Egy 84 éves embernek nincs joga élni?
41 hozzászólás
2010.08.05. 06:00Pár évvel ezelőtt édesanyám bekerült a sebészetre és 3 hetes "lelki-ismeretes gyógyítás" után hashártya gyulladás miatt halt meg, mert nem gyógyították a gyomor átfúródását, amivel a mentő bevitte.
Pedig, a röntgen már a 2. napon kimutatta. És még jó párszor ezután. Ezt, a kórháztól nehezen megkapott, leletekből tudom.
Sajnos, csak utólag tudtam meg, ezért nem tehettem semmit.
Az orvosok szlogenje az alábbi volt: "Mit akar, 84 éves?"
Egy 84 éves embernek nincs joga élni? Ez nem állampolgári jog?
Nincs joga meggyógyulni, amikor 40 évig becsületesen fizette a TB-t?
Édesanyám 5 órát várt az "életmentő műtét"-re.
Az EÜ törvény előírja, hogy ebben és még több más esetben, a kórház köteles értesíteni a hozzátartozót. Engem, persze, nem hívtak be, pedig két telefonszámom is meg volt adva és Édesanyám engem jelölt meg írásban, mint értesítendő hozzátartozót.
Így elbúcsúzni sem tudtunk egymástól, mert élete első műtétje olyan jól sikerült, hogy kómába esett és 5 nap múlva meghalt. Egyébként, 84 éve alatt most volt harmadszor kórházba (egyszer azért, mert engem megszült).
A kórház a mai napig nem tudta megmutatni Édesanyám írásbeli beleegyezését a műtétbe, illetve három orvos írásbeli nyilatkozatát. (Ez akkor kell, ha a beteg már nem tud önmaga itélkezni és a hozzátartozó a műtét sürgőssége miatt (5 ÓRA, UGYE) nem volt időben elérhető).
Édesanyám műtétjét fél négykor kezdték el.
Negyed négykor a sebészeten Zs nővér, nagy viháncolás köze-pette, megnyugtatott telefonon, hogy Édesanyám jól van, minden rendben van. Úgy látszik, az 5 órás várakozás kevés volt arra, hogy Zs nővér is megtudja a műtétet, amire neki kell felkészítenie a beteget és ne hazudjon az aggódó hozzátartozónak negyed órával a műtét előtt.
Amikor két órával később beléptem a sebészeti kórterembe, Édes-anyám ágya üres volt. Egyetlen kórházi dolgozó sem figyelmeztetett, hogy Édesanyám ágya üres lesz (szerencséjük, hogy nem vitt el azonnal az infarktus) és utólag sem világosítottak fel.
Végül, egy betegtől tudtam meg, hogy Édesanyámat órákkal korábban felvitték a műtőbe.
Egy órán át szaladgáltam a kórházban, mire az intenzíven megtalál-tam Édesanyámat. Persze, itt is várakoztattak vagy egy órát, mert az orvosnőnek nem az aggódó hozzátartozó felvilágosítása volt a fontos, hanem az, hogy a nővérekkel kvaterkázzon, vicceket meséljen nekik.
Másnap reggel, az intenzív osztály adminisztrátora megnyugtatott telefonon, hogy Édesanyám jól van.
Egy beteg, ugye, akkor van jól, ha kómás állapotba került?
Édesanyám holmiját két nap után elhoztam a sebészetről önhatalmúlag. Ez egyetlen kórházi alkalmazottnak sem tűnt fel. Nem volt feltűnő, hogy kispárnával a honom alatt és egy nagy utazótáskával sétálok ki a sebészetről. Akár tolvaj is lehettem volna!
A mai napig nincs a kórháznak dokumentuma arról, hogy mit hoztam el kórházból. Pedig ha a beteg meghal, akkor kötelező jegyzékkel átadni a holmiját a hozzátartozónak.
Amikor reklamáltam, V orvosigazgató asszony nem értette, hogy ez miért probléma? Miért lett volna probléma, ha pl. többek között Édesanyám személyi igazolványát ellopják? Hiszen minden szanaszét és őrizetlenül volt a sebészeten.
Ráadásul, az intenzív megmondta a sebészetnek még a műtét estéjén, hogy Édesanyám legkevesebb 5 napig nem is kerül vissza. De ők, az előírások ellenére, nem zárták el Édesanyám holmiját!
Így vigyáznak a betegekre és a holmijukra! S tehetik, büntetlenül!
Sajnos, én már akkor tudtam, hogy élve nem fogja szeretett Édesanyám elhagyni a kórházat és ezért hoztam haza a holmiját.
A kórház dolgozóinak megtiltották, hogy megmondják a hozzátartozóknak,hogy a beteg pár napon belül meghal..
A betegnek viszont nem tudják megmondani,mert kómában van. Ha a hozzátartozó rájön arra, hogy a szerette haldoklik és nyíltan rákérdez,akkor már megmondhatják, hiszen a hozzátartozó magától rájött.
Ugye ez az emberség és a törvénytisztelet?Az EÜ törvényt nem tartják be. Az orvosigazgató asszony nem is ismeri! 7 évvel a hatálybalépése után! S akkor sem volt hajlandó tudomásul venni a kórházra vonatkozó előírásokat, amikor én átadtam neki írásban. És a Főigazgató sem!
Bár nagyon szomorú voltam, nem hagytam szó nélkül Édesanyám idő előtti és elkerülhető halálát, az embertelenséget és a kórházban tapasztalt egyéb dolgokat (pl. féltucat nővér cigarettázását az intenzív osztályon nyitott ajtó mellett szemben a kórteremmel, a sebészeti nővér őrmester modorát, ahogy az idős betegekkel beszélt, stb).
Talán, szegény Édesanyám és még pár beteg halála, s velem együtt pár "kötözködő" hozzátartozó eredményezte azt, hogy pár hónappal
később olyan "csodálatos" volt a sebészet.
Ha tudtam volna, milyen állapotokkal kll szembesülnünk, soha nem engedem, hogy Édesanyámat oda vigye be a mentő vagy nagyon gyorsan átvittem volna másik kórházba.
Azt hiszem, akkor ma is élne!!!
Azonban, nemcsak az EÜ törvényt nem ismerik a kórházban a szakmai igazgatóval az élen, de az emberséget sem.
Tudom, hogy nagyon idegesítő a sok aggódó hozzátartozó, de hát emberből vagyunk!
Én egyébként már csak akkor faggattam az orvosokat, amikor Édesanyám kómában volt. Addig mindent Ő beszélt meg velük és elmondta nekem, amikor naponta (de sokszor napjában kétszer is) bementem a kórházba.
Édesanyám a 3 hét alatt öt osztályt járt meg, de csak két olyan kórházi dolgozóval találkoztam, aki emberszámba vett.
Ez, ugye, nagyon kevés?
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 07:49:10
Velveten 2006-ban megjelent már.
A történet 2004-ben esett meg.
Mérlegeljél kérlek, aztán töröld ezt a hozzászólásomat ha kérhetem tőled . :-))
Despota 2010.08.05. 08:00:10
Káin 2010.08.05. 08:05:37
kendike 2010.08.05. 08:18:34
Despota 2010.08.05. 08:20:04
Káin 2010.08.05. 08:29:39
index.hu/belfold/2010/08/04/fegyelmi_indul_a_vakbelmutet_utan_elhunyt_ferfi_ugyeben/
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 08:43:06
Igazán nincs mit, annyit vagyok itt,hogy ez a minimum.
Ez egy provokatív írás, csak veszekedés lesz.
Még nekem is ellentmondásos.
2004 óta a zaklatottságnak el kéne tűnnie, és pár mondat híján ugyanazt másolta ide is.
Despota 2010.08.05. 08:47:29
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 08:55:47
Ha megmondod mit kell csinálni igen, szívesen.
Linuxos a gépem, Te látod az email címem, ha megírod válaszolok. Ha valami olyan amit nem tudok, írhatod szakszerűen is gyerek programozó, segíteni tud.
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 09:00:52
Nem mindegy.
Zaklatott az írás nagyon és ellentmondásos.
Csomó dolog ahogy látom biztosan nem úgy történt, nem történhetett.
6 év telt el azóta, változtatás nélkül másolta ide, mint aki bele szeretett a történetbe.
Ennyi idő alatt a legnagyobb fájdalmat is fel kell tudni dolgozni még akkor is, ha nincs szakember aki segít, mert az időnél nincs nagyobb segítség.
Itt más a helyzet, de remélem nem a lényegtelen dolgokba akadunk bele.
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 09:01:28
Köszönöm.
Jim Raynor 2010.08.05. 09:03:18
fejtsd már ki kérlek, hogy mitől provokatív és ellentmondásos....ja attól, hogy gáz a dokikra nézve?
aversio avagy pacalfagylalt 2010.08.05. 09:20:27
Rövidesen azzal lehet vitát kicsikarni, hogy a rokont éterrel altatták, nem használtak egyszerhasználatos tűt és a penicillint is sajnálták a szegény betegtől - csak a dátumot kell kihagyni / 1949/.
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 09:21:13
Nem attól, de nem fejtem ki, nekem az és sok ponton a fájdalom beszél.
Az én véleményem ez. Sokat vagyok kórházban a 97 éves anyámmal. Nem vagyok elégedett az idős emberrel szembeni bánás móddal, de ezt az írást nem tartom hitelesnek. Engedd meg nekem, hogy mondatonként ne elemezzem
kendike 2010.08.05. 09:29:59
Jim Raynor 2010.08.05. 09:36:09
ha nem fejted ki, akkor kár hozzászólni. szerintem.
azt meg, hogy kinek mennyi idő alatt kell tudnia feldolgozni az édesanyja halálát, talán ne te döntsd el.
vrv 2010.08.05. 09:53:36
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 10:00:15
Nem döntöm el, viszont szerintem van nyilván nem 6 éves történet ami valós, jelen idejű problémát jelez.
Egyszerűen fogadd el, hogy az én véleményem ez. azt írtam amit gondolok, szerintem a szavak azt is jelentették.
Nem kell tovább gondolni mit gondolhatok.
Ha lesz gondolatom megírom, hidd el :-)))
Rotoxis 2010.08.05. 10:09:54
Despota, nem kellene egy pásik posztot is feltenni ma?
Despota 2010.08.05. 10:10:37
Despota 2010.08.05. 10:12:12
IrishOak 2010.08.05. 10:50:29
Szuper, jövünk:-)
Már gondolkodtam én is, hogy megírom a legutóbbi sztorimat a kórházzal, de úgy hogy az egyik tálalás negatív legyen a másik meg pozitív, és egyik reggel, másik meg du. jöjjön le. Mekkora egy zavarodás lenne?:-D
bakela 2010.08.05. 11:52:10
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 13:58:35
Sajnálom őt, de ez tényleg nagyon vérzik.
Tegnap én is lefejeltem az UH gépet, mert egy apró küszöb az utamba állt és nem szóltak.
A magam módján szidtam a műszakot, hogy küszöböt merészeltek tenni, szegény asszisztens mentegetőzött, hogy 20 éve ezt csinálja még nem volt probléma....
Ott vihogtam, hogy mennyire megijedt, hogy nem vagyok megelégedve, magyarázkodtunk kölcsönösen.
Orvosnak meg humora sehol, elvágta avval, hogy küszöb szok' lenni.
Hát szok' az biztos. Beteg ha lökött szok' azon átesni, meg különben is hogy lehet egy ennyire kicsi szobában rendelni, hogy ha hasra vágnám magam az UH-t fejelem le.....
Ilyet...:-))))
radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.08.05. 14:49:46
No igen, a modern építészeti szabályok azt hiszem, nem is engedik a küszöböket az egészségügyi intézményekben.
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 15:08:07
Nem engedik, de máshol sincs szerintem szükség rá.
Talán a légzárás miatt megint divatba jön.
Irise 2010.08.05. 16:30:10
Idős embereknél előfordul,hogy nem lehet őket megműteni,mert nem bírná ki a szervezetük az altatást. Vagyis meghalnának a műtőasztalon. Talán itt nem is ez történt.
Az,hogy 5 órán át várt az életmentő műtétre - nem tudom megkérdezte-e a poszt írója,hogy hány életmentő műtét volt aznap. Mert,ha foglalt a műtő,nem lehet róla lelökni a másik beteget.
Azt,hogy ki esik kómába a műtét után,nem lehet előre látni.
Hogy az ITO-n azt a felvilágosítást kapta a hozzátartozó,hogy a kómás beteg jól van és ezen felháborodik:
más a "jól van"-ság fogalma az egyes osztályokon. Az ITO-n sosem fog látni senkit,aki a szó hétköznapi értelmében jól van. Az ITO-n valaki,akinen nincs nagy fájdalma, stabil,nem romlik rohamosan az állapota, arra már lehet mondani,hogy a körülményekhez képest, jól van.
A sebészeti nővér örmi modora: kell az oda. Van beteg,aki elhagyja magát a műtét után. Van,aki az altatás után megbolydul picit és le akar szállni az ágyról,vagy ordítva alkoholt követel - jó,ha van egy főnéni a háznál.
Az,hogy a hozzátartozó "kilopta" az édesanyja cuccait a sebészetről, az nem volt szép dolog.
A nővérek-orvosok nem biztonsági őrök. Nincs a betegek holmiján a szemünk.
Egy normális világban senkinek eszébe nem jutna elvinni semmit.
Gondoljátok el fordítva,mentek kifelé a folyosón a llátogatás után,egyszercsak megállít egy orvos,hogy meg akarja nézni a kezedben levő táskát,hogy nem loptad-e... na abból milyen cikk lenne itt..
huncut 2010.08.05. 17:53:27
@Dr.laikus PhD: Hétszentség, hogy én is pofára esnék egy ilyen küszöbön. :-)
Dr.laikus PhD 2010.08.05. 20:01:28
Biztosan nem.
Keskeny volt és nem magas, de nem számítottam rá.
A rendelő tényleg picur és hát ennyi blogbejegyzés után, teljes zavarban széles mosollyal, telve az ősbizalommal botlottam egy nagyot... :-)))
Ja az assziszt férfi volt és azt hittem csak egy fáradt orvos, háttérben az igazi doktor nővel.
Képzelheted... :-)))
Borcsika 2010.08.10. 10:07:22
Ettől eltekintve sajnálatos, hogy egy nemtörődöm bagázs kezébe került, és emiatt elhunyt.
rikavagyok 2010.08.11. 23:35:00
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
