Hogyan lesz egy rutinműtétből borzalmas rémálom?
A választott orvosom az utolsó napon véletlenül betévedt a szobánkba (a kollégáját kereste), csak annyit mondott, hogy elnézést, előfordul az ilyesmi.
Rettenetes felháborodás, elkeseredés miatt szántam rá magam ennek a történetnek a megírására, melynek a
Hogyan lesz egy rutinműtétből borzalmas rémálom? címet találtam ki. Azt hiszem, bemutatom majd a jelenlegi kórházak (néhány kivétellel), orvosok, és nővérek hozzáállását, valamint a betegek „ellátását”.
Nagyon sok embertársam vár csípő protézis beültetésre. Ők tudják, milyen fájdalmas a járás a műtét előtt. Nekem sikerült 2013.dec.6-án befeküdnöm az Országos Baleseti Sebészeti Intézet (Fiumei út)III. emeleti osztályára. Másnap reggel megműtöttek (1,5-2 óra), igaz, hogy az érzéstelenítő a műtét vége felé már nem hatott, ezért amikor varrták a sebet, kértem, hogy altassanak el, mert annyira azért nem élvezetes. Boldog voltam, túl voltam az egészen, már csak gyógyulni kellett. Három nap fekvés, infúziók, és egyéb finomságok után végre felkelhettem. Óvatosan, pici léptekkel sikerült járkálnom 2 napig, amikor is a protézis kificamodott, és a borzalmas fájdalom újra kezdődött. Vittek a röntgenbe, ahol megpróbálták – még éber állapotomban- visszarángatni, de nem sikerült, így elaltattak és úgy rángatták tovább. Így sem sikerült, ezért másnap egy ”kis” műtétet végeztek, ahol visszarakták a protézist. Ezek után tudtam meg, hogy az első műtét közben 1 vagy 2 csontom letört a combomból, amit, sem akkor nem vettek ki, sem a kis műtét alatt. Azt gondoltam, hogy az orvosok tudják, hogy mit csinálnak, nem foglalkoztam a dologgal, igaz felvilágosítást soha nem kaptunk senkitől. Pár nap elteltével hazaengedtek.” Tojásokon” lépkedve sétálgattam a járókerettel, amikor is 2 nap után a protézis ismét kiugrott,A mentők vittek a balesetibe, ahol ismét a röntgenben rángatták egy darabig a lábam, majd altatás , rángatás. Sikerült visszatenni a protézist, ezután 6 nap fekvés következett, ami után nem csak a lábam, hanem már a felfekvéstől a hátam, és a többi részem is fájt. Három nap múlva ismét hazaengedtek, legalább a Karácsonyt otthon tölthettem!
Minden rendben ment, 6 napig. Szilveszter napján a csípőm ismét kificamodott, habár akkor már éjjel-nappal viselnem kellett egy remek szerkezetet, ami a combomat és a derekamat összekötve tartotta a csípőmet. Mentő (persze csak fizetős), baleseti, röntgen és az éjszaka a műtéti előkészítő, végül az osztály. Január 2-án újra műtét, amikor is végre a csontot is kiszedték, és egy új protézist ültettek be. Ekkor már idegileg is teljesen kikészültem már csak a csodában reménykedtem. Ismét pár nap fekvés. Amikor végre ismét felkelhettem (a gyógytornász és az orvosok szerint) a második lépés után, mintha eltűnt volna a bal lábam, és akkorát estem hanyatt, mint az ólajtó. Szerencsére a csípőmnek semmi baja nem lett, csak a könyökömet vertem egy kicsit össze. Másnap ismét felkelhettem, sikerült pár lépést is tennem, de a mosdóból kijövet ismét hanyatt dobtam magam úgy, hogy a lábaim magam alá gyűrve a fejem bevertem. Most már elvittek vizsgálatra, koponya CT, és röntgen. Örömömre semmi nagyobb baj nem történt a vizsgálatok negatívak lettek. Az osztályon tudtam meg, hogy a műtét alatt megsérült egy izom, vagy ideg ( a fene tudja), ami miatt a bal lábam teljesen érzéketlen lett.
A gyógytornász tanácsára 3 db gyakorlatot kellett csinálnom, hogy a lábam mozgatni tudjam., továbbiakban a gyógytornászt nem nagyon láttam. Végül pár nap múlva ismét kiengedtek azzal, hogy 13-án varratszedésre menjek vissza. Miután a z orvosom megérdemelt téli szabadságát töltötte, a főnővérhez kellett mennem, aki egy tündéri jó indulatú kedves nő volt.
A varrat kiszedésénél vette észre, hogy a seb bedagadt, a púp kifakadt, és legalább egy kis vödörnyi váladék folyt ki. Ekkor már orvosok vettek körül, és kérték, hogy várjak egy fél órát, mert tenyésztést kell csinálni. Fél óra múlva kiderült, hogy baktériummal fertőzött váladék volt a sebem körül, (nem is kevés).A kórházból már haza sem engedtek. Ismét a 3. emelet, egy olyan ágyra raktak, amit tolni sem lehetett. 16-án ismét nagy műtét, amikor is kitisztították a sebemet majd visszavittek a 3. em.-re, ahol kiderült, hogy nem oda, hanem a szeptikus (mérgező) osztályra kell mennem a 2. emeletre.
Azon az ágyon feküdtem még mindig, amin a műtőbe bevittek (a tolhatatlan), persze ágyneműt nem cseréltek rajta, a műtét után egy lepedővel takarták le. Amikor kiderült az osztálycsere a betegszállító, ahogy illik, a hasamra dobta a járókeretet, a táskámat, a segédeszközt, szóval mindent, ami az enyém volt, és lelökdöste az ágyat a 2. emeletre, ahol nem tudták, hogy én jövök, mert a doktor úr elfelejtett szólni. A nővérek ennek ellenére helyet kerestek nekem, átraktak egy másik ágyra (tiszta ágyneművel), elláttak, és rendkívül aranyosak voltak. Hét napon keresztül antibiotikumot kaptam infúzión, majd tablettára váltották át. Egy szerkentyűt kötöttek rám, amit a sebemből két csővel szívta ki az ocsmány baktériummal fertőzött váladékot. Január 29-én engedtek ki, de a sebemben két pici cső volt még, hogy a seb körül, még meglévő váladék kijöhessen. Eddig a rémtörténet, most már kontrollra járok, ahol megnyugtattak, hogy gyógyulok.
Köszönettel tartozom a 2. emeleti orvosoknak, nővéreknek, mert Nekik köszönhetem, hogy végre gyógyulni kezdtem. Köszönöm a menyemnek, a fiamnak, a férjemnek, és barátaimnak hogy tartották bennem a lelket. Többi családtagomnak köszönöm, hogy a két hónap alatt nem fárasztottak azzal, hogy akár csak telefonon is megkérdezzék, hogy vagyok. A választott orvosom, aki letöltötte téli megérdemelt szabadságát, arra nem vette a fáradságot, hogy a szeptikus osztályon megnézze, hogy mi történt velem. Az utolsó napon véletlenül betévedt a szobánkba (a kollégáját kereste), csak annyit mondott, hogy elnézést, előfordul az ilyesmi.
Kicsit hosszú a történet, és ezek csak szűk tények. Nem tértem ki a korházi betegellátási helyzetre, az egy külön fejezet lenne. Köszönöm mindenkinek, aki elolvassa, és esetleg hozzá is szól.
Lepsis Éva
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SusanneF 2014.02.28. 09:04:10
Kár,hogy nem jeligés a poszt irója,mert akkor talán megirná,hogy ezután a macera után mennyit taksált a hálapénz?De igy lehet,hogy jobb ha erre nem térünk ki.
Sajnálom,hogy ennyi probléma adódott-Jó,hogy már gyógyul,és reménység szerint biztos újra fut majd,mint a nyuszi,begyógyul a seb,és már csak a szép dolgokat fogja emlegetni!
Én nem hallottam még ilyesmiről,sőt,e műtétről csak annyi él a köztudatban,hogy drága az OEP-nek,és ezért hosszú a várólista.
Mondjuk,azt nem tudom hogy mi értelme volt cinikusan gondolni azon családtagokra,akik nem kérdezték,nem keresték,nem látogatták-igy most jobb?
A poszthoz nem illik ez a kép-szerintem...fiatal hölgyeknél nem jellemző e probléma.
a végtelen űrben együtt 2014.02.28. 09:40:15
Beszéltünk arról is, hogy az egészségügyben kevés a pénz. Akkor azzal érveltem, hogy a rosszul felállított diagnózis miatt olyan eseménylánc keletkezik, ami egy csomó pénzt von el másoktól. Íme az élő példa. Ha elsőre -mint rutin műtét- sikerül, mennyivel lett volna "ócsóbb" és akkor az orvosok elvont idejéről nem is beszéltem. Valakinek ez miatt várakoznia kellett. Hogy miken kellett keresztül mennie a panaszosnak, az a borzalmak háza. Együttérzésem!
Ugyandehogy (törölt) 2014.02.28. 10:04:08
a végtelen űrben együtt 2014.02.28. 10:11:46
PGabee 2014.02.28. 12:12:12
"A jól megérdemelt szabadság" felemlegetése legalább annyira témába vágó, mint a nem telefonáló családtagoké...
csak néha benézek ha marhaságot látok 2014.02.28. 12:20:39
hát a csípő protézis az olyan műtét amivel a betegek 95%-a nagyon elégedett és 5%-a meg átkozza a pillanatot amikor rászánta magát.
van úgy 1-2% infekciós ráta (ez minden cserével gyakorlatilag duplázódik), és pár 1% körüli szövődmény, mint a ficam, törés, izomszakadás/elégtelenség/innervációs zavar (a gluteus medius-é), jelentősebb végtaghossz-különbség és pár 1% alatti de kellemetlen szövődmény mint a N. ischiadicus sérülése, N. femoralis sérülése, nagyobb erek sérülése, psoas bursitis, nagyobb rotációs hiba, protézis törés.
itt úgy tűnik pár be is következett belőle
általános szabály, hogy egy ficam nem ficam. persze én is megpróbálom bódításban helyrerakni, de ha nem megy könnyen akkor jobb azt narkózisban relaxációval mert a frissen varrt izom leszakadhat a helyrehúzásától. a csípőortézis véleményem szerint szinte semmit nem ér, max abban segít, hogy a beteg ne tudjon leülni egy alacsonyabb székre (ez a jellemző kiváltó oka a ficamnak)
a 3. ficamnál nagyon helyesen kicserélték a protézist, ilyenkor feltételezni kell, hogy a protézis valamilyen nem ideális geometriai helyzetben lett berakva: sok/kevés az anteverzió, meredek a vápa, meg hasonlók, jellemzően inkább a gluteus medius van leszakadva.
ami nem tiszta számomra, hogy a revíziós műtét után csak úgy saját szakállára felkelhetett? semmi felügyelet nélkül? meg műtét után nem vizsgálták meg a neurológiai státust, ő nem jelezte, hogy a lába érzéketlen?
ezt a drainekkel való hazaengedést meredeknek tartom, még soha nem láttam, mert elvégre ahol valami kifolyik ott másvalami be is tud menni, ezért ezt jobb kórházban kezelgetni, de fene tudja, lehet a pszichés státus miatt muszáj volt hazaengedni.
a tenyésztés soha sehol a világon nincs kész fél óra alatt (48 óra után van részeredmény), ha nagyon menő mikrobiológusod van (egyetemi klinika) akkor lehet kérni, hogy kenetként vizsgálják a váladékot, az megvan fél óra alatt, de ilyet én max valami akut életveszélyt okozó fertőzésnél tudok elképzelni ahol nagyon célzottan akarunk, nagyon gyorsan kimutatni valamit (ez nem az az eset).
a szeptikus osztály az a fertőző osztály nem a mérgező de ez részletkérdés
ha meg valaki szabadságon van és a betege egy másik osztályon fekszik akkor nem biztos, hogy értesül róla. abban a tudatban él, hogy rég hazament, ha nem szólnak neki a többiek, hogy ez nem így van akkor nincs honnan tudja az ellenkezőjét.
a facebookos kommentelőknek: a protetizált és az egészséges csípő ficama közt óriási a különbség. az egészséges csípő ficama nagyon ritka és nagyon súlyos szövődmény (az elülső ficam amúgy is nagyon ritka, jellemzően felső-hátsó szokott bekövetkezni) ilyenkor a tok, izmok, szalagok esélyt kell kapjanak a gyógyulásra, ezért nem szabad terhelni. gyakran sajnos a combcsontfej vérellátása megsínyli a ficamot és a fej elhal, ez néha hónapok alatt néha évek alatt következik be, ilyenkor protézist kell beültetni.
a végtelen űrben együtt 2014.02.28. 12:42:23
Köszönöm a rendkívül korrekt hozzászólásod. Ebből,a minden sallang nélküli szakvéleményből lehet tanulni. Különösen az tetszett, hogy nem a panaszos kissé indulatos(érthető!)eseményleírásának cikizésével vesztegetted a szót, hanem a lényegre törekedtél. A "Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre"-ben nincs felhívás arra nézve, hogy a beteg általános anamnézist küldjön ide, mert arra nem is volna képes, kivéve ha orvos lenne. De akkor ide biztos nem írna.
reepach 2014.02.28. 12:54:06
Nem semmi, amin Éva keresztül ment, kívánok Neki mielőbbi, teljes gyógyulást és nagyon remélem, hogy vége a megpróbáltatásoknak.
A csípőprotézis beültetés ma már valóban rutinműtétnek számít, de nagy műtét, nem kockázatmentes beavatkozás. Hála Istennek, ritkán lép fel súlyos szövődmény, ilyen pechszéria pedig tényleg csak kivételesen fordulhat elő. Persze, tisztában vagyok azzal, hogy Évát ez nem vigasztalja.
Végigolvasva a rémtörténetet, nekem úgy tűnik, a kezelőorvosok nem követtek el hibát: időben észlelték a problémákat, és megtették a szükséges teendőket (hat hét alatt 3 műtét, ismételt repozició, segédeszközökkel való ellátás, stb.).
Nyilván néhány dolgot nagyobb odafigyeléssel és nagyobb együttérzéssel kellett volna tenni, gondolok itt többek között a megfelelő tájékoztatás hiányára. Az első műtétet végző ("választott") orvosnak természetesen járt a szabadság, de, amikor megtudta, hogy volt betege kezelését, tulajdonképpen műtéti szövődmény* miatt, másik osztályon folytatják, illett volna felkeresnie, megbeszélni a történteket, lehetőség szerint megnyugtatni, kifejezni együttérzését a hosszadalmas gyógyulás miatt, konzultálni kezelőorvosaival, stb.
* a szövődmény csak akkor tekinthető hibának, ha nem ismerik fel időben, és elhárítására nem teszik meg a szükséges beavatkozás(oka)t.
she_wolf 2014.02.28. 17:01:26
"A csípőprotézis beültetés ma már valóban rutinműtétnek számít,"
Ezzel a kifejezéssel engem a világból ki lehet üldözni.
Köszönöm Neked és különösen @csak néha benézek ha marhaságot látok: - nak, hogy betekintést nyújtott az orvosszakma ezen ágába.
Nekem "csak" nagyfokú térdízületi kopásom van, a reumatológiát már letudtam, ortopéd orvos kezére adott a reumatológus. Ott még nem voltam. Félek:(
A poszthoz nem tudok mit írni, inkább csak lapulok, és olvasok. A poszternek jó egészséget!
she_wolf 2014.02.28. 17:06:06
Eeeegen....Van benne néhány felesleges sor, amit írjunk az "emberi tényező" számlájára:)
CPR 2014.02.28. 17:46:47
she_wolf 2014.02.28. 18:14:41
Most már csak a vegetatív idegrendszer működéséről kellene felhomályosítani:(
csak néha benézek ha marhaságot látok 2014.02.28. 19:16:59
az igazán jó modellek sajnos magyarországon a kórházak számára elérhetetlenül drágák, főleg a revíziós protézisek.
she_wolf 2014.02.28. 19:42:43
Csak reménykedem, hogy protézisre nem lesz szükség. Ha nem felejtem el, előtúrom a reumatológustól kapott papíromat. Egy diagnózissal már könnyebben behatárolhatóak a későbbi lehetőségek. Gondolom én.
she_wolf 2014.02.28. 19:54:40
Azon melegében, ha már "elkaptalak":)
Szó szerint pötyögöm:
Dg:
Synovitis gen lu.
Chondropathia lu.
Meniscus degen.gen.med.lu
Cysta Bakeri gen ld.
Ha segítenél ezt értelmezni, megköszönném:) Egy nőgyógyászati lelettel nem lenne nagyobb gondom, de az ortopédia/reumatológia.....mint Makó Jeruzsálemtől:(
a végtelen űrben együtt 2014.02.28. 20:35:29
a végtelen űrben együtt 2014.02.28. 20:41:44
csak néha benézek ha marhaságot látok 2014.02.28. 20:51:23
a synovitis l.u. az a térdbelhártya nem specifikus gyulladása mindkét oldalon. számtalan dolog okozhatja, akár a kopás is, de egy csomó autoimmun betegség is (reuma, köszvény, berelliózis, lupus megy miegymás). elvileg okozhatja TBC, szifilisz meg hasonlók is, de ezek ma már nagyon ritkák.jellemzően fájdalmat és ízületi folyadékgyülemet okoz.
a kezelése nehézkes, nem szteroid gyulladáscsökkentőket lehet rá venni, vagy artroszkóposan a belhártyát kiirtani. modern módszer és nagyon hatékony az RSO (radiosynoviorthesis), ilyenkor egy radioaktív anyagot injektálnak az ízületbe ami elintézi a belhártyát. nincs belhártya nincs panasz :) főleg reumásoknál nagyon hatékony módszer.
a chondropatia a porc károsodása, így leírva semmitmondó diagnózis. mindenkinek van porckárosodása csak az a kérdés milyen fokú? a porc regenerációra képtelen, tehát szépen kopik míg el nem fogy. a porcot regenerálni nem lehet, de vannak anyagok amik erősítik azt, pl Proenzi3, chondroitin szulfát meg hasonlók - azért csodát ne várj tőlük. egészen más módszer az ízület viszkozitásának módosítása szintetikus hyaluronsavval, ha a viszkozitás csökken akkor a mechanikai ellenállás is csökken, ezáltal jobban mozog a térd. a hatás hossza attól függ milyen nagy molekulatömegű a polimer hyaluronsav (minél nagyobb annál nehezebben bontja le a szervezet). a legmenőbb talán a Synvisc, annak úgy 6 millió Dalton a molekulatömege.
a meniscus degeneráció megint olyan valami ami lassan bekövetkezik az élet folyamán, ha csak felrostozódik a meniscus akkor azt lehet simítani shaver-rel (artroszkópos eszköz)ha viszont beszakad, akkor a szakadást el kell távolítani.
a Baker ciszta megint egy mitikus ortopédiai fogalom. nagyon sokan még mindig különálló entitásként és betegségként tekintenek rá és megműtik, majd csodálkoznak, hogy visszakeletkezik. valójában ez az ízületi tok kisérvesedése a térdhajlatban (itt a legvékonyabb a tok), azért következik be mert az ízületben sok a folyadék és ezáltal nagy a nyomás. úgy kell kb elképzelni mint amikor az autóval nekimégy az útpadkának, megsérül a gumi és kisboltosul ott a belső nagy nyomástól. ha leengeded a nyomást a gumiban akkor eltűnik a pukli, ha felfújod a gumit akkor kiboltosul. tehát egyszerűen el kell érni, hogy az ízületben ne legyen nagy a nyomás (fokozott folyadéktermelést és ízületi nyomást okozhat pl a synovitis). ritka esetekben a ciszta nem közlekedik az ízülettel és ha nagy méretű akkor zavaró lehet, ilyenkor meg kell gondolni a műtétjét.
she_wolf 2014.02.28. 21:00:33
Nagyon szépen köszönöm a részletes és közérthető összefoglalót.
Most már (talán) kevésbé félek felkeresni az ortopéd szakorvost:)
a végtelen űrben együtt 2014.02.28. 21:12:18
she_wolf 2014.02.28. 21:23:31
Nem veled foglalkozom, hanem az általad leírtakkal (ezért tettem CPR-nek egy javaslatot). Nem én szólítottalak meg, hanem te szólítottál meg engem.
És ne személyeskedj! És pláne ne zsarolj! Utolsó mondatodhoz nem tudom, mit szólnak az "ápoltjaim".
a végtelen űrben együtt 2014.02.28. 21:30:11
reepach 2014.02.28. 22:09:59
a végtelen űrben együtt 2014.02.28. 22:53:54
reepach idézet: "Hiszen már megcsinálta x+akárhányszor, nem lehet gond."),
Ravasz, nagyon ravasz! Elhagyja azt a részt, ami teljesen megváltoztatja mondanivalóm, a "némi túlzás"-t. Nem tudom ki vette komolyan, hogy egy műtétet a vegetatív idegrendszer irányít. Ehhez elég rosszindulatúnak kell lenni. Ez egy "költői túlzás" és a véleményemben alkalmazhatom, lévén nem vagyok szakember. Ezt kinagyítani elég ostobaság. Pláne, hogy még oda is írom, hogy túlzás. De mivel rám cuppantak, hát minden xarban legyet keresnek. Megtaláltátok, kiveséztétek, lehet akkor abbafejezni.
A "Kedves Barátom" pedig hallgasson a tanácsodra, én legalábbis támogatom, igaz már ezredszer. Talán sikerül csak egyszer betartani.
reepach! Biztos jó orvos vagy én ezt a büdös életbe nem vonnám kétségbe. De! Velem nagyon aljas voltál és többször is. Ezzel a "vegetatív idegrendszerről azt gondolja, hogy valamiféle ételizesítő por..." világosan mutatja gondolatvilágodat. (Ja és hosszú í). Ahhoz, hogy a fenti posztot elolvasva véleményt formáljak, nem kell műtő közelébe mennem. A szakvéleményhez már kell, de én nem azt írtam. Tévedsz egyfolytában és a logikai hiányt személyeskedéssel és sértegetéssel pótolod.
Javaslom azt, amit tanácsoltál a Kedvesnek: ti ketten vegyetek semmibe...de tényleg!:)
she_wolf 2014.02.28. 23:02:02
"A vegetatív idegrendszer irányítja többek között az emésztés folyamatát, beleértve az emésztőnedvek elválasztását és a bélmozgásokat, a vérnyomás....."
Többek között ilyesmi jutott nekem is eszembe, és kicsit somolyogtam az alábbi rémképpen (semmi bántót nem akarok írni, kérlek, a humoros töltetet figyeld benne!):
Fekszem a műtőasztalon, bejön a dezinficiált, beöltözött doki, megropogtatja ujjait, közben végigmér. Miközben (para)szimpátiáját - ezért minimum egy nyelvújítási plecsni jár nekem! - úgy fejezi ki, hogy izzadva lefossa a vádliját. Megfordul, kimosakszik, és elvonul az orvosi pihenőbe, miközben a "kisműtős" kolléga összefércel:))))
Ebből lett aztán megint ereszdelahajamat:(
Igyekszem megfogadni a tanácsodat, ahogy tettem eddig is, próbálok nem reagálni az agyatlanságokra.
karavan · http://sajatkezuleg.blog.hu/ 2014.03.01. 06:16:32
reepach 2014.03.01. 07:46:22
Kedves Barátom!
Te valamit nagyon félreértesz. Nem haragszom én rád ("aquila non captat muscas":), és aljas sem vagyok veled, legfeljebb kritikus. Elég sok tévedésed, nagyon határozottan kifejtett blődséged közül néhányat valóban próbáltam helyreigazítani, belátom naiv voltam: a legnagyobb gond Veled az, hogy még soha, egyetlen alkalommal sem mondtad (írtad) azt, hogy "elnézést, valóban, tévedtem, nem jól tudtam, stb.) Ezen gondolkozz el. Részemről nincs harag (általában, senkivel szemben sem táplálok negatív indulatokat). Ha butaságot írsz, lehet, hogy szóváteszem a jövőben is. üdv R.
a végtelen űrben együtt 2014.03.01. 11:04:35
Kedves reepach!
Ezen gondolataidat -amit most döbbenetre képes voltál gúny és alázás nélkül megfogalmazni- elgondolkodtatott, legalábbis megtorpanásra késztetett. Bevallom, most zavarba hoztál. Erre álmomban sem mertem volna gondolni. Emberi szavak, minden lekicsinylés nélkül. Akkor -ezen szavak igaz voltában való hittel-, ezennel kijelentem, hogy több mint valószínű, félreértettelek, ezért --elnézést-- kérek. Nem esik nehezemre, olyannal szemben, aki: nem akar hülyének nézni, szintén emberként kezel, ami magába foglalja a másik tévedési lehetőségét, de azt jóindulattal hajlandó kezelni. Kölcsönös tisztelet, még akkor is, ha a beszélgetőpartner nem egy súlycsoportot képvisel és a számára belátott terep göröngyös. A szakértői segítség egy, a szakmát nem belülről ismerő embernek nem a gúnyos és lekezelő kioktatásban kell hogy megjelenjen. Több mint valószínű észrevetted Te is és még sokan, hogy a lekezelő és gúnyos emberrel se elnéző, se kapituláló nem vagyok. A kommunikáció mindenfajtájára képe vagyok, de az intelligensen toleráns a természetes közegem. De ha harcra kényszerítenek...
"Butaság": ennek a szónak pejoratív jelentése van, ami sértő. Van sok szinonimája, gondolom Te is ismersz néhányat. Pl.: ha én nem vagyok orvos, akkor értelemszerűen buta vagyok hozzá, ergo, amit írok butaság. Na erre én azt mondom, hogy ez a butaság. Ismerethiány, rosszul, vagy félre értelmezés, de ezek elképzelhetők és bocsánatos hibák egy nem szakembertől. Pl.: ha véleményben jelzem, hogy túlzom, akkor ezért nem állítunk senkit pellengérre. Vagy:"Ezzel a "vegetatív idegrendszerről azt gondolja, hogy valamiféle ételizesítő por." Egy ilyen mondatot nem a rosszindulat vezérli, esetleg harag?
Na, mindegy: én sem vagyok haragtartó. A kritikát meg szeretem, ha építő jellegű és nem kioktatóan hülyítő. Béke és kölcsönös tisztelet, "a végtelen űrben együtt".