ilyenkor nincs értelme a gyógyító eljárásokat erőltetni, de van lehetőség a palliatív megoldásokra, amik ugyan nem gyógyítják meg a pácienst, de az életminőségét javítják, esetleg adnak pár hónapot (pl. nyelőcsőráknál PEG-behelyezés, egyfajta gyomorszonda, ezen keresztül táplálható a beteg). Sajnos van olyan, hogy már ezek sem jönnek szóba, ilyenkor marad a fájdalomcsillapítás, tüneti kezelés.

phoenix102 2010.08.26. 13:48:00

@TamásD: Mondjuk a magánbiztosítókat csak németben ismerem, de ott sikerült intelligens rendszert kialakítaniuk, az ügyfél egészségi állapotáról semmit nem tudhatnak a szerződéskötés pillanatában, csak az alapadatokat. Azt követően viszont a saját díjtáblájuk köti őket, nincs lehetőségük pl. egy daganatos beteg esetében a havidíjat megemelni. És szerintem ebben fognak tönkremenni hamarosan. Én 3 éve 100 Euro-t fizettem a magánbiztosítómnak havonta, ja mert ott fix összeg a biztosítás, nem munkabértől függ. :))

egyenlítő 2010.08.26. 13:50:06

@nullnick: Az ötlettől a gyógyszertárig legalább 10 év telik el, és jó, ha százból egy végigmegy. Nagyon ritka az olyan eset, mint a H1N1 volt, ahol csak egy kismértékű vírusváltozáshoz kellett módosítani a jól bejáratott oltóanyagot. Akkor is mennyit piszkálták az Omninvestet, hogy nem volt elég korrekt a tesztelés.

phoenix102 2010.08.26. 14:09:43

@gld: elvileg nincs korlátozva, hogy mennyi gyógy.seg.eszközt írhatok fel, csak az, hogy milyen gyakran kaphat a beteg. De az OEP költségvetési tervében egy adott keretösszeg van megadva, ami elvileg aszükségleteknek megfelelően túlléphető, gyakorlatilag meg ezt nem szeretnék, így igyekeznek a szükségelteket mesterségesen csökkenteni (fenyegetőzéssel, büntivel)

phoenix102 2010.08.26. 14:20:13

@korallka: "Nem lehet az összes orvos annyira fásult és rosszindulatú,hogy 'csakazértse' műt meg egy idős embert. "
ettől függetlenül a legtöbb hozzátartozónak az a véleménye, ha elmondom egy haldokló idős beteg esetében, hogy nincs mit tenni, hogy biztos már idős azért nem akarom ellátni. Szinte szó szerint ezt hallom 10-ből kb. 8 esetben. Aztán részletesen elmagyarázom, újra, meg újra, de a vélemény továbbra is mindig az, hogy gonoszak vagyunk, és nem akarunk segíteni, mert idős emberről van szó.

Bikli néni 2010.08.26. 14:41:30

@phoenix102: Szerintem egyébként, ha rendesen le van kommunikálva (és Belőled ezt simán kinézem, hogy megteszed), akkor azért elég sokan megértik, hogy itt tényleg nincs mit tenni. Legfeljebb nem ott és nem azonnal, mert kell nekik egy kis idő, hogy feldolgozzák a hírt, amit kaptak, hogy a szeretett családtaggal egyszerűen már nincs mit tenni. Valószínűleg a legtöbben otthon, miután végiggondolták a dolgot, csendben igazat adnak a kezelőorvosnak. Ésszel felfogni gyorsabban megy mindig mindent, mint szívvel.

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.08.26. 14:50:34

@Irise:

Ha elsőként én találom meg, akkor megmondom, hogy alaposabban körül kell járni a dolgot, de nagy az esély, hogy komoly a baj.

Ha meg én vagyok a végső diagnoszta, akkor meg megmondom magyarul, és azt is, hogy nincs igazán mit tenni, csak fájdalmat csillapítani.

2010.08.26. 14:52:22

Bocs, nem olvastam mindent végig, ezekre válaszolok:
@Káin: " A kezeléshez szükséges gyógyszereket és eszközöket nem írhatja fel ugyanaz az orvos. A fájdalomcsillapító tapaszt a háziorvos, a csontáttét kezeléséhez szükséges gyógyszert a tüdőgondozó, orvosi segédeszközt pedig csak ortopéd orvos, vagy sebész írhat fel.
@radiologus.hu:
Lehetne egyszerűsíteni, de akkor
1. nem lehetne a betarthatatlan szabályok miatt állandóan büntetéssel fenyegetni az orvosokat, 2. ki kellene rúgni néhány száz tintanyaló csinovnyikot az OEP-ből.

Pedig akkor nem lennének mesterségesen IS elhülyítve a háziorvosok. Most egy csomó vizsgálatot sem kérhetünk, azt pedig nyelvtudásból tudjuk, hogyha nem használjuk a tudást, akkor sorvad. Most csak azt nem tudom, tyúk vagy tojás van.
Töltsük fel okos háziorvossal a rendszert, aztán adjunk nekik jogosultságokat, vagy adjunk lehetőséget, aztán hadd hulljon a férgese. Aki lemarad, kimarad.

2010.08.26. 14:54:58

@doktrina: Ja kimaradt a kérdőjel a költöi kérdésemből

phoenix102 2010.08.26. 14:58:27

@Bikli néni: érdekes különben, bár lehet hogy ez nem tendencia, inkább csak én fogtam így ki, de az az érzésem, hogy mennél jobban képzett a hozzátartozó, annál nehezebben hajlandó elfogadni/megérteni, amit mondok. Pár éve történt, 40 év körüli nőnek, durva állományi vérzése volt (agyvérzés), egyértelmű volt a helyzet, csoda, hoyg a kórházig eljutottak vele. Beraktam az intenzívünkre, lélegeztetni kellett, látszott az egyértelmű végkimenetel. Jött a férje a két kicsi gyerekükkel. Az uriember egyszerű betanított munkás volt. Leültettem, elővezettem a dolgot, felraktam a CT-t, ami annyira szarul nézett ki, hogy egy laikus is látta, mi a baj. Megmutattam a baj okát. Elmagyaráztam, hogy mi várható. Sírdogált szegény, nővért mellé ültettem addig, mert vagy 20 beteg várt rám. Egy óra múlva ismét beszéltünk, donor ügyben, mert a nő különben makk egészséges volt. Beleegyezett (jogi szempontból persze mindegy, de akkor is így érzem korrektnek). 6 ember kapott új életet. És még tömegével volt sajnos ilyen helyzet.
A magasan képzett hozzátertozókkal meg folyamatosan megy a huza-vona, nem hajlandók elfogadni amit mondok, ide viszik a beteget, még 8 másik orvost megkérdeznek (tegyék, nem sértődök meg rajta), de ugyebár van néhány olyan állapot, ami nagyon egyértelmű, és nincs mit tenni. Akárhány kollégát hívnak hozzá.

Bikli néni 2010.08.26. 15:10:44

@phoenix102: Azért azt az egyet szerintem nem kell elvenni a hozzátartozótól, aki épp most tudta meg, hogy eljött a vég, hogy megkérdezzen másokat is. Ez egy teljesen érthető reakció. A remény hal meg utoljára. Mi van, ha ez az orvos rosszul tudja, nem vett észre valamit, stb. Mindig kell valami, amibe MUSZÁJ belekapaszkodni. Lehet, én is így csinálnék.

Szervek? Én otthon kijelentettem a családomnak, hogy ha idő előtt elhalálozok mondjuk közlekedési balesetben, eszükbe se jusson megakadályozni, hogy az épen maradt szerveimet kivegyék. Éljen csak másban tovább. Szerencsére a szüleim hasonlóan gondolkodnak, bár nyilván megjósolhatatlan, hogy mit reagálnának egy ilyen válsághelyzetben.

Motorpenis 2010.08.26. 15:58:18

@nullnick: @Dr.laikus PhD: @Bikli néni: Egy gyógyszer kifejlesztése és piacra dobása valahol 500 millió és 2 milliárd dollár között van, szóval ne csodálkozzatok.

És igen, kell a profit a cégeknek, mert ebből kell fedezni a jövőt, újabb hatóanyagokat kifejleszteni, laborokat, gyárakat fenntartani, fizetni az alkalmazottakat (képesek pénzt kérni). És igen, kell a marketing is. Hogyan lehetne eladni valamit anélkül?

Az olaj-, ill. fegyverbiznisszel összemosni aljas és ostoba dolog. A gyógyszerfejlesztés ugyanis ezeknél sokkal kockázatosabb, anyagilag és hírnevet illetően is.

Motorpenis 2010.08.26. 16:04:38

@nullnick: "ez egyszeri költség - sőt egy szerencsésen megtalált alapmolekulát néhány funkcióscsoporttal feldobva ugyanaból a kutatásból több gyógyszert is ki lehet hozni

azután százmilliószámra gyártják le egy automata gépsoron a tablettákat"

Egész pontosan mire is gondolsz?
De jó, egyezkedjünk: megvan a molekula, van már gyógyszer, de te kitalálod, hogy "hozzácsapsz" egy metilcsoportot. Ingyen adod az ötletet? Ingyen végzel stabilitásvizsgálatot? (Meg az összes fizikai-kémiai paraméter vizsgálatát?) Aztán a klinikai vizsgálatok is ingyen lesznek? Vagy azok feleslegesek is?

Tehát van az alapmolekula, amihez te hozzáépítesz egy metilcsoportot, és bekopogsz az OGYI-hoz, megmondod, hogy ez egy metilcsoporttal több, minden ugyanaz, csak jobb, nem végeztél vizsgálatokat, mert szerinted az nem kell? Szerinted az OGYI ezt beveszi? Vagy az FDA?

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 16:05:53

@Motorpenis:

Én csak nullnick-el nem vitatkozom. :D

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 16:08:01

@Motorpenis:

"Az olaj-, ill. fegyverbiznisszel összemosni aljas és ostoba dolog. A gyógyszerfejlesztés ugyanis ezeknél sokkal kockázatosabb, anyagilag és hírnevet illetően is."

Nem utolsó sorban a céljait illetően.

adamantium 2010.08.26. 17:09:17

milyen gyógyszer is okoz felfekvést? mert székrekedést azt elhiszem de felfekvést...
"Eközben a gyógyszerek mellékhatásaként súlyos székrekedés, illetve felfekvés alakult ki."

adamantium 2010.08.26. 17:13:05

@PointeDuLac: a jelen esetben nem csak tüdőrákja volt a betegnek hanem áttétek a nyirokcsomókba és 4-5 csigolyába mit műtöttél volna rajta? kiveszed a tüdejét meg a fél gerincét?

Bikli néni 2010.08.26. 17:30:31

@adamantium: Ez a mondat értelmezhető úgy is, hogy 1. a gyógyszereknek a mellékhatása volt a székrekedés és a felfekvés. vagy 2. a gyógyszerek mellékhatása volt, hogy székrekedést kapott, ráadásul a sok fekvéstől felfekvése is lett. A szerző kétértelműen fogalmazott, de nyilván utóbbira gondolt :)

@Motorpenis: Nem kötözködni akarok, tényleg elhiszem, hogy egy gyógyszer - az ötlet, az eszközök, kísérletek - mind annyi pénzbe kerülnek, hogy csak nagyon drágán lehet adni a gyógyszert, hogy visszajöjjön az ára. Ez oké. De akkor hogy lehet, hogy egy doboz fejfájás-csillapítót (amihez szintén kellett az ötlet, a gyártás, a kísérlet, stb., sőt, még a tévében nyomott reklám is minden áldott nap) megkapom 600 forintért?
Nyilván hülyeséget kérdezek, mert ez rajtam kívül mindenkinek evidens. De nem szeretnék hülyén meghalni, légyszi homályosítson már fel valaki :)

Bikli néni 2010.08.26. 17:40:05

@Dr.laikus PhD: Nem beszélve arról, hogy a "fegyverbiznisz" egy mesterségesen generált valami, a gyógyszerrel való üzletelés nem.
Az élet, ahol az ember önhibáján kívül megbetegszik, nem egy Robin Cook-regény, ahol a gyógyszergyártók mesterségesen rákossá tesznek valakit, hogy aztán eladhassák a saját maguk által megalkotott betegségre a saját maguk által alkotott gyógyszert.
Persze, a haszonszerzés is benne van (mint minden másban is), de elsődlegesen azért jött létre, hogy az emberen kívül álló okok miatt felmerült igényeket kielégítse.

lac64 2010.08.26. 17:43:07

@adamantium: A felfekvés természetesen nem a gyógyszerek, hanem a sok fekvés miatt alakult ki.

adamantium 2010.08.26. 17:46:22

@lac64: nekem is vannak elméleteim a decubitus kialakulásáról és kezeléséről. a felfekvés ápolási hiányosságot tükröző állapot

lac64 2010.08.26. 17:58:09

@adamantium: Tisztelt Adamantium! A történetet én írtam. Lehet, hogy ápolási hiányosság, csak éppen az egész történet arról szól, hogy az ápolásban túl sok segítséget nem kaptunk. És ebben az is benne van, hogy egy vak hangot nem szóltak arról, hogy hogy is lehetne elkerülni pl. a felfekvést.

huncut 2010.08.26. 18:44:35

@adamantium: Forgatás, tornacipő, vízágy stb. A férjemnél az egyik legjobb intézményben is kialakult a decubitus, pedig úgy éreztem, nagyon is törődnek vele.
De vajon ki mutatja meg a hozzátartozónak, hogy kellene otthon bánni a beteggel, hogy ne alakuljon ki ilyesmi? Vagy ezt alapból tudni kéne? Nem hiszem...

huncut 2010.08.26. 18:47:53

@lac64: Le a kalappal előttetek, és őszinte részvétem.

radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.08.26. 19:05:52

@lac64:

Minden elismerésem, amiért vállaltátok az otthoni ápolást és fogadd részvétem.

lac64 2010.08.26. 19:07:56

@huncut: Köszönöm. Sajnos az itteni hozzászólásokból is az derül ki, hogy nagyon sok ember élt már át hasonlókat.

gld 2010.08.26. 19:16:52

@lac64: részvétem, és szintén csak azt tudom mondani, hogy le a kalappal Előttetek.

adamantium 2010.08.26. 19:19:22

@lac64: nem azt mondtam, hogy a te hibád lenne, hanem azt, hogy a felfekvés nem gyógyszermellékhatás hanem annak a hatása, hogy a beteget nem forgatták eleget, adott esetben nem volt speciális matraca. a házi betegápolás feladata lenne ezt a beteg hozzátartozói számára megtanítani és felhívni a figyelmüket ennek a veszélyeire

Dr.laikus PhD 2010.08.26. 19:25:11

@Bikli néni:

Mire gyógyszer lesz egy "molekulából" addig általában 10-15 év telik el.
A világszabadalmi oltalom is drága mulatság, de ez a vége felé van már.

Amíg a kísérletek tartanak, jól megfizetett kutatók gondolkoznak, kísérleteznek, hozzá személyzet, berendezés, szóval dologi kiadások amit a kutató intézet előlegez meg.
Mindenért fizetnek, az állat kísérletek is pénzbe kerülnek, a humán kipróbálás is. Mire idáig eljut valószínűleg gyógyszer lesz belőle.

Igyekszik a leghamarabb visszanyerni a befektetett tőkét és a nyereségét. Ezt addig teheti meg amíg a szabadalmi oltalom él. Kb. 10-15 év. Aztán a receptet más is gyárthatja, de addigra már jóval kevesebbe fog kerülni.

És kezdődik elölről, mert az új gyógyszerhez tőke kell, jól fizetett szürke állomány etc.

gld 2010.08.26. 19:42:50

@Dr.laikus PhD: "jól fizetett szürke állomány "

Ez a kifejezés nagyon tetszik :) Jó sokan vágyhatunk ilyesmire :))

Bikli néni 2010.08.26. 20:56:13

@gld: Jelentkezéseket kérjük a "jól fizetett szürkeállomány" jeligére elküldeni! A pályázat elbírálásánál előnyt jelent, ha a jelentkezőt Hercule Poirot-nak hívják. :)
(Bocsi, nem tudtam kihagyni, ma mindenről könyvek jutnak eszembe...)

Polifémosz 2010.08.26. 21:24:33

Ki az a védőnő?????
Tudtommal Magyarországon a védőnők terhes és újszülött gondozással foglalkoznak.

aversio avagy pacalfagylalt 2010.08.26. 21:28:51

A H1N1 hiszti óta már nem vagyok benne biztos , hogy nincs-e már meg a következő oltóanyag és a hozzávaló vírus. Már csak a forgatókönyvet kell pontosítani és optimalizálni- kicsit több beteg( halott) , jobb médiamunka és máris megtöbbszörözhető a profit.
A gyógyszer éskutatási ktsg-kről meg annyit, hogy egy korábban nagyon -nagyon jó pénzért, jó promócióval forgalmazott SM gyógyszer ( régen hazai ma már csak M.o-i gyógyszergyár) kutatási mellékterméke volt és alig bonyolultabb mint egy édesítőszer, előállítása pedig filléres költséggel jár.
A fegyvernél is van jobb üzlet: a háztartás vegyipar- milliárdnyi ember rendszeres fogyasztó -repülőből sokkal kevesebb fogy.Sok szappan, repülőt győz.

lacix86 2010.08.27. 11:42:46

A házi ápolást az OEP úgy ahogy van, lexarja... Nem a háziorvos, nema védőnő nem "akar" kijönni, egyszerű oka van: nem finanszírozzák nekik, ha kimennek.
A fent vázolt beteg felismerésekor már a IV-es stádiumban volt (végstádium), így nem igazán lehet vele bármit is kezdeni - fullad? a daganatot a háziorvos sem tudja megszüntetni... A tényleges dolgokhoz, így a magas lázhoz természetesen kimegy, de az alapbetegség előrehaladásával nem tud mit kezdeni...
A másik, hogy a felfekvés NEM a gyógyszer mellékhatása. Az azért történik, mert a beteg folyamatosan egy helyen fekszik, ott nyomásnak van kitéve és romlik a terület keringése. Egy idő után ez a bőrfelület elhal és kialakul a felfekvés. Míg egy normális ember éjszakánként is legalább 10-20x megmozdul és kicsit arrébb fordul, a fekvőbeteg ezt nem tudja mindig megoldani. Ehhez óránként-kétóránként másik oldalra kellene fordítani a beteget...

lacix86 2010.08.27. 11:45:08

A gyógyszeriparban az engedélyeztetés olyan költségekkel jár (nézzetek utána, humán fázis I, II, III, IV vizsgálatok), hogy az dobja meg a gyógyszerek árát. Dollármilliókba kerül egy új hatóanyag kipróbálása. Sőt, inkább milliárdokba... Természetesen megvan a profitjuk is belőle, de alapvető, hogy iszonyatos tesztelések alá kell vetni, mielőtt abból bármilyen elfogadott szer lesz. Hiába derül ki, hogy hatékony, akkor is végig kell járni a vizsgálat hivatalos menetét, ami több év, akár egy évtized is lehet. (nota bene: láttatok már ilyet természetgyógyászati szereknél? én még soha...)

pakesz (törölt) 2010.08.27. 21:57:40

@lacix86: "A fent vázolt beteg felismerésekor már a IV-es stádiumban volt (végstádium), így nem igazán lehet vele bármit is kezdeni"
torvenyi szabalyozas az aktiv eutanaziarol? az nem lenne megoldas?
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása