Autizmus

2010.05.24. 11:15

Mi az autizmus?


Az autizmus pervazív fejlõdési zavar, amely elsõsorban három területen okoz jellegzetes tüneteket: a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a rugalmas viselkedésszervezésben. Az autizmus típusos esetérõl akkor beszélhetünk, ha e három terület sérülése egyértelmûen azonosítható és a tünetek már igen korán, hároméves kor elõtt jelentkeztek. Mivel mindhárom készségcsoport meghatározó a körülöttünk lévõ világ megértésében, a hatékony alkalmazkodásban, így az élet szinte minden területén megjelenhetnek nehézségek (pervazív = átható).


Létezik-e többféle autizmus?


Az utóbbi évtizedekben jelentõsen módosult az elfogadott „autizmus felfogás”. Napjainkra az autizmusról mint spektrum zavarról gondolkodunk. Azaz, a fejlõdési zavart egy spektrum mentén képzelhetjük el, amely a súlyos, mély értelmi sérüléssel élõ esetektõl az egészen enyhe, jól beszélõ, jó képességû érintettekig terjed. Megjelenési formái tehát igen változatosak lehetnek az autizmussal élõ emberek személyiségének, értelmi képességeinek, autizmusuk súlyosságának, valamint az õket érõ környezeti hatások különbözõségeinek függvényében.


Mi okozza?


A legtöbb szülõ fejében megfordul, esetleg azt sugallják neki, hogy elkövetett valamilyen nevelési vagy gondozási hibát, aminek következménye, hogy gyermeke autizmussal él. Az autizmust azonban nem okozhatja nevelési hiba. Hiszen veleszületett – legnagyobb részt genetikailag meghatározott – agyi funkciózavar következményérõl van szó.


Megtanul-e beszélni?


Gyakori a megkésett nyelvi fejlõdés – nem ritka az 5 éves korban induló beszéd sem. Ugyanakkor még a jól beszélő gyermekek esetében is feltűnő a kommunikációs sérülés. Tehát nem elegendő a beszédet fejleszteni, sokkal inkább a megfelelő és érthető kommunikáció formáit kell tanítani. Nagyon hasznos, ha alternatív, „kézzelfogható” kommunikációs eszközt kínálunk fel (pl. képek, fotók vagy tárgyak), amit, ha a nem vagy csak rosszul beszélő gyermek megtanul használni, kifejezheti szükségleteit és megértheti környezetét. Ezek az eszközök elõsegíthetik, megalapozhatják a beszéd beindulását is.


Elnézően vagy szigorúan bánjunk vele?


Az autizmussal élő gyermek számára a beszéd, az emberek viselkedése, a környezet változása többnyire érthetetlen, nehezen követhető, kiszámíthatatlan.
Sok szülő úgy érzi, akkor tesz jót, ha megpróbálja átsegíteni gyermekét a nehézségeken, kiszolgálja, igyekszik kitalálni minden kívánságát. Igazi segítséget azonban az jelent, ha egyértelműen és következetesen jelezzük a gyermeknek, mit várunk tõle, illetve szabályok kialakításával segítünk „rendet tenni" a zűrzavaros világban. Azokat a módszereket, eszközöket kell kiválasztanunk, amelyek segítségével biztosan megérti, hogy az adott helyzetben mit várunk tőle, meddig fog tartani és mi lesz azután, így csökkenteni tudjuk a magatartásában elõforduló furcsaságokat, megelõzhetjük a problémás viselkedéseket és növelhetjük rugalmasságát. Vigyázat, a következetesség nem jelenthet melegség és szeretet nélküli, merev rendszert.


Milyen óvodába / iskolába vigyem?


Ebben a kérdésben a leghasznosabb kikérni a gyermeket ismerõ, korábban vizsgáló szakemberek véleményét. Ideális esetben olyan kis létszámú, a gyermek értelmi színvonalához igazodó óvoda- illetve iskolatípust javaslunk, ahol lehetõség nyílik megfelelõ, speciális támogatásra és fejlesztésre. Az autizmus-specifikus módszerek alkalmazására még abban az esetben is nagy szükség van, amikor a gyermek kiemelkedõ értelmi képességekkel bír. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy az autizmussal élõ gyermeknek a szociális beilleszkedés és a megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazása nehezebb feladat lehet, mint a tananyag elsajátítása.


Meg lehet-e gyógyítani?


Mivel az autizmus nem betegség, hanem egy, az átlagostól eltérõ fejlõdésmenet következtében kialakuló állapot, a szó orvosi értelmében nem gyógyítható (jelenlegi tudásunk szerint). Ez azonban nem jelenti azt, hogy megfelelõ fejlesztéssel, terápiával ne lehetne igen nagy eredményeket elérni.

(Forrás: autizmus.hu )
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása