Afázia

szólj hozzá

2010.05.24. 10:51

Afázia(gör.), szólási képtelenség,.melynek oka az agy bizonyos részének, és pedig a Reil-féle szigetnek és környékének maradandó vagy múló kóros elváltozása. Abban áll, hogy a beteg, aki a körülötte történőket teljesen föl tudja fogni és a beszédet érti, egy általában nem tud beszélni (alalia) vagy csak hiányosan.

E szólási zavar mellett a beszéd mechanikai része, az izomzat, valamint a szófűzés teljesen érintetlen maradhat. A beteg jól tudja, hogy mit akar mondani, azonban a fogalmat kifejező szót nem találja és helyette mást, néha meg nem felelőt használ, vagy pedig a fogalmat körülírja. P. ha a «kutya» fogalmát akarja. kifejezni, akkor vagy egy válfaját nevezi meg, vagy pedig körülírással jelzi. («állat, mely ugat» stb.). Többnyire utána tudja mondani a szót, ha más előtte kimondja.

Ez az állapot az u. n. amneztikus afázia. Előfordul, hogy egy beteg, ki több nyelven tudott beszélni, egyben már nem tudja magát kifejezni. Az A.-nak másik neme, midőn a betegek a szavakat nem tudják kiejteni, noha az izmokban hüdés nincs jelen. A szót tudják, de ha az kiejtésre kerül, akkor az izmok kellő összeműködése hiányában vagy egyáltalában nem ejthetik ki a szót, vagy csak részben. Néha csak egyes betüket nem ejthetnek ki, p. «szombat» helyett «szomat»-ot, vagy «kréta» helyett «kétát» mondanak. Ez az u. n. ataktikus afázia.

Ezek a betegek az előttük kiejtett szót nem tudják utánozva sem kimondani. Más betegek akaratuk ellenére és állapotuk teljes tudatában a helyesen kiejtett szavakat megtoldják egy értelmetlen szótaggal, vagy pedig egy-két szónál több nem is áll rendelkezésükre (monofázia), mely szavakat vagy szótagokat a legkülönfélébb dolgok kifejezésére használják. Mások ismét olyan szavakat használnak beszédközben, melyeknek ott ahol használják, értelmük nincsen, vagy olyanokat, melyek egyáltalán minden értelem hiján vannak, p. ha valaki «ablak» helyett rendesen «asztalt» mond, v. «irni» helyett «elen»-t.

Előfordul az is, hogy a szólási képesség teljes épsége mellett a betegek nem értik a kimondott szót. Ezeknél tehát megvan a hallási és szólási képesség, de a hallott hang fogalmát, jelentőségét elvesztették. Ez a szenzorikus afázia (Wernicke) vagy a szósüketség (Kussmaul).

(Forrás: demoszthenesz.hu)
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.