Kedves B.-né!
Ennél szűkszavúbb posztot nehezen írhatott volna.....
Kérdés,a helységnév benne maradhat-e?
Szinte semmi konkrétum nem olvasható,csak az,hogy nincs jó vélemény az adott osztályról.
Nem tudom,hogy van-e itt pszichiáter orvos,vagy aki ezt megtudná mondani?
Mindenesetre ha másképp nem megy,én felhívnék egy másik ilyen osztályt,máshol,és megkérdezném,mire van lehetőség?

Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése

196. § Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételének

a) a beteg beleegyezésével vagy a 16. § (1)-(2) bekezdés szerinti személy kérelmére (a továbbiakban: önkéntes gyógykezelés),

b) azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevő közvetlen veszélyeztető magatartás esetén, az azt észlelő orvos intézkedése alapján (a továbbiakban: sürgősségi gyógykezelés),

c) a bíróság kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozata alapján (a továbbiakban: kötelező gyógykezelés)

van helye.458

Az önkéntes gyógykezelés

197. §459 (1) A gyógykezelés akkor tekinthető önkéntesnek, ha abba a cselekvőképes beteg a 15. § (5) bekezdés szerint a pszichiátriai intézetbe történő felvétele előtt beleegyezett.

(2) A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg a (3)-(4) bekezdés kivételével a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére vehető pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe.

(3) A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg abban az esetben, ha a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, vagy felmerül annak a veszélye, hogy a beteg indokolt gyógykezelésében ellenérdekelt, kérheti az intézetbe történő ideiglenes felvételét akkor, ha a 199. § szerinti sürgősségi vagy 200. § szerinti kötelező gyógykezelés feltételei nem állnak fenn, de az intézeti gyógykezelés indokolt. Az ideiglenes felvétellel egyidejűleg az intézet haladéktalanul megkísérli a kapcsolatfelvételt a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személlyel. Abban az esetben, ha ez sikertelen, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nem járul hozzá a beteg indokolt gyógykezeléséhez, az intézet haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot a beteg intézeti felvételéről és annak körülményeiről.

(4) A (3) bekezdés esetében a felvétel akkor tekinthető véglegesnek, ha a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy a felvételhez megadja utólagos jóváhagyását, vagy a bíróság megállapítja a (3) bekezdés alapján történő gyógykezelés indokoltságát. A végleges felvételig elsősorban a beteg állapotromlásának megakadályozására kell törekedni.

(5) A bíróság az intézeti gyógykezelés indokoltságát és a beleegyezés érvényességét

a) az (1) bekezdés szerinti esetben a beteg, illetve a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére,

b) a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben hivatalból vizsgálja.

(6) A pszichiátriai intézet vezetője az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet haladéktalanul továbbítja a bíróságnak, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a felvételről haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(7) A bíróság az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi független - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő - igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét.

(8) A (6)-(7) bekezdésekben meghatározott eljárás során, amennyiben a gyógykezelés nem indokolt, a bíróság elrendeli a beteg elbocsátását. Ebben az esetben a beteget a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított 24 órán belül el kell bocsátani az intézetből. Az önkéntes gyógykezelés alapjául szolgáló beleegyező nyilatkozat, illetve kérelem érvénytelensége esetén - amennyiben annak az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a bíróság elrendeli a beteg kötelező intézeti gyógykezelését.

(9) A cselekvőképes beteget kérelmére, a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteget - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - a gyógykezelésbe vételét kérő személy kérelmére az intézetből el kell bocsátani.

(10) A (3) bekezdésben foglalt ideiglenes felvétel esetén annak (4) bekezdés szerinti véglegessé válásáig a beteget a saját vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére el kell bocsátani, kivéve ha az ideiglenes felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges. A (4) bekezdés szerinti végleges felvételt követően a beteget a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére el kell bocsátani, kivéve ha az ideiglenes felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges.

(11) Az önkéntesen, illetőleg a (3) bekezdés szerint ideiglenesen felvett beteg nem bocsátható el, ha a gyógykezelés során veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. Ekkor a 199. §-ban szabályozott eljárást kell lefolytatni.

198. § (1)460 A 197. § (1)-(4) bekezdése szerinti esetben a bíróság az intézeti gyógykezelés szükségességét időszakosan felülvizsgálja. A felülvizsgálatra pszichiátriai fekvőbeteg-gyógyintézetben harmincnaponként, pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében hatvannaponként kerül sor.

(2) A 197. § (1) bekezdése szerinti esetben a bíróság általi felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha ez ellen a beteg nem tiltakozott.

Sürgősségi gyógykezelés

199. § (1)461 Ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az észlelő orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelelő pszichiátriai intézetbe szállításáról. A beteg beszállításánál szükség esetén a rendőrség közreműködik.

(2) A beteg felvételét követően a pszichiátriai intézet vezetője 24 órán belül a bíróság értesítésével kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését.

(3) A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható.

(4)462 A határozat meghozataláig elsősorban a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás megszüntetésére kell törekedni. A szakmailag lehetséges mértékben és módon kerülni kell az olyan beavatkozások elvégzését, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bíróság a személyes meghallgatás során a beteg aktuális pszichés állapotát megítélje. Amennyiben erre mégis sor kerül, azt részletesen dokumentálni és indokolni kell.

(5) A bíróság a sürgősséggel felvett beteg esetében akkor rendeli el a kötelező gyógykezelést, ha a beteg veszélyeztető magatartást tanúsít és fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége.

(6) A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi egy független - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő - igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét.

(7) A bírósági eljárást a sürgősséggel felvett betegnél akkor is le kell folytatni, ha a beteg a határozat meghozataláig beleegyezését adta az intézeti gyógykezeléshez.

(8) A bíróság a gyógykezelés szükségességét harmincnaponként felülvizsgálja.

(9) A pszichiátriai intézetből el kell bocsátani a beteget, ha intézeti gyógykezelése a továbbiakban nem indokolt.

Kötelező gyógykezelés

200. § (1)463 A bíróság annak a pszichiátriai betegnek a kötelező intézeti gyógykezelését rendeli el, aki veszélyeztető magatartást tanúsít, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt.

(2)464 A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa, büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése esetén, amennyiben a beteg további intézeti gyógykezelése szükséges - az elbocsátás esedékessége napjának megjelölésével - a kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató főorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi és javaslatot tesz a gyógykezelést végző pszichiátriai intézetre.

(2a)465 A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az ügyész kezdeményezi a büntetőeljárást követően, ha a büntetendő cselekmény elkövetőjénél a kényszergyógykezelés egyéb törvényi feltételei fennállnak, azonban az elkövető büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

(3) A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül határoz a kötelező intézeti gyógykezelés elrendeléséről.

(4)466 A (2) bekezdés szerinti eljárás esetén a bíróság a határozat meghozatala előtt meghallgatja a beteget és a meghallgatásra idézett független - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő - igazságügyi elmeorvos szakértőt, valamint az eljárást kezdeményező szakorvost.

(4a)467 A (2a) bekezdés szerinti eljárás esetén, a bíróság a határozat meghozatala előtt meghallgatja a beteget, a beteg gyógykezelésében részt vevő szakorvost és a meghallgatásra idézett független - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő - igazságügyi elmeorvos szakértőt.

(5) Ha a beteg a bíróság idézésére nem jelenik meg, a bíróság elrendelheti elővezetését. Egyéb kényszerítő eszköz azonban nem alkalmazható.

(6) Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező intézeti gyógykezelését és a beteg a jogerős határozat kézhezvételétől számított három napon belül nem jelenik meg a végzésben megjelölt pszichiátriai intézetben, az eljárást kezdeményező orvos intézkedik a beteg beszállítása iránt. A beteg beszállításához a rendőrség szükség esetén közreműködik.

(7)468 Ha a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése után a beteg további intézeti gyógykezelése szükséges, a bíróság a beteg kötelező intézeti gyógykezelését a kényszergyógykezelés megszűnésének napjával rendeli el. A bíróság elrendelő határozata alapján a kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató főorvosa intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt pszichiátriai intézetbe. A beteg átszállításában a rendőrség szükség esetén közreműködik.

(8)469 A bíróság a kötelező intézeti gyógykezelés szükségességét a 198. § szerint meghatározott időszakonként felülvizsgálja.

(9)470 A kötelező intézeti gyógykezelésre kötelezett beteget az intézetből el kell bocsátani, ha gyógykezelése már nem indokolt.

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV

@SusanneF:

Pszichiátrián fekszik, a családtag úgy ítéli, hogy jobb otthon.

Szeretné hazavinni.
Kérdés hogyan került be, van-e gondnoka, mi a baja.
Van-e bírósági döntés?
Ha elolvasod a törvényt inkább ezek a fontosak, nem az, hogy mi a baja.

Induljunk ki abból, hogy nem ok nélkül került sor a kezelésre.

Az orvos csak annyit mondott, hogy legalább két hónap kell, hogy egyensúlyba hozza.

Én inkább azt látom, hogy régi beteg aki időnként visszakerül, otthon meg a házimunka és a mama ápolására tartja a testvér alkalmasnak.

Lehet persze, hogy tévedek.

Valami azt súgja, hogy ezt a posztot sem ide szánta a szerzője. Persze lehet, hogy tévedek, de ez is inkább olyan, mint amik az ügyvédi fórumon szoktak volt lenni...

A történetből valami hiányzik azért, mert általában nem szoktunk beszélni a rokonok mentális állapotáról, alkohol/kábszerfogyasztásáról, HIV-jéről és tumoráról.

Két hónapra pszichiátriára nem fektetnek be valakit futó zavarok miatt, és nem "nyugtatóznak tele" a semmiért.

Jó lenne tudni, miért is került be.

Ide is beírta:
hirek.animare.hu/kihozhatom_a_pszichiatriarol+1010439.html

@Turchi: Vagy valaki másolt valahonnan.

@Turchi:

:DDDD

Elolvasom a teljes cikket...
Praxis, 2012. július 10. kedd 06:00

Animare csak gyűjti a híreket....

Én egy piszkos disznó vagyok. Egy rosszindulatú szemétláda. Valószínűleg ezért merült fel bennem a kétely. Nem azért hiányzik otthonról, mert olyan szépen elállta a mamát?

@Rotoxis:

Én is erre gondoltam ám....

Az egyik leginkább releváns kérdés valószínűleg az, hogy a hozzátartozó gyámsága alatt van-e az illető kezelt beteg. Ha nincs, akkor a hozzátartozó a saját maga felelősségére szerintem nem hozhat ki valaki mást (elég furcsa is lenne).

Egy másik fontos kérdés, hogy fennáll-e pl. öngyilkossági veszély - mert ebben az esetben szerintem az orvos megtagadhatja még a gyámnak is az ilyen irányú kérését (ugyanúgy, ahogy pl. egy gyermek egészségügyi ellátásáról sem mondhat le a gondviselő csak úgy, saját felelősségre)

@Dr.laikus PhD: Ez szúrt szemet nekem is. Jöjjön haza, és gondozza a mamát. Nem csodálom, hogy az orvosai bent akarják tartani.

Mi az, hogy pszichiátriai kezelésre szorul? Kifogás a házimunka alól! Azonnal hazajönni.

Posztoló, ha szorult beléd egy cseppnyi ember, akkor hagyod meggyógyulni a testvéredet.

@Ez a név jelenik meg?: Szerintem próbálj meg önkénteskedni, ismerek egy pszichiátriai centrumvezetőt, írj privit, és elküldelek hozzá.

@Fyall - Separate or superstate!: miért? Akkor megváltozna a véleményem az egészségügy állapotáról?

@Fyall - Separate or superstate!: egyébként szívesen mennék, de fizikai munkát nem tudok végezni... :(

@cenzorilla egy fasz: Csak adminisztrálnod kell, és fennmaradni az ügyeletes orvossal. Írj privit, mondom. Itt a vissza-nem-térő lehetőség, hogy valóban tegyél a magyar eü-ért, hogy a betegek jó szívvel hagyják bent két hónapra a rokonukat a kórházban.

Kalandra fel, várom a mailed!

@cenzorilla egy fasz: Próbáld ki, és meglátod. Bizonyíték, nem ígéret.

@cenzorilla egy fasz:
" fizikai munkát nem tudok végezni.."
Szellemit meg pláne nem.

kedves posztoló,
amennyiben a testvére nem áll gyámság vagy gondnokság alatt, bármikor elhagyhatja a kórházat, saját felelősségére.

az ön saját felelősségére csak akkor, ha ön a gyámja vagy gondnoka.

@Lángharcos:
Szerinted szorult belé? Lehet, hogy még saját magát is kiszolgáltatja vele, ismerek ilyen jó-fej testvért. Az enyémnek is csak akkor jut eszébe, hogy van egy anyja és egy húga, mikor neki kell valami, a többit meg oldjuk meg, ahogy akarjuk.

@hibiszkusz75: Kétlem én is, de azért reménykedem :S

@Babette_: Babette, ez nem ennyire egyszerű, nem hagyhatja el a kórházat saját felelősségére sem, még akkor sem, ha önként vonult be, hogyha veszélyeztető magatartást tanúsít és indokolt a kezelése. Ilyen helyzet fennállhat akkor is, ha még nem helyezték gondnokság alá. Hogy ilyen helyzet fennáll-e itt, azt meg nem tudjuk.

(a rosszindulatúak táborához csatlakoznék, remélem, hogy a beteg nem áll az "aggódó" testvér gondnoksága alatt)

@Lángharcos:
Reménytelen..., az enyém sem változik, szerencsére nem jutottam el az idegösszeomlásig, de tapasztalatból tudom, hogy mennyire nehéz lelkileg a hozzátartozó ápolása, különösen, ha valakit magára hagynak.

@g-dúrban zúgó kabóca:

Olvasd el a törvényt kérlek.

_Senkit_ nem lehet indokolatlanul pszichiátrián bent tartani.

A pszichiátria nem zárt intézetet jelent és nem kényszer gyógykezelést.

Másként értékelte az orvos és a hozzátartozó a javulást.

@g-dúrban zúgó kabóca: ennyire részletesen nem tudom. mi erre a forrás?

@Dr.laikus PhD: kényszergyógykezelés pedig csak erőszakos és szándékos bűncselekmény esetén rendelhető el...

@Babette_:

Te leszel jogász. :)

Mitől szándékos bűncselekmény, ha a cselekvés felismerésében gátolt, mert beteg?

@Babette_:

Nem cselekvés, cselekmény.
Bocsánat.

Mint oly sokszor, jó lenne, ha a posztoló meg is jelenne beszélgetni, válaszolni. A már felvetett kérdése mellett (gondnokság, kényszergyógykezelés, stb), érdekes lenne azt is tudni, hogy ha beszámítható a testvér és figyelembe vehető a véleménye, ő mit szeretne? Ha nem egy gondnokolt vagy egyéb módon korlátozott személyről van szó, nyilván van beleszólása a saját kezelésébe.

Na, ezért tart itt ez az ország. Bár csak átfutottam a hozzászólásokat, de látható, többen azt vélelmezik, csak "melósnak" kéne otthon. Eszükbe sem jut, hogy csak a cselekvőképességre való utalásként írták. És ez a gondolkodásmód áthatja országunk nagyját.

Míg nem tanuljuk meg a jó feltételezését alapként a másik cselekedetében, ez a nemzet csak sűlyedni fog, nem emelkedni. Ebben lehetne tanulni másoktól. :(

@liksoft: Talán ha a poszt írója nem azt hangsúlyozta volna ki, hogy mit tud a beteg megtenni otthon, akkor más lenne a véleménye az olvasóknak. Az országot meg egy posztból megítélni elég érdekes.

@Dr.laikus PhD:

szándékosság: az elkövető kívánja magatartása következményeit vagy azokba belenyugszik
a kívánathoz szükséges, hogy felismerje a következményeket, előre lássa őket, és tudja, hogy azok a társadalomra veszélyesek.

(gondatlan: ha előre látja a következményeket, de könnyelműen bízik azok elmaradásában VAGY azért nem látja előre, mert az elvárható körültekintést elmulasztotta)

a szándékosság nem köthető össze direkt az elmeállapottal.

tehát

ha nincs korlátozottan cselekvőképessé, vagy cselekvőképtelenné nyilvánítva,
akkor cselekvőképes.
onnantól pedig a bűnösséget/büntethetőséget vizsgáljuk.

elég összetett, próbálom egyszerűen írni:)
egy tényállásnak több eleme van:
-bűnösség
-szándékosság/gondatlanság
-cselekmény
-társadalomra veszélyesség
-a tv büntetés kiszabását rendelje a cselekményre (kriminalizálás)

tehát a bűnösség az elkövető és a cselekmény elkövetéskori pszichikai kapcsolata

A bűnösség összetevői
-Megfelelő életkor
-Beszámítási képesség, a beszámítható
- képes cselekménye társadalomra veszélyességét felismerni és értékelni (felismerési képesség)
- képes e felismerésnek, illetőleg akaratának megfelelően cselekedni (akarati képesség)
-Szándékosság, gondatlanság (előfeltétele, hogy az elkövetőnek az elkövetés időpontjában beszámítási képességgel kell rendelkeznie);
-Elvárhatóság

Beszámítási képességet kizáró okok a kóros elmeállapot és a kényszer és fenyegetés.

A kóros elmeállapot
„24.§ (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen (i) elmebetegségben, (ii) gyengeelméjűségben, (iii) szellemi leépülésben, (iv) tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek a felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. (beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapot)
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek a felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.(beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot)”

- A belátási képesség hiányának vagy korlátozott voltának a társadalomra veszélyesség felismerésére kell korlátozódnia.
• Elmebetegség: skizofrénia, mániás-depressziós elmezavar, epilepszia
• Gyengeelméjűség: debilitás, imbecilitás, idiócia
• Szellemi leépülés: korábbi értelmi képesség valamely okból történő hanyatlása
• Tudatzavar: kóros jellegű beszámítási képességet kizáró ok
• Személyiségzavar (pszichopátia): időleges elmebetegséggel azonos állapot

remélem, érthető:)

@liksoft: És tovább fog süllyedni, amíg a söllyedni szót "súlyedni"-nek írjuk. Tudod: Nyelvében él a nemzet. (nem pedig nemzett, mert az mást jelent)

Olyan jó, hogy valaki mindig megjelenik és leírja, hogy "ezért tart itt az ország".
Majd ha nem fáj a fejem, ki fogok találni valami frappánsabbat, esetleg több variációban.

@Környezettudatos: Kicsit elgépeltem láthatóan. süllyedni vs. "sűlyedni" helyesen.

@Környezettudatos: :-)

@Környezettudatos: erről nem is beszélve:)

@Dr.laikus PhD: olvasd el kérlek, ami írtam. hol írtam, hogy indokolatlanul bent lehet tartani? segítek: sehol, miután épp azt írtam, hogy indokolt esetben bizony akarata ellenére is bent tartható. de az bizony nem azt jelenti, hogy akarata ellenére nem lehetne.

meg esetleg olvasd el, amit te magad belinkeltél:
Eütv. 197. § (10) bekezdés

Az önkéntesen, illetőleg a (3) bekezdés szerint ideiglenesen felvett beteg nem bocsátható el, ha a gyógykezelés során veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. Ekkor a 199. §-ban szabályozott eljárást kell lefolytatni.

a kényszergyógykezelést meg, ami büntetőjogi kategória, egyáltalán nem kell idekeverni.

@cenzorilla egy fasz: Jó a nicked! :) Sajnos igaz is. :(

@g-dúrban zúgó kabóca: na, ezt jól megírtam. szóval: indokolt esetben akarata ellenére is bent tartható, akkor is, ha annak idején önként vonult be.

@Környezettudatos:

Nem. :DDD
Helyesen: süllyedni...

@Dr.laikus PhD: ?

Cenzorilla egy fasz kitiltva végleg.

@Környezettudatos:

"Kicsit elgépeltem láthatóan. süllyedni vs. "sűlyedni" helyesen."

?

@g-dúrban zúgó kabóca:

24 órán belül bírósági végzés kell.

1. Nem, te nem hozhatod ki, csak akkor, ha a gyámja vagy.
2. De ő bármikor kijöhet magától

@liksoft: Talán mert túl sok ilyet látunk :(

A posztban leírt adatokból még csak beszélgetni sem lehet betegségről, nemhogy a kérdést megválaszolni.

Feltételezem, hogy az orvos nem kénye-kedvére szeretné benntartani a rokont az osztályon. A posztból semmi nem derül ki a beteg és az orvos kapcsolatáról (a hozzátartozó és a beteg kapcsolatáról sem mellesleg), de optimális megoldásnak azt tartanám, ha az orvos-beteg jó kapcsolatát fenn lehetne tartani, és a hozzátartozó is megpróbálna megértőbb lenni az orvossal. A cél a beteg állapotának javulása kell legyen, és ehhez együtt kell tudnia dolgozni a hozzátartozónak az orvossal, nem pedig ellene dolgozni.

@Babette_:
Hogyne. Érthető.
Valahol ebből indultam ki.

Azonban posztban szereplő testvér beteg.
Annyit tudunk róla, hogy okkal van az osztályon a biztonságos életviteléhez kell még két hónap ápolás, de szerintem itt nincs kényszerről szó, csak javaslatról.

@Dr.laikus PhD:
én azt gondolom, hogy ha gyámság alatt lenne, említette volna, ha kényszergyógykezelés lenne, említette volna.
ha veszélyes viselkedésű lenne, említette volna.

egyiket sem tette.

@Babette_:

:)))

Lhet, hogy hülye kérdés, de aki gyámság alatt van, vagy kényszergyógykezelés alá vonták, az ápolhat egyáltalán beteg hozzátartozót?

@hibiszkusz75: Ez gondolom állapottól (illetve felügyelettől) függ.

@hibiszkusz75:

A kényszergyógykezelés az egy büntetőjogi fogalom...

Ebben az esetben a saját idős édesanyjáról volt szó akit pelenkázni is tudott, de főzni is képes volt a családban.

A mentális betegségben szenvedők az esetek nagyobb részében kiegyensúlyozott életet képesek élni.
A legjobb, ha családon belül élnek, védett környezetben.

@Dr.laikus PhD: @Irkutszk:
Értem, köszönöm. :)

Leírom, hogy mi a helyzet a gyakorlatban.

Ha valaki önként megy be, és nincs önmagát, vagy mást veszélyeztető állapota, belátóképes, akkor azt kérésére haza kell bocsátani. Ez az egyszerűbb verzió.

A betegek egy (nem kis) része viszont nem önként kerül be. Dühöngő alkoholista vagy drogos, pszichotikus schizophren, felhangolt állapotban pörgő és őrjöngő mániás, zavart idős demens kóvályog az utcán, öngyilkos fel akarja robbantani magát és a társasházat, stb. Ekkor a pszichiáter szakorvosnak ún. bírósági szemlét kell kérni azonnal többnyire faxon, amire a bíróság kiérkezik 1-2 napon belül (az már az ő felelősségük, hogy pontosan mikor). A kórháztól független orvosszakértőjük megvizsgálja a beteget, átnézi a papírjait, majd ajánlására a bíró hoz egy határozatot. Ha ez arról szól, hogy a beteget haza kell bocsátani, akkor azonnal el kell engedni, ha viszont a bíróság azt mondja, kezelni kell a fenti okok valamelyike miatt, akkor a beteg marad, nincs sajátfelelősségezés! Nehéz ügy a részeg/drogos, mert ők a bíróság kiérkezésére már kijózanodnak-kitisztulnak, kedves hangon elcsevegnek a bíróval is, és jó eséllyel hazamenősök. Ekkor jön a család, hogy dehát a józsi otthon megint berúg és meg fog verni, haza ne merjék engedni, na, ekkor pl az orvos mutatja a papírt, a bíróság így döntött, ő nem tehet róla, de józsi sajnos megy haza.
A bírósági határozatot időnként felül kell vizsgálni, ekkor újabb, időszakos szemle jön ki.

Azután a hazamenési kérdésnek van egy olyan verziója, hogy a beteg gyámság/gondnokság alatt áll, aminek szintén vannak fokozatai. De kb elmondható, hogy ilyen esetben a gyám szerepe fontos. Sajnos a gyámsági rendszer ezer sebből vérez...

Ami több kommentben szerepel, hogy bűncselekmény utáni kényszerkezelés és egyebek, az nem túl általános, az "őrült gyilkosok" az IMEI nevü intézményben vannak, az egy spec kategória.

Szubjektív véleményem a poszt elolvasása után, mert sajnos rengeteg ilyet láttam, hogy a fő ok a beteg hazavitelére, hogy a mamát a família nem akarja ápolni, és a kezelt rokon emiatt kéne ennyire. Csak tippelek, de szerintem a kérdéses beteg pszichotikus (pl. schizophren), kb ezért mondta a doktor, hogy 2 hónap. Tovább szerintem a beteget nem felügyelte senki, így az nem is szedte otthon a gyógyszereit, ezért lett a hétvégi kimenő után rosszabb állapotú a visszaérkezéskor. Ezután meg is értem, hogy újabb hétvégére nem sietnek hazaengedni.

Kérdés, hogy mi a beutalást indokló problémája a betegnek...
Zárt osztályra való veszélyeztető/veszélyeztetett
beteget nem engednek ki, mert ott már a kezelőorvos bőrére megy a játék.

És...
Hogyhogy ami a kórház területén folyik?
Mi folyik?
A Spree és a Havel nem hiszem, azok más város folyói, az Isar sem, Inn sem...

Nem értjük a kérdést.

Warlimont igen pontosan elmagyarázta a menetet, de megismétlem azért a lényegét.

Közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén, vagyis ha az ember magára vagy másra veszélyes (ezt nem a diagnózisa határozza meg, hanem az aktuális állapota) akkor pszichiáter szakorvos a beteg akarata ellenére is köteles kezelni őt. A pszichiáter szakorvosnak ilyenkor kötelessége 24 órán belül faxot küldeni erről a bíróságnak, a bíróság pedig 72 órán belül kiküldi a független csapatot, akik egy bíró, egy ügyvéd és egy igazságügyi pszichiáter, és ők a beteggel beszélve elrendelik vagy nem rendelik el a kezelést. Ha elrendelik, Józsi marad, ha nem rendelik el, Józsi hazamehet, akármit mond a hozzátartozója.

A beszámíthatóság, illetve a büntethetőség mind a jogban, mind a valóságban egészen másik kategória.

Fel sem merült, hogy a hozzátartozók egy másik orvostól is véleményt kérjenek?