Rövidlátás

szólj hozzá

2010.05.24. 12:48

A rövidlátás vagy a szem fénytörési zavarának, vagy a szemgolyó túl hosszú tengelyének tudható be. Az előbbi esetet szakkifejezéssel törési myopiának, utóbbit tengely myopiának nevezzük, de előfordulhat a kettő együttes megjelenése, kombinációja is.

A törési myopiát a legtöbb esetben a szaruhártya túlzott domborulata okozza, de oka lehet a szemlencse alakváltozása, elmozdulása is. Bizonyos betegségekben, például a cukorbetegségben a vércukor szintjének ingadozása a lencse vastagságának ingadozását váltja ki, ezzel átmeneti rövidlátást, s ingadozó éleslátást okoz.

A tengely myopia a szemgolyó túlzott növekedésére vezethető vissza. Az újszülöttek sosem rövidlátók, a myopia csak a szemgolyó növekedése során alakulhat ki. Ez a fénytörési hiba recesszív öröklődést mutat, azaz gyakorta a nagyszülők örökítik az unokákra. Valamennyi esetben a külvilágból érkező párhuzamos sugarak az ideghártya előtt egyesülnek képpé, s az ilyen szem csak a széttartó sugarakat tudja éles képpé alakítani, tehát az ilyen szem korrekció nélkül csak közelre lát élesen.
Mivel a tengely myopia a szemgolyó túlzott hossznövekedését jelenti, ebből az is következik, hogy a növekedés, a nyúlás során a szem különböző, létfontosságú szövetei is sérülhetnek. A különböző rétegek nem egyformán bírják a nyúlást, így a külső rostos burok tágulásával nem tud lépést tartani az érhártya és az ideghártya, elvékonyodnak, s akár szakadások is kialakulhatnak. A myopiás szem üvegtestje elhígul, szerkezete megváltozik, úszkáló homályok keletkeznek benne.

Miután a rövidlátó szem csak közelre lát élesen, alkalmazkodásra sosem kényszerül, így a megfelelő izmok használat híján gyengülnek. Ez azzal járhat, hogy az ilyen szemeken kifelé tartó kancsalság alakulhat ki. Nem ritkán nagy különbség van a két szem fénytörése között

Az igazán extrém, nagyfokú rövidlátástól eltekintve az ilyen fókuszálási problémák szemüveggel jól korrigálhatók. Az úgynevezett konkáv lencsék használatával helyreállítható a hibás törőerő-szemtengely hosszviszony, azaz a jóindulatú, szemfenéki elváltozások nélküli kisebb és közepes fokú – mínusz négy dioptria alatti – rövidlátások korrekciójával teljes látóélesség érhető el.

Ezzel szemben a nagyfokú, romló prognózisú, szemfenéki elváltozásokhoz vezető, rendszerint nagyfokú myopiánál korrekcióval sem érhető el hibátlan látóélesség. Nagyfokú rövidlátóknál, főként, ha idősebb korban kerül sor a szemüveg felírására, a teljes javítóüveget nem lehet javasolni, mert bár a beteg a vizsgálat során jól lát vele, ám kicsinyítő, szédülést okozó hatása miatt azt folyamatosan képtelen viselni.
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.